A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Gyermekklinika é v k ö n y v e 2010 2011 Budapest
Kiadja: Semmelweis Egyetem Budapest, I. sz. Gyermekklinika Felelõs kiadó: Dr. Tulassay Tivadar Szerkesztette: Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár Dr. Cserháti Endre ny. egyetemi tanár 2011. június Semmelweis Egyetem Budapest, I. sz. Gyermekklinika, 2010 ISSN 1788-3458 A könyv szerzõi jogi oltalom és kizárólagos kiadói felhasználási jog alatt áll. Bármely részének vagy egészének mindennemû többszörözése kizárólag a szerzõk és a kiadó elõzetes írásbeli engedélye alapján jogszerû. Felelõs kiadó: Táncos László igazgató Tördelõszerkesztõ: Békésy János SKD: 284 Nyomta: Akaprint Kft.
Tartalom 1. ELÕSZÓ ÉS AJÁNLÁS... 5 2. TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS... 7 3. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS A 2010-ES ÉVRÕL... 11 4. GAZDASÁGI BESZÁMOLÓ ÉS A BETEGELLÁTÁS MUTATÓI... 13 5. AZ ÁPOLÁS HELYZETE 20109-BEN... 17 6. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY 2010. ÉVBEN... 23 7. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG... 27 Graduális oktatás... 27 Postgraduális képzés... 40 8. KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG... 55 TÁMOGATOTT KUTATÁSI TÉMÁK... 55 SIKERESEN MEGVÉDETT ÉRTEKEZÉS... 56 TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEINK... 60 TUDOMÁNYOS FOKOZATOK... 66 9. SZAKMAPOLITIKAI TEVÉKENYSÉG... 71 10. FONTOSABB ESEMÉNYEK A 2010-ES ÉV SORÁN... 91 11. VENDÉGEINK ÉS ÜNNEPSÉGEINK... 95 12. ALAPÍTVÁNYAINK... 101 13. SZPONZORAINK... 103
1. ELÕSZÓ ÉS AJÁNLÁS A tudós, a mûvész és a szabadság Mottó: Az újkori ember abban a tévedésben él, hogy az intenzív mûvelés szellemét magának kell megteremtenie, a célt magának kell megállapítania, a színvonalat magának kell megalkotnia, az eszméket magának kell kigondolnia. Hogy mit kell tenni, azt az emberben élõ szeretet szelleme öröktõl fogva tudja. Az erõk nem az új szellem feltalálására, hanem az örök és egyetemes szellem magvalósítására valók. (Hamvas Béla) Az ember élete során a megismerés három síkját járja végig. A teljesség igényével mérve egyik sem létezik a másik nélkül, egymásra épülnek. Pontosabban lehetséges a megismerési síkok egymástól független megélése, de akkor az emberi lét értelmével kapcsolatos alapvetõ kérdés sohasem kerülhet megválaszolásra. A megismerés e 3 szférája nem kötõdik iskolázottsághoz. Belsõ, ösztönös vágyakozást és kíváncsiságot feltétez, amely a születéstõl kezdve bennünk lakozik. Intelligenciát és mûveltséget igényel. Amit teljességében nem lehet megtanulni, mert azt örökölni is kell. Az megismerés elsõ szintje a világ megismerése. Ez nem merül ki a csecsemõ környezetére történõ rácsodálkozásában. Ez annál többet jelent. Az ember nemcsak gyermekéveiben, hanem késõbb is játszó ember marad: homo ludens. A kutató-kísérletezõ ember kíváncsian fordul a világ ezernyi titka felé, s játéka a teremtett világ titkainak megfejtése. A környezõ világ megismerésének izgalma hajtja a kutatót. Aki egyszer erre a játékra rákapott, az megmarad ennél, mert a megfejtés feszültségének izgalma, boldogsága örök. Manapság a kutatás elvesztette a környezet megismerésére irányuló õszinte, tiszta kíváncsiságot. A kutatás ma egyre inkább költséges, kíméletlen sporttá vált, amely során az elsõdleges cél az egyéni karrier számokban kifejezhetõ, mérhetõ növelése. Az emberi megismerés második rétege: önmagunk megismerése. Nehéz és bonyolult folyamat. Soha sincs vége. Újra és újra meglepetést tartogató, megalkuvást nem ismerõ játék. Azok a kutatók, akik képesek önmaguk mélységeinek feltárására, elkerülhetik a könyörtelen, el-üzletiesedõ, csak pénzt és karriert szem elõtt tartó, elõbb-utóbb kényszer-kutatói pályát eredményezõ, örömtelen életet. A megismerésnek ezen a síkján élnek a mûvészek. Hiszen a világ leképezése csak úgy lehetséges, ha megismerem azt, majd az élményeket önmagamba megmártóztatva, saját személyiség jegyeimmel felruházva, az esszenciáját felfedve tükrözöm vissza. S ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a világot, hanem saját belsõ lényemet, önmagamat is kifejezem. Ez az önkifejezõdés egyben feltárulkozás. Az intimitás feladása. Aki erre képes, csak az válik jó mesteremberbõl igazi mûvésszé. A harmadik felismerési sík annak a megértése, hogy hol helyezkedem el én a világban. Mi vagyok én? Ki vagyok én? Mi végre születtem? Mi a feladatom? Ez a legnehezebb. Hisz a választ kinek-kinek magának kell megtalálnia. Sokan vagyunk úgy, hogy már többször is megtalálni véltük. Majd újra keresni kezdtük. Gyötrõdve, küszködve. Mert a megismerés minden szintje küzdelem. S minél magasabbra vagy mélyebbre szállsz, annál gyötrõbb. Pedig a megoldás egyszerû. Elég, ha lelkiismeretedre hallgatsz. Elég, ha rádöbbensz, hogy emberek élnek körülötted, s hogy a világ nem érted, hanem értünk van. A lelkiismereted jelenti szabadságodat. A lelkiismeret annak az örök szabadságnak, az isteni létnek a maradéka, ami abból bennünk Édentõl keletre megmaradt. Tulassay Tivadar 5
2. TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS Megváltozott körülmények a Klinikán (1945-1958) Szomorú esemény színtere volt Klinikánk 1945-ben, amikor világossá vált, hogy a Bókay János junior által létrehozott Magyar Gyermekorvosok Társasága az eddigi néven és szerkezetben nem mûködhet tovább. Az 1945. június 28-án összehívott elnökségi ülés kénytelen volt tudomásul venni, hogy az újonnan alakult orvos-egészségügyi szakszervezethez csatolt gyermekgyógyász szakcsoport néven folytatódhat a magyar gyermekorvosok szervezeti tevékenysége. Klinikánkra közgyûlést hívtak össze 1945. augusztus 2-ára, amelyen azonban csak néhányan jelentek meg és a tagok kénytelenek voltak a döntést tudomásul venni. Klinikánk tagja Voltay Béla jegyzõként írhatta meg a szomorú döntést. A Gyermekgyógyász Szakcsoport irányításában szerencsére a továbbiakban is a legtekintélyesebb gyermekorvosok jó része részt vehetett. Klinikánkat elnökként Gegesi Kiss Pál, továbbá Kerpel- Frónius Ödön és a volt munkatársak közül Lukács József és Lenart György képviselte. Ezen idõszak tudományos üléseinek fõtémái a háborúval és nélkülözésekkel összefüggõ, gyermekeket érintõ problémák voltak. Kerpel- Frónius Ödön a vitaminhiányokról, táplálkozási hiányokról és Tbc-rõl, Gegesi Kiss Pál a dizentéria járványról tartott elõadást. A háború utáni elsõ nagyobb rendezvény az 1945. õszén megtartott Orvosi Nagygyûlés, amelynek részeként a csecsemõ- és