Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012.(IX.17.) önkormányzati rendelete Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról (módosításokkal egységes szerkezetben, hatályos 2013. január 1-től) Nagyvázsony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az önkormányzat megnevezése: Nagyvázsony Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) (2) Az önkormányzat székhelye: 8291Nagyvázsony Kinizsi u. 96. (3) Az önkormányzat azonosító adatai: a) törzskönyvi azonosító száma: 428798 b) KSH számjele: 15428794 8411 321 19 c) adószáma: 15428794-2-19 (4) Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását az 1. függelék tartalmazza. (5) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Községek Körjegyzősége, rövid megnevezése: Körjegyzőség Nagyvázsony (a továbbiakban: körjegyzőség) (6) A körjegyzőség székhelye: 8291 Nagyvázsony Kinizsi u. 96. (7) A képviselő-testület megnevezése: Nagyvázsony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) 2. (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. (2) A címer leírása: Az Önkormányzat címerének alakja domborpajzs, mely a pajzstalp közepénél kissé hegyes. A címerpajzs színe kék, benne egy behajlított páncélos kéz egyenes kardot tart. A kard előtt félhold, a kard és a kéz között hatágú csillag látható. A félhold a pajzsfő jobb oldalán, a csillag a pajzsderék közepén van. A címerkép színe fekete. (3) A zászló leírása: A zászlólap - arányában a zászlórúd felöl nézve 1:2 arányú téglalap - középen vágással egy felső világoskék és egy alsó fehér mezőre osztott, rajta középen foglal helyet az Önkormányzat címere, amelyet, a község nevét feltüntető felirat boltoz a két mezőben arany hímzéssel. A zászlólap vége arannyal rojtozott. (4) A jelképekről és azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet szól. 3. (1) Az önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere, a köríven a következő felirat olvasható: Nagyvázsony Község Önkormányzata. (2) A polgármester hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Polgármester Nagyvázsony.
(3) A körjegyző és a körjegyzőség hivatalos kör alakú bélyegzői: 1.) középen Magyarország címere, a köríven a következő felirat olvasható: Körjegyzőség Nagyvázsony *Igazgatás* 2.) középen Magyarország címere, a köríven a következő felirat olvasható: Körjegyzőség Nagyvázsony * Pénzügy* 3.) középen Magyarország címere, a köríven a következő felirat olvasható: Körjegyző Nagyvázsony 4. (1) Az önkormányzat szervei: a) a polgármester, b) a képviselő-testület bizottságai, c) a körjegyzőség. (2) Az önkormányzat Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó községek önkormányzatával közösen tartja fenn a következő, Nagyvázsonyban működő önkormányzati intézményeket: a) körjegyzőség, b) Mesevár Óvoda és Bölcsőde, c) Kinizsi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. (3) Nagyvázsony Község Önkormányzata szakfeladaton szerepelteti a 8291 Nagyvázsony Iskola u. 1. szám alatti telephelyen működő konyhát. 1 II. FEJEZET FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK 5. (1) Az önkormányzat alaptevékenység szerinti szakágazati besorolása: 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége (2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait alaptevékenységként látja el. (3) A képviselő-testület az önkormányzati feladatokat az alábbi módon látja el: a) egészséges ivóvíz ellátás biztosítására a képviselő-testület közüzemi szolgáltatásra, a víziközmű vagyon üzemeltetésére a Bakonykarszt Zrt. vel üzemeltetési és szolgáltatási szerződéssel rendelkezik b) az óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről, nemzetiségi óvodai nevelés ellátás biztosításáról, az általános iskolai oktatás, nevelés 1-8 évfolyamon, alapfokú művészetoktatásról, az óvodai és iskolai intézményi étkeztetésről Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulása keretein belül gondoskodik. c) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alap és szakosított ellátásokat a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott szociális intézmény útján biztosítja. d) Az egészségügyi alapellátás közül a háziorvosi ellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő körzeti háziorvosi szolgálat egészségügyi vállalkozó útján biztosítja. e) A fogorvosi ellátást a nagyvázsonyi székhelyű egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés szerint biztosítja. f) A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása útján a VMJV Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona intézmény útján biztosítja. 1 Beiktatta a 13/2012.(XII.27.) ör. hatályos 2013. január 1. napjától
