ÓRAVÁZLAT A tanóra idıpontja: 2012. november 19. 11.35 12.20 A tanóra helyszíne: Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola tanterme (3532 Miskolc, Rácz Á. u. 54-56.) A tanórán résztvevı osztály: 9. N A tanórát vezetı tanár: Faragóné Csacsovszky Krisztina A tanóra témája: Görög istenek ábrázolása a Szépmővészeti Múzeum Antik Győjteményének mőtárgyain AZ ÓRA MENETE A FELADATRÉSZ RÉSZLETEZÉSE Óra eleji teendők Jelentés, bemutatás, adminisztráció Szervezés A csoportok kialakítása, felelősök kijelölése (időfelelős, szónok, írnok, eszközfelelős) Ismétlés Az előző órán tanultak rövid ismétlése, összefoglalása: a görög istenvilág, fogalmak Csoportmunka Az Antik Gyűjtemény virtuális adatbázisából letöltött képeket tanulmányozzák a diákok, párosítják őket a megfelelő szövegrészlettel, az ismeretlen szavakat, fogalmakat a virtuális lexikon segítségével megismerik, pontosítják. A feladat Az egyes csoportok szónoka bemutatása elmondja a többi csoportnak, milyen műtárgyakat ismertek meg, milyen istenségek ábrázolása látható ezeken, honnan ismerték fel őket. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK frontális óravezetés frontális óravezetés, brainstorming, táblahasználat csoportmunka, nyomtatott képek, szövegek, virtuális lexikon projektor IDŐKERET 2 perc 2 perc 3 perc 16 perc 16 perc 1
Az óra műtárgya Az óra lezárása A csapatok szavazatai alapján megválasztjuk az óra műtárgyát a megismert vázák, kisplasztikák, szobrok közül. Az órán hallottak rövid összefoglalása, reflektálás. frontális óravezetés, projektor frontális óravezetés 3 perc 3 perc 1. csoport a) Vörösalakos vízhordóedény Tojásdad testő, kihajló szájperemő hydria (vízhordó edény) vörösalakos díszítéssel. A szájperem szélén futó kutya-motívum, a nyakon nyelvminta, alatta babérág. A hátsó, függıleges fül alatt akrótérion-palmetta, a belıle kiinduló indák a két oldalsó, vízszintes fül alatt, végükbıl kinövı, volutás palmettát írnak körül. A vázakép központjában álló, hosszú ruhás, szárnyas nıalak, istennı. Balra fordul, bal keze csípıjén, jobbjában kézidob. Elıtte fent ablak, mögötte babérfa. A szárnyak, az ékszerek, a babér termése sárga járulékos színnel. b) torzója Lágy, puhán egymásba folyó felületekkel határolt ifjútest. A bal lábán állt, a jobbat kissé hátratolva mellette pihentette. Ennek megfelelıen a csípı és a felsıtest is kissé kimozdult a függıleges helyzetbıl. A jobb kar oldalra nyúlt, a bal pedig kissé hátrahúzva csüngött le. A mellen keresztbe futó tegezszalag bekarcolással van jelölve. A nyakszirt tövében az aláomló hajfürtök maradványa látható, alatta a háton pedig a két szárny maradványa. c) Athéni feketealakos olpé (.. megfékezi a krétai bikát) Széles korongos talpon álló, karcsú testő, töretlen ívő olpé (kerek szájú kancsó). A széles szájperem lépcsıszerően kiemelkedik a test ívébıl. A test közepe és a perem között ívelı szalagfül a peremhez kiszélesedve illeszkedik, az illeszkedési pontnál a peremen két oldalt egy-egy plasztikus dudor látható. A váza elülsı oldalán lévı képmezıt egy egyalakos kompozíció tölti ki:. megfékezi a krétai bikát (ezen kívül még 11 munkája ismert). A jelenet körüli szabad felületeket hosszúkás, íves borostyánágak töltik ki. A kép fölött a nyakat elöl fekvı borostyánág díszíti. A borostyánlevelek között pontokból álló térkitöltı motívumok láthatók. A széles szájperem felületét sakktáblaminta díszíti, a nyakhoz hasonlóan csak a képmezı feletti sávban. 2
