/tr 1 ~ 1_ sopron yi magyar kir. J áami fő:rsáiskoa A 7-ik évi / / // ERT ES T O J E 1881/8. K ö z i: kir. igazgató.,r' -:- ~,/\~.t./\~1,. 1. t v\ tstvrr4. C../'t'i'1'\ZI UM ---- -Suketár } s.: t /. - Sopron-y_ N y o m a t o t t L i t f a s s K ü r o y u <í. 188.
T a r t a om.. A sopronyi magyar kiráyi áami föreáiskoa emékirata a reáiskoák ügyében.. Az 1881/ 8. tanévben bevégzett tananyag.. Adatok a tanoda történetéhez. 'if. A tanári kar és működésének kimutatása. V. A jövő tanév kezdetérő. VI. Az ifjuság érdemsorozata az 1881/ 8. tanév végén. VII. Statisztikai tábázatok. VIi. Ipariskoa. IX. A sopronyi vasárnapi kereskedemi iskoa. - =e=~
7(j, SZ<.ÍU. 188. Nagymétóságu vaás- és közoktatásügyi Minisz:ter UrT Kegyemes Urunk! A reá iskoa int ézmény é r ő hazánkban évek óta éénk vita foy. 1.fegtámadják eredményeit, becsmérik ejárását, tagadják jogosutságát s azért e akarják t öröni : etöröni, mert een einek áitása szerirt céjának nem fee meg; ezen áításuk bebizonyításában rendszerint a r eáiskoák átogatottságának r ohamos apadására hivatkoznak. M:i, a reáiskoán müködő férfiak az ügyet, meynek érdekében fáradozunk, megszerettük, a miért is k öteesség ünk tejesítésében még a kkor sem ankadtunk e, a mikor a t á madások az igazság, métányosság és iem t ejes meőzt éve t örténtek. T udtuk, hogy eeneinknek nagy része intézményünk term észe t ér ő vagy semmi fogamakka nem bír vagy csak bafogamakat tápá, és hittük, hogy az idő szor g-amunkka és kitartásunkka kar0tve meghozza h eyreigazitásukat. Szivesen vettük vona, ha a küönösen hivatott körök az eenünk emet vádakat ke ő értékükre eszáítván, e enyésztic Minthogy p edig ez nerri t örtént, azért közveteten Nagymétóságodh oz forduunk, a ki a r eáiskoát ujjá. teremtette s az 188 1. évi, december hóban megtartott reáiskoai enqueten t ett nyiatkozatában intézményünk fönáásának szük ségét hangoztatta. J een soraink aázatos föterjesztésér e még a ma körümény is szogát, hogy Nagymétóságodnak középiskoai új törvényjavasat a a kepvis e őház asztaára kerüt és hogy szakkoegáink az ország egyéb vidéke ir ő is kinyivánítván n ézeteiket, hasonót tenni szinte köteességünknek tartottuk Legyen tehát szabad ezenne a r eáiskoa é tföt é t e ei r ő vaott nézeteinket Nagymétóságod e őt t tomácsonunk s az intézet j övőj é n ek biztosítására szükséges eszközökrő me ggyőző d ésünk szerint nyiatkoznunk. A reáiskoát a szükség teremtette. A nemzeti irodamak kifej. ődé s e s fövirágzása: a t ermészettudományoknak a beenyugvás áapotábó vaó kiemekedése s a z iparnak a tudományok, föfedezések és müvészetek haadásáva vaó tökéyesbüése oy iskoát k övetetek,
4 meyben nem azt tanítják és tanuják, a mi meg nem árt~ hanem azt, a mi hasznos és szükséges. :t\1ive ezt küönösen az ipar sürgette, azért a étrejött reáiskoa nagyobbára a fokozott ipari céok eérésének feet meg. De a géptan, vegytan, rnértan és más rokon szakoe fejődéséve magasabb foku iskoa szüksége is bekövetkezett s igy a poytechnikum aakut meg, minek foytán az eredeti reáiskoa az ipar céjainak eőmozdítását háttérbe szorítván, inkább tudományos céu középiskoává vát. I<.özben a n emzeti éetnek, vaamint a nemzetközi forgaom és közekedés követeményeinek kieégítése eodázhatattanná ett, a tudományok szükségének érzete eátaánosodott, a rni rniatt a reáiskoának tananyagát megfeeésen újbó ki keett bővíteni s éveinek számát annyira szaporítani, hogy ma már a gymnasiurnma egyenő ideig fogakoztatja tanítványait. Auirottak épen Nagymétóságodnak tartoznak köszönette azért, hogy hazai reáiskoáinkat föernete a modern civiisatio követeményeinek megfeeő magasatra. Épen ez okbó forduunk bizaomma Nagymétóságodhoz intézményünk további fejőd é sének biztosítása végett is. I-Iogy intézetünkre oy jövő vár, a minő megieti, arró Nagymétóságodnak nemcsak egujabb nyiatkozata, hanem iskoánk érdekében tett eddigi rendeetei s egyéb intézkedései is tanuskodna k. Ennéfogva, mieött kifejtenők, minek tartjuk a reáiskoát, egyen szabad e t éren véghezvitt intézkedéseire v issza piantanunk: mert Nagymétóságodnak a reáiskoa fejődése érdekéb en foganatosított tettei messzeható jó akaratára utanak. Nagymétóságod á közoktatás t árcáját átvevén, kiadott rendeeteive a reáiskoát a gymnasiumma egye nő rangra emete. Az I 873 évi j unius hó I -én 14.6go. szám aatt k et intézkedése a reáiskoai tanárok anyagi áásit a gymnasiumokéva együtt egyenően rendezte ; az I875 évi junius hó 8-án I.383. szám aatt ket rendeete viszont az e rköcsi érték egy sarkfötéteét adta meg, t. i. az üj tantervve a tanuás idejének nyoc évre vaó kiterjesztését s az érettségi vizsgáat intézményét. Az új tanterv a reáiskoát gyökeresen átaakította. A régi intézetet, mey egy-két kézmüiparhoz, tov ~bbá a kisebb keresked őnek szükséges müvetséget s így épen az ehuadozó tanuók kivánamait vette tekintetbe az intézetet befejezni akaró, magasabbra törő ifjak megterheéséve, megszüntette s egy újja cseréte fö, meynek céját a fövett tárgyak minős ége és mértéke a egjobban kitüntetik, t. i. az átaános müvetség eérését a modern nyevek és természettudományok aapján. Az I875 évi október hó 8-án 8.077. szám aatt kiadott szabáyzat, mey az egységes középtanodai tanár-vizsgáó bizottság szervezéséve a két küönnemü középiskoában müködő tanárok minősítő küönbségének még szinét is etör öte, megvetette a ak i a g a két középiskoa egyenjogosu ts á gá t. Ezen mozzanat még határozottabb kifejezést nyert az 1876. évi juius hó -én r.787. szám aatt kiadott középiskoai rendtartás ban, mey már
