I.1001-4/1999. Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1999. március 18-i üléséről. Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, Fratanolo János, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, dr. Füredi Péter, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, Kablár János, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, dr. Lendvai Rita, Meixner András, Mischinger István, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla, Papp Gábor, Petrovits Béla, Regényi Béla, dr. Révész Mária, Sashalmi György, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Toller László, dr. Tóbiás János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, dr. Ujvári Jenő képviselők. Távollévő képviselők: Hoffbauer József. Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, dr. Mikes Éva országgyűlési képviselő, dr. Ruppert Ferenc ÁNTSZ képviseletében, Bonev Jordan Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Kosztics István Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Pavlov Milica Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kaltenbach Ádám a Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője, dr. Rákosyné dr. Vass Klára, Dán Tibor sajtóreferens, dr. Simon Ferenc Közüzemi Rt. képviseletében, Bebesi Jenő tűzoltóparancsnok, Hainess Jenő Pécsi Vízmű Rt. vezérigazgatója, dr. Modrovits Sándor jogtanácsos, Pilaszanovich Iván, Zalay Buda, Spolár János, dr. Kahutek Annamária, dr. Nász László, dr. Radochay Csongor, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, Zalán László, irodavezetők, dr. Szücs Valéria Gyámhivatal vezetője, Csatlós Ferenc Közterület-felügyelet vezetője, Major István megbízott irodavezető, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, dr. Mikoly Liliann csoportvezető, Pálvölgyi Csabáné GESZ képviseletében, Györffy Zoltán Új Dunántúli Napló képviseletében, László Pál Fordan-Zengő Rádió, Keresnyei János, Gerencsér Judit Pécs TV Kft., Ballai Éva MÉDIA jogász.
2 Dr. Toller László: köszönti képviselőtársait, és a meghívott vendégeket, valamint a TV nézőit. Az ülést 9.15 órakor megnyitja. A testület az ülés kezdetén jelenlévő 38 képviselővel határozatképes. Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Tóbiás János: felszólalásának aktualitását az elmúlt Közgyűlés vitája adta, amely többek között foglalkozott az egészségügyi feladatok költségvetésével. Bár, ha azt mondaná, hogy nem igazán foglalkozott vele, jobban fedné a valóságot; 100 M Ft-os tételek törléséhez már kell bizonyos mértékű elhatározottság, vagy komoly kényszerhelyzet. Pécs városának egészségügyét jelentő rendelőintézet és a többi egység ez által arra ítéltetett, hogy boldoguljon, ahogyan tud. Vagyis a Társadalombiztosítás által juttatott összegekből. A rendelkezésre álló összeg 720 M Ft, mely összeg szerepel a város költségvetésében, azonban nem városi rendelkezési joggal. Néhány adatot említ: Magyarországon a korábbi évtizedekben városi és megyei szinten járó betegek számára ún. rendelőintézetek jöttek létre, melyek feladata egy földrajzilag körülírt terület lakosságának ellátása, szűrővizsgálatokat és gondozói munkát is folytattak. Minden pécsi polgár évente tízszer fordul meg a rendeléseken, de voltak évek, amikor 15-ször is. Az intézet laboratóriuma évente 1,5 millió vizsgálatot végez, 108 telephelyen 2200 dolgozót foglalkoztattak, ma már csak 5 telephely működik 650 dolgozóval. A háziorvosi szolgálat egységeiről eddig nem tettek említést, azonban tudni kell, hogy a rendelők működtetése, beruházási-felújítási költségei önkormányzati feladatot jelentenek. Ugyan ez vonatkozik a műszerek biztosítására, amennyiben bekerülési összegük meghaladja a 100 eft-ot. Az Egészségügyi Minisztérium 21/1998. évi rendelete meghatározza az új minimumfeltételeket, mely szerint egy speciális orvosi sürgősségi táska kötelező a rendelőkben sok egyéb mellett. Példaként említi az oxillátor sürgősségi táskát, amely életmentő célokat szolgál, ára 280 eft. Mivel értéke meghaladja a 100 eft-ot, biztosítása önkormányzati feladat lenne. A város költségvetéséből azonban törlésre került az eddig e célra fordított összeg, - az Egyesített Egészségügyi Intézet éppen most érte el, hogy nincs tartozása - kérdés, mi lesz? Ha az ÁNTSZ szó szerint betart minden paragrafust, a rendelő bezárása fennáll. Van rá példa, hogy az orvosi hatóságok határozottan lépnek fel adott esetben. A mai állás szerint egyértelmű, hogy a város kihátrál az egészségügy üzemeltetésének a ráeső - aránylag nem túl nagy - hányadából is. A Egészségpolitikai és Szociális Bizottság fokozatosan átalakulhat segélyezési bizottsággá, így nagy a valószínűsége a források elapadásának. Jelenleg Pécs város vezetése polgárainak egészségügyét igen mérsékelten támogatja. Ez a helyzet hosszú távon tarthatatlan. Megjegyzi, az Amerikai Egyesült Államokban minden polgárra 3000 $-t fordítanak évente, Magyarországon ugyan ez 25 $-nak felel meg. Betegágyanként 4,6 fő az alkalmazotti létszám, míg Magyarországon 1,2 fő. Az Európai Unió szigorúan meghatározza az egészségügyi feltételeket. Mi lesz, ha a régiók tendenciózusan semmit nem áldoznak az egészségügyre.
