BALOGH GYÖNGYI GÁRDONYI GÉZA ÍRÁSAIBÓL KÉSZÜLT FILMEK

BALOGH GYÖNGYI GÁRDONYI GÉZA ÍRÁSAIBÓL KÉSZÜLT FILMEK ALI RÓZSÁSKERTJE Dráma 4 felvonásban, előjátékkal 1913, gyártó cég: Damográf (Eger), forgalmazó: Hungária (Klein Sándor), sajtóbemutató: 1913. augusztus 14., bemutató: 1913. október (Omnia), 1450 m; Forgatás: Egerben és Andornakon, a Mocsáry kastély parkjában és a környékén. Pótforgatás: Miskolcon Rendezte: Damó Oszkár, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza azonos című novellája, mely a Messzi van odáig című kötetben jelent meg (1913) http://193.224.44.190/gardonyi/messze/ali.htm, forgatókönyv: Damó Oszkár, operatőr: Adler Miksa, díszlet: Doktor János Szereplők: Doktor János (Ali Mehmed, szőnyegkereskedő), Rátkai Sándor (Kunduradsi, a varga), Retteghy Margit (a vargáné), Vidor József (az orvos), Hamvainé (Gamba, a török szolgálóleány), Niczkyné Ilona, Császár János, Fenyő Sándor, Bátori Béla, Nyulassy Lajos, Hamvai Tartalom: Az előjáték Törökországban, a többi felvonás Magyarországon játszódik. Ali Mehmed, a fiatal török szőnyegkereskedő békésen tesz-vesz üzletében, mikor belép a vén Kunduradsi felesége. A gyönyörűséges fiatalasszony mosolyával, ragyogó szemével, ringó termetével megigézi a szelíd, jóságos muzulmánt. Ettől kezdve nincs nyugta Alinak, éjjel-nappal csak a szép magyar fiatalasszony jár a fejében. Álmaiban csak az ő vonásait látja. Az utcán a mecset mellett ismét találkozik vele, illatos fehér rózsát ajándékoz, s egy egész rózsáskertet ígér neki. Egy hónap múlva együtt hajóznak a Dunán Magyarország felé. Ali beváltja ígéretét, hatalmas rózsáskertet telepít, melyben háromszáz fajta rózsa, s ezer rózsatő virít, s gyönyörűbb, mint a legszebb szerelmi vallomás. Csakhogy nem tart sokáig boldogsága. Az asszony hamarosan ráun a kertészkedő, csendes törökre. Szívét új szerelem tölti be, s férje ölelését, simogatásait egyre fagyosabban fogadja. A férfi távollétében már egy fiatal orvossal enyeleg, s könnyelműen szakít neki virágot az Ali szerelméből fakadt rózsák közül. Ali egyre boldogtalanabb, szomorúan jár-kel rózsái között, melyeknek már nem örül asszonya. Csak később, egy véletlen folytán jön rá feleségének hűtlenségére. Egy este náluk vacsorázik az orvos, s Ali a tükörben megpillantja, hogy mikor elfordul, álomitalt töltenek a poharába. Forogni kezd vele a világ. Az asztalról felkap egy kést, s a következő pillanatban az orvos holtan hever a padlón. Ekkor eszét vesztve rohan ki a házból, s letiporja, legázolja kertjének valamennyi bársonyos rózsáját. Megjegyzés: A filmet 1913 szeptemberében forgatták, amikor a miskolci társulat Egerben vendégszerepelt. A felvételek egy része túl sötét lett, ezért ezeket a film bemutatója után, 1914 tavaszán, Miskolcon megismételték. Forrás: Mozi, 1913/1 (november 4.), 1913/10 (november 6.); Mozgófénykép Híradó, 1913/38, 39, 40, 41, 42, 45, 46, 1914/27; Mozi-Világ, 1913/41, 45; Kinotechnika, 1913. november 15.; Színházi Élet, 1913/34; Mozi-Színpad 1913/1. (október 25.) Irodalom: Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 114. p.; Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 346 p.; Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 32. p.; Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 266. p.; Sugár István: Amikor Gárdonyi-filmet forgattak Miskolcon In: Déli Hírlap 1972. január 21.; Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.); Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 85-87. p. Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 73, 80. p. (Kéziratok, MNFA Könyvtára.); Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 64. p. Fotó: Mozi-Világ, 1913/41 (Retteghy Margit); Mozgófénykép Híradó, 1913/42 (Az alkotók képei); Színházi Ujság (Miskolc) 1913/5, 6 Kópia: Nem maradt fenn. 1

