Csoportosítsa és jellemezze a veszélyes anyagokat! Ismertesse a tűzoltó anyagok veszélyes reakcióit veszélyes anyagokkal!
A veszélyes anyagok csoportosítása: MIÉRT VAN SZÜKSÉG A VESZÉLYES ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSÁRA??? Mert bizonyos csoportbasorolás után tudunk azonosításokat, összehasonlításokat végezni Hogy megállapítsuk minden veszélyes anyagot számításba, lajstromba vettünk-e? Fizikai jellemzőik alapján A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény alapján Élettani hatásuk alapján Az ADR alapján
FIZIKAI JELLEMZŐK ALAPJÁN halmazállapot fagyáspont - olvadáspont párolgás forráspont lobbanáspont gyúlékonyság kémiai affinitás illékonyság állékonyság (maradóság) aerolízis viszkozitás felületi feszültség
A KÉMIAI BIZTONSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALAPJÁN Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint: - robbanó anyagok és készítmények, - oxidáló anyagok és készítmények, -tűzveszélyes anyagok és készítmények Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: - nagyon mérgezőek: LD 50 (bőrön át) < 25 mg/testtömeg kg LD 50 (szájon át) < 50 mg/testtömeg kg - mérgezőek: LD 50 (bőrön át) = 25-200 mg/testtömeg kg LD 50 (szájon át) = 50-400 mg/testtömeg kg - ártalmasak - maró (korrozív) anyagok és készítmények - irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - túlérzékenységet okozó anyagok és készítmények - karcinogén anyagok és készítmények - mutagén anyagok és készítmények - reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények Az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint: - környezetre veszélyes anyagok és készítmények
ÉLETTANI HATÁSUK ALAPJÁN Idegmérgek Általános hatásúak Pszichotoxikusok Hólyaghúzók Ingerlők Fojtók Növényzetpusztítók Embriotróp mérgek Mutagének Nemzőképességre hatók Karcinogének Enzimmérgek stb.
AZ ADR ALAPJÁN 1 osztály Robbanóanyagok és tárgyak 2 osztály Gázok 3 osztály Gyúlékony folyadékok 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktiv anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok 5.2 osztály Szerves peroxidok 6.1 osztály Mérgező anyagok 6.2 osztály Fertőző anyagok 7 osztály Radioaktív anyagok 8 osztály Maró anyagok 9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak
2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról A törvény célja egyrészt az ember és a környezet megvédése a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények életciklusa bármely szakaszában kifejtett káros hatásaitól, különös tekintettel e káros hatások azonosítására, megelőzésére és elhárítására (kémiai biztonság).
AZ ANYAGOK ÉS A KÉSZÍTMÉNYEK EMBERRE ÉS KÖRNYEZETRE VALÓ VESZÉLYESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA, A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható: az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint: robbanó anyagok és készítmények - az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak,
oxidáló anyagok és készítmények - azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak, fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények - azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, - azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak,
tűzveszélyes anyagok és készítmények - azok az anyagok és készítmények, amelyek -a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, - szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak, - olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek, - vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben, kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények; - olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek;
az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: nagyon mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak, mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak, ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a alpont szerinti veszélyességi osztályba, maró (korrozív) anyagok és készítmények - amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák,
irritáló vagy izgató anyagok és készítmények -olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak, túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények - amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg, karcinogén anyagok és készítmények - olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik,
mutagén anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát, reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak; az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint: környezetre veszélyes anyagok és készítmények -amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.
A veszélyességi jellemzők jegyzéke* Robbanóanyagok Robbanó anyag, illetve hulladék az a szilárd, illetve folyékony anyag vagy hulladék (illetve ezen anyagok vagy hulladékok keverékei), amelyek önmagukban kémiai reakciók révén gázokat fejlesztenek olyan hőmérsékleten és nyomáson és olyan sebességgel, hogy kárt okoznak a környezetükben
Sűrített, cseppfolyósított, nyomás alatt oldott vagy mélyhűtött gázok Gyúlékony folyadékok Gyúlékony folyadékok azok a folyadékok vagy folyadékelegyek, továbbá azok a folyadékok, amelyek szilárd anyagokat tartalmaznak oldatban vagy szuszpenzió formájában (pl. festékek, mázanyagok, lakkok, stb.,
Gyúlékony szilárd anyagok Szilárd anyagok, illetve hulladékok (kivéve azokat, amelyeket robbanóanyagként soroltak be), amelyek a szállítás során fellépő körülmények között könnyen meggyulladhatnak vagy súrlódás következtében tüzet okozhatnak vagy hozzájárulhatnak tűz keletkezéséhez.
