Veszélyes anyagok azonosítása Szerkesztette: Barta Vámos László 2005.12.13. 1
Új kihívások a vészhelyzetek kapcsán A vegyi anyagok sokfélesége (minőség) Tömegtermelés (mennyiség) A szállítás veszélyes üzem (nemcsak a kockázat, a gyakoriság is nő)
A veszélyes anyagok előfordulása gyártó, forgalmazó illetve felhasználó telephelyek közúti, vasúti, vízi és légi szállítás, csővezeték hálózatban
Az utóbbi évtizedekben növekedett a veszélyes anyagok és áruk szállításának, valamint azok baleseteinek gyakorisága!
A veszélyes áruk fontosabb közúti szállítási útvonalai Magyarországon
Mi is a veszélyes anyag? Minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai, biológiai hatásai alapján valamilyen veszélyforrást képvisel.
Lehetnek: - Robbanásveszélyes Szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok vagy keverékeik, amelyek kémiai reakció révén képesek arra, hogy olyan sebességgel fejlesszenek gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy környezetében károsodást idézzen elő. Pirotechnikai anyagok: anyagok vagy azok keverékei, amelyeknek az a rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén hőt fejlesszenek, fényt keltsenek, hanghatást váltsanak ki, gázt vagy füstöt fejlesszenek, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtsék ki.
Raktározás és tárolás
Raktározás és tárolás
Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes - Tűzveszélyes Különböző halmazállapotú anyagokra különbözőképpen van meghatározva. Jellemzésére fizikai mérőszámokat alkalmaznak, mint például: -gyulladási hőmérséklet, -gyulladáspont, -lobbanáspont, -alsó, felső robbanási határérték.
Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes -Tűzveszélyes - Maró hatású Azok az anyagok, amelyek vegyi reakciójukkal a velük érintkezésbe kerülőhámszövetet - a bőr hámrétegét vagy a nyálkahártyát - megtámadják, vagy elfolyás esetén képesek megrongálni vagy tönkretenni anyagi javakat, szállítóeszközöket, és egyéb veszélyt is okozhatnak. Olyan anyagok is ide tartozhatnak, melyek csak víz jelenlétében képeznek maró anyagot, vagy amelyek a levegő természetes nedvességének jelenlétében maró gőzöket vagy ködöket fejlesztenek.
Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes -Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló Olyan anyagok, melyek bár önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését elősegíthetik.
Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes -Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló Olyan anyagok, melyek oxigén elvonással járó veszélyes reakciót eredményezhetnek. Az oxidációval ellentétes folyamat.
Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes -Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó Olyan anyagok, amelyek már kismértékben is a levegővel érintkezve 5 percen belül meggyulladnak. Önmelegedő anyagok és tárgyak: olyan anyagok, melyek a levegővel érintkezve energiaközlés nélkül hajlamosak az önmelegedésre. Ezek az anyagok csak nagy mennyiségben (több kg-ban), hosszabb idő után (órák vagy napok) gyulladnak meg.
Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes -Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó - Fertőző Olyan anyagok, amelyekről ismert hogy kórokozókat tartalmaznak. A kórokozók olyan mikroorganizmusok (beleértve a baktériumokat, vírusokat, rickettsiákat, parazitákat, gombákat) vagy rekombináns mikroorganizmusok (hibridek vagy mutánsok), amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy emberben vagy állatban fertőző betegségeket okoznak.
Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes -Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó -Fertőző - Mérgező Azok az anyagok, amelyekről tapasztalat alapján tudják vagy amelyekről állatokon végzett kísérletek alapján feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben, egyszeri vagy rövid ideig tartóbehatással, belégzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés útján károsíthatják az emberi egészséget vagy halált okozhatnak
Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes -Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó -Fertőző - Mérgező - Sugárzó, radioaktív Olyan anyagok, melyek radionuklidokat tartalmaznak, ahol mind az aktivitás koncentráció, mind az összegezett aktivitás felülmúlja az érvényben lévő jogszabályokban meghatározott értékeket.
Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes -Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó -Fertőző - Mérgező - Sugárzó, radioaktív - Önreaktív Önreaktív anyagok: termikusan instabil anyagok, amelyek hajlamosak az erős exoterm bomlásra, még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel való érintkezéssel (pl. savak, nehézfém vegyületek, bázisok) súrlódással vagy ütéssel iniciálható. A bomlás sebessége a hőmérséklettel növekszik és az anyagtól függően változik. A bomlás, különösen ha nem történik meggyulladás, mérgező gázok vagy gőzök fejlődésével járhat. Egyes ~ különösen zárt térben robbanásszerűen elbomolhatnak Például: alifás azovegyületek: -C-N=N-Cszerves azidok: -C-N 3 N-nitrózo vegyületek: -N-N=O aromás szulfohidrazidok: -SO 2 -NH-NH 2
Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes -Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó -Fertőző - Mérgező - Sugárzó, radioaktív - Önreaktív - Karcinogén
Ilyenek például többek között: - Robbanásveszélyes -Tűzveszélyes - Maró hatású - Oxidáló - Redukáló - Piroforos, öngyulladó -Fertőző - Mérgező - Sugárzó, radioaktív - Önreaktív - Karcinogén - Mutagén - Embriotróp - Pszichotoxikus - Hólyaghúzó - Idegméreg - stb.
A veszélyes anyagok csoportosítása: MIÉRT VAN SZÜKSÉG A VESZÉLYES ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSÁRA??? Mert bizonyos csoportbasorolás után tudunk azonosításokat, összehasonlításokat végezni Hogy megállapítsuk minden veszélyes anyagot számításba, lajstromba vettünk-e? Fizikai jellemzőik alapján A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény alapján Élettani hatásuk alapján Az ADR alapján
FIZIKAI JELLEMZŐK ALAPJÁN halmazállapot fagyáspont - olvadáspont párolgás forráspont lobbanáspont gyúlékonyság kémiai affinitás illékonyság állékonyság (maradóság) aerolízis viszkozitás felületi feszültség
A KÉMIAI BIZTONSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALAPJÁN Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint: - robbanó anyagok és készítmények, - oxidáló anyagok és készítmények, -tűzveszélyes anyagok és készítmények Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: - nagyon mérgezőek: LD 50 (bőrön át) < 25 mg/testtömeg kg LD 50 (szájon át) < 50 mg/testtömeg kg - mérgezőek: LD 50 (bőrön át) = 25-200 mg/testtömeg kg LD 50 (szájon át) = 50-400 mg/testtömeg kg - ártalmasak - maró (korrozív) anyagok és készítmények - irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - túlérzékenységet okozó anyagok és készítmények - karcinogén anyagok és készítmények - mutagén anyagok és készítmények - reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények Az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint: - környezetre veszélyes anyagok és készítmények
ÉLETTANI HATÁSUK ALAPJÁN Idegmérgek Általános hatásúak Pszichotoxikusok Hólyaghúzók Ingerlők Fojtók Növényzetpusztítók Embriotróp mérgek Mutagének Nemzőképességre hatók Karcinogének Enzimmérgek stb.
AZ ADR ALAPJÁN 1 osztály Robbanóanyagok és tárgyak 2 osztály Gázok 3 osztály Gyúlékony folyadékok 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktiv anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok 5.2 osztály Szerves peroxidok 6.1 osztály Mérgező anyagok 6.2 osztály Fertőző anyagok 7 osztály Radioaktív anyagok 8 osztály Maró anyagok 9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak
A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA MIT JELENT AZ AZONOSÍTÁS??? Az azonosítás: két vagy több dolgot, személyt egymással megegyező vagy hasonló tulajdonságuk alapján történő összehasonlítás megállapítása.
A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ AZONOSÍTÁSRA??? A veszélyes anyagok hirtelen fellépő káros hatásainak mielőbbi felismerése érdekében. MIÉRT VAN SZÜKSÉG KÜLÖNBÖZŐ JELÖLÉSEKRE???