1. ábra Damó Oszkár 2

2. ábra Doktor János 3

3. ábra Retteghy Margit 4

4. ábra Vidor József 5

GÖRE GÁBOR BÍRÓ ÚR KALANDOZÁSAI BUDAPESTEN (ELSŐ ERESZTÉS) Vígjáték 3 felvonásban 1913; gyártó cég: Magyar Zsáner Filmvállalat (a Damográf utóda), producer: Damó Oszkár, forgalmazó: Hungária (Klein Sándor), bemutató: 1914. február 27. (Mozgókép-Otthon), 1000 m; Rendezte: Damó Oszkár, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza Göre Gábor történetei (1896-1901), operatőr: Polik (Paulique) Dezső Szereplők: Kabók Győző (Göre Gábor), Csiszér Arthur (Durbints sógor), Sajó Géza (Kátsa cigány) Tartalom: A filmváltozat tartalmát nem ismerjük. Forrás: Mozgófénykép Híradó, 1913/51 (tévesen Kertész Mihályt jelöli meg rendezőnek), 1914/14; Színházi Élet, 1913/44 Irodalom: Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 119. p.; Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 41, 348. p.; Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 32. p.; Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 267. p.; Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 42. p.; Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.); Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 87. p. Fotó: MaNDA és Filmintézet fotótára (1 db) Plakát: Budapest Történeti Múzeum Könyvtára, Kiscelli Múzeum (grafikus: Kövér Gyula) http://www.kepkonyvtar.hu/?docid=13335 Kópia: Nem maradt fenn. GÖRE GÁBOR BÍRÓ ÚR PESTI KALANDOZÁSAI (MÁSODIK ERESZTÉS!) Címváltozat: Göre Gábor, Durbints sógor és Kátsa cigány pesti kalandozásai (Második eresztés!) Vígjáték 4 felvonásban 1914, gyártó cég: Magyar Zsáner Filmvállalat, producer: Damó Oszkár, forgalmazó: Hungária (Klein Sándor), bemutató: 1914. április 6. (Mozgókép-Otthon) Rendezte: Damó Oszkár, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza Göre Gábor történetei (1896-1901), operatőr: Polik (Paulique) Dezső Szereplők: Kabók Győző (Göre Gábor), Csiszér Arthur (Durbints sógor), Sajó Géza (Kátsa cigány), Stella Gyula (képviselő), Hajnal György A darab főbb jelenetei: 1. Ebéd a parlamentben a lepéndi képviselővel 2. Kocsikázás az ördöngős masinán 3. A ligeti ricsaj. 4. Viaskodás Herkulessel 5. A bűvös cilinder. 6. A furfangos idegen 7. Itt a piros, hol a piros? Tartalom: Ezúttal úgy kezdődnek a film bonyodalmai, hogy Kátsa cigány egy pesti kocsmában ellop valamit és megugrik. Persze üldözőbe veszik őt is, de a bíró úrékat is, akik elhatározzák, hogy a lepéndi kerület képviselőjénél keresnek ótalmat. El is mennek a képviselő úrhoz, aki örömmel fogadja választóit. Elviszi őket a parlament vendéglőjébe, ahol békacombot tálalnak eléjük. Persze ez a nagyúri eledel nemigen nyeri meg a bíró úrék tetszését, s el is határozzák, hogy a legközelebbi választásokon nem adják le a voksaikat a békaevő képviselőre. Forrás: Mozgófénykép Híradó, 1913/16, 1914/13, 1915/39; Színházi Élet, 1914/15, 16; Ellenzék (Kolozsvár), 1914/75 Irodalom: Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 119. p.; Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 41. p.; Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 267. p.; Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.); Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 87. p. Plakát: Budapest Történeti Múzeum Könyvtára, Kiscelli Múzeum http://www.kepkonyvtar.hu/?docid=13399 Kópia: Nem maradt fenn. 6

