Dr. Szűts Zoltán főiskolai tanár KJF A világháló rejtett arcai
A világháló metaforái Bábeli könyvtár Pillangóhatás és káoszelmélet Hatlépésnyi távolság A végtelen majom lemmája
A New York Public Library 1911-es rajza. A korának legnagyobb és legmodernebb könyvtára 120 kilométernyi polcrendszeren tárolta gyűjteményeit.
Bábeli Könyvtár A Bábeli Könyvtár a végtelen könyvtár metaforája, melyben minden létező és nem létező dolog megtörtént és meg nem történt esemény leírása megtalálható a kötetekben. Jorge Luis Borges argentin író 1941-ben jóval az internet létrehozása előtt álmodta meg a rendszert, melyről nem tudni, hogyan kerülnek oda az információk, csak azt, hogy folyamatosan bővül. Egyszerre bővítjük az interneten történő blogbejegyzéssel, szermélyes honlap vezetésével, vagy akár a Facebookon történő posztolással.
Borges ezzel Vannevar Bush 1945-ben megjelent, As we may think (Út az új gondolkodás felé) című cikkét megelőzve vázolja fel a mai internet képét. Talán kevésbé ismert, hogy a cikkben leírt Memex gép szerepe az lett volna, hogy segítse az egyre halmozódó információmennyiségben való eligazodást.
A Memex
Az igazi újdonság az adatok tárolása volt, mely a hierarchikus rendszerekkel szemben az emberi asszociációkhoz hasonlóan történt volna, a mai internet egyik legfontosabb tulajdonságának, a linkelhetőségnek köszönve.
Pavol Rankov szerint az internet ereje nem az új információkban, hanem a meglévők kombinálásában rejlik.
A pillangóhatás
A pillangóhatás és a jelenséggel szoros kapcsolatban lévő káoszelmélet a természettudományokból, pontosabban a meteorológiából került az internetről szóló beszédbe.
A pillangóhatás eredetileg arra ad magyarázatot, hogy miért nem került a mai napig az időjárás előrejelzésének problémája közelebb a megoldáshoz. A közismert és gyakran idézett elmélet szerint, ha egy pillangó megrebbenti szárnyát a Föld egyik oldalán, az oly módon képes befolyásolni az időjárást, hogy következtében tornádó gerjedhet a világ másik oldalán.
Az elmélet alapelve, hogy egy kaotikus, folyamatosan változó rendszerben a kezdeti feltételek apró változása is váratlan végeredményeket hozhat.
Tudatában annak, hogy a világ érvényes leírását a természettudomány adja, előadásomban arra teszek kísérletet, hogy bizonyítsam, az online elérhető és folyamatosan bővülő tartalomdiverzitását, folyamatos bővülését és váratlan átalakulását nagy általánosságban a káoszelmélet írja le.
Az internetes tartalom speciális szegletét alkotják a mémek, melyek gyorsan és kaotikusan terjednek, Pillangó-hatásszerűen.
Hatlépésnyi távolság
A világháló egyik legfontosabb tulajdonsága a linkelhetőség, melynek következtében a legkülönbözőbb tematikájú és nyelvű szövegek, képek, zenék, multimédiális anyagok és fájlok általában csak néhány kattintásra vannak egymástól.
Karinthy szerint a Földön bárki, aki kommunikálni képes, elérhető egy olyan ismeretségi láncon keresztül, melyben a két végpont között maximálisan öt személy van.
Az internet relativizálta a távolságot és felgyorsította az információáramlást, így a hatlépésnyi távolság a virtuális térben rendkívül gyorsan ellenőrizhető. Kézenfekvőnek tűnt az interneten a Facebook közösségi hálózatán is kipróbálni a hatlépésnyi távolság elméletének bizonyítását.
De vajon hány lépésre vagyok én a?
A mellettem ülőtől?
A végtelen majom lemmája
A végtelen majom lemmája szerint egy majom, véletlenszerűen lenyomva az írógép billentyűzetét szinte biztos, hogy létre fog hozni bármely, nyomtatásban már megjelent szöveget, például William Shakespeare összes művét.
A gondolatot a végsőkig sarkítva: végtelen számú majom végtelen idő alatt minden eddig elmesélt vagy lejegyzett, elhallgatott vagy kitörölt történetet végtelen sokszor létre fog hozni. A végtelen majom lemmája az interneten folyamatosan és hihetetlenül gyors ütemben bővülő tartalom metaforája.
Célom volt bizonyítani az internet természetének bemutatása során a különböző tudományterületek összekapcsolhatóságát, remélem, ez sikerült.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket!