MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA mmk.hu



Hasonló dokumentumok
MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SEGÉDLET AZ ÉPÍTÉSÜGYI MÉRNÖKI, MŰSZAKI SZAKMAGYAKORLÁSI JOGOSULTSÁGHOZ SZÜKSÉGES KÉPZETTSÉGI KÖVETELMÉNYRŐL 2009

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÍTÉSI TAGOZAT ÜGYRENDJÉNEK 1. SZ. MELLÉKLETE MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE 2008.

Vizsgadíjak, Igazgatási szolgáltatási díjak jogosultságok szerinti bontásban

Energetikai oktatás és kutatás a Műegyetemen

Az épületek hőtechnikai tanúsítása

Tartalom. 1. Beruházáslebonyolítói jogosultság

NAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK

Műszaki szakoktató alapszak

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar. Kérelem

Dr. Kovács Ernő Miskolci Egyetem Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék 2011

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR

FELSŐOKTATÁSI DUÁLIS KÉPZÉSEK INDÍTÁSA PÉCSETT

A Magyar Építész Kamara. Szakmai továbbképzési szabályzata

A Mérnöki Kamara Építési Tagozat Felelős Műszaki vezetői és Építési műszaki ellenőri Szakosztályának


A NYÍREGYH GAZDASÁGI GI KÉPZK MŰSZAKI MEZŐGAZDAS BEMUTATÁSA NYÍREGYHÁZA 2011


A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki Karán indítandó Településmérnöki Mesterképzési Szak Bemutatkozás a MUT-ban

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelete. az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól

TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLÁN A 2014/2015. TANÉVBEN (SZEPTEMBERBEN INDULÓ KÉPZÉSEK)

A gépészmérnöki alapszak törzsanyaga

Csomagolástechnológus szakmérnök és szakember képzés. Dr. Koltai László Óbudai Egyetem




Járműmérnöki alapszak





PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014.




HATÁRON ÁTNYÚLÓ FEJLESZTÉSI SZAKREFERENS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

A szakma gyakorlásának feltételeit szabályozó rendelet-tervezetek

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK

Gépészmérnöki alapszak

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék

OM azonosító - Sorszám / Év

RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

ELŐKÉSZÍTÉS-TECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények

Építőmérnök BSc-MSc-PhD képzés Dr. Lovas Antal dékán, BME Építőmérnöki Kar

Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc), levelező tagozat mintatanterve (2011.)

levelező tagozat Mintatanterv

Közlekedésmérnöki Szak Szaktájékoztató

Alapképzési szakok - Ápolás és betegellátás alapszak (BSc)


SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK TANTERV. érvényes a. 2011/2012. tanévtől. felmenő rendszerben KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA.

ÉPÍTŐMÉRNÖKI SZAK. (BSc) ALAPKÉPZÉS

JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS. Fürdővezető szakirányú továbbképzésre

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK

MESTERKÉPZÉSI SZAKOK FELVEZETŐ TÁRGYAI

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak



Ipari termék- és formatervezői alapszak


103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet




266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről




egyéni esélyegyenlőségi tanácsadás, valamint esélyegyenlőséget támogató rendezvények szervezése








Impresszum. Fõszerkesztõ: Süveges Péter BME Diákközpont. Támpont Iroda. Felelõs kiadó: Veres Gábor igazgató BME Diákközpont.


Szende Árpád IRODALOMJEGYZÉK. az ÉPÜLETSZERKEZETI PRAKTIKUM c. tárgy előadásaihoz, a nappali BSC építőmérnök-képzés keretében











MŰSZAKI SZAKOKTATÓ SZAK (műszaki alapdiploma BSc. szint) 1. A képzési cél






Ö É ú ú Ú Ú Ö ú É ű Ó Ú ú ú ú Ó Ú ű Ó ú ú ú ű Ú

Az 1950-es évektől 2005-ig


ű ű Ú Ú ű Ö Ö Ó ű ű Ú É Ö

Idegenforgalmi Szakmenedzser FSZ-képzés Nappali tagozat


ü ü ü ü ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű ű Ü ü ü ü ü

Átírás:

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA mmk.hu NAGY GYULA Épületgépész Tagozat Minősítő Bizottság elnöke TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Alakuló közgyűlés 1924. március 8. A kamara tevékenységét 1945-ben betiltották. 1989-ben megalakítják, s mint egyesületet bejegyeztették a Mérnöki Kamarát. 1995-ben az Egyesület neve megváltozott, Mérnök Egyletként működött tovább 1996 novemberében 19 önálló jogi személyiséggel rendelkező megyei mérnöki kamara jön létre 1

