Áttekintés a vállalkozásokat érintő egyes adminisztratív és engedélyezési kötelezettségekről

Áttekintés a vállalkozásokat érintő egyes adminisztratív és engedélyezési kötelezettségekről

Összefoglaló... 3 1. Székhely, telephely, fióktelep... 8 1.1 Székhely... 8 1.2 Telephely... 10 1.3 Fióktelep, külföldi fióktelep... 11 1.4 Egyéb szabályok... 12 2. Tevékenységek és engedélyezés... 13 2.1 A feltételhez kötött tevékenységek... 13 2.2 Telep- és működési engedély... 19 2.2.1 Telepengedély... 19 2.2.2 Bejelentési és működési engedély... 28 3. Különleges engedélyek, engedélyezési eljárások és kötelezettségek... 34 3.1 Az elektronikus kereskedelmi (e-kereskedelmi) tevékenység... 34 3.2 Színesfém-kereskedelem... 38 3.3 Szennyvízszállítás... 40 3.4 Élelmiszer-forgalmazás... 45 2

Összefoglaló 1. Székhely, telephely, fióktelep 1.1 Székhely A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, amely a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. 1.2 Telephely A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. 1.3 Fióktelep, külföldi fióktelep A fióktelep olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Mivel a jogszabály szerint a fióktelep is telephely, értelemszerűen vonatkoznak rá azok a feltételek, amelyeket a hatályos előírások a telephellyel kapcsolatosan meghatároznak. 1.4 Egyéb szabályok Míg a törvényi előírások értelmében székhellyel valamennyi cégnek rendelkeznie kell, addig az elkülönült központi ügyintézési hely, illetve a telephely, és a fióktelep létesítése a vállalkozás akaratától függ. Fontos szabály: székhely, telephely és fióktelep csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. 2. Tevékenységek és engedélyezés A gazdasági társaság alapításakor a gyakorolni kívánt tevékenységet a tevékenységek egységes ágazati osztályozásának rendszerében (TEÁOR'08) feltüntetett négy számjegyű kódok alapján kell meghatározni. A gazdasági társaságokról szóló törvény kifejezetten kimondja a vállalkozói szabadság egyik alapelvét, hogy gazdasági társaság bármely tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. Ebből következően a tevékenységeknek három nagy csoportja létezik. Az első csoport a minden korlátozás nélkül, szabadon gyakorolható tevékenységek. Ebbe a csoportba azon tevékenységek tartoznak, amelyek nem tiltottak, illetve gyakorlásuk semmilyen feltételhez nem kötött, szabadon gyakorolható. 3

A második csoport a tilos tevékenységek. Amint a neve is mutatja, gyakorlására gazdasági társaságot létrehozni nem lehet. Ilyen tevékenység lehet például bűncselekmény, szabálysértés elkövetése, tiltott reklámtevékenység. Végül a harmadik csoport a feltételhez kötött tevékenységek. Itt az adott tevékenységet csak akkor folytathatja a társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. (Például: képesítéshez vagy formához kötött tevékenység.) 2.1 A feltételhez kötött tevékenységek Ebbe a csoportba azok a tevékenységek tartoznak, amit csak akkor folytathat a gazdasági társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. Az ilyen megkötéses tevékenységeket hat csoportba lehet sorolni: 1. Koncesszióköteles tevékenységek 2. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek 3. Képesítéshez kötött tevékenységek 4. Formához kötött tevékenységek 5. Bejelentéshez kötött tevékenységek 6. Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek 2.2 Telep- és működési engedély Bizonyos gazdasági tevékenységek folytatásához hatósági engedélyre van szükség. Az adott tevékenység tehát kizárólag az engedély birtokában végezhető. 2.2.1 Telepengedély A telepengedélyezés rendjéről szóló hatályos rendelet különbséget tesz a csak bejelentéshez kötött és a telepengedély-köteles ipari (és szolgáltató) tevékenységek között, amely alapján számos bejelentés-köteles és telephely-engedélyes ipari és szolgáltató tevékenység létezik a hatályos szabályozás alapján. - A bejelentés köteles tevékenységek esetében a tevékenységek folytatása előtt a gazdasági társaság képviselője (az ipari és szolgáltató tevékenység folytatója) a telep fekvése szerint illetékes település jegyzőjénél köteles írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari és szolgáltató tevékenységet. A bejelentést követően a jegyző meggyőződik arról, hogy a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. - A telepengedélyes tevékenységeket ugyanakkor csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni. A telepengedély kiadására irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell a jegyzőhöz benyújtani, melyet követően az illetékességgel rendelkező jegyző köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. A jegyző köteles a telepen helyszíni szemlét is tartani, az érintett szakhatóságok közreműködésével. A szemlét követően a telepengedélyt akkor adja ki a jegyző, ha a szakhatósági 4

