A magyar oxyológia-sürgősségi orvostan graduális és posztgraduális képzés standardjai (Debreceni Egyetem OEC, Pécsi Tudományegyetem Sürgősségi Orvostani Tanszék, Semmelweis Egyetem Sürgősségi Orvostan Tanszéki Csoport, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Oxyologiai Társaság, Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság) Bevezetés A több mint három évtizedes alapokkal rendelkező hazai képzés heterogenitása, a 2007 óta önálló és alapszakterületként teret nyerő egységes oxyológia-sürgősségi orvostan (a továbbiakban OSO), a nemzetközi kurrikulumok megjelenése szükségessé teszi a képzés átfogó elméleti és gyakorlati standardizálását, megteremtve annak egységes, korszerű szemléletű, az integrativitás, az allokáció és az idődependencia hármasára épülő, rendszerét. A graduális és posztgraduális oktatás primeren az egyetemek feladata, szoros együttműködésben az egyetemekhez affiliált oktatókórházakkal. Meglévő hazai alapokon a képzési rendszer modularitása, nemzetközi standardoknak való megfelelése garantálhja a képzési folyamat hatékonyságát és hasznosságát, megfelelő elméleti és gyakorlati felkészítést követően objektív vizsgakövetelményeket állítva a jelöltek elé és megfelelve a nemzetközi elvárásoknak is.
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI Graduális képzés évfolyam keret hangsúly I. elsősegélynyújtás segélykérés, BLS-AED II. élettan-kórélettan oxigenizáció-perfúzió klinikai vonatkozásai III. alapozó tantárgy OMV alapok, BLS frissítés IV. gyógyszertan sürgősségi állapotok gyógyszertana, toxikológiai alapok V. sürgősségi orvostan mentőtiszt képzés allokáció, ABCDE, OMV, ALS, PoCT BSc szinttel equivalens készség VI. államvizsga (aneszteziológia-intenzív-sürgősség blokk keretében) I.évfolyam Elvárt készség, ismeret Vizsga Hangsúlyok II.évfolyam Elvárt készség, ismeret Vizsga Hangsúlyok Nyári gyakorlat III.évfolyam Elvárt készség, ismeret Vizsga Hangsúlyok Elsősegélynyújtás - korai felismerés megfelelő kommunikáció - segélykérés-riasztás - alapszintű stabilizálás és újraélesztés BLS-AED gyakorlati vizsga Az OSO oktatását már az első évfolyamon meg kell kezdeni. Az alapszintű újraélesztésre alapozott korszerű elsősegélynyújtás oktatása optimális kerete ennek a modulnak. Az alapszintű elsősegélynyújtás készsége minden egészségügyi dolgozótól, így az egyetemistáktól is.. Élettan-kórélettan keretében - korszerű oxigenizáciiós-perfúziós ismeretek klinikai relevanciái nincs Az alapvető élettani-kórélettani folyamatok klinikai kontextusba helyezése. 1 hét sürgősségi osztály (ápolás) Alapozó (OSO) tantárgy keretében - ABCDE értékelés - méréstan (alapszintű monitorizálás) - alapszintű vénabiztosítás - alapszintű légútbiztosítás - BLS-AED (felfrissítő képzés) - kommunikáció AED-BLS gyakorlati vizsga A klinikai alapozó tantárgyak között sürgősségi betegellátási alapismereteket kell oktatni, ezzel minden klinikai szakterület alapvető és alapszintű gyakorlati készsége biztosítható. 2
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI IV.évfolyam Elvárt készség, ismeret Vizsga Hangsúlyok Nyári gyakorlat V.évfolyam Elvárt készség, ismeret Vizsga Hangsúlyok Nyári gyakorlat Gyógyszertan keretében - kinetikai és dinamikai alapok klinikai hangsúlyai a sürgősségi folyamatok tükrében - klinikai toxikológiai alapismeretek nincs Az alapvető gyógyszertani ismeretek klinikai kontextusba helyezése. (kompartment elmélet, heveny kórfolyamatok farmakokinetikai hatásai, alapvető klinikai toxikológiai menedzsment) 1 hét sürgősségi osztály (betegút ismeret) Oxiológia - Sürgősségi orvostan - sürgősségi szemlélet akut jellegű betegellátás rendszere - allokációs rendszerek - rizikóstratifikáció (tünet orientált megközelítés) - alapszintű állapotstabilizálás (ABCDE, OMV) - - PoCT - kommunikációteam munka - ALS elméleti és ALS gyakorlati vizsga A sürgősségi ellátás integratív szemlélete alkalmas a klinikai ismeretek akut jellegű ellátásban való hangsúlyainak megismerésére, elmélyítésére. A képzés során a hallgató megismeri az akut jellegű ellátás korszerű, beteghez rendelt szemléletét, az időfaktor és a tünettani megközelítés jelentőségét, a kapcsolódó szakmai allokációs rendszereket és a rizikó stratifikáció valamint állapotstabilizálás jelentőségét minden korosztály és minden kórfolyamat szintjén, egységesen. 1 hét sürgősségi osztály (triázs, betegút szervezésben való részvétel) 3