gyermekvédelem sürgõs fejlesztése címû téma szerepelt. A tudományos ülés ezen fõtémáját Gegesi Kiss Pál referálta. A nemzetközi kapcsolatok lehetõségei a következõ években fokozatosan beszûkültek. Örvendetes kivétel volt az V. Nemzetközi Gyermekgyógyászati Kongresszus (1947. New York), ahol Kerpel-Frónius Ödön Vízhiány szerepe a csecsemõkori toxicus anyagcsere-zavar pathogenezisében címmel tartott elõadást. Õ közben már a Pécsi Gyermekklinika igazgatója lett és emiatt a mi Klinikánk a továbbiakban nélkülözte szakmai tekintélyét és személyiségének varázsát. A II. Világháború végét követõen a lassanként megjelenõ magyar nyelvû általános jellegû orvosi lapokban és idegen nyelven a Paediatria Danubiana-ban jelentek meg gyermekgyógyászati tárgyú cikkek. Ezen lapot Klinikánkon szerkesztették (fõszerkesztõ: Gegesi Kiss Pál, szerkesztõ: Véghelyi Péter). A folyóirat 1947-tõl jelent meg Voltay Béla a Gyermekorvos Társaság jegyzõje Kerpel-Frónius Ödön képe közvetlenül a II. Világháború után és a szerkesztõbizottságában a vezetõ magyar gyermekorvosok mellett a kor legjelentõsebb európai és amerikai gyermekgyógyászai vettek részt: Glanzmann E., Holt L.E., Schick B., Fanconi G., Gamble J.L., Debré R., Lightwood R., Svejcar J., Wallgren A., McIntosh R., Lelong M., stb. A lap nemzetközi jellegû kívánt lenni és rövid élete során rendkívül jelentõs szerzõk munkáit közölte döntõen angol nyelven. 1948-ban a külsõ politikai feltételek ilyen nemzetközi lap további megjelenésének nem kedveztek, a szerkesztõbizottsági tagok többsége nyugat-európai, néhányan Egyesült Államokbeli professzorok voltak. Az õ magyarországi szereplésük ezen évek politikai szellemének nem felelt meg és így a Paediatria Danubiana nem egészen két évi fennállás után megszûnt. 1948-ban a Szabadságharc centenáriumára ünnepi Orvosi Nagyhetet rendeztek és ez a vasfüggöny legördülését megelõzõen az utolsó alkalom volt, amikor a világ vezetõ gyermekorvosai jelentõs számban Budapesten megjelenhettek. Ekkor még klinikánkról Gegesi Kiss Pál és Véghelyi Péter azok, akik a jelentõs szakembereket budapesti szereplésre felkérhették. Példaként említhetem, hogy megjelent Wallgren A. (Stockholm, Karolinska Egyetem) professzor, a gyermektuberkulózis elleni küzdelem és a 7
Véghelyi Péter, számos folyóirat szerkesztõje BCG vakcináció legtekintélyesebb képviselõje. Referátumot tartott a Calmette vakcináció alapelvei (The fundamental principles of Calmette vaccination) címmel. A Klinika volt tagja, Bókay János junior helyettese, Flesch Ármin (Madarász utcai Gyermekkórház igazgatója) referátumot tart a magyar gyermekgyógyászat 100 évérõl. Ez megközelítõ pontossággal az 1840-es évektõl kezdve tekintette át disciplinánk fejlõdését, megkezdve Schoepf-Merei Ágoston és a Pesti Szegény-Gyermekkórház mûködésével. A kongresszus elõadói közül legalább is legjobb tudomásom szerint egyedül Boda Domokos van még közöttünk. A fõ érdeklõdést kiváltó témák közé tartozott a reumás láz és a toxicosis (Gegesi Kiss Pál és Kerpel-Frónius Ödön). Fentieket azért tartottam fontosnak leírni, mert az elkövetkezõ években ezek a lehetõségek megszüntek, jelentõs külföldi vendégek ilyen nagyszámú meghívása, lehetetlenné vált. Ebben az idõszakban a betegségek egy részének természetes lefolyása és fõleg kimenetele döntõen kedvezõ irányba változott meg. Ennek oka a folyadék- és elektrolit therápia, az antibiotikumok (penicillin, streptomycin) bevezetése, továbbá a védõoltások lehetõségének fokozatos bõvülése. A fentiek igazolására egy a Klinikánkon összeállított adatot ismertetek: 1924. és 1947. között 426 gyermeket kezeltek perforált vakbélgyulladással és közülük 93 (22%) meghalt. A következõ években közel 100 ilyen beteg közül mindössze kettõt vesztettünk el. Ez a peritonitis antibiotikumos kezelése eredményeként változott ilyen kedvezõen. Magyarországon a fejlett gyerekgyógyászati közélet ellenére a század elsõ felében önálló gyermekgyógyászati folyóirat nem jelent meg. Klinikánk ekkor kezdeményezte, hogy elsõ önálló folyóiratként Gyermekgyógyászat címmel lap jelenjen meg. Az elsõ szám 1950. szeptemberében hagyta el a nyomdát (a fõszerkesztõ Gegesi Kiss Pál, a szerkesztõbizottságban Csapó József, Flesch Ármin, Kerpel- Frónius Ödön, Lenart György, Petényi Géza, Surányi Gyula neve szerepel). A Gyermekorvos Szakcsoport vezetõsége szignálta az Induláshoz címû bevezetõt. A kor nyomatékos kívánalmainak megfelelõen a bevezetõ mondatok fõ gondolatai a következõk: az öt éves terv megvalósítása, a szocializmus építése, a Szovjetuniótól való tanulás, a Párt segítsége, a béke ügyének támogatása szerepel, majd következik a gyermekorvosi szakmai tevékenységre való utalás. A tudományos élet akkori jellegzetességeit jelenti, hogy 1951-ben tartott Magyar-Szovjet Barátság hónapjának részeként rendezett konferencián a fõreferátum nem Klinikánk tagja tartotta címe: Mit kapott a magyar gyermekgyógyászat a Szovjetuniótól? Sokféle tudományos és gyakorlati orvostudományi haladás részeként az a csecsemõhalandóság, amely az I. Világháború után 21% volt, a Horthy rendszer derekán (1935) 13,1%, 1950-re 8,5%-ra csökkent. Ennek az idõszaknak egyik fõ eredménye volt, hogy az addig 100%-os halandósággal járó meningitis tuberculosa prognózisa lassanként javulni kezdett. Az USA-ban kifejlesztett streptomycin therápia alkalmazásával egyre több gyermek maradt életben az említett kórképben szenvedõk közül. Szócska Miklós akkor fiatal gyermek-pulmonológus a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetben már csak 53%-os halálozást talált meningitis tuberculosában szenvedõ betegeinél. Az egykori közleményeket olvasva érezni lehet, hogy a tapasztalt gyermekorvosok, akik végig élték az ebben a betegségben szenvedõ betegeik halálát, most a lehetõségek változását szakmai forradalomként élték meg. A következõ évek klinikai szakmai változásának néhány kiemelkedõ Gefferth Károly, kiemelkedõ radiológus tanára Klinikánknak momentumát szeretném említeni. Az antibiotikumok megváltoztatták a pneumoniák klinikai lefolyását, és ebben az idõben nagy tekintélyû röntgenesünk Gefferth Károly 8
