KIMARADT NAPIRENDEK: 1. Napirendi pont: Önkormányzati rendeletalkotás a közterületek elnevezésének és a házszámozás szabályainak megállapításáról (1.old) 5. Napirendi pont: A víziközmű létesítményekre vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződések, továbbá a víziközmű-integrációval kapcsolatos megállapodás jóváhagyása (6.old) 6. Napirendi pont: Pályázat benyújtása a Sárvár város közvilágítási rendszerének energiatakarékos átalakítása tárgyban a KEOP-2014-5.5.0/K kódszámú pályázati felhívásra (114. old.) Nyílt ülés 1. napirendi pont Előterjesztés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek elnevezésének és a házszámozás szabályainak megállapításáról szóló önkormányzati rendeletéről Tisztelt Képviselő-testület! Általános indokolás Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között önkormányzati rendeletet alkot. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. (4) bekezdése alapján A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály a) megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe, c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 51. (5) bekezdése szerint a közterület elnevezésének rendjét a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. A Mötv. 143. (3) bekezdése értelmében felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályait. Az Mötv. 42. 8. pontja értelmében a Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a közterület elnevezése. Fentiekre tekintettel a Mötv. a helyi önkormányzat feladataként jelöli meg, hogy a településen lévő közterületeket, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézményeket elnevezze. A közterületek elnevezésének, átnevezésének, valamint a házszám-megállapításnak a szabályait a Mötv. nem részletezi, az erre vonatkozó szabályozás megalkotására felhatalmazást ad a települési önkormányzatnak.
A jogalkotásról szóló törvény előírásaira és az elmúlt időszak tapasztalataira tekintettel indokolt a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól új önkormányzati rendelet megalkotása. Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a közterületek elnevezésének és a házszámozás szabályait Sárvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 24/2007. (V.25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Közt. r.) szabályozza. A rendelet-tervezet elfogadásával ezen önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésre kerülne. Tájékoztatom továbbá a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy Sárvár településen található közterületek elnevezésének a Mötv. 13. (2) bekezdése alapján történő megváltoztatása nem szükséges, tekintettel arra, hogy egyik közterület sem viseli olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy tartalmaz olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. Részletes indokolás az 1-2. -hoz A közterületek elnevezésének a szabályait tartalmazza. Változatlanul tartalmazza a jelenleg hatályos Közt. r. azon rendelkezését, amely szerint elhunyt személyről legkorábban a halálát követő 1 év elteltével kerülhet sor. A közterület elnevezésének eljárási szabályai a rendelettervezetbe változatlanul beépítésre kerültek. a 3-5. -hoz A házszámozásra, ajtószámozásra vonatkozó szabályok. A rendelet-tervezet a Közt. r.-hez képest a házszám megállapítás további eseteit tartalmazza. Itt került meghatározásra a saroktelek, saroképület házszámozásának a módja, a házszámok esetén az arab számformátum kötelező használata, az alátörés formátuma, a telekegyesítés és a telekfelosztás esetén a házszámozás módja, a társasház, a több lépcsőházból álló épület, az ikerház, a sorház és ezen épületek önálló rendeltetésű részei házszámozásának és az ajtószámozás módja. a 6-7. -hoz A rendelet-tervezetnek a közterületek névtábláinak, a házszámok kihelyezésére vonatkozó rendelkezései megegyeznek a jelenleg hatályos Közt. r. előírásaival. a 8. -hoz Az önkormányzati rendelet értelmezését és alkalmazását megkönnyítő rendelkezés. a 9. -hoz Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz. Várható hatások A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a tervezett jogszabálynak jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket
befolyásoló hatása nincs, és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a mellékelt rendelet-tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen. Sárvár, 2014. augusztus 11. Kondora István s. k. Polgármester Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../... (...) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezésének és a házszámozás szabályainak megállapításáról Rendelet-tervezet Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő önkormányzati rendeletet alkotja. 1. (1) A beépítésre szánt területen minden közterületet el kell nevezni. (2) A képviselő-testület a közterületet úgy nevezi el, hogy a közterület elnevezése rövid, közérthető legyen. A közterület elnevezése tartalmazza Sárvár Város társadalmi életének, történelmének sajátosságait, vagy földrajzi, település-szerkezeti adottságait. (3) Az újonnan létrejött közterület nevét a közterületnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő egy éven belül kell megállapítani. (4) A közterületet a) elhunyt személyről, b) tárgyról, c) állatról, d) növényről, e) földrajzi névről, vagy f) fogalomról lehet elnevezni. (5) A képviselő-testület közterületet olyan személyről nevezhet el, a) aki a nemzet történelmében, vagy az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedő jelentőségű volt és személye közmegbecsülésnek örvend, b) aki a tudomány, a kultúra, sport területén jelentőset tett, vagy alkotott, vagy c) akinek Sárvár Város életében, történelmében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult a település fejlődéséhez és a halálától legalább egy év eltelt.
