J f f l a r e / m e n y e d a z ö / v m á é " LÁSZLÓ MÁRTON - PINTYER FERI MARCIKA HALOTTASKÖNYVE

J f f l a r e / m e n y e d a z ö / v m á é " LÁSZLÓ MÁRTON - PINTYER FERI MARCIKA HALOTTASKÖNYVE

J/fflar e/me/ij^ea az ó'w/nje " LÁSZLÓ MÁRTON - PINTYER FERI MARCIKA H A L O T T A S K Ö N Y V E 1919

e/menyea az ó'römrfe" LÁSZLÓ MÁRTON - PINTYER FERI MARCIKA HALOTTASKÖNYVE 1919 BONYHÁDI SZÉKELY KÖR TOLNA MEGYEI SZEKSZÁRD, 1994 KÖNYVTÁR

Szerkesztette és a tanulmányt írta: Fábián Margit Előszó: Fazekas Tiborc Illusztrálta: Plugor Sándor Lektorálta: Kriza Ildikó A szöveget gondozta: Loridon Ilona, Gacsályi József Kötésterv és tipográfia: Schubert Péter Az énekek szedése a Schubert Grafikai Stúdióban készült ISBN 963 04 46391 Köszönetet mondunk az Országépítő Alapítványnak, az Illyés Alapítványnak, a Lakitelek Alapítványnak, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványnak, a COLONIA Alapítványnak, a Bonyhádi Városi Önkormányzatnak a kiadás támogatásáért. Kiadta: a Bonyhádi Székely Kör és a Tolna Megyei Könyvtár Felelős kiadó: Höfler Lajosné elnök, Elekes Eduárdné igazgató Kiadványszerkesztés: Orbán György Készült Hermann Frigyesné nyomdájában, Szekszárdon Megjelent: 1200 példányban

Előszó Noha a magyar kultúra és köztudat legalább száz esztendeje változó intenzitással ugyan, de többé-kevésbé folyamatosan kapott hírt a Bukovinában élő magyarokról, még napjainkban sem mondhatjuk, hogy teljes lenne a képünk e népcsoport anyagi-szellemi kultúrájáról, viszonyairól, a vegyes etnikai népességű területeken megélt és megszerzett tapasztalatairól. Ugyancsak ez utóbbi száz esztendő hozott olyan változásokat, melyek következtében - sajnos - bizonyossággal állíthatjuk, hogy a bukovinai magyarság életének és kultúrájának teljes körű megismerésére immár nincs is többé lehetőségünk. Annál nagyobb lesz viszont az olykor csak töredéknek, részletnek tűnő vállalkozások, feldolgozások szerepe. A sor igencsak hosszú lenne, ha minden munkát fel szeretnénk sorolni, ezért csupán a bukovinai magyarokkal foglalkozó legkiemelkedőbb kutatókra utalhatunk, Kodály Zoltán népdalgyűjtéseitől Domokos Pál Péter munkáin át a kakasdi Sebestyén Ádám többkötetes monográfiájáig. De ebbe a sorba illeszkednek Dégh Linda és Lőrincze Lajos korábbi kutatásai éppúgy, mint Penavin Olga kiadványai az egykori Jugoszláviában élő bukovinai népcsoport köréből, vagy Csupor Tibor könyve, melyben éppúgy az áttelepülés, a háború, majd az ezt követő keserves beilleszkedés hányattatásai kapnak hangot, mint Tamás Menyhért szépirodalmi műveiben. Aki képet szeretne nyerni a bukovinai magyarokról, napjainkban már több színvonalas kiadványra támaszkodhat, s még itt élnek körülöttünk azok az emberek, akik személyes élményeikkel, személyiségükkel teszik teljesebbé, személyesebbé tudásunkat az egykorvolt világról. Ez a hiteles és személyes üzenetadás egyben különös ismertetőjele is a bukovinai magyarságnak. Az igen rövid ideig tartó kivételektől eltekintve a bukovinai magyar falvakba nem jutott el magyar nyelvű sajtótermék, s ezért a kevés elérhető könyvnek, az írott betűnek s ezzel az írni tudásnak is hallatlanul nagy volt a becsülete a bukovinaiak körében. A székelység évszázadok óta a szükségből volt kénytelen erényt csinálni, s nem volt ez

