A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása (TEÁOR '98)

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása (TEÁOR '98) KSH, 1997

2

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K BEVEZETÕ 5 1. A tevékenységek osztályozása a nemzetközi gyakorlatban 5 2. A gazdasági tevékenységek osztályozási szempontja; a tevékenységek jellege 6 3. Az osztályozás legfontosabb besorolási egysége; a statisztikai egység 7 4. Az osztályozás szerkezete, hierarchia szintjei 8 5. A besorolás általános alapszabályai 8 6. Speciális tevékenységekre vonatkozó sajátos besorolási szabályok 9 7. A fõtevékenység megállapításának módszere 10 I. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 13 II. A gazdasági tevékenységek tartalmi meghatározása 35 A Mezõgazdaság, vadgazdálkodás, erdõgazdálkodás 37 B Halászat 43 C+D+E Ipar 43 C Bányászat 43 D Feldolgozóipar 48 E Villamosenergia-, gáz-, gõz-, és vízellátás 119 F Építõipar 120 G Kereskedelem, javítás 125 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 142 I Szállítás, raktározás, posta és távközlés 144 J Pénzügyi tevékenység 150 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 153 L Közigazgatás, védelem; kötelezõ társadalombiztosítás 166 M Oktatás 168 N Egészségügyi, szociális ellátás 170 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 173 P Alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás 180 Q Területen kívüli szervezetek, testületek 181 III. Függelék 183 A gazdasági tevékenységek szabványos angol megnevezése 185

4

5 BEVEZETÕ 1. Tevékenységek osztályozása a nemzetközi gyakorlatban A statisztikai munka egyik alapkövetelménye, hogy rendelkezésre álljon egy olyan egyezményes keretrendszer, amely a meglévõ statisztikai adattömeget közérthetõ, bemutatásra, elemzésre és összehasonlításra alkalmas módon rendezi el. Az osztályozási rendszerek mind a statisztikák felvételéhez, feldolgozásához, összeállításához, mind pedig azok közléséhez közös nyelvet képeznek. A gazdasági tevékenységek osztályozása központi helyet foglal el a statisztikai osztályozások között, és a fenti feltételek teljesítéséhez törekszik azok integrálására. Az elmúlt évek során az egyes országok saját igényeik kielégítése céljából vagy önálló osztályozásokat fejlesztettek ki, vagy a már meglévõ nemzetközi rendszereket alkalmazták. A koordinálatlan megközelítés következtében különféle nemzeti osztályozási rendszerek jöttek létre, amelyek még ha meg is feleltek a nemzeti igényeknek nem alkalmasak a nemzetközi összehasonlítások céljára, az egységes piac mûködését nem segítik. Nemzetközi szinten éppen ezért igen nagy hangsúlyt fektetnek a nemzeti tevékenységi osztályozások harmonizálására. Ebben a munkában az ENSZ statisztikai szervezetei meghatározó szerepet játszanak. Az ENSZ keretében 1948-ban fogadták el a gazdasági tevékenységek szabványos nemzetközi osztályozása (ISIC) elsõ változatát, amely azóta három felülvizsgálaton ment keresztül. (A jelenleg érvényes ISIC Rev.3.* változatot 1989-ben hagyta jóvá az ENSZ Statisztikai Bizottsága.) Az ENSZ tevékenységi osztályozása alapján dolgozta ki az Európai Unió a saját osztályozását, amelynek rövidített megnevezése NACE**. A jelenleg érvényes NACE Rev.1. változata szerkezetében és tartalmában az ENSZ ISIC Rev.3.-hoz igazodik, de annál részletesebb bontást érvényesít. A NACE Rev.1. alkalmazása az Európai Unió tagországaiban az 1993-tól kezdõdõ adatgyûjtések esetén kötelezõ.*** Az ENSZ ágazati osztályozása ajánlás, amelyhez az egyes országok saját nemzeti tevékenységi osztályozásai az összehasonlíthatóság biztosítása mellett alkalmazkodnak. Az Európai Unión belül azonban a NACE mint közösen elfogadott osztályozási jogszabály alkalmazása kötelezõ, pontosabban minden osztályozási szinten csak olyan struktúrában lehet statisztikai adatokat közölni, amelyekbõl a NACE szerinti osztályozás is elõállítható. (Ez természetesen nem zárja ki a NACE-nál részletesebb nemzeti osztályozások kialakítását.) A NACE a hasonló fejlettségi szinten álló országok gazdasági tevékenységei rendszerén alapul, ezért igen részletezõ osztályozási struktúrát alakított ki, míg az ISIC Rev.3., tekintettel a világ valamennyi, a fejlettség igen változatos szintjein álló országok, régiók tevékenységi megoszlására, kevésbé részletezõ. (Az ISIC a legalsó négy számjeggyel jelölt szinten 292 szakágazatot tartalmaz, a NACE Rev.1. pedig 513 szakágazatot különböztet meg.) * International Standard Industrial Classification of All Economic Activities, Third Revision (United Nations, New York, 1990, M/4/Rev.3.) ** Nomenklature Generale des Activités Économiques dans les Communautés Européennes. *** Council Regulation (EEC) No 3037/90 of 9 October 1990 on the statistical classification of economic activities in the European Community (Official Journal of the European Communities, L 293, volume 33)

