as ww' Dr. Ujvári Zoltáii ügyvéd Pesti Központi Keruleti utjan az Ugyszám: IV/00 8 13-0/2020 Érkezett: 2020 MÁJ 1 1. -j db KezeiöirocfeP ^SrS j OGYE.i [S& ít^ ;0.p';'-MTi KKR!:;'. -[; t' BiRÓSÁG j^ií. ^iüzirq.^e^. i^_j Wf\. 2020-84- 2 3 "';c';''''''. ' 1. '.. /.. ÍL^'. I /!. ^ / f-'a'f. O^ Alkotmánybiróság részére Tisztelt AIkotmánvbfrrtság! UGV. :;';-^,. UTÓIRA7CN: indíh'ányozó nevében - mint meghatalmazott jogi képviselö - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés á) pontja, valamint az Alkotmánybi'róságró) szóló 2011. évi CLÍ. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. -a alapjáii alkotmányjogi panaszt nyújtok be amelyben kérem, hogy az AUcotmánybiróság a Kúria - mmt felülvizsgálati bfróság - által hozott Pfv. V.21.934/2018/4. számú itélete alaptörvény-ellenességét állapftsa meg és semmisitse meg azt az Abtv. 43. -a alapján. Indokolás 1. Pertörtéaet: A2mditványozó (alapügy felperese) 2013. június 25-én vásárott egy csehországi eladótól egy TESLA Roadster tipusú személygépkocsit. A gépjármü különleges kialakitású, a TESLA gyár elsö generációs elektromos meghajtású személygépkocsija, amely az Eurotax árkatalógusban és az Audatex kárkalkulációs programban nem szerepel, Magyarországon nincs hivatalos vezérképviselete, illetve márkaszervize. Az inditványozó 2013. augusztus 28-án biztositási ajánlatot tett a.(alapűgy alperese) részére, az alperes pedig a biztosítási ajánlatot befogadta és kibocsátotta a "Komplett CASCO" Biztositási kötvényt. A biztositási szerződés általános szerződés feltételekkel (ÁSZF)jött létre. Az indítványozó 2014. december 5-én között haladva egy balra ivelő kanyart nem tudott bevenni és emiatt ajobbra lévő út menti oszlopnak ütközön.
Az inditványozó 2014. december 10-én kárbejelentést terjesztett elö az alperesnél. Az inditványozó a jármüroncsot 2015. június 1. napján értékesítette. Az alperes - hosszú eredménytelen levelezést követően - nem fizette ki az indifványozó részére a CASCO szerzödés alapján igényelt biztosítási összeget, emiatt az inditványozó -jogi képviselöje útján - pert inditott az alperessel szemben a biztosítási összeg teljesítése céljából. Az elsőfokon eljárt Pesti Központi Keriileti Biróság az l.p.53. 120/2015/69-11. számú itéletével kötelezte az alperest, hogy fízessen meg a felperesnek 15 napon belül forintot és ennek 2014. december 26-tól a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedetmi kamatát. Meghaladóan a keresetet elutasitotta. Rendelkezett a perköltség és a feljegyzett kereseti illeték viseléséröl. Az elsofokú biróság ítéletének - az alkotmányjogi panasz vonatkozasában releváns megállapitása szerint a vagyonbiztosítási szerződéshez tartozó két ASZF rendelkezés semmisnek tekintendő, de a szerződés e rendelkezések nélkűl is érvényesen létrejött (részleges érvénytelenség). Az alperes teliebbezése folytán másodfokon eijárt Fővárosi Törvényszék a 43. Pf. 632. 669/2018/6. száisú itéletébec megváltozíatta az elsőfokú itéletet és a felperesi keresetet elutasította. A másodfokú biróság - az atkotmányjogi panasz vonatkozásában releváns - megállapitása szerint az inditványozó és az alperes között létre sem jött a vagyonbiztositási szerződés, mivel a szerzödés tárgya hiányzik. Az indítványozó felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Pfv. V. 21. 934/2018/4. szániú itéletében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mivel - érvelése szerint - az indífrványozó a felüivizsgálati kéreimében nemjelölte meg megsértett jogszabáiyi rendelkezésként ajogerős itéletben a létre nem jött szerződéssel összefíiggésben alkalmazott jogszabályokat, ezért a Kúria nem vizsgálhatta, hogy a másodfoku biróság azokat helyesen alkalmazta-e. {lásd: Kúria itéletének[33]bek.} 2. Az alkotmányjogi panasz további formai feltételei: A Kúria itéletével szemben - amelyet 2020. február 24. napján kézbesitettek - további jogorvoslatnak helye nincs. Az mditványozó az alapűgybeu felperesként vett részt, így értelemszerűen érintettsége megállapítható. 3. Az alkotmányjogi panasz érdemi indokolása: 3. 1. Afelhfvott alapjog és a bírói döntés közötti érdemi össwfúggés Alláspontom szerint a Kúria az ismertetett itéletével megsértette az inditványozó Alaptörvény XXVIH. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát, mivel
