MOL EVO NEO Prémium üzemanyaggal tankolt gépjárművek elemi kár casco biztosításának általános és különös feltételei 1. A biztosításban résztvevő személyek 1.1. Biztosító A Biztosító a biztosítási díj megfizetése fejében a jelen feltételekben meghatározott esetekben, módon és mértékben megtéríti a biztosított járműben keletkezett kárt. 1.1.1. A biztosító legfontosabb adatai Név: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Székhely: Magyarország, 1033 Budapest, Flórián tér 1. Levelezési cím: 1518 Budapest, Pf. 589. Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszám:01-10-046150 Telefonszám: +36 1 5 100 100 Ügyfélszolgálat elektronikus címe: ugyfelszolgalat@cig.eu Internetes cím: Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre. 1.2. Szerződő A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, aki a biztosítási szerződést megköti és a biztosítás díját fizeti. A Biztosító a Szerződőhöz intézi a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatait. 1.3. Biztosított Az a gépjármű, amire a biztosítási szerződés létrejött, azaz az a gépjármű, amelybe a 2014. április 01. és június 30. között MOL EVO NEO Benzin vagy EVO NEO Diesel üzemanyagot tankoltak. 2. A szerződés hatálya 2.1. Területi hatály A casco biztosítás a Magyarországon bekövetkezett károkra nyújt fedezetet. 2.2. A casco szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete A biztosítási szerződés a szerződő és biztosító közötti együttműködési megállapodásban foglaltak alapján, és az abban foglalt napon az alábbiak szerint jön létre az egyes biztosítottak vonatkozásában: A MOL töltőállomásain MOL EVO NEO Benzin vagy EVO NEO Diesel üzemanyagot tankoló gépjárművek az üzemanyag készpénzzel, bankkártyával, Multipont kártyával, MOL Blue vagy MOL Red kártyávaltörténő kifizetését követően biztosítottá válnak, a nyugtán feltüntetett tankolt üzemanyag egész litermennyiségével megegyező napig. Oldal: 1 / 13
A kockázatviselés kezdetének további feltétele, hogy az adott bizonylat (nyugta vagy számla) a gépjármű rendszámát tartalmaza és el legyen látva a MOL töltőállomás bélyegzőjével. 2.3. A casco szerződés tartama A biztosítás határozott tartamra jön létre. A szerződés időtartama a tankolt MOL EVO Prémium üzemanyag egész litermennyiségével megegyező nap. A kockázatviselés a tankolás napját követő nap 00:00-val kezdődik (a tankolás napját a nyugtán szereplő időpont igazolja) és a tankolt üzemanyag mennyiséggel megegyező nappal számított időtartam utolsó napjának 24. órájáig tart. Például: Április 10-én 10:00 órakor történő, 10,4l MOL EVO Prémium üzemanyag tankolása esetén a kockázatviselés tartama: április 11. 00:00 óra április 20. 24:00 óra. Egy tartam alatt többszöri tankolásból eredő átfedések nem adódnak össze.nem terjed ki a biztosítási fedezet olyan gépjárműre: - amelybe a MOL Magyarország által kibocsátott Green kártyákkal, valamint a MOL-csoport tagvállalati által kibocsátott üzemanyag flottakártyákkal (MOL Magyarország: Gold és Silver; Slovnaft, MOL Romania: Gold és Red; MOL Austria, MOL Serbia, MOL Slovenia, EP, Tifon: Gold; INA, IES üzemanyag flottakártyák), ill. DKV, UTA kártyákkal tankoltak, - amely nem rendelkezik hatósági rendszámmal, - amely nem rendelkezik érvényes műszaki vizsgával. 2.4. A biztosítási díja A jelen Elemikár casco Feltételek alapján létrejövő biztosítás díja a szerződő és a biztosító között létrejött biztosítási szerződésben foglalt ügyviteli elszámolásban foglat díjakkal egyezik meg. A biztosítottat a biztosítási feltételként előírt MOL EVO NEO Benzin vagy EVO NEO Diesel üzemanyag tankolásán túl biztosítási díj nem terheli. 3. Biztosítási események, kizárások, mentesülések 3.1. Biztosítási események A biztosított járművet ért fizikai károsodás, amelyet kizárólag árvíz, vihar vagy jégverés okozott. Jelen biztosítási feltétel szerint: - vihar biztosítási eseménynek minősül a 19 m/s (68,4 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgás. Viharkárnak kell tekinteni azt a kárt, amelyet e légmozgások által elsodort tárgyak a Biztosított gépjárműben okoznak. Viharkárnak minősül továbbá a vihar által megsérült gépjármű karosszérián vagy megsérült üvegezésen keresztül a viharral egy időben történő beázás is. - jégverés biztosítási eseménynek, azaz jégkárnak minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a Biztosított gépjárműben okozott kár, illetve a Biztosított gépjármű jégverés által megrongált üvegezésén történő egyidejű beázás kár. - árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a Biztosított gépjárműben kárt okoz. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, Oldal: 2 / 13
vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen: o a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak, o a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített, o a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző, o a folyók elhagyott ősmedrei, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja. 3.2. Kizárások A Biztosító nem nyújt szolgáltatást a kár időpontjában hatályos besorolás szerinti nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra a talajvíz, a belvíz miatt keletkező károkra azokra a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) okozta károkra mely a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő beáramlása miatt következett be, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek a jármű természetes elhasználódása kapcsán felmerült költségekre a motorba került víz miatti károsodásokra a jármű értékcsökkenése következtében felmerült költségekre a járműről leszerelt, tárolt alkatrészekben keletkezett károkra, így különösen az éppen nem használt téli / nyári gumira, a járműről leszerelt csomagtartóra, kerékpártartóra, tetőboxra, és további hasonló, a járműről leszerelt, tárolt tartozékokra, alkatrészekre a jármű üzem-, és kenőanyagaiban keletkezett károkra a jármű azon felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket a hatályos magyar jogszabályok tiltanak a jármű azon felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket a hatályos magyar jogszabályok engedélyhez kötnek, de a kár időpontjában nem volt ilyen engedély a járműhöz a hatósági sebességmérés előrejelzésére, megzavarására szolgáló berendezésben keletkezett károkra Oldal: 3 / 13
a navigációs-, audio-, és video berendezésben keletkezett károkra a Biztosító legfeljebb 100 000 Ft kártérítést fizet, kivéve az új járműbe már a gyártás során beépített berendezésben keletkezett károkat a jármű gyári műszaki paramétereit megváltoztató berendezésekben keletkezett károkra, így különösen: a chiptuning által beszerelt berendezésekben, a sportkipufogóban, a Xenon átalakítókban, a futómű átalakítás alkatrészeiben, az üveg fóliázásokban, a gyári mérettartományba nem tartozó kerékben és gumiabroncsban, és további hasonló alkatrészekben keletkezett károkra a csere költségénél olcsóbban, szakszerűen megjavítható, de mégis kicserélt alkatrész esetében a csere többletköltségére nyitott utasterű jármű (cabrio) utasterében keletkezett károkra, továbbá a vászontetőben keletkezett károkra a Szerződő, a Biztosított, vagy a járművet jogosan vezető személy által bűncselekmény elkövetés közben keletkezett károkra amennyiben a járművet jogosan vezető személy nem rendelkezett a Biztosított jármű vezetéséhez szükséges kategóriájú vezetői engedéllyel amennyiben a járművet jogosan vezető személy, a kár időpontjában alkohol (0,8 ezreléket meghaladó véralkohol szint), vagy egyéb, a járművezetési képességeket károsan befolyásoló szer hatása alatt állt amennyiben a jármű, a káresemény időpontjában részt vett a közúti közlekedésben, de nem rendelkezett a forgalomban tartáshoz szükséges érvényes engedéllyel amennyiben a káreseménykor a járművet szakszerűtlenül használták 3.3. Mentesülések Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kár késedelmes bejelentése miatt, a kárral összefüggő, lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak a kárt a Szerződő, a Biztosított, illetve alkalmazottja vagy megbízottja szándékosan okozta. 4. A biztosítási esemény bejelentése A Biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb annak bekövetkeztét követő 8 munkanapon belül be kell jelenteni a Biztosítónak. 4.1. A bejelentés módja A kár bejelenthető: Telefonon Telefaxon E-mailben intézetünk honlapján Postai úton írásban Ügyfélszolgálati irodáinkban (elérhetőségeket lásd a honlapunkon) Oldal: 4 / 13
4.2. A kárrendezéshez szükséges iratok A kárrendezéshez a Biztosító iratok bemutatását kérheti, amelyek a biztosítási esemény igazolásához a felelősség megállapításához a kár mértékének megállapításához a többszöri biztosítás megállapításához szükségesek. Különösen a személyi azonosító okiratot a Biztosított jármű vezetőjének vezetői engedélyét a Biztosított jármű forgalmi engedélyét a Biztosított jármű tulajdonjogát igazoló dokumentumot a Biztosítási esemény részletes leírását a biztosítási esemény kapcsán keletkezett hatósági iratokat a biztosítási esemény kapcsán keletkezett szakértői dokumentumokat a biztosítási esemény kapcsán keletkezett számlákat. az EVO NEO Benzin vagy EVO NEO Diesel üzemanyag tankolást igazoló eredeti bizonylat (nyugta vagy számla), amely tartalmazza a Biztosítási eseményben megsérült gépjármű rendszámát és annak a MOL töltőállomásnak a bélyegzőjével van ellátva, ahol a tankolás történt. Részletes felsorolás A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról Adásvételi szerződés Aláírási címpéldány Átruházó nyilatkozat Audatex kalkuláció Azonosítási adatlap Baleseti bejelentő (kék-sárga) Bankszámlakivonat Bankszámlaszám Bérleti- vagy lízingszerződés Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta) Bírósági határozat Bizonylat maradvány értékesítéséről Bontási igazolás Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat Eurotax kalkuláció Eurotax káridőponti érték számítás Oldal: 5 / 13
Forgalmi engedély Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv) Fuvarlevél Garanciajegy Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat Gyámhatósági rendelkezés Hagyatékátadó végzés Ittassági nyilatkozat Javítási árajánlat Javítási számla Kárbejelentő (a Biztosító saját nyomtatványa) Kereskedői ajánlat maradványértékre Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban Közjegyzői okirat Lemondó nyilatkozat Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel, a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről Meghatalmazás Menetlevél Munkalap Munkáltatói nyilatkozat Nyilatkozat előzménykéréshez Nyilatkozat arról, hogy a Biztosított a biztosított járműre milyen további biztosítással rendelkezik, ezen biztosítás(ok) milyen önrésszel jött(ek) létre, továbbá az ügyfél más biztosítótól vett-e fel, vagy szándékozik-e felvenni biztosítási összeget Öröklési bizonyítvány Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve Rendőrségi határozat Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv Rendőrségi igazolás Szakértői vélemény Szállítási számla Szervizkönyv Szerződés gépjármű kölcsönadásról Tachográf adatlap Tanúk nyilatkozatai Oldal: 6 / 13
