Amit az influenzáról tudni kell Megválaszolandó kérdések A betegséget először Krisztus előtt 412-ben írták le és az elnevezés a latin befolyásolni szóból ered; az influenza még mindig nagymértékben befolyásolja világszerte az emberi közösségeket mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból. A tudósok évszázadok óta háborút viselnek az influenza ellen, de minthogy ez a ravasz vírus szezonról szezonra változik, mindig sikerült egy lépéssel előbbre járnia. A 2000. évhez érkezve azonban, a tudósoknak végülis sikerült jobban megérteniük a vírus természetét, minek eredményeként új gyógyszereket fejlesztettek ki az influenza kezelésére. Az Influenza Enciklopédia részletes válaszokat ad az influenzával, annak tüneteivel, diagnózisával, megelőzésével és kezelésével kapcsolatos, leggyakrabban feltett kérdésekre. A betegségről Mi az influenza? Az influenzavírus, olyan fertőző vírus, mely a felső és alsó légutakban az orrot, a mandulákat, a torkot, a tüdőket és a középfület fertőzi meg. A vírus a test más részeiben is megtalálható. Az influenza tipikusan az őszi és téli hónapokban fordul elő, az északi féltekén októbertől áprilisig, a déli féltekén áprilistól szeptemberig. Jellemző, hogy robbanásszerűen tör ki az egyes földrajzi övezetekben, és a járvány 6-8 hétig tart. Az influenzavírusok az orthomyxovírusok családjába tartoznak. A tudósok az 1930-as években izoláltak először emberből származó influenza törzset. A további kutatások kiderítették, hogy a klinikai betegséget okozó influenza vírusnak két formája van, az A típus és a B típus, melyek belső fehérjéikben különböznek egymástól. A és B típus két felületi fehérjéjük van, a pálca alakú hemagglutinin és a gomba formájú neuraminidáz. Ma már tudjuk, hogy a neuraminidáz fehérje aktív centrumának szerkezete és aminosav sorrendje nagyon állandó az összes influenza vírusban. Emiatt a vírus neuraminidáz fehérjéje nagyon ígéretes támadáspont az influenzavírus-ellenes kezelés számára. A típus a leggyakrabban előforduló törzs, mely a legveszélyesebb helyi- és világjárványokat okozza. Az A típusú vírus az emberen kívül néhány állatfajt is megfertőz, pl. disznókat, lovakat és igen sok madárfajt. B típus ez is okozhat járványokat, de a B típus csak emberre fertőző. Kik a legveszélyeztetettebbek? Az influenzát mindenki megkaphatja. Évente 100 millió ember betegszik meg 1. oldal
Európában, Japánban és az USA-ban. Évente 10 felnőttből 1, és 10 gyermekből 3 lesz influenzás. Az egészségügyi hatóságok felmérése szerint főleg felnőttek fertőződnek influenzával, akik legtöbbje "egészséges" volt a fertőzés előtt. Hogyan terjed az influenza? Az influenza elsősorban emberről emberre terjed a nyálcseppek, vagy kis részecske nagyságú aeroszolok révén köhögéskor vagy tüsszentéskor. Az orron és a szájon keresztül belélegzett vírusrészecskék lerakódnak a légutak teljes hosszában, vagyis az orrban, a középfülben, a torokban és a tüdőben. Az inkubációs periódus 18-72 óra, ezen idő alatt a fertőzött személy már terjeszti a vírust. A fertőzött személy a tünetek megjelenése után még négy-hat napig terjeszti a vírust. Milyen szövődmények kísérhetik az influenzát? Az influenza fertőzés nagy valószínűséggel okoz komplikációkat. Ezek lehetnek: középfül gyulladás, arcüreggyulladás és tüdőgyulladás. Szívizomgyulladás és agyvelőgyulladás is előfordulhat. A leggyakoribb halálos kimenetelű komplikáció a tüdőgyulladás, mely minden betegcsoportban előfordulhat. A különböző okokból fellépő tüdőgyulladás halálozási aránya 7 és 42 % között van. Az influenza komplikációi: Légzőszervi Nem légzőszervi középfülgyulladás lázas görcsök primer tüdőgyulladás toxikus shock szindróma másodlagos bakteriális tüdőgyulladás Reye szindróma a krónikus légzőszervi betegségek