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI V.évfolyam Elvárt készség, ismeret Vizsga Hangsúlyok Mentőtiszt képzés (fakultáció) - BSc szintű elméleti ismeretek és gyakorlati készségek mint BSc záróvizsga Az V. évfolyamos sürgősségi modulokat és az eddigi tantárgyak moduljait figyelembe véve kell a kurrikulumot a mentőtiszt-képzés egységes kurrikulumának megfeleltetni, a hiányzó elemeket pótolni. Cél: hasonló ellátói, diagnosztikus készség, mint a diplomás mentőtiszteknél. VI.évfolyam Elvárt készség, ismeret Vizsga Hangsúlyok Akut ellátói mátrix keretében - A sürgősségi ellátáó (prehospitális/hospitális) rendszer ismerete - kritikus állapot felismerése és alapszintű stabilizálási készsége - segélykérés-riasztás- kommunikáció szigorlat (közös aneszteziológia-inetnzív terápia-oso) A mátrix jellegű sürgősségi ellátási stúdium magában foglalja az aneszteziológiát, intenzív terápiát és a sürgősségi betegellátást, célszerű a szigorló évben történő öt hetes blokk bevezetése, az egyetemek tanrendjébe való beillesztése. (A rendelkezésre álló öt hét alatt a hallgatók intenzív osztályon, műtőkben, sürgősségi osztályon és a mentőszolgálatnál műszakos rendszerben jelennek meg.) 4
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI Posztgraduális képzés Szabályozási környezet (2014. január): A hazai szakorvosképzés törvényi alapját a 22/2013 (IX.14.) és a 23/2013 (IX.14.) sz. EMMI rendelet adja. Ehhez járul még hozzá az EMMI minisztere által jóváhagyott A szakorvosi alap szakképesítések során teljesítendő törzsképzési tanfolyamok, valamint a sürgősségi gyakorlat tematikája ( melléklet). Posztgraduális képzés általános, a törzsképzés részeként A sürgősségi törzsgyakorlat tematikája gyakorlat intenzív terápiás osztályon 6 hét (II-III. progresszivitási szintű, képzésre akkreditált osztályon helyi gyakorlatnak megfelelő munkarendben, tutor irányítása mellett) A gyakorlat során elsajátítandó készségek, képességek: kritikus betegek állapotfölmérése, állapotstabilizálása szedálás, fájdalomcsillapítás, anaesthesiológiai alapismeretek relaxált betegek légútbiztosítási lehetőségeinek megismerése lélegeztetési technikák (invazív, non invazív) alkalmazása alap- és emelt szintű monitorizálási ismeretek invazív beavatkozások (vénakanülálás, punkciók, stb.) alkalmazása volumen-terápia, folyadék-háztartás ismeretei transzfuziológia tanfolyam - 2 hét gyakorlat sürgősségi osztályon 12 hét (II-III. progresszivitási szintű képzésre akkreditált sürgősségi betegellátó osztályon helyi gyakorlatnak megfelelő munkarendben, tutor irányítása mellett) A gyakorlat során elsajátítandó készségek, képességek: sürgősségi ellátás szervezése, sürgősségi osztály működésének megismerése kommunikációs stratégiák a sürgősségi ellátás gyakorlatában (beteg- és hozzátartozó fölvilágosítás, rossz hír közlése, kríziskommunikáció) alapvető monitorizálási ismeretek (non invazív technikák, kapnographia, pulzoximetria, point of care vizsgálatok pl. vércukor, vérgáz, ionok, laktát, biomarkerek, indikációs körök légutak, vénás utak, CPR, team munkában való részvétel gyakorlása, benne: kötelező reanimációs képzés 2 hét betegosztályozás, rizikómeghatározás, triázsban részvétel (minimum 100 beteg kapcsán) a sürgősségi ellátásban kötelező dokumentációs kötelezettségek, jelentések rendjének elsajátítása 5