másképpen a Bukovinába szakadt székelyek esetében sem. Ha a nemzeti" történelem, a magas" kultúra nem volt képes figyelmet szentelni sorsuknak, ha szenvedésekben gazdag életüket az a veszély kísérte folyamatosan, hogy még csak tudomást sem szereznek róluk, hogy tanulság nélkül való a létük, nos akkor jelentek meg törvényszerűen a bukovinai falvakban a közösség hagyományait újkori Homéroszok módjára órzó-formáló-továbbadó kivételes emberek. A falvak népe a titkok tudójának kijáró tisztelettel vette őket és a tudásukat őrző, többnyire kézzel írott könyveket" körül, mert pontosan tudta, hogy milyen elemi fontosságú összetartó erő rejlik a helyesen megválasztott szóban, a közös éneklésben. Számunkra is fontos tanulság, hogy nem annyira a kintrőlföntről érkező törődés" az igazán lényeges, hanem az emberi közösségek azon képessége a csodálatos, hogy ha nem akadályozzák meg ebben, úgy a maga eszközeivel igenis gondoskodik kultúrájának fennmaradásáról, továbbéléséről. A kéziratos könyvek évszázadok óta kiemelkedően fontos szerepet játszanak a magyar művelődés és kultúra történetében. Noha több mint ötszáz évvel ezelőtt, Mátyás király udvarában már működött sajtógép, még századunkban sem jutott el minden településre a kívánt mértékben a nyomtatott szó, a könyv. S ahogyan mintegy négyszáz éve Balassi Bálint versei a kéziratos másolatok révén váltak igazán a népköltészet és a műköltészet határán élő, hatékony kultúrává (s így maradtak egyúttal fenn, így őrződtek meg!), ahogyan Petőfi versei is átalakulva maradtak meg az egyszerű emberek és közösségeik tudatában, ugyanúgy történt ez más művek és szövegek esetében is. Ha a rítusok, a szertartások, az ünnepek rendjét meg akaijuk őrizni (márpedig enélkül aligha maradhat fenn tartósan valamely emberi közösség), akkor rögzítenünk kell a liturgikus szövegeket. Akkor is, ha a technikai feltételek csak a kéziratos feljegyzést teszik lehetővé. A névtelen és nevükkel együtt ismert, kézzel írott könyveikből felolvasó-éneklő emberekkel, kéziratos műveikkel a folyamatosan gazdagodó szakirodalom már évtizedek óta intenzíven foglalkozik. A bukovinai magyarok kulturális kapcsolataiban olyan döntő szerepet játszó erdélyi kéziratos irodalomról pl. az egyik legfontosabb összefoglalás Szabó T. Attila 1934-ben Zilahon megjelent, s ezért ma már nehezen elérhető munkája (Kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink a XVI-XDt században) érdemes a kiemelésre.

Örvendetes, hogy az utóbbi időben az egykor Bukovinában élt székelyek kézírásos könyveit, az egykori öt magyar falu gazdag hagyományait immár az olvasók tágabb köre is kezébe veheti, megítélheti. Gáspár Simon Antal 1986-ban megjelent önéletírását (Az én szülőföldem a bukovinai Istensegíts), valamint Forrai Ibolya 1987-ben kiadott monográfiáját (Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél) követően most Fábián Margit gyűjtő és feldolgozó munkájának eredményeképpen egy másik bukovinai tudós" ember, László Márton feljegyzései, pontosabban 1919-ben írott Halottaskönyve" lát nyomtatásban is napvilágot. A kéziratos énekeskönyv így most nyomtatott formában is hatni tud majd, s magát modernnek valló, mégis sok tekintetben rémisztően primitív világunkban felidézheti elmúlt idők példáját, a méltatlan viszonyokkal való szembeszegülés kultúráját. Hamburg - Budapest, 1992 karácsonyán FAZEKAS TIBORC

Jegyzet az énekekhez Az énekeket László Márton helyesírása szerint közlöm, kivéve az egybeírásokat. Hely hiányában gyakran két-három szót is egybeír, ilyenkor a szöveg nehezen értelmezhető. Az énekek utáni jegyzetekben megtalálhatók az egybeírt szavak, így az olvasó erről is képet kap. Megtartottam viszont különírásait, pl. az igekötőket majdnem mindenütt különírja, és különír néhány összetett szót is. Pontosan követtem a helyesírását a nagybetűk írásakor. Szeretném megjegyezni, teljesen következetlen mind a nagybetűk, mind a hosszú mássalhangzók használatában. Ugyanazt a szót leírja rövid és hosszú mássalhangzóval is. (Lásd: Nyelvezete, helyesírása c. fejezetben.) Mondatközi írásjeleket nem használ, helyenként a mondat közepére is pontot tesz, de ennek általában nincs nyelvi funkciója. A versszakok végére legtöbbször három pontot vagy még ennél is többet ír. Felkiáltóés kérdőjelet sehol sem találunk a könyvben. Az írásjeleket László Márton helyesírása szerint írtam. A verssorok tördelésében az eredeti versformákat használom, nem a Halottaskönyvét. László Mártonnál sokszor a lap szélessége határozta meg, meddig tart egy sor. Az alábbiakban közlöm a Halottaskönyvben található formát, ahol eltér az eredetitől. 1. A könyv első éneke a tartalomjegyzék és egy fohász után a 1. számozott lapon kezdődik. Pontosan követi a verssorok hosszúságát és a versszakokra tagolást. A versszakokat mindenütt, minden énekben megszámozza. Egybeírja: dekérlek. 2. Halottaskönyv 4. lap. A sorok tördelése itt is megegyezik az eredeti verssel. Egybeírja: kivoltál, elis szavakat.