hozzájárulásokat is figyelembe véve megállapítja, hogy a telep megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 2.2.2 Bejelentési és működési engedély A kereskedelmi tevékenységek működési feltételeiről szóló kormányrendelet szerint vannak bejelentés-köteles, illetve engedély-köteles kereskedelmi tevékenységek. - A bejelentési köteles kereskedelmi tevékenységek esetében a működési engedély kérelmet a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési jegyzőhöz, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, mégpedig csak az alábbiakban felsorolt, úgynevezett üzletköteles termékek forgalmazása esetén. Ilyenek a dohánytermékek; a veszélyes anyagok és keverékek, egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek, az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik, a fegyver, a lőszer, a robbanó- és robbantószer, a gázspray, a pirotechnikai termék, a növényvédő szerek és hatóanyagaik, a nem veszélyes hulladék, egyes. A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok. Más termékek forgalmazása esetén működési engedélyt nem kell kérelmezni, de a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a jegyzőnek. - Engedély köteles kereskedelmi tevékenység. Előfordulhat az is, hogy működési engedélyt ugyan nem kell igényelni, de bizonyos termékek forgalmazásához (például élelmiszerforgalmazás) külön hatóság engedélye szükséges. Ilyenkor a külön engedély iránti kérelmet a tevékenység kötelező bejelentésével egyidejűleg a jegyzőhöz lehet nyújtani, aki azt továbbítani fogja a külön engedély kiadására illetékes hatósághoz. Az eljárás során a jegyző a kereskedő kérelmére az illetékes szakhatóságokkal közös helyszíni szemlét tart. Ha a jegyző megadja a működési engedélyt, erről igazolást ad ki a kereskedőnek, és az üzletet nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi hatósággal; a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével és a munkaügyi felügyelőségével; az illetékes rendőrkapitánysággal; jövedéki termék esetében a vámhatósággal; élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén a kerületi hivatallal, vagy termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi igazgatósággal. 3. Különleges engedélyek, engedélyezési eljárások és kötelezettségek 3.1 Az elektronikus kereskedelmi (e-kereskedelmi) tevékenység Az elektronikus kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez szükséges valamely gazdálkodási forma megléte (egyéni vállalkozás, betéti társaság, korlátolt felelősségű 5

társaság stb.), továbbá a termékek, vagy szolgáltatások értékesítéshez szükséges tevékenységi kör(ök) megléte. A 2001. évi CVIII. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerint Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. A webáruház nyitásához sincs szükség a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál nyilvántartásba vételre; üzlet, és vevőszolgálati helyiség fenntartására; kereskedelmi szakképesítésre; működési engedélyre (amennyiben nem üzletköteles termék forgalmazásáról van szó). 3.2 Színesfém-kereskedelem A főbb fémek begyűjtéséről és értékesítéséről a 2009. évi LXI. Törvény intézkedik. A törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal az országban végzett fémkereskedelmi tevékenységre, a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítésére, felvásárlására, továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki. A törvénybe foglalt rendelkezések megtartása nem mentesít a hulladékgazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól. A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok: alumínium; antimon, bizmut, cink, cirkónium, kadmium, kobalt, króm, magnézium, mangán, molibdén, nikkel, ólom, ón, réz, tantál, titán, vanádium, vas, wolfram. Az előbbi fémek kereskedelmi tevékenysége kizárólag a fémkereskedelmi hatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) részéről kiadott érvényes engedéllyel (fémkereskedelmi engedély) rendelkező fémkereskedő által folytatható. 3.3 Szennyvízszállítás A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvényhez igazodva a 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet jelöli ki a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit. Települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása, a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése. A települési hulladékok egyike a folyékony hulladék, azaz a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz. A települési szilárd és folyékony hulladék kezelésének közegészségügyi feltételeit külön jogszabály határozza meg. Települési hulladékkezelést a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó akkor végezhet, ha rendelkezik a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó tervvel; biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a hulladékkezelés környezetvédelmi és közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel; a külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos begyűjtést; üzletszerű szállítást. 6