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI minimum 100 beteg ellátásában való aktív részvétel: a. fájdalom-szindrómák (fejfájás, mellkasi fájdalom, hasi fájdalom, háti- és végtagfájdalom), fájdalomcsillapítás a gyakorlatban b. eszméletlen beteg és a tudatzavaros beteg ellátása c. egyéb akut neurológiai deficittel járó kórállapotokban részvétel d. shock állapotok ellátása e. súlyos sérült ellátása f. súlyos szepszis ellátása g. mérgezett betegek ellátása h. gyermek sürgősségi esetek (láz, görcs-állapotok, hasi fájdalom, légúti betegségek mentőgyakorlat 4 hét (Országos Mentőszolgálatnál műszakos munkarendben, tutor irányítása mellett) A gyakorlatra azok a szakképzendők kerülnek, akik a sürgősségi törzsgyakorlat összes elemét már teljesítették. Mivel a törzsképzés másik két gyakorlatán (ITO, SBO) a vizsgálati, diagnosztikus és eszközhasználati, terápiás készségeket a rezidens már elsajátította, ez alkalommal az alkalmazás, gyakorlás és szintézis a feladat. Ezért a beavatkozások önmagukban nem szerepelnek a követelményrendszerben. A mentőgyakorlat célja, elnyerendő készségek, ismeretek: áttekintés a kórházon kívüli sürgősségi betegellátás legfontosabb szervezési formáiról és ellátási módszereiről a sürgősségi betegellátás igénybevételének szabályait, beleértve a mentőhívást, betegszállítás-rendelést, orvosi ügyelet igénybe vételét mentésirányítás működésének ismerete ismerje meg a mentőellátás szintjeit, ezek eszköztárát és gyógyszerkészletét szerezzen tapasztalatokat a helyszíni (kórházon kívüli) sürgősségi betegellátásban, kiemelten a sürgősségi helyzetekben való kommunikációban, a (tömeges) balesetek ellátásában, lehetőség szerint veszélyes anyaggal szennyezett kárhelyen való ténykedésben gyakorolja a vonatkozó irányelvek alkalmazását, valamint a legfontosabb sürgősségi beavatkozásokat (nem invazív és invazív technikákat), továbbá az ellátás dokumentálását, beleértve a halál-megállapítást is elvárt esetszám (részvétel): 60 6
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI Posztgraduális képzés általános, a törzsképzés részeként A vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint a sürgősségi törzsképzési időtartama 24, a szakképzésé 36 hónap. Ennek során az alábbiak teljesítenők: 24 hó törzsképzési program: a) 6 hó sürgősségi gyakorlat b) 1 hó törzsképzési tanfolyamok* c) 3 hó praehospitalis gyakorlat (szakorvos melletti kivonuló gyakorlat) d) 3 hó belgyógyászati gyakorlat e) 2 hó sebészeti gyakorlat f) 2 hó csecsemő- és gyermekgyógyászati gyakorlat g) 2 hó szülészeti-nőgyógyászati gyakorlat h) 3 hó traumatológiai gyakorlat i) 2 hó elméleti képzés (ezen belül EKG, katasztrófa-medicina, egyéb tanfolyamok) 36 hónap szakgyakorlati képzés: a) 2 hó aneszteziológiai gyakorlat b) 2 hó neurológiai/stroke gyakorlat c) 2 hó toxikológiai gyakorlat d) 2 hó kardiológiai intenzív gyakorlat e) 1 hó gasztro-, vérző profilú intenzív osztályos gyakorlat f) 2 hó képalkotó diagnosztika g) 1 hó pulmonológiai gyakorlat h) 1 hó pszichiátriai gyakorlat i) 1 hó szemészeti gyakorlat j) 1 hó fül-orr-gége gyakorlat k) 1 hó urológiai gyakorlat l) 10 hó sürgősségi osztályos gyakorlat m) 10 hó mentőorvosi gyakorlat A fenti sorrend a képzés moduláris szerkezetéből adódik, betartandó! A 10 hó mentőgyakorlatra a képzés utolsó elemeként kerül sor. Az egyetemek feladata a sürgősségi egységek akkreditálása, melynek során, időkorlát és képesítés szintjén egy fiatal fejlődő diszciplína esetében - kompromisszumot kell kötni. Ugyanez igaz a szakterület tutori és mentori hátterének biztosításában. 7