munkásságának elõterében a pneumoniák radiológiai diagnózisa, annak változása szerepelt. Ujdonságként említhetõ, hogy a Klinikán dolgozó Lieberman Lucy és munkatársai olyan gyermekpsychológiai munkacsoportot hoztak létre, amely ezen szubdisciplina jelentõs központjává tették a Klinikát. Az érdekesség az, hogy 1953 és 56 között a hivatalos felfogás szerint a psychológia burzsoá áltudomány és gyakorlatilag eretnekségnek tekintik. A Klinikánkon mûködõ psychológus team neve az volt, hogy nevelési tanácsadó. Ugyanakkor használták azokat a psychológiai teszteket, amelyeket a hivatalos egészségügyi szervezet elítélt. Ez a munkacsoport, amelyet a késõbbiekben Popper Péter vezetett, szinte az Egyetem psychológiai oktatási feladatát is elláta hosszú éveken keresztül. Az õ irodalmi munkássága is ismertté vált (már nem a Klinikánk tagjaként 2010-ben elhunyt). 1955-ben még mindig a csecsemõkori sorvadás a gyermekgyógyászat egyik központi problémája. Ezért a Szakcsoport 1955. októberében errõl a témáról szervezett tudományos ülést, melynek anyagát írásban is kiadták. Ezekben foglalták össze azokat a szakmai ajánlásokat és ismertették az eredményeket, amelyekkel a kórképben szenvedõk helyzetét javították. A fõreferensek a gyermekgyógyász tanszékvezetõk voltak (Gegesi Kiss Pál, Kerpel-Frónius Ödön, Kulin László, Waltner Károly). A másik fontos szakmai kihívásnak a rachitis profilaxist, a D-vitamin kezelést tartották. Az ezzel kapcsolatos referátumokat Gerlóczy Ferenc és Frank Kálmán professzorok tartották. Ezekben az években alakult ki a kötelezõ D-vitamin profilaxis rendszere, elsõsorban a nagy adagú injekciós D-vitamin preparátumok 6 hetenkénti, 2 havonkénti beadásával, de lassan megjelentek a rendszeresen adott cseppek is a therápiás arzenálban. A fõ kifogás ezen utóbbi ellen az volt, hogy az édesanyák biztosan elfelejtik a D-vitamin beadását, ezért a nagyobb idõközökben orvos által beadandó injekció jelenti a biztonságot. 1955-ben Klinikánk kiemelt gyakorlati ujdonsága a mesterséges hibernáció bevezetése volt. Ez Véghelyi Péter nevéhez fûzõdött, aki a Lieberman Lucy, psychológus, az osztály kialakítója Schoepf-Merei emlékérem Franciaországban alkalmazott gyógyszeres hûtés klinikai módszerét alkalmazta súlyos szeptikus, szöveti oxigén-hiánnyal küszködõ betegeknél. A keringést fenntartó presszor-kezelés helyett a depresszor-kezelés célja az volt, hogy a hûtött betegeknél a szöveti oxigén-igény lecsökkentésével áthúzható a beteg addig, amíg az antibiotikumok hatására és a természetes lefolyás segítségével a javulás megkezdõdik. A néhány éven át alkalmazott eljárás nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket és végül Klinikánk ezt a módszert elhagyta. Érdekesség, hogy ebben az idõben külön hûtõs ügyeletes volt, aki az egyik pavilon két helyiségében az akkor rendelkezésre álló eszközök arzenáljával felszerelve az adott egy-két beteg kezelését végezte. Kötelessége volt éjjel-nappal a beteg mellett ülni, nem hagyhatta ott a gyermeket egy percre sem, a megfigyelés folyamatos volt. Sûrûn kellett EKG-t csinálni, pulzust és vérnyomást regisztrálni, rektális hõmérsékletet mérni. Talán szabad azt mondani, hogy ebben az idõben a világon még sehol nem alkalmazott intenzív kezelési egységek pionir módszereit alkalmaztuk. Néhány év óta újszülöttkori kórképeknél (asphyxia), más indikációval, más formában, ismét elõkerült ezen eljárás. 1956-ban az októberi-novemberi forradalom során a Klinika Üllõi úton elhelyezkedõ épülete, több találatot kapott. A károk azonban csupán közepes mértékûek voltak és az alagsorba leszállított betegek orvosi és nõvéri ellátása lényegileg biztosított volt. Harci jelenségek részeként nem vesztettünk el gyermeket, a munkatársak közül többen életük kockáztatásával jöttek be dolgozni. Így elmondhatjuk, hogy 1839 augusztusa a kórház alapítása óta intézetünk nem tartott szünnapot. 1958-ban egyre gyakrabban merült fel az elgondolás, hogy álljon vissza a Magyar Gyermekorvos Társaság elnevezés. Indok volt, hogy a remélt külföldi kapcsolatok nem történhetnek egy szakszervezeti, azaz érdekvédõ, testület keretein belül, hanem egy tudományos társaság feladataként jelenhetnek 9
meg. Ferenc Pál a László Kórház fõigazgatójának tekintélye, az ügy mellé történõ kiállása, magával hozta, hogy a következõ nem túl rövid elnevezést engedélyezték: A Magyar Gyermekorvosok Társasága, mint az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Gyermekgyógyászati Szakcsoportja. Ez így volt egészen 1966-ig, amikor MOTESZ név alatt újra alakultak a különbözõ orvosi, szakmai társaságok és a mienk is használhatta régi nevét. Visszatérve az 1958-as évre, ekkor emlékeztek meg Schoepf-Merei Ágoston halálának 100. évfordulójáról és kapta meg az elõbb említett Ferenc Pál az elsõ Schoepf-Merei emlékérmet továbbá Bókay érmeket is osztottak. A most bemutatott 13 év 1945-1958 történetében a nehezen elfogadható politikai indíttatású döntések ellenére a magyar gyermekorvosok a szakma haladásában részt vettek és a magyar gyermekgyógyászat nem vesztette el teljesen régebbi kapcsolatrendszerének felújítási lehetõségét. Talán itt is idézhetõ a mondás: fluctuat nec mergitur (A hullámok dobálják, de nem süllyed el). Az elõzõekben leírt összeállítás még nagyon sok mindent tartalmazhatna, de a józan mértéktartás ennyit engedett meg. 10
3. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS A 2010-ES ÉVRÕL Ezeken az oldalakon hagyományosan Klinikánk évértékelõje áll. Az elmúlt években itt összegeztük az elõzõ évrõl készült számadatokat, és itt kerültek kiemelésre a legfontosabb események is. Az általános értékelés most is ennek megfelelõen történik, de az egyes területek áttekintése esetén gondoljunk azokra a kollégákra, akiknek köszönhetõen eredményeinket elértük. A feladat továbbra is adott: magas színvonalon, minõségi betegellátást, oktatást és kutatást végezni. Az elmúlt években többször elhangzott, hogy a külsõ környezet nem kedvez ennek a feladatnak. A 2010-es esztendõ sem hozta meg a nagy áttörést. Így a betegellátás terén az elõzõ évi bevételek elérése csak még áldozatosabb munkával volt lehetséges. Ez pedig csak olyan környezetben és olyan munkatársakkal lehetséges, akik szívvel-lélekkel végzik feladataikat. Gondoljunk itt a nõvérekre, szakápolókra és orvosokra is. Az elmúlt években kevés szó esett róla, de az orvosi névsorban felsorolt önkéntes segítõk nélkül nem tudnánk ellátni ilyen színvonalon feladatainkat. Példaként állnak a fiatalok elõtt, hogy a nehéz körülmények ellenére érdemes a pályán maradni, hiszen mi nem egy szakmát mûvelünk, hanem hivatásunk van. Köszönet érte az idõsebb generációnak. Sajnos a külsõ körülményekre hivatkozva tõlünk is egyre nagyobb számban választják a külföldi munkavállalást a fiatalok. Az elmúlt évben is többen elhagyták az országot. Ha nem változik ez a tendencia Klinikánk is elveszít számos értékes