Öngyulladásra hajlamos anyagok, illetve hulladékok Anyagok vagy hulladékok, amelyek normál szállítási körülmények között önmelegedésre hajlamosak vagy levegővel érintkezve hajlamosak felmelegedni és meggyulladni.
Anyagok vagy hulladékok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek Anyagok vagy hulladékok, amelyek vízzel való kölcsönhatásuk következtében öngyulladásra hajlamossá válhatnak, illetve gyúlékony gázokat fejlesztenek veszélyes mennyiségben.
Oxidáló anyagok Anyagok, illetve hulladékok, amelyek önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, de általában oxigént fejleszthetnek és ezáltal más anyagok égését előidézhetik vagy azt elősegíthetik. Szerves peroxidok Szerves anyagok vagy hulladékok, amelyek a két vegyértékű -0-0- atomcsoport miatt termikusan instabil anyagok, ennélfogva exoterm, öngyorsuló bomlásra képesek. Veszélyességük abban van, hogy instabil molekuláris elrendezésben sok oxigént tartalmaznak. Bár gyulladáspontjuk nem szokatlanul kicsi, meggyulladva rendkívül hevesen égnek, egyeseknél az égés könnyen átalakul robbanássá. A szerves ~ok oxigénje elegendő saját égésük fenntartásához, ezért inert gázban is képesek égni. Érzékenységük igen széles határok közt változik, ezért a velük való bánás az adott anyagra vonatkozó előírások szigorú megtartását igényli, mert egyidejűleg jelentenek gyújtóforrást és éghető, tűz- és robbanásveszélyes anyagot is. Emellett ingerlő, hólyaghúzó hatásuk is van. Veszélyességük ellenére felhasználásuk egyre terjed, elsősorban a műgyanták gyorsítójaként.
Mérgezőanyagok (akut) Anyagok vagy hulladékok, amelyek egyaránt képesek halált vagy súlyos sérülést okozni, illetve károsítani az emberek egészségét lenyelés, belélegezés, illetve a bőrrel való érintkezés révén. Fertőzőanyagok Életképes mikroorganizmusokat, illetve azok toxinjait tartalmazó anyagok vagy hulladékok, amelyekről ismert vagy feltételezhető, hogy betegségeket okoznak állatokban, illetve emberekben.
Maró (korrozív) anyagok Anyagok vagy hulladékok, amelyek kémiai reakciók révén súlyos károsodást okoznak, amikor érintkezésbe kerülnek élő szövettel, vagy kifolyás esetében árukat vagy szállítóeszközöket tesznek tönkre vagy más veszélyt is okozhatnak.
Toxikus gázok felszabadulása levegővel vagy vízzel való érintkezés során Anyagok vagy hulladékok, amelyek levegővel vagy vízzel való kölcsönhatásuk során veszélyes mennyiségben toxikus gázokat fejleszthetnek. Toxikus anyagok (késleltetett vagy krónikus hatás) Anyagok, illetve hulladékok, amelyek belélegezve, lenyelve vagy a bőrön át behatolva késleltetett vagy krónikus hatásokat okoznak, beleértve a karcinogén hatásokat is.
Ökotoxikus anyagok Anyagok, illetve hulladékok, amelyek a környezetbe jutva bioakkumuláció és/vagy toxikus hatás révén a biotikus rendszerekben azonnali vagy késleltetett káros hatásokat okozhatnak. Olyan anyagok, amelyekből ártalmatlanításuk után bármely módon olyan anyag képződik (pl. kioldásból származó oldat), amely e jegyzékben felsorolt veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkezik.
Ismertesse a tűzoltó anyagok veszélyes reakcióit veszélyes anyagokkal!
Sósav (HCL): nem éghető, szúrós szagú, füstölgő folyadék, amely színtelen. Forgalomban a 38 %-os töménységű (koncentrációjú) található. MAK-értéke (max. megengedett munkahelyi koncentráció)5 mg/m3. A sósav zárt helyiségben robbanóképes elegyet alkothat. A nagy mennyiségben kiömlött HCL-t gáttal kell körülvenni és leszivattyúzni, a tócsákat őrölt mészkővel kell semlegesíteni. Beavatkozáshoz légzőkészüléket és teljes védőruházatot kell biztosítani. Tűz esetén a HCL-t szórt vízzel hígítani kell, a tartályt pedig hűteni. A szétfolyt sósav nem kerülhet be a csatornahálózatba!