3. Halottaskönyv 10. lap. Itt már a sorokat kétfelé töri, mert másképp nem fért el a lapon. így a Halottaskönyvben hétsorosak lettek a versszakok. Következetlen a sorkezdő nagybetűk jelölésében, helyenként a sor közepén is nagybetűt használ. Pl.: Oh nyomasztó gyászos egy szo E világból el halunk nincs tehecség. semi mencség Sirba kell majd szállanunk Élményünk Élményünk minyájan Élményünk kik e világiban élünk... 4. Halottaskönyv 16. lap. László Mártonnál hat-, illetve hétsorosak lettek a versszakok. Következetlen a sorok tördelésében. A szavakat sok helyen zsúfolja, egybeírja, pl.jajnincsenoltalom, mavagy. Oh keserves jaj szo minyájan meg halunk ifjak és öregek számadásra álunk oh fájdalom el jöt az halálom halál ellen, jajnincsenoltalom 5. Halottaskönyv 21. lap. A hatsoros versszakokat hét sorra tördeli az ötödik sor felezésével. Oh életünk végórája lelkünknek testöl vállása jaj nincsen megmaradása jut számadásra földből lettünk földböl élünk föld és porá majd el válunk Egybeírja: szalmatüzdicsöségünk

6. Halottaskönyv 25. lap. A négysoros versszakokat nyolcsorossá tördeli. Szálj be imár gyarlotestem a sötét föld gyomrába Itt aludjál itt nyugodjál mind csendes nyoszolyádba Itiletig a csontok közt a hivekel boldogok közt piheny végső számadásig itt a többi sirók közt... Egybeírja: szegénykimultaknak, légykegyelmes 7. Halottaskönyv 28. lap. Miután rövid sorokból áll az ének, László Márton sem változtatott rajta. Egybeírások nincsenek. 8. Halottaskönyv 30. lap. Itt sem változtatott a sorok tördelésén, mert rövidek. 9. Halottaskönyv 33. lap. Megtartja a négysoros strófákat, csupán egyegy szót kénytelen átvinni a másik sorba: Testem sanyargatod nagyfáj dalmakal szivem szorongatod szörnyű kinokal terhes nyavalyákal emésztetél mig az élők közül is ki vetél 10. Halottaskönyv 38. lap. A hatsoros versszakokat nyolc sorra tördeli: Ez mostani végorámra ide gyűlt hivek gyászomra vigyázatok én siralmimra

fejem fügeszve lelkem epedve szivem reszketve szemem könyezve e kis énekszó mitád elötökbe.. Egybeírja: nagyerös, nagykinra, nejusatok 11. Halottaskönyv 45. lap. Az ötsoros versszakokat megtartja. Egybeírja: neszálj 12. Halottaskönyv 51. lap. A hosszú, 13 és 18 szótagos sorokat két-, illetve háromfelé töri, így az eredetileg háromsoros versszakokat hétsorossá teszi. Bizontalan voltát Világ álapotyának Változását látyúk most minden álatoknak kik ma egéségben voltak holnap esnek torkában halálnak 13. Halottaskönyv 58. lap. Az eredetileg négysoros versszakokat nyolc sorban írja le. Mencs meg Uram engem az örök haláltol ama rettenetes napon minden bajtól.. Midőn az ég és föld megfognak indulni eljösz a világot lángokban itilni...

14. Halottaskönyv 61. lap. A 16 szótagos sorokat háromfelé tördeli, öt-, öt- és hatszótagos sorokká. Ne hadd elesnem felséges Isten erőtlenségemben te szent nevedért léqfsegicségel neesem kécségbe mert minden felöl látod Úristen vagyok kísérteiben. Egybeírja: nagykárvalásnak 15. Halottaskönyv 65. lap. A négysoros versszakok László Mártonnál hétsorossá válnak. Jézusomnak kegyelméből már elértem végemet. Véghetetlen szerelméből várom üdvöségemet Istenem Istenem kivoltálmindenem könyörülj én lelkemen... 16. Halottaskönyv 68. lap. Felezi a sorokat a következőképpen: Könyörülj Istenem én bűnös lelkemen Szánakozál imár szomorú szivemen Haragodnak menykövét éles hegyes tőrét Vedd visza vétkeim büntető eszközét.