szakembert. Ezzel párhuzamosan a rezidensképzésben és felvételben történt változások sem hatottak kedvezõen az egyetemi intézményekre. Az elmúlt évekkel ellentétben a központi rezidensi rendszer megszûnt és csak a saját forrásokra támaszkodva lehetett fiatalokat felvenni a Klinikára. A tavalyi évben így négy fiatal lépett be hozzánk. Az elkövetkezõ években azonban egyre nehezebb lesz ilyen körülmények között az utánpótlás biztosítása. Az orvosok mellett a megtartott bevételnek, a 94%-os ágykihasználtságnak és a hatalmas betegforgalomnak az ellátásában óriási szerepet kaptak a szakápolók, nõvérek és szakképzett segítõk. Örvendetes, hogy az ágy mellett dolgozók létszáma megfelel az elvárásoknak, de itt is egyre nehezebb a jó szakemberek megtartása. Külön kiemelendõ, hogy közöttük igen magas számban vannak a szakmailag magasan képzett dolgozók. Itt kell megemlíteni az elmúlt év egyik eseményeként, hogy az Intézetvezetõ Fõnõvéri poszton változás történt, amelynek hátterében az az örvendetes esemény áll, hogy Intézetvezetõ Fõnõvérünk gyermeknevelés miatt egy ideig távol lesz a Klinikától. Az eddigi jó szervezést mutatja azonban, hogy a korábbi ápolási-vezetési munka az új Fõnõvér vezetésével változatlanul sikeresen zajlik tovább. Amikor a betegellátásról a számokat olvassuk, gondoljunk hát azokra a kollégákra, akik sokszor önkéntesen, máskor túlórában, de mindig készséggel állnak rendelkezésre. Állítsuk õket példának a fiatalok elé, hogy lehet és érdemes itthon, orvosként tenni a beteg gyermekek gyógyításáért. A reményt pedig azok a fiatalok jelentik, akik az elmúlt évben a Klinika falain kívül is összetartva, programokat szerveztek, megmutatva, hogy a közösségi szellem nem veszett el a Klinikáról. Amíg a betegellátás területén az elmúlt években a sikert a szinten tartás jelentette, addig az oktatási tevékenységünk egyértelmûen minõségében is javult. Megújult a graduális oktatás tematikája és nemcsak a diákokkal, hanem saját magunkkal szemben is szigorúbb lett a számonkérés. Elmozdultunk a gyakorlatorientált oktatás irányába. Ezt mutatja a differenciáldiagnosztika korábbiaknál hangsúlyosabb bevezetése a curriculumba, a harmadik alkalommal megjelent Gyermekgyógyászati sürgõsségi protokollok és a készülõben lévõ differenciál-diagnosztika jegyzet is. A posztgraduális oktatásban betöltött szerepünk változatlan. Az Évkönyv lapjain részletesen olvasható hány továbbképzést, konferenciát és elõadást szerveztek és tartottak kollégáink. Ami talán sokkal fontosabb itt is az emberi tényezõ. Szerencsére a lelkesedés, az oktatás szeretete még sokakban ott van. Ennek eredményeként a Klinika továbbra is vezetõ szerepet tölt be a posztgraduális képzés szakterületén is. Külön színfoltja az intézménynek a megújult szerda délutáni referáló sorozat, amely nemcsak érdekes, de hallatlanul izgalmas elõadásokkal kezd egyre népszerûbbé válni. Az oktatás és egyben a kutatás minõségét jelzi továbbra is a PhD hallgatók és a TDK-s diákok száma és minõségi munkája. A minõséget a TDK Konferencián elnyert helyezések, valamint a Rektori pályázatok sikerei, továbbá a hallgatók hazai és nemzetközi konferenciákon bemutatott munkái mutatják. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, hogy továbbra is sikeres és lelkes kutatócsoportok dolgoznak intézetünkben. Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyé- 11
rõl másra hurczultatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóul boldogíthassuk. -mondta Kölcsey Ferenc. Szerencsére Klinikánk jó néhány éve ilyen hely, amelyet számos lámpás tölt meg fényével. A dicsõségek, elért eredmények szintén olvashatók a késõbbi lapokon, de gondoljuk végig, hány olyan hely van, ahol egymást követõ években Junior Prima Díjat nyernek a fiatalok, elnyerik az egyik legrangosabb Akadémiai Díjat a fiatalok számára és sorolhatnánk az eredményeket. Aki a számokat jobban szereti, annak beszédes lehet, hogy hazai körülmények között kevés betegellátó intézmény mondhatja el magáról, hogy bevételének közel 10%-a tudományos pályázatokból származik. Ez ismét azt mutatja, hogy a betegellátás és tudomány egymást kiegészítve lehet csak sikeres. Ennek az alapját pedig az elkötelezett szakemberek és a lelkes fiatalok együtt teremtik meg. A legtöbb és legszebb, ami elmondható a 2010-es évrõl, hogy a Bókay utcában még együtt van ez az egység. 12
4. GAZDASÁGI BESZÁMOLÓ ÉS A BETEGELLÁTÁS MUTATÓI 2009 2010 Index % Fekvõbeteg ellátás HBCS súlyszám 11 153,25 10220,52 92 % pararsid8851762 BBCS (EFt) 1 408 418,3 1 378 830 98 % Fekvõbeteg ellátás bevétele összesen: (EFt) 1 408 418,3 1 378 830 98 % Járóbeteg ellátás + Labor Teljesített pont 370 836 783 281 229 515 76 % Járóbeteg ellátás bevétele összesen: 418 910,5 367 749 76 % (EFt) Esetfinanszírozott ellátás bevétele (EFt) 68 294,7 92 319,0 135 % Esetfinanszírozott eszközök bevétele (EFt) 4 982,7 5 032,0 101 % Bruttó bevétel összesen (EFt) 1 900 606 1 843 930 97 % Átcsoportosítás eseti (EFt) -83 795-4 019 5 % Szolidaritási alap (EFt) -151 068-153 326 101 % Közvetett feladatok (EFt) -151 068-153 326 101 % Nettó bevétel 1 514 676 1 533 259 101 % A fekvõ és járóbeteg ellátás bruttó bevételének 3 %-os csökkenése mellett a nettó bevételünk 1%-al nõtt az elõzõ évihez képest. A 2010. évben a Klinikánk gazdálkodása kiegyensúlyozott, likviditása stabil volt, melyben nagy segítségünkre volt az SAP rendszerben költséghelyekre való könyvelés bevezetésének lehetõsége. 13
2010. évben tervezett és felhasznált összes OM- OEP költségvetési keret összehasonlítása 2010. Terv Tény Eltérés % Eltérés Ft Nettó bevétel 14 78 897 1 533 259 + 4 + 54 362 Költségvetési keret 1 572 269 1 560 827 1 11 442 Bér + Járulék 788 704 761 666 3 27 038 Gyógyszer + Egyetemi Gyógyszertár és 116 141 120 921 + 4 + 4 780 Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szolgáltatásai Gazdasági Mûszaki Szolgáltatás 117 119 132 578 + 13 + 15 459 Labor 19 251 17 378 10 1 873 Eset finanszírozott eszköz 4 519 6 023 + 33 + 1 504 Dologi keret 525 031 523 765 2 1 267 Kiadások különbözete 8 435 Megnevezés Összeg (E Ft) Arány % OEP + OM Bevételbõl származó felhasznált keret 1 560 827 87 Devizatandíjas oktatás elõirányzat 37 739 2 Különféle bevételek (külföldi betegellátás, külföldi ambuláns díj, egyéb szolgáltatás) 27 485 2 Tudományos Kutatási támogatások, egyéb pályázatok 169 715 9 Összesen 1 795 766 100 A számadatok alapján a Klinika rendelkezésre álló pénzeszközeinek 13 %-a származott különféle kutatási bevételbõl, devizatandíjas oktatásból, pályázatokon elnyert juttatásból, támogatásból. A Klinika pénzeszközeinek jelentõs arányát képviselõ költségvetési elõirányzat (OM-OEP) személyi és dologi keretek közötti megoszlását és az arányok idõbeli változását a következõ táblázat mutatja be: Megnevezés Személyi kiadásokra fordítható keret (bér + járulék ) 2009 2010 E Ft Arány % E Ft Arány % 811 231 61 761 666 59 Dologi kiadásokra fordítható keret 522 879 39 523 765 41 Összesen: 1 334 110 100 1 285 431 100 A felhasznált költségvetési keret 1 %-os csökkenésén belül a személyi és dologi keretek aránya az elõzõ évihez képest 2 %-os növekedést mutat a dologi keret javára. Beruházások, felújítási munkák felsorolása, költségvetésbõl, alapítványoktól és külön keretekbõl: Csecsemõ osztály felújítása (burkolat ablak csere, festés) Lépcsõ felújítás bejáratnál. 14
