KÖZLEMÉNYEK 121 r á k h a l a n d ó s á g t á r s a d a l m i-g a z d a s á g i STÁTUSZ s z e r i n t * A társadalmi-gazdasági státusz szerinti halandósági vizsgálatok azt mutatták, hogy a legmagasabb társadalmi-gazdasági csoportok halandósága általában a legalacsonyabb. A halandóság elemzése specifikus halálokok szerint, amelyet egy korábbi cikkben1 közöltünk, bemutatott majdnem valamennyi vezető halálokot. Ez a cikk részletes áttekintést nyújt a rák okozta halandóságról az előfordulás helye szerint olyan társadalmi-gazdasági tényezőkkel összefüggésben, mint a foglalkozás, jövedelem és iskolai végzettség. A halandóságra vonatkozóan alkalmazott adatok foglalkozási osztályok szerint a férfiak halandóságán alapulnak az USA-ban 1950-benz és egy férfiak és nők körében végzett halandósági vizsgálaton Angliában és Walesben 1959 63- ban.3 Mindkét vizsgálatban az I. osztály a legmagasabb foglalkozási státuszt (értelmiség) foglalja magában, míg az V. osztály segédmunkásokból (napszámosokból) áll. A II IV. osztály közbülső foglalkozásokat ölel fel, így műszaki, adminisztrációs és ügyviteli dolgozókat: földbirtokosokat, irodai dolgozókat, kereskedőket és szakmunkásokat; és betanított munkásokat. Az 1. tábla bemutatja a rák okozta halálozások arányszámainak arányait minden egyes foglalkozási csoportra vonatkozóan, a rák okozta halálozási arányszámhoz viszonyítva, valamennyi foglalkozási csoportra kombinálva. Valamennyi előfordulási helyre vonatkozóan kombinálva ezek a halandósági arányok fordított összefüggést mutatnak a rák okozta halandóság és a foglalkozási osztály között, kivéve a hajadon nőket Angliában és Walesben. A vizsgált négy népességi csoportban az emésztőszervek rákbetegsége által okozott relatív halandóság 1,4 1,8-szer magasabb az V. foglalkozási osztályhoz tartozó személyeknél, mint az I. osztályhoz tartozóknál. A férfiak körében azonban mind az USA-ban, mind Angliában és Walesben a bélrák okozta halandóság az I. osztályban volt a legmagasabb, míg az epeutak és máj rákbetegségei által előidézett halandóság aránya a II. osztályban volt a legalacsonyabb. A hajadon nőknél az emésztőrendszer rákjának egyes alosztályozásai szabálytalanok voltak, de az adatok túl kevés haláleseten alapulnak ahhoz, hogy megbízhatóak legyenek. A szájüreg- és torokrák okozta halandóság is fordított arányban állt a foglalkozási osztállyal. * Metropolitan Life Insurance Company statistical Bulletin New York, 59. évf., 1. sz., 1978. január március. 1 Lásd a Statistical Bulletin 1977. januári számát. 2 Guralnick L. : Halandóság foglalkozási szint és halálok szerint a 20 64 éves férfiak körében (Mortality by occupation level and cause of death among men 20 to 64 years of age) Usa, 1950, Vital Statistics Special Reports 53 : 439 612. Népmozgalmi Statisztikai Osztály, 1963. 3 Registrar General s Decennial Supplement, Anglia és Wales, 1961: Halandósági táblák foglalkozás szerint, London, Angol Állami Nyomda, 1971.