2. (1) A közterület elnevezésére, illetve elnevezésének megváltoztatására (a továbbiakban együttesen: közterület elnevezése) a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság tehet javaslatot. (2) A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság a javaslattal kapcsolatban kikéri a Városszépítő Egyesület, a Honismereti Szakkör, és hirdetményi úton a közterülettel érintett ingatlan tulajdonosainak a véleményét. (3) Az előterjesztéshez térképvázlatot is csatolni kell, amely tartalmazza az elnevezni kívánt közterület határait és a hozzá tartozó ingatlanokat. (4) Az elnevezésre vonatkozó előterjesztést annak benyújtása előtt 14 napra a helyben szokásos módon, és a Sárvári Hírlapban közzé kell tenni. Az elnevezéssel kapcsolatban benyújtott észrevételeket a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. 3. (1) A névvel ellátott közterületen házszámmal kell ellátni az épületeket. A házszámozást az építési telkek figyelembevételével kell elvégezni. (2) A házszámozást úgy kell elvégezni, hogy a házszámok a város központjától kifelé haladva 1-től növekedjenek. (3) A házszámozást új közterület létrejötte esetén az elnevezését, telekalakítás esetén az engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell elvégezni. (4) A közterületek jobb oldalán található épületek, építési telkek házszámozását úgy kell elvégezni, hogy a közterület egyik oldalán található épületek, építési telkek páratlan, a bal oldalán találhatók páros házszámokat kapjanak. (5) Azon a közterületen, amelynek csak az egyik oldala beépítésre szánt, a házszámozást 1-től kezdődő, folyamatos sorszámozással kell elvégezni. 4. (1) Tér házszámozását 1-től kezdődő, az óramutató járásával megegyező irányú, folyamatos sorszámozással kell elvégezni. (2) Beépítésre nem szánt területen található épület, telek helyrajzi számmal jelölhető. (3) Ha az épület, építési telek több közterület által határolt, a házszámozást az épületnek, az építési teleknek az a közlekedési csatlakozása határozza meg, amelyről a gyalogos megközelítése biztosított. (4) A házszámozást arab számokkal kell elvégezni. Az arab szám alátörésére arab számot, vagy a latin ábécé nagybetűjét kell alkalmazni. A házszámot jelző arab számot és az alátörésre használt arab számot vagy a latin ábécé nagybetűjét törtvonallal kell elkülöníteni. (5) Telekegyesítést követően a meglévő házszámokat kötőjellel kell összekötni. (6) Telekfelosztást követően a házszámozást a (4) bekezdés szerinti alátöréssel kell elvégezni. 5. (1) Társasház, több lépcsőházból álló épület, ikerház, sorház házszámozását a (4) bekezdés szerinti alátöréssel kell elvégezni. Az alátörést lépcsőházanként, bejáratonként kell alkalmazni. (2) Társasház, több lépcsőházból álló épület, ikerház, sorház önálló helyrajzi számmal rendelkező, vagy ennek hiányában önálló rendeltetésű részeit a szint megjelölésével és ajtószámmal kell ellátni. Az ajtószámozást szintenként kell elvégezni. (3) Az ajtószámozást a) a szint bejáratától az óramutató járásával megegyező irányban, a bal oldalon az 1. sorszámmal kezdődően, b) a társasházi alapító okirat sorszámozását követve, vagy c) a használatbavételi engedély sorszámozását követve kell elvégezni. 6. (1) A közterület nevét jól látható módon névtáblán kell feltüntetni. (2) A névtáblát a közterület végein és minden útkereszteződés minden oldalán ki kell helyezni.
(3) A névtáblát a saroktelek kerítésén, ennek hiányában a saroképületen, vagy a külön tartószerkezeten kell elhelyezni. (4) A névtábla kihelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa vagy használója a névtábla kihelyezését tűrni köteles. (5) A névtáblák kihelyezéséről, karbantartásáról, szükség szerinti cseréjéről a jegyző a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal által gondoskodik, a költségeket az önkormányzat viseli. (6) A közterület elnevezésének megváltozása esetén a régi elnevezést feltüntető névtáblákat a változásról szóló döntést követő egy évig piros átlós vonallal áthúzva az eredeti helyén kell hagyni. Az új elnevezést feltüntető névtáblát közvetlenül a régi fölött vagy alatt kell elhelyezni. 7. (1) A házszámot jelző táblát az ingatlan utcafronti kerítésére, ha az nincs, a ház falára, az utcáról jól látható módon kell az ingatlan tulajdonosának elhelyezni. (2) A házszámot jelző tábla beszerzéséről, kihelyezéséről, szükség szerint cseréjéről és pótlásáról az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. 8. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI.14.) Korm. rendelet, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek elnevezésének és a házszámozás szabályainak megállapításáról szóló 24/2007. (V.25.) önkormányzati rendelete. (2) A rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Sárvár, 2014.... hónap... nap Kondora István s. k. Dr. Szijártó Valéria s. k. Polgármester Jegyző Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése 2014.... hónap... n megtörtént. Sárvár, 2014.... hónap... nap Dr. Szijártó Valéria s. k. Jegyző
5. napirendi pont Előterjesztés a viziközmű létesítményekre vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződések, továbbá a víziközmű-integrációval kapcsolatos megállapodás jóváhagyásáról Tisztelt Képviselő-testület! A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény (továbbiakban: Vkszt.) 1. c) pontja alapján Sárvár város Önkormányzata, mint ellátásért felelős kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről. Sárvár város Önkormányzata, mint ellátásért felelős (részbeni) tulajdonát négy viziközmű rendszer alkotja: Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer (Sárvár Város és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények) Sárvár ivóvízellátási rendszer üzemeltetésére (Sárvár Város és Csénye Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények) Sárvár Lánkapuszta ivóvízellátási rendszer üzemeltetésére (Sárvár Város tulajdonában lévő víziközmű létesítmények) Jákfa ivóvízellátási rendszer üzemeltetésére (Sárvár Város, Jákfa Község és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények) A Vkszt. 84. (2) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: 84. (1) A Hivatal a víziközmű-szolgáltató részére első alkalommal legalább 50 000 felhasználói egyenérték elérése esetén is kibocsátja a működési engedélyt, amennyiben a víziközmű-szolgáltató a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelel. (2) Ha az (1) bekezdés szerint kibocsátott működési engedélyben foglalt felhasználói egyenérték a) nem éri el a 100 000-et, akkor a működési engedélyt 2014. december 31. napjával, b) ha az a) pont szerinti értéket eléri, de kevesebb, mint a 36. c) pontja szerinti érték, akkor a működési engedélyt 2016. december 31. napjával visszavonja. Ezek jogszabályhelyen alapuló, viziközművek integrációjával összefüggésben álló kötelezettség teljesítése érdekében Sárvár város Önkormányzata a Képviselő-testület integrációra vonatkozó szándéknyilatkozatát elfogadó 103/2013. (IV.25.) számú, egy db, szavazati jogot biztosító részvény megvásárlására felhatalmazó 104/2013. (IV.25.) számú, a tulajdonos önkormányzatok közül a képviseletre jogosult önkormányzatot kijelölő 188/2013.