annak ellenére nem vizsgálta felül érdemben a jogerős itéletet, hogy a felülvizsgálati kérelem mindenben megfeleit a régi Pp. feiüivizsgálati kérelemmel támasztott követelményeinek. E korben hivatkozom a líövetkezetes alkotmánybírósági gyakorlatra: ugyan az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdéséből kényszeritöen nem következik a rendes jogorvoslati fonnákon felüli, egyéb jogorvoslati lehetőségek biztositása a jogalkotó részéröl, de "(... ) az Alkotmánybiróság leszögezte azt is, hogy amennyiben jogalkotó mégis megteremtetle a rendes jogoi-vostatonfelüli, valamely további jogorvoslat lehetőségét, abban az esetben ezjogalkotói dönlés e jogoi-voslat elbirálására hatáskörrel rendelkezö biróságok számára olyan, az Alaptörvény 28. cikkéböt fakadó alkotmányos kötelezeltséget is létrehozott, amely szerint jogalkalmazásuk során ajogalkató által megiiyitott jogorvoslat lehetősége az Aiaptörvénybol levezeihető követelményeknek megfelelöen, így hatékonyan és ténylegesen is érvényesüljön" {14/2015. (V. 26.) AB határozat, Indokolás [43]; 11/2017. (V. 26.) AB határozat, Indokolás [31]; 3285/2017. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [27]; 3020/2018. (I. 26.) AB határozat, Indokolás [39]; 6/2020. (III. 3.) AB határozat [111]}. Mindez tehát azt jelenti, hogy a - jogorvoslathoz való jog sérelmét álhtó - Abtv. 27. -a szerinti panasz táreva lehet a rendkivüli ioeon'oslati eliárás eredménveként megszületett kúriai döntés is. 3. 2. Az alaptörvény-ellenesjogértelmezés mibenléte Tisztában vagyok az Alkotmánybiróság felülvizsgálati jogkörének azon korlátjával, amely S2erint az Alkotmánybfróság mindaddig tartózkodik attól, hogy törvényérlelmezési és szakfogi kérdésekben állásl foglaljon {7/2013. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [33], [38]}, amig a jogalkalmazói jogértelmezés közvetlenül nem befolyásolja valamely alapjog gyakorolhatóságát és tényleges érvényesülését {13/2014. (FV. 18.) AB határozat, Indokolás [511; 3208/2014. (VII. 21.) AB végzés, Indokolás [16]; 14/2015. fv. 26.) AB határozat, Indokolás[5S]}. Jelen ügyben a jogorvoslathoz való jog - következő pontban részleteseii kifejtett - sérelmét a Kúria régi Pp. 272. (2) bckezdésén&k az - Alaptörvénybe ütköző módon való - értelmezése okozta. Az alkotmányjogi panaszomban tehát nem önmaeában egy törvényértelmezési kérdést kifogásolok, hanem arra szeretnék rámutatni, hogy a kuriai jogértelmezés - azon túl, hogy helytelen volt - alapjogsértést is okozott, ennek megfelelően jelen ügyben is fennáll az a feltétel, hogy a Kúria felülvizsgálati jogköre feltételeinek konkrét ügyben való meghatározása során a_szakioei szabálvokkal egvideiülee és azpktól elválaszthatatlanui. közvetlenül és mtenziven vaii ielen az alkotmánvjoe is. {vö. : 13/2014. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [51]} Az alapügyben a Kúria maga is megállapitja, hogy a másodfokú bíróság álláspontja szerint "a felek között u biztositási szerződés létre sem jött, mert nem állapodtak meg a bizfositó szolgáltatásáhan mint lényegi tartalomban frégi Ptk. 198., 277. f (1) bekezdés, 205. (2) bekezdés]. (... ) Amennyiben pedig a szolgáltatást meghatározó szerzödésrész érvénytelen lenne - mint ahogy arról az elsőfokú bíróság rendelkezett -, úgy a szerződés nem részben, hanem egészben válik éi-vénytelenné. Hiányzik usyanis a szerződés társva, amely nélkiil a szerzödés nem köthető meg, a szerződés nélküle teljesithetetlen (régi Ptk. 239. ). " (lásd: K-úria itéletének [20] bek. } A másodfokú biróság pedig nyilvánvalóan oly módonjutott erre az elsfifokú bíróságtól eltérő - a következtetésre, hogy az elsőfokú biróságtól eltérően értékelte az ügyben beszerzett bizonyítékokat.