5. ábra Göre Gábor bíró úr pesti kalandozásai - plakát 7

GÖRE MARCSA LAKODALMA Címváltozat: Göre Martsa lakodalma Víg falusi történet 3 felvonásban 1915, gyártó cég: Magyar Zsáner Filmvállalat, producer: Damó Oszkár, forgalmazó: Hungária (Klein Sándor), bemutató: 1915. szeptember 27. (Mozgókép-Otthon), 1300 m; repríz: a filmet a Thália színházi jelenetekkel kiegészítve, szkeccsként újra forgalmazta 1923-ban cenzúra: 174/1920, 1040 m; 137/1923, 1040 m; Rendezte: Damó Oszkár irodalmi forrás: Gárdonyi Géza: Göre Martsa lakodalma (1897) http://193.224.44.190/gardonyi/goremart/goremart.htmm Szereplők: Rózsahegyi Kálmán (Göre Gábor), Dolinay Ilona (Göre Marcsa), Csiszér Arthur (Durbints sógor), Hajnal György (Kátsa cigány), Stella Gyula, Kemenes Lajos, Szathmáry Lajos Tartalom: A filmváltozat tartalmát nem ismerjük. Forrás: Mozgófénykép Híradó, 1914/25, 26, 1915/33, 39, 41; Színházi Élet, 1915/4; Mozihét, 1915/33, 34; 1916/4; Belügyi Közlöny, 1920. 1845. p., 1923. 1153. p. Irodalom: Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 119. p.; Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 349 p.; Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 267., 314. p.; Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.); Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 87, 88. p. Aprónyomtatvány: Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára (A film szkeccs változatának bemutatóját hirdeti.) http://www.kepkonyvtar.hu/?docid=59337 Kópia: Nem maradt fenn. 6. ábra Göre Martsa lakodalma -plakát 8

GÖRE GÁBOR BÍRÓ URAM LEGÚJABB ERESZTÉSE Szkeccs 2 színpadi- és 2 filmrészben, előjátékkal 1922, gyártó cég: Thália, forgalmazó: Thália, bemutató: 1922. augusztus 28. (Omnia, Uránia), cenzúra: 334/1922, 1135 m; Forgatás: Pesti utcákon, Eger történelmi falai között Rendező: ismeretlen, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza Göre Gábor történetei (1896-1901), forgatókönyv: Török Rezső, zene: Magyar László Szereplők (filmrészben): Ligeti Lajos (Göre Gábor), Endrey Jenő (Kátsa cigány), Medgyaszay Amália (Göre második felesége), Pádly Margit (Marcsa), Medgyaszay Jenő (Andris) (Színpadi részben): Szentes János (Göre Gábor), Varga Ilus (Marcsa, a leánya), Surányi Andor (Andris, a szolgalegény), Beregi Gyula (Kátsa Cigány), Pál Etus( Locsikné) Tartalom: Andris szerelmes Marcsába, szeretné feleségül venni, de kosarat kap, ezért bánatában kivándorol Amerikába. Megjegyzés: Az OSZK szöveges plakátja szerint a filmen Gárdonyi Géza is látható. Forrás: Mozi és Film, 1922. szeptember 3.; Magyar Film, 1922/31-32; szöveges plakát a veszprémi Apollo mozi 1923. július 7-i előadását hirdeti (OSZK Plakáttára); Mozitükör (Szombathely) 1922. április; Film-Ujság, 1922. szeptember 2. (Török Rezső nyilatkozata); Magyar Mozi Műsor 1921/4, Belügyi Közlöny, 1922. 1835. p. Irodalom: Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 90. p.; Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 181., 182. p. Kópia: Nem maradt fenn. 9