(VIII.1.) számú, a részvénycsomag megvásárlására vonatkozó 32/2014. (II.12.) és 128/2014. (V.22.) számú határozatai alapján előkészítette az érintett viziközművek (Sárvár-Víz Kft. és Vasivíz Zrt.) integrációját. Sárvár város Önkormányzata fentiekben nevesített négy viziközmű rendszere vonatkozásában 2015. január 1-től a Vasivíz Zrt. lesz az üzemeltető. A Vasivíz Zrt. az Önkormányzat rendelkezésére bocsátotta a négy viziközmű rendszerre vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződés tervezetét. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete illetékes bizottságai az előterjesztést megtárgyalták és az alábbi határozatokat hozták: A Jogi és Ügyrendi Bizottság nyílt szavazással, egyhangúlag 9 igen, 0 tartózkodással és 0 nem szavazattal 48/2014. (VI.12.) számú határozatával javasolta az Önkormányzat tulajdonát képező viziközmű vagyon üzemeltetésre történő bérbeadását a VASIVÍZ ZRt. által megküldött szerződéstervezetek szerint. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság nyílt szavazással, egyhangúlag, 10 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett 268/2014./VI.12./ számú határozatával javasolta az Önkormányzat tulajdonát képező viziközmű vagyon üzemeltetésre történő bérbeadását a VASIVÍZ ZRt. által megküldött szerződéstervezetek szerint az előterjesztésben később kifejtett módosításokkal. A bizottsági döntéseken alapuló módosítási javaslatok jogszabályi és szerződéses háttere a következő: 1. A Vkszt. 43. (4) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz: (4) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben meghatározott feltételek szerint jogosult a víziközművel a víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenységet is folytatni, feltéve hogy az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátását, továbbá nem okoz a víziközműben állagromlást. Az 1. számú melléklet (Sárvár Város és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer) üzemeltetésére vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződés 22. pontja az alábbiak szerint fogalmaz: 22. Az Üzemeltető a hatályos jogszabályokban meghatározott feltételek szerint jogosult a víziközművel a víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenységet is folytatni, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátását, továbbá nem okoz a víziközműben állagromlást. (Vksztv. 43. (4)) Ugyanezen szerződés 3. melléklete II. 5. pontja az alábbiak szerint fogalmaz: A Felek rögzítik továbbá, hogy a Vksztv. 43. (4) bekezdése alapján az Üzemeltető jogosult az Önkormányzatok tulajdonában álló szennyvízközmű vagyontárgyakkal összefüggésben más vállalkozási tevékenységet is folytatni, hasznosítani, hasznait szedni, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátását, továbbá nem okoz a szennyvízközműben állagromlást. A 2.-4. mellékeltek (ivóvíz rendszerekre vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződések) 14. pontja az alábbiak szerint fogalmaz:
A Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 43. (4) bekezdése alapján az Üzemeltető jogosult az érintett ellátás rendszeren lévő települési önkormányzatok tulajdonában álló vízközmű vagyontárgyakkal összefüggésben más vállalkozási tevékenységet is folytatni, hasznosítani, hasznait szedni, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátását, továbbá nem okoz a víziközműben állagromlást. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 268/2014./VI.12./ számú határozatával javasolta, hogy a Képviselő-testület a viziközmű vagyontárgyakkal kapcsolatos vállalkozási tevékenységet generálisan tiltsa meg. 2. Az 1. számú melléklet (Sárvár Város és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer) üzemeltetésére vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződés 53. pontja, valamint a.2-4. mellékeltek (ivóvíz rendszerekre vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződések) 24. pontja az alábbiak szerint fogalmaz: A felek kötelezettséget vállalnak, hogy legkésőbb 2016. június 30-ig vagyonkezelési szerződést kötnek. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 268/2014./VI.12./ számú határozatával javasolta, hogy a vagyonkezelési szerződés megkötésének kötelezettsége ne épüljön be a szerződésekbe, az Önkormányzatok csak a megkötésre kerülő bérletiüzemeltetési szerződések felülvizsgálatára vállaljanak kötelezettséget azzal, hogy a jelölt pontok helyébe az alábbi rendelkezés lépjen: A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az együttműködés tapasztalatai alapján legkésőbb 2016. június 30-áig felülvizsgálják a bérleti-üzemeltetési szerződést. 3. A Vkszt. 43. (4) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz: 20. (1) Az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatja, a) ha a víziközmű-szolgáltató tekintetében az e törvény, a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését jogerősen megállapították, b) ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy c) törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben. Az 1. számú melléklet (Sárvár Város és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer) üzemeltetésére vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződés 56. pontja, valamint a 2-4. mellékeltek (ivóvíz rendszerekre vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződések) 26. pontja az alábbiak szerint fogalmaz: Az Önkormányzatok (Ellátásért felelősök) a jelen szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatják, - ha az Üzemeltető tekintetében a Vksztv-nek, a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok
előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését jogerősen megállapították, - ha az Üzemeltető a jelen szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegte. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 268/2014./VI.12./ számú határozatával javasolta, hogy a rendes felmondásra a törvényes határidő betartásával legyen joga az Önkormányzatoknak abban az esetben is, ha más üzemeltetővel és/vagy más módon kívánják ellátási kötelezettségüket teljesíteni. Ebben az esetben a fenti rendelkezések helyére az alábbi rendelkezés lépne: Az Önkormányzatok (Ellátásért felelősök) a jelen szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatják: - ha az Üzemeltető tekintetében a Vksztv-nek, a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését jogerősen megállapították, - ha az Üzemeltető a jelen szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegte. - ha az Ellátásért felelős(ök) tulajdonosi érdekeikre tekintettel más üzemeltetővel és/vagy más módon kívánják ellátási kötelezettségüket teljesíteni. A felek közötti egyeztető tárgyalás során az alábbi kiegészítő szövegezés került valamennyi érintett részéről előzetesen elfogadásra (a szerződéstervezetek ezt a szövegváltozatot tartalmazzák): - ha az Ellátásért felelős(ök) tulajdonosi érdekeikre tekintettel más módon kívánják ellátási kötelezettségüket teljesíteni. 4. Az 1. számú melléklet (Sárvár Város és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer) üzemeltetésére vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződés 49. és 51. pontja, valamint a 2-4. mellékeltek (ivóvíz rendszerekre vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződések) 19. és 21. pontja az alábbiak szerint fogalmaz: Az Üzemeltető az üzemeltetett víziközmű-vagyonra tűz, elemi károk és lopás elleni vagyonbiztosítást köt, melynek díját érvényesíti a szolgáltatási díjakban. Az üzemeltetésbe vett eszközökön bekövetkezett káresemények után biztosító által megfizetett kártérítés az Üzemeltetőt illeti, amelynek összegét az Üzemeltető a megrongálódott vagyontárgy helyreállítására fordítja. Az üzemeltetésbe adott vagyontárgyak működtetése során harmadik személynek okozott károkért az Üzemeltető a Ptk. szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó rendelkezései szerint felel. Ezen károk megtérítése végett az Üzemeltető felelősségbiztosítási szerződést köt. A Sárvár-víz Kft. üzemeltetésében álló vagyonelemek vonatkozásában Sárvár város Önkormányzata a többi önkormányzat felhatalmazása alapján 2014. július 1-től kezdődő időponttal határozatlan időre vagyonbiztosítási szerződést köt. A vagyonbiztosítási szerződést legalább a bérleti-üzemeltetési szerződés hatálybalépéséig (2015. január 1.) szükséges fenntartani. Ezt követően a szerződés megszüntethető, tekintettel arra, hogy a fenti rendelkezések értelmében a VASIVÍZ ZRt. is köt vagyonbiztosítási szerződést.