3 Már említette, hogy az Egyesített Egészségügyi Intézet azon kevés intézmények közé tartozik, amely nem halmozott fel adósságot. Miután a város a felújításokra 0 forintot tervezett, már csak meg kell várni, hogy pl. a Munkácsy utcai Rendelő állagának kifejezett leromlása mikor jut el a tető leszakadásáig. A rekonstrukció évről-évre halasztódik, már hatodszorra. Megemlíti továbbá, hogy a milliós értékű műszerek kötelező felülvizsgálatára semmi pénz nem jut. A Közgyűlés célprogramja tele van mutatós általánosságokkal, azonban észrevehetőek a hasonlóságok a 15-20 évvel ezelőtti szakszervezeti munkatervek szóhasználatával. Dr. Toller László: figyelmezteti képviselő urat, hogy a rendelkezésére álló 5 perc lejárt. Dr. Tóbiás János: felszólalását folytatva megjegyzi, hogy a szakrendelések privatizációja járható útnak látszik, ezt igazolta a körorvosi hálózat. Amikor személyesen megkérdezte Pusztai Erzsébet államtitkár asszonyt, azt mondta, egy óvatos járóbeteg ellátási privatizációval kezdené. További lehetőség a tőkeerős vállalkozás belépése az egészségügybe, amely olyan következményekkel járhatna, mint az energiaszektor privatizálása. Harmadik lehetőség a POTE belépése a járóbeteg ellátásba, azonban az egyetemnek van néhány fő feladata, így a járóbeteg ellátás csak negyedik lehet a sorrendben. Remélik, hogy a város egészségügyi vezetése mindent megtesz a megfelelő megoldások érdekében. A beteg ellátáshoz feltétlenül szükséges a város vezetésének személyes jellegű támogatása is. Dr. Toller László: kéri képviselőtársait, hogy a napirend előtti felszólalásukat 5 percen belül fejezzék be. Ha bővebben megtárgyalandó témára gondolnak, lehetőségük van azt önálló előterjesztésként napirendre tűzni. Kéri a testület hozzájárulását, hogy 5 perc elteltével - amelyhez egyébként joga van - megvonja a szót. Dr. Ujvári Jenő: a szólásra jelentkező Tóbiás képviselő úr nagyon fontos kérdéseket elemzett; amelyeket a magyar egészségügy globálisan hordoz, mint ellentmondást, és olyanokat is, amely kifejezetten Pécsre tartozik. Képviselő úr is jól tudja, hogy az Iroda ezen kérdések mérlegelésére igen komoly erőfeszítéseket tesz, összejöveteleket szervez a privatizáció és a magánosí-tás kérdéseiben. Rövidesen lezárul egy tárgyalássorozat és remélhetően elkészül egy olyan koncepcionális terv, amely képviselő úr felvetéseit is megnyugtatóan meg tudja oldani. Az oxillátor beszerzésével kapcsolatban szükséges egy szakértői irodával történő egyeztetés. Információi szerint különböző szakértői helyek nem tartják fontosnak a túlzott mértékű beszerzést. Dr. Toller László: Tóbiás képviselő urat tájékoztatja arról, hogy viszont válaszra nincs lehetősége. Megjegyzi, Pécs város vezetése és jelenleg polgármestere is sokat foglalkozott a város és a megye egészségügyi helyzetével. Emlékeztet arra, hogy az előző ciklusban indult el a Szívcentrum és a Traumatológiai Centrum beruházása. Úgy gondolja, nem kis része volt ebben, összesen 4
4 Mrd Ft-os beruházás történt az egészségügyben Pécsett, illetve Baranya megyében. b.) Körömi Attila: a központi jogszabályok, illetve a helyi rendeletek alapján politikai választások után a plakátokat kihelyező szervezetek kötelesek 30 napon belül azokat eltávolítani a közterületről, középületekről, műtárgyakról. E témában a tavalyi parlamenti választások után tettek néhányan kezdeményezést, a Közüzemi Rt. ennek megfelelően intézkedett. Az önkormányzati választás után még rendezettebb formában próbálták kezelni, nem várták meg, még a jelölteket állító politikai szervezetek leszedik a plakátokat. Megbíztak egy céget a munka szakszerű elvégzésével, amely a számlát benyújtotta a Közüzemi Rt-nek, az Rt. pedig továbbította a politikai pártok felé. Így került leszámlázásra ÁFÁ-val együtt összesen 290.610,- Ft a Közüzemi Rt. részére, amelyet tovább számlázott az MSZP Városi Szervezetének 30.000,- Ft-ot, a FIDESZ MPP felé pedig 20.000,- Ft-ot. A fennmaradó 240.610,- Ft-ot pedig az Önkormányzatra számlázta a Közüzemi Rt. Tehát a kampány plakátozási költségeinek nagy részét a pécsi adófizetők fizették meg, és ezt nem tartják helyesnek. Megemlíti, ha FIDESZ kifizette már az összeget, de ennél többet is fizettek volna, ha pontosan tudják, hogy másik két szervezet, - az SZDSZ és a Civil Koalíció - nem vállal a költségből semmit. Úgy gondolják, nem helyes eljárás. Annak ellenére, hogy 1998. december 30-án az összeget a város kifizette, kérik polgármester urat, intézkedjen, hogy utólag sem kerüljön az adófizetők pénzébe; az összeg nagyságára való tekintet nélkül próbálja meg rendezni a két alpolgármesterrel, Papp Bélával és Kerényi Jánossal a 240.610,- Ft kifizetését. Javasolja, közösen beszéljék meg, milyen módon lehet tisztességesen rendezni e kérdést. Úgy véli, nem helyes, hogy egy napirend előtti felszólalást követően kell a kifizetést lerendezni. Kerényi János: tájékoztatásul elmondja, a választások után a Civil Koalíció bejelentette 30.000,- Ft-ra vonatkozó fizetési szándékát a Közüzemi Rt. felé. A mai napig a számla nem érkezett meg, beérkezése után természetesen a pénz átutalásra kerül. Nürnberger Géza: hozzáfűzi, még sok helyen megmaradtak a kihelyezett plakátok és a járdafestés. Úgy gondolja, a városszépítés alkalmával célszerű lenne rendbe tenni. Horváth Zoltán: nem ismeri pontosan a körülményeket, de természetesen az SZDSZ is kész a ráeső rész kifizetésére. Nem tudja, miért nem érkezett meg a számla. Dr. Toller László: megjegyzi, a Közüzemi Rt. költségei közé tartozott a dobozok és különböző megállító táblák kihelyezése, amellyel azt kívánták elkerülni, hogy a rendelet által tiltott helyekre is kerüljenek plakátok. Ez is benne volt a 290.000,- Ft-ban. Hozzáfűzi, az MSZP saját maga igyekezett leszedni a plakátokat ingyen. Valójában nem végeztek teljes értékű munkát, ő is látta több helyen a plakátjait, amelynek az lehet az oka, hogy akik ráragasztottak, most esett le.