Gép- mûszerbeszerzés költségvetésbõl, alapítványtól, külön keretekbõl: Magastudású lélegeztetõgép Vércukor monitorizáló Alvásdiagnosztikai vizsgáló készülék Egyedileg szellõztetett ketrecek állvánnyal Szív-érrendszeri monitor Projektor 2 db. Coda Standard Monitor Reanimációs asztal Elszívóval rendelkezõ vegyszerszekrény rendszer Számítógépek Nyomtatók Klímaberendezés Hûtõszekrények Vérnyomásmérõ monitor 3 db. Mérlegek Vibrációs-rázógép Testhûtõ készülék Olympic CFM Monitor Mûtõasztal Fekvõ- és járóbetegellátás adatai: Ápolási napok száma Átlagos ápolási nap Összes felvett fekvõbeteg 8 823 fõ 46 164 nap 5 nap Case Mix Index (CMI) 1,2 Ágykihasználtság 94 % HBCS 10 088 (MedSol) Egy ágyra jutó HBCS 74,73 (MedSol) Járóbeteg rendelésen megjelentek száma 54 441 Ambulancia asszisztensi létszáma 10 fõ Rendelõhelysiégek száma 12 Ágystruktúra Általános csecsemõ- és gyermekgyógyászati ágy Gastroenterológia Gyermek intenzív Újszülött- és gyermeksebészet NIC Kardiológia Psychiátria Fizetõs Összesen 42 ágy 5 ágy 4 ágy 30 ágy 25 ágy 4 ágy 25 ágy 10 ágy 145 ágy 15
Képalkotó vizsgálatok száma: Röntgen: járóbetegek száma: 2 071 vizsgálatok száma: 4 614 fekvõbetegek száma: 3 672 vizsgálatok száma: 8 141 Ultrahang: járóbetegek száma: 5 362 vizsgálatok száma: 10 813 fekvõbetegek száma: 3 227 vizsgálatok száma: 7 015 Szívultrahang vizsgálatok száma: 1 260 16
5. AZ ÁPOLÁS HELYZETE 20109-BEN A gyermekmosoly olyasmi, mint a tetoválás: örökre szóló mûremek. Jodi Lynn Picoult Klinikánk nõvérei minden nap azért dolgoznak, hogy szaktudásukkal, gondoskodásukkal, empátiájukkal minél elõbb visszavarázsolják a beteg gyermekek arcára ezt a mosolyt. Az egészségügy valamennyi problémája ellenére, mi még mindig kedvezõ helyzetben vagyunk. Az ápolói létszámmozgás kiegyenlített. A betegágy mellett dolgozók képzettsége magas szintû. Ennek megoszlását az alábbi grafikon is mutatja: Munkánkat segíti és az ellátás biztonságát növeli, hogy az eszköz- és mûszerpark folyamatosan bõvül. A 2010. évben: 6 új betegágy és éjjeliszekrény, gördülõ infúziós állványok, 4 db infúziós pumpa, 1 db lélegeztetõ gép, 1 db újraélesztõ kocsi, 1 db defibrillátor, 1 db mûtõasztal, került a betegellátás szolgálatába. Csecsemõ osztályunk is korszerûbb lett, megszépült az év folyamán. Megújult a burkolat, ablakcsere történt, a pavilon tetejét is renoválták, az egész osztályt kifestették. Kialakításra került egy elkülönített eszközfertõtlenítõ helység is. Napi feladataink végzése mellett folyamatosan részt veszünk a jövõ egészségügyi szakembereinek képzésében is. Gyakorlati felkészülését segítjük a Raoul Wallenberg Humán Szakképzõ Iskola és Gimnázium csecsemõ- és gyermekápoló, illetve gyermekgondozó hallgatóinak. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karáról mentõtisztek, diplomás ápolók, dietetikusok, védõnõk gyakorlati hátterét biztosítjuk. Miközben mások felkészülését segítjük, dolgozóinkat is folyamatosan képezzük, képeztetjük. 2010-ben hárman tanulnak csecsemõ- és gyermekápolói szakon, illetve az Egészségtudományi Kar különbözõ szakain további 5 munkatársunk vesz részt képzésben. 2010-ben az alábbi munkatársaink fejezték be sikeresen tanulmányaikat: 17
Kiss Szabina diplomás ápoló, csecsemõ- és gyermekápoló Pinczés- Szebelédi Krisztina csecsemõ- és gyermekápoló Tamási Julianna csecsemõ- és gyermekápoló Koródi Katalin érettségi Zeher Zsuzsanna fõiskolai diploma-dietetikus Második éve már, hogy elindult egy nagyon hasznos program, melyben az intenzív osztályon dolgozó munkatársaink vesznek részt. Ezen az osztályon a gyermekek nagy része krónikus beteg. Mivel a legnehezebb idõszakot töltik el itt, szorosabb kötõdés alakul ki a betegek és az ápolószemélyzet között. A betegek elvesztése jelentõs érzelmi megterheléssel jár az itt dolgozó nõvérek számára. A program célja a fokozott stressz helyzetben szolgálatot teljesítõ szakdolgozók burn out szindrómájának megelõzése. Minden évben egyszer 3 napra kisebb csoportokban elutaznak valamelyik távolabbi vidékre, ahol pszichológus segítségével és irányításával vesznek részt a tréningen. Ez lehetõséget ad arra, hogy feldolgozzák a nehézségeket, jobban megismerjék és tiszteljék egymást, megtanulják, hogyan tudnak segíteni egymásnak. Pontszerzõ továbbképzéseken való részvételt is igyekszünk minél több dolgozónak biztosítani, az ismeretek felelevenítése és megújítása mellett, ilyenkor lehetõség nyílik kollégákkal való ismerkedésre, tapasztalatcserére, és egy kis pihenésre. Szakdolgozói részvétel továbbképzéseken 2010-ben: Pumps and Sensors in the Treatment of Type 1 Diabetes, Workshop for Diabetes Educators, Svájc, január Gyermekápolók XI. Országos Kongresszusa, Gyula, március Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság X. Kongresszusa, Visegrád, április Az agresszió kezelése a pszichiátriai ellátásban. Budapest, szeptember BEGYKA szervezésében: A betegjogok és az egészségügyi szolgáltatók. Budapest, szeptember Az MGYT és MDT közös Gyermekdiabetes Szekciója XXII. Konferenciája. Gyõr, október A Magyar Perinatológiai Társaság IX. Kongresszusa. MKT és MGYT Gyermekkardiológiai Szekciójával közös rendezésben. Pécs, október Magyar Nephrológiai Társaság Nagygyûlése, október Gyermeknephrológiai Egyesület 2010. évi Kongresszusa. Balatonfüred, november XXI. Országos Szülésznõ-Védõnõ-Gyermekápoló Konferencia, Budapest, november Magyar Transzplantációs Társaság XII. Kongresszusa, Keszthely, november Transzplantáció, mint az ápolás speciális területe. OVSZ, Szervkoordinációs Iroda szervezésében. Budapest, december Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika által szervezett: Kórházi Alapszintû Újraélesztés. Budapest, január-december VII. Nemzetközi Radiográfusi Nap Bõrgyógyászati továbbképzés- Atópiás dermatitis kezelése és gondozása Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesületének. Tudományos napja 1 fõ 7 fõ 4 fõ 13 fõ 26 fõ 6 fõ 5fõ 5 fõ 6 fõ 35 fõ 4 fõ 4fõ 15 fõ 2fõ 5 fõ 5 fõ 18