Törzskönyv Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok Üzembentartói szerződés vagy okirat Vámkezeléssel kapcsolatos iratok Vezetői engedély Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv 4.3. Elévülés A szerződésből fakadó igények elévülési ideje, a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 1 év. 4.4. Kár megelőzés, kárenyhítés A Biztosított köteles a kárt az adott körülmények és lehetőségek, valamint a Biztosító által adott útmutatások figyelembe vételével, a tőle elvárható módon megelőzni, enyhíteni. 5. A biztosító szolgáltatásai 5.1. Helyreállítás költségeinek megtérítése A Biztosító az önrészesedés levonásával megtéríti, a Biztosítási esemény következtében fizikai károsodást szenvedett, Biztosított járműnek, a Biztosító által előzetesen jóváhagyott, szakszerű helyreállításának, számlával igazolt költségét. A szakszerű helyreállítás során, a nem javítható, illetve a gazdaságosan nem javítható alkatrészek esetében, a Biztosító az új alkatrészek felhasználásával történő helyreállítás költségét téríti meg, az alábbi korlátozással: A káresemény időpontjában 6 évesnél idősebb jármű forgó-kopó alkatrészek cseréje esetén, a biztosító a kiszerelt alkatrésszel azonos elhasználtsági fokú, de nem sérült alkatrész piaci értéke és az új alkatrész ára közötti különbséget levonja a kártérítés összegéből. A jármű korát a Biztosító a következőképpen határozza meg: a biztosítási esemény évéből kivonja a jármű gyártási évét. A Biztosító az alkalmazott fényezési technológia szerint, a szakszerű helyreállításhoz minimálisan szükséges terület fényezési költségét téríti meg. 5.2. A teljesítés módja A Biztosító, a kártérítési összeget a Biztosított részére, vagy - a biztosított rendelkezése alapján közvetlenül a számla kibocsátójának - átutalja. Az általános forgalmi adó összegét a Biztosító csak olyan számla alapján téríti meg, amelyen feltüntették az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. Nem téríti meg a Biztosító az általános forgalmi adó összegét, ha a hatályos magyar jogszabályok alapján, a Biztosított azt visszaigényelhetné. Bizonylatok hiányában a felek megállapodhatnak a kártérítés összegéről. 5.3. A teljesítés ideje Oldal: 7 / 13
A Biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges összes dokumentum bemutatását követő 30. napon válik esedékessé. A helyreállítási szolgáltatás esetében a szolgáltatás akkor tekinthető teljesítettnek, ha a jármű helyreállítása befejeződött. 5.4. Önrészesedés, kártérítés felső határa Önrészesedés: a kár összegének 5%-a.. Kártérítés felső határa: 250 000Ft/káresemény. A Biztosítási időszak alatt maximum egy káreseményt térít a Biztosító. 5.5. Többszörös biztosítás Abban az esetben, ha a biztosított gépjárműre más biztosítási szerződés alapján térítés jár, akkor a Ptk. 6:459. -ában foglaltaktól eltérően a Biztosító kizárólag a más biztosítás alapján nem térülő károkat fizeti ki. 6. Az Ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Érintett: bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve azonosítható természetes személy. Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat. A biztosító az ügyfelek adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján kezeli, és ez alapján végeztet más szolgáltatókkal adatfeldolgozást. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. E céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az adatszolgáltatás önkéntes. Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit. ) értelmében az ügyfél hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatoknak. Oldal: 8 / 13
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155. (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja. A biztosító és biztosításközvetítője a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és biztosításközvetítője köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni. A fentiekben megjelöltektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, és a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. A Biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával az UNO-SOFT Kft.-t (székhely: 1096 Budapest, Telepy u. 24., adószám: 10934225-2-43, cégjegyzék szám: 01-09-563260), a FOLD-R Első Magyar Külsőerőforrás Biztosító és Adatfeldolgozó Zrt.-t (székhely: 1116 Budapest, Építész u. 26., cégjegyzékszám: 13-10-040593) és a Díjbeszedő Holding Zrt.-t (székhely: 1119 Budapest, Vahot u. 8., cégjegyzékszám: 01-10-042094) bízza meg, amelyek a kezelt adatokat nyilvántartják. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez posta útján történő vagy banki utalás esetén a Magyar Posta Zrt. (székhely: Budapest, Dunavirág utca 2-6.) és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A kiszervezett tevékenységet végzők a biztosító adatfeldolgozóinak minősülnek. Ezen cégek listáját a biztosító a webhelyén teszi közzé. 7. A biztosítási titok védelme 1. Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. 2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a Bit.-ben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 3. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a Biztosítási Szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a biztosítási szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a Biztosítási Szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a Biztosítási Szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Az ettől a céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az Oldal: 9 / 13
ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. 4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosító kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha erre a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a. a feladatkörében eljáró felügyelettel; b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakérővel; c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakérővel; e. az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha Biztosítási Szerződésből eredő, adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g. a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli Biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i. az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel; k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló Biztosítókkal; l. a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m. az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő Biztosítóval; n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; p. fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott Oldal: 10 / 13
követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok országgyűlési biztosával, valamint a pénzügyi jogok biztosával; r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal; s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval szemben, ha az a.-j., n., s. és t. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a Biztosítási Szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k. m. és p.- r. pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. 7. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fent felsorolt szervek alkalmazottaira is kiterjed. 8. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel való visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. 9. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. 10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. 11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a. a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól. c. A Biztosító, a biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésre is köteles tájékozatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. 12. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a harmadik országbeli Biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) való adattovábbítás abban az esetben: Oldal: 11 / 13
a. ha a Biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b. ha az adatalany hozzájárulásának hiányában- az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. 8. (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. 13. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személyes vagy üzleti adata nem állapítható meg, b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c. a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatok átadása; d. a Bit Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. Az a)-d) pontokban meghatározott adatok átadását a Biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. 15. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 16. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. 17. A Biztosító a létre nem jött Biztosítási Szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhet, amíg a Biztosítási Szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. 18. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. 19. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a Biztosítási Szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. 8. Az alkalmazandó jog A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben, a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. A szerződés hivatalos nyelve: magyar. 9. Panaszok kezelése Jelen Biztosítási Szerződés feltételeivel kapcsolatban felmerülő panasz esetén az ügyfél elsősorban a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Irodájához (1033 Budapest, Flórián tér 1., telefonszám: +36 1 5 100 100, e mail-cím: ugyfelszolgalat@cig.eu) fordulhat. A Biztosító panaszkezelési szabályzata a Biztosító honlapján () tekinthető meg. A Biztosító felett a szakmai és a fogyasztóvédelmi felügyeletet a a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), amelynek székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., központi telefonszáma: (36-1)4899-100, központi fax száma: (36-1) 4899-102, Oldal: 12 / 13
ügyfélszolgálati telefonszáma: 06-40-203-776, e-mail címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu) gyakorolja. Az ügyfél panaszával közvetlenül ide, és a Felügyelet mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172), továbbá a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez (1088 Budapest, József krt. 6., 1428 Budapest, Pf. 20.) is fordulhat. Oldal: 13 / 13