6 A magyar KSH 1992-ben vezette be a NACE Rev.1 elsõ két szintjének megfelelõ, teljes részletezettségében 366 szakágazatot tartalmazó új ágazati osztályozási rendszerét, azonban már akkor világos volt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás elõkészítése során a teljes, valamennyi szinten azonos osztályozási struktúrát kell bevezetni. 2. A gazdasági tevékenységek osztályozási szempontja; a tevékenységek jellege A tevékenységek ágazati osztályozási rendszere a gazdasági tevékenységeknek a tevékenység jellege szerinti osztályozását jelenti, amelynek alapját a társadalmi munkamegosztás keretében megvalósuló szakosodás, a munkamegosztás fejlettsége, jellege, a termelés szervezési szintje, módja, a termelés irányultsága képezi. Ebbõl adódóan fontos integráló szerepkört is betölt, és viszonyítási alapul szolgál több gazdaságstatisztikai nómenklatúrához. Gazdasági tevékenységrõl akkor beszélhetünk, amikor különbözõ erõforrások, termelési eszközök, munka, technológiai ismeret, anyagok és információ felhasználásával termékek elõállítására és/vagy szolgáltatások nyújtására kerül sor. A termelõ tevékenységek jellegét ennek megfelelõen együttesen azok a kritériumok határozzák meg, hogy mi az elõállított termékek és szolgáltatások jellege és felhasználási célja, milyen termelési technológiát alkalmaznak, és milyen inputokat használnak fel. A fõ szempont azonban a kibocsátott termék vagy a nyújtott szolgáltatás jellege. A tevékenységek osztályozásában nem játszik szerepet az a körülmény, hogy a termelés milyen tulajdon- vagy gazdálkodási formában megy végbe, milyen módon történik az elõállított termékek és szolgáltatások értékesítése (pl. piaci vagy nem piaci cserében), és mi jellemzi a mûködés egyéb körülményeit. Az ágazati osztályozás szempontjából a tevékenységek három típusa határolható el: fõtevékenység, másodlagos tevékenység, kisegítõ tevékenység. A fõtevékenység és a másodlagos tevékenység jellemzõje, hogy a statisztikai egységen kívüli továbbadásra szánt produktumokat (termékeket és szolgáltatásokat) állít elõ. Ezen belül a fõtevékenység a statisztikai egység azon tevékenysége, amely a legnagyobb hozzáadott értéket elõállító nemzetgazdasági ágon, alágon, ágazaton, alágazaton belül a legnagyobb hozzáadott értéket termeli. (Lásd: 7. pont) A kisegítõ tevékenységek célja, hogy elõsegítsék a fõ- vagy a másodlagos tevékenységek végzését, de önállóan csak kivételes esetben kerülnek a statisztikai egységen kívüli továbbadásra, többnyire kisegítõ szolgáltatások nyújtását jelentik. Ilyen pl. a raktározás, a marketing, a takarítás stb. Nem tekinthetõk kisegítõ tevékenységnek: a saját beruházás céljára elõállított termék, saját célra végzett építõipari tevékenység, a kibocsátás anyagi részét képezõ tárgyak, termékek elõállítása (pl. csomagoláshoz felhasználásra kerülõ dobozok), a kutatás-fejlesztési tevékenység.