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI A posztgraduális elméleti képzés rendszere megfelel az európai ajánlásoknak. SZAKKÉPZÉS_0. A szakképzési rendszerbe való belépés jelentkezés és pályáztatás útján történik. A belépési követelményrendszert minden Egyetem maga dolgozza ki. Javasolt a sürgősséghez köthető eddigi graduális eredmények és egy fajta pszichológiai alkalmasság figyelembevétele. SZAKKÉPZÉS_I. VIZSGA-1 Legkorábban a 24 hónap szakképzés megkezdését követően írásbeli tesztvizsgát kellene tenni. A tesztvizsga kérdései a European Diploma of Emergency Medicine vizsgakérdéseihez volnának hasonlók. A vizsgán való megfelelés a szakvizsgára bocsájtás feltétele. A vizsga elméleti követelményei: 1. Oxigenizáció élettana, kórélettana. 2. Perfúzió élettana, kórélettana. 3. A sürgősségi beavatkozásokhoz szükséges anatómiai ismeretek (légutak, kanülálható nagyvénák, artériák, mellkasi, hasi struktúrák, anatómiai tájékozódási pontok stb., felnőtt- és csecsemő-, illetve gyermekkori különbségek). 4. A sürgősségi ellátásban fontos vizsgáló módszerek (pulzoximetria, invazív nyomásmérés, EKG, PiCCO, EEG, ultrahang, röntgen, MR) működésének alapelvei. 5. Statisztikai alapismeretek (klinikai vizsgálatok tervezéséhez és kivitelezéséhez). 6. Farmakokinetekiai alapismeretek. 7. Farmakodinámiai alapismeretek. 8. Kommunikációs alapelvek Az adott időszakban elvárt alkalmazott ismeret: 1. Teljes sürgősségi állapotfelmérés. 2. Rizikóbecslés. 3. Tünetcsoportok szerinti betegellátás: fájdalom, mint tünetegyüttes (fejfájás, mellkasi és hasi fájdalom, alsó háti fájdalom) dyspnoe szédülés syncope hányinger és hányás trauma, súlyos sérült szepszis masszív vérzés akut neurológiai deficit, stroke tudatzavarok metabolikus zavarok toxikológiai sürgősségi állapotok gyermeksürgősségi aspektusok szülészet-nőgyógyászati sürgősségi aspektusok 8
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI speciális szakterületek (FOG, szemészet stb) sürgősségi specifikumai 4. Speciális körülmények szerinti betegellátás környezeti ártalmak agresszív környezet tömeges betegáramlás CBRN problematika tömeges baleseti/katasztrófahelyzet A szakorvosjelöltek felkészülését alábbi strukturált oktatási rend segíti, ennek keretében javasolt: heti rendszerességű tutori konzultáció havi rendszerességű mentori konzultáció három hetenkénti védett oktatási nap biztosítása ezen a napon struktúrált oktatásban való részvétel a szakképzés ideje alatt két alkalommal kötelező megjelenni szintentartó/felkészítő kurzusokon a kötelező tanfolyamokon való részvétel lehetőségét biztosítani kell SZAKKÉPZÉS_II. VIZSGA-2 A szakképzés során elvárt, sikeresen teljesítendő tanfolyamok: ALS EPLS ATLS PoCT PoCUS Javasolt tanfolyamok: ETC ITLS kommunikációs tréning speciális ultrahang kurzusok minor injury kurzus katasztrófa orvostani továbbképzés A szakképzés lezártát követően a szakvizsga második lépcsője gyakorlati vizsga, melyben az új kurrikulumnak megfelelő gyakorlati alapismeretekről és készségekről ad számot a jelölt. A gyakorlati vizsgáztatás az egyetemi oktatóhelyeken és affiliált intézményekben eltöltött 2x1 hetes ottani munkarendnek megfelelő - gyakorlat keretében történik. A képzőhely szakmai vezetője rendszerezett írásbeli értékelés alapján nyilatkozik a jelölt gyakorlati alkalmasságáról. 9
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI VIZSGA-3 A gyakorlati vizsgát 3 hónapon belül követő, két lépcsős záróvizsga. A vizsgára bocsátás feltételei: 1. sikeres 1. szintű vizsga (elmélet) 2. sikeres 2. szintű gyakorlati vizsga 3. sikeresen elvégzett kötelező tanfolyamok 4. az előírt beavatkozások igazolt teljesítése Záróvizsga 1. lépcső: tesztvizsga Záróvizsga 2.lépcső: OSCE (objective structured clinical examination) vizsgabizottság előtt A képzés végére az oxiológia-sürgősségi orvostan szakorvosa képes lesz: azonnali, átfogó, stabilizáló ellátást nyújtani sürgősségi helyzetben, annak helyszínétől függetlenül, uralni azokat a helyzeteket, ahol az idő szorításában hozott döntések szükségesek az életmentéshez első és ideiglenes diagnózist és differenciál-diagnózist felállítani és kizárni életet veszélyeztető helyzeteket a heveny, ill. sürgős ellátást igénylő betegek minden