3.4 Élelmiszer-forgalmazás Az 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet tartalmazza az élelmiszerek forgalomba hozatalára, valamint előállításának engedélyezésére, illetve bejelentésére vonatkozó szabályokat. A hús- és hentesáru, a hal, a tej és tejtermékek, a hideg-meleg ételek, a cukrászati készítmények, az édesipari termékek és az egyéb tengeri élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalát az élelmiszer-vállalkozó kérelmére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kerületi hivatala engedélyezi. A kerületi hivatal az engedély iránti kérelem alapján helyszíni szemlét tart, s adja ki az engedélyt, amely visszavonásig hatályos. Az engedélyező hatóság hivatalból elrendelheti az engedély felfüggesztését, ha az engedélyes nem tartja be a rá vonatkozó előírásokat. 7

1. Székhely, telephely, fióktelep A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása érintette a cég székhelyével, telephelyével és fióktelepével kapcsolatos előírásokat is. 1.1 Székhely A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is. A törvény tehát szétválasztja 1. a cég bejegyzett irodájának helyét (ahol az adminisztráció folyik) és 2. a központi ügyintézés helyét (ahol a tényleges működés történik). Elvárható azonban, hogy egy vállalkozás a hétköznapi működése során elérhető legyen (hatóságok és potenciális ügyfeleik számára is), többek között gondoskodjon a székhelyre érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről. Bírósági eseti döntés kimondta: a bejegyzett székhely csak akkor felel meg a székhelyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha ott a hivatalos leveleket 8

átveszik; ennek hiányában a cég okot ad a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására, s neki kell viselnie az eljárás költségeit (Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 40. 373/2003.), A székhelyet irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtó vagy ezek hiányában helyrajzi szám útján kell megjelölni /Ctv. 31. /, hogy az ügyfelek és a postai kézbesítés számára is megtalálható, egyértelműen azonosítható legyen. Ezen követelményt sem a létesítő okiratban, sem a bejegyzési kérelemben nem pótolja a levelezési címként szolgáló postafiók megadása. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. 25. pontja a székhely fogalmánál az alábbiak szerint rendelkezik: eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. Ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye székhelynek minősül. Ugyancsak rendelkezik székhely fogalommal az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. törvény) is. Az Áfa. törvény 259. 19. pontja értelmében székhely: a gazdasági tevékenység folytatásának az a helye, ahol a központi ügyvezetés helye van. Székhelyszolgáltatás. A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhelyszolgáltatás). Ebben az esetben ügyvéd (ügyvédi iroda) székhelye kerül a cég székhelyeként a cégjegyzékben feltüntetésre. A szerződés alapján a 9

