972 qo /A polros feny 40-20 bra A polrszűrők kz nalző szlv rv ny tett műanyag vo- sziníi mintlnatot mutat. Amikor a grbe vonalzó kszült, a benne maradt feszültsgek miatt kettősen trőv vlt. (c) (e) 40-19 bra A mechanikai szerkezetek modelljeit speci1is feszültsgoptikai műanyagokból kszítik s keresztezett polrszűrők kztt vizsgljk. A modellek terhels hatsra kettő- sen trőkk vlnak, s az tmenő fenyben olyan mintzat vlik lthatóv, amely a feszültsg-eloszlst mutatja a modellben. szültsg hatsra ltrejvő kettőstrs, előfordulhat, hogy az olvasónak igencsak keresnie kell azt a mííanyag eszkozt, amellyel a jelensget jól lthatóan megfigyelheti. A polariz t fny szmos ms alkalmazsban is hasznos' Így pó1dul: az atomok a mgneses tr jelenltbenpolarlzlt fnyt bocstanak ki (Zeemaneffektus), ezt a polarizciót pl. a napfoltok krnykn a mgneses tr mrsre' vagy tvolabbi csillagok mgneses ternek mrsrehasznljk. Ugyancsak a mgneses tr, adott esetben a Tejútrendszerünk tvoli vidkein uralkodó mgneses tr okozza azt, hogy a csillagkzi gz s por hosszúks szemcsi egymssal prhuzamosan igyekeznek bellni. Amikor a csillagok fnye ezeken a por- s gzfelhőkn szóródik, akkor a csillagfny rszlegesen polartzltt vlik. Így apolarizciós irnyoknak a szőrt csillagfnyben megjelenő eloszlst elemezve informció nyerhető a tvoli mgneses terekről. A kristlyszerkezetekre, biológiai anyagmintkra s ms anyagok termszetre vonatkozóan is sok informcióhoz jutottak apolarizlt fny elemzse sorn. Összefoglalds A transzverzlis hullmok linerisan polarizltak, ha a hullmmal kapcsolatos rezgsek egy' a trben rgzitett irnnyal prhuzamosan mennek vgbe' Az elektromgneses hullm po arizciőjnak irnyt az elektromos trerőssg vektornak irnyval vesszük azonosnak. (Lsd a 296' oldal fordítói bjegyzett.) Amikor egy (szabad) atom nagyobb energijú llapotból kisebb energijú llapotba megy t, akkor egy hullmvonulatot bocst ki, ami a lthatő fny esetben kb. 1-3 mter hosszú, a terieds irnyban mrve. A polarizlatlan fny sok hullmvonulat eredője, amelyben az elektromos trerőssgvektorok vletlenszerű eloszlst mutatrrak a trbeli irnyok szerint" Egyes tltszó anyagok, mint pl. a polaroid, sze- 1ektív módon nyelik el, abszorbeljk a külnbző polarizciós irnyú fnysugarakat (az egyiketjobban, mint a msikat) s így a rajtuk tmenő fny rszben vagy egszben, linerisan polanzitt vlik. Ha a beeső { intenzitsú polarizlt fny polanzciós síkja az idelis polariztor teresztsi (transzmissziós) irnyval 0 sz-

Í Ö É ü ő ő ő ü ó ő Ö ó í ő ő ó ó ő ő ó ó ő ő ó í ü ő ő ó ő ő Í ó ú ő ő ü í ő ó ú ü ő ő ó ő í ó ü ő ú ő ő ü í í ű í ű ő ó ü ő ő ő í Íő ü ó í ű ő ü ő ü ü ő ő ü ő ó ő ő í ó ő ó ő ű ő ő ü ő ü ő ő ó ú ü ű ő ó í ó ű ű ő ű ő ő ú ó ó ő ü ő ó ű ű ő ü ú í ő í ő ü ő ü ó ő ü ó ú í ő í ő ü ü í ő ú í ó ő í ó

í ő ő ő í ő ó í ő í ő í í ő ű ű ő í ű ű ő ü ű ő ő í ő ő ü ü ű ő ő ő ó í ő ó ű ő Í Á ű ő ü í ő í ő ü ü ó ő ő Í ű ő ü ő ó ő í í ő ü ó ő ó ó Ü ü ü ó í ó Á ő ő ő Ü ő í ő í í ő í í ó ü ó ő Í ü ő ó ő ó ó ő ő ú ó ó ü ő ő ő í ő ó í ó ü ó ú í í Í í ó í ú ő ú ó ű ő ő í ő ó ő ű ő ó ű ő ú ő í í ó ő

ő ű í ő í ő ő ü í ó ú ő Í ő í í ő ü ó ő ü ü ú ó Í ő í ő ü ű ő ő ó í ő ó í ő ő í Í ő ő í ő Í ő í ő ő ő í ő ő ő í í ő ő ó ő ő ó Á ő ú ó í ő ű í í ő Í ó ó í ú ü ő ü ő ő ú ú ó ó ő ü ú ó ú í ő ó ó í ő ü í ó í í ü

ó ó ő ő í ü ő ó ü ő ó í ó ü í í ú ó í ú í í ő ű ő