Gáborján Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/1996. (XI.07) számú rendelete A helyi iparűzési adóról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. Évi LXV. tv. 16. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján figyelemmel a helyi adóról szóló többször módosított 1990. Évi C. tv. 1.. (1) bekezdésében illetve a 6.. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján Gáborján Község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi iparűzési adót határozatlan időre bevezeti. A helyi iparűzési adó szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: Adókötelezettség keletkezése és megszüntetése 1.. (1) Adóköteles Gáborján Község illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység) (2) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (3) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén, vagy telephelyén (részlegében) vagy azon kívül végzi. 2.. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Az adó alapja és mértéke 3.. (1) Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás éves nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozási teljesítések értékével. 1
(2) Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően a vállalkozónak kell megosztania a 12.. (14) bekezdésében meghatározottak szerint. (3) Gáborján község illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a tevékenység napokban számított időtartama. 4.. (1) A helyi iparűzési adó éves általános mértéke az adóalap 1,6 %-a. 1 (2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó mértéke: a) a Gáborján telephellyel rendelkező esetén 400,-Ft b) egyéb esetben 800,-Ft napi átalány (3) Kereskedelmi tevékenységnek minősül az a vállalkozó, amelynek a nettó árbevételéhez (bevételéhez) viszonyított ELAB összege a 60 %-ot eléri vagy meghaladja. Az adóelőleg megállapítása, az adó megfizetése 5.. (1) A vállalkozó az iparűzési adófizetési kötelezettségének teljesítése érdekében adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege: a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozóknál ideértve az idényjellegű tevékenységet is a megelőző év adójának megfelelő összeg, b) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg. c) A tevékenységet az adóév közben kezdő vállalkozónál az évre bejelentett várható adó összege. 1 Módosította a 13/2002. (XII.05) Kt. számú rendelet. Hatályos 2003. január 1-től. 2
(3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja, vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdéséről számított, illetőleg az önkormányzat adóbevezető rendeletének hatályba lépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tenni az adóhatóságnak. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg összegét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. 2 Adómentesség 6.. Bejelentkezés, az adó bevallása 7.. (1) E rendelet 12.. (8) bekezdésében meghatározott adóalany adókötelezettségének kizárólag önadózás útján tehet eleget. (2) Az adózó köteles az önkormányzati adóhatóságnál adókötelezettségének keletkezésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba vétel végett, az e célra rendszeresített nyomtatványon írásban bejelentkezni. (3) Az önadózásnál megállapított adóról az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő év május 31. Napjáig köteles adóbevallását az önkormányzati adóhatósághoz benyújtani. (4) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változásról a változást követő 15 napon belül az előírt nyomtatványon tájékoztatni kell az önkormányzati adóhatóságot. (5) A (4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül az adózónak 30 napon belül adóbevallást kell tennie, ha: a) felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás időpontját megelőző nappal, b) átalakul, az átalakulás napjával 2 Hatályon kívül helyezte a 13/2002. (XII.05) Kt. számú rendelet. 3
c) felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával. (6) A bejelentkezés, illetőleg bevallás az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint ki nem mentett elmulasztása (késedelmes teljesítése) esetén az önkormányzati adóhatóság mulasztási bírságot szab ki. (7) az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. 8.. (1) Ha a magánszemély Gáborjánban kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesítés, akkor a saját beruházás számláival igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható az adóévben esedékessé vált helyi adóból. (2) Ha az iparűzési adó éves összege nem éri el az (1) bekezdés szerinti levonható összeget, a levonási jog a megnyiltát követő 4 naptári évben esedékesség vált helyi adóval szemben érvényesíthető. 9.. (1) Az adóelőleget a várható, éves fizetendő adó 90 %-ának megfelelő összegre az adóév december 20. Napjáig ki kell egészíteni. (2) Az adózó az év folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges adókötelezettség különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza. (3) Az adózó az adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100,- Ft-ra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti vissza. (4) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót lekésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. (5) A (4) bekezdés járó adó készpénzben is megfizethető, a Htv. 42.. (5) bekezdésében meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával. (6) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékessége napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. 4
