REPERTÓRIUM 1988-1997 TATABÁNYA
Limes 2004/4-cs számának melléklete LIMES 1988-1997 REPERTÓRIUM Társadalom - Természet - Történelem Művelődés - Művészet - Irodalom Összeállította és szerkesztette: Kelecsényi Péterné Tatabánya
Limes 5 Repertórium 1988-97 TARTALOMJEGYZÉK Útmutató a repertórium használatához 6 A folyóirat szerkesztőinek és periodicitásának alakulása 6 A tanulmányok kronologikus sorrendben 8 Szerzői mutató 22 Tárgyszóindex 39 Képzőművészeti illusztrációk jegyzéke 53 A "Szemle" rovatban ismertetett művek 56
Limes 6 Repertórium 1988-97 Útmutató a repertórium használatához Az 1988-ban indult folyóirat első tíz esztendejének termését összegzi a repertórium, feltár minden tanulmányt, könyvismertetőt. A bevezetőben a Limes szerkesztőinek változását, megjelenésének alakulását tekinti át. A repertórium első része a szoros időrendet követi, egy-egy szám "tükörképének" is tekinthető. A második rész a szerzői mutató, mely a szerzők betűrendjében, azon belül a címek betűrendjében tárja fel a tanulmányokat, minden esetben utalva a megjelenés évére, lapszámra, oldalszámra. Névváltozatok esetében utalók segítik az eligazodást. Amennyiben a szerző egy-egy könyvről, kiadványról közöl ismertetőt, ebben az esetben a cím után feltüntettem, hogy "szemlé"-ről van szó. A szerzői mutatót követi és a kiadvány használatát segíti a tárgyszó index, mely egységes betűrendben az évre, számra, oldalszámra utalva tartalmazza a személy-, földrajzi-, intézményneveket, az ismertetett folyóiratokat, valamint a témakörökre utaló tárgyszavakat. A személynevek az illető személyre vonatkozó irodalmat jelölik, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért, dőlt betűvel szedve. A folyóiratban megjelent képzőművészeti alkotásokat külön fejezetben, az alkotók, majd azon belül alkotásaik betűrendjében gyűjtöttem össze, hivatkozva a megjelenési évre, számra, oldalszámra. A "Szemle" rovatban ismertetett könyvek jegyzékével zárul a repertórium, a mű szerzőjének, azon belül címének betűrendjében, itt is az év/szám/oldalszám a hivatkozási alap. A repertóriumban rövidítést két esetben használtam: 1996. különszám = a Lehetséges barokk, 1997/3/melléklet = Tatabánya, 50 év A folyóirat szerkesztőinek és periodicitásának alakulása 1988. indulási év megjelenik: évi egy szám sorozatszerkesztő: Virág Jenő szerkesztő: E. Nagy Lajos 1989. megjelenik: évi egy szám felelős szerkesztő: Virág Jenő szerkesztő: E. Nagy Lajos szerk.közrem.: Ortutay András Rechnitzer János 1990. megjelenik: évi két szám felelős szerkesztő: Virág Jenő szerkesztő: E. Nagy Lajos ifj. Gyüszi László 1991. megjelenik: évi két szám felelős szerkesztő: Virág Jenő szerkesztő: E. Nagy Lajos ifj. Gyüszi László Ortutay András
Limes 7 Repertórium 1988-97 1992. megjelenik: főszerkesztő: szerkesztő: 1993. megjelenik: főszerkesztő: szerkesztő: 1994. megjelenik: főszerkesztő: szerkesztő: 1995. megjelenik: főszerkesztő szerkesztő: évi négy szám Virág Jenő E. Nagy Lajos ifj. Gyüszi László Ortutay András évi négy szám Virág Jenő E. Nagy Lajos ifj. Gyüszi László Ortutay András évi négy szám Virág Jenő itj. Gyüszi László E. Nagy Lajos Ortutay András évi négy szám Virág Jenő E. Nagy Lajos ifj. Gyüszi László Ortutay András a 3. szám: Pozsony, a magyar közélet és művelődés központja vendégszerkesztője: Mezey L. Miklós a 4. szám vendégszerkesztője: Mácza Mihály 1996. megjelenik: évi négy szám főszerkesztő Virág Jenő szerkesztő: E. Nagy Lajos ifj. Gyüszi László Ortutay András a 3. szám: Erdély, vendégszerkesztője: L. Balogh Béni a különszám címe: Lehetséges barokk, szerkesztette: Jász Attila 1997. megjelenik: főszerkesztő szerkesztő: évi négy szám Virág Jenő L. Balogh Béni E. Nagy Lajos ifj. Gyüszi László Kemecsi Lajos a 3. szám vendégszerkesztője: Hermann Róbert a 3. szám mellékletének címe: Tatabánya, 50 év a 4. szám szerkesztői: L. Balogh Béni ifj. Gyüszi László Kemecsi Lajos
Limes 8 Repertórium 1988-97 A tanulmányok kronológikus rendben 1988. Szállási Árpád: Megyénk egyik korai, természettudományos könyve. /Bertalanffi Pál: "Világnak két rendbéli rövid ismerete"/ p.7-8. Feichtinger Sándor: Es/.tergom megye és környékének flórája (1899). Részlet, p.9-11. Szállási Árpád: Feiehtinger Sándor orvos-botanikus, p.13-16. Ambrus András: Szitakötő-faunisztikai vizsgálatok Tatabánya környékén, p.17-28. Herczig Béla: A Gcreese lepkészeti kutatásainak helyzete, újabb eredményei, p.29-36. Csütörtöky József: Adalék a Komárom környéki entomocönózisok ismeretéhez és védelméhez, p.37-50. Hopp Ferene: A csigaforgató, p.51-67. Musitz László: A Ferene-majori halastavak madárvilága, p.69-90. Schweitzer Ferenc: A Gerecse-hegység geomorfológiai fejlődéstörténete, p.91-107. Almády Zoltán: Komárom megye ásványai, p.109-124. Fülöp László: Környezetvédelem - társulással, p.125-134. 1989. Virág Jenő - E. Nagy Lajos: Limes kontra Limes. p. 5. Ortutay András: Komárom a XVIII. század első kétharmadában, p.7-21. Ortutay András: Fényes Elek - bevezető, p.23-30. Ortutay András: Vályi András - bevezető, p.31-37. Pifkó Péter: Esztergom településtörténete és társadalma 1683-1914. Történeti vázlat. p.39-48. Bárdos István: Esztergom az idegenforgalomban 1919 és 1945 között, p.49-62. Sas Béla: Komárom megye településeinek infrastrukturális helyzete 1960-1985 között. p.63-79. Fazekas Istvánné: Komárom megye térkapcsolatainak néhány meghatározó eleme. p.81-101. Kranner Edit: A falusi térségek foglalkoztatási helyzete egy felmérés tükrében, p.103-112. Jankó Géza: Az eocénprogram sorsa - területpolitikai háttérrel, p. 113-127. Rechnitzer János: Válságkezelési javaslatok Komárom megye szerkezetátalakítási programjához, p.129-141. 1990. 1. szám Szállási Árpád: Babits betegségei, p.5-9. Kecskés László: Komárom híres kertjei, p. 11-22. Bárdos István: Képzőművészet, mecenatúra Esztergomban 1919-1945 között, p.23-36. Bodri Ferenc: Einczinger Ferenc, 1879-1950. p.37-40. Einczinger Ferenc: Művészetek a vármegyében, p.41-43.