székhely szolgáltatási tevékenység ellátásáról a megbízott ügyvéd gondoskodik. A székhely szolgáltatás igénybevételének lehetősége mentesíti a társaságot az ingatlan tulajdonának, használati jogának megszerzése alól. Garanciát jelent továbbá a vállalkozások elérhetőségének biztosítása szempontjából is: a szolgáltatás csökkenti az ún. fantomizálódás lehetőségét. Tekintettel a fogalmi meghatározásra, a székhely szolgáltatás az adminisztratív feladatok ellátását hivatott biztosítani: ha a cég székhelye a központi ügyintézés helye is, úgy a székhely ezen jogintézmény keretében nem biztosítható. A megbízási szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve azt az egyetlen esetet, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A vállalkozás a megbízási szerződésben köteles meghatározni azon iratait (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti (természetesen a felek ettől eltérően a szerződés hatályát más iratokra is kiterjeszthetik). Az ügyvéd köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a székhely szolgáltatás alapján tart magánál. El kell különíteni a cég székhelyén rendelkezésre tartandó iratokat és ingóságokat a céggel (egyéb megbízókkal) kötött más megbízatásaiból származó irataitól, ingóságaitól. Az ügyvédnek az elkülönítési kötelezettségnek különösen az iratok és ingóságok külön helyiségben, illetve külön lezárható ingóságban (bútorában) való elhelyezéssel kell eleget tennie. Fontos szabály, hogy a cégnek a székhelyén lévő iratait, ingóságait érintő hatósági kényszerintézkedés kizárólag a szerződésben meghatározott iratokra és ingóságokra terjedhet ki. A székhelyet biztosító ügyvéd (ügyvédi iroda) a hatósági eljárást nem akadályozhatja, azonban jogosult haladéktalanul értesíteni a céget. 1.2 Telephely A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található /Ctv. 7. (2) bekezdése/. 10

Telephelynek minősül tehát minden olyan helyszín, ahol 1. a társaság úgy folytat üzleti tevékenységet, hogy az nem esik egybe a székhelyével és 2. a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) telephelyként kerül megjelölésre. A kettő konjunktív feltétel, azaz együtt kell érvényesülniük. A telephelynek a vállalkozás szempontjából vannak előnyei és hátrányai is: egyrészt többletköltséget okoz (bejelentési kötelezettség, cég működtetésével együtt járó adminisztratív kiadások stb.), másrészt viszont földrajzilag nagyobb lefedettséget jelent a vállalkozási tevékenység folytatása szempontjából. Megvan a lehetősége annak, hogy egy társaság több, akár tízes-húszas nagyságrendben is rendelkezzen telephellyel. Az Art. a telephelyre vonatkozóan is tartalmaz fogalmat. Az Art. 178. 27. pontja értelmében telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található. Ugyanígy megtalálható a telephely fogalma az Áfa. törvényben. Hivatkozott jogszabály 259. 2. pontja szerint állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység - székhelyhez képesti - önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is, de csak annyiban, amennyiben a 37. (1) bekezdésének alkalmazásában az adóalany kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett. 1.3 Fióktelep, külföldi fióktelep A fióktelep olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó 11

a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették. /Ctv. 7. (2)-(3) bekezdései/. Mivel a jogszabály szerint a fióktelep is telephely, értelemszerűen vonatkoznak rá azok a feltételek, amelyeket a hatályos előírások a telephellyel kapcsolatosan meghatároznak. 1.4 Egyéb szabályok A törvény értelmében székhellyel valamennyi cégnek rendelkeznie kell, addig az elkülönült központi ügyintézési hely, illetve a telephely, és a fióktelep létesítése a vállalkozás akaratától függ. Fontos szabály: székhely, telephely és fióktelep csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult /Ctv. 7. (4) bekezdése/. Ez a székhely valódiságának biztosítása érdekében fontos. A Ctv. 1. számú, illetve 3. számú melléklete előírja, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez a székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan használatára feljogosító okiratot csatolni kell. A feljogosító személy fennálló rendelkezési jogát viszont elegendő igazolni bármely okirattal, melyben az ingatlan felett rendelkezésre vagy használatra jogosult engedélyt ad az ingatlan használatára. A használat jogossága igazolása érdekében a cég tulajdoni lap csatolására nem hívható fel, és közös tulajdonú ingatlan használata esetén nem szükséges az összes tulajdonos nyilatkozata. A bejegyzett cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába is áthelyezheti. A cég ez irányú döntése - külön 12

törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem igényli a székhelyére vonatkozó cégbejegyzés módosítását /Ctv. 7/B. /. 2. Tevékenységek és engedélyezés Milyen tevékenységet folytathat egy vállalkozás? A gazdasági társaság alapításakor a gyakorolni kívánt tevékenységet a tevékenységek egységes ágazati osztályozásának rendszerében (TEÁOR'08) feltüntetett négy számjegyű kódok alapján kell meghatározni. A gazdasági társaságokról szóló törvény kifejezetten kimondja a vállalkozói szabadság egyik alapelvét, hogy gazdasági társaság bármely tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. Ebből következően a tevékenységeknek három nagy csoportja létezik. Az első csoport a minden korlátozás nélkül, szabadon gyakorolható tevékenységek. Ebbe a csoportba azon tevékenységek tartoznak, amelyek nem tiltottak, illetve gyakorlásuk semmilyen feltételhez nem kötött, szabadon gyakorolható. A második csoport a tilos tevékenységek. Amint a neve is mutatja, gyakorlására gazdasági társaságot létrehozni nem lehet. Ilyen tevékenység lehet például bűncselekmény, szabálysértés elkövetése, tiltott reklámtevékenység. Végül a harmadik csoport a feltételhez kötött tevékenységek. Itt az adott tevékenységet csak akkor folytathatja a társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. (Például: képesítéshez vagy formához kötött tevékenység.) 2.1 A feltételhez kötött tevékenységek Ebbe a csoportba azok a tevékenységek tartoznak, amit csak akkor folytathat a gazdasági társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. Az ilyen megkötéses tevékenységeket hat csoportba lehet sorolni: 13

1. Koncesszióköteles tevékenységek A koncesszió latin eredetű kifejezés felhatalmazást, engedélyt, kedvezményt jelent, ezáltal a koncesszióra jogosult gazdasági társaság részleges vagy teljes piaci monopóliumhoz jut. Ennek részletes szabályait az 1991. évi XVI. törvény tartalmazza. A koncessziós szerződés a kizárólagos állami, önkormányzati vagy önkormányzati társulási tulajdonhoz, vagy a kizárólagos állami, vagy önkormányzati hatáskörbe utalt tevékenységek gyakorlásához kapcsolódik. Az állam vagy az önkormányzat a koncesszió keretében az előbb említett dolgok birtoklásának, használatának, hasznai szedésének jogát, illetve a tevékenység gyakorlásának jogát engedi át a koncessziós pályázat nyertesének. A pályázat nyertese tehát az adott dolog használatára, birtoklására, hasznainak szedésére jogosult. A koncessziós szerződés határozott időre köthető, melynek leghosszabb ideje harmincöt év. Aki a pályázatot megnyeri, annak a szerződés aláírásától számított 90 napon belül, belföldi székhelyű, saját részvétellel működő gazdasági társaságot kell alapítania. Koncessziós szerződés tárgya lehet az országos közutak, közforgalmú vasúti pályák vagy közforgalmú vasúti személyszállítás, nemzetközi kereskedelmi repülőterek, csővezetékes termékszállítás és tárolás, hasadó- és sugárzó anyagok előállítása és értékesítése, postai alapszolgáltatás, valamint szerencsejáték szervezése és működtetése, stb. 2. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek Alapítási engedély akkor szükséges, ha a törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez köti. Az alapítási engedély hiányában a társaság nem jöhet létre, tehát az alapítónak már a gazdasági társaság megalapítása előtt be kell szereznie az engedélyeket. Az engedélyt a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni kell, ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás nélkül 14