7 3. Az osztályozás legfontosabb besorolási egysége; a statisztikai egység A tevékenységi osztályozások nemzetközi összehangolása során nagy hangsúlyt fektetnek a gazdasági egységek meghatározásra és a megfogalmazások egységesítésre. A tevékenységi osztályozás legfontosabb alkalmazási területe a gazdasági egységek megfigyelése és ezek érdekében a különbözõ tevékenységeket végzõ gazdasági egységek besorolása a fõtevékenységüknek megfelelõen. A statisztikai egységek kialakítása több szempont együttes figyelembevételével történhet. Ilyen követelményként támasztható, hogy a gazdasági egység: (lehetõleg) önálló döntéshozatali lehetõséggel rendelkezzen a megfigyelt tevékenység vonatkozásában, minél inkább homogén jellegû tevékenységet folytasson, azonosítható legyen a statisztikai megfigyelés számára. A nemzetközi gyakorlat az említett követelmények együttes érvényesítésére törekszik. Ennek érdekében többfajta statisztikai egységet különböztetnek meg.* Az eddigi magyar statisztikai gyakorlat egyetlen statisztikai egységtípust, a gazdasági szervezetet** tekintette a besorolás egységének, és ez általában nem párosult a szervezeten belül végzett tevékenységfajták számbavételével. Emiatt durvább és kevésbé homogén tevékenységi bontás állítható elõ, mintha a részletesebb statisztikai egységek szintjén történne a megfigyelés. (Ez általában azzal a következménnyel jár, hogy a nemzeti tevékenységi struktúrát a tevékenységek összetételének a gazdálkodó szervezeten belüli módosulása felnagyítva változtathatja meg.) A TEÁOR '98 bevezetésével egyidejûleg a KSH regisztrál gazdasági szervezetnél kisebb statisztikai egységeket is, pl. a 10-nél több fõt foglalkoztató telepeket és a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás egységeit. Ez az alábbiak szerint definiálható. Telep A szervezet gazdasági tevékenységet végzõ, területileg különálló (elkülönülõ) egysége (pl. mûhely, gyár, raktár, bánya stb.), amely földrajzilag körülhatárolható helyen fekszik. Önálló telepnek kell tekinteni a meghatározott levelezési cím (település, utca, házszám, hrsz.) alatt elhelyezkedõ területi egységeket. A mezõgazdasági és erdõgazdálkodási szervezet által megmûvelt területeken található épületek melyekben gazdasági tevékenységet folytatnak (pl. ipari feldolgozást végeznek) telepnek minõsülnek. A regiszter szempontjából az építõiparban csak az állandó jellegû telephelyet tekintjük telepnek, az építés helyét nem. * A nemzetközi gyakorlatban a statisztikai egységek következõ fajtáit különböztetik meg: Gazdasági szervezet (enterprise): az a statisztikai egység, amely autonóm valamennyi termelési és pénzügyi döntésben. Tevékenységi egység (kind-of-activity unit): az a statisztikai egység, amely homogén a gazdasági tevékenység jellegét illetõen (de nem feltétlenül homogén a területi elhelyezés tekintetében). Telephely (local unit): homogén a területi elhelyezést illetõen. ** A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozását lásd: A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása és tartalmi meghatározásuk (KSH, 1994) c. kiadványt.

8 4. Az osztályozás szerkezete, hierarchia szintjei Az ISIC Rev.3. és a NACE Rev.1. egyaránt négy szintet különböztet meg. A besorolás szintjeit a hierarchiában alulról felfelé haladva az osztály (class), csoport (group), fõosztály (division) és fõcsoport (section) elnevezéssel különböztetik meg. Mindkét nemzetközi ajánlás a legfelsõ szinten 17 fõcsoportot", a második szinten 60 fõosztályt" különböztet meg. A felsõ két hierarchiaszinten a két osztályozás megegyezik. Az ISIC és a NACE a harmadik és negyedik szinten már eltérõ részletezettségû bontást alkalmaz, az ISIC csoportjai és osztályai azonban a NACE-bõl összevonással mindig elõállíthatók. Minthogy a magyar statisztika az ágazati osztályozásban eddig a gazdasági ág (fõcsoport) ágazat (fõosztály) alágazat (csoport) szakágazat (osztály) elnevezéseket használta a hierarchiaszintek megkülönböztetésére, és mivel ez a szóhasználat általánosan elfogadott, a továbbiakban is megtartjuk ezeket az elnevezéseket az angol kifejezések tükörfordítása helyett, a következõ kiegészítéssel: Hierarchiai szint Jelölés 1. (nemzet)gazdasági ág 1 betû alág 2 betû 2. ágazat 2 számjegy 3. alágazat 3 számjegy 4. szakágazat 4 számjegy 5. A besorolás általános alapszabályai A statisztikai regiszterekben fel kell tüntetni a statisztikai egységek (gazdasági szervezet, telep) fontosabb tevékenységeit és ki kell jelölni a fõtevékenységet szakágazati (négy számjegyes) szinten az ún. felülrõl lefelé" történõ meghatározás módszerével. (Lásd: 7. pont) A fõtevékenység meghatározása A fõtevékenység megállapítása természetesen csak akkor jelent nehéz feladatot, ha a gazdasági egység egynél több tevékenységet végez, hiszen egyetlen tevékenység végzése értelemszerûen a fõtevékenységet jelenti. Fõtevékenységnek kell minõsíteni a gazdasági egység azon tevékenységét, amely valamely mutatószám alapján megelõzi az összes többit. Ennek érdekében el kell dönteni: 1. melyik legyen a kiválasztott mutatószám, 2. a tevékenység súlyának meghatározásánál milyen értékhatárokat kell figyelembe venni. 1. A mutatószám kiválasztása: alapértelmezés szerint a hozzáadott érték.* Amikor nincs mód a hozzáadott érték szakágazati szintû meghatározására, akkor vagy a kibocsátás vagy a ráfordítás valamely mérõszáma alapján kell meghatározni a fõtevékenységet. * A hozzáadott érték a bruttó termelési érték és folyó termelõfelhasználás különbözete, tehát az az érték, amellyel az adott gazdasági szervezet a gazdasági tevékenysége során megnöveli a felhasznált anyagok értékét. Kiszámítása: az alapáras bruttó termelési értékbõl kell levonni a folyó termelõfelhasználást.