5 mindkét intézetnek szó; vaamint a,,középtanodai tanár- vizsgáó bizottság számára 188o. évi juius h ó 14-én I7.396. szám aatt kiadott rendeetben, mey a gymnasiumi és reáiskoai tanárjeötekre együttesen és egyenően vonatkozik. Az ezen messzeható intézkedésekke ujjá tere mtett iskoa azonban nem r észesüt átszóag a k özönség r észé r ő azon métatásban, meyet megérdeme. Intézményünk ugyanis a tanuás idejének megnyújtása óta a tanuók száma tekintetében évrő évre apadást mutat, mey aránytaannak tűnik fe küönösen akkor, ha a mai étszámot a hatvanas évek végén és hetvenes évek eején tapasztatta össze hasonítjuk. Eeneink küönösen erre a rohamos apadásra hivatkoznak annak bebizonyítására, iet ő eg azon ténynek(?) konstatáására, hogy a reáis koa mai napságt nem népszerü, h ogy a közönség- nagy része hat ározottan efordut tőe. Ám, ha azt tekintenők, hogy mi okozta az emített években a reáisk oákba vaó t ömeges t óduást, nagyon természetesn ek, hogy ne moudjuk üdvösnek taánók a tanuók számának csökkenését. Az akotmányos korszak beátáva, az iparos-váaatok, vasuti és egyéb építkezések arany korában, a egtöbb szü ő azon vot, hogy fiát mieőbb pénzeő páyára tereje. Az akkori még csak hat osztáyu r eáisk oa vot ez időtájt azon intézet, mey a szem e ő tt tartott páyákra hamarosan vezetett; nem t ekintve még azt a szembe veendő körüményt is, hogy az átaános hadköt eezettség meghonosuásáva az egyéves önkénytes szagáatra képesítő jog akkorában a reáiskoán z évve eőbb vot megszerezhető, mint a gymnasiumon. De a viszonyok m egvátoztáva bek övetkezett az iparos váaatok t er én a kijózanodás időszaka, minden visszatért a természet es mederbe, az izgató, ázas sürgést-forgást fövátotta a higgadt munkákodás; az urhatnámságra vaó t örekvés ritkuni kezdett és evve kapcsoatban a középiskoák, de kü.. önösen a r eáiskoá k átogatottsága is csökkent. Jóehet, hogy ma már tú vagyunk a r ohamos, m egdöbbe ntő, aggaszt ó rnérveket ötő és más eff. je zőkke béyegzett apadás korszakán, még sem tagadh at ó azon jeenség, hogy még az utosó években ts a tanuók száma a reáiskoákban mindegyre fogy. Mi ehet e jeenség oka? A fogyás k ét módon nyivánu; egyfeő évrő - évre kevesebben épnek be, másfe ő mind t öbben hagyják e a r eáiskoá t, a nékü, hogy ezt befejezték vona. A mi a beépés fogyó votát ieti, ennek okait a következő kb e n véjük megtaáni. Mindenek eőtt befoyátisa votak azon több ietékes h e yrő érkezett nyiatkozatok, hogy a g ymnasiumi tanuók még a poytechnikuman is átag jobban feenek meg, mint a r eáiskoaiak. A kik azonban így nyiatkoztak, három körüményt tévesztettek szem eö. Eőször is a müegyetemi ifjak összehasonítására n e egyenő fötevésbő indutak ki ; ugyanis a kiváóbb osztáyzatu ér ettség i bizonyítványnya beépő vot gymnasistákat (mert ezek közü csak oyanok
6 mennek müegyetemre, a kik erre kü(-)nös hajamma és tehetségge bírnak) egyb evetették a küönfée fokozatu bizonyítványnya j öv ő r eáisk oai tanuókka, (a kik pedig p áyát szabadon nem váaszthatvá n, a műegyete mre utasit vúk.) A heyes ejá rás az ett vona, mit a hannoveri poytechnikum ta nári t estüete t ett, hog y csak a z egyenő bizonyítvá nynya j ö v ő hagatókat v e t e tt e~ egybe. :Másrészt kikerüte az ietök fi g yeimét azon fontos körümény, hogy a müegyet emi e s ő évfoyam tananyagának nagy r észe csak a gymnasiumi ta nuó e őtt új s érdekgerjesztö, mig a reaistára n ézve tünyomó1ag figye met szórakoztató, csak evf!tv e gondokodást ke tő, ennéfogva a ta nuás-v.igyat euhasztó: hosszadamas ismétés, mey az ittott érvén yes üő új r észekke sem képes többé a étrehozott közönhösséget etüntetni. És midő n ama körök púcát t öré nek a r eáiskoa föött, ne m vota k: t ekintettet még egy h a rmadik körüményre, t. i. arra sem, hogy a r eáiskoa számos növe ndék e a küföc poytechnik uma it keresi fö. ]~ p e n auirottak rnondhatják e, hogy t anítványaik k özü t<'.)bben, nemcsak a reáisk oák ujjá szervezése óta, de még a r égi r eáiskoúbó kikerütek és hazai tanügyünknek a küfötön (Aachen, Drezda, :München, Stuttgart, Zürich) eismerést szereztek, ső t még a k épzett e r ő kb e n b őv ek edő Ausztriában is jó fizetésse jár ó á omásokra t ettek szert. E fösorot h úr o rn körümény kikerüte a f. e. ietékes k ör öknek figyemét, minek k()vetkeztében nyiatkozataikban az igazságnak még c:;ak etorzított képét sem mutatták b e. Iy m ódon történt azutá n, hogy a nyiatkozatok végeredménye esujtó itéet vot, rn ey vaójá ban csak a etünt r eáiskoának szóbat ott, de átaánosságban évén kimondva, az egész intézmény föött pácát t ört. Bekövetkezett iskoánknak a na pi hir a pirodaom ban s eb b ő kifoyóag az egész társadaomban üzött b ecsmérése, meyye párosut a már r égibb i dő ót a n emcsak e enünk. hanern a hazai kö z mü ve ő dé s mi.nden ága s k.épviseöje ee n irányzott cikkek egész sorozata.. -.Mindazonáta. köteességünk sugata buzgaomma foytattuk müködésünket. A r eáiskoa tanárai or szágszerte éénk tev ék enységet fej t ettek ki és manap ez intézetekben a ig van ember, a ki a z á amkövetejte képesítésse e ő nem áhatna; aig van t estüet, mey n ek kebeében n e vonának t öbben oyanok, a kik vagy irodami, vagy tudományos, vag y egyéb nyiv á nyos munkásságnak bizonyíték át ne m adták vona. - Az ig az, hogy az ujabb időben ábra k apott vásáros nagy garra n em oktroyátá k terményeike t bodog-bodog taanra.. Az akkori ekete n hajszaszámos szüőb e n ama gondoatot k etette, hogy a r eáiskoa meg fog szünni, s mive e nézet et a hivatottak kö ző senki sem utasította vissza, vagy eg aább nem igazította heyre, azér t a gymnasiumi t anuók száma évrő i évr e a reáiskoa r ovásúr a növekszik. Sok szüö meghatározott hajama meett sem iratja be intézetünkbe gyermekét, mert úgy monc: a r eáiskoa ti) bbe