g) A helyi közszolgáltatások körében a településrendezési eszközök szabályozásával, pályázati források segítségével látja el a településfejlesztéssel, településrendezéssel, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatokat. h) Biztosítja a vízelvezető árkok, a közutak, közterületek karbantartását, tisztántartását. i) A köztisztaság és településtisztaság biztosítása érdekében a hulladékszállításra és kezelésére a közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik. j) A közművelődési feladatok ellátását az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér működtetésével, mozgókönyvtári szolgáltató hely biztosításával, szervezési tevékenységgel látja el. (4) Az önkormányzat szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységét a 2. függelék tartalmazza. 6. (1) A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre: a) a közterületek használatával kapcsolatos döntéshozatal, b) egyes szociális ellátások megállapításával kapcsolatos döntéshozatal c) az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott jogosítványok gyakorlása. d) a települési rendtartásról szóló rendeletben meghatározott jogosítványok gyakorlása e) Bursa Hungarica Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázat szabályairól szóló rendeletében meghatározott jogosítványok gyakorlása f) az önkormányzat jelképeiről és használatuk rendjéről szóló rendeletben meghatározott döntéshozatal g) döntés az önkormányzati kötelezettségvállalást ide értve a működési költséget is nem igénylő pályázatok benyújtásáról, h) mint a közút kezelője megadja a tulajdonosi hozzájárulást a közút nem közlekedési célú igénybevételére. i) véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét, j) dönt a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló Korm.rendeletben meghatározott együttműködési megállapodás megkötéséről, k) dönt a közfoglalkoztatott személyek foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának elvégzésére vonatkozó megállapodás megkötéséről, l) dönt a természetbeni ellátásként megállapított lakásfenntartási támogatással kapcsolatosan az előre fizetős mérőóra működtetéséről szóló megállapodás megkötéséről, m) dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról. III. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE, A KÉPVISELŐ 1. Alakuló ülés, rendes és rendkívüli ülés 7. A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát a 3. függelék tartalmazza. 8. (1) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülést a polgármester köszönti, azt követően az ülés vezetését a polgármester eskütételéig a korelnök végzi. (2) A polgármester és a képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Helyi Választási Bizottság elnök helyettese olvassa elő. (3) A képviselő-testület az alakuló ülésen dönt az alpolgármesteri tisztség betöltéséről. 9. (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A testületi ülések ütemezését a képviselő-testület által jóváhagyott éves munkaterv tartalmazza. A munkatervet a képviselő-testület tárgyév február 15. napjáig hagyja jóvá.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja. (3) Ha a rendkívüli testületi ülés összehívását a települési képviselők ¼-e vagy a képviselő-testület bizottsága a polgármesternél indítványozza, akkor az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét, idejét és összehívásának indokát. (4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 10 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról. Nem szükséges a rendkívüli ülés összehívása, ha a képviselő-testület 10 napon belül ülést tart. Ebben az esetben az indítványt a rendes ülés napirendjébe kell felvenni. 2. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése 10. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester tartós akadályoztatása, valamint a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti. (2) Tartós akadályoztatás abban az esetben áll fenn, ha a polgármester ill. alpolgármester folyamatosan legalább 10 napig nem tudja feladatát ellátni. (3) A képviselő-testület ülését az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót a polgármester írja alá. (4) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni. (5) A képviselő-testület sürgős döntést igénylő esetben írásos meghívó nélkül is összehívható (pl.: telefonon, üzenet útján). Az érdekelteket az ülés időpontjáról és indokáról legalább 1 nappal az ülés napját megelőzően értesíteni kell. (6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel és az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell értesíteni. Az értesítést a képviselőknek szóló meghívó kézbesítésével egyidejűleg kell megjelentetni. (7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a) a napirendi pontok előterjesztőit, b) akiknek meghívását a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához a polgármester indokoltnak tartja. c) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökét, d) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit, önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság vezetőjét (8) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket. 3. Indítvány, sürgősségi indítvány 11. (1) Indítvány, sürgősségi indítvány benyújtására jogosult: a) a polgármester, b) a körjegyző, c) a képviselő, d) a bizottság e) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke
f) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője, önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság vezetője (2) Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább 10 nappal az ülés előtt. (3) Sürgősségi indítványt, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző napon írásban lehet benyújtani a polgármesternél. (4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt elfogadása esetén a képviselő-testület napirend előtt tárgyalja. Ha a képviselő-testület a sürgősséget elutasítja, az indítványt a következő ülés napirendjébe kell felvenni. 4. Az előterjesztés 12. (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, a határozati javaslat, a beszámoló, a tájékoztató és a kérelem. (2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is. (3) A pénzügyi vonatkozású előterjesztéseket csak írásban lehet előterjeszteni. (4) A rendeleti javaslatot és a beszámolót kizárólag írásban lehet előterjeszteni. (5) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előre ki nem küldött, írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását. (6) Az ülés napirendi pontjának előterjesztője lehet: a) a polgármester, b) a képviselő-testület tagja, c) a képviselő-testület bizottsága, d) a körjegyző, e) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője, f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint g) a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet képviselője. 5. Az ülés rendje 13. (1) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban: a) számszerűen megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, b) név szerint megállapítja a távol lévő települési képviselők számát, valamint azt is, hogy a távolmaradásukat bejelentették-e, c) megnyitja az ülést, d) javaslatot tesz az ülés napirendjére és a jegyzőkönyv hitelesítők személyére, e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, f) szavazásra bocsátja a kiegészítő és módosító javaslatokat, g) szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, h) megállapítja a szavazás számszerű eredményét és ismerteti a döntést, i) a napirendi pontok megtárgyalása után biztosítja a képviselők számára a bejelentések megtételét, kérdések feltevését, j) az ülés folyamán biztosítja az ülés rendjét, k) az ülést berekeszti. (2) A polgármester az ülés során végig figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét.
(3) A határozatképtelen testületi ülést a polgármester 8 napon belül köteles összehívni. az újra összehívásra kerülő ülésen az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatható. 14. (1) A napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Egy-egy napirend tárgyalása során a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők a vitához többször is hozzászólhatnak. Egy-egy hozzászólás legfeljebb 5 perc időtartamú lehet. (3) A körjegyző törvényességi észrevételt a napirend tárgyalása során bármikor tehet. (4) Az ülésen megjelent hallgatóság tagjai a polgármester engedélyével szólhatnak hozzá egy-egy napirend tárgyalásához. Egy-egy hozzászólás legfeljebb 5 perc időtartamú lehet. 15. (1) Az ülés rendjének fenntartása során a polgármester: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik, b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót, c) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít, d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót, e) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veheti igénybe. (2) A d) és e) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatók. (3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre felfüggesztheti. 16. (1) A választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, ill. visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor nyilvános ülés abban az esetben tartható, ha az érintett az ülésen szóban vagy előzőleg írásban nyilatkozik, hogy nyilvános tárgyalásba beleegyezik. Nyilatkozat hiányában a képviselő-testület zárt ülést tart. 6. A vita 17. (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. (2) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. (3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, kifejthetik a véleményüket. (4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy először a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, azután az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni. (5) A szavazás előtt a jegyzőnek jeleznie kell, amennyiben a törvényességgel kapcsolatban észrevétele van. (6) A szavazás lezárását követően nincs helye újabb hozzászólásnak.