Limes 9 Repertórium 1988-97 Mácza Mihály: A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség országos dalosünnepe Komáromban 1938-ban p.45-55. Pifkó Péter - Zachar Anna: Színház és közönség az önkényuralom éveiben Esztergomban, p.57-70. Liszka József: Falusi temetők a szlovákiai Kisalföld keleti felén. p.71-85. Tisovszki Zsuzsanna: Magyar és nemzetiségi jeles napok, népszokások Esztergom környékén, p.86-98. Kiss Ilona: A kovácsmesterség szakszókincse Ács községben, p.99-109. 1990. 2. szám Kókay György: A Mindenes Gyűjtemény és a korabeli sajtó, p.5-10. Tapolcainé Sáray Szabó Éva: A Mindenes Gyűjtemény megjelenésének körülményei és jellege, p.11-19. Egressy Erna: A komáromi Mindenes Gyűjtemény (1789-1792) nyelvhasználata, p.20-33. Márkus Mihály: Péczeli József (1750-1792) teológiai nézetei p.35-43. Komlósi József: Irodalmi és tudományos folyóiratok Székesfehérváron, p.44-59. Hegedűs Éva: Élclapok Székesfehérváron a századfordulón, p.60-76. Hudi József: A Veszprém megyei sajtó kezdetei (1788-1847). p.77-90. Szegleti Ildikó: Veszprém megye sajtója a 19. század második felében, p.91-99. Tóth Dezső: Kísérletek eredmény nélkül. Irodalmi lapkezdeményezések Veszprém megyében p. 100-108. Pifkó Péter: Színházi élet Esztergomban a sajtó tükrében, p.109-117. Bárdos István: Újságok a Horthy-korszakbeli Esztergomban, p. 118-132. Vekerdi László: Az Új Forrás 2x10 esztendeje, p.133-141. 1991. l.szám Gergely Jenő: A keresztényszocialista bányamunkás-mozgalom 1919-1944. Különös tekintettel Esztergom és Komárom vármegyékre, p.5-22. Tóth Zoltán: Három komáromi templom története, p.23-32. Nagy Márta: Az esztergomi orthodox templom Apostol-fríze, p.33-38. Ortutay András: Az esztergomi és Esztergom vármegyei zsidóság története a kezdetektől a szabad királyi városba való befogadásáig. Történeti vázlat, p.39 47. Gyuszi László, ilj.: Adalékok és dokumentumok a tatai zsidóság múltjából, p.48-54. Keller György: A tatai piarista gimnázium története 1765-1948. p.55-70. Németh Gyöngyi: Az esztergomi református egyház első évtizede (1881-1889). p.71-89. Wagenhoffer Vilmos: Máriahalom, a történeti Kirva község egyháztörténetéből, p.90-113. "A falusi ember a bölcsességével hallgat." Dankó József beszélgetése Kardos Mihály máriahalmi plébánossal, p.114-118. 1991. 2. szám Mezei Ottó: A Művészház szabadiskolája. Egy század eleji szabadiskola szellemi topográfiája. p.5-24. Wehner Tibor: Kernstok Károly-dokumentumok. p.25-30.
Limes 10 Repertórium 1988-97 Csikány Tamás: A komáromi vártüzérség 1848/49-ben. p.31-47. Szállási Árpád: Komárom és Esztergom egészségügye a XIX. században, p.48-64. Körmendi Géza: Jégvágás a tatai Nagy-tavon, p.65-78. Liszka József: A Kisalföld vándorai. Adalékok és szempontok a magyar-szlovák etnokulturális kapcsolatok vizsgálatához, p.79 89. Ortutay András: Nyergesújfalu az 1784-1787-es összeírás tükrében, p.90-106. Németh Gyöngyi: Az esztergomi református egyház története (1890 1918). p.107-113. 1992. 1.szám Varga Kálmán: Népcserék - telepítések. Kelet-közép-európai áttekintés, csehszlovákmagyar vonatkozásokkal, p.7-11. Gyüszi László: Néhány adalék a szlovák-magyar lakosságcsere történetéhez, p.12-19. Ortutay András: Szlovák lakosságcsere Kesztölcön. p.20-26. Varga Kálmán: Bárhol jártam, felvidéki mindenütt akadt. Beszélgetés a csehszlovákmagyar lakosságcseréről Lencsés Rezsővel, p.27-30. Veizer Tamás: A kényszerű népvándorlás. Vallomások a csehszlovák-magyar lakosságcseréről. p.31-34. Mórocz Károly: Izsa kálváriája, p.35-38. Dóczé Erika: Két haza egy szívben. A Felvidékről áttelepített családom élettörténete. p.39-50. Kovács Lajos: Apánk meséli rólunk. Emlékek szüleim áttelepítéséről, p.51-56. Balogh Béni: "Svábkérdés": Kitelepítés Leányváron. A német lakosság kitelepítésének kezdeteiről Komárom-Esztergom vármegyében, p.57-64. Tisovszki Zsuzsanna: A dorogi németek kitelepítése, p.65-73. Kövecses-Varga Etelka: Tát község a Volksbund és a sváb lakosság kollektív büntetésének éveiben p.74-83. Wagenhoffer Vilmos: Népességcsere Máriahalmon 1945 és 1949 között. Ki- és betelepítések a történeti Kirva községben, p.84-111. 1992. 2. szám Szilágyi Ferenc: A tatai Öreg-tó vízminőségszabályozása, p.5-28. Musicz László: A tatai Öreg-ló vadlúdforgalmának antropogén hatásvizsgálata, p.29-40. Matus Gábor: Adatok a Gerecse észak-nyugati részének flórájához. A dunaalmási Vöröskő és Kőpite. p.41-55. Hopp Ferenc: Egy névtelen rezervátum. A táti szigetek utolsó 50 éve (1938-1988). p.57-80. Ambrus András: Szitakötő- (Odonata) és lepke- (Lepidoptera) populációk vizsgálata jelölés-viss/.afogásos módszerrel, p.81-96. Almády Zoltán: Tata karszt-hidrogeológiai viszonyai, barlangjai, forrásai és egyéb karsztjelenségei, p.97-127.
Limes 11 Repertórium 1988-97 1992. 3. szám Mezei Ottó: Nemes Lampert József nyomában, p.5-36. Ács Anna: Kolostorok a Bakonyban. Az irodalom és művészetek őrzői, p.37-42. Kövy Zsolt: Eötvös Károly, a pápai diák. p.43-48. Praznovszky Mihály: A dunántúli táj, mint művészeti élmény és történeti emlék Eötvös Károly munkásságában, p.49-54. Fábri Anna: "A szent természet": a szabadság és kötöttség gondolata Jókai Mór természelképében. p.55-61. Róna Judit - Ruttkay Helga: Az. első nyár Esztergomban. /Babits Mihály/ p.63-76. Kaján Imre: Fejezetek a Thébai Lord életéből No.3. Kaposi Tamás festőművész (1966-1991) p.77-91. Virág Jenő: "Ami nem mond semmit, az ellen én hadakozom..." Megőrzött beszélgetés Novák Lajos (1927-1989) festőművésszel, p.93-104. Ortutay András: Iratok Bayer Ágost festőművész, volt tartalékos tüzérhadnagy vitézzé avatásához, p.105-111. 1992. 4. szám Mácza Mihály: A komáromi temetőkről, p.5-18. Nagy Márta: Georgiosz zográf ikonjai a komáromi szerb templomban, p.19-28. Oláh György : Emlékezés Nagy Károlyra, p.29-36. Kottra Mihály: A császári és királyi 26. gyalogezred az olasz, fronton, p.37-44. Gyüszi László: A totális mozgósítás és a leventék elhurcolása. Visszaemlékezések Magyarország második világháborús történelmének megíratlan fejezetéhez, p.45-55. Körmendi Géza: "Ma este indulunk a frontra..." Tatai leventék (diákok) a második világháborúban, 1944-1945. p.57-68. Bárdos István: A Frontharcos Szövetség Esztergomi Helyi Csoportja (1933-1944). p.69-73. Ortutay Andrásné: Körözvényck 1942-47-ből. A háború egy gimnázium körözvényeinek tükrében p.75-86. Bona Gábor: Esztergom és Komárom megye 1848/49-es honvédtisztjei, p.87-108. Molnár Gyula: Az esztergomi evangélikus egyház története. Részlet a szerző két kötetes munkájából p. 109-126. 1993. 1. szám Gyuszi László: Az 1848-as jobbágyfelszabadítás hatása Komárom és Esztergom vármegyében, p. 5-19. Hermann Róbert: "Felszedek utamban minden fegyveres népet". Kossuth Lajos harmadik toborzó útja, 1848. október 17-27. p.21-39. Ortutay András: Esztergomi nemzetőrök 1848-ban. p.41-50. Gyüszi László, ifj.: A nemzetőrség szervezése Tatán és környékén, valamint részvételük az. önvédelmi harcban (1848. március - 1848. december), p.51-67. Fülöp Éva: "Esztergam vármegye és városi hű hazafiakhoz!". Hirdetmény Esztergomban 1848-49-bcn. p.69-82. Hegedűs Pál - Bódai József: Az 1848-1849-cs szabadságharc és következményei Kisbér környékén p.83-98.
