2016.04.23 Rába100 teljesítmény túra Megjegyzések: Vízállás Szentgotthárd: -88 cm, 10 m3/s, 12,3 C Akadály: négy bedőlt fa, de mi nem emeltünk, hol alatta, hol ágai között vergődtünk át. Sokat gondoltam a hódok édesanyjára. A táv: 100 km Keveset fényképeztem Miklós, és Weking hónlap képeit is használom Ez nem volt verseny, de azért versengtünk, a folyóval, gázlókkal, idővel, magunkkal, és egy kicsit egymással is 1/9
Résztvevők: 18 hajó, borulás nélkül sikeresen teljesítette a távot. K1 K2 C2 C3 C4 5 hajó 1 hajó 8 hajó 3 hajó 1 hajó 2/9
2015.04.015-22 Felkészülés. Április 15-én edzőtáborba vonultam, és mint a régi szép időkben vízre szálltam egy 34 km es edzéssel. 16-án erős szélben harmadikak lettünk a Bankházai regattán, hiába húztunk, mint a versenyvédő állata. A kenu nem volt kiegyensúlyozva és vitte a szél az elejét, mint a pihét, és volt két jobb is. 17-ére került a 68 km-es Szentendrei szigetkerülés, mert következő napra rossz időt jósolt a TV. A váci ágon szembe jött a déli szél, és a tarajos hullámokkal folyt a küzdelem, végül is a víz maradt alul, de a sebesség olyan volt, mint ha fölfelé folyna a Duna. Másnap a Rajkai 21 km-es új ág tárult fel Dunakilitiből, érdemes megnézni, szépre sikerült. A Szigetköz, 177 km Öreg Duna, Mosoni három nap alatt teljesült, a szél erős volt, de eső nélkül. Még maradt idő egy 17 km-es könnyű levezető edzésre is a következő nap. Este átköltöztem Ikervárra, és Lenin születésnapját, Béla nappal ünnepeltük, persze a Bélákon kívül sör, bor, pálinka, is jelen volt. A népes szúnyog csapat is velünk ivott, pontosabban belőlünk, mert nekik nem jutott pohár. Miklós biztosította az első osztályú szállást vacsorával, reggelivel, és fűtéssel. 3/9
2015.04.23. Rába 100 Reggel 5:30-ra értünk Csörötnekre, kicsit álmosan, és fáradtan, de a versenyláz elnyomta a gyengeség tüneteit. 6h-kor indult a derék had. Az egyetlen K2 és egy C2 illetve C3 kb. 10 perccel korábban, nem bízták a véletlenre a dolgot. 4/9
Kb. 2.2km után az átvágás előtt, egy kidőlt fa zárta le az utat. itt föltorlódtunk, és vesztettünk kb. 4 percet. AC4 három lánnyal, és kormányossal kritikus helyzetben dőlt a faközepén, de a sodrás nem volt elég erős a billentéshez. No, meg a lacháziakat nem lehet olyan könnyen megfürdetni. István K1-es is jobb kézzel támaszkodott a magas fenéken, de ezt hátulról, mint egy eszkimóforduló segítő vissza fordítottam. Itt folyt be a víz a lyukas csizmámba. No, lám a kis víznek is vannak előnyei. A két K1 eggyel megléptünk. Idős István a hidakról kiabálta be az állást. Az elszökött C2 és C3-at kb. 20 km-nél előztük. A K1- esek nem bírtak leszakítani bennünket. A Körmendi gáton szerelvényigazítás után output ügyekkel foglalkoztunk. Különösen Miklós küszködött a zárt és kicsit összezsugorodott neoprén ruhájával, de végzett, mielőtt az üldöző boly megláthatta volna. Segítettünk Sanyiéknak átemelni. István K1-es nem szállt partra, csak Jóska, mi is vízen maradtunk, és 2-3km/h-val csorogva tankoltunk, mintegy 25 percig. 5/9
Már csak egy K1, és K2 volt előttünk. Tibi tanyájánál kerestük a gazdát, és olvasgattuk az üdvözlésünkre kiveszített táblát. A házőrzést a gazda helyett egy németül beszélő egyén vállalta, nála hagytunk üzenetet Tibinek. Itt ért utol bennünket Attila K1-el, és ellépet. 6/9