(7) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a Képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját. 7. Döntéshozatal 18. (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített többséggel hozza. (2) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben felsoroltakon kívül minősített többség kell a következő esetekben: a) a képviselő-testület hatáskörének átruházása, b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása, c) az önkormányzati vagyon elidegenítése, vállalkozásba történő bevitele, d) hitelfelvétel, e) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, f) a polgármester foglalkoztatási jogviszonya megváltoztatásakor, g) gazdasági program elfogadás, h) a települési képviselő és a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshozatal, j) közös fenntartású intézmények költségvetésének, költségvetési beszámolójának elfogadásához. 19. (1) A szavazás módja nyílt és titkos szavazás. (2) A nyílt szavazás általában kézfelemeléssel történik. (3) Név szerinti szavazásról külön számozott határozat hozatala nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület. A név szerinti szavazásra a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. (4) Névszerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a határozati javaslatot, majd a jelenléti ív szerint sorolja a képviselő-testület tagjainak nevét, s a jelenlévő képviselők a nevük elhangzásakor "igen", "nem", tartózkodom kijelentéssel szavaznak. (5) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a határozati javaslat szövegét, a képviselők szavazatát és mellette a képviselők aláírását. (6) Zárt ülésen történő döntéshozatal esetén bármely képviselő indítványozhatja a titkos szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön számozott határozat hozatala nélkül dönt. (7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazó helyiség és urna igénybevételével történik. (8) A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület által választott 2 tagú szavazatszámláló bizottság végzi. (9) Ismételt szavazásra a polgármester vagy bármely képviselő indítványára a jelen lévő képviselőtestületi tagok az ismételt szavazásra vonatkozó - egybehangzó véleménye alapján egy alkalommal kerülhet sor. 8. Rendeletalkotás 20. (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: a) a polgármester, b) a körjegyző,
c) a képviselő-testület bizottsága, d) a képviselő, e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, képviselő-testülete e) a helyi székhelyű, bírósági nyilvántartásba vett alapítvány, egyesület képviselője. (2) A rendelet alkotására irányuló javaslatot a polgármesternél kell benyújtani, aki a kezdeményezést a soron következő testületi ülésen előterjeszti. (3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítési feladatait a körjegyző végzi. (4) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület szükség esetén más szakértőket is felkérhet, és előkészítő csoportot hozhat létre. (5) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A közzététel 15 napig tart. A rendeletet az önkormányzat internetes honlapján az elfogadását követő 5 munkanapon belül közzé kell tenni. (6) A körjegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni és a rendeleteknek az önkormányzat internetes honlapján való folyamatos közzétételéről gondoskodni. 9. A képviselő-testület határozata 21. (1) A képviselő-testület döntésének leggyakoribb megjelenési formája a határozat. (2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a következő esetekben: a) napirend elfogadása, b) név szerinti szavazás elrendelése, c) titkos szavazás elrendelése, d) intézkedést nem igénylő tájékoztatók, beszámolók elfogadása, e) sürgősségi indítvány benyújtásakor a sürgősség kérdésében. (3) Az intézkedést igénylő számozott határozatok tartalmazzák a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét is. (4) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a körjegyző gondoskodik. (5) A Képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni. 10. Jegyzőkönyv 22. (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza: a) az ülés helyét és időpontját, b) a távol maradt képviselők nevét annak megjelölésével, hogy a távolmaradást bejelentették-e, c) a javasolt és elfogadott napirendet d) napirendi pontonként az előterjesztők és a hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, hozzászólásuk lényegét, e) szóbeli előterjesztéseket, f) a döntési javaslatokat g)a döntéshozatalban részt vevők számát, h)a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát, i) napirend utáni felszólalások lényegét,
j) a polgármester esetleges intézkedéseit, valamint k) az ülés bezárásának idejét. (2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi: a) a meghívó, b) az írásos előterjesztés és a kihirdetett önkormányzati rendelet, c) a jelenléti ív. 23. (1) A testületi ülés jegyzőkönyvét 2 példányban kell elkészíteni. Az első példány a körjegyzőség irattárába kerül, a második példány a megyei kormányhivatal vezetőjének kerül megküldésre. (2) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül az ülésen jelenlévő testületi tagok közül választott két személy írja alá. (3) A hangfelvételt a választási ciklus lejártát követő egy évig kell őrizni. A hangfelvétel archiválásáról a körjegyző gondoskodik. 24. (1) A zárt ülésen hozott olyan döntésekről, melyek közérdekű adatokat, illetve közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, összefoglalót kell készíteni a zárt ülés jegyzőkönyvének elkészítésével egyidejűleg. (2) A nyilvános ülések dokumentumainak megtekintése, illetve a közérdekű adatokhoz való hozzáférés a körjegyzőségen biztosított. 11. Körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes ülése 25. (1) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, indítványra, sürgősségi indítványra, az előterjesztésre, az ülés rendjére, vitára, döntéshozatalra, jegyzőkönyvre vonatkozó 10. - 24. - ban foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az együttes ülést Nagyvázsony polgármestere hívja össze és vezeti. (3) Amennyiben az együttes ülésen valamelyik képviselő-testület nem határozatképes, a jelen lévő képviselő-testületi tagokat a tanácskozási jog megilleti. (4) A határozat képtelen önkormányzat képviselő-testülete az együttes ülésen tárgyalt napirendeket a soron következő rendes ülésén, vagy ha az a határidők betartása vagy sürgősség miatt nem megfelelő, a polgármester által összehívott rendkívüli ülésen tárgyalja. (5) Az együttes ülés jegyzőkönyvét az önkormányzatok polgármesterei és a körjegyző írja alá. 12. Közmeghallgatás, lakossági kapcsolatok, társulások 26. (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást és legalább egy alkalommal lakossági fórumot tart. (2) A közmeghallgatás meghirdetése meghívóval történik. A meghívók kiküldésére és közzétételére a rendes ülés meghívójára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre adott írásbeli válasz előkészítéséért a körjegyző felelős.
(4) A képviselő-testület a társadalmi bizalom szintjének növekedése érdekében az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják: falugyűlés, - lakossági fórum, (5) A fórum meghirdetését bármely képviselő a polgármesternél kezdeményezheti. (6) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. (7) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás egyéb módjaként az önkormányzati honlapon a az alábbi lehetőségeit biztosítja: - Fórum bejegyzés regisztrációval lehetséges, - Vendégkönyv a bejegyzés lehetősége bárki számára nyitott, - a polgármester, a jegyző és ügyintézők közvetlen email elérhetősége. 27. (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. (2) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli. IV. FEJEZET A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMEST ALPOLGÁRMESTER, A KÉPVISELÓŐ, A KÖRJEGYZŐSÉG ÉS A KÖRJEGYZŐ 13. A polgármester 28. (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. (2) A polgármester fogadóórája: szerda 16,00 17,00 óra 29. A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl a polgármester főbb feladatai: a) a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások szervezése b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széleskörű nyilvánosságát. c) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, d) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, e) a települési képviselők és a bizottságok munkájának segítése, f) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése, g) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése. 14. Az alpolgármester 30. (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselők közül. A képviselő-testület nem képviselő alpolgármestert nem választ. 15. A képviselő 31. (1) A képviselő döntéseit saját meggyőződése szerint hozza, szavazatát megindokolni nem köteles.
(2) A képviselő közérdekű ügyben hivatali intézkedésre vonatkozó kérésére, valamint önkormányzati ügyekben kért felvilágosításra vonatkozó írásbeli érdemi válasz előkészítését a körjegyző végzi. 32. A képviselők tiszteletdíj nélkül látják el feladatukat. 33. (1) A települési képviselőt megilleti a kérdezés és az interpellálás joga. (2) A kérdést, illetve az interpellációt szóban a napirend után terjesztheti be. (3) A testület nem dönt a kérdésre adott válasz elfogadásáról. (4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról külön nyilatkozik az interpelláló és a képviselőtestület is. (5) Az interpellációra adott írásbeli választ 15 napon belül kell megadni. E válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni. (6) Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, az adott ügyben vizsgálatot lehet elrendelni, melyben az interpelláló képviselő is részt vesz. 16. A körjegyzőség, a körjegyző 34. (1) A képviselő-testület Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó községek Képviselő-testületével közösen körjegyzőséget tart fenn. (2) A körjegyzőség szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testületek hagyják jóvá. (3) A körjegyző vagy megbízottja a Körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott ügyfélfogadási időben tart ügyfélfogadást. V. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 35. (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság. (2) A képviselő-testület eseti feladatok megoldására - egyszerű többséggel hozott határozatával - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, idejét a képviselő-testület esetenként határozza meg. (3) Az állandó bizottság 2 főből áll, akiket a képviselő-testület saját tagjai közül választ. A bizottság névjegyzékét a 3. függelék tartalmazza. (4) A képviselő-testület a bizottság elnökét és tagját az alakuló ülésen választja meg. (5) A bizottság tagjára, valamint a bizottsági elnök személyére a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. 36. (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottsági ülését a bizottság elnöke hívja össze az ülést megelőző legalább 3 nappal. Az ülést az elnök vezeti. (2) Az ülésre szóló meghívó kiküldéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, tervezett napirendjét.