elutasítja. Alapítási engedély hiányában nem jegyzik be a cégnyilvántartásba például a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozást, vagy temetkezési szolgáltatás végzésére létrehozandó gazdasági társaságot. Az alapítási engedély megszerzése nem kerülhető meg úgy, hogy a cégnyilvántartásban lévő gazdasági társaság változásbejegyzési eljárás keretében olyan tevékenység bejegyzését kérje, amely tevékenységnél a törvény a cégalapítást hatósági engedélyhez köti. Alapítási engedélyt csak törvény írhat elő. Az alapítási engedélytől eltérő a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély. Ilyenkor a társaság engedély nélkül megalapítható, a cégbíróság a cégnyilvántartásba a társaságot és az érintett tevékenységi kört bejegyzi, az üzletszerű gazdasági tevékenységét meg tudja kezdeni a vállalkozás. Azonban a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeit csak a működési engedély birtokában szabad megkezdenie. Ha megvan az engedély, akkor a cégbíróságnak ezt be kell nyújtani. Az engedély számát és érvényességi idejét a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Működési engedély szükséges például szakértői működéshez, üzletben kereskedelmi tevékenység folytatásához, állatmenhely és állatpanzió működtetéséhez stb. Tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyt törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet írhat elő. Fontosabb hatósági engedéllyel végezhető tevékenységek: adószakértői tevékenység állatszállítás belföldi közúti fuvarozás betegszállítás borászati termék előállítása, kiszerelése borászati üzem bor nem palackozott kiszerelése csomagolóanyag felhasználása egészségügyi kártevőirtó tevékenység egészségügyi vállalkozás, egészségügyi szolgáltatás 15

élelmiszer adalékanyag előállítása, új élelmiszer gyártása építmény (közlekedési, hírközlési és vízi) tervezése faiskola létesítése fémkereskedelmi tevékenység hajózási tevékenység halkeltető állomás üzemeltetése használt gumiabroncs behozatala járműbontó tevékenység járművezető-képzés internetcímek, elektronikus levél címek, más azonosítók használata kiskereskedelmi üzlet működtetése kiállítás rendezése országos, művészeti kikötő létesítése könyvvizsgálói tevékenység természetes személy által könyvvizsgálói tevékenység gazdasági társaság által közcélú és kábeles elosztási szolgáltatás nyújtása közforgalmú gyógyszertár létesítése közúti járművezető-képzés komp- és révátkelőhely létesítése kulturális javak kivitele magánnyomozói tevékenység munkaerő-közvetítés külföldre munkaügyi szakértői tevékenység nemzetközi közúti árutovábbítás nemzetközi utazásszervező, közvetítő tevékenység pénznyerő automata és sorsjegyek behozatala pénzváltási tevékenység pirotechnikai termékek vásárlása, behozatala raktározás telepen sorsolásos játékok sportrendezvény, sportszövetségi verseny szervezése 16

statisztikai szakértői tevékenység személyvédelmi tevékenység személytaxi-szolgáltatás személyszállítás autóbusszal szőlő és gyümölcsös telepítése, kivágása szociális intézmény működtetése temetkezéssel kapcsolatos szolgáltatás telepengedélyhez kötött tevékenységek új élelmiszer-előállító hely létesítése új gyógyszertár létesítése utazásszervezők idegenforgalmi szolgáltató tevékenysége vagyonvédelmi tevékenység vízi személyfuvarozás 3. Képesítéshez kötött tevékenységek A hatósági engedélyhez kötött tevékenységektől meg kell különböztetni a képesítési követelményekhez kötött tevékenységeket. Az ilyen megkötéssel végezhető tevékenységnél szakmai ismeretek szükségeltetnek. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági társaság valamelyik tagja, munkavállalója rendelkezik az adott képesítéssel. A tevékenység abban az esetben is végezhető, ha a társaság tagja vagy alkalmazottja ugyan nem rendelkezik a szükséges szakmai végzettséggel, de a társaság javára egy harmadik személy megbízási jogviszony keretében elvégzi. (Például egészségügyi tevékenységet egészségügyi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Vagy például gazdasági társaságot létre lehet hozni társasházi kezelés ellátására úgy, hogy a társaság alapító tagjai ugyan nem rendelkeznek ingatlankezelési képesítéssel és jogosultsággal, azonban a társaság munkavállalójaként olyan személyt (munkavállalót) alkalmaznak, aki ilyen képesítéssel rendelkezik. Ezen utóbbi esetben a társasházi közös képviselet ellátása a társaság jogosult lesz, az nem fog 17

