Imre László-Nagy Miklós-S. Varga Pál A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1849-től 1905-ig Debrecen, 1998
TARTALOM BEVEZETÉS 3 1. A nemzeti klasszicizmus" és a későromantika (1849-1870) 2. A dezillúzió kora (1870-1884) 3. A modern magyar irodalom előzményei (1994-1995) 3 7 9 A NEMZETI KLASSZICIZMUS" ÉS A KÉSŐROMANTIKA (1849-1870) 13 ARANY JÁNOS (Imre László)* 1. Ifjúkori fejlődése és Az elveszett alkotmány 2. A népiesség és Petőfi vonzásában, a Toldi 3. Verses epikájának továbbfejlődése 1849-ig, a Toldi estéje 4. Lírája a 40-es, 50-es években 5. A szubj ektív epika változatai 6. A nagykőrösi balladák 7. Kritikai, esztétikai nézetei, irodalomszervező kísérletei 8. A hun trilógia 9. Lírája a 60-as, 70-es években, a Bolond Istók II. éneke 10. Őszikék 11. A pálya vége, a Toldi szerelme 12. Utóélete, jelentősége 15 15 17 21 24 27 31 34 38 41 46 50 53 TOMPA MIHÁLY (Imre László) * 56 GYULAI PÁL 60 KEMÉNY ZSIGMOND MMóf) 1. Ifjúsága, pályakezdése, egyénisége 2. Politikai úttörése, korai regényei (1840-1847 március) 3. Forgószélben (A politikus és publicista útja 1847 áprilisától Í853 végéig) 4. A regényírói érlelődés esztendei (1847-1854) 5. Két remekmű (Özvegy és leánya, A rajongók) Történelemszemlélet, történelmi hűség Az Özvegy és leánya: konfliktusok, cselekmény, jellemek, sokszínűség * A rajongók: jellege, kompozíciója, emberábrázolása Kitérés a balladás hangvételre. Kemény nyelvéről, stílusáról vázlatszerűen * E fejezetek Barta János egyetemi jegyzetének felhasználásával készültek. 67 67 68 70 73 74 75 76 78 79 273
6. Magánélet és politikai helytállás. Alkony (1855-1875) A Zord idő Források, történelemszemlélet, históriai alakok. Eszményítés és komikum Elemér és Barnabás: az eszmei háttér. Meseszálak, kompozíció, idősíkok JÓKAI MÓR (Nagy Miklós) 1. Pályakezdése 2. írói kibontakozása az önkényuralom idején 3. A nemzeti romantika útján 4. Az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán (A Dilógia) 5. Út a másodvirágzásig (1855-1869) 6. Másodvirágzás és új törekvések (1869-1877) A dicső múlt ébresztése A nemzeti kapitalizmus, az utópia és a kiábrándulás jegyében 7. Hanyatlás, közjáték a hanyatlásban: harmadvirágzás (1878-1904) Harmadvirágzás (1888-1897) A Sárga rózsa (1893) Az utolsó évek 8. írói nagysága és korlátai MADÁCH IMRE (S. Varga Pál) 2. Drámái Az ember tragédiája előtt 3. Novellái 4. Lírája 5. Az ember tragédiája Keletkezése, eszmei előzményei A Tragédia műfaja A mű felépítése, alakj ainak szimbolikus j elentése A Tragédia fő alakjai A Tragédia nyelve, stílusa 6. A Mózes 81 81 81 83 86 86 88 90 91 93 96 97 99 101 103 106 107 108 110 110 112 113 114 115 115 117 118 125 126 127 A MAGYAR DRÁMA A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN (Imre László) 129 A DEZILLÚZIÓ KORA (1870-1884) 133 VAJDA JÁNOS (Imre László) 1. A Vajda-kérdés 2. Pályakezdése 3. Az önkényuralom korában 4. Szerelmi lírájának továbbfejlődése 274 135 135 137 139 140
