Magyar Energetikai TársasT rsaság ENERGIA MŰHELY 8. rendezvény ny 2013. február r 5. = PénzP nzügyi körkk rkép p az energetikáról l = (Hátt ttérvetítés) 1
Magyar Energetikai TársasT rsaság TISZ TE L E TTE L K Ö SZ Ö N TJÜ K az E nergia Műhely M K E D V E S V E N D É G E IT! 2
PROGRAM Pénzügyi körkép Előadások Az energetika helye az ország pénzügyi mérlegében Lóránt Károly, mérnök-közgazdász; Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Magyar Energia Hivatal (az előadó egyeztetés alatt); Az energiahatékonyság dilemmája visszapattanó hatás Sebestyénné Szép Tekla, közgazdász, Miskolci Egyetem; Felkért hozzászólók Beszerzési és nagyfogyasztói gázárak jelene és jövője Kiss Csaba Attila, MVM Partner ZRt., FB tag; A fogyasztói árváltozások várható hatása Dr. Szilágyi Zsombor, okl. gázmérnök, c. egy. docens; Innovatív pénzforgalmi lehetőségek az energetikában Varga István, okl. gépészmérnök, a MNB FB tagja; Az adók szerepe a gazdaságban és az energetikában Dr. Lakatos Mária, közgazdász, Budapesti Műszaki Egyetem. 3
A VILÁG ELSŐ ISMERT PÉNZÉRMÉI - LÍDIA Krőzus, Lüdia (Lídia) (ma Törökország) királya (Kr.e. 560-547) Pénzkibocsátása: Kr.e. 560 körül Kör alakú arany és ezüst pénzérmék. Az oroszlánfej a hitelesítést szolgálta. 4
A VILÁG ELSŐ PAPÍRPÉNZEI - KÍNÁBAN Szung (Song) dinasztia (960-1279) Kína ezüstkora Elterjed a rizstermelés Egységes piac jön létre Felállítják az első hadiflottát Megjelenik a puskapor Feltalálják az iránytűt Erősítik az iskolái képzést Kibocsátj tják k az első papírp rpénzt A X. században zadban a kínai k kormányzat vaspénzeket bocsátott ki. Az emberek ezeket a kereskedőkn knél l hagyták, és s inkább a kézzel k írott elismervényeket használt lták. A XI. század zad elején n a kormányzat a nyomtatott nyugtákat hivatalosan is pénznek p nyilvánította totta. 5
ELSŐ PAPÍRPÉNZEK EURÓPÁBAN Először: Stockholmban, 1660-as években adtak ki papírpénzt Közép-Európában a 7 éves háború (1756-63) finanszírozása hozta létre. (Háborúk Poroszország és a Habsburg birodalom között, továbbá a gyarmatokon) A papírpénz főleg az ezüst fizetőeszközök kiváltását szolgálta. 6
AZ US DOLLÁR TÖRTÉNETE A dollár bevezetése: 1785. július 6-án, az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el. Más országok is használják saját hivatalos fizetőeszközként. Sok ország nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként használja. 2005-ben kb. 760 milliárd dollár volt forgalomban. Ennek a fele-kétharmada továbbra is az államokon kívül mozgott. Kína amerikai dolláros deviza készletének bruttó értéke 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt. Ez az 1896-ban kiadott ötdolláros egészen 1971-ig beváltható volt ezüstre vagy aranyra 7
A TÖRTÉNELMI MAGYAR PÉNZEK: Árpád-házi királyok: Károly Róberttől 1526-ig: Szent István: DÉNÁR, FÉLDÉNÁR (obulus). MAGYAR FORINT, GARAS, FITYING, DÉNÁR. 1526-tól a kiegyezésig (1867): DÉNÁR, ARANY FORINT, TALLÉR, GARAS, KRAJCÁR. 1848-49-ben: először magyar felirat a pénzeken. A hadsereg finanszírozása hitelből: papírpénz = Kossuth bankó Kiegyezéstől 1918-ig: 1918-tól a II. világháborúig: ARANY DUKÁT, ARANY FORINT, ARANY KORONA KORONA/fillér, PENGŐ/fillér A II. világháború után: pengő, milpengő, FORINT (1946.08.01.) 8
A KEREKASZTALOK ELNEVEZÉSEI 1. asztal: DÉNÁR 2. asztal: FORINT 3. asztal: DUKÁT 4. asztal: KORONA 5. asztal: PENGŐ 9
1. Asztal neve: DÉNÁR EZÜST DÉNÁR, Szent István korából 10
2. Asztal neve: FORINT ARANY FORINT, Mátyás király idejéből 11
3. Asztal neve: DUKÁT DUKÁT, I. Lipót idejéből 12
4. Asztal neve: KORONA Ezer KORONA, 1902 13
5. Asztal neve: PENGŐ PENGŐ, Liszt Ferenc képével 14
MAGYARORSZÁG G PÉNZP NZÜGYI MÉRLEGE M 2010. év NEMZETGAZDASÁG FORRÁSAI 81 383 miliárd Ft termelőfelhasználás 32 800 import 21 835 GDP 26 748 NEMZETGAZDASÁG FELHASZNÁLÁSA 81 383 milliárd Ft termékadó 4261 Folyó áron, milliárd Ft Hozzáadott érték (GDP): 32,9 %??? Kevés! Bruttó felhalmozás termelőfelhasználás export felhaszn. 5004 32 800 23 450 20 129 Végső felhasználás Végső felhasználás: 24,7 % Forrás: KSH
MAGYARORSZÁG ENERGIAMÉRLEGE 2010. év hazai termelés 460,6 FORRÁS ÖSSZESEN 1228,7 PJ import 768,1 PETAJOUL-ban [PJ] export: 133,7 η Mo = 64,2 % készletváltozás: 10,0 FELHASZNÁLÁS ÖSSZESEN 1085 PJ (100%) 83,0??? nem energetikai célúc felhasználás átalakítási veszteség: 228,1 240,6 lakosság: 240,6 / 22,2 % saját t igény és veszteség: 228,1 120,0 186,8 közlekedés: 186,8 / 17,2 % ipar: 120 / 11,0 % BRUTTÓ VÉGSŐ ENERGIA FOGYASZTÁS Forrás: Energia Kht./KSH 149,6 szolgáltat ltatás és s egyéb: 13,8 % 16
Magyar Energetikai TársasT rsaság JÓ H A N G U L A TÚ T, E R E D M É N Y E S CSA P A TM U N K Á T K ÍV Á N U N K! M E T E lnö kség Összeállította: Dr. Korényi Zoltán 17