MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 40/2009. (XII. 2.) sz. rendelete a védett síremlékekről

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 40/2009. (XII. 2.) sz. rendelete a védett síremlékekről Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. XLIII. törvény (továbbiakban: törvény) 41. (3) bekezdésében, 42. - ában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a törvény végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rend. (továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezéseire -, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 57. -a alapján a következő rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. (1) Az önkormányzat a sírjel művészeti értéke miatt, illetve a köztiszteletben álló elhunyt személy, valamint háború idején Miskolcon elhalálozott katona emlékének megőrzése érdekében sírjelet, temetési helyet védetté nyilváníthat. (továbbiakban együtt: védett síremlék) A síremlék védelme jelenti: a) A sírhely megváltással történő fenntartását (élő hozzátartozók esetén a család jogosult megváltani a sírt, a családtagok újabb temetési lehetőségének fenntartásával), b) A sírhely megváltás nélküli fenntartását, a sírhely gondozásával együtt, c) A sírhely gondozását az elhunytak hozzátartozóinak hiányában. (2) A védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését az e célból alakult Miskolci Kegyeleti Bizottság javasolja. (3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: - a védendő síremlék megnevezését, - a temetési hely pontos megjelölését (temető, parcella, sor, szám) - a védendő síremlék rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók), - a kezdeményezés indoklását. (4) A védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról, majd a döntésről értesíteni kell: - a temető üzemeltetőjét, - a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyt. (5) A védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Közgyűlés dönt. A védett síremlékek körét 5 évente felül kell vizsgálni. (6) A védelem alá helyezést, illetve megszüntetésének tényét a temető könyvébe be kell jegyezni. A bejegyzésről a temető tulajdonosa gondoskodik. (7) Az adott temetőben a védett síremlékek elhelyezkedéséről a főbejáratnál elhelyezett tábla tájékoztatja a látogatókat. (8) Jelen rendelet az egyházi tulajdonban lévő temetőkre is vonatkozik, azonban a védett síremlékekről az önkormányzat és az egyházak között külön megállapodás rendelkezik.

2 Védett síremlékek 2. (1) A védett síremlékek esetében a temetési hely felett rendelkezni jogosult határozza meg a temetési helyre helyezhető személyek körét, illetve jogosult a védett síremlék gondozására. A temetési hely felett rendelkezni jogosult személyében bekövetkezett változást 45 napon belül a temető tulajdonosának be kell jelenteni, illetve egyeztetnie kell az önkormányzat kultúráért felelős szakosztályával. (2) A védett síremlékek esetében a védetté nyilvánítástól kezdődően a temetési hely feletti védelem a temető fennállásáig határozatlan idejűvé válik. (3) A temetési hely felett rendelkező személy a sírjelet a temetési helyre a védetté nyilvánítást követően temetett személyek nevének, adatainak feltüntetése kivételével csak a Közgyűlés hozzájárulásával változtathatja meg. (4) A védett síremlék gondozásával, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy hiányában a temető tulajdonos látja el. (5) A védett síremlékben keletkezett kárt, rongálódást a temető fenntartója körteles jelezni a Polgármester felé. (6) A Közgyűlés által védetté nyilvánított síremlékek felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza. Vegyes és záró rendelkezések A tulajdonos köteles nyilvántartást vezetni a védetté nyilvánított síremlékekről. 3. 4. A síremlékek védelem alá helyezésével járó költségek fedezetét a Közgyűlés évente, a költségvetési rendeletben határozza meg. 5. A védetté nyilvánításra a temetéstől számított 20 év elteltével kerülhet sor. 6. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Területi hatálya kiterjed Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási határain belül található egyházi, és önkormányzati tulajdonú, lezárt és működő temetőkre. Miskolc, 2009. november 26. Dr. Mihalecz Péter jegyző Káli Sándor polgármester

3 Védelemre javasolt síremlékek: Mindszenti evangélikus temető Csengey Gusztáv (1842-1925) író, költő, jogakadémiai tanár 40/2009. (XII. 2.) sz. rendelet melléklete Komáromban született, Budapesten szerzett tanári diplomát, Szolnokon és Aszódon is tanított. 1886-tól az Eperjesi Akadémia tanára. Később dékánja, majd 1902-1906 között rektora. 1919-ben költözött Miskolcra. Számos regény, elbeszélés, történelmi mű szerzője. Mellszobra és utca is emlékeztet rá. Glós Károly (1821-1907) földbirtokos A családi sírban öt generáció nyugszik. Glós Károly neve onnan ismert, hogy Miskolc és Diósgyőr határában földbirtokait, amikor kiparcellázták született meg az ún. Glós kitérő a villamosközlekedésben. Fia dr. Glós Károly 1855-1938 között élt és a miskolci Ügyvédi Kamarának több cikluson keresztül elnöke, majd örökös elnöke volt. A sírba 1958-ban temettek utoljára, amelynek fekete márvány sírjele megmaradt, maga a sír a gondozatlanság jeleit mutatja. Henszelmann Aladár dr. (1889-1943) orvos Bártfán született, Budapesten szerzett orvos doktori oklevelet. Kezdettől röntgen laboratóriumokban dolgozott. 1925-től egyetemi magántanár. 1924-től 1939-ig az Erzsébet Közkórház osztályvezető főorvosa és röntgen orvosa. Az Orvos Gyógyszerész Egyesület elnöke. Számos tudományos munka szerzője. Síremlékét Medgyessy Ferenc készítette. Koch család (XIX-XX. század) miskolci polgárok kripta A temető keleti végében kialakított nagyméretű, különleges építészeti alkotás. A kripta a XIX. században készült, védelme mindenképpen indokolt. Levéltári kutatással (kriptaépítési engedély, gyászjelentés gyűjtemény) föltárható, hogy kik nyugszanak a sírboltban. A kripta új használói a Koch-család leszármazottjai, akik a védelemnek megfelelő felújítást elvégezték.