5. Közéleti költészete 6. Tájversei. 7. A verses regények 8. Bölcselő lírája 9. Kései szerelmes versei 10. Költői egyénisége, jelentősége ARANY LÁSZLÓ (Imre László) A MODERN MAGYAR IRODALOM ELŐZMÉNYEI (1884-1905) 142 143 146 147 149 150 153 159 BEVEZETÉS (Nagy Miklós) 161 A MAGYAR LÍRA A SZÁZADUTÓN (S. Varga Pál) 163 KISS JÓZSEF (S. Varga Pál) 166 2. Költészete 3. Verses elbeszélései 4. A szerkesztő 166 167 170 171 REVICZKY GYULA (S. Varga Pál) 172 2. Világszemlélete 3. Költészete 4. Szépprózai írásai KOMJÁTHY JENŐ (S. Varga Pál) 2. Költészete 3. Költői módszere A MAGYAR SZÉPPRÓZA A SZÁZADUTÓN (Nagy Miklós - S. Varga fd# TOLNAI LAJOS 2. Regényei, elbeszélései 3. A pálya végén (1890-1902). Összegzés r MIKSZÁTH KÁLMÁN (Nagy Miklós) 1. Ifjúsága, világképe, műveltsége, pályakezdése (1847-1881) 2. Hosszúra nyúlt pályakezdése 3. A Tót atyafiak és A jó palócok {1881-1882) 172 173 174 178 180 180 181 184 187 188 188 189 192 194 194 195 197 275
4. Távolodás az idilli romantikától (1882-1900) Életút A romantikus vonulat A Szent Péter esernyője (1895) A Beszterce ostroma (1894) Utak a realizmus felé Pár szó a novellista új témáiról 5. A regényírás évtizede (1904-1910) Életút Előrelépés nélkül. A Különös házasság (1900) és A fekete város (1910) Kísérletek az utolsó évtizedben A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1907) Tér és idő; életanyag és meseszövés A jellemek és a környezetrajz 6. Összefoglalás (Romantika, realizmus, modernség; Mikszáth korlátai) BRÓDY SÁNDOR (Zmre AMBRUS ZOLTÁN (Lőrinczy Huba) 2. Munkássága Regényei A novellista Ambrus HERCZEG FERENC (vázlat) (TVÖgy, irodalompolitikai szerepe 2. Életműve a Nyugat diadaláig (1890-1911)! PETELEI ISTVÁN (Mzgy MAkk), műveltsége, hírlapírói munkássága 2. Elbeszélései A kolozsvári pályaszakasz A marosvásárhelyi pályaszakasz Debreceni Egyetemi Könyvtár Lelt- 276 208 210 211 211 212 213 216 1. Elő pályaszakasza; korai elbeszélései 2. Az ezüst kecske 3. A Fehér könyv 4. A nap lovagja 5. Drámái 6. A Rembrandt-ciklus; a pálya vége 5"!\ w - 199 199 200 201 202 203 206 206 206 1 3 3 ^ 216 217 217 218 218 219 221 221 222 223 225 227 227 228 231 231 232 232 232
GOZSDU ELEK (fmre 235, pályakezdő regényei 235 2. A novellista és a regényíró 236 JUSTH ZSIGMOND ffmre 238 1. Eszmevilága, korai müvei 2. Tervezett regényciklusa: A kiválás genezise A pénz legendája Gányó Julcsa Fuimus PAP? DÁNIEL (Migy 238 239 239 240 241 242, hírlapírói munkássága 242 2. Elbeszélései 242 GÁRDONYI GÉZA (7/MrcZ^z/ó; 245 1. Pályája az első sikerekig 245 2. Az érett Gárdonyi 246 TÖMÖRKÉNY ISTVÁN (Imre László) KRITIKAI IRÁNYZATOK A SZÁZADUTÓN (S. Varga Pál) 249 251 ÁLTALÁNOS TENDENCIÁK 251 A TRAGIKUM-VITA 253 1. Beöthy Zsolt: A tragikum 2. Rákosi Jenő: A tragikum 253 253 3. Péterfy Jenő álláspontja 254 AZ IRODALMI ELLENZÉK Palágyi Menyhért IPÉTERFY JENŐ 255 256 257 1. Pályakezdése 2. Kritikusi munkássága 257 257 3. A filológus 258 BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ (S. Varga Pál) 261 TARTALOM 273 277