17. Halottaskönyv 71. lap. Itt is felezi a sorokat, így a 12 szótagos sorok hat-hatszótagossá válnak. Móriját tisztelök kik hozám jötetek Végső szavaimra jolfigyelmezetek eh Szent társaságban állandók legyetek a szűz Máriának koszorút kösetek... 18. Halottaskönyv 76. lap. A négysoros versszakok az első versszakban hét-, a többiben nyolcsorosak a Halottaskönyvben, de az eredeti sorkezdések jól követhetők a lépcsőzetes kezdés miatt. Menyi sok kínokat és halált szenvetél minden bűneimért hiszem megfizetél atyád sem haragszik mert meg békéltetél Jöj el Jézus Krisztus add meg mit igértél Egybeírja: nenézd, légyámol, mármeg, evilágon, haddáljak 19. Halottaskönyv 81. lap. Itt a négysoros versszakokból hatsorosak lesznek úgy, hogy az első két sort felezi. Im látod a halál mindeneket lekaszál Senkit higy jed önem ural senki ellene nem ál Jöj el Jöjel én Uram Krisztusom nehagyj végső orámon...

20. Halottaskönyv 84. lap. Itt is felezi a sorokat, lépcsőzetesen írja, s így jól érzékelhető az eredeti hatsoros versszak. Migyarlo emberek ki efölddön élünk, sok nyomorúságot és fájdalmat érzünk evilágnak tengerén evezünk Emlékezünk porbol létünk és hogy ismét porákellmajdlenünk Amikor a lap aljára ér, a refrént csak elkezdi, de nem folytatja a másik oldalon. Ez több helyen is előfordul, itt például a 3. versszaknál. 21. Halottaskönyv 88. lap. A négysoros szerkezetet megtartja, a sor végéről csak egy-egy szó kerül át a következő sorba. Oh én szegény gyarló teremtmény Rövid éltem mind egy tünemény E rövid is bánatai kevert nem boldogít sem szép sem kedvelt. Egybeírja: elnemkészül, migtestem, egyarántromlik, olvadmajd 22. Halottaskönyv 92. lap. Lépcsőzetesen felezi a sorokat. Vége szokat imár az én életem nek Éltem nek oráji imáron bé tölték, futásom s munkáim én tőlem le tötek fáradozásaim Csak semijé letek..

Egybeírja: Nekemes, ömérges, elis, sokánem, mindéi 23. Halottaskönyv 98. lap. Az első és második versszakban, az előző énekhez hasonlóan, lépcsőzetesen felezi a sorokat. A harmadik versszaktól, az eredetinek megfelelően, négysorosak a versszakok. 24. Halottaskönyv 102. lap. Lépcsőzetesen tördeli a sorokat: Sokat irtak bölcsek Világi dolgokrol Anagy birodalmak sok változásáról Országok s Városok szörnyüromlásárol benelevö gyarló emberek sorsárol Egybeírja még: Urvala, evilágtol, egykis, nelegyen 25. Halottaskönyv 105. lap. Az első két hosszú sort lépcsőzetesen tördeli, a többit az eredetinek megfelelően írja. Ébredjél fel oh én lelkem itt vár az Isten Ne aludjál el oly mélyen a te bűnödben mert az idő téged nem vár halál mérge majd által jár bűnöd menyből kizár bűnöd menyből kizár... Egybeírja: denem, akitöredelmes 26. Halottaskönyv 110. lap. Itt is beljebbkezdéssel jelöli a sorok egybetartozását. Jól követhető a négysoros strófa.

Tehozád kiáltok Márija Szűzanyám Halgazsd meg kérésem szerelmes hivdajkám Esedezésedel végyki a fogságbol végy ki édes anyám purgátoriombol. Egybeírja: szegénybünös, hétfájdalmaidért 27. Halottaskönyv 113. lap. A háromsoros versszak László Mártonnál hatsorossá válik: Oh mely félelem és rettegései leszanagyitilet mikor az Isten minden álatot tűz általmegéget És e világnak sok bűneiről kemény számot vétet. Egybeírja még: nagyropogásal, hafejünk, akimost, hogymaradhacz, on (óti) 28. Halottaskönyv 118. lap. Pontosan követi a nyolcszótagos, háromsoros versszakokat. Egybeírja: amirégen, bévagyok 29. Halottaskönyv 127. lap. Az első két versszakban a lépcsőzetes írásmódot alkalmazza, itt jól követhető a verssorok hosszúsága. A harmadik és negyedik versszak ötsorossá válik, a tördelés határát a lap szélessége határozza meg, de azért ponttal vagy nagybetűvel itt is jelöli a sorvégeket. Oh Uram netekinzsd éltemnek hibáit. Nézd inkább szencséges vérednek húlásit. támazd fel örömre éltemnek morzsá it. s add örök áldásit...

