PROCEEDINGS of the XXV. ANNUAL CONGRESS of Hungarz"an Sáentific, Lüerary, and A rtist z c Assoáaúon PAPERS PRESENTED by Hungarian Scientists, Write rs, and Artists in the W estern W ori d REPORT FROM THE IVTH WORLD CONGRESS ot HUNGARIANS IN THE FREE WORLD EDITED by Dr. János Nádas and Dr. Ferenc Somog y z Árpád Publishing Company Cleveland, Ohio 1986
A XXV. MAGYAR TALÁLKOZÖ KRÖNIKÁTA BESZÁMOLÓ A SZABADVILÁGI MAGY AROK IV. VILÁGKONGRESSZUSÁRÓL Sze r ke sz tet te: DR. NÁDASJÁNOS ~DR. SOMOGYI FERENC Árpád Könyvkiadó Vállalat Cleveland, Ohio 1986
Copyright 1986 by Dr. Nádas Gyula Árpád Könyvkiadó Vállalata 1425 GraceAvenue, Cleveland, Ohio44107, U.S.A. A közlemények - előadások és hozzászájások - tartalmáért szerzőik felelősek. Minden jogot fenntartunk! A közölt fényképeket Borbás Károly (Toronto. Ont.. Kanada). Böröcz jdrws (Svájc), vitéz Haraszthy Miklós (Solon, OH), K euzczhy Kdlmdn (New York. NY), Makk Imre (Honolulu, Hl), Ruttkay Arnold (Ausztrália}, Somogyi L é/ (Chardon, OH), Tálas Emő (Svédország) és Töröh Zoltán (Atlanta. GA) beküldött felvételei közül válogattuk, a neveket azonban csak akkor tün tettük fel. ha ezek a felvételeken is rajta voltak. Copyright 1986 by Árpád Publishing Campany Ali rights reserved. No part of this book may be used or reproduced in any manner whatsacver without prior written permission from the publisher except in the case of brief quotations embodied in eritical articles and reviews. Publisher: Árpád Publishing Com pa ny, 1425 Grace Avenue, C leveland. Ohio 44107. Typographer: Compsetting, 19608 Thornridge Ave., Cleveland, Ohio 44 1 35. Library of Congress Catalog Card Number: 73-64 7 333 ISBN 0-934214-16-6 Printed in the United States of America 4
A SZERZŐK BODNÁR GÁBOR DR. DEMECS DEZSÖ DUKAI TAKÁCH GUSZTÁV DR. ÉRDY MIKLOS FABRICIUS GÁBOR FLÚRIÁN TIBOR DR. FüRY LAJOS FT. GÁSPÁR MÁRTON GÖRGEY TIV ADAR DR. IPOLYI FERENC FT.DR. IRÁNYI LÁSZLO DR. KAZÁR LAJOS KEVICZKY KÁLMÁN DR, KOSZTOLNYIK ZOLTÁN KOV ÁRCZY-ISTV ÁN VITf:z HARANCHI T AMÁSKA ENDRE DR. LENGYELALFONZ DR. MESTER B. FlORE DR. MIHÁL Y FERENC MÚZSI FERENC DR. NAGY JÁNOS DR. NÁDASJÁNOS NESZLÉNYI JUDIT NÉMETH GYULA DR. NÉMETHYNÉ KESSERÜ JUDIT NOELPÉTER FT.DR. NYESTE JÁNOS DR. VITf:z ORMA Y JÚZSEFNÉ DR. SOMOGYI FERENC DR. VERESS ÖRS VIZSOLYI ZSUZSA előadása, valamúti az elhangzott vagy írásban beküldött hozzászólások, javaslatok, beszámolók és a Párhuzamos ülések összefoglatói alapján sajtó alá rendezte: SOMOGYI FERENC DR. (A beküldött előadásokat lehetőleg teljes egészükben vagy legalább kivonatosan közöltük.) 5
AZ ANY AG ÁTTEKINTÉSE ELÖSZO HEL YETf I. A KÉT MAGY AR KONGRESSZUS ESEMf:NYEI n. MAGYAR OKTATÁS KANADÁBAN m. AZ IFJÚSÁG :f:s A KÖZÉPNEMZED:f:K KÖTELESS:f:GE IV. CSILLAGHÁBOR Ú? V. DlSZV ACSORA f:s KITÜNTETtSEK VI. PÁRHUZAMOS OL:f:SEK vn. ZÁRONYILATKOZAT vm. AZ ÁRPÁD AKADf:MIA VEZETÖI f:rtekezlete f:s XX. KÖZGYÜLf:SE IX. BESZÁMOLÚ A SZABADVILÁGI MAGY AROK IV. VILÁGKONGRESSZUSÁR ÖL x. A CLEVELANDI SZABADEGYETEM XI. ÉLETRAJZI ADATOK xn. Nf:VMUTATÚ Xlll. Rf:SZLETES TARTALOMMUTATO 6
ELŐSZÓ HELYETT FLÓRJÁN TIBOR "HAZÁNK A HONTALANSÁGBAN: ANYANYELVÜNK!" címmel a XX V. Magyar Találkozó irodalmz és műv ész estjén elhangzott megnyitóját idézzük. Újra itt egy alkalom, amikor a szabad világ 5 földrészén szé tszórt magyarjaink leghűségesebbjei összegyűltünk két ünnepi találkozóra: a Szabadföldi Magyarak IV. Világkongresszusára és a negyedszázados évfordulóját ünneplő clevelandi Magyar Találkozóra és Kongresszusra. A távolság és az egyre növekvő kiadások sem akadályozták meg, hogy megtöltsük ezt a hatalmas termet és pár napra Kis-Magyarországot varázsoljunk ebből az amerikai szállodából Idegen országokból és más nyelvű szomszédok között épült házainkból jöttünk ide. Házakból és lakásokból, amelyeket sem kényelmük, sem szépségük nem tehetett otthonná, csak a mindenhova magunkkal hordozott legnagyobb kincsünk: anyanyelvünk. E nélkül kifosztott, otthontalan emberek lennénk. Milyen jó tudni, hogy napi munkánk után otthonunkban a magyar nyelv édes fészek-melege vár bennünket. Milyen jó tudni, hogy templomainkban magyar nyelven szólnak hozzánk és magyarul imádkozhatunk. Milyen jó, hogy magyar egyesületeink vannak, ahol egymás kezét megfoghatjuk és közösen építhetünk. Milyen jó, hogy tanáraink vannak, akik magyar nyelvre és kultúrára, hagyományaink megőrzésére tanítják gyermekeinket. Milyen jó, hogy cserkészetünk nemcsak a magyar nyelv ápolására tanít, hanem helyes magatartásra, nemzeti öntudatra is. Engedjék meg nekem, hogy a gyűléseinket, vita-fórumainkat, kiállításainkat és szórakozásainkat megnyitó beszédet ez alkalommal édes anyanyelvünknek szenteljem, hogy mindnyájan leróhassuk tiszteletünket annak a bennünk élő csodálatos erőnek, amely a föld minden pontján otthont varázsolt körénk. 7
Anyanyelv, édes anyanyelvem, Te tündökl ő var ázsla t. Reggelenkint Benned ébredek, s Te szálaisz m eg számon először. Öröm fog el, amikor kimondom: h ajna l, és váro m, míg ágyamra kúszik a napsugár. Benned é lek s tudom, h ogy Te vagy otthonom, amit minden országba és égtájra m agammal vihetek. Sötét utcákon átkísérsz és a gondo k e rdej é n á t viszel. Nem hagysz sohasem egyedül. Hazám vagy a h o nta lanságban, mert jól tudod, hogy Haza n élkül é lni n e m le het, csak létezni máról-holnapra. Ha megtámadnak, Veled mondom ki véd e lme m et és Veled szálaltatom meg az igazságot. N é lküle d n é m a le nné k és nem tudnám kifejezni önmagamat sem. T e kö tsz ö ssze a világgal. Ha te nem volnál, csak dadogva szólné k, idegen nyelven, másokhoz. Amíg meg nem szólalsz, csak tört képe m e t lá tjá k. T e adod az egészet mindenkinek. Szárnyakat adsz, h ogy föle m e l kedjem a földről és eljussak utam céljához: a lé le kig. H ogyan tudnék áthatolni a szürke por és sár rétegé n át m egkö töttségern béklyóiból a tiszta magasságig, az embe ri é rte le m küszöbén át a szabadságig? Hogyan tudnám N é lküle d e l érni az igazi megértést és a minden ellentéte n, a gy űlöl e t e n áthatoló szeretetet? Add nekem erődet, hogy minde nki megérthessen és azt adjam, amit hallgatásom órá iba n N e ke d készítettem. Sohasem a hitványat és alacsonyat, soh a se m a képzavart, a bomlott lelkek vergődését, a nyug tala n sá got, a förtelmet. Békét szeretnék adni a szívekbe, a szava k szépségét, nyelvünk erejének és nagyságának öntuda tát, hogy megtarthassák más nyelvek között is. Amíg Te bennem élsz, nem vagyok egye dül és n e m vagyok hontalan. Úgy szeretlek és úgy nézlek, mint egy csodát. Ausztráliában, Dél-Amerikában vagy az Északi-sa rkon T e vagy a Haza énbennem. Mit tegyek, hogy az idő és a tér távolában se legye n egye t len fiad sem, aki elfordul Tőled? Mivel mutassam m e g, hogy házat és országot el lehet veszíteni, mert amíg T e b ennünk vagy, mindig él annak reménye, hogy mindent visszasze rzünk. Befejezésül pedig elolvasom azt a fohászt, amit m é g m e g alázó kisebbségi sorsomban, 50 évvel ezelőtt Erdé lybe n írtam a minket minden üldözés között is fönntartó é d e s anyanyelvünkhöz: 8