9 A költségvetés szerint mûködõ szervezeteknél elsõsorban a ráfordítás, illetve a bruttó munkajövedelem alapján határozható meg a fõtevékenység. A kibocsátást választva kritériumként, a tevékenységek bruttó kibocsátása vagy a tevékenységekhez tartozó nettó árbevétel jöhet mutatóként számításba. A ráfordítást választva kritériumként a mutató lehet a tevékenységekhez rendelhetõ, pl. bér és kereseti adat (tõkeigényes tevékenység esetén a tevékenységek súlyuk, jelentõségük szerinti rangsorolása történhet a termelésben lekötött eszközök tõkejavak értéke alapján is). 2. Az értékhatár megállapításánál a legegyszerûbb esetet az jelenti, amikor adott gazdasági egységen belül az egyik tevékenység hozzáadott érték aránya több mint 50%. Ebben az esetben ez a tevékenység jelenti a fõtevékenységet. Minden más esetben a kiválasztott mutató szerint a legnagyobb súlyt képviselõ tevékenységet kell fõtevékenységnek tekinteni, amelynek megállapítási módszerét a 7. pont foglalja magába. A fentiekben leírt alapelvek minden gazdasági egység fõtevékenysége meghatározására nézve általánosan érvényesek. Vannak azonban olyan gazdasági egységek, amelyek termelésének jellegébõl adódóan nem teljesen magától értetõdõ, hogy hogyan lehet a különbözõ tevékenységeket különválasztani, holott a besorolás csak ily módon végezhetõ el. Két ilyen esetet kell megkülönböztetni: a vertikális és a horizontális integrációt. Vertikális integrációról akkor beszélünk, ha ugyanazon egységben a termelés különbözõ szakaszait egymást követõen végzik, és ahol az egyik termelési folyamat kibocsátása a következõ inputjául szolgál; pl. a favágást a fafûrészeléssel; vagy az agyagbányászatot a téglagyártással; a mûszálgyártást a textilgyártással együtt folytatják. Horizontális integráció azon egységekre jellemzõ, ahol ugyanazon termelési tényezõket egyidejûleg különbözõ tevékenységekhez használják fel, és ezen tevékenységeket nem lehet az egyes egységekre szétválasztani; pl. pékáruk készítését kombinálják csokoládés cukrászsütemények elõállításával. Az integráció jellegétõl, a lehetséges kapcsolódásoktól függetlenül itt is az általános szabály az érvényes. Pl. az agyagbányászat-téglagyártás kombinációja esetén, amennyiben az agyagbányászat hozzáadott értéke több mint 50%, ez jelenti a fõtevékenységet, függetlenül attól, hogy a téglagyártás eredményezi a végterméket. A gyakorlatban azonban gyakran elõfordul, hogy csak a végtermékrõl, tehát jelen esetben a téglagyártásról állnak rendelkezésre adatok, információk, ami azt jelenti, hogy automatikusan csak ezt lehet fõtevékenységként kezelni. 6. Speciális tevékenységekre vonatkozó sajátos besorolási szabályok Díjazásért, megbízásos, szerzõdéses alapon folytatott tevékenységek; bérmunka, alvállalkozás stb. A díjazásért, megbízásos vagy szerzõdéses alapon folytatott tevékenységeket, illetve valamely termék termelési folyamata speciális részfolyamatainak végzését ugyanoda kell besorolni, ahová az ugyanazon termékek saját termelését, amennyiben arra az osztályozásban külön önálló szakágazat nincs.