EGRI CSILLAGOK Történelmi film 6 felvonásban 1923, gyártó cég: Magyar Kultúrház Rt., producer: Löllbach Károly, Eckhardt Tibor forgalmazó: Magyar Kultúrház Rt. zártkörű bemutató (Horthy Miklós kormányzónak): 1923. szeptember közepén (Gödöllő, Uránia), sajtóbemutató: 1923. december 6. (Royal-Apolló), cenzúra: 280/1923, 2093 m; kiviteli engedély: 1925. április 15. Forgatás: A Phönix műteremben, a Mátyás templomban, Egerben és környékén, Rendezte: Fejős Pál, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza azonos című regénye (1899) - http://mek.oszk.hu/00600/00656/, forgatókönyv: Fejős Pál, operatőr: Papp Gyula, kísérőzene: Angyal László, díszlettervező: Básthy István, jelmeztervező: Básthy István Szereplők: Bihary Sándor (Dobó István), Jankovszky Mara (Cecey Éva), Sziklai Béla (Bornemissza Gergely), K. Takács Ily (Ceceyné), Pogány Béla (Török Bálint), Makláry Zoltán (Jumurdzsák), Réthey Lajos (a pap), Angyal László (a hóhér), Baló Elemér, Szántó Rezső, Fülöp Sándor, Stella Gyula, Szécsi Ferkó, Vaszary János, Zilahy Gyula, Sziklay Kornélné Jolán Tartalom: Egy szerelmespár, Cecey Éva és Bornemissza Gergely sorsát középpontba állítva mutatja be a török hódoltság idejét. A felvonások címe: I. Hol terem a magyar vitéz? II. Rabmadár aranykalitkában III. A leláncolt oroszlán IV. Igaz szerelemnek igaz boldogság az ára V. Amikor a pogány volt az úr Magyarhonban VI. Eger ostroma Megjegyzések: Ebben a filmben készült az első engedélyezett templomi felvétel (Mátyás templom). A film forgatása során anyagi nehézségekkel küszködtek. A felvételek befejezése előtt elfogyott a pénz. Újabb támogatások szerzése reményében a Pálvölgyi külső felvételekhez előkelőségeket hívtak meg, s ezen a bemutató forgatáson nyersanyag hiányában üres géppel dolgozott az operatőr. Mivel a filmtörténeti munkákban több helyen is az áll, hogy ezt a filmet nem fejezték be, fontos megjegyezni, hogy a film elkészült. Ezt bizonyítják azok a korabeli dokumentumokban a film bemutatásáról szóló információk. A filmet először 1923. szeptember elején Horthy Miklós kormányzónak és családjának mutatták be a gödöllői Uránia Mozgóképszínházban, 1923. december 6-án tartották a sajtóbemutatót a Royal-Apollóban. Fejős Pál ezen már nem jelent meg, mert elhagyta az országot. (Október 15-én érkezett New Yorkba.) Két korabeli szöveges plakát tanúsága szerint a filmet vidéken is játszották. A kiviteli engedély pedig arra utal, hogy külföldön is forgalmazták. Forrás: Mozi és Film, 1923/34, 35 (augusztus 16, befejezték a forgatást), 38 (szeptember 16., Az Egri csillagokat bemutatták a kormányzónak), 48, 49, 50, 52; Színházi Élet, 1923/24, 51 (Sajtóbemutatóról), Esti Kurir, 1923. december 12. (Sajtóbemutatóról); Belügyi Közlöny, 1923. 2178. p.; Szöveges plakát a Győr Elite Filmszínházban tartott 1924-es előadást hirdeti. (OSZK Plakáttára); Irodalom: Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 67-68. p.; Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 190, 361. p.; Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 177., 190. p.; Pánczél György: Beszélgetés egy némafilm zeneszerzőjével [Angyal László] az újjászülető Egri csillagok -ról. In: Ország-Világ, 1968. május. 8. 23. p.; Nemeskürty István - Szántó Tibor: A magyar filmművészet képeskönyve. Bp. 1985. Helikon 44. p.; Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 230. p.; Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 269. p. Fotó: MaNDA és Filmintézet fotótára (3 db) Kópia: Nem maradt fenn. 10

7. ábra Részlet az Egri csillagok filmbıl 11

DURBINTS SÓGOR ESETE CITROM KATYIVAL AVAGY GÖRE GÁBOR A KASZÁRNYÁBAN Szkeccs 2 színpadi és 2 filmrészben 1927, gyártó cég: Cito Cinema, producer: Feldman Izsó, cenzúra: 385/1926, 987 m. Rendező: ismeretlen, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza Göre Gábor történetei (1896-1901), forgatókönyv: Solti Károly, zene: Barna Izsó Szereplők: Szentes János, Pintér Manci, Kajdoffy József, B. Pál Etus, Beregi Gyula Forrás: Mozi és Film, 1927/5; Belügyi Közlöny, 1926. 861. p. Irodalom: Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 91. p.; Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 178. p.; Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 181. p.; Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 271. p. Kópia: Nem maradt fenn. GÖRE GÁBOR HOLLYWOODI KALANDJAI Vígjáték 1926, Forgatás: Hollywoodban Rendező: Ertle Gusztáv, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza Göre Gábor történetei (1896-1901), forgatókönyv: Ertle Gusztáv Szereplők: Ligeti Lajos (Göre Gábor) Tartalom: Göre Gábor egymillió dollárt örököl, és Los Angelesbe utazik (természetesen Durbints és Kátsa kíséretében), hogy átvegye az örökséget. A Los Angeles-i magyar műkedvelők megtréfálják Görét: kimaszkírozzák magukat híres mozisztároknak és ünnepséget rendeznek a számára. A lepéndi bíró oda van a nagy megtiszteltetéstől és másnap kíséretével sorra látogatja a stúdiókat, ahová akadálytalanul beengedik, mert a portás mindenütt karakterszínészeknek nézi őket. A filmcsillagok nagyon megdöbbennek, amikor Göre össze-vissza csókolgatja és megszorongatja őket. Ezután a lepéndiek bejárják Hollywoodot és környékét. A végén Göre Gábor maga is felcsap filmrendezőnek és egy Rózsa Sándor történetet visz filmre. A darab természetesen házassággal fejeződik be. Göre Marcsát elveszi az ál-valentino, aki nem más, mint egy becsületes magyar asztalosmester. Megjegyzés: A Színházi Élet számol be a készülődő filmről, mely feltehetőleg nem valósult meg Forrás: Színházi Élet, 1926. 12