Úgy szeretem ezt a nyelvet, melyet nekem az lsten adott, hogy gyönyörűséggel ejtem ki minden szavát. Nem is tudom, milyen sorrendbe rakjam őket, hogy kifejezzem velük önmagamat és kimutassam hódolatomat? S elkezdern áhitattal mondani: lsten, szeretlek, élet, szabadság, föld, anya, szél, fenyő, hó, dicsőség, magyarok, asszony, hol, álom, Anna. Zene helyett sokszor ezt hallgatom, és nem tudom otthagyni azt a nőt vagy férfit, akinek ajkán hangszerré válik, melyen csodálatos dallamokat tud eljátszani. De milyen kevesen vannak, akik értenek ehhez a "királyi művészet"-hez, akik úgy őrzik és alakítják a szót, hogy megérzem nemes alkatát, szabrász faragta testét, mellyel úgy emelkedik ki a környezetből, hogy egyszerre elföd mindent. Mást nem is látok, csak őt. Érzem súlyát, mintha két paraszt tartaná a vállán; parancsoló erejét, mellyel visszatarthatarn a vizeket; keménységét, mely úgy sújt, mim a kő, és halálra sebzi ellenségedet. Érzem komoly fönségét, nagyszerű és biztos lendületét, mellyel a magasba tör. Mimha dómba lépnék, olyan áhitatot érzek boltozara alatt. Micsoda költők emelték, és micsoda mérnökök építették, kiket megihlettek a századok. Érzem könnyű szárnyalását is, amint elszáll fölöttem. Tisztaságát, amely fehéren világít, mint a hó, és megmutat minden lábnyomot, mellyel beletapostak. Érzem melegét, minden szelídségét, ahogy körülvesz engem. Úgy tud simogatni, mint az anya; befed és megóv szeretetével. Vigasztal téged - én népem - magányosságodért, és oly zenével tölti be lelkedet, hogy csodálnak érte a csillagok, és megszerelnek az emberek. A puszták szelével és a tűzzel rokon. Villámok cikáznak benne, és ott sóhajtanak mélyén: a Hortobágy, a messzi, ősi puszták, elhagyott testvérek titkos üzenete a századokon át. Benne nyög föl Muhi, Mohács és a boldog Pusztaszer. Világos égeti testét és szörnyű sebeit a Körösök, a Szamos, Tisza, Vág, a Hernád, Csele, Sajó és a Maros öntözik. Szomját és rettentő vágyait a Duna nem tudja oltani, de mint Isten könyörületes könnycseppje ragyog rajta a Balaton. Benne nyújtóznak és könyörögnek a havasok, Erdély hegyei, a Kárpátok, a Bakony, a Tátra ormai, Pilis, Kékes és a Pozsálló. Benne sírnak a fűzfák és a fenyvesek, mert nemcsak test, hanem lélek ő. Tiszteld tehát és tanuld dallamát, értsd meg őt, hogy megérthessenek keletre és nyugatra mindenütt. 9
A munka nyelve ez és az imádságé, a költésze t é és az elmélkedésé. Imádkozzál vele és dolgozzál, építsd magasra őt, mint a templomot, hogy hozzád jöjje n e k m essz ir ő l, és úgy kiálts, beszélj és bátoríts általa, hogy m egtartsan ak és fölemeljenek: a föld, az idő és az emberek. t Gyászjelentés Fájdalomtól megtört szivvel, de az Úr akaratában megnyugvólélekkel jelentjük, hogy irodalmi főosztályának Flórián Tibor az Árpád Akadémia elnöke, 1966 óta meghivott rendes tagja, 1973 óta elnöke, a clevelandi Magyar Társaság örökös tb. tagja, valamint az Árpád Szövetség hivatásrendjének lovagja, diszjelvényének tulajdonosa, az arany és ezüst Árpád-érem nyertese, az 1978. év magyarja, a kiváló költő és iró, 1986. március 2-án a floridai PuntaGorda város kórházában rövid betegség után váratlanul elhunyt. Egész életén át a magyar egység megvalósitásán fáradozott, a számkivetésben pedig a magyar nyelv és a keresztény nemzeti kultúra megőrzésének lelkes apostola volt. Útmutatását mindenkor követjük s emlékét kegyelettel őrizzük. Béke poraira! Dr. Nádas János, az Igazgató Tanács elnöke Dr. Somogyi Ferenc, az Árpád Akadémia főtitkára V ar ga Sándor, az Árpád Szövetség főtitkára 10
I. A KÉT MAGY AR KONGRESSZUS ESEMÉNYEI 1985 november 28 és december l között a szabad világban élő magyarság legjobbjai két kongresszuson gyűltek össze az ohiói Cleveland városában. Mindkét kongresszus színhelye a Bond Court nagyszálló (777 St. Clair Avenue NE at the corner of East 6th Street, Cleveland OH 44114) hatodik szintje volt. A Szabadr.n"lági Magyarak IV. Világkongresszusa és a XX V. Magyar Találhozó (Kongresszus) tanácskozásai párhuzamosan folytak. Az utóbbi keretében ült össze az Árpád Akadémia XX. ér.n rendes közgyűlése (osztályainak együttes ülése) is. A szabad világban élő magyarság szokatlanul nagy érdeklődést mutatott mind a világkongresszus, mind a két jubileumi ünneplés iránt. Ámbár a dollár magas külföldi árfolyama sok lelkes magyar számára lehetetlenné tette, hogy a nagy kongresszusokon személyesen részt vegyen, a világon szétszóródott magyarság fontosabb egyesületeinek és szervezeteinek kiküldöttjei mégis jelen voltak. Eljöttek a délafrikai Johannesburgból, Ausztráliából, Európából (Stockholmból, Münchenből), az ázsiai Japánból, Dél-Amerikából, a kanadai Calgary, Hamilton, Montréal, Ottawa, Toronto stb. városaiból, valamint az Egyesült Államok legtávolabbra eső nagy városaiból is. AZ ELSŐ NAP: 1985 november 28-án Mindkét kongresszusra igen sokan érkeztek. A Szabadvilági Magyarak IV. Világkongresszusára jelentkező kontinentális vezetők délután 4 órakor már megbeszélésre gyűl tek össze, amelyen a beérkezett indítványokat is napirendre tűz ték. U tán a sajtóértekezlet volt, amely a hírközlő szervek megfelelő tájékoztatásáról gondoskodott. Este a Bond Court nagyszálló éttermében a hálaadási ünnepi vacsorán már a két kongresszusnak mintegy 200 tagja jelent meg. A vacsorát műsorral egybekötött ismerkedő est követte, amelyen énekll