5 c.) Körömi Attila: aki figyeli az országos MÉDIÁ-t, tudja, hogy nagy baj van elsősorban az ország keleti részén. A mai hírekben már azt is tudatták, hogy a Duna vízgyűjtő medencéjében is hatalmas hótömeg olvadása várható. Nem lehetnek nyugodtak azok sem, akik ezen a környéken élnek. A Tisza árhulláma soha nem mért magasságokat ért el, valamint óriási mennyiségű belvíz gyűlt össze. Teljesen egyértelmű, olyan nagy mennyiségű víz öntötte el az ország keleti részét, amellyel csak társadalmi összefogással lehet megküzdeni. Ezért kéri polgármester úrtól, hogy a Közgyűlésben lévő politikai pártok képviselőivel együtt tekintsék át, milyen erőforrásai vannak a városnak - természetesen nem kizárólag pénzre gondol - a keleti országrész segítéséhez. Dr. Toller László: egyetért képviselő úrral, felajánlja nettó polgármesteri fizetése 10 %-át e célra. Kéri képviselőtársait, kövessék példáját. d.) Dr. Révész Mária: napirend előtti felszólalásra jelentkezett, szintén e témában, "Árvíz, belvíz" címmel. Mindenki érzékeli, hogy az érintett önkormányzatok a pécsi Önkormányzatnál súlyosabb helyzetben vannak. Az ott élő polgároknak segítségre van szükségük, és úgy tűnik, a központi költségvetés ehhez kevés lesz. Polgármester úr előtt kívánta elmondani, hogy képviselői tiszteletdíjából 10.000,- Ft-ot felajánl, amely valamennyivel több, mint a tiszteletdíjuk 10 %-a. Javasolja továbbá, hogy az egyéni képviselők 1 M Ft-os keretéből esetleg 100.000,- Ft-ot különítsenek el, és az Önkormányzat részéről ajánlják fel. Ez gyorsabb megoldás lenne, mint egy másik forrás keresése. A 10.000,- Ft-ról szóló felajánláshoz kéri képviselőtársai csatlakozását, a Hivatal részéről pedig a lebonyolítás megszervezését. Ez Pécs város képviselőtestületének személyes felajánlása lehetne. e.) Traj Ferenc: Körömi képviselő úr által elmondottak kicsit kapcsolódnak napirend előtti felszólalásához; a Blaha Lujza utcai lakók problémája. Az ország keleti részén lévő árvíz miatt megmozdult mindenki, próbálnak segíteni. E közben a város egyik utcája - ahol hasonló belvíz problémák vannak - ügyében minden illetékest felkeresett és kivitt a helyszínre, de semmi megoldás nem történt. A pincék tele vannak vízzel, a szennyvízgödrök tartalma a talajvízzel együtt a kertekben és az udvarokon van. Tudomása szerint polgármester úr kapott egy levelet, amelyben követelik a lakók, hogy történjen valami ez ügyben. Úgy gondolta, azért találták ki a polgári védelmet, hogy ilyen esetekben beavatkozzon. A lakók felkeresték, de a polgári védelem parancsnoka semmit nem tud biztosítani. Eltanácsolta őket a Tűzoltósághoz, ahol azt kérdezték, ki fizeti a szivattyúzási költségeket? Úgy tűnik, nincs megoldás. Csak az a lehetőség marad, hogy a tartalék keretből oldják meg, amelyhez az illetékes bizottság határozata szükséges, majd gyors beavatkozással rendezni a problémát.
6 Staub Ernő: javasolják, hogy Pécs M. J. Város Önkormányzata felhívással forduljon a nagyobb pécsi cégekhez, hogy erejükhöz mérten segítsék a belvíz sújtotta településeket. Dr. Toller László: úgy véli, valamennyien egyetértenek. Megjegyzi azonban, a képviselői alap e célra történő felhasználása a költségvetési rendelet szerint lehetetlen, hiszen a választókerületi feladatok ellátását szolgálja. Tehát a képviselők nem szabadon, és alanyi jogon rendelkeznek vele. Bevált gyakorlat, hogy a karitatív tevékenységet a karitatív szervezet és az Önkormányzat összefogásával vállalják minden esetben. Volt erre példa az ukrajnai, illetve a tiszazugi árvíz idején is. Javasolja egy közös felhívás intézését a város valamennyi karitatív szervezete, illetve a jelentős cégek felé támogatásukat kérve. Kéri a képviselők felhatalmazását, hogy a Közgyűlés nevében tegye meg; a Vöröskeresztet és a Máltai Szeretetszolgálatot kérjék fel az ezzel kapcsolatos szervező munka elvégzésére a korábbi évek hagyományainak megfelelően. Úgy látja, képviselőtársai ebben egyetértenek. Megkérdezi Traj képviselő urat, hogy az általa elmondottak a napirend előtti felszólalásnak betudhatók-e? Traj Ferenc: napirend előtti felszólalása volt, azonban kapcsolódik Körömi képviselő úr által elmondottakhoz, azért tette meg ezt most. Dr. Toller László: megjegyzi, amikor más problémákkal foglalkoznak, talán a városon belüli gondokat is kezelniük kell. Megkapta képviselő úr által említett levelet, 4 M Ft-ért elkészített árok hiányzik a belvíz elvezetés megoldásához. f.) Dr. Révész Mária: örömteli bejelentése van 1999. március 15. kapcsán, hiszen a Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára Kossuth Díjakat és egyéb díjakat adott át; Pécs város egyik jeles polgára, Dévényi Sándor, Ybl Díjas építész is köztük volt. Úgy véli a pécsi Közgyűlés számára különleges és fontos esemény, mert Dévényi Sándor - azon túl, hogy a Közgyűlés munkáját segíti szakértői tevékenységével - munkásságát pécsi polgárként is mindannyian értékelik. Idézi a kitüntetéskor elhangzott méltató sort: "A mai magyar építészeti kultúra egyik legigényesebb, legkövetkezetesebb képviselőjének, akinek döntő szerepe volt és van Pécs történelmi belváros megújításában." Úgy gondolja, ezt mindannyian igazolni tudják, hiszen az elmúlt évtizedekben folytatott munkája jól látható pl. a Római udvarban, a lakodalmas házban, a Színház tér berendezése, a Mecsekoldalon lévő villák is nevéhez fűződnek. Véleménye szerint öröm, hogy szakértőik között tisztelhetik Dévényi Sándort. Ezúton gratulál a testület nevében, és további munkásságához sok sikert kíván. Dr. Toller László: szintén szándékában állt megemlékezni a város öt kitüntetettjéről. Tájékoztatja a testületet arról, hogy valamennyiük részére polgármesteri fogadást kíván adni minden párt egy-egy képviselőjének