4 Leszih család (XIX-XX. század) gépgyáros, ill. muzeológus kripta A családi kriptában található a gépgyár alapító Leszih Miksa és felesége földi maradványa. Valamint idehelyezték a család egyik utolsó leszármazottját az 1880-1963 között élt Leszih Andort, a Borsod Miskolci Múzeum, majd Herman Ottó Múzeum igazgatóját. Utóbbi numizmatikus volt, Móra Ferenccel, Móricz Zsigmonddal való kapcsolata is ismert, számos tanulmánya mellett. Lichtenstein család (XIX-XX. század) országgyűlési képviselő, bankár, főispán kripta A miskolci kereskedő család jeles képviselője az 1837-1914 között élt Lichtenstein József, aki 1858-ban vette át apja miskolci cégét. Ő maga végzett közgazdász és pénzügyi szakember volt. 1874-ben az Országos Iparegylet egyik alapítója. 1874-től haláláig Miskolc képviselőtestületének tagja. 1875-től, majd 1878-tól országgyűlési képviselő. Miskolc önállóságáért érdemi munkát végzett, tevékenységét önálló kötetbe is foglalta. Fia az 1875-1949 között élt bankár, 1922-ig főispán Lichtenstein László. Markó család (XIX-XX. század) iparos, ill. orvos kripta A dinasztiaalapító Markó László felvidéki bőrgyárosként telepedett meg Miskolcon. A család számos tagja közül az 1848-1918 között élt Markó László orvos volt. Bécsben szerzett diplomát, majd 1874-től Miskolcon praktizált. A XIX. század utolsó évtizedeiben Borsod vármegye főorvosaként sokszínű társadalmi tevékenységet végzett, de publikációi is megjelentek a helyi sajtóban. Máyer-Jurácskó család (XIX-XX. század) kereskedő, vendéglátó kripta A családi kripta legismertebb egykori személyisége az 1856-1939 között élt Máyer József. A vasgyár valamennyi éttermének volt a bérlője, majd a Sötét kapu melletti ún. Kispipa vendéglőnek lett a tulajdonosa. A Vendéglátók Egyesületének elnöki tisztét töltötte be élete végéig. Bortermelő és borszakértő is volt. Gyermekei révén kapcsolódik a Jurácskó családhoz, akik a kalapgyártásban előbb Miskolcon, majd a fővárosban szereztek európai hírnevet.

5 Radvány István (1832-1918) malomigazgató kripta Rozsnyón született, kereskedőből lett képzett közgazdász. A malomipar magyar szakértőjeként számos európai kiállításon szerepelt. Szervezője és első elnöke volt a miskolci Kereskedelmi és Iparkamarának. Lakása a mai Városház tér 2. sz. alatti saroképület. Temetői kriptája felújítást, de hozzátartozók hiányában védettséget is kíván. Soós Károly (1823-?) 1848-as honvéd A temető II/I parcellájában a második sor 13-as helyén található sírjele. Halálozásának pontos dátuma egyelőre ismeretlen. Zathrocz Dániel (1796-1848) 1848-as honvéd, miskolci polgár A rossz állapotban lévő sír és sírjel az I/II parcella 12 sorának 8. helyén található. Zelenka Pál (1839-1910) evangélikus püspök, a főrendi ház tagja Cseh Brézón született, tanulmányait Pozsonyban és Jénában végezte. 1866-tól Miskolcon jegyző. 1890-től a Tiszai Egyházkerület püspöke. 1890-1910 között a főrendiház tagja volt. Az evangélikus egyház közlönyének alapító szerkesztője és írója volt. Több műve is megjelent nyomtatásban.

6 Mindszenti római katolikus (görög katolikus) temető Adorján (Adler) Károly (1849-1905) építész A budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, majd a Fővárosi Mérnöki Hivatalban dolgozott. 1880-ban lett Miskolc város főmérnöke. Miskolc első városrendezési tervét ő készítette el 1897-ben. Az Erzsébet Kórház épületegyüttese, az Erzsébet-fürdő, a Korona szálló, a Vágóhíd és a Lévay József Református Gimnázium is éppúgy az ő tervei alapján készült, mint az Aranyszarvas gyógyszertárnak helyet adó saroképület. A millennium évében megjelentetett kiadványa közzéteszi az addig tervezett és megvalósult középületeinek alap- és homlokzati-rajzait. Bársony János (1850-1905) ügyvéd Miskolcon született, majd diplomája megszerzése után 1872-től egyéni ügyvédi irodát nyitott a városban. 1885-től városi ügyész. A Függetlenségi és 48-as párt miskolci alelnöke. 1891-ben házának építésekor kerültek elő azok a kőeszközök, amelyek Bársony-házi szakócák néven kerültek be a tudománytörténetbe. Lakóházát a városi szegényápoldára hagyta. Az épületben 1998-tól a Református Tóth Pál Kollégium működik. Benke József (1781-1855) színész, tanár, író A nagyenyedi református kollégiumban végezte tanulmányait, majd Kolozsváron folytatta, de Bécsben is tanult. A színészek vándoréletét felvállalva 1815-től 1820-ig Miskolchoz kötődött. Ekkor felhagyott a színészettel és leányiskolát alapított, ennek igazgatója is volt. Munkássága és barátsága összekapcsolódott Karacs Teréz miskolci tevékenységével. Vígjátékokat írt, drámákat fordított, korának egyik legműveltebb színészeként tartották számon. Vasráccsal övezett sírján napjainkig frissen cserélik a nemzeti színű szalagot. Lánya Benke Judit, színész nevén Laborfalvy Róza, veje Jókai Mór volt. Bodgál Ferenc dr. (1932 1972) muzeológus, ethnográfus A Herman Ottó Múzeum tragikusan korán elhunyt munkatársa. Kutatási területe a megyére és a városi néprajzra, a szellemi örökség megőrzésére terjedt ki. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben nyilvánította védetté.

