libgdx alapú program létrehozása, kép importálása, mozgatása libgdx alapok Android játékfejlesztés Soós András

libgdx alapú program létrehozása, kép importálása, mozgatása libgdx alapok Android játékfejlesztés Soós András

Tartalom 1. Az első lépések... 1 2. Fontos beállítások a kezdés előtt... 3 3. A programkód... 4 4. Kép importálása, megjelenítése... 5 5. Kép mozgatása... 7

1. Az első lépések Előzetesen létrehoztuk a projektünket, minimum 3 package-t kell látnunk az Eclipse-ben, az első, aminek a nevében csak a projektünk neve vagy a projektnév-core szerepel, ebben fog helyet kapni a Java nyelven írt programkódunk. A projeknév-android package az androidos futtatáshoz szükséges, a projektnév-desktop pedig Jar fájlként futtatja a projektet. 1. ábra: Projekt beimportálva

2. Fontos beállítások a kezdés előtt Az android és desktop package-ben is fontos beállítani a OpenGL 2.0-t. Ezeken belül mindkét esetben az src-ben lévő osztályban igaz értéket adunk a cfg.usegl20 = false; sornak, ahogy a képeken is látszik: 2. ábra: Android OpenGL 3. ábra: Desktop OpenGL

A desktop-nál még tudjuk módosítani a felbontás nagyságát, ugyanez az adroidnál a készülék képernyőjétől fog függni. 3. A programkód A projekt létrehozásakor kapunk egy Hello World-höz hasonló programot amely egy képet jelenít meg amin rövid leírást/reklámot kapunk a libgdx-ről. Ennek nagy részére nincs szükségünk. A függvényeket megtartjuk, de azokon belül csak a render és create első két-két sorát hagyjuk meg. Ezen kívül az importoknál az import com.badlogic.gdx.graphics.gl10; sort átírjuk import com.badlogic.gdx.graphics.gl20;-ra. Később fontos lesz, hogy az OpenGl2.0-ás verzióját használjuk. Ezen kívül a render függvény második sorát (Gdx.gl.glClear(GL10.GL_COLOR_BUFFER_BIT);) írjuk át ugyanilyen módon. 4. ábra: Programkód a felesleges sorok törlése után A create első két sora lekéri nekünk két változóba a kijelző magasságát és szélességét. A render első két sora egy fehér hátteret ad a megjelenített tartalomnak. Fontos tudni, hogy a create egyszer hívódik meg az osztály példányosításakor, a render pedig az előre beállított időközönként fut le, ezzel frissítjük a kijelzőt. A dispose-t pedig akkor hívjuk meg, amikor fel szeretnénk szabadítani a használt erőforrásokat.

4. Kép importálása, megjelenítése Az első feladatunk egy Texture létrehozása, ez fogja tartalmazni a képet, amelyet importálunk, szükségünk van még egy Sprite-ra, amely szintén a képet tartalmazza majd megjeleníthető és módosítható formában, ezen kívül szükségünk van a megjelenítéshez egy SpriteBatch-ra. SpriteBatch batch; Texture labda; Sprite labdasprite; A create függvényben példányosítjuk a változóinkat, és importáljuk a képet, amelyet előzetesen a projektnévandroid mappa assets almappájába helyeztünk. batch = new SpriteBatch(); labda = new Texture(Gdx.files.internal("labda.png")); labdasprite = new Sprite(labda); labdasprite.setbounds(w/2-100/2, h/2-100/2, 100, 100); Látható hogy a batch-t egyszerűen példányosítjuk. A labda nevű Texture változóba importáljuk a labda.png nevű képet, ami egy focilabdát ábrázol. A sprite-ot már ezzel a változóval példányosítjuk. Ezután a setbounds függvénnyel beállítjuk a méretét és a helyét. Az első két változó az x és y tengelyen is középre helyezi a képet, a második két változó a szélességét és a magasságát határozza meg a sprite-nak. Ezután már csak annyi a dolgunk, hogy a render-ben megjelenítjük a képet. batch.begin(); labdasprite.draw(batch); batch.end(); Ezt a batch segítségével a fent látható módon valósítjuk meg.

5. ábra: Végleges programkód 6. ábra: Lefuttatva desktop módban

5. Kép mozgatása Létrehozunk két float változót a sprite helyének tárolására. Legyen: float x, y; A create-en belül megadjuk neki a kezdőértéket, ez: x=w/2-100/2; y=h/2-100/2; Erre a pontra helyeztük korábban a képet. Ezután a renderen belül létrehozunk valamilyen megoldással egy input lehetőséget, mivel a legegyszerűbb desktop módban tesztelni a programot, és így lehetőségünk van billentyűzettel adatokat bevinni, irányítsuk a WASD gombokkal a képet. Ehhez a következő függvényre van szükségünk: if(gdx.input.iskeypressed(keys.w)){ y++; if(gdx.input.iskeypressed(keys.a)){ x--; if(gdx.input.iskeypressed(keys.s)){ y--; if(gdx.input.iskeypressed(keys.d)){ x++; Látható, hogy ha lenyomva tartjuk a négy gomb közül az egyiket, akkor a sprite x és y koordinátái változnak, így fel, le, jobbra és balra tud haladni a kijelzőn. A változáshoz szükséges még, hogy a változókat összekapcsoljuk a sprite-al, hisz eddig konstanst értéket állítottunk be a setbounds-al. A render függvénybe is teszünk egy setbounds függvényt a következő módon: labdasprite.setbounds(x, y, 100, 100); Ezzel készen is vagyunk, a gombok segítségével tudjuk mozgatni a képet. További lehetőségek egyike, amire majd egy tényleges androidot futtató eszközön is szükségünk lesz, a kijelzőn történő érintés helyét értelmezi: if(gdx.input.istouched()){ x=gdx.input.getx(); y=h-gdx.input.gety(); else{ x=0f; y=0f; Ezzel a megoldással egy érintés helyét tudjuk lekérdezni, amennyiben nincs érintés az adott időben, a változók értéke 0 lesz.