7 részvételével, mert ez a város közös elismerése lenne. A helyről és az időpontról a kitüntetettekkel történő egyeztetés után ad tájékoztatást. g.) Gáspár Gabriella: január végén a Városházán a Civil Kerekasztal alakuló ülésének lehettek tanúi mindazok, akiknek nem kerülte el figyelmét a Pécsi Extrában közzétett felhívás. Voltak olyan civil szervezetek is, akik a beavatottak között már korábban értesültek a kezdeményezésről. A város tudósainak egy jól tájékozott csoportja kimunkált egy tervezetet, amely szeretné "egy akolba terelni az elbitangolt civil báránykákat". Civilnek indul, aztán polgárrá válik, és már ott is áll a kormány oldalán. Vigyázni kell az ilyesmivel annál is inkább, mert a várost kormányzóknak megvannak a saját civiljei és szeretnék, ha csak ők látszanának. Ha megalakul jogi személyként a Civil Kerekasztal, senkinek nem lesz semmilyen külön gondolkodni valója, mindenki helyett mindent elintéznek majd. Kiválóan legitimálják a kormányzók fontos döntéseit a régről jól ismert mű társadalmi viták levezénylésével. Kicsit kollektivista ízű, de hátha nem veszi észre senki. A Civil Kerekasztal akár társ önkormányzat szerepét is betöltheti, ügyesen kivásárolva az ellenzék szerepét. A helyben rekonstruált civil népfront segítségével végre a várost vezető koalíció maga lehet önmaga ellenzéke. Tudományos oldalról is megtámogatva ezt a hadműveletet a közelmúltban "Cívil társadalom" címmel konferenciát is szerveztek az ideológusok. Miközben megtudták, hogy az Európai Unió országainak felfogása nem testesíti meg éppen a civil etoszt, ráadásul azt sem tudják igazán, mi az. Egyet viszont tudnak, hogy az önkormányzatok szerepe ennek kialakításában kimagasló. Főleg a pécsi jár ebben az élen, csak a polgári jelzőt szeretné elkerülni, még az etosz tekintetében is. Ugyan nem tudták meg, mi is a civil társadalom, még a legbátrabbak sem mertek erre direkt választ adni. Csak azt tudják, valami olyan, amelyben a polgárok önszerveződéseinek nagyobb szerep jut, mint a félkatonai, vagy katonai társadalmakban. Polgári, vagy civil? Azért nem polgári, mert ez a fogalom már foglalt? Valóban a civil kifejezés még felhasználható a demokrácia szocialista bajnokai és a köréjük szerveződő szabadcsapatok számára. Csak gratulálni tudnak az ügyességükhöz. Azért van egy kis baj; a civil szervezetek nincsenek tisztában saját ideológiai jelentőségükkel, csak szerveződnek össze-vissza. Van, aki az állatokat akarja védeni, van, aki az embereket, vagy csak egy-két aprónak tűnő, de fontos célért küzdeni. Az 1300 civil szervezet közül legfeljebb 50 képviseltette magát a január 27-i összejövetelen. Valószínűleg nem azért voltak ilyen kevesen, mert nem tudnak olvasni. A jelenlévők valahogy nem szerették az egészet, nem akartak tömörülni. A civilek már csak civilek szeretnének maradni a maguk partikuláris érdekeivel és legfeljebb polgárrá válnának, ha hagynák őket. Dr. Kunszt Márta: meg van döbbenve. Szintén részt vett a Civil Konferencián, de a Kerekasztal szerveződésénél is. Jelzi képviselő asszonynak, hogy ez nagyon régi vita a civil szerveződések és az Önkormányzat között. Szakmai véleménye, hogy a civil legitimáció egészen más típusú, mint az önkormányzati, és a pécsi civil szervezetektől indult ki egy olyan törekvés, hogy minden áron szeretnék magukat a képviselőtestületbe ugyan úgy delegálni, mint pl. a kisebbségi önkormányzatok. Mindig is vitatta e törekvésüket, mert egyszerűen a
8 legitimálási forma teljesen más. Ezt elmondta a konferencián is. Azért döbbent meg a felvetésen, mert a Civil Kerekasztal gondolata, és a delegálásuk kérdése éppen a civilektől indult ki. Politológusként ezt mindig megkérdőjelezte és vitatja ugyan akkor a civil szerveződések ezt tartják az egyik megoldásnak. Az elhangzott feltételsort nem tudja kezelni. Kerényi János: megjegyzi, a Civil Kerekasztal Egyesület nem jött létre. Abban az esetben alakul meg, ha a civil szervezetek úgy döntenek, az ő akaratukon múlik, és nem Pécs M. J. Város Önkormányzatának akaratán. A jelzett ülésen 70 résztvevő volt, melyből 54 adta be írásban részvételi szándékát a későbbiekre vonatkozóan. Úgy gondolja, az Önkormányzatnak nem az a feladata, hogy a civil szervezeteket vezesse, hanem, hogy minden lehetőséget megteremtsen az önálló életükhöz. Megemlíti, Várszegi Dóra, a Miniszterelnöki Hivatal Civil Szervezetek Főosztályának vezetője volt a fórum egyik előadója. A polgár és a civil kifejezés egymással szembe állítása felmerült az előadáson. Hangsúlyozza, a Miniszterelnöki Hivatal Civil Szervezetek Főosztályának vezetője tartotta az előadást. Ha képviselő asszony, illetve valaki ezzel nem ért egyet, nála lehet reklamálni. Ismételten elmondja, az Önkormányzat feladata, hogy szabad teret adjon a civil kezdeményezéseknek az egyesületek, szervezetek önállóságának megőrzésével. De Blasio Antonio: aki e témával foglalkozik, jól tudja, hogy a civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködése még sokáig napirenden lesz, hiszen a mai napig még sehol nem tudták megoldani. Nincsenek jól bevált módszerek. A Civil Kerekasztal gondolata Gáspár Gabriella felvetésével együtt kezelendő. Nem a megoldást minősítették, csupán azt mondták, hogy el kellene kerülnie az elhangzott problémákat. Nem tudja, Kunszt Márta képviselő asszony mitől döbbent meg. Ma sincs megoldva a civil szféra és az Önkormányzat kapcsolata. Nem biztos, hogy csak ez a módja, ahogy itt elindult. Meg kellene nézni máshol, hogy működik. Senki nem vitatja a téma fontosságát, illetve nem vonja kétségbe, hogy szükség van a civilek véleményére. Staub Ernő: véleménye szerint teljesen bizonytalan a fogalom meghatározása. Nem nagyon érzi, hogy civil társadalom és a politika megkülönböztetése és szembe állítása szerencsés lenne. Ismert politológustól, Slett Istvántól hallotta - és teljesen egyetért vele -, hogy a politikai pártokat semmiképpen sem zárná ki a civil önszerveződéstől. A Zöldek is civil mozgalomként indultak, és a legendás Joska Fischer mára külügyminiszter lett. Miközben egyetért Kunszt Márta képviselő asszonnyal, mely szerint egész más a legitimációjuk, és nincs helyük a képviselőtestületben, közben Civil Koalíció néven létezik egy politikai erő. Legitimációja nem megkérdőjelezhető, mert megválasztották őket, de mégis ezt a fogalmat használja egy politikai szakszóval, a koalícióval összekötve. A fogalom bonyolult, problematikus és biztos, hogy a jó szándék mellett visszaélésekre is lehetőséget ad. Úgy érzi, a magyar demokráciában terepet adnak arra, hogy politikai erők, pártok nyomuljanak benne. Aki tagadja, nem ismeri a mai magyar valóságot, vagy úgy tesz.