A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA HOGYAN LEHET AZONOSÍTANI A VESZÉLYES ANYAGOKAT??? 1. Fizikai tulajdonságaik alapján 2. Jelölések, írásos dokumentumok alapján 3. Konkrét méréstechnikai módszerekkel 4. Informatikai módszerekkel
A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA 1. Fizikai tulajdonságaik alapján Érzékszervi: Szín Szag, illat Íz Megjelenés
A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA 2. Jelölések, írásos dokumentumok alapján Színjelölések: Gázpalackok jelölései Figyelemfelkeltő színjelölések Piktogramok Bárcák Táblák Írásos dokumentumok
Színjelölések: Gázpalackok jelölései
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek Ipari OXIGÉN N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek ACETILÉN dissousgáz N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek D3 massza ACETILÉN dissousgáz N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek ARGON N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek NITROGÉN N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek SZINTETIKUS LEVEGŐ N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek XENON, NEON N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek HIDROGÉN Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek N FORMÁLÓGÁZ Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek AR/CO KEVERÉK N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek SŰRÍTETT LEVEGŐ N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek SZÉNDIOXID Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek HÉLIUM N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Ipari felhasználású gázok, gázkeverékek KLÓR, N AMMÓNIA, KÉN-DIOXID Jelenlegi Új jelölés
Összefoglaló, áttekintő ábra MŰSZAKI, IPARI GÁZOK
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Orvosi és/vagy inhalációs célra szolgáló gázok, gázkeverékek O 2 Eü. OXIGÉN N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Orvosi és/vagy inhalációs célra szolgáló gázok, gázkeverékek N 2 O N Eü. DINITROGÉN-OXID Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Orvosi és/vagy inhalációs célra szolgáló gázok, gázkeverékek CO 2 Eü. SZÉN-DIOXID N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Orvosi és/vagy inhalációs célra szolgáló gázok, gázkeverékek N 2 O 2 Eü. LEVEGŐ/SZINT.LEV EGŐ N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Orvosi és/vagy inhalációs célra szolgáló gázok, gázkeverékek HeO 2 Eü. HE/O 2 KEVERÉK N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Orvosi és/vagy inhalációs célra szolgáló gázok, gázkeverékek CO 2 O 2 Eü. O 2 /CO 2 KEVERÉK N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Orvosi és/vagy inhalációs célra szolgáló gázok, gázkeverékek N 2 O O 2 Eü. O 2 /N 2 O KEVERÉK N Jelenlegi Új jelölés
Színjelölések: Gázpalackok jelölései Orvosi és/vagy inhalációs célra szolgáló gázok, gázkeverékek N 2 Eü. NITROGÉN N Jelenlegi Új jelölés
Összefoglaló, áttekintő ábra EGÉSZSÉGÜGYI, INHALÁCIÓS GÁZOK, GÁZKEVERÉKEK
Figyelemfelkeltő színjelölések Csővezetékek színjelölései Lakóházak Ipari létesítmények Orvosi csővezetékek
Piktogramok
Piktogramok Anyaginformációs piktogramok Az anyaginformációs piktogramokat úgy alakították ki, hogy a szemlélőnek optimális és gyors felvilágosítást tudjon adni az illető anyagról. Ismert veszélyre utaló jelek alkalmazásával olyan piktogram-sorozatot hoztak létre, amely egy pillantásra ábrázolni tudja az összes lényeges anyagjellemzőt. Halmazállapot A Gáz B Folyékony C Szilárd Általános veszély D Gyúlékony E Robbanó F Radioaktív
Piktogramok Veszély az egészségre G Mérgező H Maró I Bőrbe felszívódó J Ingerlő K Egészségkárosító Viszony a vízhez L Könnyebb M Azonos sűrűség N Nehezebb Oldhatóság vízben O Oldódó P Nehezen oldódó Q Nem oldódó