vagy zeneszámokkal dr. Domján Ferencné (St. Louis, MO), dr. Szabó Károlyné (Oakland, CA), Horváth László (Summi t, NJ) és Márton László (Slinger, WI) lépe tt fe l. A mindvégig hangulatos, vidám est műsorát Fazakas Ferenc (Ml. View, CA) vezette. A MÁSODIK NAP: 1985 novembe r 29-én Tanácskozások és e lőadások A regisztrálások megtörténte, valamint a j egyek, n évkártyák és kongresszusi jelvények átvétele után mindké t kongresszus párhuzamos üléseken megkezdte érde mle ges tárgyalásait. A Világkongresszust dr. Nádas jános nyitotta m eg, aki a megjelenteket is szívélyesen üdvözölte. A táviratokat és üdvözléseket dr. Gyallay-Pap Domokos (Toronto, Ont., Kanada) ismertette. Az elszakított magyar te rüle te k roagyarságának jogsérelmeit és érdekvédelmének idősz e rű ké r déseit dr. Gyallay-Pap Domokos elnökletével s az általános irányelvek megvitatásával az elcsatolt területe k ille té kes szerveinek vezetői vagy kiküldöttjei világították m eg. Délután a szakelőadók a magyar külpolitikai l e h e tősége kkel, adottságokkal, a jaltai egyezmény és a helsinki zárónyilatkozat problémáival foglakoztak. A XXV. Magyar Találkozó (Kongresszus) k e re tében az Amerikai Magyarak Országos Szövetsége (az AMOSz) tartott országos igazgatósági ülést, a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége rendezett ülést, dr. Mester Fz.ore (Toronto, Ont., Kanada) "Angol-magyar kétnyelvűség Kanadában ", dr. vz"téz Orrnayjózsefné (Toronto, Ont., Kanada) "Az észak-amerikai magyar. középiskola problémái", Keviczky Kálmán (New York, NY) pedig "Hadüzenet a világűrnek. Csillagháború?" címmel tartott érdekes előadást. Kiállítások A Szabadvdági Magyarak IV. Világkongresszusára és a kettős jubileumi évfordulóra való tekintette l a kiállítások a Bond Court nagyszálló földszintjén levő hatalmas teremben kaptak helyet. Az anyag jól áttekinthető, műv ész i eiren- 12
d ezése Kúr Csaba (Warren, OH) szobrászművész é r zé k é ről és szakértő tudásáról tanúskodott. kitűnő A kiállításokat dr. Nádas jános elnök nyitotta meg, aki a m egjelentek üdvözlésén kivül külön köszöntötte Gyimesy K ásás Ernő (New York, NY) festőművészt, a "Külföldi Magyar K é pzőművészek Világszövetségé"-nek és az Árpád Akadémia k é pzőművészeti osztályának elnökét közelgő 85. születésnapja alkalmából s egyben köszönetet mondott neki az ajtódíjként felajánlott értékes festményéért. A megjelent írókat, költőket és szerkesztőket Mózsz Ferenc (Chicago, IL) köszöntötte. A láállítások m egnyüóján balról jobbra: Hampel Oszkár dr., Buza György és felesége, Saáry Éva, Ruttkay Arnoldné, N égyesy Irén, Fényes Mána, Ruttkay Arnold, M ihály Ferenc dr. és Mózsi Ferenc. Mózsz" Ferenc (Chicago, IL): SZELLEMI DÖRÖMBÖLÉS lllesse megkülönböztetett tisztelet és többszörös köszönet a XXV. Magyar Találkozó rendezőit. Számomra nagy megtiszteltetés, hogy a magyar emigrációs könyv-, képző-, ipar-, fényképművészeti és bélyegkiállítást részben én nyithatom m eg. Nagyszeretettel üdvözlöm író-, költő és kiadótársaimal Egy cipőben járunk, ha az nem egyformán szorít is. A 13
magyar betű fogadatlan prókátoraként állta m önké n yesen és önkéntesen a sorba, mint költő és mint kia d ó is. B á r csak Misztótfalusi Kis Miklós példájával élhetné nk túlmé r e tezett világunkban. A képzőművészethez csak mint kivülálló le lkes sze ml é lő szólhatok, az iparművészethez mint bedolgozni aka ró, á muló, tökéletes szak-barbár. A fényképészetet pedig a m eg köz e lítő szavak lencséjére bíztam. A mellékágakban t evé k e n y k e dő művészek bemutatása így nem lehet kiérde m e lt fe la d a tom. Két évvel ezelőtt a pozsonyi Duray Miklós ü zen e té t tolmácsoltam. Kiszabadulásának részben mi IS e lőmo z dítói voltunk. Ezért szeretném, mint költő, tudatosítani a fe l e l ő s ségteljes közösségi munkát és a mindenekfeletti magyar érdehegyesítést! És, hogy lehet együtt dolgozni és kell is, e nne k pont ez a hagyományos Találkozó a legszebb kifej e zőj e. Könyveinkben elhoztuk fontos szavainkat is. Minke t é rintő problémáinkat szeretnénk az előadásokon m egvitatni. Az idő rövidsége még nagyobb fegyelmezenségre sürge t. N e csak azt lássuk egymásban, ami megkülönböztet és e lvála szt, h a nem a közösségi munka eredménnyel k e cs e gt e tő r e m é nye éltesseni A bűn akkor is bűn, ha csak egy emberrel szemben követik is el. Állítólag demokráciában élünk, innen te hát mindenképpen kötelességünk felemelni szavunkat a jogtalanságok ellen. Sorolhatnám ezeket, de csak egye t hadd ragadjak ki: erőszakkal meg akarják szüntetni és kiirtani Romániában Kós Károly emlékéti Milyen szép is le nne, gondolom, mint költő, ha emlékbélyeget bocsáthatnánk ki róla és ezzel tiltakozhatnánk. A kinti munkánk összehangolása mellett jobban és szervezettebben támogathatnánk a magyarországi demokratikus ellenzék tevékenységét, felismerve a Függetle n Sajtó fontosságát. Ezzel az igénnyel folytatódjék a "szellemi dörömbölés" szabadságharcunk 30. évfordulójának küszöbén. Illyés Gyula üzenete ma is mindennél többet mond: "Egy magára hagyott ügy reménytelensége még nem mentesít annak szolgálata alól!" 14 * * *
Múvésze/1 a lúállílá.sok m egnyitá.sán. Balról jobbra: Kúr Csa ba szo brá.szmúvész, a kiállítá.sokfórendezój e, M akk Imre és M aldi Éva f estóm úvész. A képző- és iparművészeket Kúr Csaba a bélyegkiállítókat Körmöczy Zoltán, a Buza György (Bay Village, OH) üdvözölte (Warren, OH), fényképészeket és mutatta be. A könyvkzdllítást ezúttal is dr. Nádas Gyula, az Árpád Könyvkiadó V állalat kiváló vezetője és tulajdonosa rendezte. A kiállítási terem közepén elhelyezett asztalokon minden emigrációban megjelent mű helyet foglalt. Az értékes könyveket a látogatók nagy érdeklődéssei forgatták. A szerzők (írók, költők, szerkesztők, zeneszerzők) közüljelen volt: A belovszky Elzi (Worthington, OH), Bodnár Gábor (Garfield, NJ), vüéz Bócsay Zoltán (Lakewood, OH), Buza György (Bay Village, OH), Buza Györgyné Ormai Ildikó (Bay Village, OH), dr. Chászár Ede (Indiana, PA), ft. Dengl Miklós, O.F.M. (Youngstown, OH), Dunaz Ákos (Boardman, OH), Erdey Sándor (München, Nyugat-Németország), dr. Eszterhás István (Cleveland Heights, OH), Fazakas Ferenc 15
(Mt. View, CA), Fényes Mária (Los Angeles, CA), d r. Fz.edler Kálmán (Chicago, IL), Flórián Tibor (New Milfo rd, CT), dr. Füry Lajos (Sarasota, FL), ft. Füzér julián, O.F.M. (Detroit, MI), ft. Gáspár Márton (Windsor, Ont. K a n a d a ), dr. Gyallay-Pap Domokos (Toronto, Ont., Kanada), Gyz.m esi Gyula (Ennismore, Ont., Kanada), Gyimesy K ásás Ernő (New York, NY), vitéz Haraszthy Miklósné Kapossy K a t i (Sa lon, OH), Horváth László (Summit, NJ). Kossányz M ária (Bay Village, OH), Kossányi Miklós (Bay Village, OH), d r. K ostya Sándor (Toronto, Ont., Kanada), Kovárczy István (Ma lmö, Svédország), Könnyü László (St. Louis, MO), dr. L engyel Alfonz (Bryn Mawr, PA), Lőte Lajos (Rocheste r, NY), dr. Ludányi András (Ada, OH), dr. Ludányi Andrásné Nádas julianna (Ada, OH), nt. dr. Mihály Ferenc (Toronto, Ont., Kanada), dr. Nagy György (Toronto, Ont., K a nada), Neszlényi judit (Pasadena, CA), Négyesy Irén (Smithville, OH), Németh Gyula (Yonkers, NY), dr. vüéz Orrna y józsef (Toronto, Ont., Kanada), dr. vüéz Orrnayjózsefn é (To ronto, Ont., Kanada), Pintérné dr. Pereszlényi Márta (Columbus, OH), Ruttkay Arnold (Brighton-le-Sands, N.S. W., Ausztrália), Saáry Éva (Lugano, Svájc), dr. Somogyi Ferenc (Cle veland, OH), Somogyi Lél (Chardon, OH), Soós józsef (Baltimore, MD), Stirling György (Fali Church, VA), dr. Szabó Károlyné Magda (Oakland, CA), dr. Szentmiklósy Éles G éza (Lake wood, OH), T.Domrády Dóra (Lakewood, OH), Tollas Tz.bor (München, Nyugat-Németország), Törzsök Sándor (Ausztrália), Vasvári Zoltán (Garfield, NJ), Vörösváry István (Toronto, Ont., Kanada). A képzőművészeti kiállítás ebben az évben különöské ppen gazdag volt. Gyimesy Kásás Ernő (New York, NY) egé sz falat betöltő értékes festményein kívül kiállításra került az a színes fénykép is, amelyet Barcza Lászlóval együtt Munkácsy Mihálynak a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható, világhírű "Renaissance" című falfestményéről készített. A magával hozott gazdag gyűjteményből külön is meg kell említenünk D'Andrey Gabriella (Silver Spring, MD), B ényey Zoltán (New York, NY), Borbereki Kovács Zoltán (Dél-Afrika), Csóka István (New York, NY), Domján józsef (New York, NY), Ferencz Béla (Los Angeles, CA), Gall Ferenc (Párizs, Franciaország), juharos István (Sedona, AZ), Markos Lajos (TX), Mágori Varga Béla (Bécs, Ausztria),Mór józsef (Phoenix, AZ), 16
SaJó Zsu (Bécs, Ausztria), Soósjóska (Brüsszel, Belgium), Szász Endre (CA) festőmúvész alkotását. A szobrászművészek alkotásai közül dr. Boytár Sándorné (Lewistown, NY) faragott fejkompozícióit, továbbá Kendetagi Orsolya józsef (Norfolk, VA), Kolozsy Sándor (Sydney, Ausztrália) és Kúr Csaba (Warren, OH) remek szobrait, végül Ladányi István (Fallsbrook, CA) Haraszthy-dombormúveit kell külön is megemlítenünk. A megnyitón valamennyien jelen voltak. Az z parművészeti kiállításon Boldzzsár Matild (New York, NY) népmúvészeti munkáival, Körösmezey Sándor (McKeesport, PA) népmúvészeti terítőivel, dr. Tapolyai Mihályné (Cleveland, OH) magyar díszítésú kerámiai múveivel vett részt. A bélyegkiállítás szakavatott rendezője Dóra Endre és Körmöczy Zoltán, a nagy sikerű fényképművészetz' kiállításé pedig Buza György és felesége, Buza Györgyné Ormai Ildz'kó volt. A kiállításokat a kongresszusok idején százak és százak tekintették meg; sokkal többen, mint az előző években, mert a nagyszálló földszintjén könnyebben voltak megközelíthetők. Irodalmz és művészest A kiállítások ünnepélyes megnyitása után irodalmi és múvészest vette kezdetét. A nagyszálló hatodik szintjén levő hatalmas előadótermet a két kongresszus tagjainak sokasága A Mindszenty Kamarakórus. Elől Tapolyai Emőke karnagy. vitéz Haraszthy Miklósfelvét ele. 17
és a város, valamint a környék m agya rságá n a k színe -j ava zsúfolásig megtöltötte. Megnyitó ké nt a c levela ndi M/n d szen t y Kamarakórus Könnyü László "Éne k Mind sze nt y r ő l "' c ímű költeményét adta elő Horváth L ászló (Summit. NJ ) m egzen é sítésében és Tapolyai Emők e karnagy kitűn ő vezé n y le tével. Ezután Flórián Tibor (New Milford, CT), az Á rpá d A k a d é mia elnöke mondta el nagy hatású m egnyitójá t. (S zövcgét lásd "Előszó helyett" a 7 -l O. oldalon. ) A z irodalmi és m ú vészest llözönsége. Az általános tetszéssel fogadott megnyitót köv e tő e n T á las Ernő (Svédország), a stockholmi operaház tagja Kodály Zoltán, Bartók Béla és Erkel Ferenc sze rzem é nye i ből adott elő - átütő nagy sikerrel - egyes számokat. Saá ry É va (Lugano, Svájc) két elbeszélésének felolvasásával nye rte m e g hallgatóságának osztatlan tetszését. N eszlényz'judit (Pasade na, CA) zongoraművész Kodály Zoltán " Háry János" -á ból a "Toborzó" előadásával aratott sikert. Machánné B ír ó Anna (Philadelphia, PA), a Magyar Nemzeti Színház volt műv é sze, a magyar költészet gyöngyszemeiból idézett - elragadó, finom művészettel - örök értékű szemelvényeket. Ruttkay Arnold (Brighton-le-Sands, N.S.W., Ausztrália) "Vidám cseveges címmel kacagtatta meg a közönséget. D'Andrey Gabriella (Silver Spring, MD) énekművész elóbb Erkel Fere nc " Hunyadi László" című operájából Szilágyi Erzsébet áriáját, majd Tálas Ern ő operaénekessel együtt Gara Mária és Hunyadi László duettjét adta elő párját ritkító művészett e l. Tollas Tz'bor (München, Nyugat-Németország) "Merre m együnk? M e rre m enjünk?" címmel intéze tt hallgatóságához lelk e sítő é s útmu- 18
taló, rendkívül hatásos szavakat. N esz fényi judit (Pasadena, CA) méltó befejező műsorszámkent Liszt Ferenc 15. rapszódiáját, a Rákóczi-indulót játszotta el zongorán. Utána dr. Nádasjános mondott köszönetet és szellemes zárószót. Az irodalmi és művészest énekszámait zongorán Horváth László (Summit, NJ). a kiváló zeneszerző és zongoraművész kísérte. A műsort - elejétől végig nagy rátermettséggel, találékonysággal és elragadó szellemességgel - vz't éz Haraszthy Mz.klósn é Kapossy Kati (Solan, OH), a clevelandi Public Radio magyar adásának népszerű igazgatója vezette. Az irodalmi és múvészesl szereplói balróljobbra: Nádasjános dr., Ruttkay Arnold, Machánné Bíró Anna, Könnyü László, vit éz Haraszthy Mihlósn é Kapossy Katz, Horváth László, Saáry Éva, Flórián Tibor, D'Andrey Gabriella, Tálas Emő, Neszlényijudz't. Somogyz F. L é/felvétele. Az irodalmi és múvészest közönsége. 19
A HARMADIK NAP: 1985 O VEMBER 30 -Á Párhuzamos ülések és viták A XXV. Magyar Találkozó (Kongresszus) k e re té b e n az Árpád Akadémia orvostudományi, orie ntalisztika i és a Magyar Mémökök és Építészek Világszöve tségével együttesen - mérnöktudományi osztálya, valamint a m agya r sportbajnokok szakosztálya ülésezett párhuzamosan. A d é li társaseb é d után Nikolits Miksa Qohannesburg, D é l-afrika) t a rto tt vetítettképes előadást Dél-AfrikáróL D é lután Vz"zsoly7 Zsuzsa (Shaker Heights, OH) elnökletével ankét volt, amely azzal a kérdéssel foglalkozott, mi "a fiatalság és a közé pne m zed é k kötelessége Isten, haza és embertársaink iránt". Ugyanakkor az Árpád Akadémia osztályainak vezetói é rte kezletre gyűlt e k össze. Ezen az értekezleten történt meg az Árpád-pályázatok s a fényképművészeti kiállítás eredményeinek kihirde tése s az Árpád Akadémia új tagjainak megválasztása is. Az akadémiai székfoglaló s egyéb előadások az é rte k ezle t után hangzottak el. A Szabadvilági Magyarak IV. Világlwngresszusa k e r e tében folytatádtak az előző napi tanácskozások, majd anké t köve t kezett, amely a hazai magyarokkal való kapcsolatok ké rdésével foglalkozott "különös tekintettel az ellenzékre ". A közös társasebéd után a különbözó bizottságok párhuzamos üléseken - egyeztették határozataikal Díszvacsora Este 7 óra tájban a XXV. Magyar Találkazón és a Szabadvilági Magyarak IV. Világkongresszusán m egjelent kiküldöttek és vendégek, valamint a cle ve landi és környéki magyar társadalom kiválóságai díszvacsor á ra gyű l tek össze. A nagyszálló hatalmas báltermében te ríte tt asztalok zsúfolásig megteltek. Dr. Nádas jános elnök üdvözlő szavai után Bodnár Margit énekművész a közönséggel együtt Horváth László (Summit, NJ) zeneszerző, zongoramuvesz kíséretével - az amerikai és a magyar himnuszt é n e kelte el. Bevezető imát nt. B ertalan Imre (Washington, DC) mondott. Az ízletes vacsora elfogyasztása után ft. dr. Irányi László, Sch. P.. C as tel Media no választott püspöke, a szabad világon élő katolikus magyarak főpásztora mondott előbb angol, majd magyar nyelven üdvözlő beszédet. 20
