Könyvek és sorozatok bibliográfiai adatfeldolgozása Feladatgyűjtemény mintapéldák megoldásával és magyarázatokkal DIALÓGUS KIADÓ 2004
Az anyagot gyűjtötte és szerkesztette Tóvári Judit A példaanyagokat a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és a Nyíregyházi Főiskola Könyvtára bocsátotta rendelkezésünkre TÓVÁRI JUDIT, 2000 A Kiadó a sokszorosítás jogát fenntartja Kiadja a Dialógus Informatikai Iskola, 20004 Felelős kiadó a Dialógus Bt. ügyvezetője Tel.: 06-30/911-80-05 e-mail: tovari@chello.hu Tipográfia, kiadányszerkesztés: Tóvári Judit
AZ ADATELEMEK ÉRTELMEZÉSE
AZ ADATELEMEK ÉRTELMEZÉSE A BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK MENETE (A munka elkezdésének előfeltétele a bibliográfiai leírás fogalmainak és a dokumentumtípus részeinek könyvészeti szempontú alapos ismerete! Az itt leírtak csak a kritikus pontokra hívják fel a figyelmet, nem pótolják a leírás szabályainak alapos ismeretét!) 1. lépés: előzetes döntések Megállapítja, hogy a formai adatok feldolgozásának (a bibliográfiai leírásnak) a tárgya melyik dokumentumtípus fogalomkörébe tartozik, azaz könyv, időszaki kiadvány, kotta, térkép, könyvrészlet, stb. feldolgozásae a feladat. A dokumentumtípus ismeretében választhatja ki a formai feltárás szabályairól rendelkező szabványt. Amennyiben a leírás tárgya könyv, a leírás megkezdése előtt el kell döntenie, hogy egy- vagy többkötetes könyv leírását kell-e elkészíteni. 2. lépés a címoldal kiválasztása A könyv előzékei közül kiválasztja a címoldalt, mint az első adatcsoport számára előírt főforrást. Figyeljen a címoldal-képző elemekre: főcím, megjelenési adatok valamelyikének megléte. Az a címoldal, amelyiken mindkét adat megtalálható. 3. lépés a főcím kiválasztása, a többi címadat és a szerzőségi adatok értelmezése, a leírás megkezdése Segítséget nyújt a főcím fogalmának tartalmi értelmezése és a főcím formai kiválasztási szabályainak szem előtt tartása. Tartalmi értelmezés: a főcím a könyvben közölt mű(vek)re vonatkozik. Formai értelmezés: a könyv címei közül a címoldalon tipográfiailag egyértelműen kiemelt, ilyen megkülönböztetés hiányában az előként közölt cím. Az alcím a főcímre vonatkozik, azt értelmezi, magyarázza, módosítja vagy kiegészíti. Az egyéb címadat a könyv műfajára vagy kiadásának indítékaira vonatkozik. (Például Egyetemi jegyzet. De: a Kézirat gyanánt jelölés a dokumentum terjesztési korlátait jelöli, nem tartozik a címadatok fogalomkörébe.) A szerő a mű szellemi tartalmának a létrehozója, a közreműködők pedig még kifejezőbbé, szemléletesebbé teszik a szerző által megalkotott szellemi tartalmat. A közreműködők egyike a közreadó. Ha a könyv nem hivatásos kiadó gondozásában jelent meg, a kiadó nevét a szerzőségi adatok között közreadóként is le kell írni. (A hivatásos kiadó felismerhető a nevében előforduló kiadó vagy azzal rokonértelmű szavakról.) Ügyeljen arra, hogy közreadóként az első adatcsoportban a nevet szószerint és betűhíven kell leírni, mert szerzőségi adatnak számít, a megjelenés adatcsoportjában viszont már rövidíthető a kiadó neve. Ne feledje, hogy egy szerzőségi adat két fő részből áll: a) a névből és b) a név szövegkörnyezetéből, amelyben lehetnek