(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek meghívását a napirend tárgyalásához a bizottság elnöke szükségesnek tartja. 37. (1) A bizottságok üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi: a) a meghívó, b) az írásos előterjesztés és c) a jelenléti ív. (3) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és jegyző írja alá. A bizottsági jegyzőkönyvek kezelésére a 22. rendelkezései irányadók. 38. (1) A bizottság feladata: a) az önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása, b) a polgármester, az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik, valamint a bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatok ellátása (vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, vizsgálata, képviselő-testület tájékoztatása), továbbá (2) A polgármester és a képviselő vagyonnyilatkozatába, a bizottsági ellenőrzést követően, a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság elnökénél lehet betekinteni. VI. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI 17. Az önkormányzat költségvetése, vagyona 39. (1) A költségvetést a képviselő-testület két fordulóban tárgyalja. (2) Az első fordulóban a bevételi források és a kiadási szükségletek számbavételével a képviselőtestület kialakítja az adott évi gazdasági koncepciót. (3) A költségvetési rendelet megalkotása a második fordulóban az előre meghirdetett nyilvános ülésen történik. 40. Az önkormányzat vagyonára, vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. 18. Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése 41. Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása útján gondoskodik. VII. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATA
42. (1) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat(ok) helyiséghasználatát és a működéshez szükséges tárgyi eszközöket a Nagyvázsony Kinizsi u. 96. szám alatti községháza és az IKSZT Nagyvázsony Petőfi u. 4. sz. alatti épületében. (2) Az önkormányzati működés személyi feltételeit az önkormányzat hivatalán keresztül biztosítja. (3) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat(ok) közötti kapcsolattartást a polgármester látja el. (4) A nemzetiségi önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítésével, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat együttműködési megállapodásban rögzíti. A megállapodás jelen rendelet 1. mellékletét képezi. VIII. FEJEZET HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 43. (1) A képviselő-testület helyi népszavazást a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl köteles kitűzni, ha azt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi. (2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét. 44. (1) A választópolgárok tíz százaléka népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthet minden olyan ügyet, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A népi kezdeményezést írásban, a megtárgyalni vagy újratárgyalni kért ügy pontos megjelölésével, a kezdeményezők eredeti saját kezű aláírásával ellátva lehet érvényesen benyújtani. (3) A képviselő-testület a népi kezdeményezést tartalmazó beadvány érvényességének megállapítását követő rendes ülésen köteles az ügyet megtárgyalni. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 45. (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei: a) 1. függelék: Nagyvázsony község főbb adatai b) 2. függelék: Az önkormányzat szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenysége c) 3. függelék: A képviselő-testület tagjainak és bizottságának névjegyzéke Naprakész állapotban tartásukról a körjegyző gondoskodik. 46. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
47. Hatályát veszti Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének a Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/l999.(XII. 20.) önkormányzati rendelete. Nagyvázsony, 2012. szeptember 10. Vigh-Krupla Orsolya polgármester Henn Ferencné körjegyző Kihirdetve: 2012. szeptember 17. Henn Ferencné körjegyző 1. melléklet Együttműködési megállapodás mely létrejött egyrészről Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testülete (székhelye: 8291 Nagyvázsony Kinizsi u. 96. adószáma: 15428794-2-19, törzskönyvi nyilvántartási száma 428798, képviseli: Vigh-Krupla Orsolya polgármester) a továbbiakban helyi önkormányzat másrészről Német Nemzetiségi Önkormányzat Nagyvázsony Képviselő-testülete (székhelye: 8291 Nagyvázsony Kinizsi u. 96. adószáma: 15784128-1-19, törzskönyvi nyilvántartási száma:784120 képviseli: Csebi Pogány Péter elnök) a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat felek együttesen Szerződő felek között, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 80. (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 27. (2) bekezdése alapján, az alulírt helyen és időben az alábbi tartalommal: Szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatával, a Njt. 80. (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítésével, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat. Szerződő felek kölcsönös érdekeiket figyelembe véve együttműködnek a pályázati lehetőségek kihasználásában, a nemzetiségi oktatás feltételeinek megteremtésében, rendezvények szervezésében. - A helyi önkormányzat a Körjegyzőségen keresztül segíti a nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.