30. Halottaskönyv 129. lap. Az eredetileg hatsoros versszakok itt 11 sorossá válnak. Teljesen ötletszerűen tördeli a sorokat. Dicsértesél Jézus Krisztus adj jo éjszakát add meg atehiveidnek menyországod szépálmát Mig feljön a piros hajnal vigyázón ránk az ör angyal Égi karokai Szűz márija küldje hozánk örzö angyalát x - Oh adj Jézus minyájunk nak. Csendes boldog éjszakát 31. Halottaskönyv 133. lap. A négysoros versszakokat lépcsőzetesen írja, jól követhetők a sorok. Jaj de mély gyász borult most ere a házra de bus felhő szált ere családra menyi árvának hul könye azapjára hányon ráborulnak a nyutopadjára 32. Halottaskönyv 138. lap. Itt is a lépcsőzetes sorkezdést használja, jól felismerhető a négy verssor. Jaj be szomorú kert a gyászos temető a sok megholt felet sok itt a könyezö

itt az élet határ itt a vég el válás itt már nem ébreszt fel senkii a zokogás... Egybeírja: teszerzetél, rothadotestemre, koporsovár 33. Halottaskönyv 143. lap. Beborult el szentült elötem a szép nap Köny patak locsolja orczámot mindennap könyekel Öntözöm száraz kenyeremet jaj hogy növeljem fel árva gyermekimet. Egybeírja: denagyfájdalom, árvamadár, napis, nesiránkozatok, nagynapjárajusunk 34. Halottaskönyv 147. lap. A hosszú, 14 szótagos sorokat csak kétháromfelé tördelve tudta leírni. Ezért a négysoros strófa 8-9 sorossá válik. Mindenkinek meg kel halni legyen az ur vagy szolga Evilágot itt kel hagyni ez a bűnnek a zsolgya nem néz a halál senkire légyen ép az vagy beteg lövi nyilát mindenikre légyen ifjú vagy öreg... Egybeírja: hama (ha ma), kivolt, mindenamit

35. Halottaskönyv 153. lap. Kétfelé tördeli a 12 szótagos sorokat, így nála nyolcsoros lett egy versszak. Jaj mely szomorú hir hogymind el kel menünk az eleven testből mind porá kell lenünk Élnem kerülhesük nem lehet mást terűink halál ábrázatját magunkra kell vénünk Egybeírja: harothadást, anagy 36. Halottaskönyv 157. lap. Lépcsőzetesen kezdi a kétfelé tört sorokat. Jaj mely bizontalan az ember élete Senki nem tud hasa hogy mikor érkezik életének vége Egybeírja: nemes (nem is), nelegyen 37. Halottaskönyv 162. lap. A négysoros versszakokat megtartja. Egybeírja: menyföldnek, nehagy (ne hagyj) 38. Halottaskönyv 163. lap. Indokolatlanul rövidre veszi itt a sorokat, mindegyiket kétfelé töri. Ember bármire vezsd ateszemeidett minden azt mutassa hogy a te éltedett előbb avagy utóbb " neked itt kel hagyni

nem lehet öröké életben maradni... Egybeírja: demind, nelegyen 39. Halottaskönyv 165. lap. Az első két versszakban pontosan követi a versszakok négy sorát, később ez már felbomlik, de a sorok végét ponttal, és a kezdést nagybetűvel jelzi. Midőn ágynak adom a tes temet Deszka közé zárha tom éltemet Hoszas álom érheti szememet És a hajnal hoz hasa végemet Egybeírja: neszolicski Ezzel az énekkel zárja a felnőttek mellé való virrasztóénekek sorát, ezután két ima, a szent olvasó titkai, majd négy fiatal mellett való ének következik. 40. Halottaskönyv 181. lap. A két hosszú sort kétfelé töri, így ötsorossá válnak a versszakok. Jaj mely hamar múlik Evilágereje Mely hamar el bomlik minden erősége s változik szépsége.. Egybeírja: többrokonságim, miképenaföldböl, akeményhalálnak, szemehogylása 41. Halottaskönyv 188. lap. Lépcsőzetesen tördeli a sorokat. Engemis meggyőztél oh kegyetlen halál hezám ily kegyetlen s irgalmatlan voltál

elraboltál engem kedves hitvesemtől megfosztotál engem az én véreimtől Egybeírja: nemtekintéd, szentirgalmában 42. Halottaskönyv 192. lap. Oh te rettenetes és szomorú halál kedveshitvesemtöl engem el választál keresményeimtől engem megfosztotál ilyen fijatalon engem el hervasztál Egybeírja: sokszomoruságnak 43. Halottaskönyv 197. lap. Megtartja a hatsoros versszakokat, de sok helyen lépcsőzetesen írja. Egybeírja: evilágotitt 44. Halottaskönyv 1. lap. Ez az ének, és innentől még 13, amelyeket kisgyerekek mellett énekeltek, a könyv végébe fordítva van belekötve. Valószínű azért, hogy ne kelljen keresgélni a virrasztóban a gyermekek mellé való énekeket Itt új ajánlással és tartalomjegyzékkel kezdi, és a lapokat is újraszámozza. Ezért ismét 1. lapon található ez az ének. Pontosan követi a négysoros strófát. Egybeírások sincsenek benne. 45. Halottaskönyv hátul 5. lap. Pontosan másolta le a hatsoros versszakokat. 46. Halottaskönyv hátul 7. lap. A verssorok tördelésén nem változtatott Egybeírja: mertjohejreatatok, eztrebegi, jonővelőim P