lényegtelen, tehát elhagyható elemek. Például: A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából válogatta és szerkesztette Kovács Pál iskolaigazgató Fontos szabály: A szerzőségi adatokat szószerint és betűhíven kell leírni, a lényegtelen elemeket el kell hagyni, de ne felejtsen el az adatelhagyás helyére három pontot tenni. A szószerint azt jelenti, hogy a szerzőségi adat könyvön közölt megfogalmazásán nem lehet változtatni. (Rajzolta helyett nem írhatja azt, hogy illusztrálta.) A betűhíven azt jelenti, hogy az adatelem szavait azzal a betűsorral írhatja le, amellyel a könyv közli. (A fenti példában Magyar Tudományos Akadémia helyett nem írhatja azt, hogy MTA.) A szerzőségi funkció megnevezésének egyes szavai azonban rövidíthetők. 5
AZ ADATELEMEK ÉRTELMEZÉSE A fenti példa a leírásban: / a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából vál. és szerk. Kovács Pál... Ügyeljen arra, hogy a főcím a harmadik betűhelyen kezdődjék! A bibliográfiai leírást úgy kezdje el, hogy a feldolgozó munka második szakaszában a leírás fölé még kiférjen a raktári jelzet (ami két sort is elfoglalhat), a főtétel első besorolási adata és az egységesített cím. A TÉTEL BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS RÉSZE. Mt.: Ut.: CÉLJA A DOKUMENTUM FORMAI AZONOSÍTÁSA. * A tárgyi melléktétel besorolási adata az első betűhelyen kezdôdik és * előzi meg. ETO-szakjelzet Tárgyszavak A melléktételek és az utalótételek besorolási adatai az 5. betűhelyen kezdődnek. Az Ut. (utalótétel besorolási adata) rövidítést minden utalás elé ki kell írni, az Mt. (melléktétel besorolási adata) rövidítés csak egyszer írható le. A leírás készítése során különösen ügyeljen a következőkre: Értelmezze a leírandó adatelemet az adatelem fogalmára vonatkozó kérdésfeltevéssel. Például: Ha alcímként értelmez egy elemet, a kérdés így szól: Magyarázza, kiegészíti vagy módosítja az a főcímet? Ha a válasz igen, az adatelemet leírhatja alcímként (feltéve, hogy nem tiltott forrásban szerepel). A szerzőségi adatok leírásakor mindig tegye fel a kérdést a leírandó adattal szemben: hozzájárult a mű szellemi tartalmának létrehozásához? Ha a válasz igen, leírhatja szerzőségi adatként. Az impresszum adatok között gyakran szerepel a felelős szerkesztő neve. Ha mellette műszaki szerkesztőt is megnevez a kolofon, a felelős szerkesztőt szerzőségi adatként le kell írni. Ha műszaki szerkesztőt nem nevez meg, az adatot értelmezni kell: a) egyszerzős szépirodalmi műnél többnyire műszaki szerkesztőt takar, tehát nem kell leírni, b) többszerzős műnél a szellemi tartalmat befolyásoló szerkesztői munkát jelent, vagyis a szerzőségi adatok között fel kell tüntetni. A megjelenés évének megállapításakor a következő sorrendet vegye figyelembe: c) címoldalra írott megjelenési év, ennek hiányában d) verzóra nyomtatott megjelenési év, ennek hiányában e) kolofonba írott megjelent...-ban megjelenési év, ennek hiányában f) a nyomtatás éve a nyomtatás tényének jelzése nélkül a kolofonból, ennek hiányában g) a nyomtatás éve a nyomtatás tényének jelzése nélkül a kolofonból, az impresszum adatok között közölt munkaszámból (nyomdai tasakszám). (Megengedett forrás!) Ennek hiányában h) jel után közölt copyright éve, a cop. megkülönböztető jelzés alkalmazásával. 6