1. Halandósági arányok a rák előfordulási helye és foglalkozás szerint Fehér férfiak, VSA, 1950 Férfiak és nők, Anglia és Wales, 1959 63 Lokalizáció I. Előfordulási helyek összesen 89% 91% Foglalkozási osztály II. Ш. IV. V. I USA 20 64 éves 106% 104% Férfiak 116% 73% Foglalkozási osztály II. III. IV. V. Anglia és Wales 15 64 éves 80% 104% 102% 139% Szájüreg és garat 75 89 99 116 150 95* 91 94 99 147 Emésztő szervek és hashártya 86 85 102 103 120 77 80 102 105 140 Esophagus 73 50 84 112 180 80* 89 96 98 151 Gyomor 56 69 93 103 122 49 63 101 114 163 Bél, kivéve a végbelet 124 107 112 100 108 120 98 105 92 109 Végbél 93 98 114 108 112 79 89 106 98 120 Epeutak és máj 107 97 101 104 100 108* 92 97 100 140 Hasnyálmirigy 104 92 105 103 116 112 93 101 101 121 Légzési rendszer 78 90 114 115 126 53 72 106 104 148 Nemi szervek 109 98 89 86 100 112 102 101 97 117 Prosztata 116 94 84 85 84 103* 107 99 96 116 Húgyszervek 101 92 116 107 97 82 82 106 103 123 Vese 116 99 114 110 98 89* 93 105 98 109 Hólyag és egyéb húgyszervek 91 87 118 105 97 79* 78 106 104 127 Bőr 80 107 107 95 127 136* 101 96 100 121 Fehérvérűség és a leukémia 117 101 107 92 99 106 100 103 97 108 Limfoszarkóma és retikuloszarkóma 127 125 111 99 112 110* 96 101 98 114 Hodgkin kór 77 106 113 97 99 101* 107 107 83 109 KÖZLEMÉNYEK
1. tábla folytatása Házas nők Anglia és Wales 15 64 éves Nők Hajadon nők Anglia és Wales 15 64 éves Előfordulási helyek összesen 89% 92% 103% 100% 124% 116% 105% 109% 111% 108% Száj üreg és garat 54* 82 100 111 157 42* 79* 92* 132* 122 Emésztő szervek és hashártya 74 87 104 102 135 87* 96 106 123 129 Esophagus 59* 82 93 117 167 75* 78* 94* 126* 175 Gyomor 50* 76 103 110 153 115* 81 97 149 163 Bél, kivéve a végbelet 91 94 106 96 121 87* 103 108 120 122 Végbél 69* 81 107 106 132 38* 107 115 103 106 Epeutak és máj 70* 101 100 100 128 81* 126* 112* 60 Hasnyálmirigy 100* 98 104 96 118 100* 109* 102 100* 127* Légzési rendszer 82 89 102 101 132 98* 115 109 108 123* Mell 111 104 104 96 104 117* 111 118 100 84 Nemi szervek 72 86 102 105 138 143* 109 107 117 106* Méh 51 72 101 111 163 119* 93 103 141 116* Egyéb női nemi szervek 103 103 103 97 106 161* 122 109 102 94* Húgyszervek 73* 83 108 100 129 142* 89* 104 117* 144 Vese 91* 86 106 101 121* 150* 115* 105* 120* 50 Hólyag és egyéb húgyszervek 57* 80 110 99 136* 150* 70* 104* 112* 220 Bőr 92* 93 112 84 108* 100* 82* 113* 81* 111 Fehérvérűség és a leukémia 110* 101 104 93 114 133* 101* 107 97* 92* Limfoszarkóma és retikuloszarkóma 121* 98 103 98 97* 100* 108* 105* 121* 60* Hodgkin kór 145* 112 102 82 107* 100* 111* 118 80* 60* 5 Forrás: Guralnick L. : Mortality by occupation level and cause of death among men 20 to 64 years of age : United States, 1950, Vital Statistics-Special Reports 53 : 439 612, National Vital Statistics Division, 1963; Registrar General s Decennial Supplement, England and Wales, 1961 : Occupational mortality tables, London, HMSO, 1971. 1. Arányszámot nem számoltak a kis esetszám miatt. 2. * Az arányszám kevesebb mint évi 20 haláleset alapján számítva.