AGGYISTEN, BIRI! Címváltozat: Adj Isten, Biri! Dráma 8 felvonásban 1927, gyártó cég: Rádius Filmgyár, forgalmazó: Rádius, bemutató: 1928. december 8. (Radius, Kamara, Omnia), cenzúra: 515/1927, 2380 m; 158/1928, 2380 m - kiviteli engedély Forgatás: Zebegény, Csömör, Tatabánya és egy katonai tábor Rendezte: György István, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza azonos című posthumus regénye (1925) http://mek.oszk.hu/05000/05062/ forgatókönyv: György István, operatőr: Bécsi József és Eiben István Szereplők: Kompóthy Gyula (Kelese Pali), Delly Ferenc (Mács Lukács), Gárdonyi Vilma (Biri), Jeszenszky Ilona (Vera), Zilahy Gyula (Kelese), K. Demjén Mari (Keleséné), Szegheő Endre (Mács Máté), Pataki Ferenc (Kőszeghy, intéző), Orosz János (Dolfi, kocsmáros), Fehér Laura (Mácsné), Fekete Pál (Kenyeres, Amerikát járt legény) Tartalom: Kelesse Pál fiával, ifjabb Kelesse Pállal Amerikában dolgozik s egy napon a fiú felkerekedik és hazajön. Itthon az ifjúkori szerelem ébred fel lelkében Mács Biri iránt, de minden közeledést kizár a két család évtizedes gyűlölködése. Kelesse Pali szívszorongva látja, mily szép és körülrajongott lánnyá nőtt Biri s megpróbál közeledni hozzá, de ez megtörik Biri bátyja, Lukács közbelépésén, ami aztán kirobbantja a gyűlölködést egy kocsmai verekedésben, melyben mindkét fiút a szerelem tartja csak vissza, hogy végzetessé ne váljon az ölre menés. Ekkor tör ki a háború és Mács Lukács elmegy a harctérre, így Kelessének módja lesz Birivel beszélni, ám a lány nem hallgatja meg. Kelesse bánatában elbujdosik, s önként beáll katonának. A harctéren aztán találkozik ismét a két haragos. Palit a sors Lukács szakaszába veti s egy éjjeli támadásnál Kelesse élete kockáztatásával megmenti Lukács életét, amikor aztán megbékélnek egymással. Lukács ezt megírja szüleinek s ekkor az öreg Mács elmegy Pali anyjához s az öregek is megbékélnek. Ám erről Pali mit sem tud. Elmúlik egy év. Kelesse Paliról semmi hír nem jött a kis faluba, halottnak hitték, amikor egy nap megtér falujába és most már nem fordul el tőle választottja, mikor ráköszön: Aggyisten Biri!. In: A Hét, 1927/50. (december 9. 26. p.) Forrás: A hét 1927/44, 50 (december 9. a bemutatóról); Mozi és Film, 1927/42, 45, 46; Magyar Filmkurír, 1927/17, 20; 100% 1928/8; Filmművészeti Évkönyv, 1928. (Szerk: Lajta Andor) 106. p.; Belügyi Közlöny, 1927. 1302. p. 1928. 277. p.; Magyar Szemle 1929. július 23. Irodalom: Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 75. p.; Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 190, 361. p.; Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 267. p.; Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 271. p. Fotó: MaNDA és Filmintézet fotótára (22 db); Nemeskürty István - Szántó Tibor: A magyar filmművészet képeskönyve. Bp. 1985. Helikon 41. p. (3 db) Kópia: Nem maradt fenn. 13