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR 1997. január 11-én a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében hivatalosan is megalakult a Magyar Mérnöki Kamara. 1997-től kezdve tervezői, szakértői mérnöki tevékenységet kizárólag a mérnöki kamara tagja folytathatott. 15-16 ezres taglétszámával megkerülhetetlen tényezője a műszaki társadalom érdekképviseletének. ÚT A KAMARÁBA A tervező és szakértő mérnökök köztestületét az 1996. évi LVIII. törvény alapította. A kamara feladata az építészeti tervezést és szakértést végző mérnökök szakmagyakorlásának kötelező tagság alapján történő elbírálása, valamint a mérnöki tevékenységek több területén a minősítés és az engedélyezés. 2

A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SZAKMAI TAGOZATAI Anyagmozgató Gépek, Építőgépek és Felvonók Egészségügyi-műszaki Elektrotechnikai Építési Épületgépészeti Agrár Gáz- és Olajipari Geodéziai és Geoinformatikai Geotechnikai Gépészeti Hírközlési és Informatikai Energetikai Környezetvédelmi Közlekedési Munkabiztonsági Szilárdásvány-bányászati Tartószerkezeti Tűzvédelmi Vegyészmérnöki Vízgazdálkodási és Vízépítési ENGEDÉLYEZÉS ÉS KÖTELEZŐ TAGSÁG Az építészeti műszaki tervezést, tervellenőrzést és szakértést végző mérnökök számára kötelező a kamarai tagság. Az építési felelős műszaki vezetők, a műszaki ellenőrök, tevékenységüket csak akkor végezhetik, ha erre a kamarától engedélyt kaptak. Számukra nem kötelező a kamarai tagság. 3

BEJELENTÉS Vannak olyan mérnöki tevékenységek, amelyeket csak bejelentés esetén lehet végezni, itt is több feltétel meglétét kell igazolni. A Magyar Mérnöki Kamara igyekszik tagjai számára az érdekvédelmet biztosítani. MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÜLETGÉPÉSZETI TAGOZATA ÉPÜLETGÉPÉSZETI MINŐSÍTÉSI ÜGYREND 4

A JOGOSULTSÁGOKAT SZABÁLYOZÓ RENDELETEK Az épületgépészeti szakterületen a következő rendeletek szabályozzák a jogosultságok engedélyezésének feltételeit: [1] az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, [2] az egyes építésügyi szakmagyakorlásokról szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, [3] az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, [4] az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, [5] az energetikai felülvizsgálati jogosultságot szabályozó 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet. [6] Jogosultságok a Magyar Mérnöki Kamarában 2011. KIADHATÓ JOGOSULTSÁGOK G-T Épületgépész tervezői jogosultság EG-G Épületgépész tervellenőri jogosultság (korábban: G-T-Tell) SZÉS-3 Épületgépész szakértői jogosultság (korábban: G-Sz) SZÉS-6 Épületenergetikai szakértői jogosultság (korábban: ENt-Sz) (Az ENt-SzK jogosultság 2009. október 1-től megszűnt) TÉ Épületek energetikai tanúsítására szóló jogosultság BRF Energetikai felülvizsgálói engedély hőtermelő berendezésekre és légkondicionáló rendszerekre 5

KIADHATÓ JOGOSULTSÁGOK A kamarai tagság nem előírás, de névjegyzékben kell szerepelniük a felelős műszaki vezetőknek és az építési műszaki ellenőröknek. A névjegyzékeket a lakóhely szerinti építész, vagy mérnöki kamara vezeti. Az Épületgépészeti Tagozat szakmai illetékességébe tartoznak a következő tevékenységek: MV-ÉP/ÉG Épületgépészeti berendezés építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül. MV-ÉP/ÉG/C Épületgépészeti berendezés építés-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése korlátozásokkal. ME-ÉG-I. Építmény- és épületgépészet (ÉG) szakterület műszaki ellenőrzése korlátozás nélkül. ME-ÉG-II. Építmény- és épületgépészet (ÉG-II.) szakterület műszaki ellenőrzése korlátozásokkal. KIADHATÓ JOGOSULTSÁGOK Az Építési Tagozat illetékességében szerepelnek olyan tevékenységi körök (SZE, ÉF-T, ÉF, BB), amelyekben szükséges, hogy az épületgépész mérnök lehetőséget kapjon az alább felsorolt jogosultsággal szakmagyakorlás végzésére is. A jogosultságot az Építési Tagozat az Épületgépészeti Tagozat Minősítő Bizottsága előzetes véleménye alapján adja meg. SZE Energia-közmű településrendezési szakértő ÉF-T Épületfizikai tervezési jogosultság ÉF Épületfizikai tervellenőri szakterület SZÉS-4 Épületfizikai szakértői jogosultság BB Beruházás-lebonyolítói jogosultság 6

A SZAKMAGYAKORLÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉNEK FELTÉTELEI 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szakirányú végzettség, szakmai gyakorlat, jogosultsági vizsga letétele, felmentés hiányában Szakirányú végzettség A 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése értelmében az egyes jogosultságok megszerzéséhez megfelelő szakirányú képzettség szükséges a) mesterfokozatú képzésben (MSc) szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség), b) alapképzésben (BSc) szerzett szakképzettség (korábban főiskolai végzettség) 7

ALAPKÉPZÉS (BSC KÉPZÉS) Az elvárt ismeretanyag: Alapozó ismeretanyag a következő témakörökből Gépészmérnöki alapismeretek: a gépelemek és a gépszerkesztés alapjai, anyagismeret, fémek technológiája, polimer anyagok technológiája, a gépgyártás technológia alapjai. A felsorolt témakörökből: 28 óra/28 kredit Az áramlástan és az áramlástechnikai gépek témakörében szerzett ismeretek. Hőtani és a kalorikus gépek témakörben szerzett ismeretek. Elektrotechnikai és irányítástechnikai alapismeretek. Méréstechnikai alapok. A környezetvédelem témakörében szerzett ismeretek. A programozás, a CAD és az informatika alapjai. A felsorolt témakörökből: 48 óra/48 kredit ALAPKÉPZÉS (BSC KÉPZÉS) Az elvárt ismeretanyag: Az épületgépészeti szakirány ismeretanyaga Alapvető építészeti és épületszerkezettani ismeretek. Az épületfizika és az épületek hőtechnikájának alapjai. Épületgépészeti energetika. A fűtéstechnika alapjai, a hőszállító hálózatok tervezésének alapjai. A megújuló energiaforrásokat (napenergia, geotermikus energia és kombinációik) hasznosító rendszerek kialakításának alapjai. Lakóépületek vízellátásának és csatornázásának, valamint vezetékes gázellátásának kialakítása és fő berendezései. A lég- és klímatechnika alapjai, a belső komfort alapjai Hűtéstechnikai alapok. Az épületgépészeti szabályozástechnika alapjai 8

ALAPKÉPZÉS (BSC KÉPZÉS) Az elvárt ismeretanyag: Épületgépészeti részrendszerek tervezése Épületgépészeti rendszerelemek gyártása Épületgépészeti rendszerek kivitelezésének és üzemeltetésének alapjai. Épületgépészeti mérések A felsorolt témakörökből: 38 óra/38 kredit Szakirányú szakdolgozat 15 óra/15 kredit Összesen 129 óra/129 kredit További követelmény: Amennyiben a diplomaterv nem épületgépész szakirányú tervezési témájú, további 15 kreditpont szakirányú tervezési tárgy teljesítése szükséges. MESTERKÉPZÉS (MSC KÉPZÉS) Az elvárt ismeretanyag: Alapozó ismeretanyag a következő témakörökből: Továbbfejlesztő matematikai, hőtani és áramlástani ismeretek. A matematikai modellezés alapjai. Hő- és anyagtranszport folyamatok az épületgépészeti rendszerekben. Az alkalmazott anyag- és hőátvitel kérdései. Kalorikus készülékek tervezése. Rendszertechnika az épületgépészetben. Építési ismeretek, épületvillamosság és világítástechnika. A felsorolt témakörökből: 30 óra/30 kredit 9