Limes 12 Repertórium 1988-97 Szállási Árpád: Az 1848/1849-cs szabadságharc egészségügyi ellátása, p.99-106. Bona Gábor: Esztergom és Komárom megye 1848/1849-cs honvédtisztjei - II. rész. p.107-130. 1993. 2. szám Kántor Klára: Esztergom vármegye levéltárának története a feudalizmus korában, p. 5-25. Wagenhoffer Vilmos: A közigazgatás változása az únyi körjegyzőségben. Közigazgatás a körjegyzőségek megszervezéséig, p.27-49. Bencze Cs. Attila: A céhektől az ipartestületekig. "... egyetértőleg és nem elforgácsolva működjünk" p. 51-62. Körmendi Géza: Országgyűlési és helyhatósági képviselő-választások Tatán, p.63-77. Leblancné Kelemen Mária: Körjegyzőségi településből önálló nagyközség. Az alsógallai községi önkormányzat létrejötte, p.79-84. Kiss István: A Tatai-medence, mint közigazgatási minta (modell)-terület múltja és jövőképe. p.85-98. Ortutay András: A Komárom Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága hivatali apparátusának kiépítése 1950-ben. p.99-116. Hegedűs Pál: Történelmi változások Kisbér környékén a települések kialakulásától 1986-ig. p.117-133. Domahidy András Bálint: A politika komédiásai. Írói látlelet egy múlt századi választásról. p.135-140. Jász Attila: Elfelejtett 18. századi Komárom megyei filozófusok. /Tarczy Lajos, Sipos Pál, Benyák Bernárd, Bertalanffi Pál/ p. 141-145. Mezey László Miklós: Árkász Vodicka és Straka Anton. A Prágai Tükör című folyóirat üzenete, p.147-149. Rákos Péter: Magris ürügyén. A Dunának, mely múlt, jelen - s jövendő, p.151-163. Ortutay András: Párkányi Szemle 1993. /szemle/ p.165. Lukács László: Encyclopaedia Hungarica /szemle/ p.166-167. 1993. 3-4. szám Mezei Ottó: Tallózás Vaszary János írásos anyagában, p.5-21. Wehner Tibor: Gadányi Jenő előadása Vaszary János művészetéről, p.23 32. Mucsi András: Miháltz Pál festészete, p.33-42. Mucsi András: Szentkuthy Miklós költői levelei Miháltz Pálhoz, p.43-55. Mucsi András: "Képek és könyvek között..." Dévényi Iván, az esztergomi műgyűjtő. p.57-70. Bodri Ferenc: Töredék a töredékről. Dévényi Iván írásairól, p.71-79. Csaplár Ferenc: Vonzások és választások. Dévényi Iván levelezéséről, p.81-87. Mácza Mihály: A komáromi Jókai-szobor története, p.89-115. Praznovszky Mihály: Jókai Mór tulipántos ládája, p.117-123. Rónay László: Babits Mihály középútja. p.125-129. Balogh Béni: Tehervagonból nézve. Gondolatok Peéry Rezső két könyvéhez, p.131-134. Kaposi Endre: Egy rajzoló emlékére - Faragó József (1866-1906). p.135-137.
Limes 13 Repertórium 1988-97 Salamon Nándor: Ébresztés és időszerűség. Vaszary János összegyűjtött írásai /szemle/ p.139-141. Jász Attila: Az ismeretlen Jókai (Jókai Mór: A szellem zónái) /szemle/ p.143-144. Lukács László: Paraszti élet a Duna két partján. Komárom-Esztergom megyei Néprajzi Tanulmányok I. /szemle/ p.145-147. Demeter Zsófia: Mácza Mihály könyve Komáromról /szemle/ p.149-150. Gyüszi László, itj.: Kocs 1936-ban. Fél Edit néprajzi monográfiája /szemle/ p.151-152. 1994. 1. szám Fehér Katalin: A felvilágosodás pedagógiai eszméi a 18. század végi Komáromban. p.5-13. Szendrey Imre: A Rév-Komáromi Ev. Ref. Főiskola története (1606-1898). p.15-30. Gyuszi László: A XIX. századi csépi népiskola az egyházközség és a közbirtokosság iratai tükrében p.31-42. Csombor Erzsébet: Adalékok az esztergomi Belvárosi Óvoda történetéhez, p.43-52. Pifkó Péter: Elemi tanodák a XIX. században Esztergom vármegyében, p.53-60. Tóth Gabriella: Az iskolaszék Esztergomban (1895-1900). p.61-72. Leblancné Kelemen Mária: Adalékok az oktatás, iskoláztatás alakulásához a polgári kori Dorog községben (1867-1914). p.73-76. Körmendi Géza: Tata-Tóváros iskoláinak története 1920-1948 között, p.77-87. Bárdos István: Az iskolarendszerű zeneoktatás első évtizedei Komárom-Esztergom megyében, p.89-95. Losonci Miklós: A Babits-líra képzőművészeti forrásai (1902-1920). p.97-111. Kappanyos András: A messze... messze... közelről, p.113-120. Bodri Ferenc: Gyorsfénykép egy kedves esztergomi "utazóról". Pauer Károly, 1881-1929. p. 121-133. Kincses Károly: Babitsról, fotóról, p.134-136. Szállási Árpád: Babits Mihály ábrázolása az éremművészetben, p.137-140. Mezey László Miklós: Allamncmzet, nemzetállam, kisebbség. Az Új Mindenes Gyűjtemény 10. kötetéről, p.141-143. Pogány Gábor: Mítosz és fogalom (Almási Tibor könyve a nagybányai képzőművészetről /szemle/ p. 145-148. Szakái Gyula: A megmaradás küzdelmei /szemle/ p. 149-150. Bárdos István: Rendhagyó útikönyv Esztergom belvárosáról /szemle/ p.151-155. Kaján Imre: Házi feladat. Bánlaky Pál: Esztergom - a szent és gyámoltalan város. Schladming, 1994. március I./szemle/ p.157-158 Ábrahám Zita Katalin: Alsóváros - madártávlatból /szemle/ p.159. 1994. 2. szám Juhász Márton: Visszapillantás a tatabányai barlangkutatás elmúlt 25 évére, p.5-40. Székely Kinga: A Gerecse-hegység barlangnyilvántartásának fejlődése, p.41-61. Takácsné Bolner Katalin: Genetikai és morfológiai megfigyelések a Gerecse-hegység termálkarsztos eredetű barlangjaiban, p.63-80. Jáki Rezső: A bányászati hatások alapján bekövetkezett karsztvízszint változások a Gerecse-hegységben, p.81-87.
Limes 14 Repertórium 1988-97 Hakl József: Radontranszport vizsgálatok a Gereese-hegység barlangjaiban, p.89-92. Kordos László: A gerecsei barlangok ősgerinces kutatásának újabb eredményei (1970-1994) p.93-111. Juhász Márton: Denevérmegfigyelések a Gerecse-hegység barlangjaiban, p.113-134. 1994. 3. szám Lukács László: Szent István király a magyar néphagyományban, p.5-11. Marosi Ernő: Esztergom középkori Szent Adalbert-székesegyháza - Tíz év múltán. p.13-28. Fülöp Éva: Az Esterházy-család tagjai, mint az "Állattenyésztő Társaság" támogatói. p.29-40. Haraszti Mihály: Adatok a Tatai Ipartestület utolsó évtizedének történetéből (1938-1949). p.41-50. Jankó Annamária: Komárom-Esztergom megye várainak térképi ábrázolása a XIX. sz. végéig, p.51 65. Suba János: A M. Kir. honvédség 10. sz. központi lőszerraktárának (Komárom - Csillagerőd - Komárom Óvár) kiépítése, p.67-77. Ortutay András: Az Esztergomi Székesfőkáptalan Hiteleshelyi Levéltárának Balassaforrásai. p. 79-88. Hegedüs Pál: A hántai káptalan és prépostság, p.89-100. Deák Antal András: Mikoviny Sámuel Tata környéki munkássága, p.101-110. Körmendi Géza: Tata helytörténésze: Faller Jenő (1894-1966). p. 111-114. Áprily Lajos: Visegrádi portré, p.115-122. Elmer István: Esztergomi idővándorlás, p. 123-126. Mezey László Miklós: A város hangulatától a megszakadó szívig. A Prágai Tükör újabb számairól p. 127-130. Balogh Béni: A szlovák trauma /szemle./ p.131-134. Lukács László: Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából /szemle/ p.135-137. 1994. 4. szám Balogh Béni: Felvidéki menekültek Komárom-Esztergom vármegyében (1946-1947). p.5-17. Gergely Jenő: Egyházpolitika az. 1950-es évek első felében. Különös tekintettel a katolikus egyházra, p.19-34. Varga Éva: Munkaversenyek, élmunkások, munkabrigádok, p.35-52. Ortutay András: Az. ötvenes évek panasziratai Komárom megyében, p.53-58. Kresalek Gábor: Dalolva szép az élet. p.63-73. Albertini Béla: Egy fotóalbum előzményei. "Anti-szociofotó" az ötvenes években. p.75-82. Kövesdi Mónika: "Szerdánként látogassa a tatai képzőművész, kört!" Nagy János festőművész visszaemlékezései, p.83-89. Hegedűs Pál: A hántai káptalan és prépostság. 2. rész. p.91-102. Körmendi Géza: Tatai fiatalok az. 1938-ban szervezett szabadcsapatban, p.103-105. Liszka József: Cserkészet és a néprajz. Tudományos tanácskozás a komáromi múzeumban. p.106.