Továbbképzõ konferenciákon elhangzott szakdolgozói elõadásaink: Csonka Viktória- Barják Krisztina: Ápolási kihívások Lyell-szindrómában Kovács Katalin- Földesi Józsefné: Hét nap mozdulatlanság- subglotticus stenosis miatt operált gyermekek postoperatív ellátása Szabó Hajnalka Szabadiné Székelyi Andrea: Hypothermiával kezelt asphyxiás újszülöttek ápolása A 2010. évben az alábbi munkatársak ápolták, gondozták a mindennapokban betegeinket, ill. láttak el speciális feladatokat (a névsor nem tartalmazza a tartósan távollévõket). Intézetvezetõ fõnõvér Cziegler Mária Megbízott intézetvezetõ fõnõvér: Földesi Józsefné, Angéla Intézetvezetõ fõnévér-helyettes: Négrádi Éva Neonatális Intenzív Centrum Józsáné Bene Katalin Androsits Helga Bihariné Szlávi Orsolya Bodnár Györgyné Braikoffné Gángó Bernadett Csaba Zsuzsanna Csizmarik Edina Czinege Krisztina Drabb Csilla Farkasné Kocsis Hajnalka Gerecz Lászlóné Gyermánné Lábas Mónika Hódossy Ágnes Jávorszky Sándorné Juhászné Elek Teréz Karola Kapros Andrea Kondor Ibolya Loboda Teréz Mártonné Sarvajcz Gabriella Miklós Katalin Németh Krisztiánné Niczmanné Kolozsi Éva Petelei Ágnes Pécsi Gáborné Sebestyén Szilvia Szabadiné Székelyi Andrea Szabó Hajnalka Szentesi Jánosné Timkó Judit Tóth Emese Zsupek Krisztina Intenzív osztály Szabó Gáborné Barják Krisztina Czipó Annamária Csonka Viktória Hidasi Nikoletta Kocsis Emõke Kovács Katalin Lovistyek Cintia Oprea Angéla Osztolics Andrea Teigler Éva Tüskés Mária 19
Csecsemõ osztály Szóka Zoltánné Ágoston Gyöngyi Bálint Gabriella Bárdiné Fülöp Márta Benedek Zoltánné Bíró Kinga Bogdán Katalin Fischborn Györgyné Géczi Erzsébet Ihász Judit Kasza Andrea Kenyeres Annamária Kiss Szabina Tóth Sára Vágási Hável Mária Vese osztály Maczalák Ildikó Bori Istvánné Czégelné M. Mariann Molnár Tiborné Tunyoginé P. Andrea Vajna Mária Varga Anikó Belgyógyászat Erdélyiné Zsebõk Andrea Filér-Rácz Gabriella Kustra Sándorné Papp Ferencné Úti Jusztina Zab Piroska Diabetes osztály Zeher Zsuzsanna Boldizsár Ágnes Koncz Béláné Nagy Andrea Simonné Kuti Anna Tamási Julianna Sebészet Földesi Józsefné Bartha Viktória Bódis Tiborné Gód Edina Katona Marietta Kara Katalin Néma Mária Tomasek Mihályné Újszülött sebészeti osztály Nagy Erika Balogh Edit Baranyai Erika Czenkiné Pozsonyi Rita Dunai Mariann Krusper Szilvia Semmelné Márkus Katalin Somlyai Istvánné Tolmácsi Rita Vitális Noémi Mûvese osztály Jobbik Ibolya Kovács Károlyné Márhoffer Éva Neurológia Németh Sándorné Ágoston Zoltánné Bozsó Veronika Csernyánszky Istvánné Szabó Katalin Varjú Judit Pulmonológia Pinczés-Szebelédi Krisztina Kaszásné Balogh Ilona Kiss Gáborné Madarász Krisztina Petrik Zsuzsanna Szebeni Szilvia Mûtõ, aszepta Batka Józsefné Czirják Olga Hegedûs Klára Illés Katalin Lengyelné Mezõfi Rozália Sipkásné Kabai Nikoletta Stóniné Pásztor Margit 20
Mûtõssegéd Geleta Rudolf Lengyel József Molnár Tibor Nagy István Batancs Zoltán EEG labor Koródi Andrásné Nagy Edit Ambulancia Buzás Erika Balázs Mária Csernus Pálné Ernszt-Matuza Katalin Gergelyné Ritter Margit Lénárd Tímea Licsár Tiborné Szilvágyi Márta Tadissiné Papp Zsuzsanna Oláhné Somhegyi Szilvia Anyagcsere laboratórium Arnoldné Szittya Ildikó Fejõs Zoltánné Zelenkáné Tõkési Viktória Egyéb Horváth Mónika gyógyszertár Ilovai Józsefné dietetikus Kiss Erika- dietetikus Persina Béláné fizioterápia Simpf Orsolya gyógytornász Simonova Erika dietetikus Ujvári Regina szív UH Röntgen asszisztensek Bathó Ágnes Balogh Ferencné Gyarmati Mónika Melczner Andrea Németi Szilvia Novák Sándorné EKG, légzésfunkció Kalapos Szabolcsné Szimán Jánosné Laboratórium Balaton Gabriella Molnárné Samu Rita Dózsa Lászlóné Seprûs Edit Szénási Mária Tóth Klára Kutatólaboratórium Bernáth Mária Steril elõkészítõ Szalontayné Jónás Aranka Szekfû Csilla Vörös Judit 21
6. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY 2010. ÉVBEN Igazgató egyetemi tanár: Egyetemi tanárok: igazgatóhelyettes általános igazgatóhelyettes Professor emeritus: Docensek: Adjunktusok: Tanársegédek: Dr. Tulassay Tivadar Dr. Arató András Dr. Reusz György Dr. Szabó Antal (2010. 06. 30-ig) Dr. Verebély Tibor Dr. Miltenberger Miltényi Miklós Dr. Balogh Lídia Dr. Halász Zita Dr. Kis Éva Dr. Körner Anna Dr. Pászthy Bea Dr. Szabó Attila Dr. Szõnyi László Dr. Dezsõfi Antal Dr. Máttyus István Dr. Szabó Miklós Dr. Tóth-Heyn Péter Dr. Veres Gábor magyar tanulmányi felelõs Dr. Ábrahám Ildikó Krisztina Dr. Kovács Lajos Kórodiné Dr. Szeberényi Júlia Dr. Krikovszky Dóra Dr. Molnár Zoltán (2010. 08. 30-ig) Dr. Müller Katalin Dr. Tory Kálmán Dr. Vörös Péter Balázs Klinikai orvos: Dr. Antal Zsuzsanna Dr. Bérczes Rita Dr. Bokodi Géza Dr. Boza Édua Diána Dr. Derzbach László Dr. Ferenczi Dóra Dr. Grozdics Enikõ Dr. Kelen Dorottya Dr. Kelen Kata 23
Dr. Kincs Judit Aranka Kissné Dr. Pulay Zita Dr. Lódi Csaba Dr. Malik Anikó Éva Dr. Müller Katalin Eszter Dr. Rusai Krisztina Dr. Törzsök Sonnevend Mária Dr. Vass Géza (fizetésnélküli szabadságon 2010. 04. hótól) Dr. Vatai Barbara Dr. Vojnisek Zsuzsanna Klinikai fõorvos: Dr. Bókay János Dr. Gallai Mária Dr. Kálmán Attila Dr. Horváth Erzsébet angol tanulmányi felelõs Dr. Pataki Margit Dr. Várkonyi Ildikó Klinikai szakorvos: Rezidensek: Tudományos fõmunkatárs: Tudományos munkatársak: Posztdoktor: Ösztöndíjas: Közremûködõ orvosok: Szaktanácsadó: Részállásos tanácsadó: Dr. Brandt Ferenc Ádám Fenyvesné Dr. Nyitrai Anna Dr. Götze Judit Dr. Hacsek Gábor (csak ügyeleti szolgálat) Dr. Kiss Imre Dr. Nagy Krisztián Dr. Sárközy Gergely Dr. Tölgyesi Andrea Dr. Bagdy Virág Anna Dr. Cseh Áron Dr. Csekõ Anna Judit Dr. Jermendy Ágnes Katalin Dr. Farkas Viktor Dr. Kenesei Éva Dr. Jávorszky Eszter Györgyi Dr. Turmezeiné Horváth Judit Dr. Fekete Andrea Dr. Tory Kálmán Dr. Felkai Mária neurológus Dr. Mertz Katalin fül-orr-gégész Dr. Mezei Györgyi allergológus Dr. Sallay Péter Dr. Rényi Imre egyetemi adjunktus 24