István K1-t utol értük, de ő nem várt Püspökmolnárinál. Mi kiszálltunk 20 percre. Fáni és Zsombor fogatott bennünket, minden féle finomságokkal. Az input után elintéztem az output -ot is, és indultunk. A két K1-t már nem fogtuk be, és K2-t csak a célban láttuk, gödiek voltak. Az eső és az üldözők előtt érkeztünk 10:54 nettó idővel és 9,1 km/h átlagsebességgel, mint első C egység, egy K2, és két K1 volt előttünk. Fölpakoltunk a szállítóra, és esőkabátban fogadtuk a csapat hátsó részét. Itt kiderült, hogy idős István autóval visszaviszi Miklóst Csörötnekre, rögtön bekéretkeztem, és Beni unokával a hátsó ülésen pihentük ki a fáradalmakat. Miklós még emlékezett a csörötneki méhész öreg Gergen tanár úrra. Kicsi a világ. A csákányi kempingben fölpakoltuk a kenut, és vacsora előtt ettem egy paprikás krumplit, ilyen jól még nem esett. A csapat esőtől áztatva busszal, dideregve érkezett. Tamás haza szaladt átöltözni, mert annyira reszketett, hogy félő volt kilötyögteti a sört. Hiába, a hazai pálya előnye. Hodzsi valószínű nem hajtotta ki magát, mert elment zenélni. Zozi átadta a kitüntetéseket, én pedig a Béla napi sört. Tamás szülinapja következő napra esett őt is megköszöntöttük. 7/9
Az Őrségkapujába vonultam vissza a lacházi csapattal. Vilit helyettesítettem, mert nem tudott eljönni. Kiértékeltük a túrát, és mivel senki sem borult, nagyon ki voltunk száradva, hát nedvesítettünk. Miklós nem volt ott, mert Ikerváron hazaért, így itt értékelek: Ő még nálam is öregebb, tapasztalt víziember, Velemi Öregcsóka, és amikor két profi ül egy csónakban fölmerül a kérdés, ki kormányoz? Ezt most magamnak utaltam, mivel a versenyekre kell edzenem. A parton riogatták Mikit, Most aztán szétevezheted magad, de ő derekasan fölkészült, és végig húzta a távot, le a kalappal. Sőt javasolta, hogy ne várjuk be a többieket. Velem lehet beszélni, mentünk, mint a golyó. A stílusunk különböző, én több kockázatot vállalok, és jobban megközelítem a sodorvonalat még a fatörzsek mellett is. Ő talán hegymászó múltja, vagy kora miatt nagyobb ívben kerüli a veszélyt, ahol már borult ott előtte leáll és benéz. Ez nem is lenne baj, de elölről is lehet egy kicsit kormányozni, és ő tud. A csónak óra kikerüli az akadályt, de a közepe vagy vége derékba kapja. Mindegy, így sem sikerült fölborulni. Építő kritikámra megfenyegetett, hogy előre ültet, és még attól is féltem, hogy a maradék utat kukoricán térdelve kell végigeveznem. Egyszer sem emeltünk, mindig átsurrantunk a kidőlt fák alatt vagy ágaik között. 8/9
A viccet félretéve, ahogy Janics Natasa mondaná: Kurva jók voltunk köszönöm az együtt evezést. Gratulálok minden résztvevőnek, a nem minden napi teljesítményhez, megérdemeljük az érmet, és nem csak azért, mert fizettünk is érte. A szervezőknek köszönet, csak így tovább! (A paprikás krumpli receptjét majd elkérem). Következő nap megjött a viharos szél, legalább tízszer kellett megállnom csónakot igazítani, majd elfújt bennünket, de mint a Váci Dunán a víz, itt meg az autó maradt alul. 9/9