ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK

Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az eltelt idő nagysága, adott szerkezeti elem létrejötte óta az idő vasfoga régmúlt események hatása

Kérdésfeltevések Miben különbözik történelmi és nem történelmi város? Milyen történeti determinációk hatnak a települések fizikai környezetében, társadalmában, gazdaságában?

Mi a történelmi város? Múltja van, híres történelme? Épületállományának X%-a épült 1800, 1945 előtt? Rendelkezik olyan épségben megmaradt városrésszel, amely döntően régmúlt korok városépítészetét, városképét tükrözi? Rendelkezik kellő számú műemlékkel?

A történelmi városok körének leszűkülése Organikus városfejlődés az 1930-as évekig Minden építészeti stílus az előző tagadására jön létre Településújjáéledés a török hódoltság után Korai városépítészeti beavatkozások a 19. században Gyenge modern mozgalom az 1930-40-es években 1945 után: útkeresés, szocialista realizmus Városképi és műemléki vizsgálatok 70 városban A A modern városépítészet térnyerése és elterjedése Műemlékvédelmi helyreállítások; a műemlékvédelem táguló körei

A történelmi városok körének leszűkülése Műemlékvédelem és szocialista modern városépítés konfliktusa, a lakásmodernizáció eltérő irányai Granasztói Pál (1963): Műemléki városok: Pécs, Eger, Esztergom, Győr, Kőszeg, Sopron, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém Történeti jellegű városok: Debrecen, Miskolc, Szeged, Gyöngyös, Gyula, Kalocsa, Kecskemét, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Pápa, Szekszárd, Szentendre, Tata Műemléki jelentőségű területek kijelölése (1967): Eger, Esztergom, Győr, Kőszeg, Mosonmagyaróvár Pápa, Pécs, Sopron, Szentendre, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém

A településhálózat differenciálódása 1945 előtt épült lakóházak aránya, 1960 1945 előtt épült lakások aránya, 2001 1. Budapest 06. ker. 97,3 97,4 2. Budapest 07. ker. 98,7 96,3 3. Budapest 05. ker. 98,0 92,4 4. Budapest 08. ker. 96,0 84,2 5. Budapest 01. ker. 82,9 67,6 6. Budapest 09. ker. 94,0 62,4 19. Budapest 04. ker. 84,1 20,7 20. Budapest 18. ker. 82,1 19,2 21. Budapest 17. ker. 86,7 17,1 22. Budapest 03. ker. 86,9 14,6 23. Budapest 21. ker. 74,1 12,0

A településhálózat differenciálódása Regionális és megyei központok 1945 előtt épült lakóházak aránya, 1960 1945 előtt épült lakások aránya, 2001 1. Sopron 92,6 32,9 2. Békéscsaba 88,8 22,1 3. Szombathely 86,7 19,3 4. Pécs 82,4 19,0 5. Szeged 88,0 18,6 6. Salgótarján 77,8 17,6 15. Székesfehérvár 78,8 9,6 16. Veszprém 80,4 8,3 17. Szolnok 73,7 8,3 18. Tatabánya 71,4 8,2 19. Zalaegerszeg 74,3 6,1

A településhálózat differenciálódása Középvárosok 1. Makó 96,0 43,6 2. Orosháza 91,4 36,5 3. Szentes 94,4 35,2 4. Hódmezővásárhely n. a. 33,6 5. Cegléd 87,0 28,7 6. Pápa 86,4 28,4 7. Baja 89,6 27,3 20. Nagykanizsa 85,0 17,7 21. Gödöllő n. a. 13,8 22. Szentendre 82,7 11,7 23. Siófok n. a. 8,7 24. Dunaújváros 47,2 1,4

A településhálózat differenciálódása Kisvárosok 1. Battonya n. a. 52,4 2. Csongrád 93,1 42,7 3. Nagykőrös 93,3 39,7 4. Kunszentmárton n. a. 39,5 5. Szarvas n. a. 38,1 6. Sátoraljaújhely 93,4 38,1 7. Kőszeg 93,1 35,5 79. Fehérgyarmat n. a. 3,6 80. Oroszlány 33,7 2,7 81. Kazincbarcika 37,6 2,7 82. Százhalombatta n. a. 1,8 83. Tiszaújváros n. a. 1,2

A történelmi város megkülönböztetése: lakókör lakókör-nyezeti adottságok, társadalmi, gazdasági szerep A lakásminőséget (lakóterület, komfortosság) tekintve a történelmi városrészek modernizációs hátrányban vannak A történelmi városok jelentőségtöbblete korántsem általános érvényű, bár városi szerepköreik általában a legkorábban kialakultak, azonban fejlődési pályájuk később különböző irányokat vehetett. A történeti épületállomány funkcionális szerepe A történelmi városok gazdasági jelentősége: a turizmus