Limes 15 Repertórium 1988-97 Turczel Lajos: Portrék és adalékok két világháború közötti eserkészmozgalmunk történetéből. p.107-110. Rónay László: Isten igrice. A vándorló Mécs László, p. 111-119. Albertini Béla: A továbblépés lehetősége. Egy Komárom-Esztergom megyei múzeumi kiadványról, p. 120 121. Bakonyi István: Minőség, magyarság, értelmiség. Tizenkét fejezet Németh Lászlóról /szemle/ p. 122-123. Böröndi Lajos: Jelek az éjszakában. A pozsonyi Kalligramról. p. 124-126. Szállási Árpád: Magyary-Kossa orvostörténeti művének hasonmás kiadása /szemle/ p. 127-128. Kemecsi Lajos: Népi gyógyászat a Kisalföld északi részén /szemle/ p. 129-130. Demeter Zsófia: Ne csak szeresd, ismerd is szülőföldedet /szemle/ p. 131-132. Varró Ágnes: Néphagyomány- népismeret /szemle/ p. 133-134. 1995. 1-2. szám Dávid Zoltán: Komárom megye nemzetiségi megoszlása (1830-1991). p.5-16. Nyírő Krisztina: Száműzetésben. Visszaemlékezések a "hontalanság éveire", p.17-38. Nyulásziné Straub Éva: A nemesi heraldika, különös tekintettel a Komárom-Esztergom megyei nemességre, p.39-48. Csikány Tamás: Zászlók és címerek az 1848/49-es szabadságharcban, p.49-56. Bogdán István, ifj.: Címerkészítés a gyakorlatban, p.57-61. Ortutay András: Komárom vármegye főispánjai: A Nádasdy család, p.63-66. Gyüszi László: A Csajághy család története, p.67-76. Hörömpöly Mihály: Jeles prédikátorok, híres családok Kömlődön. Egy Kossuth-barát kömlődi pap és környezete, p.77-86. Körmendi Géza: A tata-tóvárosi iparos polgári réteg kialakulása és egy helyi polgárcsalád története p.87-91. Dóka Klára: Az esztergomi érsekség birtokai Komárom vármegyében a XVIII-XIX. században, p. 93-112. Dominkovits Péter: Adatok Komárom vármegye nemesi társadalmához, és annak térbeli kapcsolataihoz (XVIII-XIX. század), p. 113-124. Fülöp Éva: Az Esterházy család hercegi ága birtoklástörténetc a hűbéri korszakban, p. 125-138. Kamrada G. Dolóresz: Az esztergomi katolikus egyesületek tevékenysége a XX. század első felében p. 139-154. Miltényi Tibor: Kaposi Tamás és a fotó. p. 155-160. Fábián László: Progress/ív-e a fotográfia vagy csak azt hisszük, hogy azt hihetjük? p. 161-165. Kemecsi Lajos: "Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok..." Tanulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére /szemle/, p. 167-168. Bodri Ferenc: Tallózás "megyei könyvek" között /szemle/ p. 169-173. Fehér Katalin: Híres iskolák, neves pedagógusok /szemle/ p. 174-175. Demeter Zsófia: Öntudatosodás és önfeladás között. Nemzetiségszociológiai vizsgálatok.../szemle/p.176-177.
Limes 16 Repertórium 1988-97 1995. 3. szám Hangay Zoltán: Arcok a XVI. századi magyar reneszánsz pozsonyi fejezetéből, p. 7-14. Nagy István: Pozsony, a korszakváltó magyar reformországgyűlések székhelye (1791-1848). p. 15-28. Csűrös Miklós: Pozsony-élmény Jókai néhány regényében, p. 29-36. Pogány György: Stampfel Károly könyvkiadó vállalata Pozsonyban (1873-1904). p. 37-16. Turczel Lajos: Pozsony és a két világháború közötti csehszlovákiai magyar sajtó. p. 47-56. Mezey László Miklós: A pozsonyi Toldy Kör három korszaka, p. 57-64. Ébert Tibor: Pozsonyi diák. Az Arany János Önképzőkör négy éve. p. 65-74. Molnár Imre: Az Esterházy-dosszié. p. 75-94. Sallai János: Határkapcsolatok. Magyar-morva, magyar-cseh, magyar-csehszlovák, magyar-szlovák p. 95-113. Nagy Márta: A magyarországi ortodox ikonfestészet barokk elemeinek gyökerei, p. 115-124. Fehér Katalin: A pedagógia tanítása a reformkori Esztergomban, p. 125-132. Horváth Csaba: Adalékok Komárom 1920-1942 közötti katonai szerepéhez, p. 133-140. Bodri Ferenc: Nyergesi János centenáriuma (1895-1982). p. 141-148. Almási Tibor: Könyv Haranghy Jenőről, /szemle/ p. 149-150. Miltényi Tibor: Fényképművészet /szemle/ p. 151. Kemecsi Lajos: Leled hagyományos gazdálkodása a XX. század első felében /szemle/ p. 152-154. 1995. 4. szám Fábri Anna: "Komárom múzsája" avagy Hogyan képeztek költőnőt kétszáz évvel ezelőtt? /Gvadányi József, Fábián Julianna/ p. 7-16. Mácza Mihály: Jókai komáromi "Aranyembere". p.17-26. Praznovszky Mihály: A komáromi fiú és a jó palóc. p.27-32. Püski Anikó: Jókai Mór jubileuma a Vasárnapi Újság tükrében, p.33 47. Vámosi László: Jókai Mór az érmészetben. p.49-52. Szénássy Árpád: Jókai Mór bélyegen és postatörténeti dokumentumokon, p.53-58. Hermann Róbert: Komáromi kormánybiztosok 1848-ban. p.59-74. Ács Anna: Az Életképek bécsi forradalmi tudósítója: Pap Gábor. p.75-80. Gliick Jenő: Ismeretlen 48-as dokumentumok, p.81-84. Monostori Imre: "Példa és útmutatás költőink számára". Kónya Lajos költői pályafutása és a kommunista irodalomkritika az ötvenes évek első felében, p.85-104. Dévai Judit, Sz.: Mozaikok egy bányaigazgató életéből, p.105-110. Lukács László: Magyar helységnév-azonosító szótár /szemle/ p.111 113. Szállási Árpád: Magyary-Kossa orvostörténeti művének reprint folytatása /szemle/ p.114-116. Lukács László: Paraszti élet a Duna két partján II. /szemle/ p.117-120.