124 KÖZLEMÉNYEK A légzőszervi rák esetén is minél magasabb a társadalmi osztály, annál alacsonyabb a halandóság mind a négy csoportban ; e rák okozta relatív halandóság 1,3 2,8-szer volt magasabb az V. osztályban, mint az I. osztályban. Az emésztő és légzőrendszerek rákbetegségeivel ellentétben a férfiak nemi szerveinek rákbetegsége által előidézett halandóság összefüggése a foglalkozási osztállyal nem volt olyan világos. Az USA-ban 1950-ben a legmagasabb relatív halandóságot főképpen prosztatarák következtében az I. osztályban észlelték. Angliában és Walesben 1959 63-ban azonban a legmagasabb relatív halandóság az V. osztályban fordult elő. A brit vizsgálatban a nők ivarszervi rákja által előidézett halandóságban különbségek mutatkoztak családi állapot szerint. A házas nők körében (akiket a férj foglalkozása szerint osztályoztak) a halandóság az V. osztályban majdnem kétszer akkora volt, mint az I. osztályban. A hajadon nőknél, akik számára a méhnyakrák kockázata nem olyan nagy, az ivarszervi rák okozta legmagasabb relatív halandóságot az I. osztályban észlelték; tekintettel arra, hogy ezek a megállapítások kevés haláleseten alapulnak, nem megbízhatóak. Mellrák esetén a legmagasabb relatív halandóság az I. osztályban fordult elő a házas nőknél és a III. osztályban a hajadon nőknél Angliában és Walesben. A húgyrendszer rákja okozta halandósággal kapcsolatosan vegyesek a tapasztalatok. Az USA-ban élő férfiak körében 1950-ben nem volt határozott összefüggés a húgyrendszer rákja által előidézett halandóság és a társadalmi osztály között egészben véve. A veserák okozta halandóság azonban az I. osztályban volt a legmagasabb, ugyanakkor a hólyagrákból eredő halandóság a III. osztályban volt a legnagyobb. Angliában és Walesben a férfiak és nők húgyszervi rákja a társadalmi osztályhoz viszonyított fordított arányban változott. A fehérvérűség okozta halandóság a férfiaknál az I. osztályban volt a legmagasabb az USA-ban és a hajadon nőknél Angliában és Walesben. A férfiak és a házas nők körében Angliában és Walesben azonban a fehérvérűségből eredő halandóság az V. osztályban volt a legmagasabb. A társadalmi-gazdasági státusz másik mértéke a jövedelem. A betegség és rokkantság halálozás előtt azonban csökkentheti a jövedelmet és eltúlozhatja a fordított összefüggést a halandóság és a társadalmi-gazdasági státusz között. Ez a probléma elkerülhető olyképpen, ha a szokásos jövedelmet vagy pedig a betegség ill. rokkantság fellépése előtti jövedelmet mérik. A 2. tábla bemutatja a kom- Lokalizáció 2. Rákhalálozási arányszámok lokalizáció és bérkategória szerint K ét nagy vállalat térti alkalmazottai 1965 1971 Bérkategória alacsony közepes (1) vagy magas (2) Arány (1) (2) Összes rákfajta 71% 59% 1,2 Emésztőszervek 79 66 1,2 Légzőszervek 120 81 1,5 Húgy- és ivarszervek 32 31 1,0 Fehérvérűség és a nyirokrendszer 69 77 0,9 Egyéb 53 43 1,2 Forrás: Statistical Bureau of the Metropolitan Life Insurance Company. binált halandóságot a rák előfordulási helye és a fizetési osztály szerint a Fővárosi Életbiztosító Társaságnál biztosított két nagy cégnél. A halandóságot a rák előfordulási helye szerint a rokkantság fellépése előtti fizetési osztállyal összefüggésben öszehasonlították a csoportos életbiztosítási kötvények tulajdonosainak halandóságával, akikről jelentést írtak a Biztosító Társaság számára.
