DE OEC Orvosi rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna



Hasonló dokumentumok
Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Vekerdy-Nagy Zsuzsanna tájékoztató Emmi, BUDAPEST Március 5.

Neurológiai kórképek rehabilitációja - stroke rehabilitáció. Péley Iván dr. Idegsebészeti Klinika Súlyos Agysérültek Rehabilitációs Osztálya

Elsőbbségi rehabilitációt igénylő betegek ellátása. Dr. Horváth Katalin Harkányi napok,

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK

OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök a stroke utáni rehabilitációban

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

neuropathiák a gyakorlatban

Gyakrabban előforduló kórképek. Sclerosis multiplex Parkinson-kór Polyneuropathiák Postpolios syndroma

Együtt!...formális és informális kapcsolatok az otthoni szakápolási szolgálat és a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézet között.

Az agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására

A mozgásszervi fogyatékosok

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

Neurológiai kórképek

Gyermekek rehabilitációjának lehetőségei napjainkban. Dr. Lővei Csilla

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve

A parakenu sport specialis orvosi sajátságai - kategorizálás. Dr. Bejek Zoltán Ph.D.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat május 15.

Rehabilitáció. Postpolio-szindróma


DE OEC Orvosi rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna Szintentartó tanfolyam BUDAPEST 2014.

Mit tehet a gyógytornász? Súlyos mozgásfogyatékosság. Enyhe fokú mozgásfogyatékosság. Pozícionálás. Passzív mozgatás

Parkinson-kór és Parkinson-szindrómák. Klinikai szempontok

Törékeny idősek FRAILTY SZINDRÓMA

III./ Egyes dystonia szindrómák. III./ Blepharospasmus

Reumatológia és rehabilitáció határterületei Újdonságok a kombinált fizioterápiában

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Védőoltások. DTPa, MMR, IPV DR. MOSOLYGÓ TÍMEA SZTE-ÁOK ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET március 10.

KÉRDŐÍV AZ ORFMMT SZEKCIÓINAK ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ. I. A szekció adatai

Rossz prognózisú jóindulatú daganatok

ESETBEMUTATÁS. Csekné Zsuzsa, Guruló Műhely Kaposvár

Égéssérült gyermekek rehabilitációja

Alapfokú elsősegélynyújtás.

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Más mint a többi! Más mint a többi?

Sclerosis multiplex. Dr. Csépány Tünde December 11.

PARKINSON-KÓR. A korai felismerés és kezelés nagymértékben megkönnyítheti a beteg és környezete életét

Neurológiai betegek rehabilitáci

A fizioterápia szerepe a Heine-Medin betegség által okozott fogyatékosság

Virtuális valóság rendszerek alkalmazása Parkinson betegek kezelésében

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében

Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Koraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív

Segédeszközök szerepe geriátriai rehabilitáció során. dr Császár Tamás Zala Megyei Kórház Geriátria,Belgyógyászati Rehabilitáció és Utókezelő Osztály

Csigolyatörések gyógytornája. Készítette: Tihanyi Renáta

Stroke-ospáciensek felső végtagi funkcionális terápiájának hatékonyabbá tétele új, 4 csatornás FES (funkcionális elektromos stimuláció) segítségével

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

ONKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon

Plazmaferezis neurológiai kórképekben. Devic betegség. Dr.Simó Magdolna SE Neurológiai Klinika

Egy titokzatos betegség és rehabilitációs lehetőségei

Koraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív

KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN

Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján


Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

A vizsgáló eljárások fejlődése (mágneses rezonancián

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:

Segédeszközök használata a gyakorlatban. Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia

SCLEROSIS MULTIPLEX ÉS NAK GYAKORLATI SZEMPONTJAI

TÁRSSZERZŐ - HATÁRIDŐ: JÚNIUS 30.