A díszvacsorafóasztalaz". Balról jobbra: Neszlényzjudit, D'Andrey Gabriella, Nag) Emó, jobbról T álas Ern ó és felesége, a háttérben Erd ey Sándorné és FabriC/us Erzsébet Mak/1 Imre f elvét ele. 21
Celeste F. Richard ohiói kormányzó köszöntését Celeste P. Frank, Voinovich V. George clevelandi polgármester köszöntését pedig dr. Bonulti Karl, a clevela n d i á ll a mi egyetem professzora tolmácsolta. Dr. Nádas j ánosnah. a ké t kongresszus elnökének és dr. Nádas R ózsának. a kongreszszusok főrendezőjének mindk e ttő e lism erő díszoklcvele t nyújtott át, amelyet dr. Nádas Rózsa, az Árpád A kadémia igazgató tanácsának tb. főtitkára köszönt m eg. Ft. dr. Pilla M. Anthony, Cleveland megyés püspöke külön fe lszó la lásb a n üdvözölte a két jubiláló szervezetet s a k e tt ős k o n gresszu sra egybegyűlt magyarságot. Itt kell m egemlítenünk. h ogy a vacsorán díszvendégként megjelent Perk j. R alph, C levela nd volt polgármestere, az amerikai n e m zetiségi m ozg-alom alapító elnöke is. A tudományos, irodalmi és műv és z e ti Árpád-pályázatok nyertesei közül 12-nek adták át ünne p é lyesen az Árpád-érmet. Ezt követően a clevelandi cserkészek R egös Csoportja festő i magyar népviseletben " Sárköú vigasság" címme l n épi t á n cot mutatott be, amely leírhatatlan sikert aratott. A cserkész regöscsoporttáncbemutatója. A díszvacsora során az áldomásmesteri, utána pedig a műsorvezetoi tisztet Pásztor László (Pittsburg, PA), az Amerikai Magyarak Országos Szövetségének ügyvezető elnöke töltötte be, aki angol és magyar nyelven minden felszóla- 22
lót külön-külön bemutatott és üdvözölt. Befejezésül dr. Nádas jános elnök mondott köszönetet az ünnepi díszvacsora közönségének a megjelenésért és munkatársainak az áldozatos közreműködésért. Végül a főasztalnál helyet foglaló vendégeket mutatta be. A Magyar Bálon balról jobbra: Varga Sándorné, Flórián Tiborné, Nádas R ózsa dr. és Irányi László dr. püspök; áll Varga Sándor és Flórián Tibor. A cserkészlányolt regös csoportjának táncbemutatója. Makk Imre felvételei. 23
Magyar Bál A díszvacsorát követő népi táncbemutató után az immár hagyományossá vált Magyar Bál megnyitására k e rült sor. A két ifjúsági bálelnök, Kovács Melinda és Rajnay István - a múlt évihez hasonló lelkes és körültekintő előkészítést követően - név szerint külön-külön mutatta b e az e lső bálozó ifjú hölgyeket és azok táncosait, akik a követk e zők voltak: Ament Angéla és Simanekjózsef Einder Emőke és Leszkó György Bodnár Mária és Táborosi jános (Pompey, NY) Bója Krisztina és A belovszky Attila (Worthington, OH) Bóka Sandy (Greenboro, NC) és Keresztesy Mz"hály Debreczeni Sonja és Keresztesy Márk Hokky Krisztina és Fricke Adám KeletyEmese (New York, NY) és Lux Artúr Karády Melinda és Halászi László Kovács Zsuzsanna és ifj Dienes Ferenc Peller Andrea és Szentkirályi Endre Rózsahegyi Rózsika és Bóka Bernát (Greenboro, NC) Tiefenbeck Zsuzsanna (Toronto, Kanada) és Bondor István TáborosiÉva (Pompey,, NY) és Kováts Péter Varga Erzsébet és Szent Királyi György A nyitó tánc után az egész vendégsereg táncra p e rdült és hajnali 3 óráig a legkitűnőbb hangulatban együtt maradt, kellemesen szórakozott. A kitűnő tánczenét Hegedeős Kálmán és zenekara szolgáltatta. A NEGYEDIK NAP: 1985 DECEMBER l-én Főpapi szentmise Vasárnap reggel 9 órakor a Bond Court nagyszálló egyik termében ft. dr. Irányi László, Sch. P (Washington, DC), a külföldön élő katolikus magyarak püspöke, fényes papi segédlettel főpapi szentmisét mutatott be, amelyen közel 400-an vettek részt s közülük igen sokan járultak szentáldozáshoz is. A főpapi szentmisén közreműködött ft. Bóday jenő, S.j. (Montréal, Quebec, K;1nada), ft. Füzér julz'án, O. F. M. (Detroit, MI), ft. Gáspár Márton (Windsor, Ont., Kanada), 24
Ft. Irányi László dr. püspök szen/beszéd et m ond. Somogyi F. L é/f elvétele. A főpapi szentmisén honcelebráló áldozópapok balróljobbra az e lső sorban: ft. Gáspár Márton ny. plébános, ft. Gyim esi Gyula lelkész, ft. Bódayfenő, S.j. a másodih sorban : ft. Füzér julián, O.F. M., ft. Or/ey S. R z.chard plpbános, ft. Hites Kristóf, O. S. B. Töröh Zolt án dr. [e/vétele. 25
ft. Gyimesi Gyula (Ennismore, Ont., K a n a d a). ft. H ites Kristóf, O.S.B. (Portola V alley, C A), f t. Orley R z"clwrd (Cleveland, OH) - mint co-celebra ns - és t. Balássy G éza szerpap. A szentbeszéde t Irán yi püsp ö k Á r pád- h ázi Szent Erzsébet világraszóló magyar példamuta tásá ró l m o ndta. Ft. Irányi László dr. (Washington, DC): SZENT ERZSÉBET KÖVETÉ S E - kivonatosa n - Először is szeretném m egköszönni, hogy e ljö tte k m a reggel ilyen korán. Sokan három órát aludtunk, sok a n k evese b bet aludtak, de megint itt vagyunk és m égis tanúságot teszünk az Úr jézus mellett. A másik dolog, amiért köszönete t kell monda n o m, hogy ennyien eljöttek. Én már voltam itt többször is é s nagyon örülök annak, hogymost ilyen sokan együtt voltunk és együtt vagyunk és ma együtt tudunk kicsit elmélkedni. Tudom, hogy a mai nap ádvent el s ő vasárnapja s tudom azt is, hogy ilyenkor egy kicsit mindig b e nnünk va n a nagy kérdés Izajásból, ahogy a latin megfogalmazá s mondta: "Custos, quid de nocte?" (Őrtálló, mit mondasz az éjszakáról?) Eredetileg erről akartam prédikálni, d e m é gis úgy határoztam, hogy inkább Szent Erzsébetről mondok n é hány szót, akinek november 16 a mostani és novembe r 19 a hagyományos ünnepe. Árpád-házi Szent Erzsébet a világon talán legjobban ismert magyar szent. Valóban kevés olyan sze ntünk van, akit a világ valamennyi népe annyira magáénak vall é s aki anynyira közvetlenül szál minden nemzedék embe ré h e z, mint Árpád-házi Szent Erzsébet. Nem akarok itt kitérni arra, hogy az utóbbi tíz évben mennyire foglalkoztatta Szent Erzsébet az embereket, milyen sokan írtak róla magyarul, németül, angolul könyveket. Csak egy könyvet emelek ki, amelyet protestáns lelkész írt s azt a kérdést veti fel: ki is ez az Árpádházi Erzsébet, aki a női szív minden bájával és vonzalmával, a középkor mély kereszténységének szigorával, változatos fiatal életének varázslatával és az égbe emelkedő erények érettségévellép elénk. 13 éves korában már hitves, 19 évesen özvegy, 24 évesen halott. Erzsébet a kereszténység öröme és dicsősége, ahogy a legendák mondják. A keresztény asszony 26