7 Dálnoky Nagy család (XIX-XX. század) miskolci polgárok A több generációt is feltüntető szürkemárvány obeliszk egyik ismert neve az 1862-1937 között élt író és műfordító Dálnoky Nagy Lajos. A másik jeles személyiség az 1860-1921 között élt Dálnoky Nagy Mária, aki Soltész Nagy Kálmán miskolci polgármester felesége volt. A síremléknek láthatóan nincs gondozója, viszont a sírjel és a XIX. századot idéző öntény sírkerítés miatt is egyedi gondozást kíván, temetőkultúránk megőrzésre méltó emléke. Duronelli András (1770-1845) postamester sírjel A különleges megmunkálású öntvény sírjelet az 1990-es években eredeti helyéről a temető gondnoki lakása mellé helyezték. Később a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolába vitték, ahol restaurálás után az épület előtt helyezték el. (Fia Duronelli Alajos, aki 1818-1896 között élt és a szabadságharc alatt nemzetőr hadnagyként szolgált, szintén ebben a temetőben nyugszik.) Gyulai Zoltán dr. (1900 1977) bányamérnök A soproni bánya- és Erdőmérnöki Kar tanára, 1938-tól a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. mérnöke, később mb. vezérigazgatója. 1950 1951-ben Budapesten, 1959 1966 között Miskolcon egyetemi tanár, dékán, haláláig az egyetem oktatója. Számos nemzetközi elismerést kapott tudományos tevékenységéért. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben védetté nyilvánította. Halmay-Honti család (XIX-XX. század) két miskolci polgármester kripta Halmay Béla 1881-1953 között élt, jogász volt és 1935 1938 között Miskolc város polgármestere. 1952-ben a hortobágyi Borsós tanyára deportálták, hamvai Debrecenből kerültek vissza. Veje volt Honti Béla, aki 1905-1987 között élt, s 1944. májusa és augusztusa között a város egyik vezetője volt. 1952-ben családjával őt is kitelepítették, 1953-ban tért haza. Mindkettőjük élettörténetét a közelmúltban megjelent levéltári kiadvány dolgozta fel. Introibo kripta Egyházilag védett papi kripta a baloldali kriptasorban, számos jeles személy nevének feltüntetésével. Megóvásáról az egyház gondoskodik.

8 Lieb Mihály és Röck Cecília kincstári sótiszt és felesége A fekete márvány családi síremléket 1885-ben Munkácsy Mihály emeltette szülei emlékére. Mai állapotában Tarcsi Lajos mester restaurátor munkáját őrzi. Állapota kifogástalan, felvétele a miskolci panteonba indokolt. Minoriták sírboltja kripta A temető déli oldalán található kriptasorban található sírboltban 11 személy nyugszik. Közülük ketten alkottak jelentőset a város oktatási és egyháztörténetében. Így az 1845-1917 között élt dr. Bajai Armand és az 1855-1934 élt dr. Csák Cirjék. A sírbolt egyházi védelem alatt áll. Piva család (XX. század) cukrászok kripta A város XX. századi cukrászatának olasz kapcsolatait képviselték. Legendás név volt a Széchenyi utcai Piva (majd később Napsugár) cukrászda. Ehhez kötődött az 1900-1988 között élt Piva Carlo. Ebben a kriptában nyugszik felesége is, Caterina Mojs (1904-1976). Házasságukból Miskolcon született Andreucció névre hallgató gyermeküket 1938-ban temették itt el. A kriptába három évvel ezelőtt temettek utoljára, akkor Tószegi András cukrászmester került ide, aki a Piva család Olaszországban élő leszármazottjaival a kapcsolatot mindvégig tartotta. A kriptának jelenleg már nincs gondozója. Szatmári irgalmas nővérek sírboltja (XIX-XX. század) kripta Az egyház által is védett sírboltban 16 személy nyugszik. A sírboltot 1918-tól használják, s jelenleg is temetkezési helyül szolgál. Utoljára 1998-ban helyeztek itt nővért végső nyugalomra. Szántay-Szémán István dr. (1880 1960) görög katolikus főpap, országgyűlési képviselő A miskolci katolikus gimnázium tanára, a háború alatt tábori lelkész, lapszerkesztő. 1925-től érseki helynök, 1926-tól keresztény nemzeti programmal országgyűlési képviselő. Több polgári tisztséget is betöltött, irodalmi munkássága számottevő. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben sírját védetté nyilvánította.

