Hasonló dokumentumok
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 16/2015. (VI. 3. ) önkormányzati rendelete a évi költségvetés végrehajtásáról *

ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő





ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö






































































ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü
























Átírás:

í Í ő ó í í ó í í ó ő ó ó ö ö í í Ó í ó ó ó ó ö ö í ö ő ó ó ö ö ö ö Ó í ö ó í í ö í ó ö í ö ő ó ó ó ó ö ő ü ö í Ó ó í í ü Ó ó ó Á Í í í í ó Í Í ú Í ő ő ő ü ó Í ó ú ö í í Á ó ő

ő ö ó í ó ö í í ó ö ó ö Ó í ő ö í ó í í ő í í ó ö ő ü ö ü ö í í Ó ö ő í ö ő ó í Ú í Ó ö ú Ó ő ö í ö ó ő Í í í ó Í Í ő ö ő ó ó Ó ó ó ó ö ő ő í ű ő ü ö ó ö í ó ő ö í ö í ó Ó ö í ó ü ó ó í ű ő ó ó ö ó Ó ó Ó í í Í í ó í ő í ő ó Á í ű Í í ő ú ú Í ÍÍ Í Í Í Í ó ü Ö ő ő ó Í ó í í ö ő Ó ó ó Í Í ó ü ó ő ő ó ó ö ö í ö ő ó ó ó ó

ó ő ő ó ő Ó ő ő ő ü ö ö ő ő ö ő ö ó ó Ó ö í ü í í ö Í ö ö ö ö í ó Í ő ő ú Íö ő Í í ó ó Ö í í ü ú ö ü í ó ő ő Ó Ó í ó ö ő ü ő í í ó ő ö ó ó ö ő ö í ó ő ü ő í ú í ő ó í í í ü ő í ó ú ó í ó ó ó ó ö ö ú Ó ö ó ö ő ő ö ó ü í ő ő í ó ö í ó í Ó ő Ó ő í í í ó ő ő í