Kénsav (H2SO4): nem éghető, maró hatású folyadék, erős sav. A kénsav fémekkel érintkezve kémiai reakcióba lép és H2 gáz fejlődik, amely robbanáshoz vezethet. A H2SO4 vízzel minden arányban keveredik, viszont ekkor nagy mennyiségű hő fejlődik erős fröcskölés kíséretében. A kiömlött kénsavat száraz homokkal kell körülkeríteni, csatornába juttatását meg kell akadályozni. A H2SO4 közömbösítését őrölt mészkővel kell végrehajtani. Tartályt porlasztott vízzel hűteni kell, de víz nem kerülhet a tartályba. A beavatkozó állomány teljes védőöltözetet, légzőkészüléket, gumikesztyűt, gumicsizmát köteles viselni. A bőrre került H2SO4-et bő vízzel kell lemosni. MAK-értéke 1 mg/m3. A tűzoltás során használható oltóanyagok: por, hab, CO2, de a hab nem érintkezhet savval.
Salétromsav (HNO3): színtelen, szúrós szagú folyadék, erős oxidálószer. Magasabb hőmérsékleten vízre, nitrogéndioxidra és oxigénre bomlik. A salétromsav gőzei maró hatásúak, MAK-értéke 5 mg/m3. A bőrre került savat bő vízzel le kell mosni. Beavatkozásnál gumikesztyű viselése kötelező. Letakarására és semlegesítésére őrölt mészkövet kell használni.
Ecetsav (CH3COOH): szúrós szagú, maró folyadék, oldószerként is használják. MAK-értéke 5 mg/m3. Gőzének belégzése súlyosan ingerli a légutakat, szemet. Légzőkészüléket és védőruházatot kell viselni. Tüzét vízzel, porral vagy CO2-vel olthatjuk, nagyobb mennyiségnél alkoholálló habot használhatunk. A tartályt porlasztott sugárral kell hűteni. Csatornába jutását földgáttal meg kell előzni.
A nagyon erősen maró hatású anyagok csoportjába tartozó anyagok (salétromsav, kénsav, sósav vizes oldata), nem éghetőek. A tartályt felmelegedés esetén porlasztott vízzel kell hűteni. Kénsav esetében azonban víz a tartályba nem kerülhet, mert különben igen heves, nagy hőfejlődéssel járó reakció játszódik le. Kénsav közelében adódó tüzet porral kell oltani. Salétromsav szerves anyagokkal és fémekkel való érintkezését, ha csak lehetséges, meg kell akadályozni. Vigyázat! Por alakú fémekkel való érintkezése robbanáshoz vezethet. Sósav fémmel történő érintkezésekor, igen gyorsan robbanó hidrogéngáz keletkezik.
Az üvegedényben tárolt (szállított) savrakomány köztes anyagának (Pl. szalma) meggyulladáskor lehetőség szerint kerülni kell a vízzel történő oltást, mert a vízsugár a felmelegedett üveg ballonokat szétrepeszti és a szétfolyt sav fokozza a tűz terjedését. A szétfolyt savat vízzel, mésztejjel stb. közömbösíteni kell. A kálilúg ás nátronlúg sem éghető anyag. Ha a tartály a tűztől felmelegszik, azt porlasztott vízzel kell hűteni. A kálilúg hígítására sok vizet kell felhasználni. Vigyázni kell, hogy a lúg el ne folyjék. Ha durranógáz keletkezése fenyeget, akkor a nátronlúgot gyorsan, sok vízzel fel kell hígítani. Kálilúg és nátronlúg kiömlése esetén védőszemüveget és teljes védőöltözetet kell viselni.
A nagyon erősen mérgező hatású anyagok (p1. aceton, ciánhidrin, cián- hidrogén vizes oldata, dimetil-szulfát stb.) tűzoltásánál is teljes védőöltözet viselése szükséges. Az aceton és a ciánhidrin kezdeti tüze vízzel vagy szén-dioxiddal, kiterjedt tüze alkoholálló habbal vagy porlasztott vízzel oltható. A veszélyeztetett tartályokat porlasztott vízzel kell hűteni és lehetőség szerint ki kell vontatni a veszélyeztetett területről. A kiömlött anyagot gáttal körül kell zárni és leszivattyúzni. Minden mélyen fekvő helyiséget légmentesen le kell zárni. A maradék anyagot száraz földdel, homokkal, őrölt mészkővel stb. kell lefedni és ártalmatlanná tétel céljából biztonságos lerakóhelyre szállítani. Minden gyújtóforrást meg kell szüntetni. Cián-hidrogén oldat kezdeti és kiterjedt tüze vízzel és porlasztott vízzel oltható. A lakó- és ipari negyedekben minden ablakot és ajtót azonnal be kell záratni. A többi biztonsági intézkedés azonos az előzőekkel.