rosszabbodása izomgyulladás a légcsőhurut csecsemőkön és kisgyermekeken szívizomgyulladás agyhártyagyulladás Guillain-Barré szindróma Hogyan befolyásolja az influenza a munkavégző képességet? Az influenza a munkából való hiányzás egyik fő oka. A számítások szerint az összes betegség miatti hiányzás egytizedéért felelős, ez kb. megegyezik a mozgásszervi betegségek számával és kétszer akkora, mint a pszichiátriai betegségek miatti hiányzás. Az USA egészségügyi statisztikái szerint 79 millió munkanap esett ki 1995-ben influenza miatt. A belga adatok szerint (10 millió lakos) a munkából való hiányzás 56%-kal nő az influenza szezonban, és 500.000 munkanap esik ki az influenza csúcs idején. Az influenza nagymértékben rontja a reakcióidőt és a teljesítőképességet. Az influenzás betegek reakcióideje 55%-kal csökken az egészséges egyénekéhez képest. 2. oldal
Milyen az influenza miatti halálozási arány? Az USA-ban 1958-1986 között minden egyes év telén az előrejelzett haláleseteknél átlagosan 10.000-rel több halálozás fordult elő, és volt három olyan év, amikor 40.000-rel magasabb halálozási arányt észleltek. Az Egyesült Királyságban egy tipikus téli időszakban 3000-4000 haláleset történik influenza miatt. Tünetek és diagnózis A három legfontosabb adat, mely biztosítja az influenza pontos diagnózisát: Tudni kell, hogy van-e influenza a térségben Ismerni kell az influenza KLASSZIKUS tüneteit Pontosan el kell tudni különíteni az influenza és a megfázás tüneteit Az influenza diagnózisa melyek az árulkodó jelek és tünetek? A betegség hírtelen fellépése A betegség olyan érzést kelt, "mintha úthenger gázolt volna át az emberen" Magas, tartós láz (egészen 41C-ig) Erős fájdalmak, fejfájás is beleértve Tartósan fennálló fáradtság és gyengeség érzés Mellkasi panaszok és köhögés Nagyon rossz közérzet, levertség (a specifikus tüneteken kívül) Mi a különbség a megfázás és az influenza között? Gyakran hallani, hogy az emberek egy komolyabb megfázást influenzaként emlegetnek. A megnevezést több esetben használják rosszul, mint jól. Az influenza leteríti az embert. Nagyon egyértelmű különbség van az influenza és a közönséges megfázás között: Influenza Közönséges megfázás A tünetek megjelenése A tünetek hirtelen jelennek meg, és órákon belül rosszabbodnak. A betegek gyakran pontosan emlékeznek arra az időre, amikor a betegség kitört rajtuk. A tünetek fokozatosan fejlődnek ki. Torokfájás Rendkívül erős torokfájás, "mintha egy oroszlán marcangolná a mandulákat". Torokkaparás, de nem nagyon erős. Hőmérséklet Magas láz, akár 41ºC is lehet, mert a szervezet megpróbálja túlmelegedéssel megölni a vírust. Általában enyhe hőemelkedés. 3. oldal
Fejfájás A nagyon erős fejfájás mindig jelen van. Esetenként enyhe fejfájás. Új Szöveges dokumentum Fájdalmak Hirtelen fellépés. Az egész test fáj, különösen az izületek. Fáradtság, gyengeség érzése. Enyhe fájdalom, általában a lábakra korlátozódik. Köhögés, tüsszögés A köhögés gyakori, tüsszögés ritkán fordul elő. Gyakori a tüsszögés és az orrdugulás, mert ez a vírus az orrban koncentrálódik. A betegség lefolyása 1-2 hétig rosszullét, mellkasi problémák gyakoriak. Gyors gyógyulás. Komplikációk Súlyosak, pl. tüdőgyulladás, sinusitis, bronchitis, gyermekeken középfül gyulladás. Enyhék. Influenza járvány tör ki honnan tudja az orvos, hogy a területen influenzás megbetegedések vannak? Influenza járvány tör ki Influenza járvány gyakorlatilag minden évben van, csak a kiterjedése és súlyossága más minden évben. Az influenza járvány kitörése jellegzetes módon történik. A kis, izolált területeken való megjelenés után fokozatosan sokasodnak az esetek, melyek száma 3-4 hét alatt érik el a csúcsot, majd hasonló idő alatt csökken. Influenza figyelő szolgálat Az influenzavírus