7 kerü; a heti ón:~.szám nagyobb; a fiú aigha győz a szigorúbb követeményeknek eeget tenni ; végre - és ez a fö - a gymnasiumbó mehet bárhova, mfg a reáiskoában már eeve is szük körre van szorítva; no m eg azután, ki tudja, fennmarad-e az a reáiskoa még továbbra is stb. A reáiskoák tanuói étszámának fogyása még abban is ei magyarázatát' hogy szamos heyen pogári iskoákat áítottak fö, meyek a reáiskoa tanuóinak azon kontingensét vonják e, mey csak az asóbb osztáyokat szokta átogatni. A mi a másik jeenséget ieti, t. i. azt, hogy számosan ehagyják a reáiskoát a nékü, hogy azt befejezték vona, ennek okát abban taájuk, hogy a reáiskoa a küönböző szakiskoákra akamasabb eőképzést nyújt mint a gymnasium; ezért gyauarr megesik a?., hogy az asó osztáyok végeztéve a tanuók néha seregesen is épnek át a gazdasági-, hadapródi-, kereskedemi-, tanítóképző- vagy más szakiskoába. Iy módon p. a mi iskoánk az 188oj81. tanév IV. oszt;uyábó I 5 tanuót veszített. \1ég fontosabbnak taájuk azonban azt az okot, hogy a reáiskoai tanuók a gymnasiumba ]épnek át. Az új tanterv behozása óta p. a mi intézetünkbő 18-an éptek át a középosztáyokbó a gymnasiumba, mig innen csak I jött át mi.hozzánk. Ezen ifjak nagyobb része intéze tünkbő nem ép át, ha érettségi bizonyítványukat gymnasiumivá kiegészíthetik. Ez okbó üdvözötük oy nagy örömme az 1878-ki k özépiskoai törvényjavasatot, mey kiátásba h eyezte, hogy ezentú a bizonyítvány kiegészítése gymnasiumivá meg esz engedve. Ez örömünk azonban csakhamar szétfoszott. VIég azt is meg keett énünk, hogy érettségi bizonyítványnya ki épő két kiváó tanítványunk, egyik az orvosi, másik a theoogiai páyára akarván épni, isméteten siker nékü foyamodott bizonyítványuk gymnasiumivá vaó kiegészítésének engedéyeért. Igaz, hogy ez ifjak n em rettentek vissza a gymnasiumi egész érettségi vizsgáat etéteétö, m eg is áották ezt és azóta új páyájukon sikeresen haadnak; de az nem tagadható, hogy a n ehézségek, meyekke taákoztak, sokat visszariasztottak és arra kényszerítettek, hogy jóva az érettségi vizsgáat eő tt átépjenek gymnasiumba. A fentebbiekben fetüntetett viszo_nyokka nemcsak a hírapirodaom, hanem maga a t ársadaom is fogakozik. Hogy maga a reáiskoa emberei már évek óta töprenkednek rajtuk és küönbözö akamakná fejtették ki azokró nézeteiket, azt nem ke küön hangsúyozni. Evégre ők azok, kiket mindez egkö ze ebbrő érdeke, hisz a reáiskoát ök képviseik eső sorban. Hogy küönösen a tanuók étszámának apadása aggasztotta öket, szintén természetes oy országban, ho, úgy átszik egaább, az iskoa jeesség-ét vagy éetrevaóságát a tanítványqk nagy számában szeretik keresni. Azon segíteni, a reáiskoát n épesebbé tenni: sok indítvány, javasat szüője vot. Ezen javasatok közü küönösen kettő köti fe a figyemet. Az egyik szerint a 8 évve és a
8 tudományos céu tantervve eriasztott szüők azza vonának - mondjuk - visszaédesgetendök, h o g y a t a n í t ás i d e j e h é t é v r e sz á í t a t n ék e. :Meg vagyunk győződve, hogy ezt a reáiskoa mai természettudományi, küönösen pedig nyevi tananyagának mértéke nem engedi meg. A másik javasat szerint a p á y a v á as z t ás sz a b a ds á g á nak megnyerése végett a atin nyev a reáiskoa t a n t e r v é b e r e n d es t a n t á r g y ú b e h o z a n d ó. Itt ismét azza a kérdésse ke fogakoznunk, ez új tantárgynak hogyan ehet órákat szerezni? A mai reáiskoa úgyis 45 heti órát mutat ki, azaz I óráva többet mint a gymnasium (33). Órákat tehát szaporítani nem ehet - nem is szabad! A tantárgyak közü taán még a födrajz vagy ábrázoó mértanbó ehetne a egcsekéyebb veszéyye órát evonni; de hát összesen mennyit? E egendő esz-e ezen idő a atin nyevnek esajátítására? Ha az e tárgya t 48 heti, tehát évenként 16oo órán át miveő gymnasium sincsen az e tárgyban eért eredménynye megeégedve, hogyan ehet azt komoyan hinni, hogy a reáiskoa sokka csekéyebb óraszámma sikeres eredményt mutathatna fö? Mind szegedi koegáink, mind az 1881. december hó végén tartott enquete több tagja, hajandó a atin nyevet a reáiskoába rendes tantárgyu behozni, ha eeneink a tudományegyetem több páyájának a reáiskoai tanuó e őtt eddig eeresztett sorompóját föemeie Erre azonban az a megjegyzésünk, hogy a reáiskoa a atin nye v behozataa esetére saját étjogát eveszti s a atin nyevi oktatás eredményének csekéy vota a étjogát vesztett intézmény megszüntetését fogja követeni ; a sorompók föemeését pedig nem eeneinktő, hanem Exceentiád jóakaratátó reméjük. Niég egy harmadik k i segítő módró ke megemékeznünk, t. i. arró, hogy a reá1iskoa fesöbb osztáyaiva párhuzamosan kereskedemi vagy feső ipar-tanfoyam köttetnék össze. Ezen módon igaz, meg ehetne tartani az ehuó tanuók nagy részét, és az egyetemes iskoa tanuóinak összes számát tetemesen emeni, de magán a reáiskoán, mint iyenen, segítve még sem vona. Látjuk tehát, hogy az ajánott módok részben nem feenek meg, részben nem tejesen kieégitők. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy e ke távoítani az akadáyokat, meyek a reáiskoát fevirágzásában akadáyozzák; e végbő meg ke adni a tejes reáiskoábó vagy közben ki é p ő n ö v é n d é k ek n e k a v á as z t ás sz a b a ds á g á t mindazon éetpáyákra, meyekre szerzett és hiteesen kim~tatott ismereteik képesí tik. Lássuk r észetesen, miy ismeretekke rendekezhetik a reáiskoa tanítványa. A következő tábázatbó a megfigyeőnek szemébe tünik, hogy mig a mennyiségtan-, természettudományi- vagy reáis tudomány-csoportbó