9 Dr. Ujvári Jenő: a civilekkel való közgyűlési kapcsolat kb. 1,5 éves intenzív munka eredménye. De Blasio Antonio által feltételezett helyzetből kiindulva elmondja, nincsenek sehol kész minták, nekik kell a gyakorlatban kikísérletezni a viszonyokat. Mindenféle problémával szemben elmondható, hogy a pécsi Közgyűlés e kérdés élére állt, és magyar viszonylatban olyan kezdeményezéseket tett, amelyekre más helyeken is felfigyeltek. Mindenki tudja, aki korábban is foglalkozott e témával, hogy nagyon fontos gondolatok voltak ezzel kapcsolatban. A konferencia kiindulópontja volt - és a Közgyűlés is erre reagált - a civil szervezetek részére megtartott közmeghallgatás alkalmával felmerült problémák sora. Egyrészt ennek kezelésével foglalkoznak, másrészt új jelenségek feltárásával. Úgy véli, nem elmarasztalni kellene a felszínre került dolgokat, hanem örömmel üdvözölni, és mindenkit bíztatni, aki e kérdésben érdekelt, hogy változatlan intenzitással foglalkozzék vele. Körömi Attila: véleménye szerint nagyon helyes volt, hogy Gáspár Gabriella felszólalt. Ezt a témát mindenki kerülgeti a városban. Az sem véletlen, hogy Pécs állt ennek az élére. Azért örül képviselő asszony felszólalásának, mert végre valaki - amennyire lehetett - az ügy jellegét érintve konkrétan fogalmazott. A sorok között is nagyon fontos mondanivaló volt, a civil szervezetben résztvevő tagok pontosan tudják, mi volt a hozzászólás lényege. Az biztos, hogy nem szerencsés, ha politikai erők telepednek rá a civil szervezetekre. A Miniszterelnöki Hivatalon belül sem azért jött létre a velük kapcsolatot tartó csoport, mert valamiféle akolba terelés lenne a szándéka. Azért, hogy az európai integrációs folyamatok révén olyan pályázati rendszer nyílik meg az ország számára, melyeknek nagyon szigorú adminisztratív feltételei vannak, és a Magyarországról érkező pályázatok döntő többsége azért kerül elutasításra, mert ezen okokból nem felelnek meg a követelményeknek. Ehhez tud segítséget nyújtani majd a Miniszterelnöki Hivatal és az Európai Integrációs Bizottság. Azért hozta létre ezt a kis csoportot, hogy a technikai segítséget megadja, de nem foglalkozik vele, hogy az adott civil szervezet környezetvédelmi, vagy más célokból fog pályázni az EU felé. Nagyon fontos volt, amit Staub képviselő úr mondott; a civil szféra és a politika szembe állítása óriási hiba. Véleménye szerint, a legerősebb civil szerveződés a Közgyűlés, hiszen választás útján jön létre, és a civil kifejezés azt jelenti, hogy nem katonai, hanem polgári. Tehát nem a polgár és a civil szembe állítása folyik, hanem annak érzékeltetése, hogy a civil szervezetekkel való foglalkozást távol kell tartani a politikai nyomásgyakorlástól. Ha ezt a civil szervezetek megértik, pontosan tudják, hogy mindez a saját érdekükben történik. Dr. Toller László: megjegyzi, a civil szó fordítása, polgár. Másik megjegyzése, mindkét fórumnak védnöke volt, és valamennyi párt tagját látta a szerveződések körében. Nem tudja melyik szerveződésben vannak kevésbé és melyikben vannak többségben a pártok. Többnyire nem a Közgyűlés tagjai közül, de közülük is voltak jelen.
10 A konferenciának üdítő színfoltja volt Várszegi Dóra, aki Strumpf István személyes üdvözletét hozta, és helyette tartotta meg az előadást. Örömmel hallotta azt az újszerű közelítést, amit a kormányzat a civil szervezetek irányába próbál kifejteni. Sok sikert kíván a kormány működéséhez e területen. h.) Dr. Gyurok János: "Az országgyűlés - követve a magyar történelem legnemesebb hagyományait értékeit - a demokrácia és a humanizmus eszméi iránti elkötelezettség jegyében kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti. A nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tekintetben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez." Azért idézett az 1993-as nemzetiségi törvény preambulumából egy részt, mert az Egyetem utcai Iskola kapcsán úgy véli, a döntés előkészítők nem ismerik a kisebbségi törvényt. Ha ez nem így lenne, akkor tudnák, hogy a kisebbségekhez tartozók képzésére is kiterjedő települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. Ezúttal szó szerint idézte a törvény 29.. (2.) bekezdését. Mint a pécsi Horvát Önkormányzat 1999. február 1-én kelt határozatából kiderült, önkormányzatuk csak akkor adja egyetértését az elképzeléshez, ha az érintett iskola horvát nemzetiségi képzésben részesülő tanulói továbbra is együtt maradhatnak a tanulócsoportok megbontása nélkül. Mivel a tervezett döntés megbontaná a tanuló csoportokat, gyakorlatilag lehetetlenné tenné a nemzetiségi oktatás e formáját, ezért e döntést elfogadni nem lehet. Az érintettek a kisebbségi biztosnál, az országgyűlésnél, az oktatásért felelős minisztériumnál, valamint - ha szükséges - nemzetközi szinten jogorvoslattal kívánnak élni. Megjegyzi, a döntés előkészítők közül az elmúlt két év során senki sem volt kíváncsi arra, mi történik horvát nemzetiségi ügyekben az Egyetem utcában. Nem válaszoltak, az illetékes Irodához 1999. február 2-án eljuttatott - az aggályaikat megfogalmazó - levelükre. Sajnálatos módon a döntés előkészítők szellemi terméke között szerepel egy olyan szakmailag tájékozatlanságot tükröző elképzelés, mely szerint a horvát nyelvet és kultúrát tanuló gyerekek majd átmennek a Miroslav Krleza Iskolába. Jó lenne, ha az illetékes bizottság és az iroda ismerné a különböző nemzetiségi, vagy nemzetiségi jellegű oktatási típusokat, talán még véleményük is megváltozna. Szomorú, csalódott és elkeseredett, mert mint kiderült a város oktatási koncepciója nem támaszkodik olyan iskola szociológiai, közlekedési és szociális, foglalkoztatási változókra, amelyek megalapozhatnák a város oktatási struktúrájának átalakítását. Úgy tűnik, az érdekek kiegyensúlyozása az érdekek ellen hat. Tragikus, hogy ezúttal ismét megalázzák és semmibe veszik a gyerekeket. Jászi Oszkárnak egyszer azt mondta az apja, hogy az a politika, amelyet nem a morális meggyőződés vezényel, csak a kizsákmányolás egyik eszköze lehet. Kéri a Közgyűlést, ne járjanak el törvénytelenül. Kéri továbbá Labodáné Lakatos Szilvia kisebbségi képviselőt, hogy politikai jogosítványát ne használja a kisebbségi törvény megsértésére.
