ELEKTROMOS BERENDEZÉS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (1998) A biztosítási szerződésre a Vállalkozások Általános Vagyonbiztosítási Feltételei (1996) is vonatkoznak. I. Biztosított vagyontárgyak (1) A biztosítási védelem a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként megnevezett területen a) üzemkész állapotban felállítva találhatók, vagy b) tisztítás, javítás, ellenőrzés vagy egy másik felállítási helyre történő áthelyezés miatt, vagy egy térítésköteles kár miatt leállítva leszerelés, összeszerelés vagy szállítás alatt állnak. Egy vagyontárgy akkor található üzemkész állapotban felállítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre készen áll. (2) A biztosított vagyontárgyak lehetnek: háztartási, híradástechnikai, orvosi, irodatechnikai, hírközlési, kommunikációs, vizsgáló, mérő, valamint hang- és képtechnikai berendezések, egyéb elektromos berendezések. (3) A biztosítási védelem nem terjed ki: a) üzemi és segédanyagokra (pl.: hűtőanyagok, kenőanyagok, szűrők, stb.); b) alkatrésznek nem minősülő anyagokra (pl.: kép- és hanghordozók, stb.); c) szerszámokra és a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekre (pl.: festékpatronok, klisék, mintázó hengerek, stb.). II. Biztosított veszélyek és károk (1) A Biztosító biztosítási védelmet nyújt a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése vagy megsemmisülése esetén, ha azok oka: a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság vagy rosszindulatú rongálás; b) elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt következtek is be; c) anyag- és gyártási hiba (a hibák megszüntetésének költségei azonban nem biztosítottak, csak a biztosított berendezésen belüli következményi károk); d) külső események mechanikus hatásai (kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat); e) összeroppanás vagy vákuum egyéb hatásai; f) vízkárok minden fajtája; g) vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása, ismeretlen jármű ütközése, (a fogalom meghatározásokat A Tűz-, a Vezetékesvíz-, és a Viharbiztosítás Feltételei (1996) I/C. fejezete tartalmazza), az MSK skála 5-ös fokozatát elérő, vagy az azt meghaladó földrengés; h) tűz, villámcsapás, robbanás (beleértve az oltáskor és mentéskor keletkező károkat) (a fogalom meghatározásokat A Tűz-, a Vezetékesvíz-, és a Viharbiztosítás Feltételei (1996) I/A. és I/C. fejezete tartalmazza); i) betöréses lopás, rablás ( a fogalom meghatározásokat a Betöréses Lopás Biztosítási Feltételek (1996) I. fejezete tartalmazza); amennyiben az általuk okozott kár szabad szemmel, segédeszköz nélkül felismerhető. (2) A biztosítási védelem - a kár bekövetkezésének közvetlen kiváltó okától függetlenül - nem terjed ki olyan károkra, amelyek: 1

a) atomenergia, ionizáló sugárzás, bármilyen jellegű természeti katasztrófa, bármilyen jellegű háborús esemény, katonai megszállás vagy invázió, fegyveres összeütközés, polgárháború, üzemen belüli zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus, elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás, hadijog, rendkívüli állapot, az üzem területére behatoló és ott jogtalanul tartózkodó sztrájkoló vagy az üzemből kizárt dolgozók cselekményei, vis major hatásával egyidejűleg keletkeznek, kivéve, ha Ön bizonyítja, hogy a kár ezekkel az eseményekkel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben, b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok következményei, amelyekről Önnek vagy az üzeme felelős vezetőinek tudomása volt vagy tudomása kellett volna, hogy legyen, c) a karbantartás elmulasztása miatt keletkeztek, d) az Ön vagy az üzeme felelős vezetői szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekedeteire vagy mulasztásaira vezethetők vissza, e) bizonyíthatóan tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos, elektromágneses vagy időjárási hatások következményei, valamint akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek vagy korrózió, rozsda, iszap, vízkő, vagy egyéb más lerakódás hatásának tudhatók be, f) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt történő üzembehelyezés miatt következnek be, g) szállítás közben keletkeznek, kivéve, ha erre külön megállapodás született, h) szépséghibák, mint karcolás, horzsolás vagy egyéb felületi károsodás (lakk-, zománc- és horzsoláskárok), (3) A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés alapján a kártérítési kötelezettség a szállítót (pl,: termékforgalmazót, külső karbantartó vagy javító szervezetet) terheli. (4) Amennyiben a biztosított berendezésekre korábban már kötöttek a II. fejezet (1) bekezdésében foglalt kockázatokra biztosításokat, akkor kár esetén elsődlegesen azok érvényesek. III. Biztosítási érték, biztosítási díj (1) A biztosítási érték a biztosított vagyontárgyaknak a kárnapon érvényes új értéke, azaz újonnan való beszerzésük