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

UMCSC Department of Rehabilitation and Physical Medicine, Debrecen Hungary. Vekerdy.Nagy Zsuzsanna

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Motoneuronbetegségek. dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika

REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁSI PROGRAMOK SZABÁLYKÖNYV

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat május 16.

Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban

Csépány Tünde Október 03.

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Szerzők: Margittai Bernadett (1,2), Horváth Mónika (1,3), Bretz Károly (2), Tihanyi József (2), Fazekas Gábor (1) (1) Szent János Kórház,

Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-

Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATHOZ. Geriátriai szakápoló szakképesítés Geriátriai szakápolás modul. 1.

Lebeny syndromák. Dr. Fekete István május 02.

Hepatitis C vírus és cryoglobulinaemia

Átírás:

rvosi rehabilitáció és izikális edicina anszék Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

Neurorehabilitáció: neurológiai betegségek, az idegrendszer valamely részét ért károsodás következtében létrejövő funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció A neurorehabilitációs tevékenység döntő része a mozgásterápia, de emellett a kognitív remediáció, a nyelvi zavarok terápiája és a viselkedés-modifikáció is fontos terület.

Bénulások és akinesisek Koordinációs zavarok. gyensúlyzavar. Apraxiák Akarattól független mozgások (tremor, ballizmus, atetózis) Érzékszervi zavar; érzészavar, fájdalom Vegetatív zavar udatzavar (vigilitás, tartalom) egismerési (gnosztikus) zavar A beszéd nyelvi zavara (aphasia)

egyszeri heveny katasztrófa (pl. stroke, koponya-agysérülés) utáni rehabilitáció krónikus neurológiai betegséggel (pl. sclerosis multiplex, cerebralis paresis, Parkinson kór) élő személyek rehabilitációja

oedema csökkenése, a diaschisisből való helyreállás (vascularis laesio esetén ezen kívül a penumbra viszonylagos épen maradása) az érett (sőt kisebb mértékben az idős) agy agykárosodás által indukált plaszticitása

Az egyszeri akut történés után: bizonyos ideig (utána: integráció szaka) Krónikus betegség esetén: élethossziglani lehet

Az egyszeri akut történés után: maximális célkitűzés remediációs stratégia Krónikus betegség esetén: submaximális célkitűzés; állapotromlás akadályozása / egyensúly megatartás / életminőség javítása /speciális eszközök alkalmazása, stb.

Az egyszeri akut történés után: stabil állapot, esetleg spontán neurológiai helyreállás + tanulás lehetősége Krónikus betegség esetén: újabb funkcionális károsodások, különösen a progrediáló kórformáknál (versenyfutás az idővel)

gyszeri krónikus Vezető neurológiai tünet(együttes) Neurológia funkciókárosodás (pl. járászavar oka lehet paresis, hypaesthesia, ataxia, apraxia) Életszakasz szerint rauma vagy betegség Lokalizáció szerint (izom, periph.idegr., kp.idegr.) Patológia (patogenetika) szerint fizikai és kémiai (alkohol), genetikailag determinált, allerg.és immunol., fertőző, degeneratív, daganatos, vascularis (gerincvelői keringészavar is)

ehabilitációs Programok - döntően fekvőbeteg ellátásban 1. Stroke-ot követő rehabilitáció 2. gyéb krónikus neurológiai betegségek okozta fogyatékosság miatt szükséges 2-1. Sclerosis multiplex, és egyéb progrediáló neurológiai betegség miatt szükséges rehabilitáció 2-2. Heine edin betegség és cerebralis paresis, stb. következtében kialakult felnőttkori funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció 2-3. Perifériás neuropathia következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció 2-4. Parkinson kór esetén szükséges rehabilitáció 4. fájdalom-szindrómák 4-4. Neuropathiás és egyéb krónikus nem daganatos fájdalom következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció 14. Agysérülést követően (traumás és nem traumás) szükséges 15. Gerincvelő sérülést követően (traumás és nem traumás) szükséges 18. Gyermekkorúak rehabilitációja az 1-17 programokban leírtakon kívül 18-1. erebralis paresis következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció 18-2. eningomyelocele következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság

20. Neurogen hólyag és végbél dysfunkciók miatt szükséges rehabilitáció 21. Spaszticitás és mozgászavarok miatt fogyatékosok komplex ellátása és rehabilitációja 22. A verbális kommunikáció zavarai felnőttkori/ gyermekkori szerzett agysérülés (pl. afázia, súlyos dysartria) miatt szükséges rehabilitáció 23. Kognitív zavarok szerzett agysérülés miatt szükséges rehabilitáció

A neurorehabilitáció egyik érdekes sajátossága, hogy a kezelési technikák tünet-függőek. Pl. ataxia esetén hasonló a teendő, bármi okozza azt. ontos azonban tudnunk, hogy csak a kezelési technikák tünet-függőek, a stratégiát (egyéni rehabilitációs terv) már jelentősen befolyásolja az alapbetegség (Például: progresszív kórkép esetén szubmaximális célkitűzés, malignus daganat esetén gyorsított program), az életkor és a társuló betegségek (fogyatékosság)

1) általános kondíció javítása 2) meglévő izomerő növelése 3) a meglévő mozgások minőségének, koordinációjának javítása 4) kontrakturák megelőzése 5) pótlófunkciók kiépítése Kifáradás kerülendő, inkább naponta többszöri, rövidebb foglalkozások kívánatosak

nem feltétlenül van összefüggésben valamely károsodott funkció helyreállásával, sőt káros is lehet! terápia által serkentett és modulált legyen! (legyen terápia, megfelelő legyen a miliő serkentő, de nem túlfárasztó) záltal ugyanis a plaszticitás nem csak a heveny agykárosodás, hanem a periféria felől érkező kedvező külső stimulusok is indukálják.

A Parkinson kór vezető tünetei a hypo- vagy akinesis, a rigor és a nyugalmi tremor. A betegség későbbi szakában tartási instabilitás alakul ki. indezt vegetatív tünetek (ortosztatikus hypotonia), fáradtság, alvászavar és kognitív tünetek, a hangulati élet zavarai is kísérhetik. A rehabilitációs szükségletet elsősorban a mozgászavarból, másodsorban a kognitív hanyatlásból eredő fogyatékosság határozza meg. A beteg kezelését speciális gyógyszer + fizioterápia együttese határozza meg. A rehabilitációs team-ben feltétlenül szükséges neurológus szakorvos.

ő tünetek (3+1+1) remor igor Bradykinesia (mozgás indítási nehézség, mozgás lassulás, automatikus mozgások megszűnése) és hypokinesis (mozgásamplitudó csökkenés, különösen ismételt mozgássor esetén) artási instabilitás (posturalis reflexek megszűnése) Hajlott testtartás

Levezethető tünetek Hypomimia (maszk, pislogás csökken) Halk és monoton beszéd icrographia Járászavar (apróléptű-csoszogó járás, karok fiziol.synkin.csökk., megfordulás több lépésből) Hozzászegődő kórállapotok (átlag életkor 65 év) ementia epressio Idős beteg esetén geriátriai jellegzetességek és esetleg szociális izoláció

Stage 0 No clinical signs evident I II III IV V Unilateral involvement escription Bilateral involvement but no postural abnormalities Bilateral involvement with mild postural imbalance on examination or history of poor balance or falls; patient leads independent life Bilateral involvement with postural instability; patient requires substantial help Severe, fully developed disease; patient restricted to bed or wheelchair

100% ompletely independent. Able to do all chores without slowness, difficulty or impairment. ssentially normal. Unaware of any difficulty 80% ompletely independent in most chores. akes twice as long. onscious of difficulty and slowness 60% Some dependency. an do most chores, but exceeding slowly and with much effort. rror; sometimes impossible 40% Very dependent. an assist with all chores, but few alone 20% Nothing alone. an be slight help with some chores. 0% annot swallow, bladder and bowel not functioning, Bed-ridden.