9 a gymnasiumi tanuó 6o heti órában négy t antá rgyat végez, és kett öb ö érettségi vizsgáatot tesz : addig a reáiskoai heti 111 órává hat tantárgyat t a nu és n égybő tesz érettségi vizsgáatot. Tantárgy Gymnasi um Reáiskoa Megjegy :z és Természetry heti óra: heti 9 ora : 15' '.,. Természettan... ro* 15~: Vegytan...... - - Mennyiségtan.. ~1 é rtan.... A (*) jeöi, hogy a tanuók 1! 9' ' n ro* Szabadkézi rajz.. - -,,,, 0 - ÖsszesP-n. 6o I JO* 1 azon tárgybó az ér ettséginé v izsgátatnak Ebbő kitünik, hogy a reáiskoai tanuó r eáis tantár gyainak heti óra t öbbete 51 óra, mey idő, mive egy h eti óra max imuma 3, egaább másfé évnek fee ttteg ; minéfogva öt n r e á i s i r á n y u páy á kon jogos kiváts ág, vagy ega ább kü ö nö s tekintet ieti meg. Iyen p áyák a müegyetem, az erdész, b ányász, a gazdasági akadernia stb., a tudomány egyetemnek t ermészettudományi szakj_ai. - Tejes meg nyugvásunkra szogát az 188 1. évi december hó v egen öszszehívott enquete müegyet emi tanár-tagjainak nyiat kozat a, h ogy a reáiskoai tauuók a müegyetemi tanfoyamot egy évve r övidebb id ő aatt fejezhetik t e, mint a gymnasiumiak. 1-Iiszszük, hogy az emített akademiák sem fognak k ésni hasonó nyiatkozatokkal A természettudományi tanári p áyára a jogosutságot az r88o-ik középiskoai törvényjavasat korátozás n ékü adja meg, s azért hiszszük, hogy a törvény, jóehet a korátozás a jeeneg a h áz asztaán fe kvő új javasatban fogatatik, intézetünkre nézve, ha nem is kiv á tságokka~, de egaább könnyítésekke fog megh ozatni. Ezen k övetemény anná jog osabb nak tünik fö, h a a reáiskoai abituriens k épzettségéve egybe vetjük az 1875. évi ok tóber 8 -án 60 77 sz. a. kiadott tanárvizsgáa ti szabáyzatok. 4 -ban fesorot természettudományi szakcsoportokat, meyek a köv etke z ő k: Födrajz és természetr ajz. Természetrajz és vegytan. V egytan és természettan. Természettan és mennyiségtan. I\1ennyiségta n és ábrázoó mértan. Ezen egybevetés a föntebbi kimutatás aapjá n azt deríti ki, hogy a reáiskoai tanuó sokka nagyobb eőkészüt sége t tud kimutatni ezen szakokra, mint a gymnasista; tekintet n ékü hagyva még azt a körüményt is, hogy a né met nyeve n kivü, még a franciára is t ett szert, mey két nyev tudása n ékü magyar ifjú a fensorot szakokban aigha tud bodoguni.
10 Ugyan e szakokná a reáiskoai abituriensnek még a szabadkézi és mértani (ábrázoó) rajzban vaó nagyobb jártassága, ietőeg ügyessége csa\: is e őnyére van. 1-Ia a f. id. -ban fösorot modern nyevi szakcsoportokat és ezekn ek a szakvizsgáat t á rgyát k é p ező k()veteményeit tekintjük, azt átjuk, hogy e szakokra is bátran bocsáthatók a r eáiskoai abituriensek; e szakcsoportok ug yanis a következök: VIagyar és n émet nyev és irodaom. Magyar és fr a n c i a n y e v és irodaom. Német és francia nye v és irodaom. A mi a magyar nyevet ieti, abban abiturienseink ugyan azon a fokon áanak, mint a gymnasis tá k; az ugor összehasonító nyevészet pedig minc kett ő e ő tt egyen ően új. A német nyevben tanítványaink ~ a gymnasiumiak 19 heti órán át k épezt ék mag ukat. Igaz, hogy az utóbbiak a atint 48, a gör ögöt pedig 19 órán á t tanuták, de a reáiskoaiak a franciát 19 órában végezvén egészen métányos az utóbbi nyevnek, mint szintén indoe urópainak, beszámítása a görög h eyett, vaamint az emített páya meg nyitása a atin ny e vbő t eendő p ótó érettségi vel A franciábó a r eáiskoai tan-q.ó 19 h eti óráva készüt, s érettségi vizsgáatot is tett, m i g a g y m n as ium i r e n d es t a n t á r g y u n em is h a g a t t a; ennéfogva csak az eső a hivatott, s mint iyen az összehasonító nyevtudomány miatt szükséges atin pótó érettségive a két utóbb nevezett csoport bármeyikére bocsátható. Ugyancsak a pótó atin érettségive a r eáiskoai abituriens a t örténeti és böcsészeti szakcsoportra is bocsátható vona; nernküömben meg ehetne nyitni e ő tte ugyan azon fötétee a tudomány egyetem jogi k arát, meyen a reá iskoában tanut francia nyevnek t öbb hasznát venné, mint a gymn. abituriens ugyan e téren a görögnek, meyen t ovábbá a r eáiskoában sokka b ővebbe n nyújtott természettudományi ismer etek csak eőnyére váhatnak. V égr e megnyitandónak véjük a reáiskoai tanuó e őtt az orvosi fakutást is. I-Iivatkozunk e t ekintetben Brücke emékezetes rectori beszédére, mey szerint a atin n ye v ismerete e páy á n n e m sz ük ség es, minéfogva a r eáiskoai abi turienseket is rendes orvostanhagatók u ehetne efogadni. E tudós ugyan nyomban visszavonja engedményét tekintette arra, hog y a atin nyev erköcsi tekintetben szúkséges a nékü azonban, hogy megkisértené ezen áitását vaarnikép b izonyítani. Brücke az osztrák h ét osztáyu reáiskoáró szót, de a magyar még egy évve tart tovább s növendékei anná nagyobb kiátássa bocsáthatók az orvosi szakra. Ha a gymnasiumi tanuók t ermészettudomá nyi ismeretei eég biztosítékot nyújtanak az e páyán vaó sikeres h aadásra, mennyive ink ább várha tó ez a reáiskoa abiturienseitő. 1\!Iíg a gymnasiumi tanuó a t e r m és z e t r a j z b ó érettségi vizs-