A dimetil-szulfát kezdeti tüze vízzel, porral vagy szén-dioxiddal oltó készülékekkel, kiterjedt tüze habbal, vízzel vagy porlasztott vízzel oltható. A kiömlött folyadék felhevülése esetén lakó- és ipari negyedekben a mélyen fekvő helyiségeket légmentesen el kell zárni. A kifolyt dimetilszulfátot hígított ammónium-hidroxid oldattal (szalmiákszesszel) el kell bontani. Szükség esetén a kifolyt anyagot lefedő vízréteg is elégséges a veszély terjedésének meggátlására. Az egyéb intézkedés azonos a fentiekkel.
Mérgező, maró anyagok tüzeinek oltásánál fontos: az egység használjon védőfelszerelést:; a területet zárják le, intézkedjünk szakember kirendelésére; a tüzet a szélirányból közelítsük meg; a nem érintett személyeket a szélirányból megközelítve és ugyanarra távozva kell eltávolítani; mérgező anyag jelenlétében történő tűzoltáskor intézkedjünk a mentők helyszínre rendelésére; a füst, a gáz és a gőz eltávolítására ha az nem vonja maga után a tűz fokozódását vagy terjedését a tűzoltás megkezdésével egyidejűleg intézkedni kell az utólag érkező egységek részére jelöljünk ki várakozási helyet; a kiömlött anyagot gáttal körül kell zárni, felszívóképes anyaggal (pl. szárazföld, tőzeg, homok, őrölt mészkő, perlit) kell befedni és ártalmatlanná tétel céljából biztonságos lerakóhelyre szállítani; a méreg, a maró anyag közömbösítésére, lekötésére, megsemmisítésére szükség szerint intézkedni kell
A vízzel reagáló tűzveszélyes anyagok tüzeinek oltása Kalcium-karbid kezdeti és kiterjedt tüzét egyaránt oltóporral kell eloltani. Víz, hab és szén-dioxid alkalmazása tilos, mert nedvesség hatására acetiléngáz képződik. Kalcium-oxid (égetett mész) környezetében keletkezett tűz oltásához lehetőség szerint ne kerüljön víz felhasználásra. Ha ez mégis elkerülhetetlen, a meszet sok vízzel kell elárasztani úgy, hogy ezzel a reakció során felszabaduló hő elnyelődjék, vagy hagyni kell a meszet leégni. Vigyázat! Ha az anyag nyirkos vagy nedves, erős hőfejlődés megy végbe. Tűzoltás közben légzőkészüléket és teljes védőöltözetet kell viselni.
A vízzel reagáló tűzveszélyes anyagok tüzeinek oltása Fémmagnézium, fémkálium és nátrium fém tüzének oltásához oltószerként száraz homokot, száraz grafitot vagy száraz cementet használjunk. Ilyen esetben kerülhet sor pl. a cementtel töltött tartálykocsik, tűzoltáshoz történő igénybevételére. Figyelem! Sohasem szabad vízzel, habbal, szén-dioxiddal, az oltást ez esetben megkísérelni.
A vízzel reagáló tűzveszélyes anyagok tüzeinek oltása A fémmagnézium tüzének oltása során a részt vevők feltétlenül viseljenek sötét védőszemüveget, mert máskülönben fennáll az a veszély, hogy megvakulhatnak. A környezetben levő, tűztől felhevült tartályokat vízzel le kell hűteni és lehetőség szerint ki kell vontatni a veszélyzónából. Magnéziumporral töltött tartályba azonban nem szabad víznek kerülnie.
Az egyéb anyagok tüzeinek oltása Vasúti kocsiban szállított kén kezdeti tüzét porral vagy szén-dioxiddal oltó készülékkel, a kiterjedt tüzet vízgőzzel vagy porlasztott vízzel kell oltani. Vízsugarat az égő folyékony kénre nem szabad irányítani, a robbanás veszélye miatt. Pétisó égése esetén a rakodótereket meg kell nyitni, hogy a légcsere a lehető legnagyobb legyen, a tüzet nagy mennyiségű vízzel kell leküzdeni
Köszönöm a figyelmet!