A BOR Népszínmű 1933, gyártó cég: Stylus Film, producer: Deák Jenő, bemutató: 1933. szeptember 28. eredeti hossz: 2872 m Rendezte: György István, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza azonos című népszínműve (1901) - http://mek.oszk.hu/05800/05877/, forgatókönyv: Tibor János, operatőr: Eiben István (belsők), Bécsi József (külsők), vágó: György István, zene: P. Horváth Dezső, hang: Lohr Ferenc, Lázár István, díszlet: Szirontai Lhotka István, rendezőasszisztens: Bánky Viktor, Dénes Ervin, Szereplők: Jávor Pál (Baracs Imre), Kéry Panni (Szunyog Juli), Rózsahegyi Kálmán (Göre Gábor bíró), Pataky Ferenc (Durbints sógor), Z. Molnár László (Kátsa cigány), Markovits Endre (Matyi, Imre öccse), Gazdy Aranka (Szunyoghné), Rónai Géza (Mihály bácsi), Eöry Kató (Eszter), Vargha Imre (Ceglédi), Berky József (Bige cigány), Szerdahelyi Lujza (Borcsa), Balogh Klári (Rozi), Kapossiné, Pécsi Eszter, Veress Anikó, Benkő Ica, Sugár Lajos, Révai Pál, Orosz János, Zilahy Gyula, Ditrói Mór, Pethő Zoltán, Gonda Feri, Tesséky László, Muhoray Elemér, Farkas Gyula, Kédly Gyula, Horváth Béla Tartalom: A szilaj, verekedős Baracs Imre, a falu rossza, hogy mátkáját, Szunyogh Julit feleségül vehesse, nem iszik többé, rendes, dolgos ember lesz. Hamarosan lakodalmat ülnek. Öt év telik el. A megjavult Imre boldogan él feleségével és kisfiával, Jancsival. Mikor öccse a börtönből szabadul, mégis felönt a garatra és megveri Julit. A fiatalasszony kisfiával elhagyja ura házát. Imrének nagyon hiányzik az asszony s a gyerek. Amikor a templomban meglátja őket, nem bírja tovább, ajándékot visz fiának, de Szunyoghék háza előtt felébred benne a büszkeség, s mégsem tudja rászánni magát, hogy átlépje a küszöböt. Végül egy nyári zápor kergeti be a házba, ahol kibékül a család. Fotó: MaNDA és Filmintézet fotótára (90 db) Plakát: MaNDA és Filmintézet plakáttára (1 db) Kópia: MaNDA és Filmintézet gyűjteménye (400 méteres töredék) IDA REGÉNYE Címváltozat: Feleségem, a kisasszony Vígjáték 1934, gyártó cég: Thália Film, producer: Gál Ernő, bemutató: 1934. március 15. eredeti hossz: 2159 m Rendezte: Székely István, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza azonos című regénye (1924) - http://mek.oszk.hu/00600/00659/, forgatókönyv: Stella Adorján, Mihály István, operatőr: Eiben István, vágó: Szilas József, zene: Fényes Szabolcs, hang: Lohr Ferenc, díszlet: Vincze Márton, Szer0eplők: Rajnay Gábor (Ó Péter), Ágay Irén (Ó Ida), Jávor Pál (Balogh János), Gombaszögi Ella (Julis), Gózon Gyula (Bogár úr), Paál Erzsi (Ella), Berky Lili (főnökasszony), Pethes Sándor (Dr. Csorba), Ladomerszky Margit (nővér), Mály Gerő (tejesember), Makláry Zoltán (sofőr), Eöry Kató (Jolán), Turay Ida (Fazekas), Fenyvessy Éva (szobalány), Dezsőffy László (színigazgató), T. Oláh Böske (színigazgatóné), Pártos Erzsi (drámai szende), Ihász Lajos (hősszerelmes), Sárossy Andor, Szombathelyi Blanka, Zákányi Győző, Réthy Anna Tartalom: Ó Idát kicsapják a nevelőintézetből egy szerelmes levél miatt, melynek írását egy társnője helyett magára vállalta. Hazamegy Egerbe édesapja házába, de a könnyelmű életmódot folytató Ó Pétert feszélyezi a zárdából hazakerült lány, ezért elhatározza, hogy férjhez adja. Házassági hirdetést ad fel az újságban, amelyre Balogh János jelentkezik. A fiatalember családja anyagi gondjait, húga sorsát szeretné elrendezni Ida szép hozománya révén. A házasságkötés után Pestre költöznek a fiatalok. Hamarosan szerelem bontakozik ki közöttük, és az érdekházasságból igazi, boldog szerelmi- házasság lesz. Kópia: MaNDA és Filmintézet gyűjteménye (35 mm-es, fekete-fehér, 1981 méter) 14