Gyógytorna: passzív mozgatás, automatizmusok és synkinesisek facilitálása, ritmusos gyakorlatok, járásgyakorlás, mimika fejlesztése (nordic walking) áncterápia Beszéd foglalkozások, írás Pszichés vezetés (önmegfigyelés csökkentése, izoláció kivédése, állapot elfogadásának segítése) Szocioterápia, klub

A sclerosis multiplex a leggyakoribb szervi idegbetegség az epilepszia mellet. A betegség okát pontosan ma sem ismerjük, az utóbbi évtizedekben az autoimmun folyamat és a vírusos eredet lehetősége került előtérbe. lőfordulása földrajzi viszonyokhoz kötött, az északi országokban gyakoribb, mint a déliekben. Nőknél kétszer gyakrabban fordul elő.

üneteit a központi idegrendszer fehérállományának szétszórt demyelinisatios gócai okozzák erre utal a betegség elnevezésében a multiplex jelző. Az első tünetek igen változatosak, leggyakrabban a 20-40 életév között jelentkeznek. Kezdeti tünetek: Kettős látás, néha a látás átmeneti elvesztése, szemteke rezgés, tagolt (skandáló) beszéd, változó kiterjedésű zsibbadások, a végtagokban remegések, bénulások.

Bénulás (paraparézis vagy plégia, hemiparézis vagy plégia) gerincvelői folyamatok határozzák meg döntően. Vizelési zavar, amely vizelettartási vagy vizelési képtelenség formájába léphet fel. Nyúltvelői góc esetében: nyelészavar, félrenyelés, hányás, légzészavar Hangulati élet zavarai

shub-okban A betegség lefolyására a hullámzás a jellemző: rosszabbodások és jobb állapotok váltakoznak. A betegek egyharmadánál a lefolyás folyamatosan progrediáló. A rosszabbodás megmutatkozhat ugyanazon tünetek súlyosbodásában, vagy új elváltozások fellépésében

A sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél az immunrendszer tévedésből elpusztítja a myelinhüvelyt létrehozó sejteket. A folyamat során kialakuló gyulladás eredményeként a myelinhüvely megduzzad és leválik az idegrostokról. A levált myelin idővel elpusztul, helyét megkeményedett (sclerotisáló), foltokban kialakuló hegszövet veszi át a rostokon. Amikor az ideg impulzusok elérik a károsodott területet, az impulzusok nem tudnak továbbterjedni, így az információ elakad. Végeredményként a folyamat az idegek elpusztulásához vezet, amely az S-mel együtt járó tartós károsodásnak az alapja.

Lábon állás megőrzése Antispasztikus terápia (per os, intrathecalisan) Kontraktúra megelőzés / kezelés rőnlét fokozása Shub-ok után mozgásterápia újraértékelése GYS szükséglet folyamatos monitorozása (ortézisek, mobilitást segítő eszközök, stb) Lelki egyensúly megtartása Látászavar esetén vizuális tréning

Kórokozó: Poliovírus 1, 2, 3 típusa /Picornaviridae családba tartozó enterovírus. gyszálú NS, 3 szerotípus/. ertőzőforrás: ember tünetmentes ürítő vagy beteg erjedési mód: enterális, széklettel 3-30 napig ürül, torokváladék cseppfertőzés, (fertőzött élelmiszer, tárgy, szennyvíz) Lappangási idő: 3-35 nap, ünetek: általában tünetmentes, enteralis v. légúti hurut, meningeális szak, paralitikus szak (petyhüdt típusú. aszimmetrikus) A patológiás elváltozás helye : - gerincvelő /elülső szarv motoneuronja/ - agyszövet.