47. Halottaskönyv hátul 9. lap. A négysoros strófákat nyolcsorossá tördeli. Ámde áldot a nap melyben teszületél áldott ora melyben megkereszteltetél mert ekép bünnélkül Isten elé mentél Jézusunktól menyben elisjegyeztetél... 48. Halottaskönyv hátul 12. lap. Itt is felezi a sorokat. Figyelmetes keresztények kik ide gyűltetek szép seregei s ének szóval akik el kisértek akik engem tiszteségel hogy el temesetek.. Egybeírja: nagyzugásal aztmondom, széptermet 49. Halottaskönyv hátul 16. lap. Felezi a verssorokat. Egy rozsacska leszakat az urjézus kertyéböl Egy fiúcska itt nyukszik az élőktől búcsúzik hibátlan ártatlan épazért az úrnál van szép voltál Rozsaszál Urjézusnál lakozzál Egybeírja: halványlett, tikik

50. Halottaskönyv hátul 22. lap. Jaj még most nem vártam az én halálomot halasztotam vona továb az orámot jaj most mire jutám ezt még nem gondoltam életempáfyáját hogy végig futotam 51. Halottaskönyv hátul 26. lap. Megtartja a négysoros versszakokat. Egybeírja: nembánkodik, angyalikarban, bünömtölmeg 52. Halottaskönyv hátul 29. lap. A két hosszú sort felezi, így nála hatsorosak a versszakok. Felteték a Szűz koszorút a menyaszonynak mily szomorúságot okoz enek a háznak ne sajatok éretem mert én hazaji letem.. Egybeírja: boldogmenyaszony, virágnyiljék, nesirasál 53. Halottaskönyv hátul 32. lap. Felezi a sorokat. A menyország egy angyalai ma meg gazdagodott ki eföldön a szülőktől Csakimént származót, s az koporso ajtajával imár el záratott Egybeírja: azértmind, eüstelik

54. Halottaskönyv hátul 35. lap. Felezi a sorokat. Nagyörömei az angyalok Menyben örvendeznek Ez ártatlan kis gyermekei együt zengedeznek kinek sirja felet mostan szülei könyeznek.. Egybeírja: tlkelmostan, demalasztját 55. Halottaskönyv hátul 37. lap. Megtartja a négysoros versszakokat. Egybeírja: joljártálte, nagyörömre 56. Halottaskönyv hátul 40. lap. Felezi a sorokat. Egybeírja: mostvégbucsutveszek, deimár, hidegtetemimet, tiápolgatjátok, aztmondom, tartoztazsdmagadot. Krisztushoz készülök szerelmes szüleim tüktököt elhagylak édes növelőim mostvégbucsutveszek minden üsmerösim haljátok beszédim édes jo feleim 57. Halottaskönyv hátul 46. lap. Megtartja a négysoros versszakokat. Egybeírja: kigondolta (ki gondolta volna), mefyhirtelenül, teszerencsétlen. 58. Halottaskönyv 264. lap. Itt is követi a négysoros versszakokat. Nincs benne egybeírás.

JEGYZET AZ IMÁK, FOHÁSZOK ÉS EGYÉB SZÖVEGEK-HEZ 1. A Halottaskönyv elején található, a tartalomjegyzék után, számozatlan lapon. Az első ének kezdeténél számozta meg az első lapot. Az ima egyetlen körmondatból áll. Pontot ugyan tesz közben, de az nem a gondolat végét jelzi. Az imákat az énekek között egy-egy rész lezárása után vagy egy új rész elején helyezte el. 2. Halottaskönyv 170. lap. Ez után az ima után még két könyörgés (az egyik csak töredék) és a szent olvasó titkai következnek, ezután fiatal emberek mellé való énekek. Tehát ezzel az imával lezár egy részt a könyvben, a felnőttek mellé való énekeket. Ez az ima megtalálható az 1927-es Halottaskönyvében is, de a motívumok sorrendjét felcserélte, sorokat, kifejezéseket hagyott ki belőle. Valószínű, hogy emlékezetből írta. Az is lehet, hogy a saját szerkesztése. 3. Halottaskönyv 173. lap. Ez a könyörgés ponyvafüzetekben is megtalálható kisebb-nagyobb eltérésekkel: Halotti énekek, Budán 1862. 7. lap, Ájtatosság a holtakért, Pesten 1866. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál, 5. lap 4. Halottaskönyv 178. lap. Imatöredék. Az eleje nincs meg, ugyanis a 173-178. oldalig hiányoznak a lapok a könyvből. 5. Halottaskönyv 179. lap. Ez is megtalálható ponyvafüzetekben is: Mária Zsoltára avagy Rozáliom királyné tisztelete. Pest 1857. Nyomatott Hercz Jánosnál. 6. Halottaskönyv hátul 45. lap. A kisgyermekek mellé való énekek végére illesztette ezt a tanító, jobbító szándékú szövegét. 7. Halottaskönyv 202. lap. Ezzel zárja a fiatal emberek mellett éneke-