AZ ADATELEMEK ÉRTELMEZÉSE 1. Borítófedél homlokoldala Kolofon FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR Tanulmányok. Új sorozat. 30. (LIII.) GÁTINÉ PÁSZTOR MÁRIA ARCKÉPALBUMOK, VÁROSKÉPEK, FÉNYIRDAI EMLÉKEK A BUDA- PEST GYŰJTEMÉNYBEN (MOZAI- KOK A FŐVÁROSI FOTOGRÁFIA ELSŐ 50 ESZTENDEJÉBŐL 1850 1900.) Különlenyomat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyvéből XI. kötet. 1963 BUDAPEST, 1964 Egyéb adatok: Terjedelem: 14 számozott oldal, a 8. és a 9. oldal között 6 db. számozatlan, mindkét oldalán korabeli fényképeket tartalmazó lap. Gerincméret: 23,9 cm. Irodalomjegyzék: a 13-14. oldalon Ár nélkül Feladatok: 1. Készítsen főtételt a könyvről! (Emlékeztetőül: bármilyen tétel készítése a cél, mindig a bibliográfiai leírással kell kezdenie a feladat megoldását. Lapozzon vissza a 28. oldalra és figyelje meg még egyszer a tétel szerkezetét!) A besorolási adatokkal majd csak akkor egészítse ki a leírást, ha a tanulmányai során már eljutott a besorolási adatok egységesítési szabályainak a megismeréséhez! 2. Készítsen tételt a sorozatról bibliográfia számára! (A feladatot csak akkor végezze el, ha tanulmányai során már eljutott az időszaki kiadványok leírásának a megismeréséhez!) 3. Adja meg a szerző nevét HUNMARC formátumban! a hívójellel ki kell fejeznie, hogy személynév típusú besorolási adat, az indikátorral, hogy összetett vezetéknév, az almezőjellel, hogy mi a rendszó,egyéb elem és életrajzi jellegű kiegészítő elem. Az almezőhatárjelekről se feledkezzék el! A 3. feladatot akkor oldja meg, ha már megtanulta a besorolási adatok egységesítési szabályait! Almezőhatárjelként alkalmazza a $ jelet! Felelős szerkesztő: Tolnai György Felelős kiadó: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója 64.1315 Állami Nyomda, Budapest 7
2. AZ ADATELEMEK ÉRTELMEZÉSE MI MICSODA MAGYARUL A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁBAN? Mikroszámítógépes értelmező szótár Szerkesztette: KIS ÁDÁM A szócikkek szerzői: Bánó György, Feke Márta Gál József, Kis Ádám Kovács Attila, Tringer Éva Várszeginé Burán Zsuzsa Lektorok: Dr. Sima Dezső Seregy Lajos Dr. Szabó Iván Dr. Varga András Szótárszerkesztő: Zigány Judit Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1986 A kötetről monografikus szintű leírással készült alaptétel, amit annyi példányban sokszorosítanak, ahány visszakeresési szempontnál el akarják helyezni a szak-, illetve a leíró katalógusban: 681 M 63 Mi micsoda magyarul a számítástechnikában? : mikroszámítógépes értelmező szótár / [közred.a] Tömegkommunikációs Kutatóközpont ; szerk. Kis Ádám ; a szócikkek szerzői Bánó György [et al.]. [Budapest] : TK, 1986. 