ad 1. A Knt-t a'z orszggyűis 201l' decernber 20. ülsnapjn tbgadta el, s a Magyar Közlönyben 2011. december 29-n hirdettk ki. A Knt' több lpsben_ így 2012. szeptember ljrr.2013. janur 1-jn,2013' szeptember 1_jn.20l4. szeptember 1-jn, valamint 2016.janur 1jn * lp hatlyba. A Knt. kilrirdetse s a hatlybalps legkorbbi időpontja közott teht mintegy 8 hórrapos idöszakot biztosít a jogalkotó' A felksztilshezszüksóges kellő idő csak az adott.iogszably tar1almra tekintettel vizsglható, eztl legalbb fő elemeiberr szüksges ttekinteni. hogy milyen vltozsokat eredmnyez a Krrt. a hatlyos szabúy<l'zitshoz, a kozoktatsról szóló 1993. vi LXXIX. törvny (Kotv.) rende1kezseihez kpest. 2O1?. szeptenrberi lratllyal a kozoktatiist a ncmzcti közrrevels rendszere vltja íbl. Az ít] szablyozs a kitűrzött llami clokat. az alapelveket is rir"rtően talakítja az oktatói s nevelői munkt. valanrint a tanulók s a pedagógusok.jogait s kötelezettsgeit. Uj fogalmakat vezet be s újradetinil egyes r1elrrrezo rendelkezseket. Atfogó vltoztatsokat visz vgbe a pedagógiai munka minden szakaszban. így az Óvodai nevelsben, az alapfokii s a kozpfokúoktatsban s nevelsben, valamint irj elemknt bevezeti a7' iskolai nevels-oktats szakkpesíts megszerzsre való felkszítst.uj alapokra helyezi az llanri vizsgk új rendszert. }a13. ianur 1-jtől a teleptilsi önkormnyzatok iskolafenntartói joga megsztinik. s az llanr gondoskodik * az óvoda kivtelvel * a köznevelsi alapfeladatok elltsról. Ltrejon az ir pedagógiai szakszolglati intzmnyrendszer. A tartós. stabil közintzeti viszonyok a dikok szellemi-lelki fejlődsben fontos szerepet toltenek be. Ennek rdekben rerrdelkezik irgy a Kotv. mg hatlyos rendelkezse. hogy a fenntartó legksőbb az intzkedslervezett vgreha.itsa vbenrnjus utolsó munkanapjig irozhat döntst a nevelsi-oktatsi intznrnyt'enrrtar1ói jognak tadsval, talakítsval. nlegszlintetsvel kapcsolatban, az egyb tszervezósre vonatkozó döntsek hatrideje pedig július utolsó munkanapj a. Ezz'el szemben a Knt. a 20 212013. tanv közben rendeli vgrehajtani a fe adatellts teljes szervezeti renclszernek talakítst. belertve a fenntartói jog tadst is. A 2010/2011. vi tanvben az orszgban nrűkodő 2294 ltalnos iskola 80 aá-a (1866 intzmny), a 626 gimnzium 47 %-a (295 intózmny). a 465 szakiskola 45 Yo-a (207 intzmny), a valamint a l35 spccilis szakiskola 10 oá-a (54 intzmny)települsi önkormnyzati fenntartsú volt. Központi koltsgvctsiszervknl az ta nos iskolk kevesebb oá-a (18 intzmny)s a szakiskolk nenr mint 2 oá-a (27 intznrny). a gimrrziumok rnirrtegy 3 egszen?oá-a (8 intzmny) működött' s egyetlen specilis szakiskola Serr1tartozott e körtre' A Knt. rendelkezse alapjn az llarnnak 2013' jarrur 1-jtől az eddigiekhez kpest nagysgrendekkel rrag.vobb szmú kr:znevelsi intózmrryben kell biztosítania a köznevelsi feladatok elltst. Ezek llami fenntartst az oktatsrt tblelos mirriszter egyes feladat- s lratsköreit elltó központi hivatal fog a koordinlni" amelynek ltrehozst a Kormny 20l2 nyarn tervezi. A Kormny sajtó (ltjn tett bejelentsből s nem jogszablyi rendelkezsekbol lehetett arról is rtesülrri, hogy az intzmnyfenntartó központnak jrsi szervei lesznek. A fenntartóijog tvtelót követően az llanr. illetve a nevben eljró szerv dönt pldul a köznevelósi intzmnyltesítsről.tszervezisről. negszüntetsről, tevkenysgi körrrek nródositsról, gazdlkodsi jogkörcrő1. L Z óvclda lreti s ves nyitvatar1si idejről' Meghatrozza egyebek rnellett a közrrevelsi intózrrrny kciltsgvetst.a szoci1is alapon adható kedvezmnyek feltteleit. az iskolban indítlrató osztlyok szml Az egyetr1se sztiksges a amelyekből a fenntartóra pedagógiai program azon rendelkezseinek rvrrybelpshez. jóvhagyia a köznevelsi intzmny tantrgyfe1osztst. több etkötelezettsg lrrul, valanrint A te epülsi önkorrnnyzatok intzrnnyfenntar1ói jognak llam ltali tvtele teht alapjaiban alakítja t a feladatellts kereteit. I]nnek rnegvalósítsra a Knt.2012. szeptember 1jt követoen rnindössze ngy hónapot biztosít. arni formliss teszi a döntshozatalt.ilyen rövid hataridőn belül feszített munkatempó mellett is legfeliebb az alapító clkiratok s ms dokumentumok módosítsra nyíllrat lelretősg, ln ez nem elegendo az új struktúrra tör1no tlls helyi szinten jelentkező lratsairrak felnrrsre.a rnegllapítsok elemzsre,a lehetsges kovetkezmnyek Összegzsre. 4

ő ü ó Ö í ö ü Ó ö í ö Í ű ö ú ő ó ü ő í ó í ü ö ö í Ú ö í í í ő Í Ö ó í Í í ö ö ő ö ö ö ö ö ö ó í ö ó ó ó ö ő ö ő í ó ö Í ó ö Í ü ó ó ó ó í ó ü ó ó Í í ú Í Í ő ő ó ö ö ő í ő Ö ő Á Í ó í ú í ó ű ő Í ó ő ő ő í Á Íö ó ö ü í ű ö ő ü ó ö ő ö ö í ó ö ó í Í ó Ó ö ö ó ó ó ö í ü ü ú ű ö ü ű ö ö ö ó ó ú ö í ü ö ö ő ú ö ö ő ö í ú ö í ó ó ö ő ó í ó ó ó í ö ó

Ű ó ő Ó ó í ó ó ü ö í ó í ü ő ö ő Ó ö ó ó ö ó ö ó ó ó í ő Í í í ú í í ő ó ü ő í ó ő Ö Í Í ú í í í Í Ú í ő ő Á ü ú ö ü ő Í ú ő í í ő ő ó ü í í ő í ó ö í ő ő ö ü ő ü í ó í ő ö ó ő ö ó ő í í ó ö ó í ö Í ö í ő ő ő ő Í í ö í ö ő ó ö ö ő ó ü ő í ó ó ö ö ü í ó ó ü ó ő ő Ó ő ő í ö ö ö ö ó ö ö í