Limes 17 Repertórium 1988-97 1996. 1-2. szám Lukács László: Dunántúl - Felföld. Észak-déli kapcsolatok. Václav Frolec (1934-1992) briinni néprajzprofesszor emlékének, p.7-16. Kowalská, Eva: Pozsony, a történelmi Magyarország fővárosa. Az utolsó időszak, p. 17-22. Mannová, Elcna: A német polgárság nyilvános ünnepei a XIX. századi Pozsonyban. p.23-30. Salner, Péter: Pozsony társasági élete (1919-1989). p.31-38. Mezey László Miklós: Az "irodalmi koncentráció" kudarca. Felvidéki magyar könyvkiadók a két világháború között, p.39-50. Hegyi Klára: Esztergom török őrsége a XVI-XVII. században, p.51-62. Gecsényi Lajos: Komáromi és gútai polgárok áruszállítása az érsekújvári törököknek 1684/85-ben p.63-78. Gyüszi László: Csép és környéke a török hódoltság korában, p.79-91. Pálffy Géza: Bottyán János életpályájának néhány megoldatlan kérdéséhez, p.93-116. Szentgyörgyiné Markovics Ágnes: A Jezsuita Rend helyzete Magyarországon és Esztergomban p.117-132. Kövecses-Varga Etelka: Barokk stílusú szakrális népi emlékek Esztergomban és környékén (volt dorogi járás), p. 133-149. Fülöp Éva, Kisné Cseh Julianna, Kemecsi Lajos: Megközelítések a Tata plébánia története új kiadásához /szemle/ p. 150-159. Lukács László: Őrszerek könyve /szemle/ p.160-162. 1996. 3. szám Benkő Samu: Kötődések Erdélyhez és az Erdélyi Múzeum-Egyesület, p.7-12. Kósa László: Vallások és etnikumok hazája: Erdély, p.13-19. Sipos Gábor: Értelmiségi életforma a 17. századi Erdélyben, p.21-28. Miskolczy Ambrus: Nemzetiség és gazdaság: Brassó város "mítosza". Egy kismonográfia tanulságai p.29-44. Pál Judit: Az erdélyi örmények és beilleszkedésük a magyar társadalomba, p.45-52. Sebestyén Mihály: Egy soha meg nem valósult országgyűlési claboratum - Opinio de Judaeis - p.53-62. Nagy Levente: A magyar közép- és kisnemcsség románságképe a Horea-felkelést követően a 19. század elején, p.63-70. Borsi-Kálmán Béla: Töredékes látlelet az erdélyi románság sérelmeinek társadalomtörténeti gyökereiről. Adalékok a nemzeti-nemzetiségi kérdés [magyar] megközelítéséhez. p.71-78. Balogh Béni: A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940 őszén, p.79-92. Ábrahám Barna: Az erdélyiségtudat változatai a két világháború között, p.93-99. Almási Tibor: Mattis-Teutsch János Nagybányán, p.101-110. Salamon Nándor: Album vagy monográfia? Banner Zoltán Erdélyi magyar művészet a XX. században című monográfiájának fogadtatása, p.111-116. Demény Lajos: CG. Costa-Foru és az erdélyi magyar szellemi-művelődési élet (1921-1925). p.117-126. Kápolnás Mária, V.: Székely múzeumok hányattatásai, p.127-144.
Limes 18 Repertórium 1988-97 Szabó László: Kovrig Béla a kolozsvári magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem élén. p.145-156. Kiss András: A Kolozsvári deportáltak az Uraiban című cmlékírás a jelenkori erdélyi emlékirodalomban /szemle/ p. 157-163. Zákonyi Botond: Tündérkert. Egy magyar-román történeti konszenzus és előzményei /szemle/ p.164-171. Kovách Géza: Egy esszékötet margójára /szemle/ p.172-174. Dörner, E. Anton: Georg Dániel Tcutsch levelezése /szemle/ p. 175-177. 1996. 4. szám Gálig Zoltán: Rauschcr György festőművész élete és munkássága (Dorog, 1902-Komárom, 1930) p.7-32. Szemelvények Brogyányi Kálmán műkritikai és művészettörténeti munkásságából. Bev. Turczcl Lajos. p.33-60. Wehner Tibor: Nyugat és Kelet vonzásában, taszításában. Rafael Győző Viktor festőművész ismeretlen értekezéséről, p.61-62. Rafael Győző Viktor: Művészet és kultúra, p.62-72. Bodri Ferenc: Petőfi Sándor "esztergomi kapcsolatai", p.73 82. Nagy Miklós: Róma ellen. Jókai és a katolikus egyház magyar bírálói a kiegyezés évtizedében, p.83-86. Horváth Béla: Ady Kernstoknak ajánlott verse, p.87-91. Fehér Katalin: Tóth Lőrinc tudomány- és oktatáspolitikai röpirata 1848-ból. p.93-97. Gergely Jenő: Giesswein Sándor, a politikus, p.99-108. Szállási Árpád: A magyar tudomány évszázadainak mai krónikásai, /szemle/ p.109-112. Halász Péter: A túlélés hőskölteménye /szemle/ p.113-115. 1996. különszám. Lehetséges barokk Deleuze, Gilles: Mi a barokk? p.7-17. Miklóssy Endre: Barokk elágazás, p. 19-24. Bohár András: Adalékok a történelem és a kultúra társadalomfilozófiájához. Barokk és rokokó, p.25-29. Buji Ferenc: A túlérett alkímia. Eszmetörténeti tépelődések a barokk alkímia kapcsán. p.30-38. Galántai Zoltán: Egy makrokozmikus szerkezet: a gép. p.39-45. Baader, Franz von: Előadások Jakob Böhme teologumenáiról és filozofémáiról. p.47-67. Kőszegi Lajos: Alloglosszón. Böhmc, Descartes, Leibniz - avagy vissza, és vissza a jelenhez, p.69-97. Jász Attila: Idea és realizált kép. Vázlat F.A. Maulbertsch Utolsó vacsora című képének megértéséhez/szakrális aspektusához, p.99-108. Mezei Árpád: A holland festészet a 17. században. Néhány filozófiai megjegyzés. p. 109-117. Mándy Stefánia: Szubjektív barokk, p. 119-124. B. A.: A Szentkuthy-interpretáció barokk metszetéhez, p.125-128. Kunszt György: Deleuze barokk redőzés-koncepciója az építészetben, p.129-134.
Limes 19 Repertórium 1988-97 1997. 1. szám Deák Antal András: Geográfiai barangolás a Duna mentén Bécstől Budáig. A folyó és környezete régmúlt idők leírásaiban és térképein, p.7-20. Kaján Imre: Polgári képek a birodalmi Dunáról, avagy egy művészi eljárás születése. p.21-30. Mácza Mihály: Komárom szerepe a dunai hajózásban, p.31-40. Bende Katalin: A Duna tárgyai. Esszé tárgykultúránkról, p.41-56. Lukács László: A Duna néprajza, p.57-60. Klatt Kornél, id.: Pozsony város régi vízellátása, p.61-70. Fábián László : Minden mesék fája és a grammatológia ragyogása, p.71-79. Bencze Attila István: "Nem puszta szóval, nem is jajgatással..." Visszatekintés madárvédelmi múltunk egy darabjára, p.81-94. Musicz László: A tavak, víztározók ökológiai-természetvédelmi szerepe a Tatai-medence madárvilágában, p.95-116. Bauer Norbert: A Pisznice és a Kis-Pisznice botanikai értékei, p.l 17-136. Hably Lilla : Skoflck István élete és tudományos munkássága, p.137-139. Kemecsi Lajos: A mezőgazdaság elmúlt száz évének tükre /szemle/ p. 140-142. Nagy Lajos, E.: Mindennapi természet /szemle/ p.143-144. 1997. 2. szám Süli-Zakar István: Magyarország határai, p.7-17. Szarka László: A 20. századi Kárpát-medencei államhatárok kialakulásának történeti hátteréről, p.19-25. Suba János: A magyar-csehszlovák határ helyszíni megállapítása és kitűzése 1921-1925 között. Történeti áttekintés, p.29-41. Gyarmati György: A revízió alternatívája. A regionális integráció formaváltozatai a magyar politikai gondolkodásban, 1920-1944. p.43-58. Vincze Gábor: Álmodozások kora. Tervek, javaslatok az "erdélyi kérdés" megoldására 1945-46-ban. p.59-82. Sallai János: Beszélgetés dr. Jakabffy Imrével, p.83-85. Eger György: A határ, ami elválaszt és összeköt. Életmód, életkörülmények, etnikai preferenciák az országhatár mentén élő magyar népesség körében, p.87-116. Bcncsik Péter: Halárok és helységnevek Köztes-Európában a 18. sz. második felétől napjainkig, p.l 17-140. Rónay László: "Meztelen kamasz a város felett". Berda József ébresztése, p.141-148. Mezey László Miklós: "Eletem legfőbb eszközévé a könyv vált". Születésnapi beszélgetés a nyolcvanéves Turczel Lajossal, p. 149-155. Balogh Béni, L.: A Maniu-gárdák. /szemle/ p.157-162. Éger György: Táj, ember, történelem. Gondolatok Viga Gyula könyve kapcsán. Reviewesszé /szemle/, p.163-166. 1997. 3. szám Hermann Róbert: A magyar szabadságharc katonai esélyei, p.7-28. Ságvári György: A "császár ruhája". Osztrák-magyar uniformis a Ferenc József-i korban. p.29-57.