171 p. ; 17 cm. (Membrán könyvek, [ISSN 0209-4606]) További szerzők: Feke Márta, Gál József, Kis Ádám,Kovács Attila, Tringer Éva,Várszeginé Burán Zsuzsa ISBN 963 333 016 5 fűzött : 75,-Ft 681.3 181.48(038)=20=945.11 Mt.: Kis Ádám (-)(szerk.). Bánó György (-)(szócikk). Feke Márta (-)(szócikk). Gál József (-)(szócikk). Kis Ádám (-)(szócikk). Kovács Attila (-)(szócikk). Tringer Éva (-)(szócikk). - Várszeginé Burán Zsuzsa(-)(szócikk). Tömegkommunikációs Kutatóközpont (Budapest)(közreadó) Ut.: Burán Zsuzsa, Várszeginé Várszeginé Burán Zsuzsa A kötet nem hivatásos kiadó gondozásában jelent meg, ezért közreadóként és kiadóként is le kell írni. Fontos szabály! a Szerzőségi adatokat szószerint és betűhíven kell leírni! A szerzőségi adat részei: a név és a név szövegkörnyezete. Ha a könyv a szövegkörnyezettel kapcsolatban kettőspontot is közöl, azt a leírásban nem szabad tükrözni, mert alakja egyezményes jellel egyezik meg. A lektor nem szerzőségi funkció, nem szabad leírni! kolofon Felelős kiadó: a Tömegkommunikációs Kutatóközpont igazgatója Felelős szerkesztô: Balogh Elemér Műszaki szerkesztő A borítót tervezte: Sós Gábor Készült 50000 példányban 7,5 (A/5) ív terjedelemben Eng.sz.: 44166 ISBN 963 333 016 5 Alfaprint Nyomdaipari Kisszöv. Msz.: 499/86 F.v.: Barabás Gábor Egyéb adatok: Terjedelem: 171 oldal Borítófedél magassága: 16,3 cm A borítófedél homlokoldalán: Membrán könyvek ISSN külső forrásból: ISSN 0209-4606 8
AZ ADATELEMEK ÉRTELMEZÉSE 2. Válaszoljon a következő kérdésekre! A példában szereplő bibliográfiai tétel HUNMARC formátumú rekordjának egyik lehetséges megjelenítési formátuma: Milyen megfontolás alapján választotta főcímként a Mi micsoda a számítástechnikában? elemet? A Mikroszámítógépes értelmező szótár alcím vagy egyéb címadat?... Azonos szerzőségi funkcióban maximum hány nevet lehet leírni? A leírásból kimaradt az egyik szerzőségi adat. Melyik és milyen minőségű forráshelyen olvasható? Abban a formában írja le, ahogyan a leírásban szerepelnie kellene! A borítót tervezte: Sós Gábor miért nem lehet szerzőségi adat? Értelmezze a kolofonnak ezt az adatát: Alfaprint Nyomdaipari Kisszöv. Msz.: 499/86 A borítófedél homlokoldala beletartozik az egyéb előzékek fogalmába?... Leírhat-e sorozati adatot a borító homlokoldaláról?... Indokolja meg! 001 963 333 016 5 005 19970220114859.6 008 950801c19861986hu 00hun 1 020 $a963 333 016 5$jf.$c75,-Ft 022 $h0209-4606 040 $amnb$chun 041 0*$ahunhun 072 *1$aU 080 $a681.3 181.48(038)=20=945.11 245 00$aMi micsoda a számítástechnikában?$ctömegkommunikációs Kutatóközpont$iKis Ádám 260 01$a[Budapest]$bTömegkommunikációs Kutatóközpont$c1986 300 $a171 p.$c17 cm 440 1 $amembrán könyvek$x0209-4606 Értelmezze a megjelenítési formátumban szereplő számok és adatok jelentését, azok megnevezésével együtt! 9
3. AZ ADATELEMEK ÉRTELMEZÉSE Az alábbi bibliográfiai leírás adatelemeinek megnevezésével állítsa öszsze a leírás sémáját! (Az egyezményes jelekről se feledkezzék el)! Germanistik und Deutschlehrerausbildung : Festschrift zum hundertsten Jahrestag der Gründung des Lehrstuhls für Deutsche Sprache und Literatur an der Pädagogischen Hochschule Szeged / hrsg. von Csaba Földes. Szeged : JGYTF ; Wien : Ed. Praesens, 1993. 372 p. ; 23 cm ISBN 963 7171 35 5 [!ISBN 963 450 279 2] ISBN 3 901126 06 6 fűzött : ár nélkül Készítsen HUNMARC rekordot! Consumption and development : economic, social and technical aspects / ed. by András Hernádi ; [the authors Annamária Artner et al.]. - Budapest : Hung. Sci. Council for World Economy, 1992. - 142 p. ; 24 cm. - (Trends in world economy, ISSN 0133-7769 ; 70.) ISBN 963 301 184 1 fűzött : ár nélkül 10