korcsoportját ellátni epizodikus, aspecifikus szomatikus és viselkedési tünetek és rendellenességek teljes spektrumára kiterjedően több beteg egyidejű ellátásának összehangolására és áttekintésére, beleértve a tömeges baleseteket dönteni specialista igénybevételéről a beteg érdekét képviselni, őt tanáccsal ellátni és irányítani betegsége vagy sérülése heveny szakában valamennyi felsorolt esetben a betegellátás iránti elkötelezettségét bizonyítani Az ezen követelményrendszert sikeresen teljesítő jelöltek várhatóan a szakmát jól ismerő gyógyítókká válnak, akikre jó eséllyel alapozhatjuk a hazai sürgősségi ellátás jövőjét. 10
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI Szakorvosok szintentartó képzése: Öt éve ciklusokban, a folyamatos, életen át tartó tanulás, az ellátói, korszerű, napra kész készség biztosítása érdekében, minimális elvárásként: 1. szintentartó tanfolyam 2. frissítő kurzusok a. ALS b. EPLS c. ATLS/ITLS/ETC d. minden egyéb megszerzett készség biztosítására Rövidítések ABCDE: Airway, Breathing, Circulation, Disability, Exposure AED: Automated External Defibrillator ALS: Advanced Life Support ATLS: Advanced Traulma Life Support BLS: Basic Life Support CPR: CardioPulmonary Resuscitation CT: ComputerTomographia EEG: ElectroEncephaloGraphia EPLS: European Paediatric Life Support ETC: European Trauma Course ITLS: International Trauma Life Support MR: Magnetic Resonance OMV: Oxigén, Monitor, Véna PICCO: Pulse Contour Cardiac Output PoCT: Point of Care Testing PoCUS: Point of Care UltraSound SBAR: Situation, Background, Assessment, Recommendation, Budapest, 2014. február 6. Képvielet: Debreceni Egyetem OEC: Pécsi Tudományegyetem Sürgősségi Orvostani Tanszék: Semmelweis Egyetem Sürgősségi Orvostan Tanszéki Csoport: Szegedi Tudományegyetem: Magyar Oxyologiai Társaság: Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság: dr. Lőrincz István e.docens dr. Verzár Zsófia e.docens dr. Kanizsai Péter e.docens dr. Pető Zoltán e.docens dr. Gőbl Gábor elnök dr. Berényi Tamás elnök 11
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI MELLÉKLET: Az Európai Sürgősségi Orvostani Társaság (EuSEM) szakképzési javaslatának kivonata 1. A kompetenciák áttekintése I. Ismeretek, gyakorlati készségek és szakértelem alap-kompetenciák rendszer- alapú törzsanyag gyakori vezető tünetek speciális szempontok alapvető klinikai beavatkozások és gyakorlati készségek II. Alap-kompetenciák betegellátás orvosi ismeretek kommunikációs, együttműködési és interperszonális készségek szakavatottság, etikai és jogi szempontok szervezési, tervezési és szervezetvezetési készégek oktatás és kutatás III. Részletezés 1. Betegellátás 1.1. Triage 1.2. Elsődleges vizsgálat és stabilizálás életveszélyes esetekben 1.3. Célzott anamnézisfelvétel 1.4. Másodlagos vizsgálat és azonnali klinikai ellátás 1.5. Klinikai döntéshozatal 1.6. Ismételt triage 1.7. Azonnali és/vagy definitív SBO-ellátás 1.8. A felvétel ill. kibocsájtás tervezése 1.9. Klinikai dokumentáció 1.9.1. releváns előzményi adatok 1.9.2. fő panaszok és kóros leletek 1.9.3. előzetes kórisme és tervezett vizsgálatok 1.9.4. vizsgálati eredmények 1.9.5. kezelés 1.9.6. következtetések és döntés a beteg sorsáról 1.9.7. a beteg tájékoztatása 1.9.8. újraértékelés és további kezelés 12
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI 2. Orvosi ismeretek és gyakorlati készségek 2.1. Rendszer- alapú törzsanyag 2.1.1. Kardiovaszkuláris sürgősség felnőtt- és gyermekkorban 2.1.2. Bőrgyógyászati sürgősség felnőtt- és gyermekkorban 2.1.3. Endokrin és anyagcsere-eredetű sürgősség felnőtt- és gyermekkorban 2.1.4. Folyadék- és elektrolitzavarok 2.1.5. Fül-orr-gégészeti és a nyakkal kapcsolatos sürgősség felnőtt- és gyermekkorban 2.1.6. Gasztrointesztinális sürgősség felnőtt- és gyermekkorban 2.1.7. Szülészeti és nőgyógyászati sürgősség 2.1.8. Hematológiai és