9 Deszkatemető (református, evangélikus) Bató kripta (XIX. század) miskolci polgárok kripta A kripta készíttetője Bató István a Miskolcon legendássá vált gabonakereskedő, aki 1812-1890 között élt. A kriptát leányának Eszternek készíttette (1837-1865). Ide temetkezett felesége is, aki 1812-ben született és 1900-ban hunyt el. A legendát táplálja a Bató szoba, amely jelenleg a Kossuth utcai Református Gyermek és Ifjúsági Missziós Központban (Kossuth L. u. 15. sz.) látogatható. Emléket őriz a Kakas templom Eszter harangja és a Széchenyi utcán közismertté vált kereskedelmi központ a Bató-ház is. Budai József (1851-1939) pomológus, növénynemesítő, gimnáziumi tanár Háromszék vármegyében Bodoson született. Kolozsváron szerzett egyetemi diplomát. 1896-tól élt Miskolcon, s itt a Református Gimnázium tanára volt. A Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára számára leírta Miskolc és környékének, a Bükk, a Sajó és a Tisza mellékének növényvilágát. Számos növényfajtát nemesített, s mint a szabadságharc nagy tisztelője, minden gyümölcsfélét annak kiemelkedő személyiségéről nevezett el. Rendszeresen jelentek meg írásai, a Szabadság című lapban, amelynek szerkesztője is volt. Emlékét utcanév is őrzi. Csáthy Szabó István (1835-1903) gyógyszerész, villamos építő Mezőcsáton született, gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte. Gyógyszerész oklevelet szerzett Pesten, majd 1860-tól a Korona gyógyszertárat üzemeltette. Borászattal foglalkozott, több országos és nemzetközi díjat nyert. A miskolci villamos építésének tervét ő vetette fel, s az ő ötlete alapján valósult meg. Felesége Benczúr Gizella volt, a festőművész Benczúr Gyula unokahúga. Csorba György (1869-1945) fizikus Miskolc szülöttje. Tanárként, tudós kutató és feltalálóként egész életében Miskolchoz kötődött. 1922-ben matematikai ösztöndíjat alapított, de tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak is. 1928-ban készítette el azt a találmányát, amely a levegőben mozgó tárgyak azonosítására szolgált. Az akadémiai székfoglalója a háború kitörése miatt elmaradt. Számos könyvet írt a matematika és a csillagászat témaköréből.

10 Diószeghy Dániel dr. (1900 1969) kohómérnök Kohómérnöki oklevelet 1925-ben szerzett Sopronban. 1928 1934 között ugyanitt oktató volt, majd tanári pályáját Budapesten a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta. Miskolci munkásságával a hazai tüzeléstechnika alapjait fektette le. Számos tudományos munka szerzője. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben védetté nyilvánította. Farkas István (1879-1941) püspök A sárospataki Református Teológiai Akadémián végzett, miskolci szolgálatát 1912- ben kezdte meg. 1932-ben választották a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökévé. Írásai református folyóiratokban Sárospatakon és Miskolcon egyaránt megjelentek. Számos könyvet is írt. A sírjel felirata szerint itt nyugszik felesége Sassy Nagy Erzsébet (1881-1947) és fia Farkas István (1917-1944), aki a második világháborúban frontszolgálat során vesztette életét. Gálffy Ignác (1859-1940) régész, tanár Erdélyben Szombatfalván született, innen származik a sírjelen feltüntetett előneve is. Primor volt, azaz a székely főrend tagja. 1891-ben került Miskolcra, ahol alapítója és 1921-ig igazgatója volt a Kereskedelmi Fiú Iskolának. A múzeumhoz kötődve, régészeti, néprajzi kutatásokat végzett, több műve jelent meg nyomtatásban. Mellette nyugszik gimnáziumi tanár és író felesége dr. Tarczay Erzsébet (1890-1978). Emlékét utca és a város közgyűlése által adományozott életműdíj is őrzi. Gálffy Imre dr. (1894-1957) jogász, polgármester Hidasnémetiben született az ott szolgálatot teljesítő Gálffy Ignác fiaként. Budapesten szerzett diplomát, pályafutását a belügyminisztériumban kezdte. 1944. júliusában a belügyminiszter nevezte ki a város polgármesterévé. Polgármesterként meghatározó szerepe volt abban, hogy a Nemzeti Bizottsággal együttműködve, kihirdették Diósgyőr, Tapolca és Hejőcsaba Miskolchoz csatolásával Nagy-Miskolcot. 1952-ben kitelepítették a Hortobágyra, ahol egy évet töltött a Borsós tanyán. 1956-ban a Miskolci Nemzeti Bizottság elnökévé választották. Letartóztatására nem került sor, mert betegségében elhunyt.