eszménye, Szent Ferenc nove re (Szent Ferenc maga nevezte nővérének). Fra Angelico ecsetjének alakja, amelyet több képen is megörökített. 1207-ben született a sárospataki királyi várban. Apai és anyai ágon egyaránt királyoktól és szentektől ered. Apja, II. Endre király részéról ott ragyogtak előtte a szent királyok: István, László, és Imre herceg, továbbá csehországi Boldog Ágnes p éldái. Anyja, a német Andechs meráni családból származó Gertrúd királyné részé ról pedig Boldog Mechtild aderstaciti apátnő és Szent Hedvig sziléziai hercegnő járt előtte a szentség útján. De közelebbi környezete is állandóan a kereszté nység szellemét le helte körülötte. Szülei - sok hibájuk és fogyaté kosságuk ellenére is - mindig követték az egyház parancsait. Bátyja, IV. Béla egymaga három szentet nevelt. Öccse, Kálmán herceg, a halicsi király, Boldog Szaloméval való házasságában a magyar keresztény lovagkor egyik legszebb kivirágzása volt. Ilyen környezetben hamar virágba szökkentek a lélek mélyén szunnyadó kegyelem magvai. Korán megnyilatkozott jellemének második alapvonása, az irgalmas, tevékeny szeretet is. De a gyermekkor ártatlan örömeibe nemsokára keserű ürömcseppek vegyültek. Mint Hermann türingiai őrgróf fiának jegyese, már négyéves korában Wartburgba került, hogy a kor szakása szerint leendő vőlegényével együtt nevelódjék fel. A hirtelen környezetváltozás igen mély nyomot hagyott lelkében, hiszen szüleinek, testvéreinek, játszópajtásainak szerető köréból egyszerre idegen emberek közé jutott, akik közül a legtöbb bizalmatlansággal, sót alig leplezett ellenszenvvel fogadta. Nem kevésbé idegenül hatott rá a grófi udvar állandó dinomdánomja is. A kis királylány nehezen találta bele magát ebbe a zajos környezetbe. Idegennek, elhagyottnak érezte magát Wartburgban. Édesanyja szörnyű halálának híre (emlékszünk a Bánk bánból) még jobban megrendítette és teljesen magába vonulásra kényszerítette (1213-ban, hatéves korában). Egyetlen vigasza az imádság volt. Később helyzete enyhült, különösen 1221 óta, amikor tizenhárom éves korában fényes esküvő keretében férjhez ment Lajos őrgrófhoz. Az esküvőt a harmonikus együttélés boldog évei követték. Hatodik esztendeje élte már boldog éveit, amikor egy rettenetes megpróbáltatás hozta elébe az Írás szavait: "Akit szeret az Úr, azt megfenyíti". Férje 1227 nyarán Olasz- 27
országba indult, hogy II. F rigyes csá szá r o lda lá n rész t vegyen a tervezett keresztes hadjáratba n. M i e l ő tt azonba n m ég h ajóra szállhatott volna, az olasz földön fe ll é p ő súlyos j árván y á ldozatául esett. Erzsébet szinte eszét veszte tte a szö rn yű fáj dalomtól. Hetek teltek bele, amíg valame nnyire össze tudta magát szedni. És íme, m ég jóformán fe l se m szá r adt a k könynyei, máris újabb szenved és, a z otthonta la n ság kí nja szakadt rá. Sógorai ugyanis mindján fé rje halála utá n o lyan brutá lis kíméletlenséggel léptek fel vele szembe n, h ogy j obbna k lá t ta, ha Wartburg helyett egy kis falucsk á b a n húzza m eg m a gát. Itt azonban senki sem m e rte b e fogadni. Végü lis egy rozzant ólban volt kénytelen m e n e d é ke t k e r esni 3 kis gyer mekével. De akkor már mind e n es t ő l fe lüle m e lkedett m egint Istenszeretetének teljes magaslatá r a. Az Üd v ö z ít őre gondo lt, akinek szintén nem volt helye B e tle h e mbe n, ezért is t á llóba n jött a világra. És később sem volt hova le hajta nia fej é t. R eggel egyedül a ferences barátok templomába sie t e tt. hogy "Te Deum"-ot, hálaadást éneke ltessen velük. H ős i ese n á llotta a harcot akkor is, amikor gy e rm e k e itől is m eg k e ll e tt vá lnia és mindenkitől elhagyatva két keze munkájával k e ll e tt k e nye rét megkeresnie. Ennek a méltatlan állapotnak csak akko r szak a dt vége, amikor férjének hazatért bajtársai a sze nt m e llé, Erzséb e t mellé álltak, és rokonait az égbekiá ltó igazságt a la n ság jóvá tételére kényszerítették. Erzsé b e t így ism é t visszaté rhe te tt Wartburgba. Mivel azonban a számára rideggé vált f a lak között nem érezte jól magát, 1228 tavaszán ö n szántából Marburgba vonult. Itt élte le életé nek utolsó szakaszát. Itt tartózkodásában mindjobban b elekerült a fe r e n ces mozg a lom sodrába és egyre jobban m egtanulta, h ogy az assisi szent szemével nézze a világot. Szent Fe renc halála e l ő tt köpe nyé t küldte el neki. S amióta ezt IX. Gerge ly pápátó l m e gka pta, azóta nem kellett neki II. Frigyes császár koronája sem, amikor az megkérte kezét, és német-római császárné vá akarta tenni. Ott maradt a marburgi szegényházban, a m e lye t maga alapított; ott szolgált és ott halt meg 1231 nove mbe r 17-én. Még halála alkalmával is - ezt egy legújabb könyvbe n olvastam - ott ült két szegény, nagyon beteg gye rme k az ágyánál és sírtak. Mind a kettő nagyon beteg volt, mind a k e ttő - mondjuk meg őszintén, ez a helyze t - rühes vo lt. S abban az időben ettől borzasztóan fé ltek. Senki n e m törődött ve lük, mint ami Erzsébetünk. Erre is büszkék lehetünk. 28
Három év múlva - 1231 után - kiemelték sírjából, a hét választó fejedelem vitte koporsóját és II. Frigyes rátette koporsójára azt a koronát, amelyet Erzsébet korábban nem fogadott el tőle. A magyar egyháznak alig van más emléke Szent Erzsébettől, mint egy darab száraz fa a nyoszolyájábó! az esztergomi székesegyház kincstárában. És valamennyien azért imádkozunk, hogy bárcsak virágoznék ki Szent Erzsébet 700 éves emlékének száraz fája Szent Erzsébet eszméinek követésében. És bár éledne fel bennünk, valamennyiünkben az ő szelleme: a gyakorlati hit, amely az égbe néz és ugyanakkor nemcsak lát, de tesz is. Kedves Testvéreim! Úgy gondoltam, hogy ezt a Magyar Találkozót jobban nem lehet befejezni, mint Szent Erzsébetről szóló elmélkedéssel. Hiába van ádvent első vasárnapja (és talán néhány paptestvérem azt mondja, hogy nekem ádventről kellett volna ma beszélnem), én azt hiszem, hogy Szent Erzsébetről sokkal fontosabb volt beszélnünk, elmélkednünk és újra elmélkednünk. Köszönöm, hogy meghallgattak. A jó Isten áldása legyen kedves mindnyájukon és mindnyájunkon. Protestáns istentisztelet A katolikus főpapi szentmisével párhuzamosan nt. Bertalan Imre ref. lelkész protestáns istentiszteletet és igehirdetést tartott, amelyen ugyancsak sokan vettek részt. Befejezésül a magyar himnuszt énekelték el. Az Árpád Akadémia XX. közgyűlése Flórián Tibor elnök megnyitója után Füry Lajos volt elnök mondott ünnepi megemlékezést, majd Somogyz Ferenc főtitkár tett összefoglaló jelentést és mutatta be a megjelent tagokat. Zárószót Nádas jános, az Igazgató Tanács elnöke mondott. A Világkongresszus záró ülése A Szabadvilági Magyarak IV. Világkongresszusának ünnepélyes záró ülése délelőtt ll órakor kezdődött. Ezen a bizottságok elnökei tettek jelentést. A határozatok ismertetése után zárónyilatkozat szövegezésére került sor. 29