10 Ügynöki, közvetítõi tevékenység Ügynöki, közvetítõi tevékenység a mások által gyártott termékek, szolgáltatások saját vagy más nevében történõ értékesítése, amelyet kereskedelmi áru esetén a G (Nagy- és kiskereskedelem) ágba kell sorolni, kivéve amikor: az egység a termék tervezésében és fejlesztésében meghatározó szerepet játszik, az egység vállalja a termékkel kapcsolatos kockázatot (pl. tulajdona az anyag, amelybõl a termék készül); mely esetekben ugyanúgy történik a besorolás, mintha a terméket saját maguk állították volna elõ, nem kereskedelmi áru, szolgáltatás közvetítése esetén pedig jellemzõen a 74 ágazatba kell a tevékenységet sorolni. Helyszíni üzembe helyezés, összeszerelés Az építmény mûködéséhez szükséges termék vagy eszköz üzembe helyezése vagy összeszerelése az építõiparba (45 ág) tartozik. Ilyenek pl. a fûtõ és szellõzõ berendezések, liftek és mozgólépcsõk, elektromos-, gáz- és vízvezetékek, ablakok, ajtók szerelése stb. Az ipari berendezések, technológiai rendszerek helyszíni összeszerelése, üzembe helyezése ugyanabba a tevékenységi csoportba tartozik, mint a termék gyártása. Az üzembe helyezés és összeszerelés általában tartalmazza azokat az alapszolgáltatásokat, amelyek a helyszínen való zavartalan munkavégzéshez szükségesek, valamint minden, a berendezéssel kapcsolatos lényeges mûködési és karbantartási útmutatást. Az üzembe helyezés a gép, berendezés értékesítéséhez kapcsolódó mellékszolgáltatásként is megjelenhet, pl. amikor egy háztartási elektromos berendezést a kiskereskedõ helyez üzembe. Javítás és karbantartás A gépek, berendezések, felszerelések javítását, felújítását vagy nagyjavítását ugyanazon csoportba kell sorolni, ahová azok termelését, kivéve: a gépjármû és motorkerékpár javítása és karbantartása az 50.2 és az 50.4 alágazatokba tartozik; a személyi és háztartási cikkek javítását az 52.7 alágazatba kell sorolni; a nem ipari központi fûtési kazánok és égõfejeik javítása és felújítása a 45.33 szakágazatba tartozik. a számítógépek és irodai berendezések javítását és felújítását a 72.5 alágazatba kell sorolni. 7. A fõtevékenység megállapításának módszere A fõtevékenységet a hozzáadott érték, ennek hiányában a nettó árbevétel, vagy amennyiben a hozzáadott érték megoszlását jobban tükrözi a létszám alapján kell meghatározni. Ha a nettó árbevétel és a létszám alapján lényegesen különböznek a részarányok, úgy mindkét adatot célszerû megvizsgálni. (A telepek esetében a fõtevékenységet a létszám alapján lehet leginkább közelíteni.) A fõtevékenység megállapításának lépései: 1. A megfelelõ mutatószám kiválasztása (hozzáadott érték, nettó árbevétel, létszám). 2. A statisztikai egység által az elmúlt év folyamán végzett tevékenységek listájának összeállítása. 3. A listán szereplõ tevékenységek 4 számjegy szerinti szakágazatainak meghatározása a TEÁOR '98 jegyzék szerint.

11 4. A listán szereplõ tevékenységek (az egyes szakágazatok) választott mutató számok szerinti részarányának meghatározása %-ban (összesen 100 %). 5. A szakágazatokra kiszámított százalékok összesítése alágazatokra, majd ágazatokra, alágakra és nemzetgazdasági ágra (TEÁOR '98 jegyzék szerint). 6. A fõtevékenység megállapítása a felülrõl lefelé" módszerével, az alábbiak szerint: 6.1. A legnagyobb részarányt képviselõ nemzetgazdasági ág kiválasztása. 6.2. Ezen belül a legnagyobb részarányú alág kiválasztása. 6.3. Ebbõl a legnagyobb részarányt mutató ágazat kiválasztása. 6.4. Ezen ágazaton belül a legnagyobb részarányt képviselõ alágazat kiválasztása. 6.5. Elõbbibõl a legnagyobb részarányt képviselõ szakágazat kiválasztása: ez a statisztikai egység fõtevékenysége. Másodlagos tevékenység megállapítása A fõtevékenységen kívül az összesenbõl (100%-ból) szakágazati szinten a legnagyobb részarányt képviselõ tevékenységek. Példa a fõtevékenység meghatározására Nemzet- Alág Ágazat Alágazat Szakága- A végzett tevékenység A tevékenység gazda- zat megnevezése részaránya, sági ág % ******************************************************************************** D DJ 28 287 2871 Acéltartály gyártása 7 DK 29 293 2931 Traktor gyártása 8 294 2940 Esztergagyártás 3 295 2953 Tejipari gép gyártása 21 2955 Papírgyártó gép gyártása 8 Együtt 29 DK Együtt 40 DL 34 343 3430 Gépjármûalkatrész gyártása 5 D Összesen: 52 G - 51 511 5114 Hajók ügynöki értékesítése 7 516 5166 Traktorok nagykereskedelme 28 G Összesen: 35 K - 74 742 7420 Mérnöki tervezés 13 K Összesen: 13 Mindösszesen: 100 6.1. lépés: A legnagyobb részarányt képviselõ nemzetgazdasági ág meghatározása: D FELDOLGOZÓIPAR az 52% részesedési arány alapján. 6.2. lépés: A D FELDOLGOZÓIPAR nemzetgazdasági ágon belül a legnagyobb részarányú alág Meghatározása: 40%-kal a DK MÁSHOVA NEM SOROLT GÉPEK, BERENDEZÉSEK GYÁRTÁSA. 6.3. lépés: A DK alágon belül a legnagyobb részarányú ágazat kiválasztása: a 29 MÁSHOVA NEM SOROLT GÉPEK, BERENDEZÉSEK GYÁRTÁSA (40%)