A bizottsági döntéseken alapuló módosítási javaslatokat az 1. számú határozati javaslat mellékletét képező szerződéstervezetekbe beépítettük és sárga színnel kiemeltük. 5. A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság 268/2014./VI.12./ számú határozatával javasolta, hogy a Képviselő testület a szerződések aláírását az alábbi feltételhez kösse: A Polgármester a bérleti, üzemeltetési szerződéseket abban az esetben írhatja alá, ha a viziközmű-integráció (VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű ZRt.-hez történő csatlakozás) egyéb (Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete 103/2013. (IV.25.) számú határozatával jóváhagyott szándéknyilatkozatban foglalt) feltételeiben is megállapodásra jut az Önkormányzat és a VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű ZRt. A hivatkozott képviselő-testületi határozattal elfogadott szándéknyilatkozat az alábbiak szerint fogalmaz: SZÁNDÉKNYILATKOZAT a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. Rendelet 35. -ában meghatározott integrációs tervhez Sárvár város Önkormányzata, mint Sárvár város közigazgatási területén a víziközműszolgáltatás ellátásáért felelős, továbbá, mint a jelenlegi szolgáltató Sárvár-Víz Kft. 75%-ot meghaladó mértékű üzletrésznek tulajdonosa képviseletében Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete 103/2013. (IV.25.) számú határozata alapján az integrációs terv megvalósítására az alábbi szándéknyilatkozatot teszem: Sárvár város Önkormányzata, mint a víziközmű-szolgáltatás ellátásért felelős kifejezi szándékát, hogy 2015. január 1. napjától bérleti-üzemeltetési megállapodás megkötésével a VASIVÍZ Zrt. útján, a Vasivíz Zrt. és a Sárvár-Víz Kft. integrációját követően kívánja a víziközmű-szolgáltatást biztosítani Sárvár város közigazgatási területén, amennyiben a VASIVÍZ Zrt. és tulajdonosi köre az alábbi együttműködési feltételeket jóváhagyja és maradéktalanul beépíti az integrációs tervbe: 1. A jelenlegi díjak lehetőség szerinti változatlanul hagyása 2. A vonatkozó szabályok figyelembe vételével lehető legnagyobb önállóság megtartása 3. Nyilatkozat a várható szolgáltatási területről 4. A személyi állomány teljes körű átvétele a vízközmű szolgáltatásban eltöltött idő jogutódlással történő beszámításával. 5. Az integráció időpontjától számított legalább 3 éves időtartamra a Sárvár-Víz Kft. jelenlegi személyi állományának, jövedelem-struktúrájának, valamint az alkalmazottak jövedelem szintjének megtartása 6. Helyi vezető kinevezéséhez a Sárvári Önkormányzat egyetértése 7. A jelenlegi eszközállomány jelenlegi színvonalon és helyben tartása 8. Helyi beszállítók lehetőség szerinti megtartása
9. Éves bérleti díjat az Önkormányzat elkülönített számlájára kell utalni 10. Képviselet biztosítása a VasiVíz Zrt. Igazgató Tanácsában, Felügyelő Bizottságában 11. Helyi ügyfélszolgálat megtartása 12. A hibaelhárítási készenléti szolgálat helyi megtartása a továbbiakban is 13. A Sárvár-Víz Kft. jelenlegi eszközállományának, raktárkészletének, rendszerfüggetlen elemeinek, telephelyének megvásárlása. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. júniusi ülésén a bérleti-üzemeltetési szerződéstervezetekről szóló érdemi döntéshozatalt mellőzve az alábbi határozatot hozta: 149/2014. /VI.26./ számú képviselő-testületi határozat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete, mint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vkszt.) 1. c) alapján Sárvár város közigazgatási területén a víziközmű-szolgáltatás ellátásáért felelős az Önkormányzat tulajdonát képező viziközmű vagyonnak a Vkszt. 15. (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel üzemeltetésre történő bérbeadásáról szóló, a VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű ZRt.-vel (9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 19.) kötendő, Sárvár Város és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények (Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer) üzemeltetésére vonatkozó, a Sárvár Város és Csénye Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények Sárvár ivóvízellátási rendszer üzemeltetésére vonatkozó, a Sárvár Város tulajdonában lévő víziközmű létesítmények Sárvár Lánkapuszta ivóvízellátási rendszer üzemeltetésére vonatkozó, továbbá a Sárvár Város, Jákfa Község és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények Jákfa ivóvízellátási rendszer üzemeltetésére vonatkozó bérleti üzemeltetési szerződések jóváhagyásáról a víziközmű-integráció (VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű ZRt.-hez történő csatlakozás) egyéb (Sárvár város Önkormányzata Képviselőtestülete 103/2013. (IV.25.) számú határozatával jóváhagyott szándéknyilatkozatban foglalt) feltételeinek teljesülését biztosító megállapodással együttesen dönt. Dr. Kohuth Viktor, a Vasivíz Zrt. vezérigazgatója 2014. július 14. napján kelt nyilatkozatával ajánlatot tett a Sárvár-Víz Kft. tulajdonában álló eszközvagyon megvásárlására, valamint a Sárvár 0221/1, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan, valamint az azon álló, Sárvár-Víz Kft. tulajdonát képező felépítmény bérletére. Az ajánlat alapján megállapodás-tervezet készült a Sárvár-Víz Kft. és a Vasivíz Zrt. között az eszközvagyon megvásárlása, a 0221/1 felépítmény bérlete és a víziközmű-integráció (VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű ZRt.-hez történő csatlakozás) egyéb (Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete korábban hivatkozott 103/2013. (IV.25.) számú határozatával jóváhagyott szándéknyilatkozatban foglalt) feltételek teljesítéséről. A megállapodás-tervezet jelen előterjesztés 2. számú határozatához tartozó mellékletét képezi. Fentiek alapján javasolom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy a mellékelt szerződéstervezeteket a határozati javaslatok szerint szíveskedjen jóváhagyni.