I gáa t nékü 10 órát mutat ki, addig a reáiskoai 15 órán á t készü (közbe az antropoogia eemeit is óráva hagatván) és ismereteit érettségi vizsgáatta is igazoja. A természettanbó a gymnasiurni 1 o, a reáiskoai 15 órán át készü; de a reáiskoa i növendék ezen föü a v e g y t a n b ó, mey érettségi vizsgáat tárgya, 10 órát nyntat ki, míg a gymnasiurni aig egy fé évet, s ezt is az ásványtan nevén. Ezekhez még azon körümény is járu, hogy a reáiskoai növendék a sz a b a d k é z i r a j z b a n vaó ügyességg e is rendekezik. E heye n egyen szabad H y r t 1- r e hivatkozunk, kinek tapasztaata szerint az átaános és pathoogiai anatomia, vagy histoog ia a r ajzoás ügyes k ezeése n ékü csak hoszszadarnas fáradozás után a mikroszkopikus vizsgáatok és más gyakorati tárgyak rovására sa;átítható e. Ezen okná fogva meg vao yunk győződve, hogy tanítvá nyaink t ermészettudományi ismereteikné fogva az orvosi szakra egaább nem kevésbé akamasak, mint a gymnasiumiak. Arró is meg vag-yunk gy 6- ződve, hogy az orvosi szak tanárai, ha akamuk nyinék abiturienseiuket fakutásukon megismerni, kérésünk t ej esítését egészen m étányosnak fognák taáni. Az eddigiekben iparkodtunk kimutatni, hogy a r e á isk o á n ak j ö v 6 j e a p á y a v á a s z t á s m é t á n y t a a n k o r á t a i n a k e t á voitásátó függ. Azonban magunk is beátjuk, h ogy e métánytaan korátok csak akkor fognak edőni, ha miné t öbben meggyőzödnek arró, mire k épesítik a reáiskoai tanuót szerzett és hiteesen kimutatott ismeretei. A reáiskoának a gymnasiumma vaó szabad vagy fötéteekhez kötött versenye az emitettük természettudományi, modern nyevi, történet-böcsészeti, jog i és orvosi páyákon majd kitünteti e versenynek éetrevaóságát. Az i e tő szakok egyetemi tanárainak is akaom nyíik a két rendbei intézet abituriensei. munkásságának összehasonítására, és az átauk eért eredmény közveteten tapasztaaton aapuó megitéésére. Hiszszük, hogy mindazt, a mit föntebb ajánottunk, a r eáiskoa jeen tantervéve e ehet érni ; vannak ugyan ebben is ném i egyenetenségek, meyek küönösen az egyes tantárgyak tananyagának az egyes évekre vaó föosztásában mutatkoznak, de ezek könnyen esznek kisimíthatók. De a r eáiskoa csak úgy fogná a nyert jogokat sikeresen fehasznáhatni, ha fejőd ése zav~ rtaan. Csak a hosszabb müködés a meghn.tározott irányban biztosítja a sikert. 1-.1:inden iskoának ehetc.heg conservatívnek ke ennie. A reáiskoa mai szervezetének éetr evaóságáró csak ad :or hozható döntő itéet 1 ha egaább 10-1 éven át gondos megfigyeés tá rgyává teszszük abiturienseinek képzettségét. ~1:egkezdödött a k özépiskoai új t örvényjavasat tárgyaá~a. Köte esscg-ünknek vajuk, hogy ez akaombó a r eáiskoa jöv őjének biztosítása céjábó k övetkező kérésein ket t erjeszszük E:xce Uentiád eé. M é tóztassék kegyesen intézk edni:
1 a) hogy a reáiskoai érettségi bizonyítványnya jeentkező abiturienseink a müegyetem, vaamint a többi technikai szak-akademiák második évfoyamába éphessenek közvetenü rendes hagatókú; b) hogy abiturienseink a magyar nyevi~ nem küönben a tudományegyeternnek természettudományi irá nyaira az r88o-iki törvényjavasat értemében fövétessenek rendes hagatókú; c) hogy a reáiskoai abiturienseknek az orvosi fakutás mint rendes hagatóknak megnyittassék; d) hogy a reáiskoai érettségi bizonyítvány tekintette a francia nyevre, vaamint a gymnasiumon szokásos förnentésr e a görög nyev tanuása aó, egyedü csak a atinbó teendő pótó érettségi vizsgáatta t ejes gyrnnasiumivá kiegész íthető egyen; és végre e) hogy a reáiskoa az r876-iki tanterv aapján még számos éven át zavartaanu foytathassa müködését. A Reáiskoák szervezése ügyében azon meggyőződésse adunk aázatos véeményünknek kifejezést, hogy ezze csak is hivataos köteességünket tejesítjük, és hogy Exceentjád az ország több testüeté tő jövő véemények rneghagatásáva, minden esetr e oy megáapodásra juthasson, meyen az annyira hányt-vetett Reáiskoa biztos jövőnek nézhet eébe. VIaradtunk a Nagymétóságu Miniszter Úrnak So p r o n y, r 88. február hó ro-én a'tzatos szogclj a. c ~c a sopronyi m. kir. á. föreáiskoa tanári testüete.
1~ r~ Az 1881/8. tanévben bevégzett tananyag. I. os:z.táy. Magyar nyev. A nyevnek mondattam a fektetett aaktana. Tankönyv : Ihász nyevtana és Bodnár ovasókönyve. IIeti óra 5 Német nyev. A rendes aakok tana mondattani aapon ehető eg párhuzamosan a magyar nyevve. Tankönyv: Schwicker nyevtana, Fesmann ovasókönyv I. H.eti óra 4 Födrajz. A térkép ovasása, eemzése és a tábán k észített e őrajzok aapján a magyar kiráyság és a födközi tengert környező országok hydro-, oro- és topographiája. Tankönyv: Hunfavy I. Heti óra. Történeem. Hunok és magyarak eredete. A vezérek kora. ~~ kereszténység terjedése N[agyarországban. Szent István és utódai. A keresztes hadak. Az arany bua. Tankönyv: Horváth M. -Ieti óra. Mennyiségtan. A mérés és a mértékek, törvényes mértékrendszerünk, a közönséges törtek, a tizedes törtek, a négy aapmüveet nevezett számokka és az idő számoás. Tankönyv: Dr. Császár K.á roy, I. I-Ieti óra 4 Mértan és mértani rajz. A sík mértani ábrák szemétetése. A sikidomok kerüetének és terüet ének kiszámítása. Egyszerü síkrnértaní díszítmények szabadkézze vaó rajzoása. Tankönyv: Szeméeti mértan, I. r ész, ICriesz Ferenctő. Heti óra 4 Természetrajz. Az em ősök rendeinek főbb képvise ő i szeméeti módon. A növény-morphoogia és terminoog ia szeméeti módon vaó begyakorása. Tankönyv: Pokorny- Dékány, k épes természetrajz. - Ieti óra 3 II. osztáy. Magyar nyev. Igetan, határozók tana, szóképzés r észetesen ; mondattanbó küönösen a függő mondatok, subordinatio, coordinatio, többszörösen összetett mondat - körmondat, mondatrövidítés - r észben mondatkötés. Az eső osztáy anyagának ismétése. Tankönyv : Ihász nyevtana, Bodnár-Iványi ovasókönyve I. r ész. Heti óra S