95%-ban tünetmentes vagy enyhe lezajlás /1-3 nap, enyhe enterális vagy felső légúti hurut/ Súlyos betegek /meningeális tünetek, bénulások/ 50% maradványtünetek nélkül gyógyul 25%-nál enyhe maradandó károsodások, 25%-nál súlyos maradandó károsodások, egelőzés: aktív immunizálással, Salk - inaktivált poliovírus /1957/ Sabin - élő gyengített vírus /PV-1959/ 1992 óta egyszer inaktivált, 5 alkalommal trivalens élő vakcina.

sak a mozgás-szervrendszert érinti Az énkép már a funkciókárosodással, korlátozott mozgással alakul ki (szocializáció) Kialakult mozgáskészséggel (maradványdeformitás) tanulás és pályaválasztás, Általában integrálódtak a társadalomba.

agyarországi előfordulás: 1931-60 között 16 500 beteg nagyjárványok: 1954-1200 beteg, 1957-2334 beteg 1959-1830 beteg. 1961-91 között 66 eset /56 oltással kapcsolatos/ 1972 utolsó vad importált eset A hatvanas évektől teljes körű vakcináció. Bejelentésre kötelezett.

1991 Bulgária 1992-93 Hollandia importált vad törzsek Az oltási rendszer fenntartás szükséges! Becsült adatok: gyermekek 80% oltásban részesül /WH/ 1998-ban 6227 bejelentett eset /élkelet-ázsia, Afrika/ Uganda - 90 000 enyhébb, 30 000 súlyos maradandó poliokárosodás, Nigéria - 200-300 000 károsodott, Afrikában jóval 1 000 000 felett a károsodott emberek száma.

1998 a WH közgyűlés határozata: 2000-ig a poliomyelitis világméretű eradikációja (120 ország: 350 000 jelentett eset) 1994 Amerika, 2000 Ny-sendes-óceáni égió, 2002 urópa poliomentes /10 ország: 480 jelentett eset/ az oltási rendszer fenntartása szükséges! /2001-ben 4 importált eset K-urópában, /Indiából/ acut flaccid paralysis (AP) suveillance működtetése szükséges 2004 hat ország (Nigéria, India, Pakisztán, Niger, Afganisztán, gyiptom: 1 263 eset.

Post Polio uscular Atrophy /PPA/, post-polio sequelae, late effects of polio, post-polio syndrome Post-polio uscular ysfunction /PP/ polio survivers BN 10. B91 A gyermekbénulás következménye 89.6 polio utáni osteopathia

1. Az anamnézisben bénulással járó poliobetegség zajlott. 2. észleges vagy teljes neurológiai és funkcionális helyreállás. 3. Legalább 15 éves neurológiai és funkcionálisan stabil időszak. 4. A stabil időszak után két vagy több tünet megjelenése az alábbiak közül: - mással nem magyarázható fáradtság, - izom/izületi fájdalom - újonnan észlelt gyengeség a korábban érintett /vagy nem érintett izmokban - funkcióvesztés - hideg intolerancia - korábban nem lévő atrófia megjelenése 5. indezeket az új tüneteket más betegséggel magyarázni nem lehet.

http://www.slideworld.org/slideshow.aspx/p oliomyelitis-and-post-polio-syndrome-ppt- 15063

Becsült svéd adatok: 92-186/100 000, ez 10-15 000 embert jelent. USA-ban 250 000-re becsülik a számukat ániában: 24 000 jegyzett poliosból 10 000 paretikus, kb: 8000 poszt-polios agyarországon kb: 10 000 lehet A volt poliobetegek 80 %-ánál fordul elő.

A poszt-polio szindrómás betegek G és az izombiopszia vizsgálatai azt mutatták, hogy a poliomyelitis következtében létrejött gyengülés mellett a fennmaradt motoros egységek túlhasználata következett be.