1. számú határozati javaslat Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény (továbbiakban: Vkszt.) 1. c) alapján Sárvár város közigazgatási területén a víziközmű-szolgáltatás ellátásáért felelős a határozat 1-4. számú mellékleteit képező szerződésekkel az Önkormányzat tulajdonát képező viziközmű vagyont a Vkszt. 15. (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel üzemeltetésre bérbeadja a VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű ZRt. (9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 19.) részére az alábbi módosításokkal: 1. Sárvár Város és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer üzemeltetésére vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződés 22. pontja, a szerződés 3. melléklete II. 5. pontja, továbbá a ivóvíz rendszerekre vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződések) 14. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lépjen: A Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 43. (4) bekezdése alapján az Üzemeltető nem jogosult az érintett ellátás rendszeren lévő települési önkormányzatok tulajdonában álló vízközmű vagyontárgyakkal összefüggésben más vállalkozási tevékenységet is folytatni, hasznosítani, hasznait szedni. Ez a jog az Önkormányzato(ka)t illeti., 2. Sárvár Város és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer üzemeltetésére vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződés 53. pontja, továbbá a ivóvíz rendszerekre vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződések) 24. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lépjen: A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az együttműködés tapasztalatai alapján legkésőbb 2016.06.30-áig felülvizsgálják a bérleti üzemeltetési szerződést. 3. Sárvár Város és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer üzemeltetésére vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződés 56. pontja, továbbá a ivóvíz rendszerekre vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződések) 26. pontja (az Önkormányzat által történő felmondása alapjául szolgáló okok) egészüljön ki a következő felmondási okkal: - ha az Ellátásért felelős(ök) tulajdonosi érdekeikre tekintettel más módon kívánják ellátási kötelezettségüket teljesíteni. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a bérleti-üzemeltetési szerződések aláírására, valamint arra, hogy a jogviszonnyal kapcsolatosan minden szükséges további jognyilatkozatot megtegyen. Határidő: Felelős: azonnal Kondora István polgármester
2. számú határozati javaslat Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint a Sárvár-Víz Kft. többségi tulajdonosa a Sárvár-Víz Kft. (9600 Sárvár, Nádasdy Ferenc utca 136.) és a VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű ZRt. (9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 19.) között, a Sárvár-Víz Kft. tulajdonában álló eszközvagyon megvásárlására, valamint a Sárvár 0221/1 hrsz-ú ingatlan bérletére, továbbá, a víziközmű-integráció (VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű ZRt.-hez történő csatlakozás) egyéb (Sárvár város Önkormányzata Képviselőtestülete korábban hivatkozott 103/2013. (IV.25.) számú határozatával jóváhagyott szándéknyilatkozatban foglalt) feltételek teljesítésére vonatkozó, jelen határozat mellékeltét képező megállapodást tudomásul veszi, jóváhagyja. A Képviselő-testület a Sárvár 0221/1 hrsz-ú, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan, továbbá az ingatlanon álló Sárvár-Víz Kft. tulajdonát képező felépítmény jelen határozat mellékeltét képező bérleti szerződés szerinti bérbeadásához hozzájárul. Határidő: Felelős: azonnal Kondora István polgármester Sárvár, 2014. augusztus 13. Kondora István Polgármester
1. melléklet a /2014. (VIII. ) számú képviselő-testületi határozathoz BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS Sárvár Város és Rábapaty Község tulajdonában lévő víziközmű létesítmények (Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer) üzemeltetésére amely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata (székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 2-3, statisztikai számjele: 15733634-8411-321-18, PIR Törzsszáma: 743219 adószáma: 15733634-2-18, képviseletében: Kondora István polgármester), mint ellátásért felelős Önkormányzat, Rábapaty Község Önkormányzata (székhelye: 9641 Rábapaty, Alsópatyi u. 82., statisztikai számjele: 15733641-8411-321-18, PIR Törzsszáma: 743220, adószáma: 15733641-1-18, képviseletében: Dugovics Balázs István polgármester), mint ellátásért felelős Önkormányzat, (továbbiakban: "Önkormányzatok") másrészről a VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű ZRt., képviseli Dr. Kohuth Viktor vezérigazgató (9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 19., adószáma:11316385-2-18, cégjegyzék száma: 18-10-100607), mint Üzemeltető (továbbiakban: "Üzemeltető") között a szerződésben részletezett feltételek szerint. (továbbiakban együttesen: Felek) I. ELŐZMÉNYEK 1. Felek rögzítik, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.) rendelkezik a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogokról és kötelezettségekről. A Vksztv. 1.. c) pontja szerint a települési önkormányzat kötelessége és joga gondoskodni a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről. A Vksztv. 9. (1) bek. alapján a közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerre nézve a Vksztv. 9. (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a települési önkormányzatot illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei. 2. Felek rögzítik, hogy az Üzemeltető az állam és települési önkormányzatok kizárólagos tulajdonában álló zártkörűen működő részvénytársaság. A társaság valamennyi részvénye állami, illetve önkormányzati tulajdonban van, ennek megfelelően eleget tesz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 3.. 1. bek. ag) pontja szerinti átláthatósági feltételnek, valamint a 3. 1. bek. 19. pont bd) pontjának. A jelen bérletiüzemeltetési szerződésben érintett Önkormányzatok is tulajdonosai az Üzemeltetőnek. 3. A felek megállapítják, hogy az Üzemeltető a Vksztv. szerinti víziközmű-szolgáltatónak minősül. 4. Felek megállapítják, hogy az Üzemeltető megfelel a Vksztv 16. (6) bek. a.) pontjában foglaltaknak,