lendő énekeket. Ez után egyéb szövegek következnek a Miatyánk parafrázisa közbeékelésével (264. old.). Az isteni 12 tulajdonságról szóló szöveg más könyveiben is megtalálható, így a hadikfalvi énekeskönyve 184. oldalán. 8. Halottaskönyv 206. lap. A keresztény ábécé több ponyvafüzetben is megjelent. László Márton szövege szóról szóra megegyezik a ponyvakiadványok szövegével, még a betűrendben való tévedés is. Keresztyén ABC azaz a szentírás szavaiból összeszedegetett fontos mondások és buzgó fohászkodások. Nyomtatta Tichy Alajos N. Váradon 1861. Ugyanezzel a címmel megjelent Bp-en Bagó Márton és fiánál é.n. 9. Halottaskönyv 219. lap. Forrását nem sikerült megtalálnom. 10. Halottaskönyv 241. lap. Ezek a tudósítások László Márton széles érdeklődési körét, okító szándékát, s a bukovinai székelyekre jellemző történelmi tudatát mutatják. 11. Halottaskönyv 246. lap. 12. A Halottaskönyv hátuljába később ragasztotta bele a 266. sz. lapot. Más minőségű a papír, látszik a ragasztás. Ez után egy új ajánlással kezdi a második részt, amely kisgyerekek mellett való énekeket tartalmaz.

Az énekek kezdősorainak betűrendes mutatója Énekszám 39. A fényes nap immár elnyugodott 53. A mennyország egy angyallal 47. Ártatlan virágszál 8. Az utolsó harangszóra 33. Beborult, elszentült előttem a szép nap 12. Bizontalan voltát a világ állapotjának 30. Dicsértessél Jézus Krisztus 25. Ébredjél fel, oh én lelkem 49. Egy rózsacska leszakadt 43. El kell mennem és válnom 7. Élményünk a sírba 38. Ember bármire vesd a te szemeidet 41. Engem is meggyőztél 44. Én is vőlegény vagyok 10. Ez mostani végórámra 52. Feltették a Szűz koszorút 48. Figyelmetes keresztények 19. Im látod a halál 32. Jaj be szomorú kert a gyászos temető 31. Jaj de mély gyász borult most erre a házra 50. Jaj még most nem vártam az én halálomat 36. Jaj mely bizontalan az ember élete 40. Jaj mely hamar múlik a világ ereje 35. Jaj mely szomorú hír 15. Jézusomnak kegyelméből 16. Könyörülj Istenem én bűnös lelkemen

23. Környüvettek halálnak sérelmi 56. Krisztushoz készülök 57. Lássátok édes szüleim 28. Már elmenyek az örömbe 17. Máriát tisztelők 46. Már megválók titőletek 29. Megfizettem már én bűneimnek zsoldját 13. Ments meg Uram engem 1. Mennyei Atyám, ki teremtettél 58. Mi Atyánk ki vagy a mennyekben 20. Mi gyarló emberek 34. Mindenkinek meg kell halni 51. Mindnyájan, kik jelen vattok 54. Nagy örömmel az angyalok 14. Ne hadd elesnem felséges Isten 45. Neked éltem édes Jézus 11. Ne szállj perbe énvelem 18. Oh édes megváltóm 5. Oh életünk végórája 21. Oh én szegény gyarló teremtmény 4. Oh keserves jajszó 27. Oh mely félelem és rettegéssel lesz a nagy itilet 55. Oh mily szép az ártatlanság 3. Oh nyomasztó gyászos egy szó 2. Oh szomorú gyászos napom 42. Oh, te rettenetes és szomorú halál 9. Oh, te rettenetes keserű halál 37. Seregeknek Szent Istene 24. Sokat írtak a bölcsek 6. Szállj be immár gyarló testem 26. Tehozzád kiáltok Mária Szűzanyám 22. Vége szakadt immár az én életemnek