- Az oktatás területén kiemelt figyelemmel kísérik a német nemzetiségi oktatást az önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben. - A helyi önkormányzat segíti a nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit. A megállapodás szabályainak kialakítása az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njt.) - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) - az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (Áht.) - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet - a 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről I. Az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása 1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot a Községháza épületében. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli. 2. A helyi önkormányzat Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Községek Körjegyzősége (a továbbiakban a helyi önkormányzat hivatala) útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a helyi önkormányzat hivatala ellátja: a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); b) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat; c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. 3. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével- a helyi önkormányzat viseli. II. A helyi önkormányzat költségvetési koncepciója elkészítésének, jóváhagyásának rendje 1. A költségvetési koncepció elkészítésének és benyújtásának határideje az Áht. 24. -a alapján a tárgyév november 30. napja, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében december 15. napja. 2. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a helyi önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő adatairól,
keretszámairól - a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban - tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét. 3. A nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójáról a nemzetiségi önkormányzatot érintő részéről- véleményt alkot, melyet határozat formájában hoz meg. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióról kialakított véleményét a koncepciótervezethez kell csatolni. 4. A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek. A koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. 5. A költségvetési koncepció elfogadását követő egy munkanapon belül a jegyző a koncepciót a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja. III. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése, tartalma, határideje 1. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően - közli a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével. 2. A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. 23. -ban és az Ávr 24. és 26-28. -ában foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tartalmaznia kell: a) a nemzetiségi önkormányzat bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban; b) a nemzetiségi önkormányzat működési, fenntartási kiadási előirányzatai költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve, c) a költségvetési egyenleg összegét, d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának összegét, e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban; f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt; g) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket; h.) amennyiben a nemzetiségi önkormányzat irányítása alá tartozik költségvetési szerv, akkor annak a bevételi és kiadási előirányzatait, engedélyezett létszámát is 4. A helyi önkormányzati hivatal által elkészített költségvetési előterjesztést és a határozat tervezetét, a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé. 5. A költségvetési határozat elfogadásának határideje tárgyév február 10. napja. IV. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
1. Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, ahhoz módosítja a költségvetésről szóló határozatát. V. Költségvetési információ szolgáltatás rendje 1. A helyi önkormányzat hivatala az Áht. 27.. (2) bekezdése szerint ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat. A feladat ellátásával kapcsolatos jogosultságokat és kötelezettségeket a gazdálkodás rendjét szabályozó belső szabályzataiban a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozóan elkülönülten szabályozza. VI. A költségvetési gazdálkodás rendje A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a helyi önkormányzat hivatala Pénzügyi Csoportja látja el. A helyi önkormányzat hivatala gondoskodik a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról. A Kötelezettségvállalás rendje: A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott kisebbségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Az Áht. 2. (1) bekezdés o) pontjában leírtak alapján kötelezettségvállalásnak minősül: a kiadási előirányzatok és az EU forrásból származó pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség - így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése után történhet. Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás szükséges a gazdasági eseményenként 100.000 Ft-ot el nem érő kifizetések, jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági döntéseken, kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségek, továbbá pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében. A kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, teljesítésigazolás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat fenti esetekben is alkalmazni kell. 1. A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről. 2. A nyilvántartásnak tartalmazni kell legalább: a kötelezettségvállalás azonosító számát, a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló dokumentum megnevezését, iktatószámát és keltét, a kötelezettségvállaló nevét,