ó ó ő ö ö ö Ó Ó ö Ó ú í őí ö ü ő ó Ó ó ő ö ő ó ó ó ö ö ő ó ö ü ő ó ö Í ő ü ő ö í í ó í ó ú ő ó ó í ő í ű ő ü ő ö ő í ő í ő Ó ü ü ö ű í ó ó ü ő ó ó ó ő ü ö ó ó ú ő ő ő ő ü ó ö í ü ő ó ó ő ő ó ó ú ő ü í ó í ö ő ő í ő ó ó ó í ó ü ó ó ő ü ö ö ű ó ó ó ő ő ő ő ó ó Í ő í ó Í ú ő ó ó ü ó ő ó ő ő ó ö ó ó í ó ó ú ö ő ü ó ő ó ő ő í ó ő ö ő í ő Í ü ő ő í Ó

í ó Í ö í ö ú ő ö ö ö í ü ö ö ú í ü ö í Í ó Í ő ó Á Í ő í Í Í ő ó Á Ö ö Í Í ő ö ö í ú Í ú ú í ó í Í ö Í ő ő ó Ó ö ő ú ó ö ú ő í ö ü ő ü ó ö ó ő ö ü ő ö í ó ó ő í í ö őí ö ó ö ö í Ó í ö ö ö í ő í ó ö ö í ö ö ü ö ö ú ó ő í ó ö í ó í Ó ő ó í ó ö Í Ó í Ó ó í ő í Í ö ü ö ö ü

Ó ö ó ő ö ő ó ö ő ó ü ö ö ö ó ó ó ó ő ó ő ü ő í ö í ö í ő í ő í í ó í ü ó ö ó ü ő ö ö ü ő Ő ö ö í í ő ő Ó ö í ó ő ő ü ü í Í ú ő ő ő ő ü ő í ó í í ö ó ö í ó ü í ő ü í ó ü ő ő ü ő ó ü ó ó Ó ü ő ö ö ő í Ó ó ü í ó ő Ó ü ő ó ü ö ő ó Í Ö ö í ó ő í í ú ö ő ő ú ö ö ó ő ö ö ó ó ü ó ő ö í ü ő í ú ü Ü

Ó ó Í í ü ő ő ö ő ő Ó ő ő Ó ő ö ó í ó ü Í ú ó ó ő ú ó ú ó ő ő Í ő ö í ö í ó ó í ó ü ő ö ő ö ü ő ö í ő ó ú ö ő ó ú ő ő ü í ó ő ó ő ő í Í í í ő Í ü ü Ó ó ö ó ö í ő ü ö ö ú í ü ö í Í Ó ó Á ő í í Í ő ó í ó Í ő í ő Á ö Ö ő í ő Í ő ő Í ó í ú ó í ó Ó ö í í ő í í í ó ó ü ö ő í Ú ő ö ó ü ö í ó ö í ö ö ő ö ő ó