Limes 20 Repertórium 1988-97 Balla Tibor: Rossz szomszédság török átok? Muzulmán menekültek magyar kaszárnyákban az. első Balkán-háború idején, p.59-69. Pollinaiul Ferene: A kaszinó-affér: honatyák kontra tisztikar. Adalék a hadsereg és a politika viszonyához Magyarországon az első világháború előestéjén, p.71-86. A hadak útján. Hermann Antal első világháborús visszaemlékezései (részlet) Közread.: Pollmann Ferenc, p.87-104. Bencze László: Az éhség-offenzíva. Észak-Itália, 1918. június 15. p.105 118. Horváth Csaba: Komárom, a katonaváros 1920-1945 között, p.119-133. Szabó Péter: A magyar királyi 2. hadsereg csapatlovassága a Donnál. A komáromi 6. huszárszázad harctudósítása 1943. január 1. - február 28. p.135-161. Kovács István: 1849 tavaszának Komároma a szabadságharc lengyel katonáinak emlékirataiban /szemle/ p.163-166. Balla Tibor: A gázháború 1914-1918. /szemle/ p.167-170. 1997. 3./mell. Gyüszi László: Bánhida a reformkorban és 1848^19-ben. Forrásszemelvények, p.9-21. Monostori Imre: "Borul a föld". Kónya Lajos kitörési kísérletei és visszavonásai (1954-1959). p.23-37. Kövesdi Mónika: A lappangó gyűjtemény. Bányász, tematika a képzőművészetben. p.39-52. Wehner Tibor: Három (kettő) tatabányai monumentum, p.53-60. Belinszki Zoltán: "Nagyapámtól tudom: mindig az. embert kell nézni!" Beszélgetés Szabó István filmrendezővel, p.61-67. Pogány Gábor: "Ahol az. ember gyerek, ott eszmél a világra...". Beszélgetés Tenk László festőművésszel, p.69-81. Horváth Géza: Zárójelbe tett történelem /szemle/ p.83-84. Fehér Katalin: Népiskolák Magyarországon /szemle/ p.85-86. 1997. 4. szám Kelevéz Ágnes: Az. évszakok motívuma a fiatal Babits költészetében, p.7-14. Bodri Ferenc : Időszerűtlen pályakép. (Sebők Zsigmond, a meseíró) p. 15-24. Móser Zoltán: "Ember voltam, remegő, daloló..." Áprily Lajos születésének 110. évfordulójára, p.25-32. Salamon Nándor: Esztergomból indult... és visszatért. Pirchala Imre festő pályarajza. p.33-40. Egy barátság dokumentumai. Zolnay László levelei Pirchala Imréhez. Vál. és a jegyz. kész. Salamon Nándor, p.41-48. Fábián László: Autó előtt átfutó vadak. Vázlatféle Kaposi Tamásról és valami másról. p.49-58. "Olyan titokzatosan éreztünk együtt". Baranyay András 56-os rajzai, följegyzései. Közzéteszi: Sümegi György, p.59-65. Domokos György: Adatok a komáromi vár 16. századi építéstörténetéhez. p.67-92. Fülöp Éva: "Mi lettél, Komárom, mi történt tevéled..." Újabb adatok az 1763. évi komáromi földrengésről, p.93-107.
Limes 21 Repertórium 1988-97 Horváth Géza: "A magyar nép kedvelt barátja, tanácsadója és vigasztalója" A Komáromi Kalendárium 1850-1890. p.109-116. Endrei Walter: A dunai hajómalmok gyakoriságáról, p.117-126. Jung Károly: Kéziratos méhészeti tanácsok a 18. század végéről. A Nagyváradi Méhészkönyv esztergomi másolata Heliser József hagyatékában, p. 127-140. Selmeczi Kovács Attila: Rendhagyó etnográfia. Tánczos Vilmos néprajzi esszékötetéről /szemle/ p. 141-142. Barna Gábor: Csíki áhitat /szemle/ p. 143-145. Halász Péter: A gútai magyarok deportálása és kitelepítése /szemle/ p.146-149. Praznovszky Mihály: "Ó régi, régi költőasszonyom..." Fábri Anna könyvéről /szemle/ p. 150-153. Miltényi Tibor: A magyar szociofotó története a kezdetektől a második világháború végéig /szemle/p.154-160.
Limes 22 Repertórium 1988-97 Szerzői mutató Ábrahám Burna Az erdélyiségtudat változatai a két világháború között = 1996. 3. p.93-99. Ábrahám Zita Katalin Alsóváros - madártávlatból/szemle/= 1994. 1. p.159. Ács Anna Az Életképek bécsi forradalmi tudósítója: Pap Gábor = 1995. 4. p.75-80. Kolostorok a Bakonyban. Az. irodalom és művészetek őrzői = 1992. 3. p.37-42. Albertini Béla A továbblépés lehetősége. Egy Komárom-Esztergom megyei múzeumi kiadványról 1994. 4. p. 120-121. Egy fotóalbum előzményei." Anti-szociofotó az ötvenes években = 1994. 4. p.75-82. Almády Zoltán Komárom megye ásványai = 1988. p. 109-124. Tata karszt-hidrogeológiai viszonyai, barlangjai, forrásai és egyéb karsztjelenségei = 1992. 2. p.97-127. Almási Tibor Könyv Haranghy Jenőről /szemle/ = 1995. 3. p. 149-150. Mattis-Teutsch János Nagybányán = 1996. 3. p. 101-110. Ambrus András Szitakötő- (Odonata) és lepke- (Lepidoptera) populáeiók vizsgálata jclölés-visszafogásos módszerrel = 1992. 2. p.81-96. Szitakötő-faunisztikai vizsgálatok Tatabánya környékén = 1988. p. 17-28. Áprily Lajos Visegrádi portré = 1994. 3. p.l 15-122. B. A. A Szentkuthy-interpretáció barokk metszetéhez = 1996. különszám p.l25-128. Baader, Franz von Előadások Jakob Böhme teologumenáiról és filozofémáiról = 1996. különsz. p.47-67. Bakonyi István Minőség, magyarság, értelmiség. Tizenkét fejezet Németh Lászlóról /szemle/ = 1994. 4. p.122-123. Balla Tibor A gázháború 1914-1918 /szemle/= 1997. 3. p.l67-170. Rossz szomszédság török átok? Muzulmán menekültek magyar kaszárnyákban az első Balkán-háború idején = 1997. 3. p.59-69. Balogh Béni lásd Balogh Béni, L. Balogh Béni, L. Felvidéki menekültek Komárom-Esztergom vármegyében (1946-1947) = 1994. 4. p.5-17. A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940 őszén = 1996. 3. p.79-92. A Maniu-gárdák /szemle/ = 1997. 2. p.l57-162
Limes 23 Repertórium 1988-97 "Svábkérdés": Kitelepítés Leányváron. A német lakosság kitelepítésének kezdeteiről Komárom- Esztergom vármegyében = 1992. 1. p.57-64 A szlovák trauma /szemle/ = 1994. 3. p. 131-l34. Tehervagonból nézve. Gondolatok Peéry Rezső két könyvéhez = 1993. 3-4. p. 131-134. Bárdos István A Frontharcos Szövetség Esztergomi Helyi Csoportja (1933-1944) = 1992. 4. p.69-73. Az iskolarendszerű zeneoktatás első évtizedei Komárom-Esztergom megyében = 1994. 1.p.89-95. Esztergom az idegenforgalomban 1919 és 1945 között = 1989. p.49-62. Képzőművészet, mecenatúra Esztergomban 1919-1945 között = 1990. 1. p.23-36. Rendhagyó útikönyv Esztergom belvárosáról /szemle/ = 1994. 1. p. 151 155. Újságok a Horthy-korszakbeli Esztergomban = 1990. 2. p.l 18-132. Barna Gábor Csíki áhítat /szemle/= 1997. 4. p. 143-145. Bauer Norbert A Pisznice és a Kis-Pisznice botanikai értékei = 1997. 1. p.l 17-136. Belinszki Zoltán "Nagyapámtól tudom: mindig az embert kell nézni!" Beszélgetés Szabó István filmrendezővel = 1997. 3./mell. p.61-67. Bencsik Péter Határok és helységnevek Köztes-Európában a 18. sz. második felétől napjainkig = 1997. 2. p.l 17-140. Bencze Attila István "Nem puszta szóval, nem is jajgatással..." Visszatekintés madárvédelmi múltunk egy darabjára = 1997. 1. p.81-94. Bencze Cs. Attila A céhektől az ipartestületekig "...egyetértőleg és nem elforgácsolva működjünk" = 1993.2. p.51-62. Bencze László Az éhség-offenzíva. Észak-Itália, 1918. június 15. = 1997. 3. p.105-118. Bende Katalin A Duna tárgyai. Esszé tárgykultúránkról = 1997. 1. p.41-56. Benkő Samu Kötődések Erdélyhez és az Erdélyi Múzeum-Egyesület = 1996. 3. p.7-12. Bódai József Az 1848-1849-es szabadságharc és következményei Kisbér környékén = 1993. 1. p.83-98. Bodri Ferenc Einczinger Ferenc, 1879-1950= 1990. I. p.37-40. Gyorsfénykép egy kedves esztergomi "utazóról". Pauer Károly, 1881-1929 = 1994. l.p.121-133. Időszerűtlen pályakép (Sebők Zsigmond, a meseíró) = 1997. 4. p. 15-24. Nyergesi János centenáriuma (1895-1982) = 1995. 3. p.141-148. Petőfi Sándor "esztergomi kapcsolatai" = 1996. 4. p.73-82.