12 6.4. lépés: a 29 MÁSHOVA NEM SOROLT GÉPEK, BERENDEZÉSEK ágazaton belül a legnagyobb részarányú alágazat kiválasztása a 295 Egyéb speciális rendeltetésû gép gyártása (29%) 6.5.lépés: A 295 Egyéb speciális rendeltetésû gép gyártása alágazaton belül a legnagyobb részarányú szakágazat meghatározása: 21%-kal a 2953 ÉLELMISZERIPARI, ITALGYÁRTÓ ÉS DOHÁNYIPARI GÉP GYÁRTÁSA. Ez az egység fõtevékenysége. A példa is szemlélteti, hogy nem feltétlenül a legnagyobb, 28% részarányú 5166 Mezõgazdasági gép, traktor és felszerelései nagykereskedelem szakágazat, hanem a D Feldolgozóipari ág nagyobb súlya miatt a 21%-ot képviselõ 2953 Élelmiszeripari, italgyártó és dohányipari gép gyártása lesz az egység fõtevékenysége. A statisztikai egység másodlagos tevékenységei: 5166 mezõgazdasági gép, traktor és felszerelései nagykereskedelem és a 7420 Építészmérnöki, mérnöki tevékenység, mûszaki tanácsadás.

13 I. FEJEZET A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERE, 1998 (TEÁOR '98)

14

15 A MEZÕGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDÕGAZDÁLKODÁS 01 MEZÕGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS 01.1 Növénytermelés, kertészet 01.11 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése 01.12 Zöldség, virág, kertészeti termék termelése 01.13 Gyümölcs, szõlõ, fûszernövény termelése 01.2 Állattenyésztés 01.21 Szarvasmarha-tenyésztés 01.22 Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés 01.23 Sertéstenyésztés 01.24 Baromfitenyésztés 01.25 Egyéb állatok tenyésztése 01.3 Vegyes gazdálkodás 01.30 Vegyes gazdálkodás 01.4 Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás 01.41 Növénytermelési szolgáltatás 01.42 Állattenyésztési szolgáltatás 01.5 Vadgazdálkodás 01.50 Vadgazdálkodás 02 ERDÕGAZDÁLKODÁS 02.0 Erdõgazdálkodás 02.01 Erdõgazdálkodási termelés 02.02 Erdõgazdálkodási szolgáltatás B HALÁSZAT 05 HALÁSZAT, HALGAZDÁLKODÁS 05.0 Halászat, halgazdálkodás 05.01 Halászat 05.02 Halgazdálkodás C+D+E C CA IPAR BÁNYÁSZAT ENERGIAHORDOZÓ BÁNYÁSZATA 10 SZÉNBÁNYÁSZAT, TÕZEGKITERMELÉS 10.1 Feketeszén-bányászat 10.10 Feketeszén-bányászat 10.2 Barnaszén, lignit bányászata 10.20 Barnaszén, lignit bányászata 10.3 Tõzegkitermelés 10.30 Tõzegkitermelés 11 KÕOLAJ-, FÖLDGÁZKITERMELÉS, -SZOLGÁLTATÁS 11.1 Kõolaj-, földgázkitermelés 11.10 Kõolaj-, földgázkitermelés