Piktogramok Víz általi veszély R Vigyázat a vízzel S Vízzel nem érintkezhet Viszony a levegőhöz T Könnyebb U Azonos sűrűség V Nehezebb
Piktogramok
Piktogramok A kémiai biztonság szimbólumai
Veszélyes anyagok és jelölésére alkalmazott szimbólumok és jelek E O F+ robbanásveszélyes égést tápláló, oxidáló fokozottan tűzveszélyes F T+ T tűzveszélyes nagyon mérgező mérgező
Az E veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az F+, F és az O veszélyjelek felhelyezése. Veszélyes anyagok és jelölésére alkalmazott szimbólumok és jelek Xn C Xi N ártalmas maró irritatív Valamennyi szimbólum narancssárga alapon, fekete rajz. Környezeti veszély Az E, O, F, F+, T, T+, C, Xn, Xi, N az egyes veszélykategóriák jelzéseinek rövidítései betűkkel, ún. veszélyjelekkel; a veszélyjelek a szimbólumokkal együtt vagy azok "rövidítése" végett, azok nélkül is (pl. N-szimbólum, környezeti veszély veszélyjelöléssel) használatosak. Néhány veszélykategóriát (kevésbé tűzveszélyes, szenzibilizáló stb.) betűjelzés hiányában a megfelelő R- számmal jelzünk (pl. szenzibilizáló: R 42 és/vagy R 43). Ha egynél több figyelmeztető veszélyjel van hozzárendelve egy anyaghoz: a T+, illetve T veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn, Xi és C veszélyjel felhelyezése. A C veszélyjel kötelező felhelyezése esetén nem kötelező az Xn, Xi veszélyjel felhelyezése.
Bárcák A veszélyességi bárcák mérete a küldeménydarabokon 10 x 10 cm-es. Tartányjárművekre 30 x 30 cm méretű veszélyességi bárcákat kell elhelyezni a tartány két oldalára és a hátsó falára is. A szállító jármű megjelölését a rakodás megkezdése előtt kell elvégezni. Az árudarabok az ADR által meghatározott jelöléssel, egyes csomagolások csak minősítési jellel ellátva rakhatók fel a szállító járműre.
Bárcák 1 osztály Robbanóanyagok és tárgyak
Bárcák 2.2. sz. nem éghető nem mérgező gázok 2 osztály Gázok 2.1. sz. gyúlékony gázok 2.3. sz. mérgező (toxikus) gázok
Bárcák 3 osztály Gyúlékony folyadékok
Bárcák 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktiv anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok
Bárcák 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok
Bárcák 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
Bárcák 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
Bárcák 5.2 osztály Szerves peroxidok
Bárcák 6.1 osztály Mérgező anyagok
Bárcák 6.2 osztály Fertőző anyagok
Bárcák 7 osztály Radioaktív anyagok
Bárcák 8 osztály Maró anyagok
Bárcák 9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak
Táblák, kódok, jelek VESZÉLY-JEL HAZCHEM (HAZ)-KÓD NARANCSSÁRGA SZÍNŰ TÁBLA VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM
VESZÉLY-JEL A veszélyjel a veszély azonnali megítélésére szolgál veszélyes anyagokkal történt balesetek után. Négy mezőben szerepel a három fő veszély és egy negyedikben a kiegészítő információk: Veszély az egészségre baloldali mező (kék) Tűzveszély felső mező (piros) Reakcióveszély jobboldali mező (sárga) Különleges tájékoztatások alsó mező (fehér) Mindegyik veszélyt besoroljuk az intenzitása szerint a 0... 4 veszélyszámba. A legkisebb fokozatot a 0 és a legnagyobbat a 4 veszélyszám jelenti.
VESZÉLY-JEL Tűzveszély Veszély az egészségre Reakcióveszély Különleges tájékoztatások
VESZÉLY-JEL Baloldali kék mező Veszély az egészségre 4- Rendkívül veszélyes! Különleges védelem nélkül minden érintkezés kerülendő gőzökkel vagy folyadékokkal. 3- Igen veszélyes! Tartózkodás a veszélyterületen csak teljes védőruhában és légzőkészülékkel. 2- Veszélyes! Tartózkodás a veszélyzónában csak légzőkészülékkel és egyszerű védőruhával. 1- Csekély veszély. Légzőkészülék ajánlatos. 0- Nincs különleges veszély.