A fentiek alapján a felülvizsgálati kérelmemben a régi Pp. 206. -át és a régi Ptk. 239. -ának a séreünét jelöltem meg (lásd: felülvizsgálati kérelmem utolsó előtti bekezdése). Ehhez kapcsolódóan kifejtettem, hogy a másodfokú biróság a bizonyitékokat - különösen az ASZF releváns pontjait - helytelenül értékelve (régi Pp. 206. sérelme) jutott arra a jogi állásponb'a, hogy - szemben az elsőfokú biróság jogi álláspontjával - a szerződés rendelkezései alapján nem látta megállapithatónak a szerzödés tárgvát, és ebből következően alkaimazhatónak a részleges érvénytelenségjogkövetkezményét (régi Ptk. 239. -ának a sérelme). Ehhez képest a kúria itélet kizárólag azt ecseteli részletesebben, hogy a felülvizsgálati kérelmem régi Ptk. 228. (3) bekezdésének sérelmére hivatkozása miért nem állja meg a helyét. {lásd: Kuria itéletének [32] és [33] bek.} A kifejtettek alapján egyértelmüen megállapítható, hogy a felülvizsgálati kérelmem megfelelt a régi Pp. 272. (2) bekszdésében foglalt feltételeknek, ezért a Kúriának érdemben kellett volna vizsgálnia a másodfoku biróság döntésében kifejtett jogérteimezés helyességét. A régi Pp. 272. (2) bekezdéséhez kapcsolódóim irja elö az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) 3. pontja, hogy a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefuggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett ioeszabályhely megjelölése, valamint ajmak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabálvhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülirja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Annak a megállapitása, hogy az adott feltételeknek a feliilvizsgálati kérelem megfelel-e, avagy nem, nagymértékben fiigg az jogvita tárgyától. Az alapűgyben az első- és másodfokú biróság által levont jogi következtetések homlokegyenesi ellentmondanak egymásnak: ha megáliapítható a szerződés tárgya (lásd elsőfokú ítélet), alkalmazni lehet a régi Ptk. 239. -át, amennyiben nem állapitható meg a szerződés tárgya (lásd másodfokú itélet), nem alkalmazható a régi Ptk. 239. -a. A régi Pp. 272. (2) bekezdése és a PK.. vélemény világosan fogalmaz: a megsértett jogszabályhely megjelölését követeli meg. Márpedig nyilvmvalóaü jogszabálysértést jelent az is, ha a bíróság nem alkalmaz, figyelmen kivül hagy egy olyan jogszabályhelyet, ameiyet az ügyben alkalmazni kellene. Azzal tehát, hogy a felülvizsgálati kérelmemben megjelöltem a Ptk. 239. -át és kifejtettem arra vonatkozó CT-veimet, hogy a másodfokú biróságnak alkalmaznia kellett volna az emlftett jogszabályhelyet, eleget tettem a Pp. 272. (2) bekezdésben foglalt feltételeknek. A Kúria által kifejtett jogértelmezés tulajdonképpen leszűkiti a régi Pp. emlitett rendelkezésében szereplö "megsértelt jogszabályhety" fogalmát és azt várja el, hogy a felülvizsgálati kérelemben kifejezetten csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amely valamely jogszabály helytelen alkalmazását jelenti. A szukítő jogértelmezés azonban nem kövstkezik sem a Pp. 272. (2) bekezdéséből, sem a PK vélemény szövegéből sem és a kúriai gyakoriatlai is ellentétes. Csak a teljesség igényével hivatkozom továbbá arra, hogy - ahogy fentebb utaltam rá - a másodfokú bíróság itéletének indokolásában kit'ejezetten nevesíti a régi Ptk. 239. -át az elsőfokú biróság álláspontja helytelenségének, illetve saját jogi álláspontja helyességének alátámasztására.