16 11.2 Kõolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás 11.20 Kõolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás 12 URÁN-, TÓRIUMÉRC-BÁNYÁSZAT 12.0 Urán-, tóriumérc-bányászat 12.00 Urán-, tóriumérc-bányászat CB EGYÉB ÁSVÁNYBÁNYÁSZAT 13 FÉMTARTALMÚ ÉRC BÁNYÁSZATA 13.1 Vasércbányászat 13.10 Vasércbányászat 13.2 Színes fémérc bányászata 13.20 Színes fémérc bányászata 14 EGYÉB BÁNYÁSZAT 14.1 Kõfejtés 14.11 Építési célú kõ fejtése 14.12 Mészkõ, gipsz, kréta bányászata 14.13 Pala bányászata 14.2 Homok-, agyagbányászat 14.21 Kavics-, homokbányászat 14.22 Agyag-, kaolinbányászat 14.3 Vegyiásvány bányászata 14.30 Vegyiásvány bányászata 14.4 Sótermelés 14.40 Sótermelés 14.5 Máshova nem sorolt egyéb bányászat 14.50 Máshova nem sorolt egyéb bányászat D DA FELDOLGOZÓIPAR ÉLELMISZER, ITAL, DOHÁNY GYÁRTÁSA 15 ÉLELMISZER, ITAL GYÁRTÁSA 15.1 Húsfeldolgozás 15.11 Húsfeldolgozás, -tartósítás 15.12 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 15.13 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 15.2 Halfeldolgozás 15.20 Halfeldolgozás 15.3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 15.31 Burgonyafeldolgozás 15.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 15.33 Egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás 15.4 Növényi, állati olaj gyártása 15.41 Nyers olaj gyártása 15.42 Finomított olaj gyártása 15.43 Margarin gyártása

17 15.5 Tejfeldolgozás 15.51 Tejtermék gyártása 15.52 Jégkrém gyártása 15.6 Malomipari termék, keményítõ gyártása 15.61 Malomipari termék gyártása 15.62 Keményítõ gyártása 15.7 Takarmány gyártása 15.71 Haszonállat-eledel gyártása 15.72 Hobbiállat-eledel gyártása 15.8 Egyéb élelmiszer gyártása 15.81 Kenyér, friss tésztaféle gyártása 15.82 Tartósított lisztes áru gyártása 15.83 Cukorgyártás 15.84 Édesség gyártása 15.85 Tésztafélék gyártása 15.86 Tea, kávé feldolgozása 15.87 Fûszer, ételízesítõ gyártása 15.88 Homogenizált és diétás étel gyártása 15.89 Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása 15.9 Italgyártás 15.91 Desztillált szeszes ital gyártása 15.92 Etilalkohol gyártása 15.93 Bortermelés 15.94 Gyümölcsbor termelése 15.95 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása 15.96 Sörgyártás 15.97 Malátagyártás 15.98 Üdítõital gyártása 16 DOHÁNYTERMÉK GYÁRTÁSA 16.0 Dohánytermék gyártása 16.00 Dohánytermék gyártása DB TEXTÍLIA, TEXTILÁRU GYÁRTÁSA 17 TEXTÍLIA GYÁRTÁSA 17.1 Textilszálak fonása 17.11 Pamutfonás 17.12 Gyapjúfonás 17.13 Fésûsgyapjúfonás 17.14 Lenfonás 17.15 Selyemfonás 17.16 Varrócérna gyártása 17.17 Egyéb textilszálak fonása 17.2 Textilszövés 17.21 Pamutszövés 17.22 Gyapjúszövés 17.23 Fésûsgyapjúszövés 17.24 Selyemszövés

18 17.25 Egyéb textilszövés 17.3 Textilkikészítés 17.30 Textilkikészítés 17.4 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) 17.40 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) 17.5 Egyéb textiláru gyártása 17.51 Szõnyeggyártás 17.52 Kötéláru gyártása 17.53 Nem szõtt textíliák, termékek gyártása (kivéve: ruházat) 17.54 Máshova nem sorolt egyéb textiltermék gyártása 17.6 Kötött, hurkolt kelme gyártása 17.60 Kötött, hurkolt kelme gyártása 17.7 Kötött, hurkolt cikkek gyártása 17.71 Kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása 17.72 Kötött, hurkolt pulóverfélék gyártása 18 RUHÁZATI TERMÉK GYÁRTÁSA; SZÕRMEKIKÉSZÍTÉS, -KONFEKCIONÁLÁS 18.1 Bõrruházat gyártása 18.10 Bõrruházat gyártása 18.2 Textilruházat gyártása 18.21 Munkaruházat gyártása 18.22 Felsõruházat gyártása 18.23 Alsóruházat gyártása 18.24 Egyéb ruházat gyártása 18.3 Szõrmekikészítés, szõrmecikk gyártása 18.30 Szõrmekikészítés, szõrmecikk gyártása DC BÕRTERMÉK, LÁBBELI GYÁRTÁSA 19 BÕRKIKÉSZÍTÉS; TÁSKAFÉLÉK, SZÍJAZAT, LÁBBELI GYÁRTÁSA 19.1 Bõrkikészítés 19.10 Bõrkikészítés 19.2 Táskafélék, szíjazat gyártása 19.20 Táskafélék, szíjazat gyártása 19.3 Lábbeligyártás 19.30 Lábbeligyártás DD FAFELDOLGOZÁS 20 FAFELDOLGOZÁS, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA 20.1 Fûrészárugyártás 20.10 Fûrészárugyártás 20.2 Falemezgyártás 20.20 Falemezgyártás 20.3 Épületasztalos-ipari termék gyártása 20.30 Épületasztalos-ipari termék gyártása