11 Kéri Sík László Lajos urat, a 4. sz. választókerület egyéni képviselőjét, ne szavazza meg azt, amely ellen az őt megválasztók is tiltakoznak, lévén, hogy gyerekeik nem kis számban az érintett iskolába járnak. Dr. Toller László: felhívja a figyelmet, hogy az intézmények átszervezése a napirenden szerepel. Úgy gondolja, annak keretében el lehetett volna mondani ezt a felszólalást. Meixner András: pontosítja Gyurok képviselő úr felszólalását; Egyetem utcai Iskola nincs, a Felsővámház utcai Iskolában továbbra is folyik minden oktatás, ami eddig volt. Hangsúlyozza továbbá, hogy horvát nemzetiségi képzés nincs, csupán horvát nyelvoktatás, de a Közgyűlés ilyen típusú feladatot nem hagyott jóvá ebben az iskolában. Ezért felesleges a kisebbségi törvényre hivatkozni. Szeretné, ha a vitát a napirendi pont tárgyalásakor folytatnák le. Kéri, mutassák be azt az okmányt, amely igazolja, hogy ott horvát nemzetiségi képzés folyik. Dr. Meláth Ferenc: Gyurok képviselő úr felszólalásához csatlakozik. Szeretne jogértelmezést kérni a nemzetiségi törvény 29. -a és a három típusú nemzetiségi kisebbségi program viszonyáról. A kisebbségek képzéséhez, jelen esetben a horvát nyelv anyanyelvként való oktatásához a Horvát Önkormányzat egyetértése szükséges. A három vélemény - amelyet a Közoktatási Bizottság ismer - közül választhatnak a képviselők. Az Egyetem utcai iskolaépület átadásához a Német Önkormányzat véleménye ismert, megérték, hogy financiális okból a Közoktatási Bizottság állásfoglalást hozott. Egyéni véleménye szerint mind a német nemzetiségi, mind a horvát nyelv - ezek szerint még vitatott - oktatási formája a három tagiskola tanulóinak a Felsővámház és az Egyetem utcai épületben jobban szerevezhető és eredményesebben oktatható a jobb feltételek mellett, mint az Ágoston téri épületben. Véleménye szerint a forgalmas Ágoston téri épület a felnőttek számára jobban alkalmas és megközelíthető. Ha gyerek centrikusan gondolkodnak, nem kétséges, hogy az Egyetem utcai épület megtartása előnyösebb mindkét nyelv oktatása szempontjából. Kéri a települési képviselőket, e kérdésben lelkiismeretük, meggyőződésük szerint, ne az un. frakciófegyelem alapján szavazzanak. Staub Ernő: kisebbségi képviselőtársai olyan témát érintenek, amely a mai ülés egyik legfontosabb napirendi pontján belül is a legvitathatóbb döntéssel függ össze. Reméli, nem azért mondták el napirend előtt véleményüket, mert a napirendi pont tárgyalásakor már nem lesznek jelen. Dr. Toller László: tájékoztatja a Közgyűlést, hogy 11.00 órakor rövid szünetet rendel el, mert egy fontos dokumentum aláírására kerül sor. i.) De Blasio Antonio: 1997. április 1-jén lépett hatályba Pécs város Közgyűlésének 13/1997. sz. rendelete a közterület-használatról. Ez a rendelet hivatott minden olyan esetet kezelni, amikor bárki a közterületet kívánja igénybe venni hosszabb, rövidebb időre. Példaként említi a pavilonokat, a virágárusokat, a szilveszteri trombitaárusokat, a bolti
12 kitelepüléseket, stb. és megjegyzi, ide tartoznak a vendéglátóhelyek teraszai is. Aki a témával eddig foglalkozott elismeri, hogy a legproblémásabb része a rendeletnek a vendéglátóhelyek kitelepülési kérdése, hiszen ezek a vállalkozások nem a megszokott munkaidőben üzemelnek, zajosak lehetnek, - mely zavarhatja a környezetüket - nem mindig rendelkeznek utcafronttal. Egy utca jobb és bal oldala sokszor nem ugyanolyan elbírálás alá esik, ennek ellenére a rendelet nem ismeri ezt a kitételt, mint ahogy sok-sok egyéb kérdést is csak egyféleképpen szabályoz. A rendelet egyik legfontosabb része, - amit szó szerint idéz - "A használó a közterület-használati díjat a tényleges üzemeltetésre tekintet nélkül köteles megfizetni." Nagyon helyesen senkit nem érdekel, hogy a bérbe vevő tudta-e használni a területet vagy sem. Pl. egy autó bérlésénél sem érdekli a bérbe adót, hogy milyen távon - Budapestig vagy esetleg Pellérdig - közlekedik valaki a járművel. A rendelet 3.. (2) bekezdése arról szól, hogy "A közterület-használati megállapodást a tulajdonos képviseletében az útkezelői feladatokat ellátó Pécsi Közüzemi Rt. köti meg. Itt a Pécsi Közüzemi Rt. felelőssége áll fenn, hiszen az Rt. köti meg a szerződéseket, és valószínűleg ennek alapján - bár ez nincs a rendeletben megfogalmazva - szedi be a díjakat is, amely pénzösszegek természetesen saját üzemeltetési feladatokra használatosak, már amikor azok beszedésre kerülnek. Miért történhet meg az, hogy a belváros közepén, a Széchenyi téren két vendéglátó egység egész évben közterületet használ, azonban csak 5-6 hónapra fizetnek? Tájékoztatja a képviselőket, hogy a Városháza melletti sarkon a Royal Kávéház, majd az azzal szembeni Mézesmackó 1998. évben 5 hónapra kötött szerződést, és ezen időszakra fizetett. Látható, hogy már ma reggel is kint voltak a székek, de ugyanakkor erre az évre nem kötöttek szerződést, nem is fizettek. A rendelet kimondja, hogy a közterülethasználatért előre kell fizetni. Valószínűleg majd májusban kötnek újra szerződést, és a vállalkozónak ez több százezer forint megtakarítást jelent azzal, hogy csak 5 hónapra fizet, azonban egész évben használja a közterületet. Kérése Polgármester Úrhoz - tekintettel, hogy a Közüzemi Rt. a város cége, és az igazgatója testületi tag - rendeljenek el vizsgálatot ezekben az ügyekben. Információja szerint ilyen irányú pénzösszegek nem folytak be, és a költségvetés jelenlegi helyzetében - akkor, amikor a közterületek állapota ismert, és azt hallani, hogy nincs elég pénz - minden fillért meg kellene fogni. Intézkedést kér, távolítsák el a közterületről a két említett vendéglátóhely előtti dobogókat, vagy amennyiben ott vannak egész évben, akkor az ennek megfelelő közterület-használati díjakat szedjék be 1998. évre visszamenőlegesen is. Körömi Attila: De Blasio Antonio képviselő társa az első ciklusban annak a bizottságnak volt az elnöke, amely a közterület-használattal foglalkozott. A képviselő úr akkor óriási küzdelmeket folytatott ezen a területen, melyből fakadóan akadtak is konfliktusaik, de ennek tudtával próbáltak a közterületeken valamilyen módon rendet teremteni. A konkrét dolgok az imént elhangzottak, ő ennek az elvi részére világítana rá. Amennyiben az