2. csoport a ) Feketealakos amphora A váza az amphora típuson belül az ún. hasamphorák közé tartozik, amelyek jellegzetessége, hogy válluk és nyakuk között az átmenet folyamatos, törés nélküli. Felülete nagy részét fényes fekete máz borítja, amelybıl keretelt kép módjára emelkedik ki két oldalán egy-egy négyszögletes, feketealakos képmezı. Az agyag eredeti vörös színe tőnik elı még közvetlenül az alacsony, kúpos talpkorong fölött is, ahol a váza alját sugárkoszorú díszíti; nem borítja fekete máz a váza szögletes keresztmetszető füleinek külsı oldalát sem, amelynek díszítése bekarcolásokkal szirmokra osztott fekete foltok, ún. rozetták egymásutánjából áll. A képmezıket felül palmetták és lótuszvirágok kettıs füzérébıl álló díszítısáv zárja le. Az egyik oldalon t, a bor istenét látjuk, kezében ivókürttel, állandó kísérıitıl, két táncoló satyrostól (szatírtól) közrefogva; közöttük szılıindák tekeregnek. b) Korongon egyensúlyozó.. Pufók gyerektestő, szárnyas., lebegı köpenyben. Behajlított bal lába ujjhegyével élére állított kis korongon egyensúlyoz. A szerelem természetének a hellenisztikus korban kidolgozott metaforája. A darabot általában késı-hellenisztikus eredetinek tartják, de elképzelhetı, hogy a római császárkor korai szakaszában készült. c) Vörösalakos vegyítıedény A fülek alatt kiszélesedı testő harang-kratér; széles, magas talp, vastag láb. A perem alatt babérág, a vörösalakos képmezı alatt körbefutó meander. A fülek alatt keretbe foglalt palmetta. A keretbıl két oldalt kettıs spirális inda nı ki félpalmettákkal és fogazott levéllel. A váza egyik oldalán istennı áll lándzsával, pajzzsal, sisakkal. Vele szemben ruhás nıalak jobb kezében koszorúval, amit felé nyújt. A fıoldal jelenetére sok párhuzamot találunk a görög vázafestészetben. A sisakot maga elıtt tartó Athéna típusa is ismert már a késı-archaikus feketealakos vázafestészetbıl. 3
3. csoport a) Terrakotta hermára támaszkodó Két formából készült, alul nyitott ellipszis alakú talapzaton álló. istennıt ábrázoló terrakotta. Az istennı bal karjával egy talapzaton álló Dionüszosz-hermára támaszkodik. Bal vállára kis, puttószerő.. (kisgyermekként ábrázolt, szárnyas isten) kapaszkodik. Az istennı felsı teste ruhátlan, alsó testét derekára és bal karjára csavart köpeny fedi. Jobb kezét behajlítva a csípıjén nyugtatja, amellyel még hangsúlyosabbá teszi az erıs kontraposztot: a testsúly a jobb lábra nehezedik, így a jobb csípı a balnál feljebb helyezkedik el. Fejét jobbra, tekintetét enyhén elfelé fordítja. A terrakottán az eredeti festés kevés nyoma is megmaradt: a hermán kék színő, a testen rózsaszín festésnyomok láthatók. b) Feketealakos amphora Lapított talpán tojásdad, felül lapított test ül. Nyakát reliefgyőrő választja el a testtıl, szája echinus-alakú, fülei függıleges irányítású, hármas osztású szalagfülek. A nyakat ívekkel körülírt palmetta-lótusz sor díszíti, a fülek alatt palmettás indamotívum, középen lefelé nézı lótuszvirággal, a has alatt félkörívekkel összekötött lótuszbimbó sor, alján sugárminta. A talpat, a szájperemet és a füleket fekete bevonat borítja. Az egyik oldalon középen, Apollón áll köpenyben, jobbra fordulva, mögötte. istennı szintén köpenyben, kismérető szarvassal. Szemben Apollónnal Létó áll. c) Vörösalakos gamikos lebés (váza) A magas, kiszélesedı talpon álló, vállban megtörı öblös testő, magas, függıleges fülő mőtárgy függıleges, kihajló peremben végzıdik, amelyre eredetileg a fedıt helyezték. Az edény vörösalakos díszítése jól illeszkedik a nıi szférához kapcsolódó funkciójához. Az elülsı oldalon egy oldalnézetben ábrázolt hátranézı, ülı, ruhás nıalak látható. A vékony chitonba öltözött, fején sakkost viselı nıalak behajlított, felemelt bal kezében szalagos dobozt tart, szintén behajlított felemelt jobb keze valamilyen, talán hívó gesztust fejez ki. A nıalak tekintetével egy ruhátlan, szárnyas, bal kezét csípıjére tevı, álló...t nézi. A fülek alatti sávot nagymérető palmetta-lant motívum díszíti. A testtıl erıs töréssel elváló vállrészen nyelvminta sor fut körbe. 4