költsége, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), a vám és a szerelés költségeit (árengedmény, pl. mennyiségi engedmény stb. nélkül). (2) A díjszámítás alapja a biztosított vagyontárgyak új értéke. IV. Az Ön kötelezettségei a káresemény bekövetkezése előtt (1) Ön személyesen, vagy az üzeme felelős vezetőin keresztül köteles gondoskodni arról, hogy a biztosított vagyontárgyak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azokat gondosan karbantartsák és ne terheljék a műszakilag megengedhető mértéken túl. (2) Ön köteles a Biztosító megfelelően feljogosított megbízottjának bármikor teljes körű betekintést engedi a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe. (3) Ha Ön ezen kötelezettségeit nem teljesíti, akkor a Biztosító kárfizetési kötelezettsége nem áll be. V. Az Ön kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor 2

(1) Az Ön kötelezettségei olyan kár esetén, amelyért kártérítést követel: a) Gondoskodnia kell a kárelhárításról és kárenyhítésről, és ennek érdekében a Biztosítóhoz kell fordulnia, és amennyiben a Biztosító utasításadási jogával él, követnie kell a kapott utasításokat. b) A kárt haladéktalanul, de legkésőbb annak tudomására jutásától számított kettő munkanapon belül írásban jelentenie kell a Biztosítónak. A bejelentési határidő betartása szempontjából a bejelentés feladásának időpontja a mérvadó. Tűz- és robbanáskárt valamint betöréses lopás és rabláskárt az illetékes hatóságnak is haladéktalanul jelentenie kell. c) Engedélyeznie kell a Biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint az általa fizetendő kártérítés összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, köteles a Biztosító kérésére a jegyzőkönyv felvételéhez szükséges minden felvilágosítást megadni vagy írásban közölni és minden, a Biztosító által igényelt bizonylatot mellékelni. (2) A biztosítási esemény bekövetkezésekor Ön köteles a kár által előidézett állapotot a Biztosító megbízottjának szemléjéig változatlanul megőrizni, kivéve, a) ha a változtatás a további károk megelőzéséhez, a balesetveszély elhárításához, vagy hatósági rendelkezés miatt szükséges, b) ha a változtatás az üzem működéséhez feltétlenül szükséges, c) ha a Biztosító a szemlétől írásbeli nyilatkozatban kimondottan eltekint, d) ha a szemlére a kárbejelentésnek a Biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 5 munkanapon belül nem kerül sor. A javítás során fel nem használt károsodott, illetve kicserélt részeket megtekintés céljából a Biztosító rendelkezésére kell bocsátania. (3) Ön a kárrendezés során köteles minden írásbeli és szóbeli adatot a valóságnak megfelelően és hiánytalanul megadni a Biztosítónak. (4) A Biztosító kárfizetési kötelezettsége nem áll be, ha Ön a fenti kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, és ezáltal lehetetlenné válik a kár nagyságának, valamint a Biztosítót terhelő kártérítési összegnek a pontos megállapítása. (5) Fenti kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a Biztosító kárfizetési kötelezettsége, ha a kötelezettségszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a Biztosítóra háruló fizetési kötelezettség megállapítását vagy annak nagyságát nem befolyásolta. Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a Biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kár nagysága a kötelezettségek kellő teljesítése esetén sem lett volna csökkenthető. VI. Kárkifizetés (1) Ön minden káreseménynél a biztosítási szerződésben az egyes vagyontárgyakra külön megadott önrészesedés összegét maga viseli (figyelembevéve a Vállalkozások Általános Vagyonbiztosítási Feltételei (1996) VI. fejezetében foglaltakat). Abban az esetben, ha egy káresemény során ugyanazon biztosított kockázat következtében több biztosított vagyontárgy is károsodik, akkor a károsodott vagyontárgyakhoz tartozó legmagasabb önrészesedés kerül csak a kárkifizetéskor levonásra. (2) A kártérítés az alábbiak szerint történik: a) Egy károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása (javítandó kár) esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvar (kivéve légifuvar), oda- és visszaszállítás, továbbá az esetleges vám költségeit. A lecserélt régi anyag maradványértéke beszámításra kerül. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítménynöveléssel vagy karbantartással összefüggő többletköltségek Önt terhelik. Ugyancsak Önt terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei. 3