13 önkormányzati cégeik nem követnek el mindent annak érdekében, - pl. a közüzemi cégek - hogy beszedjék a fogyasztóktól a közüzemi díjakat, vagy a Közüzemi Rt. hogy a bérleti díjakat beszedje, akkor nyilvánvalóan jön a megkerülő magatartás. A nyilvánvaló szót idézőjelbe teszi, mert mindenkinek van felelősségérzete, de az is tény, hogy sokan szeretik a költségeiket minimálisra csökkenteni. Amennyiben az Önkormányzat vagy az egyik cége a felügyeleti szerv, akkor az ő felelőssége, hogy ezekre a területekre a számlát kiküldjék és a magyar jogszabályoknak megfelelően nem fizetés esetén történjenek különböző szankciók. Arra lenne kíváncsi, nem itt, és nem most, - és az igazgató úr nyilván le fogja folytatni ezt a vizsgálatot - hogy a Közüzemi Rt-től egyáltalán kimentek-e a számlák ezen cégekhez? Az előbb két kiragadott példáról volt szó, tehát meg kell nézni, hogy akár a portálok, akár a 10 cm-nél vagy ennél mélyebben belógó hirdetések esetében minden alkalommal kiküldésre került-e a Közüzemi Rt. részéről a számla. Ha nem, akkor ennek nyilvántartásbeli - tehát az informatikai résszel van probléma - vagy más okai vannak. Ezt nyilván csak egy belső vizsgálat tudja eldönteni. Soó László: természetesen csak elvileg közelíti meg a kérdést. A testület tavaszi ülésének egyikén szerepelni fog a közterület-foglalással kapcsolatos rendelet felülvizsgálata, módosítása. Nyilván ennek kapcsán részletes tájékoztatást fog adni az Rt. a kitelepülési problémákról. Annyit szeretne megemlíteni, a képviselő-testület legyen nyugodt abban a tekintetben, hogy az illetékes társaság minden tőle telhetőt elkövet a díjak beszedésére. Ezek között nem is egy több éves bírósági procedúra alatt áll, és itt szerepel az említett eset is. Mindezekről részletes tájékoztatást fog adni az Rt. Dr. Révész Mária: az utcán járó polgár szempontjából fejtené ki nézeteit De Blasio Antonio képviselő úr által felvetett problémával kapcsolatban. Az említett két konkrét esetben úgy gondolja építési engedéllyel készült dobogókról van szó, amelyeket télen nem bontanak el, és ha kisüt a nap kihelyeznek néhány széket, és van, aki itt kívánja elfogyasztani a kávéját, italát. Ez minden európai városban így van, ahogy kisüt a nap, a teraszok megtelnek vendégekkel. Azt nem tudja, hogy lehet erre elszámolni a bérleti díjat, hiszen nyilvánvaló, a havas téli hónapokra nem célszerű bérleti díjat kiszámlázni. Ha esetlegesen három órára kinyitják a teraszt és az csak addig üzemel, azt nehéz elszámolni. Úgy gondolja, ki kellene találni egy átalánydíjat, amely ezt a problémát feloldja. Véleménye, a pécsi polgárokat kevésbé aggasztja ez a helyzet, az elszámolás módját pedig nyilván meg lehet találni. Ami őt, mint pécsi polgárt jobban zavarja, azoknak az üzleteknek a kitelepülése, amelyek miatt alig lehet közlekedni. Itt ruhák, fehérneműk, papucsok vannak kitéve az utcára és lassan úgy néz ki a belváros némely utcája, mint egy bazár, amely városképileg nem szerencsés. Bizonyos termékeket ki lehet rakni az utcára, de alsóneműt az utca közepén árulni nem igazán ízléses dolog. A készülő rendelet-módosításba ezeket a szempontokat is bele kellene venni. A rendeletnek elsősorban nem azt kell szem előtt tartani, hogy mennyi bevételt tudnak beszedni, hanem azt, hogy jól érezzék magukat mind a pécsi polgárok, mind az idelátogatók annak következében, hogyan szabályozzák a kitelepülést, kirakodást.
14 Dr. Toller László: az elmondottakkal egyetért, a városnak legyen idegenforgalmi arculata. Közös céljuk, hogy mindez szabályozott rendben és ellenőrzött módon történjen. Erre a megfelelő rendeletek megvannak, az ellenőrzést kell az azokban megfogalmazottak szerint megvalósítani. "Lakossági nyílt levél a Mecsekoldal közművesítése tárgyában" című napirend előtti felszólalás következik, Papp Gábor képviselő úré a szó. Papp Gábor: ebben a témában ketten kívánnak szólni, átadja a szót dr. Füredi Péternek és utána kíván élni a lehetőséggel és egy lakossági nyílt levelet szeretne ismertetni. Dr. Toller László: Füredi képviselő úrnak lesz egy bejelentése is, ezért kéri, bejelentését és a napirend előtti hozzászólását is tegye meg egyidejűleg. j.) Dr. Füredi Péter: bejelenti, a jövőben a Fidesz-frakció tagjaként kívánja ellátni képviselői tevékenységét, mely bírja az MDF és a Fidesz Magyar Polgári Párt egyetértését, és bízva a hatékonyabb képviselői munkában, természetesen marad továbbra is a Magyar Demokrata Fórum tagja. A másik téma - amiért szót kért - a mecsekoldali viziközmű beruházás elmaradása. Mint területileg érintett önkormányzati képviselő újból és újból szóvá kell tennie az elmaradt mecsekoldali viziközmű beruházást. Kéri és kérni fogja a várost vezető koalíciót, gondolja újra ezen beruházás megvalósításának a lehetőségét. Régóta terv volt a Bálics, Donátus, Szkókó, Daindol területének közművesítése. Az itt élők már eddig is komoly forrásokat mozgósítottak nem csak a házaik építéséhez, hanem a kerítés, a járda, az úttest kialakításához is. Most is hajlandók lennének jelentős anyagi áldozatot vállalni a viziközmű beruházás megvalósítására. A területen élő több ezer ember reménykedett, és ezt a reményt táplálták a képviselők is a január 21-i döntéssel, amikor a beruházás megvalósítása mellett foglaltak állást. Pécs városa nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elnyert címzett és céltámogatásról lemondjon vagy az elnyert vízügyi alap támogatást elveszítse. Ezen beruházás nyereség lenne a város számára, már a kivitelezés is munkahelyeket teremthetne. Pécs településszerkezetét különböző tájak egysége határozza meg, hegy, dombvidék, valamint síkvidéki település. A hegyoldalra épített házak nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe a síkvidéki városrészekkel szemben. Nem lehet diszkriminálni azokat az embereket, akik az egykori szőlővidéket lakják és még ma is értékes kertművelést, gyümölcstermesztést, szőlőművelést folytatnak. Ők az igazi pécsi tükék. Ha jól tudja, az MSZP és az SZDSZ is támogatja Magyarország Uniós csatlakozását. Sőt azt is, hogy Pécs regionális központ legyen. Az Európai Unióhoz csatlakozva fontos környezetvédelmi követelményeknek is meg kell felelni. Kérdezi a városvezetést: Pécs nitrátos, emésztőgödröktől szennyezett mecsekoldali vízzel megy Európába? Kérdezi továbbá: hogy kívánják biztosítani az egészséges ivóvizet? Lajtos kocsival, zacskóban, palackkal? Kiszámolták-e ennek költségét és költségvetési vonzatát? A polgármester úr mit kíván tenni az ÁNTSZ határozat végrehajtása ügyében?