VESZÉLY-JEL Felső piros mező Tűzveszély 4- Rendkívül könnyen gyullad bármely hőmérsékleten 3- Gyulladásveszély közönséges (20 C) hőmérsékleten 2- Gyulladásveszély forráspont alatti hőmérsékletre való melegítéskor 1- Gyulladás csak az anyag forráspont körüli hőmérsékletre való hevítéskor 0- Szokásos körülmények között nincs gyulladási veszély
VESZÉLY-JEL Jobboldali sárga mező Reakcióveszély (robbanás veszélye) 4- Nagy robbanásveszély! Biztonsági övezetet kell kialakítani. Tűz esetén a veszélyeztetett területet azonnal ki kell üríteni. 3- Robbanásveszély hőhatásra vagy ütés okozta erős rázkódásra és más hatásokra. Biztonsági övezetet kell kialakítani. Oltás csak biztos fedezékből végezhető. 2- Heves vegyi reakció lehetséges. Szigorított óvó intézkedések szükségesek. Oltani csak biztonságos távolságból szabad. 1- Hevítés hatására instabillá válik. Óvó intézkedések szükségesek. 0- Normál feltételek mellett nincs veszély.
VESZÉLY-JEL Különleges tájékoztatások, utasítások Üres mező: víz megengedett oltóanyagként. W Vizet nem szabad alkalmazni az oltáshoz. f Az anyag szabaddá válásakor radioaktív sugárzás veszélye.
HAZCHEM (HAZ)-KÓD A Hazchem-kód azonnali tájékoztatást ad az alkalmazandó oltóanyagok fajtájáról olyan tüzeknél, amelyeknél a szabaddá vált anyag veszélyessége csökkenthető vízzel történő hígítás útján, a baleseti hely elkerítése gáttal, semlegesítéssel, a bevetési erők részére védőintézkedésekkel és esetleg a veszélyzóna kiürítési intézkedéseivel.
HAZCHEM (HAZ)-KÓD Példa: Szénkéneg: HAZ-kód: 3WE 3 Oltóanyag hab W Teljes védelem Körülgátolás E Kiürítést megvizsgálni! Vízsugár: Kötött illetve szórt vízsugár. Vízköd: Ha porlasztókészülék nincs kéznél, szórt sugarat is lehet alkalmazni. Száraz oltóanyagok: Az anyagot víz egyáltalán nem érheti (heves reakció veszélye). v (heves): Az anyag hevesen vagy robbanásszerűen reagálhat. Teljes önvédelem: A teljes testet betakaró védőruházat és a környező levegőtől független légzőkészülék. Légzőkészülék: A környező levegőtől független légzőkészülék, védőkesztyű, tűzoltó-védőruha. Hígítás: Az anyagot a Csatornázási Művek (Szennyvíztisztító Művek) engedélyével, nagy mennyiségű vízzel a csatornahálózatba öblíthetjük. Gáttal való elkerítés: Az anyagnak a csatornahálózatba vagy nyílt vizekbe kerülését minden eszközzel meg kell gátolni. A kiürítés szükségességének mérlegelése: Az anyag jelentősen veszélyeztetheti a környezetet, ezért először a veszélyeztetett terület kiürítésének szükségességét kell mérlegelni.
NARANCSSÁRGA SZÍNŰ TÁBLA A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú, fényvisszaverő táblát kell elhelyezni. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük. A narancssárga színű tábla alapjának legalább 40 cm-nek és magasságának legalább 30 cm-nek kell lennie. A táblákon legfeljebb 15 mm széles fekete szegélynek kell lenni. Ha a jármű mérete és szerkezete olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancs színű tábla rögzítéséhez, annak mérete 300 mm szélességig és 120 mm magasságig, a fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető.
NARANCSSÁRGA SZÍNŰ TÁBLA A nem a szállított veszélyes árura vagy árumaradékra utaló narancssárga táblákat el kell távolítani vagy le kell takarni. Ha a táblákat letakarják, a letakarásnak teljesnek kell lennie, és 15 percig tartó égés után is takarnia kell a táblát.