KÖZLEMÉNYEK 125 Az összes rák okozta relatív halandóság 20%-kal volt magasabb a legalacsonyabb fizetési osztályhoz tartozó személyeknél, mint a középső és felső fizetési osztályhoz együttesen tartozók körében. A jövedelmi osztály szerepe a legszembetűnőbb a légzési rendszer rákja esetén és a legjelentéktelenebb a fehérvérűség és nyirokrák okozta halandóság esetén volt. A társadalmi-gazdasági státusz másik mutatója az iskolai végzettség. A 3. tábla halandósági arányokat közölt a rák előfordulási helye és iskolai végzettség 3. Halandósági arányszámok a rák lokalizációja és iskolai végzettség szerint Fehér népesség, 25 64 évesek Egyesült Államok 1960 Lokalizáció 8 évnél kevesebb férfi nő Végzett osztályok száma alsófokú középiskola 8 év 1 4 év férfi nő férfi nő egyetem, főiskola legalább 1 év férfi nő összes lokalizáció 109% 113% 112% 105% 94% 94% 83% 92% Gyomor 125 * 107 * 97 * 56 * Bél és végbél 119 123 95 111 91 91 98 74 Tüdő, egyéb légzőszervi 118 123 114 96 95 94 61 90 Mell 87 98 103 111 Női nemiszervek 142 111 88 68 Egyéb 99 112 114 113 95 88 94 100 * Nem áll rendelkezésre adat. Forrás: Kitagawa EM, Hauser PM: Education differentials in mortality by cause of death: United States, 1960. Demography 5:335 339, 1968. szerint az USA 25 64 éves fehér népességére vonatkozóan 1960-ban végzett vizsgálat alapján.4 Ezek az arányok a rákból eredő halandóságot az iskolai végzettség egy bizonyos csoportjában az iskolai végzettségtől függetlenül vett össznépességhez viszonyítják. Mind a férfiaknál, mind a nőknél nyilvánvaló a fordított összefüggés az iskolai végzettség és az összes rákbetegség okozta halandóság között. Ez, bizonyos szabálytalanságokkal, érvényes az itt vizsgált valamennyi rákbetegségre, kivéve az emlőrákot; az ilyen rákban szenvedő nők körében a legmagasabb halandóságot azoknál észlelték, akik egy vagy több évig jártak főiskolára. Egyes esetekben a halandóság magasabb volt a 8 osztályt végzetteknél, mint azok körében, akik 8 osztálynál kevesebbet végeztek. Általában a rák okozta halandóság a 8 osztálynál alacsonyabb iskolai végzettségűek körében a férfiaknál egyharmaddal és a nőknél egynegyeddel volt magasabb, mint azok körében, akik egy vagy több évig jártak főiskolára. A rákból eredő halandóság eltéréseit társadalmi-gazdasági osztályok szerint nem értjük teljesen és a fent tárgyalt tényezőkön kívül, ezeket részben az életstílusnak, az orvosi szolgáltatások minőségének, étrendnek és a környezetnek tulajdonítottuk. Ideális családnagyság A születésszabályozással kapcsolatos ismeretek elterjedésével az iparosított országokban és bizonyos mértékben a fejlődő országokban is a születési arányszámok csökkentek világszerte. Az arányszámok azonban még mindig magasak, bár több országban várható a termékenység csökkenése. Az USA-ban a kí 4 Kitagawa E., Hauser PM: A halandóság eltérései iskolai végzettség és halálok szerint (Education differentials in mortality by cause of death) : USA, 1960, Demography, 5 : 318 353, 1968.
126 KÖZLEMÉNYEK vánt gyermekszám jelenleg kettő körül van. A világ számos részében azonban az ideálisnak tekintett családnagyság még mindig rendkívül nagy. Az ideális családnagyság általában arra a gyermekszámra vonatkozik, amelyet a legkívánatosabbnak tartanak a gazdasági, egészségi és egyéb tényezők figyelembevétele nélkül. Ezzel ellentétben a várt családnagyság rendszerint az előirányzott illetve tervezett gyermekszámmal egyenlő és a fejlett országokban tükrözi a gazdasági nyomás és a családtervezési döntéseket befolyásoló egyéb tényezők hatását; a fejlődő országokban gyakran a hatékony születésszabályozási eszközök hiányát jelzi. СМЕРТНОСТЬ РАКОМ ПО ОБЩ ЕСТВЕННО-ЭКОНОМИЧЕСКОМУ ПОЛОЖЕНИЮ CANCER MORTALITY BY SOCIO-ECONOMIC STATUS