Önkéntes segítõ tevékenységet ellátó munkatársak: Biológus: Dr. Cserháti Endre ny. egyetemi tanár német tanulmányi felelõs Dr. Bodánszky Hedvig egyetemi magántanár Dr. Kelemen József ny. egyetemi adjunktus Dr. Kohlhéb Ottó ny. egyetemi docens Dr. Machay Tamás ny. egyetemi tanár Dr. Madácsy László ny.egyetemi tanár Dr. Póder György ny. egyetemi adjunktus Dr. Schmidt Károly ny. egyetemi adjunktus Ferencné Sziksz Erna Fõállású MTA kutatók: Dr. Vásárhelyi Barna tudományos fõmunkatárs Dr. Vannay Ádám tudományos munkatárs Dr. Gyõrffy Balázs tudományos munkatárs Balicza-Himer Leonóra tudományos segédmunkatárs Dr. Szebeni Beáta tudományos munkatárs Dr. Treszl András tudományos munkatárs Pszichiátriai osztály közremûködõi: Bajúsz Csilla Csenki Laura Csergõffy Dóra Csernyák Péter Erni Ildikó Füzesi-Kulcsár Szilvia Major Melinda Gazdasági vezetõ: Farkas Szabolcsné pszichológus szakpszichológus pszichológus szociális munkás pszichológus mentálhigienes gondozó pszichológus Intézet vezetõ fõnõvér: Mb. intézetvezetõ fõnõvér: Cziegler Mária Földesi Józsefné Belépõ közalkalmazottak: Conwayné Dr. Wéber Gabriella Dr. Boza Édua Diána Dr. Cseh Áron Dr. Csekõ Anna Judit Dr. Jermendy Ágnes Katalin 25
Dr. Malik Anikó Éva Dr. Nagy Krisztián Dr. Rusai Krisztina Dr. Vatai Barbara Kissné Dr. Pulay Zita Kilépõ közalkalmazottak: Conwayné Dr. Wéber Gabriella Dr. Molnár Zoltán Dr. Orosz Irén Dr. Szabó Antal SZAKVIZSGÁK: Bajusz Csilla Klinikai és mentálhigiéniai gyemek- és ijfúsági szakpszichológus november Tóth-Heyn Péter Csecsemõ- és gyermek intenzív terápia november Vass Géza Csecsemõ- és gyermekgyógyászat 26
7. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG Graduális oktatás Az általános orvosképzésen belül a gyermekgyógyászat oktatásában elsõsorban azoknak a kórképeknek a bemutatására helyezzük a hangsúlyt, amelyek döntõen a gyermekkorban fordulnak elõ. A felnõttektõl eltérõ fiziológiás különbségek hangsúlyozása ( a gyermek nem kis felnõtt ), a növekedés, a fejlõdés sajátosságainak elemzése oktatásunk fontos eleme. Klinikánkon a gyermekgyógyászattal kapcsolatos ismeretek átadásának két fontos szempontja van: egyrészt a leggyakoribb, mindennapi kórképek (akut torokgyulladás, középfül-gyulladás, hasmenés, kiszáradás, hasfájás, stb.), másrészt a speciális betegségek (neonatologia, veleszületett anyagcsere-betegségek, gyermeksebészet, nephrologia, gastroenterologia/endoscopia, hepatologia, diabetes-endocrinologia, neurologia, pulmonologia, pszichológia-pszichiátria, stb.) bemutatása. A tradicionális curriculum mellett (5. évben 2 szemeszter és 6. évben 8 hét) már a negyedik évfolyamtól kezdve klinikai munka választható, heti 4-6 órában minimum 15 alkalommal. Ötödévesek félévenként öt kreditpontot szerezhetnek, vagyis a teljes évre 10 pont. A szigorló évben a 8 hetes gyakorlat sikeres teljesítésével 8 kreditpont kapható. A választható tárgyakkal (neonatologia, gyermeksebészet, pszichiátria) 2 kreditpont szerezhetõ. Az V. éves orvostanhallgatók oktatása A 2009/2010-es tanévtõl számos új elemmel bõvült oktatásunk, amit a kedvezõ tapasztalatok alapján a 2010/2011-es tanévben is folytatunk. Ezek a következõk: az ötödévesek gyakorlatán minden alkalommal 3 olyan kérdést teszünk fel, amit az adott héten az elõadó készít és kiemelten fontosnak tart. Ez egyben egy olyan katalógus, amely az adott elõadás lényegét is összefoglalja. A gyakorlati aktivitás, a betegvizsgálat és az elõbb említett kérdések megválaszolása egyaránt fontos tényezõ a félévi és az év végi érdemjegy kialakításában. A 2010/2011-es tanévben a vizsgarend megváltozott, év végére került a kollokvium és az elsõ félév végén gyakorlati jegyet kapnak a hallgatók. Mindkét félévben az érdemjegy 3 részjegybõl tevõdik össze. Az írásbeli tesztvizsga anyaga döntõen az elõadásokon elhangzottakra épül. A gyakorlatvezetõnél az elõre megadott tételsorból kettõt kiválasztva történik a szóbeli vizsga. Az osztályzat ebbõl a két részjegybõl valamint a gyakorlati aktivitás érdemjegyébõl adódik össze. A megújult klinikai honlap (www.gyermekklinika.hu) fontos eleme az oktatás, ahol az egyes elõadások videofelvétele is megtekinthetõ a diasorral párhuzamosan. Tehát az I. félév végén gyakorlati jegyet kapnak a hallgatók, amelynél a szóbeli vizsga a szigorlati tételsor elsõ 35 tétele. Ezek a mindennapi gyakorlatban legfontosabb differenciáldiagnosztikai problémakört ölelik fel. Az év végi kollokviumon a szóbeli vizsga anyaga a szigorlati tételsor rövidített változata. A kollokviumon a gyakorlatvezetõ és egy szakorvos együtt vizsgáztatja a csoportot. Az ötödéves orvostanhallgatókat tantermi elõadásokon, valamint csecsemõ- és gyermekgyógyászati gyakorlati oktatás keretében tanítjuk. A tantermi elõadások száma mindkét félévben heti 2 óra. Az elõadások tematikája az elsõ félévben a csecsemõkori fejlõdés és növekedés kérdéseit taglalja. A második félévben az elõadások az egyes szervrendszerek betegségeivel kapcsolatosak. A tantermi elõadásokat a tanszékvezetõn kívül a vezetõ oktatók tartják. Vendég elõadóként a társklinika tanszékvezetõ professzorát és más kórházak kiemelkedõ specialistáit is meghívjuk. A tananyag elsajátításának egyik legfontosabb eleme az elõadásokon történõ részvétel, hiszen az elõadások anyaga az alapja a két évközi írásbeli tesztvizsgának és az év végi tanulmányi versenynek. Az V. éves orvostanhallgatók gyakorlati oktatása heti három órában zajlik, amely során betegágy melletti kiscsoportos oktatást végzünk. A fizikális betegvizsgálat hangsúlyozása mellett speciális gyakorlatok keretében tanítjuk a legfontosabb kórképek diagnosztikáját és kezelését, valamint az általános és gyakorlati gyermekgyógyászat fontosabb ismérveit. A gyakorlatok utolsó 30 percében tanulságos eseteket mutatunk be központi gyakorlat formájában. 27
A VI. éves szigorlók oktatása A szigorló évben a hallgatók kéthónapos, folyamatos gyakorlaton vesznek részt (napi 6 órában), ezen belül szinte minden nap szigorlói vizitet és számos konzultációt tartunk számukra. Nyolchetes kurzusukból egy hetet a Szt. László Kórházban töltenek, ahol a gyermekkori fertõzõ betegségekkel kapcsolatos legfontosabb ismereteket sajátítják el. Egy alkalommal éjszakai ügyeletet is teljesíteniük kell. Ezen kívül 2 teljes napot kell klinikánk radiológiai osztályán eltölteniük. A szigorlók gyakorlatilag osztályos orvosi teendõket látnak el, megtekinthetik és részben el is sajátíthatják a betegeken végzett leggyakoribb beavatkozásokat. A hatodéves hallgatók oktatása különleges feladatot jelent számunkra. A szorgalmas és pontos munkát végzõ szigorló komoly segítséget jelenthet a klinika orvosainak a mindennapi munkában. Mindannyian örömmel fedezünk föl a szigorlók között tehetséges fiatal kollegát. A hatodévesek számára a 2008/2009-es tanévtõl szigorlati tételsort állítottunk össze, amelybõl 3 kérdést kap a vizsgázó. A szigorlati vizsga után a hallgatók egy kérdõív kitöltésével mondanak véleményt a klinikán történt gyakorlatuk hasznosságáról. A VI. éves szigorlók konzultációinak tematikája és elõadói Arató András: Hasmenés. Hányás Balogh Lídia: Újszülöttkori sárgaság Bókay János: Csecsemõkori lázas betegségek. Csecsemõtáplálás Dezsõfi Antal: Krónikus hasfájás. Vérhányás Farkas Viktor: Gyermekkori görcsállapot. Gyermekkori fejfájás Halász Zita: Szomatikus retardáció Horváth Zsóka: Újszülöttkori cyanosis Kálmán Attila/Kiss Imre/Vörös Péter: Akut has Kenesei Éva: Hemokultúra-vizsgálat indikációi, mintavétel, értékelés Kovács Lajos: Belégzési nehezítettség, croup syndroma. Köhögés Körner Anna: Hypoglycaemia, hyperglycaemia Krikovszky Dóra: Elhúzódó láz (FUO), Kawasaki szindróma Máttyus István: Exsiccosis. 