NARANCSSÁRGA SZÍNŰ TÁBLA Egyszerre többfajta küldeménydarabos árut szállító jármű megjelölése
NARANCSSÁRGA SZÍNŰ TÁBLA Tartányos jármű illetve járműszerelvény jelölése
Képek a veszélyes áruk szállításáról
Képek a veszélyes áruk szállításáról
VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM
VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM a) - főveszélyt jelölő szám b) - járulékos veszélyt jelölő szám c) - a veszélyes áru UN száma A veszélyt jelző tábla szerepe egyrészt az, hogy figyelmeztessék a közlekedés többi résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, másrészt a katasztrófa elhárító egységeknek baleset, illetve rendkívüli esemény során nélkülözhetetlenül fontos információkat nyújtson. Éppen ezért a jármű helyes, előírásszerű megjelölése nagyon lényeges szempont. A szabálytalan járműjelölésnek beláthatatlan következményei lehetnek.
VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM Veszélyt jelző táblák leírása Veszélyt jelölő szám: (a tábla felső számjegyei) Kidolgozójáról KEMLER-számnak is nevezik. A narancsszínű figyelmeztető tábla jelölése két részre oszlik. A felső rész tartalmazza a veszélyszámot és az alsó részben van az anyagszám (= UN-szám). A veszélyszám a bevetési erők részére tájékoztatást ad a balesetnél hozandó intézkedésekre vonatkozóan. Megmondja, hogy milyen veszélyes anyagtól milyen veszély származik.
VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM A veszélyszám kettő vagy három számjegyből áll. Ezek általában a következő veszélyekre utalnak: Ha a szám előtt X áll, az anyag vízzel veszélyesen reagál! Az első számjegy a fő veszélyt jelenti. Ha ezt megduplázzák, az a veszély fokozott fennállására utal. Ha a veszély egy számjeggyel kifejezhető, akkor a számjegy után egy "0" (nulla) áll. Az első számjegy után következő többi számjegy a másodlagos veszélyeket jelenti.
VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM A veszélyt jelölő szám első számjegyének (fő veszély) jelentése: 2 Gáz kiáramlása nyomás vagy vegyi reakció következtében 3 Gyúlékony folyadékok (gőzök) és gázok 4 Gyúlékony szilárd anyag 5 Gyújtó (oxidáló) hatású anyag, vagy szerves peroxid 6 Mérgező anyag 7 Radioaktivitás 8 Maró anyag
VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM A veszélyt jelölő szám második és harmadik számjegyeinek (másodlagos veszély) jelentése: 0 nincs jelentősége, járulékos veszély nélkül 1 robbanás 2 gázszivárgás 3 gyúlékonyság 5 oxidáló (tüzet elősegítő) hatás 6 mérgező 7 radioaktív 8 maró 9 spontán heves reakció veszélye önbomlás, vagy polimerizáció következtében
VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM Veszélyes reakciók: Égés és/vagy jelentős hőfejlődés Gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgező gázok fejlődése Maró anyagok fejlődése Vegyileg nem állandó anyagok képződése Veszélyes nyomásnövekedés
VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM Számjegy megkettőzése a vonatkozó veszély növekedésére utal. Ha egy anyag veszélye kielégítő módon megadható egy számjeggyel, akkor ehhez a számjegyhez nullát fűzűnk hozzá. Az alábbi számjegy-kombinációk azonban különös jelentőségűek: 22, 333, 423, 44 és 539 (lásd az alábbi táblázatot). Ha a szám előtt a veszély jelölésére az "X" betű áll, akkor az anyag veszélyes módon reagál vízzel.
VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM Néhány Kemler szám 20 semleges (inert) gáz 223 mélyhűtött éghető gáz 225 mélyhűtött oxidáló (égést tápláló) gáz 23 éghető gáz 236 éghető gáz, mérgező 239 éghető gáz, amely spontán heves reakciót okozhat 25 oxidáló (égést tápláló) gáz 26 mérgező gáz 265 mérgező gáz, oxidáló (égést tápláló) 266 nagyon mérgező gáz 268 mérgező gáz, maró 30 gyúlékony folyadék (lobbanáspont 21 C és 100 C között) 33 X333 könnyen gyulladó folyadék (lobbanáspont 21 C alatt) önmagától gyulladó (piroforos) folyadék, amely vízzel veszélyesen reagál
VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM Speciális Kemler számok 22 mélyhűtött, cseppfolyósított, fojtó gáz 333 piroforos folyékony anyag 43 piroforos (öngyulladó) szilárd anyag 44 gyúlékony szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van 606 fertőző anyag 72 radioaktív gáz 90 környezetre veszélyes anyag vagy különféle veszélyes anyagok 99 különféle veszélyes anyagok magas hőmérsékleten szállítva
VESZÉLYSZÁM, KEMLER SZÁM Példa: X423 jelentése? gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagál, miközben éghető gázok távoznak.
UN SZÁM Anyagot jelölő szám (UN-szám) (a tábla alsó számjegyei) Négy számjegyből áll. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szakértőbizottsága által készített jelentésben (és módosításaiban) az egyes anyagok vagy anyagcsoportok azonosítására szolgál. Az UN-számokat rendszeresen felülvizsgálják. Példa: 1717 Acetil-klorid
ÍRÁSOS DOKUMENTUMOK ALAPJÁN A veszélyes áruk szállításához alapvetően szükséges okmányok a következők: - fuvarokmány, - írásbeli utasítás, - jármű jóváhagyási igazolás, - ADR oktatási bizonyítvány, - tisztítási bizonylat, - veszélyes hulladék kísérő okmány, - különböző engedélyek, határozatok, - kombinált szállításnál előírt fuvarokmány vagy nyilatkozat.
ÍRÁSOS DOKUMENTUMOK ALAPJÁN Írásbeli utasítás: Az utasítások tartalmáért a feladó a felelős Az utasításokat olyan nyelven kell kiadni, amelyet a veszélyes árut átvevő járművezető(k) olvasni és megérteni képes(ek), valamint a kiindulási, a rendeltetési és a tranzit országok minden nyelvén. Ezeket az utasításokat a jármű vezetőfülkéjében könnyen észrevehető módon kell tartani.
ÍRÁSOS DOKUMENTUMOK ALAPJÁN Írásbeli utasítás: Az utasításokat a következő formában kell elkészíteni rakomány a veszély jellege: A veszélyek rövid felsorolása személyi védelem a jármű vezetője által végrehajtandó általános intézkedések a jármű vezetője által végrehajtandó kiegészítő és különleges intézkedések tűz elsősegély kiegészítő információ
H KÖZÚTI FUVAROZÁSHOZ ADR... Anyagnév A RAKOMÁNY TULAJDONSÁGAI: pl. színtelen folyadék, érezhető szaggal, vízzel való oldhatósága jelentéktelen, víznél nehezebb, stb. VESZÉLYEK: pl. melegedéskor párolog, gőze a levegővel mérgező és robbanóképes elegyet alkot, mely nehezebb a levegőnél, a talajon szétterül, fölmelegedés nyomásemelkedéshez vezet, szétrobbanásveszély. 60 1710 VÉDŐFELSZERELÉS: pl. védőcsizma, védőkesztyű, szemöblítő palack, vízzel töltve, alkalmas légzésvédő eszköz, figyelmeztető mellény, kézilámpa stb. A RENDŐRSÉGET ÉS A TŰZOLTÓSÁGOT ÉRTESÍTENI! ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK: motort leállítani, FELSZERELÉSEK: 2 db figyelmeztető jel csatorna fedő eszköz lapát, seprű felfogó edény KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK: KIÖMLÉS: pl. a területet ürítsük ki, stb. rendőrség: 107 dohányozni tilos, tűzoltóság: 105 gyújtóforrásokat megszüntetni, a forgalmat leállítani, utat biztosítani (lámpák, elakadásjelző), illetékteleneket távol tartani, széloldalon tartózkodni. (TŰZ): pl. tűzveszély esetén a tartályokat porlasztott vízzel hűteni, a képződött füst és tartalmaz ELSŐSEGÉLY: pl. sérültet a veszélykörzetből kihozni, stb. FELADÓ CÍME ÉS TELEFONSZÁMA: CSAK KÖZÚTI FUVAROZÁSHOZ ÉRVÉNYES!