onkológiai sürgősség felnőtt- és gyermekkorban 2.1.9. Immunológiai sürgősség felnőtt- és gyermekkorban 2.1.10. Fertőző betegségek és szepszis felnőtt- és gyermekkorban 2.1.11. Muszkuloskeletális sürgősség 2.1.12. Neurológiai sürgősség felnőtt- és gyermekkorban 2.1.13. Szemészeti sürgősség felnőtt- és gyermekkorban 2.1.14. Tüdőgyógyászati sürgősség felnőtt- és gyermekkorban 2.1.15. Pszichiátriai és magatartásbeli zavarok 2.1.16. Veseeredetű és urológiai sürgősség felnőtt- és gyermekkorban 2.1.17. Trauma felnőtt- és gyermekkorban 2.2. Gyakori vezető tünetek 2.2.1. Heveny hasi fájdalom 2.2.2. Magatartászavar és izgatottság 2.2.3. Eszméletzavar felnőtt- és gyermekkorban 2.2.4. Hátfájdalom 2.2.5. Nem-traumás vérzés 2.2.6. Keringésmegállás 2.2.7. Mellkasi fájdalom 2.2.8. A síró csecsemő 2.2.9. Hasmenés 2.2.10. Nehézlégzés 2.2.11. Láz és endogén hipertermia 2.2.12. Fejfájás felnőtt- és gyermekkorban 2.2.13. Sárgaság 2.2.14. felső végtagi fájdalom 2.2.15. Alsó végtagi fájdalom 2.2.16. Palpitáció 2.2.17. Görcsroham felnőtt- és gyermekkorban 2.2.18. Shock felnőtt- és gyermekkorban 2.2.19. Bőrtünetek felnőtt- és gyermekkorban 2.2.20. Syncope 2.2.21. Vizelettel kapcsolatos tünetek (dysuria, oligo-anuria, polyuria) 2.2.22. Szédülés 2.2.23. Hányás 13
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI 3. Kommunikációs, együttműködési és interperszonális készségek 3.1. betegek és hozzátartozók 3.2. kollégák és más egészségügyi ellátók 3.3. más ellátók/közreműködők (pl. rendőrség, tűzoltók, szociális szolgálat) 3.4. tömegtájékoztatás és közösség 4. Szakavatottság, etikai és jogi szempontok 4.1. szakavatott viselkedés és tulajdonságok 4.2. team munkacsoport vezetőjeként és tagjaként ténykedés 4.3. a betegellátás ill. a beteg átadása 4.4. a betegjogok és adatvédelmi szabályok tiszteletben tartása 4.5. önrendelkezési jog és tájékozott beleegyezés 4.6. a beteg jogi cselekvőképessége 4.7. bántalmazás és erőszak 4.8. DNAR és a beavatkozások korlátozása 4.9. igazságügyi orvostani szempontok 4.10. jogi és etikai szempontok 4.11. a beteg autonomiája 4.12. a halál körüli döntések 4.13. beteg-orvos kapcsolat 4.14. további jogi szempontok 5. Szervezési, tervezési és szervezetvezetési készségek 5.1. ellátásszervezés 5.2. outcomes minőségi követelmények, minőség-ellenőrzés és kinikai kimenetel 5.3. idő-menedzsment 5.4. információ-menedzsment 5.5. dokumentálás 6. Oktatás és kutatás 6.1. önképzés és önfejlesztés 6.2. oktatási készségek 6.3. a szakirodalom kritikus értékelése 6.4. klinikai és alapkutatás 7. Speciális szempontok 7.1. Bántalmazás és támadás felnőtt- és gyermekkorban 7.2. A sérülések megelőzése és egészségfejlesztés 7.3. Analgézia és szedálás felnőtt- és gyermekkorban 7.4. Katasztrófamedicina 7.5. Környezeti hatások okozta balesetek felnőtt- és gyermekkorban 7.6. Igazságügyi orvostani szempontok 7.7. Betegellátás- és betegútszervezési szempontok 7.8. Toxikológia felnőtt- és gyermekkorban 14
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI 7.9. Prehospitalis ellátás 7.9.1. a mentőszolgálat szervezése (adminisztráció, szervezeti felépítés, személyzet, források) 7.9.2. betegszállítás (beleértve: újszülöttek és gyermekek, légiszállítás) 7.9.3. paramedikus-képzés 7.9.4. helyszínbiztonság 7.9.5. együttműködés más szervezetekkel (rendőrség, tűzoltóság stb.) 7.10. Pszichoszociális problémák 7.11. Egyes betegcsoportok szociális jóléte 7.12. Szociális problémákkal küzdő betegek 7.13. Gyakran vissztérő betegek 7.14. Kibocsájtás utáni szociális ellátás 8. Alapvető klinikai beavatkozások és gyakorlati készségek 8.1. Újraélesztés 8.2. Légútbiztosítás 8.3. Analgézia és szedálás 8.4. Légzés-lélegeztetés 8.5. Keringéstámogatás és a szívvel kapcsolatos beavatkozások 8.6. Diagnosztikus eljárások és készségek 8.7. Fül-orr-gégészeti beavatkozások és készségek 8.8. Gasztrointesztinális beavatkozások 8.9. Genitourinális beavatkozások 8.10. Higiénés eljárások 8.11. Muszkuloskeletális beavatkozások 8.12. Ideggyógyászati beavatkozások és készségek 8.13. Szülészeti-nőgyógyászati beavatkozások és készségek 8.14. Szemészeti beavatkozások és készségek 8.15. A testhőmérséklet rendezésével kapcsolatos beavatkozások 8.16. Kritikus állapotú beteg szállítása 8.17. Sebellátás 15