11 Kókai-Kun Bertalan (1817-1910) református püspök, főrendiházi tag Felsőnyárádon született. Sárospatakon végezte a teológiai akadémiát, 1840-ben tett lelkészi vizsgát. 1843 1844-ben európai körúton járva Lipcsében írta azt a művét, amelyben a katolikus egyház vegyes házasságot elutasító állásfoglalását bírálta. 1850-től szolgált Miskolcon, 1866-ban választották püspöknek, s ekkortól tagja lett a főrendiháznak is. 1910-ben Miskolc Közgyűlése a város díszpolgárává választotta. Számos írása nyomtatásban is megjelent. Mokry-Mészáros Dezső (1881 1970) festőművész Sajóecsegen született, képzőművészként autodidakta volt. Zoológiai és régészeti expedíciók tagjaként világjáró lett. 1910-ben nyílt meg első kiállítása, majd Párizsban és Helsinkiben is bemutatták fantasztikus képeit. 1948-tól Miskolcon élt, kerámiával is foglalkozott. Kedvelte a fantasztikus témákat, amelyeket látomásként, különleges színvilággal festett meg. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben védetté nyilvánította. Rácz Ádám (1834-1886) nyomdász Zemplén megyében Nagykázméron született. 1859-ben alapított Miskolcon nyomdát, s a következő évtől hetilapot is megjelentetett. A kiegyezés évétől a Borsod-Miskolczi Értesítő című hetilap kiadója és felelős szerkesztője. Az elsők között volt, akik kezdeményezték, hogy Miskolc önálló törvényhatóság lehessen, s ebbéli véleményét nemcsak szóban, hanem nyomtatásban is kifejtette. Síremléke monumentális és méltóságteljes. Rácz család (XIX-XX. század) miskolci polgárok kripta A kriptát 1884-ben építették, s először nemes Rácz Józsefet, a dinasztia-alapítót helyezték el. 1922-ben temettek utoljára a sírboltba, amely összesen öt személy maradványait rejti. Utoljára került ide dr. Rácz György, aki 1857-1922 között élt, s gyógyszerészként írta be magát a város történetébe. A város színházügyi bizottságának elnöke, a református egyház főgondnoka, s a város egyik jeles mecénása volt. Tekintélyes vagyonának jelentős részét az egyházra és a városra hagyta. (Ez a mai Széchenyi I. u. 62-64. számú kétemeletes bérház.)

12 Révész Kálmán dr. (1860 1931) református püspök, felsőházi tag Debrecen szülöttje, 1886 1892 között Pápán teológiai tanár. 1918-tól a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. 1920-tól haláláig Miskolcon református lelkész. 1927-től felsőházi tag. Sok egyházi és világi lapban publikált tudományos munkássága, kiemelkedő számos könyv szerzője. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben védetté nyilvánította. Szeghalmy Bálint (1889-1963) városi főmérnök, építész sírjel Iskolai tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd a budapesti Műegyetem kapott építészi oklevelet 1912-ben. Miskolc város főépítészeként számos pályázaton részt vett és épületét ismerjük. Kiemelkedő alkotása volt az 1934-ben avatott Avasi kilátó, majd a Deszkatemplom megtervezése, amely leégett. A második világháború után a Dunántúlon élt családjával, majd Bajorországban telepedett le, Daggendorfban temették el családi sírboltban. Az eredeti állapotába visszaállított Deszkatemplom 2000-ben történt felszentelése után kerültek vissza hamvai, s azok most a templom előtti téren állítanak emléket az egykori főépítésznek. Szentpáli család (XIX-XX. század) polgármester, művész díszsírhely A díszsírhely maradványok nélkül állít emléket az 1861-1924 között élt Szentpáli István polgármesternek. Mivel eredeti sírhelye, és földi maradványai nem voltak fellelhetők a Kereskedelmi és Iparkamara döntött amellett, hogy a Bató kripta mellett díszsírhelyet alakítsanak ki az egykori kamarai titkár emlékét ápolandó. Szentpáli nemcsak kamarai titkár, hanem polgármester és országgyűlési képviselő is volt. Emlékét iskola, utca és a Kamara épületében állandó kiállítás örökíti meg. Ebbe a díszsírhelybe kerültek unokájának Szentpáli Ágnesnek a maradványai, aki művészként 1929-2003 között élt. (Férje Kopátsy Sándor dr. közgazdász, aki a felirat szerint ide kíván temetkezni.) Szilágyi Miklós (1859-1945) gépgyáros A sírhely két vasas család emlékét őrzi. Szilágyi Miklós a Leszih Miksa féle gépgyár folytatója, a Szilágyi és Diskant Gépgyár megalapítója volt a Zsolcai kapuban. Felesége az 1866-1943 között élt Rombauer Anna pedig a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű 1848-as érdemeket szerzett vezetőjének, Rombauer Tivadarnak a lánya. A fekete márvány síremlék a család számos tagjának emlékét őrzi. A síremlék megtartása város ipartörténeti múltjának megőrzését is szolgálja.

13 Szűcs Lajos (1829-1904) 1848-as honvédtiszt, törvényszéki bíró Az 1848-49-es szabadságharcot kezdettől a világosi fegyverletételig követte nyomon. A bujdosás évei után visszailleszkedett a polgári életbe, s a kiegyezést követően nem volt akadálya annak, hogy törvényszéki bíróként dolgozzon. A szabadságharc félévszázados évfordulójára a Borsodmegyei Lapokban sorozatot jelentetett meg saját emlékeiből és a szabadságharc történetéből. Ezek az írásai Miskolctól Világosig mindmáig forrásértékűek. Szűcs Miklós (1820-1886) 1848-as nemzetőr, jogász, író, Miskolc szülöttje, aki tanulmányait Eperjesen és Késmárkon folytatta. 1839-1841 között Palóczy László mellett dolgozott. Ezt követően tett ügyvédi vizsgát, majd 1843-tól saját irodát nyitott Miskolcon. A Pesti Hírlap helyi tudósítója volt, jeles naplóíró, aki nemzetőrként részt vett a szabadságharc csatáiban. Naplója a város történetének fontos dokumentuma, amelyet a város monográfusai mindenkor fölhasználtak. Szűcs Sámuel (1819-1889) 1848-as nemzetőr, jogász, naplóíró Miskolcon született, Szűcs Miklós bátyja. Jogi tanulmányait testvéréhez hasonlóan végezte és ő is Palóczy László jurátusa volt a pozsonyi országgyűlésen. Egyéni ügyvédi irodát vezetett Miskolcon és testvéréhez hasonlóan fegyveres nemzetőrként vett részt a harcokban. 1869-től megyei törvényszéki ülnökként dolgozott. Emlékeit naplójegyzetekben a helyi hetilapokban az 1880-as években folyamatosan megjelentette. Naplója azóta két önálló kötetben is napvilágot látott. Tóth Pál (1843-1903) tanár Miskolc szülöttjeként tanulmányait a sárospataki Református Teológián és a pesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. 1873-ban tért vissza újra Miskolcra, a Református Felsőbb Leányiskola igazgatója lett, amely stallumot haláláig betöltötte. Rendszeresen publikált a helyi lapokban, több tankönyvet írt, s halála után a város méltónak tartotta arra, hogy Deák Ferenc, Lévay József és Szemere Bertalan között ő is szobrot kapjon a Palóczy utcán. Ez éppúgy nem valósult meg, mint díszes síremléke a Deszkatemetőben.

14 Túry József (1863-1932) fürdőigazgató, fényképész Túry József a városi képviselőtestület tagjaként, az Avas Rendezőbizottság elnökeként tette magát ismertté. Számos cikke, írása és terve is megjelent az Avasrendezésről. Mint fotós, fantázia-képeket készített, s így jelent meg az Avasi kilátó az egyik képén, amely nem valósult meg. Az Erzsébet-fürdő is igazgatója volt, számos nemzetközi út után, a fürdő első rekonstrukciója is az ő nevéhez fűződik. Mint képzett fényképésznek számos képeslapja ismeretes, amelyeken megörökítette a XX. század elejének városi építészetét. Tüdős István dr. (1866 1918) református püspök, főrendiházi tag Sárospatakon, Jénában és Kolozsváron tanult teológiát és bölcsészetet. 1892-től Miskolcon lelkész, majd Sárospatakon tanár. Jelentős lapszerkesztői, publikációs munkát végzett, számos könyve jelent meg. 1914-től lett püspök, 1915-től a főrendi ház tagja. Sírját a Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2009-ben védetté nyilvánította.

15 Avasi református temető Apostol Pál (1787-1860) evangélikus püspök, tanár, egyházi író Zsarnón született, a sárospataki református teológia elvégzése után Bécsben töltött éveket. 1817-ben avatták lelkésszé, s egy évtized múlva került Miskolcra. 1831-től egyházkerületi főjegyző, majd a szabadságharc kitörésekor szuperintendessé választották. Két kötetes kiadványban jelentek meg egyházi beszédei, ezek és más írásai is miskolci nyomdatermékként különleges értékkel rendelkeznek. Síremléke megőrizte eredeti állapotát, különleges kőfaragványaival megőrzése fontos. Berecz Károly (1820 1902) író, akadémikus Miskolcon született, életének jelentős részét a városban töltötte. A XIX. század végén a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott, s ekkor védte meg értekezését is. Tudományos munkássága, sajtó-publicisztikával egészült ki. Szükséges megvizsgálni, hogy sírköve és sírja nem különült-e egymástól. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védte le 2009-ben. Bereznay István (1744-1824) miskolci polgár A sír és az azon elhelyezett kősírjel valamennyi feliratával és faragványaival a temető legrégibb olyan emléke, amely eredeti helyén maradt. Bereznay István mellé temették feleségét, Négyesy Évát, aki 1757-1817 között élt. Butykay József (1828-1900) 1848-as tüzérfőhadnagy Miskolci születésű, eredeti foglalkozását tekintve kőedény-gyáros. Sírja az 1990-es évek elején, egy országos felmérés során bekerült a Nemzeti Panteonba. Március 15-én ezt a sírt mindig megkoszorúzzuk, pontos helyrajzi száma: II/A. 21/9. 1.2. A körbekerített síron kettős sírjel van, itt nyugszik Butykay felesége is.

16 Csöglei-Tóth Lajos (kb. 1800-1852) nyomdász Születési helyét, előnevének (Csöglei) magyarázatát nem ismerjük. Miskolci tartózkodásáról annyit tudunk, hogy Budán, Bécsben és Lipcsében szerzett szakmai képzettséget. 1827-től dolgozott a debreceni nyomdában és 1840-ben tette át székhelyét Miskolcra. A miskolci nyomda saját üzeme volt, saját tulajdonú felszereléssel és nyomdagépekkel. Halálával nyomdája is megszűnt. Sírkövének megformálása, díszítése is különleges és megtartásra javasolt kőfaragó mestermunka. Dálnoky és Regéczy család (XIX-XX. század) társadalmi elit A temető legrégebbi részében található az a körülkerített sír, amelynek díszesen faragott köve öt nevet tartalmaz. Az 1823-1893 között élt Dálnoky Nagy Barnabás városi közjegyző volt. Mellette nyugszik felesége is (1836-1916). Miskolc szülöttje volt, de később Arad vármegye alispánja Dálnoky Nagy Lajos. Költőként és íróként is ismert volt. 1862-ben született, 1937-ben temették ide. dr. Regéczy Nagy Imre maradványai nyugszanak még a sírban. Ő az orvoslástan egyetemi tanára volt. 1853-1891 között élt. Egyedi jellemzőik miatt a sír megóvása mindenképpen fontos. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság Regéczy Nagy Imre okán is védetté nyilvánította. Diószeghy-kripta társadalmi elit kripta Az avasi temető legmonumentálisabb sírboltjába 1882-1928 között temettek. Kilenc koporsót helyeztek el benne, mindenkinek a neve és adatai a sírkövön fel vannak tüntetve. A család legismertebb tagja Diószeghy György volt, aki városi főtisztviselő, főjegyzői stallumot töltött be a XIX. század végén. 1843-1900 között élt. Egykori emeletes lakóháza az Erzsébet fürdővel szemközti épület, ahol jelenleg az Ügyvédi Kamara is megtalálható. A kriptát az egyház értékesíteni kívánja úgy, hogy új tulajdonosa a rendbetétel mellett annak állagmegóvásáról az eredeti feliratok megtartásáról is köteles gondoskodni. Eötvös Lajos (1856 1908) tűzoltó Miskolcon született, tanulmányai elvégzése után a Borsod-Miskolci Gőzmalom tisztviselője lett. Alapító tagja volt a város önkéntes tűzoltó egyesületének. A sírban még öt családtag nyugszik, az utolsó temetés 1993-ban történt. A védetté nyilvánítást a református egyház kérte, amelyet szakmailag indokoltnak tartunk.