Limes 24 Repertórium 1988-97 Tallózás "megyei könyvek" között /szemle/= 1995. 1-2. p. 169 173. Töredék a töredékről. Dévényi Iván írásairól = 1993. 3 4. p,71-79. Bogdán István, ifj. Címerkészítés a gyakorlatban = 1995. 1-2. p.57-61. Bohár András Adalékok a történelem és a kultúra társadalomfilozófiájához. Barokk és rokokó = 1996. különszám. p.25-29. Bona Gábor Esztergom és Komárom megye 1848/49-es honvédtisztjei = 1992. 4. p.87-108. Esztergom és Komárom megye 1848/1849-es honvédtisztjei - II. rész = 1993. 1. p. 107-130. Borsi-Kálmán Béla Töredékes látlelet az erdélyi románság sérelmeinek társadalomtörténeti gyökereiről. Adalékok a nemzeti-nemzetiségi kérdés [magyar] megközelítéséhez = 1996. 3. p.71-78. Böröndi Lajos Jelek az éjszakában. A pozsonyi Kalligramról = 1994. 4. p. 124-126. Buji Ferene A túlérett alkímia. Eszmetörténeti tépelődések a barokk alkímia kapcsán = 1996. különszám. p.30-38. Csaplár Ferenc Vonzások és választások. Dévényi Iván levelezéséről = 1993. 3-4. p.81-87. Csikány Tamás A komáromi vártüzérség 1848/49-ben = 1991. 2. p.31-47. Zászlók és címerek az 1848/49-es szabadságharcban = 1995. 1-2. p.49-56. Csombor Erzsébet Adalékok az esztergomi Belvárosi Óvoda történetéhez = 1994. 1. p.43-52. Csűrös Miklós Pozsony-élmény Jókai néhány regényében = 1995. 3. p.29-36. Csütörtöky József Adalék a Komárom környéki entomocönózisok ismeretéhez és védelméhez = 1988. p.37-50. Dankó József "A falusi ember a bölcsességével hallgat." Dankó József beszélgetése Kardos Mihály máriahalmi plébánossal = 1991. 1. p. 114 118. Dávid Zoltán Komárom megye nemzetiségi megoszlása (1830-1991) = 1995. 1-2. p.5-16. Deák Antal András Geográfiai barangolás a Duna Mentén Bécstől Budáig. A folyó és környezete régmúlt idők leírásaiban és térképcin = 1997. 1. p.7-20. Mikoviny Sámuel Tata környéki munkássága = 1994. 3. p. 101-110. Deleuze. Gillcs Mi a barokk? = 1996. különszám, p.7-17. Demény Lajos CG. Costa-Foru és az erdélyi magyar szellemi-művelődési élet (1921-1925) = 1996. 3. p.117-126.
Limes 25 Repertórium 1988-97 Demeter Zsófia Mácza Mihály könyve Komáromról /szemle/ = 1993. 3-4. p. 149 150. Ne csak szeresd, ismerd is szülőföldedet /szemle/ = 1994. 4. p.131-132. Öntudatosodás és önfeladás között. Nemzetiségszociológiai vizsgálatok /szemle/ = 1995. 1-2. p. 176-177. Dévai Judit, Sz. Mozaikok egy bányaigazgató életéből = 1995. 4. p. 105-110. Dóczé Erika Két haza egy szívben. A Felvidékről áttelepített családom élet-története = 1992. 1. p. 39-50. Dóka Klára Az esztergomi érsekség birtokai Komárom vármegyében a XVIII-XIX. században = 1995. 1-2. p.93-112. Domahidy András Bálint A politika komédiásai. írói látlelet egy múlt századi választásról = 1993. 2. p. 135 140. Dominkovits Péter Adatok Komárom vármegye nemesi társadalmához és annak térbeli kapcsolataihoz (XVIII-XIX. század) = 1995. 1-2. p.113-124. Domokos György Adatok a komáromi vár 16. századi építéstörténetéhez = 1997. 4. p.67-92. Dörner, E. Anton Georg Daniel Teutsch levelezése /szemle. = 1996. 3. p. 175 177. E. Nagy Lajos lásd Nagy Lajos, E. Ébert Tibor Pozsonyi diák. Az Arany János Önképzőkör négy éve = 1995. 3. p.65-74. Éger György A határ, ami elválaszt és összeköt. Életmód, életkörülmények, etnikai preferenciák az országhatár mentén élő magyar népesség körében = 1997. 2. p.87-116. Táj, ember, történelem. Gondolatok Viga Gyula könyve kapcsán. Review-esszé /szemle/= 1997. 2. p.l63-166. Egressy Erna A komáromi Mindenes Gyűjtemény (1789-1792) nyelvhasználata = 1990. 2. p.20-33. Egy barátság dokumentumai. Zolnay László levelei Pirchala Imréhez. Vál. és a jegyz. kész. Salamon Nándor = 1997. 4., p.41-48. Einczinger Ferenc Művészetek a vármegyében = 1990. 1. p. 41-43. Elmer István Esztergomi idővándorlás = 1994. 3. p.123. 126. Endrei Walter A dunai hajómalmok gyakoriságáról = 1997. 4. p.117-126. Fábián László Autó előtt átfutó vadak. Vázlatféle Kaposi Tamásról és valami másról = 1997. 4. p.49-58. Minden mesék fája és a grammatológia ragyogása = 1997. 1. p.71-79.
Limes 27 Repertórium 1988-97 Glück Jenő Ismeretlen 48-as dokumentumok = 1995. 4. p.81-84. Gyarmati György A revízió alternatívái. A regionális integráció formaváltozatai a magyar politikai gondolkodásban. 1920-1944. = 1997. 2. p.43-58. Gyüszi László A Csajághy család története = 1995. 1-2. p.67-76. A totális mozgósítás és a leventék elhurcolása. Visszaemlékezések Magyarország második világháborús történelmének megíratlan fejezetéhez = 1992. 4. p.45-55. A XIX. századi csepi népiskola az egyházközség és a közbirtokosság iratai tükrében = 1994. 1.p31-42. Az 1848-as jobbányfelszabadítás hatása Komárom és Esztergom vármegyében = 1993. l.p.5-19. Bánhida a reformkorban és 1848-49-ben. Forrásszemelvények = 1997. 3./mell. p.9-21. Csep és környéke a török hódoltság korában = 1996. 1-2. p.79-91. Néhány adalék a szlovák-magyar lakosságcsere történetéhez = 1992. I. p.12-19. Gyüszi László, ifj. A nemzetőrség szervezése Tatán és környékén, valamint részvételük az önvédelmi harcban (1848 március - 1848 december.) = 1993. 1. p.51-67. Adalékok és dokumentumok a tatai zsidóság múltjából = 1991. 1. p.48-54. Kocs 1936-ban. Fél Edit néprajzi monográfiája /szemle/ = 1993. 3-4. p.151-152. Hably Lilla Skoflek István élete és tudományos munkássága = 1997. 1. p. 137-139. A hadak útján. Hermann Antal első világháborús visszaemlékezései (részlet). Közread.: Pollmann Ferenc = 1997. 3. p.87-104. Hakl József Radontranszport vizsgálatok a Gerecse-hegység barlangjaiban = 1994. 2. p.89-92. Halász Péter A gútai magyarok deportálása és kitelepítése /szemle/ = 1997. 4. p.146-149. A túlélés hőskölteménye /szemle/ = 1996. 4. p.113-115. Hangay Zoltán Arcok a XVI. századi magyar reneszánsz pozsonyi fejezetéből = 1995. 3. p.7-14. Haraszti Mihály Adatok a Tatai Ipartestület utolsó évtizedének történetéből (1938-1949) = 1994. 3. p.41-50. Hegedűs Éva Élclapok Székesfehérváron a századfordulón = 1990. 2. p.60-76. Hegedüs Pál A hántai képtalan és prépostság = 1994. 3. p.89-100. A hántai káptalan és prépostság. 2.rész. = 1994. 4. p.91-102. Az 1848-1849-es szabadságharc és következményei Kisbér környékén = 1993. 1. p.83-98. Történelmi változások Kisbér környékén a települések kialakulásától 1986-ig = 1993. 2. p.l 17-133.