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI Szakképzési beavatkozási minimum (lista) Beavatkozás típusa Esetszám 1. Oxyológia-sürgősségi terápia minimális esetszámok 1.1. Centrális véna kanülálása 30 1.2. Vénabiztosítás intraossealis úton 20 1.3. Testüregek punkciója (mellkas,has) 10-10 1.4. Artéria punkció, artéria kanülálása 40 1.5. Invazív haemodinamikai monitorozás bevezetése (IABP,PICCO) 30 1.6. Bronchoscopia 10 1.7. Percutan tracheostomia/conicotomia 5 1.8. Thoracalis drainage (feszülő légmell ellátása) 10 1.9. Gyomormosás 10 1.10. Ideiglenes PM-terápia 10 1.11.Elektromos kardioverzió 20 1.12. Intracranialis nyomásmérésben részvétel 1 1.13. Donor gondozásban részvétel 2 1.14. Légútbiztosítási és lélegeztetési eljárások végzése 205 - Légútbiztosítás eszköz nélkül/egyszerű oro/nasopharyngealis 20 eszközzel - Légútbiztosítás supraglottikus eszközzel 20 - Endotrachealis intubálás 50 - Maszkos-ballonos lélegeztetés 50 - Gépi lélegeztetés indítása, folyamata, felügyelete 20 - RSI 25 1.15. Súlyos mérgezett ellátás menedzselése 20 1.16. Stroke ellátás menedzselése 20 1.17. Mellkasi fájdalom menedzselés 50 1.18. resuszcitáció menedzselése 25 1.19 súlyos szepszis, septicus shock menedzselése 20 1.20 masszív transzfúziót igénylő vérző beteg menedzselése 20 1.21 akut has menedzselése 20 1.22 súlyos sérült menedzselése 20 1.23 egyéb shock állapot menedzselése 20 1.24. Képalkotó eljárások sürgősségi értékelése 100 1.25. Fókuszált szonográfiás vizsgálat végzése (FAST) 25 1.26. Sebellátás, egyszerű sebzárás, kötözés 150 1.27. Egyszerű repozíciós eljárások 20 1.28. Súlyos sérült ellátás menedzselése - trauma team leader 5 1.29. Szülés vezetés 10 1.30. Ambuláns anesztézia/analgézia menedzselése 10/100 1.31. Perifériás idegblokád végzése pontosítás szükséges! 5 1.32. Réslámpa-vizsgálat 10 1.33 Idegentest eltávolítás kötőhártyáról 10 1.34. FOG alapvizsgálatok (fül-orr-gégetükrözés) 10-10 1.35. Triage 200 1.36. Tömeges kárhely menedzselése 2 1.37. Veszélyes anyaggal szennyezett kárhely menedzselése 5 1.38. Életvégi döntések 20 1.39. Gyermek sürgősségi ellátása 50 16
2014. SÜRGŐSSÉGI KÉPZÉS STANDARDJAI 17
UEMS MULTIDISCIPLINARY JOINT COMMITTEE ΟN EMERGENCY MEDICINE EUROPEAN SOCIETY FOR EMERGENCY MEDICINE EUROPEAN CURRICULUM FOR EMERGENCY MEDICINE A document of the EuSEM Task Force on Curriculum approved by the Council and Federation National Societies of the European Society for Emergency Medicine, and by the UEMS Multidisciplinary Joint Committee on Emergency Medicine, and endorsed by the Council of UEMS at their plenary meeting in Brussels on 25 April 2009 Curriculum Committee Chair Roberta Petrino, Italy EuSEM President Gunnar Ohlen, Sweden UEMS MJC on EM Chairman, EuSEM Immediate Past President David Williams, UK National Representatives 1. Belgium Marc Sabbe, President, Belgian Society for Emergency and Disaster Medicine (BeSEDiM) 2. Czech Republic Jana Seblova, President, Czech Society for Emergency and Disaster Medicine (CSEDM) 3. Estonia Alexander Sipria, Representative, Estonian Association of Emergency Physicians (EAEP) 4. France Abdel Bellou, Representative, French Society of Emergency Medicine (SFMU), EuSEM Vice President 5. Germany Thomas Fleischman, Representative, German Society of Emergency Medicine (DGINA) 6. Greece Helen Askitopoulou, President, Hellenic Society of Emergency Medicine (HeSEM), EuSEM Honorary Treasurer