MESTERKÉPZÉS (MSC KÉPZÉS) Az elvárt ismeretanyag: Az épületgépészeti szakirányhoz tartozó ismeretanyag a következő témakörökből: Épületgépészeti csőhálózatokban létrejövő áramlások modellezése, tervezése és beszabályozása. A fosszilis energiatermelés és a környezeti energiahasznosítás berendezései és rendszerei. Épületek hűtési rendszerei. Zárt terek hőérzeti és belső levegő minőségének méretezése és tervezése. Az épületek energiafogyasztását meghatározó tényezők. Épületek energetikai auditálása. Alacsony energiafogyasztású épületek. Intelligens épületek. Épületfunkcióhoz rendelt vízellátó és vízelvezető rendszerek. Kazántelepek vezetékes gázellátása. A pébé gázellátás alapjai. Biogáz hasznosítás MESTERKÉPZÉS (MSC KÉPZÉS) Az elvárt ismeretanyag: Épületfunkcióhoz rendelt klímatechnikai rendszerek Energiatakarékos légtechnikai rendszerek. Épületgépész rendszerek irányítástechnikája Összetett épületgépészeti rendszerek tervezése. Komplex épületgépészeti rendszerek tervezése. Épületgépészeti folyamatok mérése. Épületgépészeti rendszerek diagnosztikája. Épületgépészeti rendszerek rekonstrukciója. Szakirányú diplomaterv Összesen A felsorolt témakörökből: 40 óra/40 kredit 20 óra/20 kredit 90 óra/90 kredit További követelmény: Amennyiben a diplomaterv nem épületgépész szakirányú tervezési témájú, további 15 kreditpont szakirányú tervezési tárgy teljesítése szükséges. 10

Szakmai gyakorlat Az egyes jogosultságok megszerzéséhez a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően, az épületgépészeti szakterületen végzett építészeti műszaki tervezési, felsőoktatási intézményben épületgépészeti szaktárgy-oktatói, építésügyi-műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, beruházás lebonyolítói, az épületgépészeti szakterülettel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. Jogosultsági vizsga A szakmagyakorlás szakterületeihez kapcsolódó ismeretek igazolása jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek építésügyi műszaki szakértők esetében építésügyi műszaki szakértői szakmai ismeretek A jogosultsági vizsgabizonyítványt jogosultsági vizsga alóli felmentés hiányában mellékelni kell a jogosultsági kérelemhez. 11

ENGEDÉLYEZHETŐ JOGOSULTSÁGOK FELTÉTELEI ENGEDÉLYEZHETŐ JOGOSULTSÁGOK FELTÉTELEI G-T Épületgépész tervezői jogosultság a) épületgépész szakirányú egyetemi végzettség b) az épületgépész szakirányú mesterfokozatú (MSc) c) épületgépész szakirányú főiskolai végzettség d) az épületgépész szakirányú alapképzésben (BSc) e) szakirányú szakmai gyakorlat f) a jogosultsági vizsga letételének, vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása A szakmai gyakorlatot irányító épületgépész tervező mellett szerzett tervezési gyakorlattal kell igazolni! A tervezési jogosultsághoz szükséges szakmai gyakorlat: az a) és b) alpont esetén: 2 év, a c) és d) alpont esetén: 7 év. 12

ENGEDÉLYEZHETŐ JOGOSULTSÁGOK FELTÉTELEI EG-G Épületgépész tervellenőri jogosultság a) önálló tervezőként végzett, alapterületi korlátozás nélküli, teljes körű tervezői jogosultság b) épületgépész szakirányú egyetemi végzettség c) az épületgépész szakirányú mesterképzés (MSc) ismeretei és ennek megfelelő kreditpontok megszerzésével elért szakképzettség d) szakirányú szakmai gyakorlat. A szükséges szakmai gyakorlati idő az alapterületi korlátozás nélküli, teljes körű tervezési jogosultsággal végzett 8 éves tervezési tevékenység, vagy egyetemen végzett szakirányú oktatási tevékenység. ENGEDÉLYEZHETŐ JOGOSULTSÁGOK FELTÉTELEI SZÉS-3 Épületgépészeti szakértői jogosultság a) épületgépész szakirányú egyetemi végzettség b) épületgépész szakirányú mesterfokozatú (MSc) képzés ismeretei és ennek megfelelő kreditpontok megszerzésével elért szakképzettség c) szakirányú szakmai gyakorlat. A szükséges szakmai gyakorlati idő az a) és b) alpont szerinti szakképzettség esetén 8 év, főiskolai végzettség esetén 10 év. 13