Limes 28 Repertórium 1988-97 Hegyi Klára Esztergom török őrsége a XVI-XVII. században = 1996. 1-2. p.51-62. Herczig Béla A Gerecse lepkészeti kutatásainak helyzete, újabb eredményei = 1988. p.29-36. Hermann Róbert "Felszedek utamban minden fegyveres népet" Kossuth Lajos harmadik toborzóútja, 1848. október 17-27. = 1993. 1. p.21-39 A magyar szabadságharc katonai esélyei = 1997. 3. p.7-28. Komáromi kormánybiztosok 1848-ban = 1995. 4. p.59-74. Hopp Ferenc A csigaforgató = 1988. p-51-67. Egy névtelen rezervátum. A táti szigetek utolsó 50 éve (1938-1988) = 1992. 2. p.57-80. Horváth Béla Ady Kernstoknak ajánlott verse = 1996. 4. p.87-91. Horváth Csaba Adalékok Komárom 1920-1942 közötti katonai szerepéhez = 1995. 3. p.133-140. Komárom, a katonaváros 1920-1945 = 1997. 3. p.l 19-133. Horváth Géza "A magyar nép kedvelt barátja, tanácsadója és vigasztalója". A Komáromi kalendárium 1850-1890= 1997.4. p.l09-116. Zárójelbe tett történelem /szemle/ = 1997. 3./mell. p.83-84 Hörömpöly Mihály Jeles prédikátorok, híres családok Kömlődön. Egy Kossuth-barát kömlődi pap és környezete = 1995. 1-2. p.77-86. Hudi József A Veszprém megyei sajtó kezdetei (1788-1847) = 1990. 2. p.77-90. Jáki Rezső A bányászati hatások alapján bekövetkezett karsztvízszint változások a Gerecsehegységben = 1994. 2. p.81-87. Jankó Annamária Komárom-Esztergom megye várainak térképi ábrázolása a XIX. sz. végéig = 1994. 3. p.51-65. Jankó Géza Az eocénprogram sorsa - területpolitikai háttérrel = 1989. p.l 13-127. Jász Attila Az ismeretlen Jókai (Jókai Mór: A szellem zónái) /szemle/ = 1993. 3-4. p. 143 144. Elfelejtett 18. századi Komárom megyei filozófusok = 1993. 2. p. 141-145. Idea és realizált kép. Vázlat F.A. Maulbertsch Utolsó vacsora című képének megértéséhez/szakrális aspektusához = 1996. különsz. p.99-108. Juhász Márton Denevérmegfigyelések a Gerecse-hegység barlangjaiban = 1994. 2. p.l 13-134. Visszapillantás a tatabányai barlangkutatás elmúlt 25 évére = 1994. 2. p.5-40.
Limes 29 Repertórium 1988-97 Jung Károly Kéziratos méhészeti tanácsok a 18. század végéről. A Nagyváradi Méhészkönyv esztergomi másolata Heliser József hagyatékában = 1997. 4. p. 127-140. Kaján Imre Fejezetek a Thébai Lord életéből No.3. Kaposi Tamás festőművész (1966-1991) = 1992. 3. p.77-91. Házi feladat. Bánlaky Pál: Esztergom - a szent és gyámoltalan város. Schladming, 1994. március 1. /szemle/= 1994. 1. p.157-158 Polgári képek a birodalmi Dunáról, avagy egy művészi eljárás születése = 1997. 1. p.21-30. Kamrada G. Dolóresz Az. esztergomi katolikus egyesületek tevékenysége a XX. század első felében = 1995. 1-2. p. 139-154. Kántor Klára Esztergom vármegye levéltárának története a feudalizmus korában = 1993. 2. p.5-25. Kápolnás Mária, V. Székely múzeumok hányattatásai = 1996. 3. p. 127 144 Kaposi Endre Egy rajzoló emlékére - Faragó József (1866-1906) = 1993. 3-4. p. 135-137. Kappanyos András A messze... messze... közelről = 1994. 1. p. 113-120. Kecskés László Komárom híres kertjei = 1990. 1. p. 11-22. Kelevéz Ágnes Az évszakok motívuma a fiatal Babits költészetében = 1997. 4. p.7-14. Keller György A tatai piarista gimnázium története 1765-1948 = 1991. 1. p.55-70. Kemecsi Lajos "Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok..." Tanulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére /szemle/ = 1995. 1-2. p. 167-168. A mezőgazdaság elmúlt száz. évének tükre /szemle/ = 1997. 1. p. 140-142. Leled hagyományos gazdálkodása a XX. század első felében /szemle/ = 1995. 3. p. 152-154. Megközelítések a Tata plébánia története új kiadásához /szemle/= 1996. 1-2. p.150-159. Népi gyógyászat a Kisalföld északi részén /szemle/ = 1994. 4. p. 129 130. Kincses Károly Babitsról, fotóról = 1994. 1. p 134-136. Kisné Cseh Julianna Megközelítések a Tata plébánia története új kiadásához /szemle/= 1996. 1-2. p.150-159. Kiss András A Kolozsvári deportáltak az Uraiban című emlékírás helye a jelenkori erdélyi emlékirodalomban /szemle/ = 1996. 3. p.157-163.
Limes 30 Repertórium 1988-97 Kiss Ilona A kovácsmesterség szakszókincse Ács községben = 1990. 1. p.99-109. Kiss István A Tatai-medence, mint közigazgatási minta (modell)-terület múltja és jövőképe = 1993. 2. p.85-98. Klatt Kornél, id. Pozsony város régi vízellátása = 1997. 1. p.61-70. Kókay György A Mindenes Gyűjtemény és a korabeli sajtó = 1990. 2. p.5-10. Komlósi József Irodalmi és tudományos folyóiratok Székesfehérváron = 1990. 2. p.44-59. Kordos László A gerccsei barlangok ősgerinces kutatásának újabb eredményei (1970-1994) = 1994. 2. p.93-111. Kósa László Vallások és etnikumok hazája: Erdély = 1996. 3. p. 13-19. Kottra Mihály A császári és királyi 26. gyalogezred az olasz fronton = 1992. 4. p.37-44. Kovách Géza Egy esszékötet margójára /szemle/ = 1996. 3. p. 172-174. Kovács István 1849 tavaszának Komároma a szabadságharc lengyel katonáinak emlékirataiban /szemle/= 1997. 3. p. 163-166. Kovács Lajos Apánk meséli rólunk. Emlékek szüleim áttelepítéséről = 1992. 1. p.51-56. Kowalská, Eva Pozsony, a történelmi Magyarország fővárosa. Az utolsó időszak = 1996. 1-2. p. 17 22. Körmendi Géza Jégvágás a tatai Nagy-tavon = 1991. 2. p.65-78. "Ma este indulunk a frontra..." Tatai leventék (diákok) a második világháborúban, 1944-1945 = 1992. 4. p.57-68. Országgyűlési és helyhatósági képviselő-választások Tatán = 1993. 2. p.63-77. Tata helytörténésze: Faller Jenő (1894-1966) = 1994. 3. p.111-114. Tata-Tóváros iskoláinak története 1920-1948 között = 1994. 1. p.77-87. Tatai fiatalok az 1938-ban szervezett szabadcsapatban = 1994. 4. p.103-105. A tata-tóvárosi iparos polgári réteg kialakulása és egy helyi polgárcsalád története = 1995. 1-2. p.87-91. Kőszegi Lajos Alloglosszón. Böhme, Descartes, Leibniz - avagy vissza, és vissza a jelenhez = 1996. különsz. p.69-97. Kövecses-Varga Etelka Barokk stílusú szakrális népi emlékek Esztergomban és környékén (volt dorogi járás.) = 1996. 1-2. p.l33-149. Tát község a Volksbund és a sváb lakosság kollektív büntetésének éveiben = 1992. 1.p.74-83.