Baráti búcsúest Miután a Világkongresszus, valamint a XX V. Magyar Kongresszus több tagja éjszakára is Cle ve landben m aradt, a rendezőség társasvacsora után baráti búcsú e stről gondoskodott, amelyen kellemes szórakozásra és baráti e szmecserére nyílt alkalom. A KETTŐS KONGRESSZUS IDEJÉN Négy napon át Cleveland belvárosában minde nfe lé magyar szót lehetett hallani. A városházán az amerikai lobogó mellett - Voinovich V. George polgármester inté zke d é sé re - magyar zászlót lengetett a szél. Kossuth Lajos, P e tőfi Sándor Balról Jobbra: Szabadkai Sándor, K eviczky Kálmán és Erdey Sándor a Világkongresszus koszorújának elhelyezése után a K ossuth-szabor e l ő tt Borbás Károly felvétele. 30
és Mindszenty józsef bíboros szobrára, valamint a közeli North Olmsted temetőjében épülő magyar hősi emlékműre a Világkongresszus egy-egy küldöttsége koszorút helyezett. A clevelandi rendezőség nemcsak a napirend gondos előkészítése és zavartalan lebonyolítása, hanem a vendégek útbaigazítása, egyéni kényeimének biztosítása érdekében is mindent megtett, kitűnő munkát végzett. A központi titkárság fáradhatatlan lelkesedéssel végezte sokszor nehéz munkáját és minden kérdést megoldott. A két kongresszus minden tagja és vendége magyarságában megerősödötten térhetett haza, hogy ebben másokat is meggyőzően megerősíthessen és a Szabadvilági Magyarak V. Világkongresszusán újab b találkozásra ösztönözhessen. A világkongresszus legtöbb kitüntet éssel ékesített tagja, vitéz Nemes Nagy Kálmán Makk Évafestómúvésszel. Makk Imre f elvét ele. 31
II. MAGYAR OKTATÁS KANADÁBAN Dr. vitéz Orrnayjózsefné (Toronto, Ont.. K a n a d a): A MAGYAR KÖZÉPISKOLAI OKTATÁS SZÜKSÉGESSÉGE ÉSZAK-AMERIKÁBAN Tizenkét éve vagyok a torontói magyar középiskolai "credit" tanfolyam tanára. Most egyrészt b e szeretn é k számolni arról a tanításról, amelye t ebb e n a minős ége mb e n végzek, másrészt pedig meg akarom világita ni az ilyen jellegű oktatás általános szükségességét. A torontói magyar középfokú oktatást a H ehkan Társaság kezdeményezte, ez az iskola azonban már 1972 őszén átalakult "credit-tanfolyamok"-ká, amelye k e t k é résünkre a torontói Board of Education indított el. A tanárokat, ill e től eg a tanítás óráinak hivatalosan megállapított díjait ez a Boa rd fizeti. A Helikon Társaság támogatására azonban továbbra is szükség volt. Dr. M ester Fiore vezetésével a H e likon Iskolabizottsága gondoskodott minden tanévbe n a szükséges könyvekről, évzáró ünnepélyek megrendez ésé ről és jutalomdíjakról a tanulóknak. Tanításunkat az é ve k folyamán különböző iskolákban tartottuk. Hét éve a Central High School of Commerce esti tagozatához tartozunk, bár óráinkat kivételesen délután 4.45 - től 7.45-ig tartjuk, hogy tanulóink a város különböző részeiből beé rkezhesse n e k. Így októbertől május végéig heti három órát tanítunk osztályonké nt. Ezért a tanuló egy "credit"-et kap, amit iskolánk igazgatója hivatalosan továbbít a tanuló rendes iskolájának, így az beszámít a tanuló bizonyítványába és a 13-as magyar credit egyetemi felvételre is alkalmas. Tanfolyamaink tanulóinak száma osztályonké nt kb. 15, négy osztályunk létszáma kb. 60 körül van. Évek óta kb. ennyi tanulót tanítunk évente. Legtöbb tanulónk folytatja tanulmányait az egyetemen vagy más szakiskolában. Hallottam egyiktől-másiktól, hogy a magyar tanfolyamon tanított esszé-írás vagy más anyag segitségükre vol t az egyetemen. Sohasem hallottam olyan panaszt, hogy a magyartanulás miatt valaki lemaradt volna; sőt, a tanuló átlagának kiszámításánál a jó magyar jegy sokat segíthe t. 32
A tanfolyamok anyagát, amit a Ministry of Education jóváhagyott, kollegámmal, Hegedüs Istvánnal állítottuk össze. A nyelvtanon és irodalmon kivül történelmet is tanítunk, hiszen a magyar irodalom annyira összefonódik történelmünkkel, hogy az utóbbi nélkül nem is lehet igazán jól tanítani. Célunk magyar nyelvünk irodalmi szintű átadásán kívül a tanujók magyar nemzeti öntudatának fejlesztése. Magyar nemzetünk iránt, amely olyan fontos és áldozatos szerepet játszott a világ történelmében, könnyű és természetes a szeretetet és büszkeséget felébreszteni. Tanítjuk ezeken kívül a magyar emigráció történetét is Kanadában és súlyt fektetünk hálánk érzékeltetésére befogadó hazánk iránt. Legtöbb tanulónk már járt hét-nyolc évet hétvégi magyar elemibe a Szent Erzsébet egyházközséghez vagy a Magyar Ház iskolájába. Azok számára, akik a magyar írás-olvasás tanulását nálunk kezdik, külön tananyagról és foglalkoztatásról gondoskodunk. Magyar kultúránkat a szarosan vett iskolai tanításon kivül még versek és színdarabok betanításával is igyekszünk átadni az itt felnövő magyar ifjúságnak. A színdarabokban való szereplést különösen élvezik fiataljaink; ilyen szereplésre visszajárnak még egyetemista korukban is. Az évek folyamán évzáró műsorainkon kívül öt nagyobb színdarabot adtunk elő olyan neves íróktól, mint Kisfaludy Károly, Móricz Zsigmond, Zilahy Lajos és Herczeg Ferenc. Ifjúságunk beleéli magát a szerepekbe és a régi magyar élet megelevenedik általuk a színpadon, magyar nyelvünk tisztán cseng az ajkukon, mint ahogy erről esetenként több száz főnyi közönségünk tanúskodhatna. A külföldön felnövő magyar ifjúság számára rendkivül fontosnak tartom a középiskolai oktatást. Természetesen a szülői ház és az elemi fokú oktatás adja meg az alapot ahhoz, hogy ifjúságunkat valóban középfokon oktathassuk magyar nyelvünkre és kultúránkra. Bármennyire elismerésre méltók a cserkészek úgynevezett érettségi tanfolyamai (hozzá kell tennem, hogy én nagy tisztelője vagyok az emigráció magyar cserkészetének), pár hetes vagy pár hónapos oktatásuk ilyen célból nem elégséges. Tapasztalatból tudom, hogy a tanujók csak akkor tanulnak igazán jól, ha munkájuk eredményének elismerését láthatják bizonyítványukban. Aztán például nemcsak az a fontos, hogy ők fel tudjanak sorolni néhányat királyaink közül vagy pár fontos eseményt történelmünkből, 33