3 kg-os újszülött és egy 20 kg-os gyermek folyadékpótlása, infúziós terv készítése Mertz Katalin: Fülfájdalom Molnár Zoltán: Anaemiák Pataki Margit: Újszülöttkori fertõzések Reusz György: Magas vérnyomás. Hematuria Sallay Péter: CRF tünettana, kezelése. Enuresis Szabó Attila: Vizelet-diagnosztika. Proteinuria és leukocyturia Szabó Miklós: Újszülöttkori légzészavarok Szeberényi Júlia: Nyirokcsomó-megnagyobbodás. Kóros hasi terime Szõnyi László: Ízületi fájdalom. Hepatomegalia, splenomegalia Tory Kálmán: Lázzal, kiütéssel járó kórképek, lobos torok Tóth-Heyn Péter: Eszméletlen gyermek. Akut légzészavar Veres Gábor: Véres széklet gyermekkorban, hypoproteinaemiás oedema Graduális képzés gyermekpszichiátriai osztályunkon: Orvosi kommunikáció I. évfolyam (terepgyakorlat) Orvosi pszichológia III. évfolyam Pszichoszomatikus betegségek gyermekkorban (tantermi elõadás) Magatartásorvoslási problémák gyermekkorban (tantermi elõadás) Gyermekgyógyászat I. Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekpszichiátriai kórképek (tantermi elõadás) 28
Gyermekgyógyászat II. Gyermekgyógyászati Klinika Az adolescens kor problémái (tantermi elõadás, I. félév) A gyermekpszichiátriai kórképek ellátása (tantermi elõadás, II. félév) Német nyelvû oktatás A tanév mindkét félévében az elõzõ évekhez hasonlóan folytatódott a német nyelvû oktatás. Az ötödéves hallgatók négy csoportban vesznek részt a kórtermi gyakorlatokon. A hatodéves hallgatók hasonló létszámban részben Egyetemünkön, részben hazájukban töltik le az elõírt gyakorlati idõt, akik a németországi gyakorlatot választják azoknak is az utolsó két hétben egy hét gyakorlatot és a vizsga hetét nálunk kell, hogy töltsék. Tanulmányi felelõs: Általános gyakorlatvezetõk: Cserháti Endre Balogh Lídia Fekete Andrea Máttyus István Müller Katalin Póder György Sallay Péter Schmidt Károly Szabó Attila Szõnyi László Tóth-Heyn Péter Várkonyi Ildikó Veres Gábor A német hallgatók számára szolgáló tantermi elõadásokat az egyes témákban jól felkészült és német nyelven elõadni tudó munkatársak tartják. Az oktatási tematikát bõvítettük: egy tantermi elõadás és minden csoport számára egy gyakorlat a gyermekradiológia speciális problémáit mutatja be, röntgen képek és ultrahangos felvételek segítségével (oktató: Várkonyi Ildikó). A 2010-es év speciális német oktatási feladata volt a következõ: az elsõ évfolyam hallgatói felkészítõ képzésben részesülnek. Ennek neve: Berufsfelderkundung. E képzés célja hogy az elméleti tárgyakkal ismerkedõ medikus tanulmányainak késõbbi értelme felõl tájékozódjon. Ezen idõ alatt forgószínpadszerû elosztásban nagyszámú német hallgató vett részt fejenként 3-3 órás gyermekklinikai viziten, ahol az oktatók egy-egy kisebb csoportnak megmutatták a különbözõ betegségeket, beavatkozásokat. Ennek során megismerhették egy-egy villanás erejéig, hogy az általuk tanult anatómiai képletek, élettani funkciók hogyan jelennek meg kóros formában és milyen módon tudjuk azokat javítani, gyógyítani. Ezen kiképzési formához tartozott még egy kétórás tantermi elõadás, amely a gyermekgyógyászat alapvetõ, világméretû problémáit ismertette (elõadó: Reusz György egyetemi tanár). Másik alkalommal a másodéves orvostanhallgatókat vezettük be nagyjából hasonló tematikával, a klinika és a gyermekgyógyászat problémáinak ismeretébe. Angol nyelvû oktatás 2010-2011-es év során folytattuk az angol nyelvû oktatást is. Az elõadásokat a II. sz. Gyermekklinika és Klinikánk oktatói felváltva tartják. Az V. éves hallgatók 10 csoportban vesznek részt a gyermekgyógyászati gyakorlaton. Tanulmányi felelõs: Horváth Erzsébet 29
Oktatásban részt vevõ orvosok: I. évfolyam: Medical profession kurzus oktatói : Tory Kálmán Krikovszky Dóra V. évfolyam: Gyermekgyógyászat Általános gyakorlatvezetõk 1. csoport: Szabó Attila 2. csoport: Dezsõfi Antal 3. csoport: Arató András 4. csoport: Veres Gábor 5. csoport: Tory Kálmán 6. csoport: Tóth Heyn Péter 7. csoport: Sallay Péter 8. csoport: Bókay János 9. csoport: Molnár Zoltán 10. csoport: Horváth Zsóka Speciális témák oktatói: Allergologia, pulmonologia: Diabetologia: Endocrinologia: Gastroenterologia: Haematologia: Kardiológia: Laboratóriumi diagnosztika: Nephrologia: Neurologia: PIC: Psychiátria: Radiologia: Sebészet: Neonatologia IV.-V. éves hallgatók számára: Machay Tamás Fakultációk Cserháti Endre Körner Anna Halász Zita Bodánszky Hedvig Müller Judit és Csóka Mónika (II.sz. Gyermekgyógyászati Klinika) Horváth Zsóka Szabó Antal, Kenesei Éva Reusz György Farkas Viktor Szabó Miklós Pászthy Bea, Gallai Mária Kis Éva Verebély Tibor, Vörös Péter A hallgatók csecsemõ- és gyermekgyógyászat iránti érdeklõdését jelzi, hogy a Machay Tamás által vezetett neonatológiai fakultáción 57 angol, 17 német és 37 magyar évfolyamra járó hallgató vett részt. Különös köszönetet szeretnénk mondani a nem Klinikánkon dolgozó elõadóknak. Dr. Görbe Éva egyetemi magántanár, Dr. Hajdú Júlia professzor asszony és Dr. Beke Anna docens asszony aktívan részt vett a magyar és külföldi hallgatók oktatásában. Igen nagy népszerûség övezte a Peter Cerny Alapítvány elõadásait és gyakorlatát. Dr. Somogyvári Zsolt vezetésével végzett oktatás során a hallgatók elsajátították gyakorlatban is az újszülöttek újraélesztésének technikáját. Mint minden évben a 2010-2011-es tanév elsõ félévében megszerveztük a 15 elõadásból álló gyermeksebészeti kötelezõen választható fakultációt (Verebély Tibor egyetemi tanár vezetésével). Az eredetileg 40 jelentkezõbõl végül is 38-an vettek részt rendszeresen a csütörtök délutánonként megtartott elõadásokon. A félév végén eredményes vizsgát tettek, amely bizonyította, hogy az elhangzottakat 30