10.. Azok a vállalkozások, amelyek éves adó befizetése az 1 millió forintot meghaladja, az adó 20 %-ának felhasználására önkormányzati közérdekű célokat jelölhetnek meg: - település üzemeltetési, felújítási munkákra - kommunális beruházásokra - környezetvédelmi, közterület rendezési feladatokra - sport feladatokra - kulturális és közbiztonsági célra - egészségügyi, szociális célra. Eljárási szabályok 11.. (1) A helyi iparűzési adó megállapításával, nyilvántartásával, beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos I. fokú hatósági feladatokat a helyi adóhatóság látja el. (2) A nem magánszemély adózó esetében az önkormányzati adóhatóság vezetője - az adótartozást - a bírságot - a pótlékot mérsékelheti, vagy elengedheti, csőd, illetve felszámolási eljárás keretében ha a kényszeregyezség kiterjesztő hatályát is figyelembe véve egyezség megkötésére kerül sor. E rendelet alkalmazásában: Értelmező rendelkezések 12.. (1) Gáborján község illetékességi területe: 5
Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség. (2) Adóév: Az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik. (3) Adókülönbözet: A bevallott (bejelentett ill. a bevallani, bejelenteni) elmulasztott vagy bejelentés (bevallás) alapján kivetett és az adóhatóság által utólag megállapított adó különbözete. (4) Adótartozás: Az esedékességkor meg nem fizetett adó. (5) Adóügy: Az adóval összefüggő hatósági ügy. (6) Székhely: Eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, vagy a központi ügyvezetés helye. (7) Telephely: A vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő, szolgáltató tevékenységének helye, továbbá az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják. E tekintetben telephelynek minősül minden olyan hely, ahol üzleti (üzemi), termelő, szolgáltató tevékenysége folytatnak. (8) Az adó alanya (továbbiakban a vállalkozó) a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockáztatása haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző: a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy b) az egyéni vállalkozásokról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély 6
c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás végző magánszemély d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély e) jogi személy f) egyéb szervezet (9) Ideiglenes (alkalmi) tevékenység Az önkormányzat illetékességi területén a vállalkozó által a székhelyén, illetve állandóra létesített telephelyén kívül, nem rendszeresen, az alkalomtól függően eseti jelleggel végzett tevékenység ide nem értve az idényjellegű tevékenységet, a fogyasztási szolgáltatásokat és a fuvarozást. Az építőipar, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá az ezekkel kapcsolatos szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, illetve felügyeleti tevékenység abban az esetben ideiglenes, ha az időtartam folyamatosan vagy egy adóéven belül megszakításokkal legfeljebb 3 hónap, ezt meghaladó esetben a tevékenység állandó telephelyről végzett tevékenységnek minősül. (10) Idényjellegű tevékenység: Az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel idényhez (időszakhoz) kötötten rendszeresen végez. (11) Egyéb szervezet: Jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés. (12) Közszolgáltató szervezet: A Magyar Posta Vállalat, MTV,MRT, továbbá helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést végző szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villany, gáz, víz, csatorna szolgáltatást nyújtók, ide értve a vízi közmű társulatot is. (13) Nettó árbevétel: a) számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege a b) és c) pontokban foglalt eltérésekkel. b) A pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések különbözetének, továbbá az 7
egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek és a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege. c) A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénzt, jóváírás, természetben kapott juttatás vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval. (14) Nettó árbevétel megosztása: a) a megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak az adóhatóság által ellenőrizhető módon fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzíteni kell. b) A vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételnek (pl: termelés, forgalom bér vagy létszám alapján) a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie. c) A vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes nettó árbevételének összegével d) Az adóelőleg számításánál ugyanazt az elvet kell alkalmazni, mint az adó számításánál e) Ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni f) A megosztásnál figyelmen kívül kell hagyni a területileg elkülönült segédüzemeket, szolgáltató és energiatermelő, javító, karbantartó üzemeket, saját erőműveket, gázt, gőzt, sűrített levegőt, vizet szolgáltató üzemeket, raktárakat, ha tevékenységük kizárólag saját termelést szolgál. Ha azonban külső szolgáltatást is végeznek árbevételt ellenében, akkor az ezzel elért árbevételt a megosztásnál figyelembe kell venni. Záró rendelkezések 13.. (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló módosított 1990. Évi C. tv. az adózás rendjéről szóló módosított 1990. Évi XCI. Tv. valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló módosított 1991. Évi IL. Tv. vonatkozó rendelkezései az irányadók. (2) Jelen rendeletben szabályozott iparűzési adóból befolyó összeget 1997. Évben részben a tervezett községi I. és II. világháborús emlékű 8
megépítéséhez, részben a település infrastruktúrájának megépítéséhez, felújításához illetve karbantartására kell felhasználni, az ezt követő éveken csak az infrastrukturális ellátás javítására lehet fordítani. (3) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 1997. Január hó 01. Napjától kell alkalmazni. Gáborján, 1996. November 7. Majosi Gyula Polgármester Illés Tóth József körjegyző 9