miszerint bérleti-üzemeltetési szerződés kizárólag olyan víziközmű-szolgáltató társasággal jöhet létre: amely kizárólag az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek közös tulajdonában áll. 5. A Vksztv. 29. (1) bek szerint a nemzeti vagyonról szóló törvénynek az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tevékenységeire vonatkozó rendelkezései értelmében koncessziós eljárás lefolytatása nélkül hozható létre üzemeltetési jogviszony, amennyiben a Vksztv 16. (6) bekezdése szerinti feltételek is teljesülnek (bérletiüzemeltetési szerződés), ezért a jelen szerződés megkötésére az Önkormányzatok pályázati eljárás lefolytatása nélkül jogosultak. 6. A Felek rögzítik továbbá, hogy a jelen üzemeltetési szerződés tárgyát képező szennyvízelvezetési és tisztítási rendszer fejlesztési feladatainak, problémáinak megvitatása, egyeztetések lefolytatása, döntések meghozatala a Vksztv. 9. (3) bek. szerint az Ellátásért felelősök nevében és helyette - tájékoztatási kötelezettség mellett a több ellátásért felelős tulajdonos képviseletére jogosult (továbbiakban: Képviseletre jogosult) Sárvár Város Önkormányzatának mindenkori képviselőjével történik. A szennyvízelvezetési és tisztítási rendszerhez tartozó települések: Sárvár és Rábapaty. 7. A Felek megállapítják, hogy az Ellátásért felelős Önkormányzatok tulajdoni arányait a Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszeren az 1. sz. melléklet tartalmazza. 8. Az Önkormányzatok megbízzák, az Üzemeltető elfogadja a Sárvár szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer üzemeltetésének szerződés szerinti kötelezettségét a jelen szerződésben meghatározott feltételek mellett. II. A SZERZŐDÉS TÁRGYA 9. A jelen szerződés tárgyát képezi az Önkormányzatok tulajdonába, mint korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó, az 1. sz. mellékletben részletezett víziközmű vagyontárgyak Üzemeltető általi üzemeltetése, az Önkormányzatok közigazgatási területén keletkezett szennyvizek elvezetésére és tisztítására vonatkozó víziközmű-szolgáltatói feladatok ellátása. 10. A jelen szerződéssel üzemeltetésbe adott vagyon egyes elemeinek tételes megnevezését, mennyiségét és értékét, valamint a vagyon egyes csoportjainak együttes értékét jelen szerződés 1. sz. elválaszthatatlan melléklete tartalmazza. 11. A jelen szerződés tárgyát képezik, az annak hatálya alatt a szennyvízelvezető és -tisztító rendszeren az 1. sz. mellékletben felsorolt víziközművek fejlesztése során, jelen szerződés aláírását követően üzembe helyezett az Önkormányzatok beruházásában megvalósuló, illetve más módon tulajdonukba kerülő víziközmű rendszerbővítések, illetve új vízi közmű rendszerek is, melyek üzemeltetésbe adásáról az Önkormányzat kötelesek gondoskodni. Ez alapján az újonnan keletkező víziközművek körével és értékével azok üzemeltetésbe adásakor a szerződés 1. sz. mellékletét ki kell egészíteni. 12. Amennyiben az Önkormányzatok az általuk megvalósított beruházáshoz az Európai Unió pénzügyi támogatását igénybe veszik, az üzemeltetésbe adásnál a támogatás felhasználásának szabályairól szóló előírásokat is alkalmazni kell. 13. Jelen szerződés szerinti víziközmű szolgáltatás ellátási területe az Önkormányzatok közigazgatási területe. 14. Az Önkormányzatok megbízzák, az Üzemeltető elvállalja a fenti műszaki rendszer létesítményei üzemeltetési munkáinak folyamatos, szakszerű végzését, a jogszabályokban, vízjogi üzemeltetési engedélyben, a kezelési és karbantartási utasításban, valamint az üzemeltetési szabályzatban előírt műszaki és környezetvédelmi feltételek megtartásával.
15. Az Üzemeltető üzemelteti az 1. sz. mellékletben felsorolt szennyvízelvezető hálózatot, a szennyvíztisztító telepet és szennyvíz bekötéseket a mindenkor hatályos jogszabályok által előírt szolgáltatási pontig. 16. A szolgáltatási pont felhasználói oldalán lévő hálózatok és berendezések karbantartása, javítása, cseréje, a hálózaton, és az átemelőknél esetlegesen kialakuló szaghatás problémák megoldása, valamint a nyomvonal süllyedések helyreállítása nem képezik jelen szerződés tárgyát. A nagy tartózkodási idejű szennyvizek által esetlegesen okozott szaghatások fejlesztést igénylő megoldása az Önkormányzatok feladata. 17. Az Önkormányzatok tudomásul veszik, hogy amennyiben a rendszer átvételi időpontját megelőző műszaki adottságaira, teljesítőképességére visszavezethetően a kibocsátási határértékek túllépése okán az Üzemeltetőt a hatóságok szennyvízbírsággal sújtják, az Önkormányzatok a bírság teljes összegét kötelesek az Üzemeltetőnek megtéríteni. Az Önkormányzatok azt is tudomásul veszik, hogy amennyiben a hatóságok a rendszerre vonatkozóan szennyezés csökkentési ütemterv készítését és végrehajtását írják elő, úgy az azzal kapcsolatos költségeket az Önkormányzatok viselik. III. ÜZEMELTETŐ FELADATA ÉS FELELŐSSÉGE 18. Az Üzemeltető felelős a víziközmű megfelelő szintű működtetéséért, az állag meg-óvásáért, melynek kritériumait a jelen szerződés tartalmazza. 19. Az Üzemeltető az üzemeltetéshez szükséges szakmai felkészültséggel rendelkezik. A jelen szerződés szerinti tevékenységét a Vksztv., a mindenkor hatályos jogszabályok, valamint a létesítményre vonatkozó egységes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végzi. 20. Az Üzemeltető a víziközmű-szolgáltatás teljes időtartama alatt gondoskodni köteles a víziközműszolgáltatás - hatályos jogszabályokban előírt - szakmai és személyi feltételeinek biztosításáról. 21. Az Üzemeltető feladata a szennyvízelvezető és -tisztító rendszerhez kapcsolódó vízjogi üzemeltetési engedély beszerzése. 22. A Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 43. (4) bekezdése alapján az Üzemeltető nem jogosult az érintett ellátás rendszeren lévő települési önkormányzatok tulajdonában álló vízközmű vagyontárgyakkal összefüggésben más vállalkozási tevékenységet is folytatni, hasznosítani, hasznait szedni. Ez a jog az Önkormányzato(ka)t illeti. 23. Az Üzemeltető felelősséget vállal a tevékenységi körében okozott károk megtérítéséért. 24. Az üzemeltetésre átvett létesítményekben a kivitelezésből adódó és keletkező hibák miatti károkért az Üzemeltetőt felelősség nem terheli. 25. Az Üzemeltető köteles különösen: - a szennyvíz tisztítására és kezelésére vonatkozó előírások megtartására a tisztító technológia teljesítőképességének határáig - teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítására- a felhasználókkal kötendő, a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére irányuló közüzemi szerződések kezelésére - ügyfélszolgálati feladatok ellátására - üzletszabályzat kidolgozására - a víziközművekről a Vksztv-ben meghatározott módon és határidőtől térképi nyilvántartás vezetésére