19 20.4 Tároló fatermék gyártása 20.40 Tároló fatermék gyártása 20.5 Egyéb fa-, fonottáru gyártása 20.51 Fatömegcikk gyártása 20.52 Parafa-, fonottáru gyártása DE PAPÍRGYÁRTÁS, KIADÓI, NYOMDAI TEVÉKENYSÉG 21 PAPÍR, PAPÍRTERMÉK GYÁRTÁSA 21.1 Papíripari rostanyag, papír gyártása 21.11 Papíripari rostanyag gyártása 21.12 Papírgyártás 21.2 Papírtermék gyártása 21.21 Papír csomagolóeszköz gyártása 21.22 Háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása 21.23 Irodai papíráru gyártása 21.24 Tapétagyártás 21.25 Egyéb papírtermék gyártása 22 KIADÓI, NYOMDAI TEVÉKENYSÉG, EGYÉB SOKSZOROSÍTÁS 22.1 Kiadói tevékenység 22.11 Könyvkiadás 22.12 Napilapkiadás 22.13 Idõszaki kiadvány kiadása 22.14 Hangfelvétel-kiadás 22.15 Egyéb kiadás 22.2 Nyomdai tevékenység 22.21 Napilapnyomás 22.22 Máshova nem sorolt nyomás 22.23 Könyvkötés, befejezõ mûveletek 22.24 Betûszedés, nyomólemez-készítés 22.25 Egyéb nyomdai tevékenység 22.3 Egyéb sokszorosítás 22.31 Hangfelvétel-sokszorosítás 22.32 Videofelvétel-sokszorosítás 22.33 Számítógépes adathordozó sokszorosítása DF KOKSZGYÁRTÁS, KÕOLAJ-FELDOLGOZÁS, NUKLEÁRIS FÛTÕANYAG GYÁRTÁSA 23 KOKSZGYÁRTÁS, KÕOLAJ-FELDOLGOZÁS, NUKLEÁRIS FÛTÕANYAG GYÁRTÁSA 23.1 Kokszgyártás 23.10 Kokszgyártás 23.2 Kõolaj-feldolgozás 23.20 Kõolaj-feldolgozás 23.3 Nukleáris fûtõanyag gyártása 23.30 Nukleáris fûtõanyag gyártása

20 DG VEGYI ANYAG, TERMÉK GYÁRTÁSA 24 VEGYI ANYAG, TERMÉK GYÁRTÁSA 24.1 Vegyi alapanyag gyártása 24.11 Ipari gáz gyártása 24.12 Színezék, pigment gyártása 24.13 Egyéb szervetlen vegyi alapanyag gyártása 24.14 Egyéb szerves vegyi alapanyag gyártása 24.15 Mûtrágya, nitrogénvegyület gyártása 24.16 Mûanyag-alapanyag gyártása 24.17 Szintetikus kaucsuk gyártása 24.2 Mezõgazdasági vegyi termék gyártása 24.20 Mezõgazdasági vegyi termék gyártása 24.3 Festék, bevonóanyag gyártása 24.30 Festék, bevonóanyag gyártása 24.4 Gyógyszergyártás 24.41 Gyógyszeralapanyag-gyártás 24.42 Gyógyszerkészítmény gyártása 24.5 Tisztítószer, testápolási cikk gyártása 24.51 Tisztítószer gyártása 24.52 Testápolási cikk gyártása 24.6 Egyéb vegyi termék gyártása 24.61 Robbanóanyag gyártása 24.62 Ragasztógyártás 24.63 Illóolajgyártás 24.64 Fényképészeti vegyi anyag gyártása 24.65 Felvétel nélküli hang-, kép-, adathordozó gyártása 24.66 Máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása 24.7 Vegyi szál gyártása 24.70 Vegyi szál gyártása DH GUMI-, MÛANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA 25 GUMI-, MÛANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA 25.1 Gumitermék gyártása 25.11 Gumiabroncs, gumitömlõ gyártása 25.12 Gumiabroncs újrafutózása, felújítása 25.13 Egyéb gumitermék gyártása 25.2 Mûanyag termék gyártása 25.21 Mûanyag fólia, csõ gyártása 25.22 Mûanyag csomagolóeszköz gyártása 25.23 Mûanyag építõanyag gyártása 25.24 Egyéb mûanyag termék gyártása DI EGYÉB NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA 26 EGYÉB NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA 26.1 Üveg, üvegtermék gyártása 26.11 Síküveggyártás