GÖRE GÁBOR VISSZATÉR Vígjáték 1940, gyártó cég: Szivárvány Film, gyártásvezető: Baja Benedek, bemutató: 1940. március 13. eredeti hossz: 2538 m Rendezte: György István, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza Göre Gábor történetei (1896-1901), forgatókönyv: György István, operatőr: Vass Károly, vágó: Farkas Zoltán, zene: Ákom Lajos, hang: Rónay Gyula, díszlet: Baja Benedek, rendezőasszisztens: Szőts István Szereplők: Tompa Sándor (Göre Gábor), Pethes Sándor (Durbints sógor), Misoga László (Kátsa cigány), Rózsahegyi Kálmán (Füssi bíró), Dajbukát Ilona (Göréné), Köpeczi-Boócz Lajos (Fejes szomszéd), Sopronyi Lili (Fejesné), Adorján Éva (Marcsa, a lányuk), Szegedi Szabó István (Magyari szomszéd), Simon Marcsa (a felesége), Markovits Endre (Andris, a fiuk), Pethes Ferenc (kisbíró), Sala Domokos (tiszteletes), Szakáts Zoltán (lepéndi tisztelendő), Sugár Lajos (főlakáj), Vándory Gusztáv (bolti eladó), Balassa János (filmrendező), Szöreghy Gyula (fürdőmester), Vass Károly (operatőr), Sitkey Irén, közreműködik: Dombi István és cigányzenekara Tartalom: Néhai Göre Gábor bíró és felesége már a mennyországban tölti napjait. Egy nap meghal és szintén a mennyországi faluba kerül a lepéndi pap, s beszámol Görééknek a földi szomorú világról. Göre Gábor segíteni szeretne a bajokon, ezért elhatározza, hogy Kátsa cigánnyal és Durbints sógorral visszatér a földre. Lepénden találkoznak a még élő rokonaikkal. Kiderül, hogy Göre Gábor unokája családi viszálykodások miatt nem kelhet egybe szerelmével. Göréék Pestre utaznak, hogy az iskolának földgömböt vásároljanak. Közben ellátogatnak a Filmgyárba is, ahol éppen a Göre-filmet forgatják. Majd visszatérnek Lepéndre, ahol Göre bíró elegyengeti unokája sorsát, kibékíti a haragosokat, és a fiatalok végre megtarthatják az eljegyzést. Mindezek után kiderül, hogy mindez Göre Gábor mennyországi álma volt. Kópia: MaNDA és Filmintézet gyűjteménye (35 mm-es, fekete-fehér, 2250 méter) ISTEN RABJAI Dráma 1942, gyártó cég: Jeszenszky Film, gyártásvezető: Jeszenszky Ferenc, bemutató: 1942. szeptember 18. eredeti hossz: 2769 m Rendezte: Pacséry Ágoston, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza azonos című regénye (1908) - http://mek.oszk.hu/00600/00661/, forgatókönyv: Lajthay Károly, Barsi Ödön, Palásthy Géza, operatőr: Fekete Ferenc, vágó: Pokol Péter, zene: Náray Antal, hang: Winkler Jenő, díszlet: Pagonyi János, konzultáns: Jámbor Dezső, Bevilaqua Borsody Béla, dalszöveg: Endrődi Béla, Szereplők: Bulla Elma (Margit hercegnő), Szilassy László (János fráter), Lehotay Árpád (Béla király), Tasnády Ilona (a felesége), Horváth László (Rudolf), Zala Karola (főnővér), Harsányi Rezső (Perjel), Makláry Zoltán (Tiska), Kürthy György (Bajcsy főúr), Fáy Béla (István királyfi), Hegyi Péter (Ottokár király), Kelemen Lajos (püspök), Taksonyi Piroska (nővér), Epressy Attila, Venczell Béla, Kabók Győző (udvaroncok), Bálint Rózsi (udvarhölgy), Huszár Bea (nővér), Serényi Éva (Kunigunda hercegnő), Orbán Sándor (magyar dalnok), Kazal László (cseh dalnok), Ács Imre (Jancsi) Tartalom: IV. Béla király lányának élete elevenedik meg a filmen. Árpád házi boldog Margit kilencéves korától a Domokos-rendi apácák Nyulak szigetén emelt klastromában nevelkedik. A szomszédos kolostorban szerzetesek élnek, közöttük Jancsi, a kertészfiú, akit elbűvöl a kis királylány. A szerelem érzése adja a kezébe a keresztet, a serdülő legény beáll szerzetesnek Isten rabjai közé. A Jancsiból lett János fráter barátcsuhában szerelmese közelében élhet annak haláláig. Fotó: MaNDA és Filmintézet fotótára (4 db) Kópia: MaNDA és Filmintézet gyűjteménye (35 mm-es, fekete-fehér, 2600 méter) 15