7. Ireland Patrick Plunkett, Representative, Irish Association for Emergency Medicine (IAEM), EJEM Editor in Chief 8. Italy Roberta Petrino, Representative, Italian Society of Emergency Medicine (SIMEU) 9. Malta Anna Spiteri, Secretary, Association of Emergency Physicians of Malta (GMTE/AEPM) 10. Netherlands Pieter van Driel, Secretary, Dutch Society for Emergency Medicine (NVSHA) 11. Poland Ewa Raniszewska, Secretary, Polish Society of Emergency Medicine (PSEM) 12. Romania Raed Arafat, President, Romanian Society for Emergency and Disaster Medicine (SMUCR/RSEDM) 13. Spain Tato Vazquez, Representative, Spanish Society of Emergency Medicine (SEMES) 14. Sweden Lisa Kurland, Chair, Swedish working group on Curriculum in EM for the Swedish Society for Emergency Medicine (SWESEM) 15. Switzerland Joseph Osterwalder, Representative, Swiss Society for Emergency and Rescue Medicine (SGNOR/SSMUS/SSMES) 16. Turkey Polat Durukan, Representative, Emergency Physicians Association of Turkey (EPAT) 17. United Kingdom David Williams, Representative, College of Emergency Medicine (CEM), EuSEM Immediate Past-President. 2
Please note that this page is intended to be blank. 3
Index 1. PREFACE... 7 2. INTRODUCTION... 8 2.1 THE SPECIALTY OF EMERGENCY MEDICINE... 8 2.2 THE EUROPEAN CURRICULUM FOR EMERGENCY MEDICINE... 8 3. COMPETENCIES, KNOWLEDGE AND SKILLS... 8 3.1 CORE COMPETENCIES OF THE EUROPEAN EMERGENCY PHYSICIAN... 9 3.1.1 Patient Care 9 3.1.2 Medical Knowledge and Clinical Skills 10 3.1.3 Communication, Collaboration and Interpersonal Skills 10 3.1.4 Professionalism and other Ethical and Legal Issues 11 3.1.5 Organisational Planning and Service Management Skills 12 3.1.6 Education and Research 13 3.2 SYSTEM-BASED CORE KNOWLEDGE... 14 3.2.1 Cardiovascular Emergencies in Adults and Children 14 3.2.2 Dermatological Emergencies in Adults and Children 14 3.2.3 Endocrine and Metabolic Emergencies in Adults and Children 14 3.2.4 Fluid and Electrolyte Disturbances 14 3.2.5 Ear, Nose, Throat, Oral and Neck Emergencies in Adults and Children 14 3.2.6 Gastrointestinal Emergencies in Adults and Children 15 3.2.7 Gynaecological and Obstetric Emergencies 15 3.2.8 Haematology and Oncology Emergencies in Adults and Children 15 3.2.9 Immunological Emergencies in Adults and Children 16 3.2.10 Infectious Diseases and Sepsis in Adults and Children 16 3.2.11 Musculo-Skeletal Emergencies 16 3.2.12 Neurological Emergencies in Adults and Children 16 3.2.13 Ophthalmic Emergencies in Adults and Children 17 3.2.14 Pulmonary Emergencies in Adults and Children 17 3.2.15 Psychiatric and Behaviour Disorders 17 3.2.16 Renal and Urological Emergencies in Adults and Children 17 3.2.17 Trauma in Adults and Children 18 4
3.3 COMMON PRESENTING SYMPTOMS... 18 3.3.1 Acute Abdominal Pain 18 3.3.2 Altered Behaviour and Agitation 19 3.3.3 Altered Level of Consciousness in Adults and Children 19 3.3.4 Back Pain 19 3.3.5 Bleeding (Non Traumatic) 20 3.3.6 Cardiac Arrest 20 3.3.7 Chest pain 20 3.3.8 Crying Baby 21 3.3.9 Diarrhoea 21 3.3.10 Dyspnoea 21 3.3.11 Fever and Endogenous Increase in Body Temperature 22 3.3.12 Headache in Adults and Children 22 3.3.13 Jaundice 23 3.3.14 Pain in Arms 23 3.3.15 Pain in Legs 23 3.3.16 Palpitations 24 3.3.17 Seizures in Adults and Children 24 3.3.18 Shock in Adults and Children 24 3.3.19 Skin Manifestations in Adults and Children 25 3.3.20 Syncope 25 3.3.21 Urinary Symptoms (Dysuria, Oligo-Anuria, Polyuria) 26 3.3.22 Vertigo and Dizziness 26 3.3.23 Vomiting 26 3.4 SPECIFIC ASPECTS OF EMERGENCY MEDICINE... 27 3.4.1 Abuse and Assault in Adults and Children 27 3.4.2 Analgesia and Sedation in Adults and Children 27 3.4.3 Disaster Medicine 27 3.4.4 Environmental Accidents in Adult and Children 28 3.4.5 Forensic Issues 28 3.4.6 Injury Prevention and Health Promotion 28 3.4.7 Patient Management Issues in Emergency Medicine 28 3.4.8 Problems in the Elderly 28 3.4.9 Toxicology in Adults and Children 28 3.4.10 Pre-Hospital Care 29 5