jogszabályi akadályba ütközni.) Képesítési követelményeket bármilyen jogszabály előírhat, kivéve az önkormányzati rendeletet. Engedélyköteles társas vállalkozói tevékenység vagy bármely egyéni vállalkozás esetén a szükséges végzettségről a területileg illetékes okmányirodánál kell érdeklődni. Náluk érhető el teljes terjedelmében a lista. Például képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Nem elegendő, ha az egyéni vállalkozó vagy alkalmazottja az igazolvány kiváltásakor még képzés alatt áll. 4. Formához kötött tevékenységek A társas vállalkozások esetében érvényesülő formakényszeren belül még további szűkítése lehet a választható gazdasági formának. Ugyanis egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetőek. Banki, pénzintézeti tevékenységet, biztosítási, közraktári tevékenységet és a koncesszióköteles tevékenységek egy részét csak részvénytársasági formában lehet folytatni. Szabadalmi ügyvivő tevékenységet korlátolt felelősségű társaság formában, míg gyógyszerészi, gyógyszertári tevékenységet betéti társaság formában lehet végezni. 5. Bejelentéshez kötött tevékenységek Egyes tevékenységek megkezdését a vállalkozásnak kötelessége bejelenteni a gazdasági társaság székhelye szerinti illetékes közigazgatási szervhez. Például a játékautomaták üzemeltetése, vagy időszaki lap kiadása ilyen bejelentéshez kötött tevékenység. 6. Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek 18

Ebben az esetben a gazdasági társaság addig nem kezdheti meg a tevékenységét, amíg az adott jegyzékben nem szerepel. Ebbe a kategóriába tartozik például az utazásszervezés, csomagküldő, ingatlanközvetítő vagy tolmácsolási tevékenység stb. 2.2 Telep- és működési engedély Bizonyos gazdasági tevékenységek folytatásához hatósági engedélyre van szükség. Az adott tevékenység tehát kizárólag az engedély birtokában végezhető. A gazdasági társaságok vonatkozásában a cégeljárásról szóló törvény kötelezően előírja, hogy a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor a cégbírósághoz kell benyújtani. Ennek elmulasztása törvényességi felügyeleti eljárást, a működési engedély beszerzésének az elmulasztása pedig egyéb hatósági eljárást vonhat maga után. 2.2.1 Telepengedély A telepengedélyezés rendjéről szóló hatályos, 358/2008. (XII. 31.) rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól rendelkezik. A rendelet különbséget tesz a csak bejelentéshez kötött és a telepengedély-köteles ipari (és szolgáltató) tevékenységek között, amely alapján számos bejelentés-köteles és telephelyengedélyes ipari és szolgáltató tevékenység létezik a hatályos szabályozás alapján. Bejelentés-köteles tevékenységek 1. alsóruházat gyártása 2. ágybetét gyártása 3. áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása 19

4. bőr, szőrme kikészítése 5. bőrruházat gyártása 6. csap, szelep gyártása 7. csapágy, erőátviteli elem gyártása 8. csiszolótermék gyártása 9. csomagolás 10. egészségügyi kerámia gyártása 11. egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása 12. egyéb bútor gyártása 13. egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása 14. egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 15. egyéb kerámiatermék gyártása 16. egyéb kötött, hurkolt ruházati termékek gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású ruházati termékek gyártása 17. egyéb műanyag termék gyártása 18. egyéb nem vas fém gyártása 19. egyéb papír-, kartontermék gyártása 20. egyéb ruházat, kiegészítők gyártása 21. egyéb szárazföldi személyszállítás vagy közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárműv(ek)et külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni 22. egyéb textiláru gyártása m. n. s., kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés 23. egyéb szivattyú, kompresszor gyártása 24. elektronikus orvosi berendezés gyártása 25. emelő-, anyagmozgató gép gyártása 26. evőeszköz gyártása 27. élelmiszer-, dohányipari gép gyártása 28. építési betontermék gyártása 20