ENGEDÉLYEZHETŐ JOGOSULTSÁGOK FELTÉTELEI SZÉS-6 Épületenergetika szakértői jogosultság a) épületgépész szakirányú egyetemi végzettség b) épületgépész szakirányú mesterfokozatú (MSc) képzés ismeretei és ennek megfelelő kreditpontok megszerzésével elért szakképzettség c) szakirányú szakmai gyakorlat. A szükséges szakmai gyakorlati idő az a) és b) alpont szerinti szakképzettség esetén 8 év, főiskolai végzettség esetén 10 év. ENGEDÉLYEZHETŐ JOGOSULTSÁGOK FELTÉTELEI TÉ Épületek energetikai tanúsító jogosultság épületgépész szakirányú egyetemi végzettség az épületgépész szakirányú mesterfokozatú (MSc) képzés ismeretei és ennek megfelelő kreditpontok megszerzésével elért szakképzettség épületgépész szakirányú főiskolai végzettség az épületgépész szakirányú alapképzés (BSc) ismereti és ennek megfelelő kreditpontok megszerzésével elért szakképzettség, épületgépész szakirányú létesítménymérnök végzettség szakirányú szakmai gyakorlat a jogosultsági vizsga letételének, vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása szükséges. A szükséges szakmai gyakorlati idő 1 év. 14

ENGEDÉLYEZHETŐ JOGOSULTSÁGOK FELTÉTELEI BRF Energetikai felülvizsgálói jogosultság épületgépész szakirányú egyetemi végzettség az épületgépész szakirányú mesterfokozatú (MSc) képzés ismeretei és ennek megfelelő kreditpontok megszerzésével elért szakképzettség épületgépész szakirányú főiskolai végzettség az épületgépész szakirányú alapképzés (BSc) ismereti és ennek megfelelő kreditpontok megszerzésével elért szakképzettség, épületgépész szakirányú létesítménymérnök végzettség szakirányú szakmai gyakorlat a jogosultsági vizsga letételének, vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása szükséges. A szükséges szakmai gyakorlati idő 1 év. A kétlépcsős (alap- és mester) képzés előtt indított oktatási rendszerben szerzett szakirányú egyetemi és szakirányú főiskolai végzettségek Oktatási intézmény Öt éves egyetemi diploma Három éves főiskolai diploma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Egyetem Okl. gépészmérnök, épületgépészeti modul Okl. gépészmérnök, folyamattervező szak, épületgépészeti ágazat Okl. gépészmérnök, erőgépész szak, épületgépészeti ágazat Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Pollack Mihály Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kar Ybl Miklós Műszaki Főiskola Gépészmérnök, épületgépész szakirány Gépész üzemmérnök épületgépész szakirány Gépészmérnök, épületgépész szakirány Gépész üzemmérnök épületgépész szakirány 15

A kétlépcsős, alap- és mesterképzésben szerzett szakirányú egyetemi végzettségek Oktatási intézmény Mesterképzés Alapképzés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Debreceni Egyetem Műszaki Kar Szent István Egyetem Gépészmérnöki kar, Gödöllő Szent István Egyetem Gépészmérnöki kar, Gödöllő Okl. épületgépészeti és eljárás-technikai gépészmérnök, komfort épületgépészeti szakirány Okl. épületgépészeti és eljárás-technikai gépészmérnök, technológiai épületgépészeti szakirány Létesítménymérnöki Mesterszak Épületgépészeti szakirány Gépészmérnöki Mesterszak Épületgépészeti szakirány Létesítménymérnöki Mesterszak Épületgépészeti szakirány Gépészmérnök, épületgépészeti szakirány Gépészmérnök, épületenergetikai szakirány Gépészmérnök, épületgépészeti szakirány Gépészmérnök, épületgépészeti szakirány Gépészmérnöki Alapszak Épületgépészeti szakirány ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS 16

ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS A tervek tartalmát a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet határozza meg 1) Megvalósulási tanulmány Feladat pontosítás Megoldási variációk Költségbecslés 2) Engedélyezési terv Tervezett rendszer leírás Energiaigények meghatározása Szakhatósági egyeztetés ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS 3) Kiviteli terv Engedélyezési terv tartalmának megfelelő műszaki tartalom Műszaki leírás Tervrajzok Alaprajzok Metszetek Csőtervek Kapcsolási rajzok Költségvetés kiírás Darabjegyzék 17

ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS 4) Tervellenőrzés 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet írja elő. Független tervellenőr végzi. 5) Kivitelezői ajánlatok értékelése 6) Tervezői művezetés A terveknek megfelelő kivitelezés ellenőrzése. 18