aktivitását folyamatosan monitorozzák az egész influenza szezon alatt. Ez azért fontos, mert a vírustörzsek változásai megjósolhatatlanok és mert ez alapján készítik minden évben a járványjelentést. A legtöbb országnak megvan a maga rendszere az évenkénti influenza járvány megjelenésének és terjedésének monitorozására. A nemzeti programok különbözőek, de igen sok azon alapul, hogy van egy egész országra kiterjedő háziorvosi "figyelő" hálózat amely jelenti, ha influenza-szerű eseteket észlelnek és ezektől a betegektől orr és torok váladékot küldenek be a közegészségügyi laboratóriumokba analízisre. Ezeket az adatokat közlik aztán különböző rendszereket használva. A WHO koordinálja az információcserét, a globális influenza felügyelet területén a "Flu Net"-et használva, mely az egész világon összeköti a Nemzeti Influenza Központokat és Együttműködő Centrumokat. Az egész világon több, mint 10 nemzeti centrumot vontak be a munkába. Napjaink megelőzési és kezelési lehetőségei 4. oldal
Influenza megelőzés mennyire hatásos az influenza oltás? A megelőzési stratégia a különösen veszélyeztetett csoportok vakcinációjára (beoltására) koncentrál és megpróbálja megelőzni a fertőzést. A vizsgálatok szerint a vakcinák általában 30-90%-ban hatékonyak. Ha azonban egy előre meg nem jósolható új törzs jelenik meg, miután a vakcinát előállították és beadták, a beoltott személyek nem lesznek védettek az új influenzavírus ellen. Az oltást minden évben meg kell ismételni. Hogyan kezelik jelenleg az influenzát? Az influenza kezelését célzó lehetőségek meglehetősen behatároltak. A legtöbb ember megpróbálja a tüneteket vény nélkül kapható gyógyszerekkel csökkenteni. Gyakran írnak fel antibiotikumokat, ezek azonban csak a bakteriális fertőzésekre hatnak, vírus által okozott fertőzésre nem. A jelenleg kapható vírusellenes gyógyszerek, melyek a korai 1980-as évek óta vannak forgalomban, nem gyakran kerülnek alkalmazásra, mert hatásspektrumuk szűk, mellékhatásaik vannak és gyorsan kialakul irántuk a rezisztencia. Napjainkban azonban a kutatóknak sikerült előállítani egy új gyógyszercsoporba tartozó hatóanyagot a neuraminidáz gátlót, mely képes az influenza fertőzés kiváltó oka, a vírus ellen fellépni. Mik a neuraminidáz gátlók és hogyan harcolnak az inlfuenza ellen? A neuraminidáz gátlók célba veszik és gátolják az influenza vírus két fő felszíni stuktúrája közül az egyiket, a gomba formájú neuraminidáz fehérjét. A neuraminidáz lényeges szerepet játszik a vírusnak a fertőzött sejtből való kiszabadulásában, így lehetővé téve szétterjedését és további sejtek megfertőződését. Ha a neuraminidázt gátoljuk, az újonnan termelt vírusok a sejtfelszínhez és egymáshoz ragadnak, így nem tudnak elszabadulni és új sejteket megfertőzni. A neuraminidáz enzim aktív centrumának felfedezése jelentette az áttörést, hiszen a kutatók a vírusnak azt a részét keresték, mely az összes influenzavírusban ugyanolyan. Két neuraminidáz gátlót fejlesztettek ki az influenza kezelésére: Az elsőt, a zanamivirt, száraz por formájában egy inhaláló készülék segítségével kell belélegezni, mely így a tüdőben gátolja a vírust. Egy kényelmesebben használható, szájon keresztül alkalmazható forma utáni kutatás az oseltamivir kifejlesztését eredményezte. Az oseltamivir valóban könnyen és megbízhatóan alkalmazható az influenza kezelésére. Gyorsan egyenletes, aktív gyógyszerszintet hoz létre, ami gátolja az influenzavírust nemcsak a tüdőben, hanem a vírusfertőzés más helyein is. Minél előbb, annál jobb! Nagyon fontos, hogy a neuraminidáz gátlókkal történő kezelést minél előbb kezdjék el a fertőzés észlelése után, a lehető legjobb klinikai hatás elérésére. Minél előbb 5. oldal
gátoljuk a vírus terjedését, annál hamarabb állunk talpra. 6. oldal