b) Egy biztosított vagyontárgy a II. fejezet (1) bekezdés a) - f) pontokban meghatározott események miatt történő teljes megsemmisülése esetén annak közvetlenül a kárt megelőzően meglévő avult éréke alapján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. Ön köteles a még bármilyen módon felhasználható részeket azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a vagyontárgy közvetlenül a kárt megelőzően meglevő avult értékét. Egy károsodott vagyontárgy közvetlenül a kárt megelőzően meglevő avult értéke a vagyontárgy kárnapon érvényes új értékéből lineáris avultatással kerül meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható átlagos élettartama figyelembevételével. Az avultatás maximális mértéke 80%. c) Egy biztosított vagyontárgy a II. fejezet (1) bekezdés g) - i) pontokban meghatározott események miatt történő teljes megsemmisülése esetén annak kárnapon érvényes új értéke, azaz újonnan való beszerzésének költsége alapján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), a vám és a szerelés költségeit. Ön köteles a még bármilyen módon felhasználható részeket azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javítási költségei elérik vagy meghaladják a kárnapon érvényes új értékét. Ha a károsodott vagyontárgy közvetlenül a kárt megelőzően meglevő avult értéke kisebb, mint az új értékének az 50%-a, a kártérítés felső határa az avult érték. Egy károsodott vagyontárgy közvetlenül a kárt megelőzően meglevő avult értéke a vagyontárgy kárnapon érvényes új értékéből lineáris avultatással kerül meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható átlagos élettartama figyelembevételével. Az avultatás maximális mértéke 80%. d) Ha egy tétel alatt több összetartozó berendezés van biztosítva és ezek közül csak egyesek semmisülnek meg, a Biztosító a káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen megsemmisült berendezések külön tételekként lettek volna biztosítva. Összetartozó vagyontárgyaknál a Biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megsérülése vagy megsemmisülése miatt elszenvednek. e) Röntgen-, egyenirányító-, elektron- és katódsugárcsövek, villamos világító-, sugárzó- és fűtőelemek károsodása esetén a kártérítési összeg megállapításánál a Biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más okok miatti értékcsökkenést. Röntgen-, egyenirányító-, elektron- és katódsugárcsövek avulása (leírása) havonként 3%, maximum 75%. VII. Szakértői eljárás A Vállalkozások Általános Vagyonbiztosítási Feltételei (1996) IX. fejezetének kiegészítése: A kárszakértői szakvéleménynek a kár nagyságának részletes becslése mellett tartalmaznia kell legalább: a) a kár keletkezésének megállapított vagy feltételezett okát és annak terjedelmét, b) a károsodott vagyontárgy új értékét a kár időpontjában, c) a károsodott vagyontárgy avult értékét közvetlenül a káresemény előtt, d) javítandó kár esetén (lásd VI. fejezet (2) bekezdés a) pont,) a cserélendő részek értékét közvetlenül a káresemény előtt, e) a megmaradó részek súlyát és értékét, a javításhoz vagy más célból történő felhasználhatóságuk figyelembevételével. VIII. A biztosítási összeg változása a kárkifizetés után 4

A káresemény bekövetkezése után a károsodott vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg javítandó kár esetén (lásd VI. fejezet (2) bekezdés a) pont) a káresemény napjától az adott biztosítási időszak hátralevő részére vonatkozóan a kárkifizetés alapjául szolgáló javítási költségek (alulbiztosítás esetén arányos) összegével csökken. Ez alól kivételt képez az az eset, ha Ön - a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint -, még az ugyanabban a vagyontárgyban keletkező újabb kár bekövetkezése előtt a biztosítási összeg eredeti összegre való emelésének megfelelő, az adott biztosítási időszak végéig járó időarányos biztosítási díjat befizeti. Amennyiben Ön a következő biztosítási időszakra a díjat teljes egészében tovább fizeti, úgy ettől kezdődően a biztosítási összeg ismét az eredeti értékre szól. Teljes megsemmisülés esetén (lásd VI. fejezet (2) bekezdés b) és c) pontok) a megsemmisült vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás a rájuk eső biztosítási összeggel együtt a részarányos díj visszatérítése nélkül megszűnik. ELEKTROMOS BERENDEZÉS BIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI (1998) E.12.sz. Külön Feltétel Biztosítás szállítási kockázattal Eltérően az Elektromos Berendezés Biztosítás Feltételei (1998) II. fejezet (2) bekezdés g) pontjától, a biztosítási kötvény gépjegyzékében megjelölt berendezés(ek)re a biztosítási védelem kiterjed a szállítás közben (kivéve légi- és vízi közlekedés) és a kötvényben rögzített kockázatviselési helyen kívül bekövetkezett károkra is Magyarország területén belül az alábbiak szerint. Szállítás közben a szállító gépjárműből történő betöréses lopás kockázat (beleértve a berendezés esetleges tárolására szolgáló szállító gépjármű ellopását is,) kizárásra kerül. A kötvényben megjelölt kockázatviselési helyen kívül történő tárolás esetén az épület mechanikai védelmének meg kell egyeznie a kötvényben megjelölt kockázatviselési helyen előírt mechanikai védelemmel. Önrészesedés szállítás alatt (a szállító gépjárműben és a ki- és berakodás közben) történő károk esetén a kárösszeg 25%-a, de minimum 20.000,- Ft káreseményenként. 5