17 Herke Miklós (1810-1870) főbíró A Herke család főleg a XVIII. században, de a XIX. század elején is előfordul még a város névlistájában, de a magisztrátus tagjai között is. A sírfeliratok között gyakorta találkozunk a női ág tagjaival. A sírhelyet egy budapesti illetőségű polgár azzal a szándékkal vásárolta meg, hogy egykori ősének az emléke így fennmaradhasson. A kő és a sír eredeti helyén maradt meg. Mint egy korai városvezető emlékét megőrzésre mindenképpen alkalmasnak tartjuk. Horváth Lajos (1824-1911) jogász, országgyűlési képviselő, díszpolgár díszsírhely Az avasi domboldal városra néző részének egyéni sírhelyén nyugszik az alsózsolcai születésű jogász. 1848-ban a belügyminisztériumban Kossuth titkáraként dolgozott, de Lévay Józseffel a Hivatalos Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta. A szabadságharc után ügyvédi irodát tartott fent Miskolcon. Több cikluson keresztül országgyűlési képviselő, a képviselőház jegyzője volt. Meghatározó szerepet vállalt azért, hogy Miskolc elszakadhasson a megyétől és önálló törvényhatóság legyen. Ezért a város 1910-ben díszpolgárrá avatta, majd halála után díszsírhelyet adományozott. Emlékét utcanév is őrzi. Jost család (XIX. század) cukrász-iparos Reviczky Ádám főispán Borsod megyei beiktatására svájci cukrászokat hozott magával Miskolcra 1828-ban. Az avasi sírkő felirata szerint Jost Adolf és Jost János voltak a miskolci cukrászat megteremtői. Egy évszázaddal később a helyi iparosok emléket állítottak és ezt külön feliratba vésték a síremlék. Mivel vannak Magyarországon élő rokonai, a sírt megváltották, de nincs szándéka senkinek erre a helyre temetkezni. (A sírjelen az évszámok már nem olvashatók, de a levéltári forrásokból ezek pótolhatók.) Kun Miklós (1812-1875) 1848-as nemzetőr hadnagy, főbíró Miskolcon született, az evangélikus főgimnáziumban végzett, majd Eperjesen tanult jogot. A reformnemzedék képviselőjeként 1841-1844 között a város első számú vezetője volt. Az okszerű gazdálkodás és a növénynemesítés híveként éppúgy ismerték, mint a kultúrát és a miskolci színházat támogató emberként. A szabadságharc alatt a nemzetőrség hadnagyaként harcolt, majd a bukás után visszavonult és borászattal foglalkozott. A város történetéről 1842-ben monográfiát jelentetett meg.

18 Latabár-Schabinszky kripta fotó és színművészet kripta A Kiskunhalason született, 1811-1873 között élt színházigazgató Latabár Endre nyughelye. Társulatával 1857-ben ő nyitotta meg az új, főutcára néző kőszínházat. Benne azt a dinasztia alapítót tiszteljük, akiről 2007-ben szobrot avattak a színház kertjében. A miskolci kőszínház 150 éves évfordulója alkalmából a kriptát felújították, amelyben a család több tagja is nyugszik. A vele összeépített másik kriptában nyugszik Schabinszky László, aki a Szent Anna templomban vállalt egyházi hivatalt, de elsődlegesen, mint fotóst, főleg Munkácsy Mihály mellett dolgozó fényképészt ismerjük. Felbecsülhetetlen értékű képeit a Herman Ottó Múzeum őrzi. A kripta magába rejt még két színészt, illetve maradványait, a külső felirat szerint itt nyugszik Pázmán Mihály és felesége Bizik Eszter. A XIX. század végén temették ide mindkettőjüket. Marjalaki Kiss család tanár, történész, fordító Miskolc város történetének jeles kutatója, a Kisújszálláson született Marjalaki Kiss Lajos, aki 1887 és 1972 között élt. Számos alapmunkát készített a város történetéről. Emlékezetes legendás pincéjéről, ahol megfordult többek között Móra Ferenc is. Emlékét utcanév is őrzi. E sírban nyugszik lánya Marjalaki Kiss Júlia (1915-1992). Neve tanárként és fordítóként is egyaránt ismert volt Miskolcon. A sírt a Zrínyi Ilona Gimnázium diákjai gondozzák. Nyilas Sámuel (1830-1874) lelkész A református egyház által védett sír, amelynek felvételét a Miskolci Panteonba támogatjuk, nemcsak nevezett egyházi munkássága, hanem a sírjel külső megjelenése és sajátos, XIX. századi hangulata miatt is. Palóczy László (1783-1861) politikus, országgyűlési képviselő kripta Miskolcon született, a sárospataki református kollégiumban tanult. 1806-tól megyei tisztviselő, később alispán. A reformellenzék tagjaként többször képviselte Borsod megyét az országgyűlésben. A szabadságharc leverése után bujkált, halálra ítélték, de korára való tekintettel, kegyelemmel szabadult. 1861-ben ismét elvállalta az országgyűlési képviselőséget, s annak ideje alatt halt meg. Miskolctól díszsírhelyet kapott, s a hatalmas márványtömb alatti kriptában koporsója mellé helyezték 1878- ban leánya, Kotz Józsefné Palóczy Judit hamvait is. Leánya a Palóczy nevet használva a korabeli lapokban gyakorta jelent meg írásaival. Síremléke mellett szülőháza is megtalálható a Papszeren. Emlékét utcanév őrzi.