TŰZ A HEGYEN Dráma 1944 Rendezte: Szőts István, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza Hegyen égő tűz című novellája, mely a Hosszúhajú veszedelem című novelláskötetben jelent meg (1912) - http://mek.oszk.hu/00600/00658/, http://mek.oszk.hu/00600/00658/00658.htm#4, operatőr: Dulovits Jenő, Szereplők: Szellay Alice, Perényi László, Görbe János A film nem készült el. Fennmaradt egy néma munkakópia - csapóval fölvett, ismétlődő jelenetek egy 1944-ben forgatott filmterv alapján, amelyből nem lett film. A Balaton felvidéken forgatott film főszereplője egy birkapásztor-lány és egy festőművész, akik szerelmesek egymásba. Rajtuk kívül falusi parasztok a szereplők az aratás és cséplés idején. A felvett jelenetek nincsenek értelemszerűen összerendezve. Kópia: MaNDA és Filmintézet gyűjteménye (35 mm-es, fekete-fehér muszter, 4026 méter) EGRI CSILLAGOK Történelmi film 1968, gyártó cég: MAFILM 4. Játékfilmstúdió, stúdióvezető: Nemeskürty István, gyártásvezető: Németh András, Daubner István, bemutató: 1968. december 19.. eredeti hossz: 4250 m Rendezte: Várkonyi Zoltán, irodalmi forrás: Gárdonyi Géza azonos című regénye (1901) http://mek.oszk.hu/00600/00656/, forgatókönyv: Nemeskürty István, operatőr: Szécsényi Ferenc, vágó: Szécsényi Ferencné, zene: Farkas Ferenc, hang: Arató János, díszlet: Szász Endre, Vayer Tamás, kosztüm: Mialkovszky Erzsébet, Láng Rudolf, koreográfia: Roboz Ágnes, szakértő: dr. Csillag Ferenc, Papp Bertalan, Bölcs Tivadar, Szereplők: Kovács István (Bornemissza Gergely), Venczel Vera (Cecey Éva), Sinkovits Imre (Dobó István), ifj. Korga György (Bornemissza Jancsika), Mádi Szabó Gábor (Cecey), Szemere Vera (Ceceyné; Mrs. Cecey), Ruttkai Éva (Izabella királyné), Bárdy György (Jumurdzsák), Bitskey Tibor (Mekcsey), Bessenyei Ferenc (Török Bálint), Benkő Péter (Török Jancsi), Agárdy Gábor (Sárközi cigány), Somogyvári Rudolf (Hegedűs István), Tahi Tóth László (Ádám diák), Tordy Géza (Miklós diák), Latinovits Zoltán (Varsányi Imre), Horváth Jenő (Majláth István), Velenczey István (György Péter), Sipeki Levente (Fürjes Ádám), Gobbi Hilda (Baloghné), Molnár Tibor (Márton pap), Balázs Samu (püspök), Szász Endre (a püspök festője), Polgár Géza (Bojki Tamás), Horváth József (Sukán), Pándy Lajos (Fügedy), Koncz Gábor (János), Pécsi Ildikó, Lelkes Ágnes, Horváth Teri, Tábori Nóra, Temessy Hédi, Békés Rita, Kiss Gábor, Harsányi Gábor, Siménfalvy Sándor, Garics János, Juhász Jácint, Solti Bertalan, György László, Bujtor István, Nagy István, Körmendi János, Fonyó József, Farkas Antal, Zenthe Ferenc, Pathó István, Tomanek Nándor, Szabó Tünde, Kőmíves Sándor, Tallós Endre, Kern András, Falvay Klára, Várkonyi Zoltán, Dávid Kiss Ferenc, Márki Géza, Major Tamás, Benkő Gyula, Márkus László, Szendrő József, Misoga László, Szakáts Miklós, Kovács Károly, Inke László, Basilides Zoltán, Dávid Ágnes, Füzéresi Erika, Horváth Gyuri, Megyeri Tomi, Szakács Eszter, Németh Gyurika Tartalom: A romantikus, monumentális történelmi film a török hódoltság idején játszódik. Bornemissza Gergely és Cecey Éva életén és szerelmén át jeleníti meg az állandó portyázásokat, az egir várvédők hősi harcát, melyet Dobó István kapitány vezetésével vívnak, a százszoros túlerővel szemben. Gergely már hétéves korában hősies harcosnak bizonyul, mikor Vicával és hadizsákmánnyal sikeresen megszökik a félszemű Jumurdzsák fogságából. Később az egri vár védelme során ő lesz Dobó István jobb keze, s a nagy áldozatok árán kivívott győzelemhez az ő zseniális találmányai, tűzokádó eszközei is nagymértékben hozzájárulnak. Cecey Évának, aki Bornemissza Gergely felesége lesz, szintén meg kell küzdenie a törökkel, hogy visszaszerezze elrabolt kisfiát Jumurdzsáktól. Plakát: MaNDA és Filmintézet plakáttára (2 db) Kópia: MaNDA és Filmintézet gyűjteménye (35 mm-es, színes, 4126 méter) 16