Német nyev. Párhuzamosan a magyar anyagga az igeragozás, határozó és szóképzés tana. Függö mondatok, coordinatio, subordinatio. Az eső osztáy anyagának ismétése. Tankönyv: Schwicker nyevtana, Fesmann ovasókönyve IL Heti óra J. Francia nyev. 11ondattani aapon az aaktan eemei: az áítmány ige, a jeentő mód egyszerü és összetett idői, a fötétees mód jeene és mutja. Körüirt hajtogatás. Igeragozási kivéteek. Birtokos, mutató, kérdő névmások. Számnevek Tankönyv: Hofer-Mager, a francia nyev módszeres tankönyve, I. rész. Saamin Leo, Fran~ia ovasmányok. Heti óra 3 Födrajz. Az örökös vagy osztrák tartományok s európai országok (a födközi tenger medencéje körü fekvők kivéteéve) föd- és terményrajzi viszonyai, akói, nemzetisége, müvetsége, ipara és kereskedeme, Térkép-vázatok készítése. A meteoroogia és kimatoogia egeemibb részei küönös tekintette hazánkra. Hunfavy II. rész. Heti óra. Történeem. IV. Béátó. A vegyes házbei kiráyok korszaka. Hunyadiak kora. J ageók és a nemzeti süyedés kora, a mohácsi vész ig. Az eső osztáyban tanutakbó a vérszerződés, honfogaás és Szent István intézményeinek ismétése. Tankönyv: Horváth :M. :Magyarország története. Heti óra. Mennyi ségtan. A számoási eőnyök és rövidítések, a kettős tétenek akamazása a mértani arányok és arányatokra, az egyszerü hármasszabáy. Tankönyv: Dr. Császár Károy számtana II. 1--Ieti óra 3 Mértan és mértani rajz. Az egyes vonaok és síkok a térben. A mértani testek szemétetése, összehasonitása aak és nagyságra nézve. A mértani testek feüetének és köbtartamának kiszámítása. Sík ábrák és testek szabadkézze vaó távati rajzoása sodrony és faminták után. Tankönyv: IZriesz Ferenc, Szeméeti mértan, II. rész. I--Ieti óra. Természetrajz. A madarak, hüők, csupasz hüők, rovarok, százábúak, pankányok, héjancok, férgek, puhányok, tüskebőrüek, tömiősök és ősáatok egfontosabb képviseői. A növény-morphoogia és terminoogia szeméeti módon vaó begyakorása. Tankönyv: Pokorny-Dékány, képes természetrajz, áattan és növénytan. Heti óra. Szabadkézi rajz. Iskoai tábán készített rajzok után, szintúgy mint egyes többszínü minták után eemi díszítmények és kapcsoatban a sty fajok meg magyarázása. Egy:;zerü domborművek utáni tanumányok. Heti óra. III.. osztáy. Magya~ nyev. Mondattan. Szóeg yeztetés. Szóvonzat. Szórend. Mondatkötés. Aaktan ismétése. Tankönyv: Ihász nyevtana, Bodnár-Iványi ovasókönyve, II. rész. Heti óra 4 Német nyev. Az összetett mondatszerkezet. Időtan. Az aaktan és szöképzéstan kiegészítése az ovasm~ny aapján. Tankönyv: Fesmann, Deutsches Lesebuch, III. rész. I-Ieti óra 3
15 Francia nyev. N ő n em és többes szám képzése fő- és tuajdonságnevekben. K.érd ő és visszamutató névmásoe Artice partitif. Apposition. Főn é v1 jezők. Tuajdonságnév heyzete. K. ötő mód. Oir-ra végződő igék hajítása. Rendhagyó igék. Tankönyvek: Hofcr módszeres nyevtan, I. II. r ész. Saamin-Leupin Francia ovasmányok. H eti óra 3 Födrajz. Ázsia és Afrika föd- és terményrajzi viszonyai; térkép aapján g raphikus módon. A mathematikai födrajz eemei. Tankönyv: Hunfavy III. Heti óra. Történeem. A -Iabsburgház korszaka. Tankönyv: 1Iorváth VIiháy Magyarország története. ~![agyar ovasókönyv aapján: Perikes és kora. A peoponesusi háború. Görögország további sorsa rnacedoniai Füöpig. I-Ieti óra. Mennyiségtan. Az oasz praktika. A kettős téte akamazása. Az egy szerü hármasszabáy. A határidő számoás. Az összetett hármasszabáy. Az arányos osztás. Az eegyítés számoás. Tankönyv: Dr. Császár Károy. III. Heti óra 3 Mértan és mértani rajz. A tömör rnértan néhány főbb eve, a vetüet és vetítés fogama. 3 1 4, 5 és 6 szőg és a kör vetüetei. Hasáb, gúa, henger, kúp és a gömb or th. vetüetei. A göm b körök vetüetei. Barna festékke árnyékoás. Tankönyv nincs. Heti óra. Természettan. A testek átaános és kü1önös tuajdonságai. Hőtan. Fénytan. Deejesség és vianyosság. Tankönyv : Piskó- Saamin. - Heti óra 4 Szabadkézi rajz. A tanár áta az iskoai tábán készitett díszítmények systematikus menetben, domború díszítmények, színezett mintaapok tanumányozása. Heti óra 4 V. osztáy. Magyar nyev. Az iráy sajátságai. Aakzatok. Szóképek. Verstan eemei, hangs-úyos és időmértéd rithmus, versábak, antik versszakok, a rím. Pogári ügyiratok. Tankönyv: Bodnár Zs. iráytana és ovasókönyve. Heti óra 4 Német nyev. A német nyevtan r endszeres áttekintése. A sajátos német verstan eemei. Synonimák, szóásmódok. Pogári ügyiratok Tankönyv: Deutsches Lesebuch von Fesmann, IV. rész. Heti óra 3 Francia nyev. A szókötéstanbó: a jeentő-, kötő és fötétees mód és idői, infinitif. Aaktan foytonos is métése, kivát a főnév és többese, a meéknév nőneme, többese, fokozása; névmásoe Tankönyv : Hofer- 1\i[ager, Francia nyevtan; Saamin - Leupin, Francia ovasmányok. Heti óra 3 Födrajz. Amerika, Ausztráia födrajza (természeti és ethnographiai viszonyai) t ekintette a föfödözések és gyarmatosítások történetére. Tankönyv: I-Iunfavy, födrajz, IV. I-Ieti óra.