19 Petró Sándor dr. (1907 1976) orvos Miskolcon született, s haláláig a városban praktizált. Az 1920-as évektől vált szakértő műgyűjtővé. Halála után gyűjteményeinek jelentős része a Herman Ottó Múzeumba került. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védette le 2009-ben. Poóts András (?-1848) 1848-as honvéd A most használatos temetőkönyv bejegyzése szerint a III/A parcella 8. sorának 12. sírhelyén van Poóts András nyughelye. A régebbi temetőkönyvekből folyamatosan átvették a megjegyzést, mely szerint Poóts András Miskolcról indult veres sipkás honvéd volt. Halálának okáról nem szólnak tudósítások, de összefügg(het) a harci eseményekkel. Porcs család miskolci polgárok A családi sírhelyre 1932 és 2000 között temetkeztek. A sírhely gondozott, de emlékhellyé minősítése Porcs János (1838-1932) tanár munkássága miatt indokolt. Naplót vezetett ő is a város történelméről, amely kiadásra vár. Jeles közéleti személyiség, nagyhatású pedagógus volt. Felesége Herke Erzsébet nyugszik mellette, s gyermekei közül az 1878-1946 között élt Porcs Kálmán, aki szintén pedagógus volt. Soltész Nagy és Tarnay kripta társadalmi elit kripta Az egyházi temetőkönyv tanúsága szerint a védett kriptát lezárták, abba nem lehet temetni, jelenleg 11 személy maradványai nyugszanak benne. Mindenkinek föl van írva a neve a kriptán emelkedő márvány-sírjelre. Itt nyugszik a várost az 1878-as árvíz után újjáépítő polgármester, Soltész Nagy Kálmán (1844-1905). Soltész Nagy Kálmán egyik leányát Soltész Nagy Máriát (1881-1981) vette el Tarnay Gyula, aki 1855-1929 között élt. Tarnay a megyei és városi főispáni tisztet is betöltötte 1917-1919 között.

20 Szatmári Paksi József (1763-1848) püspök Sajókazincon született, tanulmányait Sárospatakon végezte, majd Göttingában három évet tanult. 1790-től lett miskolci lelkész, a Tiszáninneni kerület főjegyzője, majd 1923-tól püspök. 1830-ban a göttingai egyetemen teológiai doktori címet szerzett. Benkő Sámuel Miskolc történeti helyrajzi munkájának kiadói szerepét is felvállalta. 1817-1842 között több könyve jelent meg. Síremléke különös gondossággal faragott, nagyon szép emléke a XIX. század mesterségbeli tudásának. Szemere család miskolci politikusok A városra néző domboldal különleges síremléke, apa és fia földi maradványait rejti magában. Szemere Bertalan (1812-1869) nemcsak megyei másodalispán és többször Borsod megyei követ volt, hanem már a szabadságharc előtt jelentős jogtudományi munkásságot fejtett ki. A szabadságharc alatt Felső-Magyarország kormánybiztosa, majd Debrecenben a trónfosztás kimondását követően miniszterelnök lett (a miniszter tanács elnöke).1870-ben határozták el, hogy földi maradványait hazahozzák, s így került 1871-ben véglegesen az avasi domb oldalába. Nevét számos más mellett az 1992-ben alapított Szemere Bertalan közéleti-díj is őrzi. 1925-ben került a sírba a miniszterelnök fia Szemere Attila, aki 1859-1905 között élt. Közgazdász volt, jó tollú író és világutazó. Bejárta Kínát és Japánt, megírta Kína történetét. Miskolcon országgyűlési képviselővé is választották. Budapesten halt meg, s halálának 20. évfordulója szolgáltatta az okot arra, hogy özvegye hazaszállíttassa a hamvakat Miskolcra, s ezzel egyidőben átadja Szemere Attila hagyatékát a múzeumnak. Silvestri Jakab (1817-1869) cukrász A Jost Adolffal kezdődő miskolci cukrászat folytatói szintén a városba települt svájciak voltak. A sírjel Silvestri Jakab (1817-1869) és felesége Giovannini Mária (1818-1846) nevét őrzi. Olvasható a mester második felesége Prevosti Sára (1825-1895) neve, majd első felesége testvérének Giovanni Rudolfnak (1824-1871) és fiának szintén Rudolfnak (1863-1877) a neve. A cukrászcsalád Giovanni Gábriellel az első világháború előtt kihalt. (1865-1913 között élt.) A sírt megváltották, de nem a temetés, hanem a megőrzés céljából. (Cukrászdájuk a Roráriusz elődje volt, ugyanazon a helyen (Széchenyi u. 5. sz.).