- a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos, meghatározott adattartalmú nyilvántartások vezetésére és adatszolgáltatások teljesítésére, az ügyfélszolgálat, ügyfélpanaszok, bejelentések kezelésének részletes szabályai szerint. 26. Az Üzemeltető a fentiekben részletesen körülírt feladatellátás alól részben vagy egészben mentesül - ha azt elháríthatatlan külső körülmény meggátolja, vagy - díjhátralék miatt nem lakossági felhasználók esetén a szennyvízelvezetés megszüntetésre került 27. Az Üzemeltető feladata a folyamatos, szakszerű üzemeltetés, a víziközmű vagyontárgyak fenntartási munkái, a tervszerű karbantartás, a váratlan meghibásodások javítása. A zavartalan üzemeltetéshez szükséges felújítási és rekonstrukciós igényeket az Üzemeltető a Képviseletre jogosult Önkormányzat felé köteles jelezni. A Képviseletre jogosult Önkormányzat bármilyen felújítás, karbantartás, fejlesztés költségét csak akkor tekint indokoltnak, ha az Üzemeltető azt a vele előzetesen történt egyezetéseken elfogadott műszaki tartalommal és költséggel valósítja meg. 28. Az Üzemeltető a Vksztv. 30. (1) bek. értelmében az ellátásbiztonság fenntartása érdekében elvégzi azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások körében számolhatók el. Ezen túlmenően a Vksztv. 30. (2) bek. értelmében az Üzemeltető elvégez a felújítás körébe tartozó bármely olyan beavatkozást is, amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget. Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az Üzemeltető az ellátásért felelős Önkormányzatok esetleges mulasztásától függetlenül eleget tesz. A Vksztv. 30. (4) bek. értelében az (1) és (2) bekezdés szerinti felújítási beavatkozások szükségének felismerését követően az Üzemeltető az ellátásért felelős Önkormányzatokat haladéktalanul tájékoztatja. Az Önkormányzatok az elvégzett munkálatok indokolt költségeit köteles megtéríteni. 29. A felek rögzítik, hogy az üzemeltetésre átvett víziközmű vagyontárgyak esetében a víziközmű-fejlesztések elvégzésére pénzügyi forrásalap az Üzemeltetőnél nem képződik. A csatornadíjba beépített szennyvízközműhasználati díj részben lehetőséget nyújt a legszükségesebb rekonstrukciós feladatok elvégzésére. Ezen használati díj felhasználásának pénzügyi, műszaki és jogi szabályozását Felek a jelen szerződés 3. számú mellékletében rögzítették, amely a bérleti-üzemeltetési szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. 30. A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében a Vksztv. 2014. 01. 01-től hatályos 11. értelmében az ellátásért felelős Önkormányzatok által elkészítendő és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) jóváhagyásra benyújtandó gördülő fejlesztési tervhez - mely felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll - az Üzemeltető javaslatot tesz. Az Önkormányzatok által elkészített végleges tervezetet az Üzemeltető a Hivatalnak történő benyújtást megelőzően véleményezi. 31. Az Üzemeltető folyamatosan fenntartja a csapadékvíz, valamint a nem megfelelő minőségű szennyvíz (220/2004. (VII.21.) Korm. rend.) bevezetésének tilalmát az elválasztott rendszerű csatornahálózatba. Amennyiben ellenőrzése során ettől eltérő használatot állapít meg, arról értesíti az érintett Önkormányzatot, az önkormányzat képviseletében eljáró Polgármestert, illetve Jegyzőt, aki a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően intézkedik. 32. Az Üzemeltető további feladata a szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap elszállítása és elhelyezése. Az engedélyezett módon történő iszap elhelyezésével kapcsolatos tevékenységek elvégzéséhez az Önkormányzatok együttműködésükről biztosítják az Üzemeltetőt. 33. Az Üzemeltető az esetlegesen kiszabott szennyvízbírságnak azon részéért felelős, amelyik neki felróható okból keletkezett. A telep mennyiségi és minőségi tisztítási kapacitását meghaladó terhelés esetén a vízminőségi határértékek esetleges túllépésekor az Üzemeltetőt felelősség nem terheli.
34. Az Üzemeltető részére a Vksztv. 69. értelmében a nem lakossági felhasználó a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet a közüzemi szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, továbbá a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében. 35. Az Üzemeltető feladata Vksztv. 72. -a értelmében a nem lakossági felhasználóktól az Önkormányzatok megbízottjaként a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást az Önkormányzatok javára beszedni. A Vksztv. értelmében a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon település víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben - ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket - használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett felhasználási hely található. Ha az Üzemeltetőt olyan víziközmű-beruházási kötelezettség terheli, amely műszaki értelemben összefügg a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizető felhasználó igényeivel, akkor az Üzemeltető jogosult a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást e kötelezettség teljesítéséhez felhasználni. Egyéb esetben az Üzemeltető - mint az Önkormányzatok megbízottja - a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást az Önkormányzatok javára szedi be, és az így beszedett összeggel az Üzemeltető az Önkormányzatok felé évente egyszer elszámol. IV. ÖNKORMÁNYZATOK FELADATA ÉS FELELŐSSÉGE 36. Az Önkormányzatok megtartják magának az üzemeltetésre átadott létesítmények ellenőrzésének jogát, igényt tartanak minden olyan információra, ami jogaik és kötelezettségeik gyakorlásához szükséges. 37. Az Önkormányzatok, a Polgármesterek és a területileg illetékes Jegyzők minden, a jelen szerződés tárgyát képező víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos és a hatáskörükbe utalt kérdésben az Üzemeltető jelzése alapján rendelkezésre állnak és intézkednek. 38. A víziközmű-fejlesztésről a jelen bérleti-üzemeltetési szerződés fennállása alatt az ellátásért felelős Önkormányzatok gondoskodnak a Vksztv. 10. (1) és 29. (3) értelmében. 39. A fejlesztés, kapacitásnövekedést eredményező csere, értéknövelő felújítás az Önkormányzatok és Üzemeltető előzetes egyeztetése alapján készített üzemeltetői szakvélemény szerinti mértékben, a gördülő fejlesztési terv szerint történhet, végrehajtása az Önkormányzatok feladatát képezi. Az ilyen fejlesztések elvégzését az Üzemeltető a fejlesztési forrás biztosítása esetén a Vksztv. 29. (4) bek. szerint kizárólag a víziközmű-üzemeltetési jogviszonytól elkülönülten, önálló vállalkozási szerződés alapján végezheti. Ha a víziközmű-fejlesztést az Üzemeltető végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős Önkormányzat tulajdonába kerül a Vksztv. 10. (2) alapján. 40. Az Önkormányzatok nyilatkozzák, hogy a fejlesztéseik megvalósítására elsősorban az Üzemeltetővel kötnek szerződést, azzal, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően járnak el. 41. A csatornadíjat a Vksztv. 62. alapján a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni: - a díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését, - figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, ideértve különösen a vízbázis-védelem indokolt költségeit.