Ó Történeem. Ó-k ori t örténet áttekintése. Róma t örténet éne k tüzetes tárgyaása Augusztus urakodásáig. T ankönyv : Z1bári, v iágtörté neem, L r ész. H e ti óra 3. Mennyiségtan. A áncszabáy. A egfontosabb p énznemek megismertetése és átszámítása. Értékpapírokra és vátókra vonatkozó számoási feadványok. A b e tűszámtan négy aapmüveete egész számokka. E ső fokú egyenet ek egy ismerete nnel Tankönyv: Császár, számtan III. és 1\i[ocnik.-J( Jamarik, számtan és agebra. I-Ieti óra 3 Mértan és médani rajz. Szerk e sztő síkmértan. A mértani szerkesztések akamazása a gyakorati födmérésné és heyszínrajz. Tankönyv: IZriesz Fer enc. I-Ieti óra z. Természettan. A sziárd, csepfoyós és égnernü testek nyugvása és mozgása. Rezgéstan és hangtan. Tankönyv: P iskó-saamin. Heti óra. Vegytan. A k özéetben e ő forduó anyagokb ó kiinduva az eemekn ek és fontosabb vegyeiknek ismertetése. Kapcsoatban ezze a n evezetesebb ásványok és szikafajok. A vegymüveetek megismertetése. Tankönyv: B aó Mátyás, eemi vegytan. Heti óra 3 Szabadkézi rajz. Díszítmények mind e ő raj zo ás, mind cassicai stykiséretek után. Az emberi arc és fej arányszámainak megmagyarázása s a tanár e ő raj zo ása utáni körvonaozása. H eti óra J. Y. osztáy. Magyar nyev. A z irá y. Az irásmüvek szerkezet e. A szerkezet t örvényei. A nyevbei e ő adás és formái. A eírás, ebeszéés és fajail Értekezés. A evéaak. Tankönyv : Bodnár, Szerkezettana és ovasókönyve. H eti óra 4 Német nyev. A nyevtani ismeretek ébrentartása. Tank öny: -Ieinrich, D eutsch es L ehr- und L esebuch. Heti óra J Francia nyev. Az egész aaktan rendszeres ismétése francia nyeven. A francia v erstan eemei (de a mesure des vers, de 'éision, de a césure, de a rime, de!'hiatus, de!'enjambement, des icences poétiques), verses ovasmányok aapján. A t anítás nyeve r észben francia. Tankönyvek: Larive et F eury, deux ie me année de g ramroaire; Saarnin L eupin, F rancia ovasmányok. Heti óra 3 Födrajz. E urópa áamainak födr ajza, az osztrák-magyar monarchia kivéteéve. Tankönyv : Requinyi. I-Ieti óra. Történeem. A k ereszténység t örténete Arnerika föfedezéseig (a k er eszt énység eredete és t erjedése Constantinusig). A népek nag y vándorása és az annak foytán aakut új áamok t örténete á. magyar áam aakuásaig. A z izarn eredete és t erjedése. A pápaság urama s a keresztes h a djáratok. A középkori viszonyok bomása. Tankönyv : Ribáry, I. II. rész. H eti óra 3
17 Mennyiségtan. A numerikus egész szám eüönös tekintette a tizes számr endszerre. A tizes egész számma vaó müveetek. A szarosabban vett számtan eemei. K.özönséges és tizedes törtek. Arányok és arányatok; ezeknek küönböző feadványokra vaó akamazása. I-Iatványok és gyököe Eső és másod foku egyenetek. Az egyenes vonau sík idomok egybevágósága, hasonósága és terüetök kiszámítása. A körrő szóó tan, kivéve a sokszögee és a kör között vaó vonatkozásokat. - Tankönyv: Mocnik-Kamarik, Számtan, ~1:értan. Heti óra 5 Mértan és mértani rajz. A körre vonatkozó feadatok A kúp metszetek és magasabb rendü vonaok, azok akamazása a gépészet és építészetben. Tankönyv nincs. Heti óra. Természetrajz. A növények szövezete és fejődése. A müszerek rendszerei. A természeti rendszer aapján a egfontosabb csaádok gazdasági, ipari vagy orvosi képviseőinek eemzése. Tankönyv: IZriesch Simkovics, Növénytan. Heti óra. Vegytan. A nevezetesebb szerves vegyüetek. Tankönyv: Baó Mátyás, eemi vegytan. I-Ieti óra. Szabadkézi rajz. Domború diszítményi tanumányok egyszerü árnyékoássa, vagy akamas színezett minták, tekintette a styusra; adott akaomma az emberi vagy áati aak is b eevonatik a gyakoratba. Heti óra 4 VI. osztáy. Magyar nyev. Beszédek nyomán a szónokattan tüzetes tárgyaása. Tankönyv: Névy, Irásmüvek eméete. Ovasókönyv: Névy. - Heti óra 3 Német nyev. A magyar oktatássa párhuzamosan a szónoki s szóbei eőadás. Ovasmányok: Zschokke, Jonathan Frock; Schier. - I-Ie ti óra. Francia nyev. A szókötéstan francia nyeven, Bonneau: Abrégé de a gramroaire fran~aise. Szónoki ovasmányok. Péissier Principes de stye et de composition nyomán: a kifejtés eszközei, az érvek, a közheyee A tanítás nyeve nagy részben francia. Saamin-Leupin, Ovasmányok. Heti óra 3 Födrajz. Az osztrák-magyar monarchia tüzetes eirása. Tankönyv : ~d:iháy:fi. Heti óra. Történeem. Ujkor II. József koráig. Tankönyv: Ribáry viágtörténete, III. rész. Heti óra 3 Mennyiségtan. A ogarithmusok.!(i tevőeges egyenetek. Es ö és másodfokú egyenetek határozott rendszereinek megodása. A ánctörtek. Diophantikus egyenetek. A számtani és a mértani haadványoe; a kamatos kamatra vonatkozó aapfeadványok. A húr- és ér int ő sokszögek
18 meghatározása szerkesztés és szúmitás áta; a körmérés. Sík háromszögtan; keő b evezetés után a poyederek mérése, kivéve a szab áyos testeket. Tankönyv: ~1:o cn ik-kamarik, S zámtan, \1:értan. I-Ieti óra 5 Leiró mértan és mértani rajz. A vetítés módjai s akamazásuk a pont, vona és síkokra. Födézet ek, gúa és hasáb egyszerü h eyzetekb en. Tankönyv: I(riessz F., eiró mértan. I-Ieti óra 5 Természett'ajz. Az áatok szervezete és müszer einek rendszere. A egfontosabb csaádok gazdasági vagy orvosi ké pvis eő in ek eemzése és h eyzet e a rendszerben. T ank önyv: J(riesch, á attan. H eti óra. Vegytan. A vegyüetek törvényei, vegyszámtan, a parány, tömecs, egyenértékesség és vegyérték esség fogamai stb. K.