4. csoport a) Vörösalakos olpé A vörösalakos olpé tojásdad testtel, a ki- és lehajló szájperem körül plasztikus győrő. A szalagfül alsó és felsı részén plasztikus nıi fej emelkedik ki. A kétoldalt keretes palmettával, alul - fölül pedig nyelvmintasorral keretezett képmezın és a talpgyőrő feletti kihagyott sávon kívül a váza fekete. A képmezıben sziklán ülı nıalak kezében tükörrel, hajában szalagot, deréktól lefelé köpenyt visel. Szemben vele ruhátlan, szárnyas.. isten, hajában szalag, leengedett jobb kezében ág. A dél-itáliai vázaképekre jellemzı módon a jelenetnek több értelmezési lehetısége is elképzelhetı. A nıalak kezében tükörrel nem föltétlen a nıi élet egy momentumát jeleníti meg, hanem a halotti, túlvilági rítus részeként is magyarázható. Erre utalhat az isten behajlított bal keze, amellyel megszólító, hívó mozdulatot tesz, jelenléte tehát lélekvezetıként is értelmezhetı. b) Terrakotta fej Széles, vastag nyakon ülı, jobbra hajló ifjúfejet ábrázoló terrakotta. A szakáll nélküli, nıies vonású ifjú haja egy haj körüli szalag segítségével bonyolult frizurába van rendezve. A homlok fölött egy széles ívben hátrafelé göndörödı hajfürt, a halántéknál a hajszalag alatt két lefelé fésült, befelé göndörödı tincs látható, hátul, a tarkó fölött pedig a haj csomóban van összefogva. A hajat a hajszalagra erısített levelekbıl és gömböcskékbıl álló koszorú díszíti. A fejecske negatív formából készült, a koszorú díszítıelemeit azonban utólag, külön tették fel. A fejen, több helyen megırzıdött a fehér alapfestés és a hajon az eredeti vörös színezés nyomai is megmaradtak. A kisázsiai mőhelyben készült fejecske (a bor és a mámor istene) jellegzetes hellenisztikus kori ábrázolásai közé tartozik. c) Feketealakos amphora (Triptolemos) Lapított talpán tojásdad, felül lapított test ül. Nyakát reliefgyőrő választja el a testtıl, szája echinus-alakú, fülei függıleges irányítású, hármas osztású szalagfülek. A nyakat ívekkel körülírt palmetta-lótusz sor díszíti, a fülek alatt palmettás indamotívum, középen lefelé nézı lótuszvirággal, a has alatt félkörívekkel összekötött lótuszbimbó sor, alján sugárminta. A talpat, a szájperemet és a füleket fekete bevonat borítja. A hason Triptolemosz lebegı kerekes trónján ül, mögötte Persephoné áll, elıtte Déméter és Apollón. A hátoldalon háromnegyedes nézetben ábrázolt lovaskocsi. 5
5. csoport a) Vörösalakos vegyítıedény Lépcsıs, magas talpon álló, öblös testő harang-kratér. A vízszintes fülek vége felhajlik, alattuk egy-egy lant-formájú palmetta magas, oltár-alakú talpon. Két oldalán spirális inda, amelyekbıl szár nélküli virágok nınek ki. Az edény peremén fülek fölött megszakadó babérág pontcsoportokkal. A képmezı alatt vörös sáv fekete vonallal. Egyik oldalán két kezében olajkaparó kanalat (strigilist) tartó, ruhátlan atléta. Mögötte a szárnyas. istennı, baljában koszorúval. b) Feketealakos tárolóedény (modern hamisítvány) Amphora, echinus alakú szájjal, korong alakú festetlen talpon, hármas osztású fülekkel. Nyakán körbefutó palmettadísz. Mindkét oldalán..t (a 12 munkát végrehajtó hıst) ábrázoló jelenetek: az egyiken a delphoi tripust igyekszik elrabolni Apollóntól, aki megakadályozza ebben. Kétoldalt Athéné és Artemisz figyeli ıket. A 19. század elején készült hamisítvány, valahol Dél-Itáliában, feltehetıen Nápolyban, egészen biztosan 1842 elıtt. Ebben az évben készült el ugyanis Fejérváry Gábor győjteményének katalógusa, és ez a darab már szerepel benne. A Kr.e. 490-430 közti idıszakból származó amphora eredetileg festetlen volt. A tripusrablást ábrázoló kép egy ókori, jelenleg Bécsben ırzött festett váza alapján készült, a másik jelenet forrása ismeretlen. A kompozíciókat rárajzolták az eredetileg egységesen fekete felületre, majd az alakok körül levésték a hátteret és vöröses színő gipsszel töltötték ki. c) Feketealakos tárolóedény (Athéné születése) Ívelt talpon álló amphora. Testét egyetlen ív alkotja (a nyakat és a törzset nem választja el éles vonal egymástól), szája kiszélesedik. Kétoldalt ívelt fülekkel. Középen vörös alapú képmezıben egy-egy jelenet. A váza egyik oldala Pallasz Athéné születését ábrázolja. Középen a trónuson ülı, akinek fejébıl nemsokára kipattan majd teljes fegyverzetében Pallasz Athéné, kétfelıl az Eileithyiák, a szülést segítı istennık állnak. A jelenetet kétoldalt egy-egy lándzsás ifjú 'nézı' zárja. 6
7
8
9
10