Az énekek kezdősorainak mutatója a számozás sorrendjében Énekszám 1. Mennyei Atyám, ki teremtettél 2. Oh szomorú gyászos napom 3. Oh nyomasztó gyászos egy szó 4. Oh keserves jajszó 5. Oh életünk végórája 6. Szállj be immár gyarló testem 7. Élményünk a sirba 8. Az utolsó harangszóra 9. Oh te rettenetes keserű halál 10. Ez mostani végórámra 11. Ne szállj perbe énvelem 12. Bizontalan voltát a Világ állapotjának 13. Ments meg Uram engem 14. Ne hadd elesnem felséges Isten 15. Jézusomnak kegyelméből 16. Könyörülj Istenem én bűnös lelkemen 17. Máriát tisztelők, kik hozzám jöttetek 18. Oh édes megváltóm, ne nézd bűneimet 19. Im látod a halál 20. Mi gyarló emberek 21. Oh én szegény gyarló teremtmény 22. Vége szakadt immár az én életemnek 23. Környűvettek halálnak sérelmi 24. Sokat irtak bölcsek világi dolgokról 25. Ébredjél fel oh én lelkem 26. Tehozzád kiáltok mária Szűzanyám 27. Oh mely félelem és rettegéssel 28. Már elmenyek az örömbe

29. Megfizettem már én bűneimnek zsoldját 30. Dicsértessél Jézus Krisztus 31. Jaj de mély gyász borult most erre a házra 32. Jaj be szomorú kert a gyászos temető 33. Beborult, elszentült előttem a szép nap 34. Mindenkinek meg kell halni 35. Jaj mely szomorú hír 36. Jaj mely bizontalan az ember élete 37. Seregeknek szent Istene 38. Ember bármire vesd a te szemeidet 39. A fényes nap immár elnyugodott 40. Jajmelyhamarmulikevilágereje 41. Engem is meggyőztél 42. Oh te rettenetes és szomorú halál 43. El kell mennem és válnom 44. Én is vőlegény vagyok 45. Neked éltem édes Jézus 46. Már megválók titőletek 47. Ártatlan virágszál 48. Figyelmetes keresztények 49. Egy rózsacska leszakadt 50. Jaj még most nem vártam 51. Minyájan kik jelen vagytok 52. Feltették a Szűz koszorút 53. A menyország egy angyallal 54. Nagy örömmel az angyalok 55. Oh mily szép az ártatlanság 56. Krisztushoz készülök 57. Lássátok édes szüleim 58. Miatyánk ki vagy a mennyekben

Dallamjelzet-mutató Áldj meg mindkét Jézus (20) Csalfa világ mind egy zöld ág (3) Egy rózsacska leszakadt (43) Háborúsága Dávid királynak (27) Jaj mily hamar múlik (36) Minden keresztények (38) Mitbizika világ (17,31,32,33,41,47) Neked éltem édes Jézus (52) Oh édes megváltóm (56) Oh keserves jajszó (50) Oh világi gyarlóság (49) Sok rendbeli próbák (48) A 46-os számú dalnál a következő utalást találjuk: Dal az előbbi szerint, azaz a Neked éltem édes Jézus dallama.

László Márton (Pintyer Feri Marcika) Halottaskönyvéről A család féltve őrzött tulajdona volt egy kézzel írott könyv. Gyakran kölcsönkérték tőlünk a virrasztókra, de édesanyám gondoskodott róla, hogy el ne kallódjon, hazakerüljön. Gyerekként többször hallottam a könyv írójáról, Pintyer Feri Marcikáról", otthoni beszélgetéseken. Mindig nagy elismeréssel szóltak róla. Ez keltette fel az érdeklődésemet iránta. Érdekelt egyénisége, mi késztette őt könyvírásra; vajon saját költeményei-e ezek az énekek, vagy másolta őket? Először László Józsefet, a fiát kerestem fel Bonyhádon, majd olyan embereket, akik még emlékeztek rá, ismerték őt. Adatközlőim egyértelműen azt állították, hogy fejből írta énekeit. De ha emlékezetből írta is, az énekek szövege irodalmi eredetről árulkodik! A források megkereséséhez Domokos Pál Pétertől kaptam az első segítséget, aki felhívta a figyelmemet a Kájoni-féle Cantionaléra. Szabó T. Attila Kéziratos énekeskönyveink... és Lajtha László Sopron megyei virrasztóénekek című könyvében gazdag irodalmi utalást találtam, ami a további kutatást elősegítette. Ez a dolgozat - a forrásokkal és az irodalomjegyzékkel együtt - az 1983-as néprajzi pályázatra készült (E.AP104/83), majd 1988-ban nyelvi és helyesírási elemzéssel egészítettem ki. Végezetül megköszönöm adatközlőimnek, valamint Domokos Pál Péternek és Sebestyén Ádámnak a munkámhoz nyújtott segítséget. LÁSZLÓ MÁRTON ÉS OLVASMÁNYAI Az 1941-ben Magyarországra telepített bukovinai székelyeknél több kézzel írt halottaskönyv található még ma is. Afféle szertartáskönyvek, amelyek a két világháború között keletkeztek, s a virrasztókban, a halott