üönfée képete k ismertetése. Az eemek és fontosabb vegyeiknek behatöbb ismertetése foytonos t ekintette gyakorati akamazásukra. Tankönyv: Bierbauer Lü sch eid, I. rész. I-Jeti óra 3 Szabadkézi rajz. Rajzoás domború díszítmény- minták után, határozott árnyékoássa; az em ber i fej reiefben; építészeti r észek (aapzat, párkányzat stb.) I-Jeti óra. Vi. osztáy. Magyar nyev. (ötemények ovasása és eemzése aapján, i h il o rn kötűí müfaj is mertetése. Tankönyv: Dr. Erő ei B. kótészettana. Ovasókönyv: Névy Lászó. H eti ó1 a 3 Német nyev. Hermann und Dorothea, von Goethe; L eier und Schwert, von IZi:.irner; wihem Te, von S chier. Heti óra. Francia nyev. Moiere L'Avare-ja az e ső fövonás I. sil, a m á sodik fövonás I. jeen etének kivéteéve egészen; megfe eő nyevi, irodami s dramaturg iai magyarázatokka (Gaicismusok). A tanítás nyeve francia. Heti óra. Födrajz. A föd feszinének megaakuása és vátozása; a vízrendszernek müködése. A égburok viszonyai és az égaj. A XXIII t ermésze trajzi vidéc Tankönyv: Roth, összehasonító födrajz. H eti ór a. Történeem. A egujabb kor t örténet e. Az amerikai szabadságharc. A francia forradaom és Napoeon kora. Az ujabb forradamak; a z ujabb áami aakuás. Tankönyv: Ribáry. Heti óra 3 Mennyiségtan. A kapcsoás tan. A binomiais téte. V égteen sorok összehajóságának n éh ány ism e rtető jee. A magasabb rendü számtani haadványok. Az ábrás számok. Fesőbb foku numerikus egyenetek végszerü és végszerüten gyök ereinek meghatározása (regua fasi). Az eemi mértanba tartozó görbe feüetü testek. A gömhá romszögtan. Szabáyos poyed eree Tankönyv: Jviocnik-Kamarik, Számtan, Mértan. Heti óra 4 Természettan. Er ő mütan, rezgéstan, bang - és fénytan. Tankönyv : F eh ér-ipoy. Heti óra 4
H Leiró mértan és mértani rajz. A szabáyos, forgási és torz.feüetek. Áthatási és érintési feadatok. Bevezetés az árnyéktanba. Tankönyv IZriessz F. Heti ór a. Természetrajz. Rendszeres ásvány- és kőzettan; geoogia eemei, küönös t ekintette a magyar birodaomra és a szomszéd terüetekre. Tankönyv : D r. Roth Samu; ásvány-, kőzettan- és födtan. 1-Ieti ór a 3 Vegytan. A nevezetesebb szerves vegyüetek behatóbb ismertetése foytonos tekintette gyakorati akamazásukra. Tankönyv : Bierbauer Lorscheid, vegyta n I. rész. Heti óra. Szabadkézi rajz. Diszítményi rajzoás mindenfée styus után, küönös tekintette a ehető egnagyobb kivitei pontosság-ra. Az emberi t est szabad pasticus részei: kezek és ábak. Heti óra. VIII. osztáy. Magyar nyev. A magyar irodaom ó, közép, UJ es egujabb kora. Tankönyv: Beöthy Zsot irodaomtörténete és ovasókönyv. Heti óra. Német nyev. A német irodaom fejődésének áttekintése. Tankönyv: Leitfaden der deutschen Literaturgeschich.te von St. Iványi. - Ovasmányok: Aus der Sammung wissenschafticher Vortrage, herausg egeben von Virchow und 1-Iotzendorff. I-Ieti óra. Francia nyev. A nyevtan rendszeres ismétése Bonnea u: Abrégé de a gramroaire fran~aise és ovasmányok aapján. A tanítás nyeve francia. Ovasmányok: Boieau, A rt. poétique Chant. r. Saamin-Leupin : Francia ovasmányok. I-Ieti óra. Födrajz. A akhatóság physikai, materiáis és moráis fötéteei aapján a föd áamainak és eseteges gyarmatainak ismertetése és összehasonítása MagyarországgaL Tankönyv: Hauke-IZuttner II. és III. r ész. Heti óra. Történeem. 1/fagyarország pragmatikai története. - Tankönyv: Ribáry. Heti óra J. Mennyiségtan. Az agebra akamazása mértani feadványok megodására. A sík eemző mértan eemei. T ankönyv: Mocnik. Heti óra 3. Természettan. Hötan, deejesség, vianyosság. Tankönyv: Fehér Ipoy természettana. - Viágegyetem; a nap, a föd, a hod; napr endszerünk többi boygói; naprendszerek. Tankönyv: Saamin-Linkess:,, Csiagászati födrajz eemei. Heti óra 5 Böcseet. Psychoog ia: ismerő, érző és vágyó tehetség. Logika: a fogaom, ítéetek, következtetések. Tudománytan. Tankönyv: Kamarik Lind tn er. I-1eti óra 3. Leíró mértan és mértani rajz. Az árnyak tana és a távati rajzoás módjai. Gyakorati pédák. Tankönyv: Kriessz F. Heti óra. Természetrajz. Az emberi test szövettana, a müszerek rendszerei; az egyes müszer-rendszereknek az áatország osztáyainak során *
vaó összehasonítása. Heti óra. 0 T ankönyv: T h omé-paszavszky: Az emb er. Vegytan. A VIi. Ofizt. vizsgáa ta utá n átaá nos ismétése az egész tana nyag-na k. T ankönyv : Bierbau er-lorscheid, I. és II. r ész. I-:Ieti óra 3 Szabadkézi rajz. A eh ető egnagy obb ügyesség a nevezett tárgyak s r égibb mestermüve\:. szabad fefogásáb an, azoknak styszerü megértése. A rajzok küönfée kiviteben. 1-Ieti óra z. R. kath. hittan. I. oszt. A h i tr ő átaáb an és küönösen. A z I st en parancsairól IZözép k a tekizmus. I.L oszt. A z a nyaszentegyház p arancsair ó. A sze nt sége k r ő 1. A szen t em é n ye k r ő és a z imádságró. T ankönyv: J(özép katekizmus. III. oszt. Tananyag : A k er. kath. anyaszentegyház szertartásainak magyarázata. F r enel I V. oszt. Tana nyag : Az ó- és uj szövetség t örté net e. Sch mied-cucor. V. oszt. Tananyag: A k er. k ath. hittan átaános r észe. Dr. Wapper. V I. szt. T ananyag : A k er. k ath. h itta n küönös r észe. Dr. vvapper. VIL oszt. T a na nyag : A ker. kath. erköcst an. D r. Wapper. VIII. oszt. T a nanyag : A k er. ka th. egyh á z t örténeme. D r. vvapper. Evang. vaástan. L-II. oszt. P áfi, Uj szövetségbibiai t örténet e k. JII.-IV. oszt. P áfi, (út é W enee magyarázatá va. A keresztény anyaszentegyház r ~v id tc)rtén ete..h eti óra 1. V.-VIII. oszt. 1\!J:agyarhoni egyh áztörténet. Heti óra I. Mózes vaástan. I.-II., és III., I V., V. 7 v r., VII. oszt. Sámuei és a kiráyok könyvei. I-:Ieti óra. Tornászat és éne<oktatás mint tava. ~m\ Adatok a tanoda történetéhez.. J een t és a efoyt tanévrő. A t anév megnyit I 88 r. é vi szeptember h ó 3-án a fegyemi ~za b á y ok és órarend k özéséve ; a r endszeres tanítás sze p tem b erben k ezdő c ö tt és foyt szak ada tanu j unius I 7-ig. A efoyt ta név aa tt a t a nári karban nevezetes v átozások t örténtek : ig-y Ujvári Béa r. t aná r h eyére, - k i a nagymétóságu- vaás és k özoktatási m. k ir. miniszteriumt ó egy évi szab adságot nyert a p árisi egyet emen francia nyev és irod. ta numányainak foytatása céjáb ó - k ineveztetett id. m i n őségbe n dr. Ser ényi Imre h. t anár. Niint próbaéves t a nárok müködtek W einhardt Ferenc k épesített t anárjeöt, és S chesinger S a mu, kinek vizsgáata foya matban v an; eső a mennyiség-tant a IV. és VI-ban 7 a csiagászat eemeit a VIII-ban,