A régi Ptk. 239. -ának az alkalmazása egyértelműen kizárja minden olyan jogszabály alkalmazásának a lehetőségét, amely a iétre nemjött szerződés esetén bir relevanciával. Ilyen esetben sokkal egzaktabb a jogszabálysértést oly módon megjelölni, hogy mit mulasztott ei alkalmazni a másodfoleú bfróság, mint arra hivatkozni, hogy milyen jogszabályok felhfvását kellett volna mellőznie a másodfokú biróságnak. Másként megvilágitva: a konkrét esetben az elsőfokú döntés és másodfokú döntés közti kűlönbség abban ragadható meg, hogy elsőként említett döntés szerint megállapitható a szerzödés tárgya, utóbbi esetben nem. Így tehát ha a másodfokú döntés jogszabálysértő mivoltát olyan crveléssel kívánom bemutatni, ami rávilágít arra, hogy miért állapítható meg a szerződés tárgya és ebből következően milyen jogszabályi rendelkezést kellett volna alkalmaznia a másodfokú bíróságnak, minden kétséget Idzáró módon eleget tettem a Pp. idéxett rendelkezésének és egyértelműen meghatározható a Kúria számára, hogy mi a felűlvizsgálati kérelmein iránya. 3. 3. Annak réssietes kifejtése, hpgy a kúriai jogértelmesés miért sértí afelhivott alapjogot Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma az érdemi batározatok tekintetében a más szervhez, vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumiioz fordulás lehetősege {lásd: 5/1992. (I. 30.) A3 határozat, A3H 1992, 27, 31. ; 35/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [16], legutóbb megerösitve: 3059/2017. (III. 20.) AB végzés, Indokolás [15]; 3020/2018. (I. 26.) AB határozat, Indokolás [35]}. A jogorvoslafhoz való alapjog biztosítását jelenti, ha az eljárásban a törvény garantálja az érintett száinára, hogy ügyét az alapügyben eljáró szervtől különböző szerv birálja el (513/B/1994. AB határozat, ABH 1994, 731, 734.). Minden jogorvoslat iényegi eleme a jogorvoslás" lehetősége, vagyis a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát {23/1998. (VI. 9.) AB határozat, ABH 1998, 182, 186., 3064/2014. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [15]; legutóbb megerösih'e: 18/2017. (VII. 18.) AB határozat, Indokolás [10]}. A különböző eljárásokban a jogalkotó eltérő jogorvoslati fonnákat, jogorvoslatot elbíráló fórumokat állapithat meg, valamint azt is eltéröen határozhatja meg, hogy hány fokú jogorvoslati rendszer érvényesűlhet {1437/B/1990. AB határozat, ABH 1992, 453, 454.; hasonlóan: 22/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [95]; 3020/2018. (I. 26.) AB határozat, Indokolás [36]}. Az Atkotmánybíróság értelmezésében az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jog tényleges és hatékony jogorvoslat lehetőségének a biztositását követeli meg, igy nem csak abban az esetben állapitható meg az alapjog sérelme, ha a jogorvoslat lehetőségét teljesen kizárták {lásd például 36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [61]}, hancm akkor is, ha a jogszabályban egyébként biztositott jogorvoslat más okbó) nem tud ténylegesen és hatékonyan érvényesülni, így példátll