3. Konkrét méréstechnikai módszerekkel EX-OX-TOX MÉRŐK ALKALMAZÁSA AUTOMATIKUS-MANUÁLIS ESZKÖZÖK SZELEKTÍV MÉRÉSEK LABORATÓRIUMI ANALITIKAI VIZSGÁLATOK MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK
3.1. EX-OX-TOX MÉRŐK ALKALMAZÁSA Robbanási koncentráció mérők Oxigénkoncentráció mérők gázok hővezető-képességének elve; gázok hőhatása, vagy katalitikus égetésének elve. Toxicitásmérők elektrokémiai mérőcellával; vizsgálócsövecskékkel; ionizációs elven működő eszközökkel; foto kolorimetrikus kimutatással; ionbefogásos érzékelőkkel; elektronbefogásos érzékelőkkel;
3.2. AUTOMATIKUS-MANUÁLIS ESZKÖZÖK Gázok hővezető-képességének elve vizsgálandó gáz érzékelők, katalitikusan inaktívak gázáteresztő összehasonlító cella mérőcella Gázok hőhatása, vagy katalitikus égetésének elve vizsgálandó gáz K-szenzor, katalitikusan aktív gázáteresztő D-szenzor katalitikusan inaktív
3.2. AUTOMATIKUS-MANUÁLIS ESZKÖZÖK Elektrokémiai mérőcella mérőcella ház ellenelektróda gázáteresztő membrán elektrolit Vizsgálócsövecskék Ionizációs elven működő eszközök mérőkamra mérőelektróda sugárforrások összehasonlító kamra érzékelők
3.3. SZELEKTÍV MÉRÉSEK 3.4. LABORATÓRIUMI ANALITIKAI VIZSGÁLATOK Kvalitatív és kvantitatív meghatározások Analitikai vizsgálatok Kémhatás, lángfestés, oldatba vitel utáni laboratóriumi vizsgálatok, spektroszkópiás, kromatográfiás vizsgálatok stb.
3.5. MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK A mintavétel nem azonosítási eljárás. Az azonosítási eljárási folyamatot megelőző fontos tevékenység. Fontos szerepe van mind az azonosításban, mind a hiteles bizonyításban. ESZKÖZEI: MINTAVEVŐ FELSZERELÉS BIOLÓGIAI MINTAVEVŐ FELSZERELÉS
4. Informatikai módszerek Adatbázisok, számítógépes programok SIX HOMMEL VAKOND TERJEDÉS STB. Segítségnyújtó, együttműködő szervek, szervezetek VERIK NEMZETKÖZI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZERVEZETEK STB.
BIZMUT SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS
HOMMEL adatkezelő
VAKOND értékelőprogram
ICE központok működése Az ICE központok három fokozatban működnek és nyújtanak segítséget. I. fokozat: ingyenes információ és tanácsadás hírtechnikai eszközök segítségével II. fokozat: önköltséges helyszíni tanácsadás III.fokozat: önköltséges elhárítás a helyszínen
A VERIK rendszer VERIK: VEgyipari Riasztási és Információs Központ A FER VERIK információs központ, mint a rendszer első tagja 1996 május 1-én megkezdi működését 1998 március 28-án megalakul a jelenlegi VERIK RENDSZER
7.MOL FER Tűzoltóság 23/ 551-909 FER VERIK központ VERIK Központok elérhetőségei: 1.BORSODCHEM Rt. 48/ 511-211 2.BUDAPESTI VEGYIMŰVEK Rt. 1/ 280-6912 3.NITROGÉNMŰVEK Rt. 88/ 620-100 4.NITRO-VÉD Kft. 88/ 586-271 5.EUROFOAM HUNGARY Kft. 46/ 549-040 6.TVK Rt. 49/ 521-198
KÉRDÉS??? KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!