A musculus tibialis anterior mikroszkópos vizsgálata során azoknál a betegeknél, akik a paresis ellenére még elégséges izomerővel rendelkeztek a normál plantigrad járáshoz, az izomrostok hypertrophiája valamint csaknem teljes mértékben az I. típusú rostok jelenléte jellemző. Azon poszt-polio szindrómás betegeken, akik izomereje gyengébb, a járásnál a terhelés inkább az ujjakra tevődött át, az I. típusú izomrostok aránya 50%, az atrophiás és hypertrophiás izomrostok dominanciája jellemző a normál rostok mellett. A krónikus túlhasználat következtében /20%-ban/ a II. típusú izomrostok I. típusúvá alakulnak át. Az izom hypertrophia és transzformáció révén alkalmazkodik a megnövekedett feladatokhoz.

az alkalmazkodási mechanizmusnak határt szabhat a kapillárisok nem elégséges kapacitása, valamint a nagyobb diffúziós távolság miatti szubsztráthiány az izommunka alatt. zt a feltevést erősítik azok a vizsgálatok is, melyek a túlhasznált izomrostokban az oxidatív és glikolítikus enzimek alacsonyabb szintjét mutatták ki. zek a tényezők magyarázhatják a fáradás és izomfájdalom tüneteit a poszt-polio szindrómás betegeken.

Az új és/vagy fokozódó izomgyengeség denerváció következtében jön létre. A denerváció az izomrostok adaptációja és reinnervációja révén kompenzálódik. indkét mechanizmus jó hatásfokú, de elér egy felső határt, amikor az elégtelenné váló kompenzált denerváció végül is izomgyengüléshez vezet.

- kifáradás a tevékenységek közben - izomgyengeség érzése - izületi fájdalom - lépcsőjárás nehezítettsége - járásnehezítettség - csökkent teljesítőképesség - légzési nehezítettség - öltözködési, higiénés nehézségek - nyelési-étkezési problémák - hideg intolerancia Általában a mindennapi tevékenységek (AL) végzésének beszűkülése.

1. A végtag nem érintett normál izomerő, gyengülés nincs, nem is volt, normál reflexek és G. 2. Szubklinikai érintettség nincs gyengülés, vagy ha volt teljes klinikai helyreállás, jó - normál izomerő, nincs atrófia, G - krónikus denerváció. A kezelés /gyakorlatok/ módosítása szükséges: ha jelentős kifáradás, új gyengülés vagy fájdalom észlelhető.

3. Klinikailag stabil poszt-polio szindróma gyengülés volt, de javult - új gyengülés nincs, gyenge - jó izomerő, atrófia lehet, G:krónikus denerváció, lehet akut denervációs jel is. Az izomerősítő program /gyakorlat/ sosem tarthat az izom kifáradásáig. A kezelés /gyakorlatok/ módosítása szükséges: ha jelentős kifáradás, új gyengülés vagy fájdalom észlelhető.

4. Klinikailag nem stabil poszt-polio szindróma újonnan fellépő gyengeség, gyenge - jó izomerő, atrófia lehet, G - krónikus denerváció és akut denervációs jelek is lehetnek. Pihenés biztosítása szükséges, a kimerülést a túlhasználatot el kell kerülni! A kezelés /gyakorlatok/ módosítása szükséges: ha jelentõs kifáradás, új gyengülés vagy fájdalom észlelhetõ.

5. Poszt-polio szindróma súlyos atrófiával újonnan fellépő gyengeség, gyenge izomerő, súlyos atrófia, areflexia, a végtag funkcionálisan csak alig használható. AL funkciók végzése, ortézisellátás - kerekesszék használat.

Izomgyengeség, kifáradás, hideg intolerancia Légzési, nyelési probléma A szokásos mindennapi tevékenységek végzésében probléma 50-60 évesek + idősödés problémái

rtopéd cipő Boka-láb ortézis: peroneus emelő, J-Sp, Scarpa érd-boka-láb ortézis (csípő) műanyag, merev térd: J-41/ négykörsines ortézis, térdzárral J-32/ négykörsines ortézis tehermentesítő tubertámasszal, térdzárral J-34/

Köszönöm a figyelmet! edikus oktatás 2009/2010