ha azt a részletszabátyok rendelkezései akadályozzák meg, ezáltal üresitve ki, illetve téve formálissá ajogon'oslathoz valójogot (lásd 21/1997. (III. 26. ) AB határozat, ABH 1997, 103, 105-106. ; megerösitve: 14/2015. (V. 26. ) AB határozat, Indokolás [31]; 3020/2018. (I. 26. ) AB határozat, Indokolás [37]}. Az Alkotmánybiróság leszögezte azt is, hogy ajogorvoslathoz valójog tényleges és hatékony érvényesülése nem csupán ajogalkotóval szemben (a jogszabályok tartalmát illetően) fennálló követelmény, hanem az Alaptörvény 28. cikkéből következően (a jogszabályok értehnezése
során) a jogalkalmazó szerveket is kötelezi. {14/2015. (V. 26.) AB határozat, Indokolás [32]; 11/2017. (V. 26. ) AB határozat, Indokoiás [30]; 3020/2018. (I. 26. ) AB határozat, Indokolás [38]}. A fentiekből következően a felüivizsgálati eljárást lefolytató Kúriát az Alaptörvény 28. cikkéből fakadóan olyan kötelezettség terheli, hogy a felülvizsgálati kérelem régi Pp. 272. (2) bekezdésében meghatározott feltételeinek vizsgálatakor tekintettel kell lennie arra, hogy e rencudvüli jogorvoslati lehetöség a jogalkotói célra figyelemmel ténylegesen és hatékonyan érvényesüljön. A Pp. említett rendelkezésének szövegét az egyes igazságűgyi és közigazgatási tárgyú törvények módositásáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 9. -a állapitotta meg. A jogszabálysértés megjelölése - beleérh'e a konkrét rendelkezés feltiintetését és annak mdokolását - azt a célt szolgálja, hogy pontosan kijelölje a Kúria számára a felülvizsgálat irányát, hiszen a régi Pp. 275. (2) bekezdés alapján a Kúria a jogerös döntést csak a felülvizsgálatikérelemben megjelölt ok keretei között vizsgálhatja felül. Ebböl következően, a Kúria csak abban az esetben tekinthet el a másodfokú határozat érdemi felülvizsgálatától, ha a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés és annak indokolása alapján nem állapitható meg egyérteknüen a Kúriától kért felűlvizsgálat iránya. Márpedig az alapügyben - az előző pontban kifejtettek alapján - egyértelműen megállapitható, hogy a Kúria annak ellenére tagadta meg a másodfokú bíróság ítéletének az érdemi felülvizsgálatát, hogy a feliilvizsgálati kérelem alapján - mind fomiai, mind tartalmi értelemben - teljesen világos volt az állított jogsérelem mibenléte. Alláspontom szerint tehát a Kúria az isinertetett döntésében kifejtett - a régi Pp. 272. (2) bekezdését érintő megszoritó - jogértelmezésével a felülvizsgálati eljárás - mint rendkfvüli jogorvoslat - jogalkotó által szándékolt terjedelmét oly mértékben leszűkitette, hogy emiek következtében megsértette az AIaptörvény XXVIII. eikk (7) bekezdésében garantált jogorvosiati jog hatékony éi-vényesülésének alkotmányos követeünényét, hiszen nem végezte el a másodfokú döntés tényleges, érdemi felülvizsgálatát. Mindezekre figyelemmel kérem, hogy az Alkotmánybíróság szíveskedjék megsemmisíteni a Kúria Pfv. V.21. 934/2018/4. számú itéletét. Budapest, 2020. április 22. Tisztelettel: dr. Újvári Zqltán ügyvéd OR. ú"