a kötelezettségvállalás tárgyát, a kötelezettségvállalás összegét, a kötelezettségvállalás évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá a teljesítési adatokat. 3. A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartást a Pénzügyi csoport ügyintézője vezeti. A kötelezettségvállalás nyilvántartó nyilvántartás adatai alapján haladéktalanul köteles jelezni a jegyző felé, ha valamelyik kiemelt előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került. Ellenjegyzés: 4. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a helyi önkormányzat hivatala Pénzügyi Csoport vezetője és a jegyző által írásban kijelölt, a helyi önkormányzat hivatala állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. 5. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a dátum és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, valamint az arra jogosult személy aláírásával kell elvégezni. 6. A kötelezettségvállalás ellenjegyzési feladataival megbízott személynek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy - a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet, - a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, - a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. 7. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót. 8. Ha a kötelezettséget vállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr. 54. (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. Érvényesítés: 1. Az érvényesítést a jegyző által megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője végzi. 2. A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell - az összegszerűséget, - a fedezet meglétét és azt, hogy - a megelőző ügymenetben az Áht; a Korm. rendelet és az államháztartási számviteli Korm. rendelet, továbbá e Szabályzat előírásait betartották-e. 3. Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra az Ávr. 54. (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
4. Az érvényesítésnek az érvényesítve megjelölésen kívül tartalmaznia kell a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. 5. Az érvényesítés az utalványon kerül rávezetésre. A teljesítés igazolása: 1. A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult kötelezettségvállaló továbbá az általa írásban kijelölt személy. 2. A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. 3. A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, a kiadások összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás estében annak teljesítését. 4. A teljesítésigazolás - a számlán A szerződésben, megállapodásban, megrendelésben, hatósági szerződésben foglaltaknak megfelelően a beszerzés, szolgáltatás igénybevételének szükségességét igazolom. Összeg:...Ft szöveg rávezetésével, - a teljesítés igazolásának dátumával, és - a teljesítésigazolásra jogosult személy aláírásával történik. Utalványozás: 1. A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után kerülhet sor. Készpénz a házipénztárból akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt legalább egy nappal megelőzően a helyi önkormányzat hivatala pénztári feladatokkal megbízott köztisztviselőjének jelzi. 2. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben az utalványrendeletre rávezetett írásbeli rendelkezéssel lehet. 3. A készpénzes fizetési mód kivételével az utalványon fel kell tüntetni: az utalvány szót, a költségvetési évet, a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát, a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, a megterhelendő, jóváírandó pénzforgalmi számlaszámát és megnevezését, a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a keltezést, valamint az utalványozó aláírását, az érvényesítést. - A rövidített utalványon készpénzfizetési mód bizonylaton az előzőekben felsoroltak közül a számla okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. Nem kell külön utalványozni:
a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, továbbá a fizetési számla vezetésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások kiadásait, az EU forrásokból nyújtott támogatások lebonyolítási számláról történő kifizetését, a fedezetkezelői számláról, illetve a fedezetkezelői számlára történő utalás esetén az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket. 4. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. 5. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. 6. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. 7. A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a helyi önkormányzat hivatala nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért a pénzügyi csoport vezetője a felelős VII. A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése 1. A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezeti. (2013. évtől szabadon választhat pénzintézetet!) 2. A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzaton keresztül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe. VIII. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje 1. A helyi önkormányzat hivatala a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti. 2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének elnöke a felelős. IX. Vegyes rendelkezések A költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, határidők összegzése: A nemzetiségi önkormányzat határozatban véleményezi: a helyi önkormányzat éves költségvetési koncepcióját a tárgyévet megelőző év november 15-ig.