Az llanr egyik alapvető Szerepe a gyertrrekek jogai vdelrnben, hogy meghattozza az alapvető jogaik rvrryesítsnek garanciit.8 Az Alkotrnriybírósg elso[nt az egszsges környezethez va\ő joggal összefuggsben nrondta ki. maid egy 201 l. vi hatrozatban szlesebb osszeftlggsben is rrregfogalrrla'zta.lrogy az alkotmnyos jogvdelem egyszer mr elrt szintje s garancilis rendszere nenr csökjientlrető. alapelenreirrek köre nem szűkíthető, csak - egszen kivteles esetben - ms alapjog vdelrrre rdekberr. a szüksgessg-arrryossg nrrcjnek figyelembe vtelvels Úrgy. l'rogy az rintett alapjogok lrryeges tartalma rre srüljön.' A, Alkotmnybírósg ksobbi gyakorlata adhat nlajd vlaszt arla a krdsre. hogy az alkotnrnyos jogvdelerrr mr elrt szintjnek megőrzsc vonatkozó llarrri kötelezettsget ki lelret-e ter. eszieni a trsadalom ki'ilörrösen vdett csoportjaira. így a gyerrrlekekre is. ad 1' Magyarorszg a Ciyerrrrekjogi Egyeztlrrry 3. cikk l. pontja alapjn vllalta, lrogy a szocilis vclelenr köz- s magrrintztrrnyei. a bírósgok. a kozigazgatsi lratósgok s a törr'nyhozó szervek nrinclen. a gvernrckr:t rirrtő dörrtstikben a g}.'ermek rninrjenek felelt lló rdektveszik fi gyelenrbe elsclsorban. E l'ilalssal clsszharrgban a kcjzoktats jelerrlegí rendszerben a gyelmek mindenek felett 1ló rdeke olyarr ltalnosan rvnyesítendoelv, anrelyet az oktats szervezsben. irnyítsbarr. rnűködtetsben, feladatairrak vgrehajtsbarr közreműködőknek figyelenrbe kell verrnitik dcintseik, irrtzkedseik nreglrozatalakor. Ezen elv rvnyesülsnekgarancija. hogy a fenntartói vagy intztrrnr'i lratskörben lrozott. a gyerrnek nrindenek felett l1ó rdekr,e1 elienttes nrinden dönts semmis. A Ko1v. az ilyerr clorrts következtben előllott srelenr orvoslsa rdekbenspecilis elirsi szablyokat s jogkövetkezmrryeket is biztosít. A Knt. ezzel szetnbetr nem tartallnazza gyer'mek rrrindenek felett 1ló rdeknekvdelnrt' s e követelmny r'trs rendelkezsekbol senr vezetlrető le. F,z azú.agglyos, mert a gyerrrrekek a trsadaiorn külörrösen vdett csopordt alkotjk. ezrt rdekeik vdelmtaz egyík leglnyegesebb prioritsnak ke I1crre tekirrterri az oket rirrto köznevelsi döntsek előkszítsekor s rneghozatalakor. ÁllrisponÍonl szerinl az Álap:Ót'vn.l'.YL:I. cikk (t) bekezd.sbőt s u Gvermeklogi Eg1"e:mny rentlelkez^yeib(il kovetke:(jen./blmerlil, hog.' tt jogalkolo llntlaszícisíkovele l e! uzzul, htlgy ct Knt-ben nem bizítlsítja a g,-ernrck nlindenek.lblett utltj rclekneka köznet,el's egszt (tí httl ó el ve k n ad 2. t y a A l rj ry rtlle s ii l ti s t. Gyerrnekjogi Egycznróny vonatkozsban gyermek az a szemly' aki a tizennyolcadik letvtnem töltötte be' kivve. Ira a re alkalnrazandó jogszablyok rtelmben rragykorírsgt rrrr korbban eleri. A Gyerrrrekjogi Egyezmrry 28' cikke a\apjn a rszes llamok elismerik a gyenrreknek az oktatslroz való jogt. s e jog eyakorlsnak tbkozatos, az eslyegyenlosg alapjn való gyakorlsa cl1ból koteleseli szmukra az alapfokú oktatst kötelezőv s ingyerress tenrri. A tankötelezettsg alsó s f-első hatrt az Európai Unió nem hatro Zza meg kötelezo.jelleggel a tagllanrok szrrrra. A legtöbb európai orszgban a tankötelezettsg felső hatra a tizenhatoclik ietv.rrríg i\4agyarorszg rrrellett hrorrr llarrrbarr (Belgiunrban, Flollar.rdibarr s Nrtretorszgban) tizerrnyolc v. Az Alaptör'vny nem rerrdeikezik a tarrkötelezcttsgről' ezrl az. llanr - ns alkotmn}'os.iogok keretei között - szabadon dörrthet annak kezdő s befejezo időpontiról. Magyarorszgon a tarrkijtelezettsg az 196l. vi oktatsi refornrtól kezdődően egszert 2003' szeptember 1-jig lőszablyknt annak a tanvnek a vgigtartott. atnelyben a tanuló a tizerrhatodik letvtbetöltötte' Azon tanulók esetben azonban, akik tanrrlmnyaikat az 1998l99. tarrvben' illetve ezt köl,etőerr kezdtk meg. a tarrkijtelezettsg kt vvel meglrosszabbodott. A közoktats jelerrlegi rerrdszerben a tankötelezettsg annak a tanvnek a vgigtart' atnelyben a tanr'rló tizennyolcadik letvtbetö1ti. A sajtos rrevelsi ignytítarruló tankötelezettsge nreglrosszabbítható legfeljebb annak a tanvrrek a vgig.anrelybetr a irtrszadik letvtbetölti. ' vo. o 434lEl2000. AB ltatrozat Lrd,6ll20l1. (VII" 13.) AB lratrtrzat 11

ö Ó ö Ó í ó ö ü í ó ü Á ó í ó Ü ü ö ó ó ö ö ő í Íő ö ö ó ó ó ő ó ö ó í ó ú í ó ó ó ö ö í ö ó ö ö ó Ó í í ü Í í ó í í Í ő ö í ü ö ö ü í ö ő í ö ö í ö ó í ö ő ü ú Í Í Í í ó ú ó ő ő Í ö í ú í í Í Í ő Í ő Ö ő í ú í í Í í ó í ó í ő ó í í ü í ó ö í ö ó í ű í í ü ö ü í ó ö í ííí Í ú ö í ü Í Í Í Ó Í ö ú

ü ö ö Í ó í í Ö íí ó ó í ü Á ö í Í Ö ú Í ő Í Í í ű ó ű ő ő ö í í í ó ő ö ü í ó ö ő í ö í ö ú ő ö í ö ö í ó ő Á ó í Í í Ó ö í ő Íü ő ö ö ü ú ö ó Ó