hanem az is, hogy képesek legyenek nyelvünke t irodalmi fokon olyan szókinccsel használni, ami m egfele l közé piskolás angol nyelvkészségüknek. Ebben a korban a fiatalok az eszmékre is nagyon fogékonyak. Érzé k e lte rni le h e t velük például azt a nagy igazságtalanságot, ami minke t Trianon által vagy 1956-ban ért, ha ezekről a kérd ése kről saját maguk írnak esszét. Ha a tanár kiemeli múltunkból azokat a tényeket, amikre joggal lehetünk büszkék, ők ezt m egértik és magukévá teszik. Ha a tanárok súlyt fektetne k arra, hogy olyan dolgozatokat írassanak, ami közös megbeszélést kíván a szülőkkel, a magyar szülők élményeit közele bb hozhatjuk az itt felnövő ifjúsághoz, ami nagyobb megértést e redményezhet a sok küzdelmen átment szülők iránt. Egyszóval az a négy év, 14 éves kortól 18-ig, ami itt a középiskolás korba esik, a legjobban kihasználható arra, hogy megpróbáljuk magyarságunkat, magyar lelkünket és gondolkozásmódunkat átadni itt felnövő gyerekeinknek. Kanadában erre van bőven lehetőség, sajnos viszont, hogy a magyar emigráció ezt nem használja ki eléggé. Az Egyesült Államokban folyó magyar oktatás tekintetében tájékozatlan vagyok, bár hallottam, hogy 1958 óta dr. Papp Gábor, 1985 óta pedig Bogárdy Imre vezetésével Clevelandben elismerésre méltó elemi iskolai magyar oktatás folyt és folytatódik, sőt ezt 1967 óta magyar érettségi vizsgára előkészítő középfokú tanfolyamok is kiegészítik, amelyek tantárgyanként egy-egy tanéven, összesen tehát három teljes tanéven át tartanak, mégis azt k e ll gondolnom, hogy a magyar emigráció súlyos mulasztást követett el, amikor nem helyezett nagyobb súlyt a középiskolai magyar oktatás kifejlesztésére. Miért ne lehetett volna például itt is egy Burg Kastl-szerű intézetet vagyis magániskolát létrehozni? Az említett intézet Németországban nagyon messze van ide és nagyon költséges gyerekeinket ott neveltetni. Nem tudom, történtek-e lépések ilyen intézmény létrehozására itt, Észak-Amerikában és ha igen, mik voltak az akadályok. Tudom azt, hogy egyetemi fokon van magyar tanítás több helyen is és hogy a torontói tanszék létrehozása ügyében a magyarság óriási anyagi áldozatot hozott. Pedig torontói egyetemi "credit"-et csak az használhat, aki erre az egyetemre bejutott és csak az ér rá ilyesmivel foglalkozni, akinek a nyelvtudás diplomájába illik. Nem hiszem, hogy elfogult lennék, amikor a magyar középiskolai oktatás fontosságát hangsúlyozam megfelelő, 34
hazafias beállítottságú tanárok útján. Gyakran olvashatunk magyar emigráns lapjainkban arról, hogy otthon ma nincs igazi történelemtanítás és ha van is, az marxista vonalú. Az írók és olvasók joggal felháborodnak ezen. Magyarnak lehet születni, de magyarnak nevelkedni is kell ahhoz, hogy valaki érezze a haza fontosságát, együtt érezzen vele és ha kell, áldozatot is hozzon érte. Mi büszkén szaktuk emlegetni, hogy politikai emigraooban vagyunk és nem gazdaságiban, akik csak a nagyobb jólét kedvéért jöttünk ide. Azt állítjuk magunkról, hogy nem tudunk lemondani igaz magyar eszméinkről, azért jöttünk ide, Észak-Amerikába. Ha igazán értékeljük magyar érzéseinket és gondolkodásmódunkat, miért nem követünk el mindent, hogy ezt minél jobban áradhassuk gyermekeinknek? Miért nem igyekszünk pl. több magyar középiskolai oktatást kifejleszteni? Előadásomnak az volt a célja, hogy felrázza a közömböseket és a magyar emigráció köztudatába vigye a magyar középiskolai oktatás szükségességét. Elérkezett a 24. óra, de talán még mindig nem lenne késő az emigráció lelki és anyagi erejét ennek a kérdésnek megoldására fordítani. Az az emigráció, amelyik ugyan eredetének megfelelő közösségben igyekszik élni az egyházak és magyar társaságok keretein belül, de amelyik nem gondoskodik ifjúságunk igaz magyarrá való neveléséről, homokra építi intézményeit, mert nem gondoskodik munkájának folytatásáról a jövőben. Hálás lennék, ha tájékoztatást kapnék a magyar iskolaügyről a világ minden részéről és ha segíthetnénk egymást. Mester B. Fiore dr. (Toronto, Ont., Kanada): KÉTNYEL VÚ ÉS KÉTKUL TÚRÁJÚ NEVELÉS KANADÁBAN A 118 éves kanadai nemzetiségi kultúrpolitika történetében nagyjából három szakasz különböztethető meg: l. A század eleji teljes liberalizmus szakasza, amely munkanélküliségre vezető zűrzavart okozott (l 0 tanuló esetén csupán a nemzetiségi nyelven folyt a tanítás). 2. Az angol, illetve francia kultúrához való alkalmazkodás megkívánása, a beolvadás (az első világháborútól a 60-as évekig). 35
3. Az 1971-ben kimondott "multikulturális" állampolitika korszaka, amelyben a többkultúrájúság ("diversity" több mint 60 nemzetiséggel) a kanadai nemzeti mivolt tartozé ka. A jelenlegi multikulturális Kanadában már egyik n e mze ti kultúra sem élvezhet előnyt a többivel szemben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a különböző nemzetiségű egyén e k a n e mzetiségi csoport létszáma, súlya, láthatósága szerint jutnak majd vezető és egyéb állásokhoz és befolyáshoz. Újfajta n e mzetiségi (etnikus) osztálytagozódásról (ethclass) le h e t b eszélni. 1962-ben Pearson miniszterelnök a francia-angol kulturális kérdések rendezésére bizottságat hozott létr e. A bizottság hétéves munkája végülis 16 ajánlással (recommendation-nel) fejeződött be, amely ma is érvényes e lőírásokat tartalmaz mindegyik nemzetiségi kultúra, sajtó, rádió, múvészet és iskolai oktatás jogi és anyagi támogatására. Mindazok a multikulturális programok, "grant"-ek és más támogatások, amelyeket magyar iskaláink és egyéb szervezeteink kapnak, ezen a 16 ajánjáson alapulnak (l). Kanadában ma háromféle típusban folyik a oktatás: k é tnyelvű l. Van 50-50 %-os nappali iskolai tanítás. Ez elsősorban angol-francia viszonylatban áll fenn; nemzeosegi nappali iskoláik vannak azonban az ukránoknak, zsidóknak, kínaiaknak, araboknak, németeknek, görög ortodoxoknak, örményeknek is. Az 1985-ös kiértékelés szerint ezek az iskolák igen komoly eredménnyel múködnek, de tanulóhiánnyal küszködnek. 2. A nemzetiségi nyelvet a nappali iskolákban az ún. "Heritage" program keretében tanítják. A különböző életkorú tanulókat egy csoportba veszik. Torontóban, illetve Ontarióban 1982-ben 49 nyelvet tanítottak. 3. A kormány által a tanujók létszáma alapján fizetett iskolai, egyesületi vagy egyházi - ún. félnapos - iskolák hétvégeken vagy este múködnek. Ezek a félnapos iskolák, amelyeknek az a céljuk, hogy a teljes kulturális örökséget átadják, különösen beválnak. Ahol az egyesületek és egyházak "grant"-et kértek és kaptak, ott, mint pl. Torontóban, magas szintú rendszeres nevelés-oktatás jött létre. Az ajánlásokat megalapozó felmérések szerint a magyarság angol, illetve francia alkalmazkodása feltűnő. Az 1975-ös 36