42. A Vksztv. 63. (1) bek. értelmében a csatornadíj alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díj. A díjmegállapításra és díjemelésre a Vksztv. 76. -ban foglalt rendelkezések irányadók, a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (Rezsi tv.) rendelkezései mellett, amely 2013. július 1. napjával rögzítette az alkalmazandó díjak mértékét. Ennek megfelelően az Üzemeltető a Vksztv. és a Rezsi tv. szerinti jogszerű díjakat köteles alkalmazni. Felek rögzítik, hogy a mindenkori díjak megállapítása a Vksztv., valamint a díjakra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történik. 43. A Vksztv. 6. (2) bek. értelmében ha a víziközmű idegen ingatlanon fekszik, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog az ellátásért felelős Önkormányzatotokat illeti meg azzal, hogy az abból származó jogok gyakorlása - a víziközmű üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben az Üzemeltetőt megilleti. Az Üzemeltető viselni köteles a joggyakorlás következtében felmerülő terheket. 44. Az Önkormányzatok feladata a jelen szerződés tárgyát képező víziközművek kivitelezésével és működtetésével kapcsolatosan érintett ingatlanok tulajdonjogának rendezése illetve a szolgalmi jogok ingatlan nyilvántartásba történő bejegyeztetése. Ezek rendezésének költsége, illetve a hiányukból fakadó károk, illetve kártérítési igények megfizetése az Önkormányzatokat terheli. Az Önkormányzatok kötelesek az ilyen irányú kötelezettségeiket mielőbb rendezni. 45. Az Önkormányzatok kötelezettsége a szerződés tárgyát képező víziközmű vagyontárgyakra fennálló jótállási és szavatossági jogoknak az átadott létesítmények kivitelezésére és a beépített anyagokra vonatkozó gyakorlása. 46. Az Önkormányzatok az üzemeltetéshez a víziközmű vagyontárgyak üzemeltetésbe adásával egyidejűleg az Üzemeltető részére átadják a hatályos jogszabályoknak megfelelő, az üzemeltetéshez és a vagyon nyilvántartása vételéhez szükséges dokumentumokat. Új vagyontárgyak üzemeltetésbe adásánál az Önkormányzatok átadják a teljeskörű megvalósulási dokumentációt a hatóság által jóváhagyott próbaüzemi zárójelentéssel, valamint a kezelés és karbantartási utasítást. V. KAPCSOLÓDÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 47. Az Önkormányzatok az Üzemeltető részére a jelen szerződés tárgyát képező víziközmű rendszer üzemeltetésére nézve mind a jelenleg meglévő, mind a jövőben megépülő víziközművek vonatkozásában kizárólagos üzemeltetési jogot biztosít a jelen szerződés időbeli hatálya alatt. 48. A jelen szerződés tárgyát képező víziközmű-szolgáltatás ellátása meghatározott részének kiszervezéséhez a Vksztv.- ben és a végrehajtására vonatkozó kormányrendeletben előírt engedély, illetve tájékoztatási kötelezettség szükséges. Kiszervezés esetében az Üzemeltető úgy felel a jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné. VI. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG 49. Az Üzemeltető az üzemeltetett víziközmű-vagyonra tűz, elemi károk és lopás elleni vagyonbiztosítást köt, melynek díját érvényesíti a szolgáltatási díjakban. Az üzemeltetésbe vett eszközökön bekövetkezett káresemények után biztosító által megfizetett kártérítés az Üzemeltetőt illeti, amelynek összegét az Üzemeltető a megrongálódott vagyontárgy helyreállítására fordítja.
50. A jelen szerződés időtartama alatt az üzemeltetésbe vett víziközmű vagyontárgyak megsemmisülése, vagy megrongálódása folytán bekövetkező olyan károkért, amelyek az Üzemeltető felróható magatartására vezethetők vissza, az Üzemeltető az Önkormányzat felé a Ptk. szerződéses károkozásra vonatkozó rendelkezései szerint tartozik kártérítési felelősséggel. 51. Az üzemeltetésbe adott vagyontárgyak működtetése során harmadik személynek okozott károkért az Üzemeltető a Ptk. szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó rendelkezései szerint felel. Ezen károk megtérítése végett az Üzemeltető felelősségbiztosítási szerződést köt. VII. A SZERZŐDÉS IDŐBELI HATÁLYA 52. A felek a jelen szerződést 2015. január hó 1. napjától kezdődően határozatlan időtartamra kötik. 53. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az együttműködés tapasztalatai alapján legkésőbb 2016. június 30-áig felülvizsgálják a bérleti-üzemeltetési szerződést. 54. A felek kötelezettséget vállalnak hogy, legkésőbb 2016. június 30-ig vagyonkezelési szerződést kötnek. IX. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE 55. Az üzemeltetési szerződés megszűnik: - az Üzemeltető jogutód nélküli megszűnésével, - az adott vagyontárgyra vonatkozóan a víziközmű-vagyontárgy megsemmisülésével, - a szerződés Önkormányzatok vagy az Üzemeltető általi rendes felmondásával, - a szerződés Önkormányzatok vagy az Üzemeltető általi rendkívüli felmondásával. 56. Az Önkormányzatok (Ellátásért felelősök) a jelen szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatják: - ha az Üzemeltető tekintetében a Vksztv-nek, a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését jogerősen megállapították, - ha az Üzemeltető a jelen szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegte. - ha az Ellátásért felelős(ök) tulajdonosi érdekeikre tekintettel más módon kívánják ellátási kötelezettségüket teljesíteni. 57. Az Üzemeltető a jelen szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha az Önkormányzatok a jelen szerződésben megállapított kötelezettségüket nekik felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegték. 58. Az Önkormányzatok a jelen szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntethetik meg, ha,