A történelmi város megkülönböztetése: lakókör lakókör-nyezeti adottságok, társadalmi, gazdasági szerep Vendégéjszakák Vendégéjszakák száma száma kereskedelmi kereskedelmi szálláshelyeken, szálláshelyeken, 2001. 2001. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 13. 16. Siófok Hévíz Hajdúszoboszló Balatonfüred Sopron Debrecen Pécs Eger Győr Keszthely Szeged Gyula 877 109 22. 832 959 23. 659 563 24. 553 441 25. 385 023 26. 355 422 29. 296 746 31. 285 324 41. 239 413 42. 238 968 49. 221 476 54. 197 423 110. Gyöngyös Mosonmagyaróvár Kecskemét Szombathely Székesfehérvár Veszprém Esztergom Kőszeg Baja Sárospatak Szentendre Pápa 114 091 100 885 98 064 90 685 76 559 68 444 65 862 43 467 41 230 28 649 23 639 6 746

A történelmi város megkülönböztetése: társadalmi, gazdasági szerep, lakókörnyezeti adottságok Történelmi városrészek (n=28) néhány korrelációs adata Gyermekkorúak, % Időskorúak, % Felsőfokú végzettségűek, 15-x, % Vezető, értelmiségi foglalkoztatottak, % 1990 óta jelenlegi lakhelyükön lakók, % Születésük óta jelenlegi lakhelyükön élők, % Nem lakott lakások, % 4-x szobás lakások, % 40m2 alatti lakások, % Félkomfortos és rosszabb lakások, % 1945-90 között 1990 után 1945 előtt épült épült épületek, épült épületek, épületek, % % % 0,095-0,264 0,245-0,231-0,185 0,400-0,175 0,071 0,254-0,072-0,101 0,325 0,460-0,622 0,074 0,537-0,503-0,291 0,511-0,131 0,608-0,472-0,116-0,402-0,288 0,476-0,614 0,432-0,489-0,092

Történelmi determinációk a települések szerkezetében Utcahálózat és telekszerkezet hatása A gazdaság települési szerkezetének meghatározása; a városközpont, a piac helyének vándorlása Az ipar telephelyeinek történelmi meghatározottsága a közlekedési módok, ill. hálózatok fejlődésével kapcsolatban

Történelmi determinációk a települések szerkezetében A társadalmi szerkezet történelmi meghatározottsága A filtrációs modell általános válasza Duális társadalomszerkezet a történelmi időkben: belváros és a külvárosok A 19. században a belváros státuszát a (történelmi) villanegyed veszi át Történelmi külvárosok: a városok permanens szegénynegyedei? A kedvező fekvés vagy a városfelújítás lehetősége

Az identitástól a lakóhelyi identitásig Az identitás az emlékezet kockáiból épül fel, a megélt világ kognitív leképezésének mozaikjaiból Számtalan összetevője van: személyes és közösségi Etnikai, vallási, ideológiai, történelmi, földrajzi stb. A (lakóhelyi) identitás fogalma felértékelődik a globalizáció korában Számtalan tudomány foglalkozik e témákkal: a földrajz, pszichológia, szociológia, urbanisztika, környezettudomány, antropológia

A lakóhelyi identitás A lakóhelyi identitás kulcsfogalma: a hely értelmezése sense of place Nem összetévesztendő a hely imázsa (place( image), és a hely szelleme (the( spirit of the place, genius loci) fogalmakkal A hely értelmezésének összetevői: kötődés (place( attachment) önazonosítás (place( identity) helyfüggőség (place( dependecy)

A lakóhelyi identitás A lakóhelyi identitás kialakulása tehát több lépcsős folyamat. A hely identifikációját megelőzi a táj és a település identifikációja. Benne nagy szerepet kap a személyes történelem, illetve a közösségi szintű történelem: A történelmi események interpretációja A közösen megélt történelem A konstruált történelem Mások vélekedése, képalkotása

A lakóhelyi identitás A történelem itt elsősorban, mint események sora jelenik meg. A történelem anyagi és nem anyagi szférákban, ill. keresztül egyaránt hat Azaz jellegzetes hordozó eleme a fizikai (épített és természeti) környezet Az írásbeliség és a szóbeliség A történelem és így az identitás is manipulálható!

Köszönöm a figyelmet!