15 Végezetül nyomatékosan kéri a várost vezető koalíciót, hogy helyezkedjen az igazságosság és az egyenlőség talajára, foglaljon állást a beruházás megvalósítása mellett. Ő, amíg a beruházás nem valósul meg ezt hangoztatni is fogja. Dr. Toller László: minden vonatkozó törvényt és rendeletet betartanak a beruházás előkészítésével és folytatásával kapcsolatban. Tájékoztatja a Közgyűlést, hogy Pepó Pál miniszter úr főosztályvezetője tájékoztatása szerint a kökényi szemétválogató, illetve szemételhelyező teleppel kapcsolatosan a miniszter úr nem változtatta meg a döntését, így 229 M Ft utólagos forráselvonást jóváhagyott. Ennek figyelembevételével kéri a további közműberuházások kezelését. Teljesen természetes - mint polgármester - azonnal intézkedett, hogy pereljék a Kormányt e tárgyban. Staub Ernő: a kökényi hulladéklerakó pályázatával kapcsolatos sajnálatos döntéstől függetlenül ismételni tudják csak azt, hogy januárban is ez volt a döntés, és minden olyan érvvel szemben felmerül, ami elhangzott a különböző fórumokon, hogy január 21-én ugyanezeknek a tudatában erősítette meg a Közgyűlés a korábbi határozatát. Elhitette az ott lakókkal, hogy az adott ütemezésben megvalósul a víz- és szennyvízvezeték építése. Ehhez képest vállalta a kormányzó koalíció a "hátra arcot" egy költségvetési vita mintegy mellékesnek feltüntetett módosító indítványaként. Dr. Toller László: 229 M Ft az ez évi költségvetésben nem található meg, a tavalyiban szerepeltették, mint központi forrást. Mindebből következik, hogy a számlákat viszont kamatostól - a késedelmi kamattal együtt - kell kifizetni. k.) Papp Gábor: visszautasítja, hogy amikor konkrétan a mecsekoldali beruházásról beszélnek, mindig más irányba próbálják elterelni a szót. Erre kísérlet történt a lakossági fórumokon is, melyet a lakosság nem tolerált és ezt ő sem tudja megtenni. Két lakossági fórum zajlott le az elmúlt időszakban, az egyik a Jurisics úti Általános Iskolában, a másik Istenkúton, amely ezt a kérdést taglalta. Mivel a lakosság egyik fórumon sem kapott semmiféle konkrét határidővel és felelősökkel megnevezett választ a problémájuk megoldására, és a második fórumon - bár kérte, legyen biztosítva a Városházáról jegyzőkönyvvezető, ez nem teljesült - a lakosság úgy érezte, hogy nem tudja kommunikálni véleményét valamilyen egységes formában, ezért a lakosság egy csoportja - melyet aláírásukkal is vállaltak - kérvényt fogalmazott meg. Ezt eljuttatták hozzá, hogy olvassa fel a Közgyűlés előtt. Tették ezt azért, hogy tisztában legyen a testület a döntései súlyával, s ily módon a jegyzőkönyvezés is megtörténhet. Itt egy két oldalas rövid levélről van szó, melyet ismertet. A kérvény így szól: "A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Mi, a Mecsekoldal közművesítetlen ingatlanainak lakói úgy gondoljuk, hogy mint magyar állampolgároknak jogunk van az egészséghez, annak megőrzéséhez szükséges egészséges ivóvízhez. Mint ismeretes, az ÁNTSZ vizsgálata a területen lévő kutak vizét
16 nitráttal és fekáliával szennyezettnek találta. Állampolgári jogaink alapján arra kérjük a Tisztelt Polgármester Urat és a Tisztelt Közgyűlést, hogy 1999. március 18-i ülésen vegye napirendre és sürgősséggel tárgyalja újra a Mecsekoldal III-VII. ütem víz-, csatorna közműberuházás kérdését. Meggyőződésünk, hogy a közművesítés elmulasztása, csak úgy mint ismeretlen határidejű elhalasztása sem a területen élőknek, sem az Önkormányzatnak nem érdeke, mind a lakosság, mind az Önkormányzat számára jelentős kiadásokkal, soha meg nem térült beruházásokkal jár. Kérjük, hogy az 1999. március 5-i és 11-i lakossági fórumokon elhangzott fő problémákat az újratárgyalás során figyelembe venni szíveskedjenek." Ezek közül néhányat emelne ki, - és egyben elnézést kér, hogy ezt ő válogatja ki, de teszi ezt az idő rövidsége miatt - de természetesen a jegyzőkönyv mellé csatolni fogják az egész anyagot. "Pécs Város Közgyűlése február 18-i ülésén törölte a költségvetésből a Mecsekoldal III-VII. ütemének megvalósításához szükséges önkormányzati önerőt. Ez a határozat a kérdés újratárgyalása nélkül azzal a következménnyel jár, hogy a város elveszíti a már elnyert pályázatok által nyújtott 470 M Ft támogatást és a kapcsolódó ÁFA visszaigénylési lehetőséget, összesen közel 800 M Ft-ot. A fórumokon elhangzott szakértői hozzászólásokból kiderült, ha az elnyert támogatás lehívására nem kerül sor, a város e területre kb. 10 éven belül nem pályázhat újra. Számunkra ez azt jelenti, hogy a jelenleg közel másfél milliárd forintos beruházás 5 éven belül, az áremelkedést figyelembe véve 2-2.5 Mrd Ft-ra emelkedik, amely a már el nem érhető állami támogatások híján akár a jelenlegi lakossági hozzájárulás megduplázódása esetén is 1.5-2 Mrd Ft-os önkormányzati saját erőt igényel. Az elmúlt 10 év városi beruházására szánt összegről ismert statisztikák alapján azt mondhatjuk, hogy ilyen mértékű önkormányzati hozzájárulásban bízni illúzió. A közműberuházás sorsa tehát a most vagy soha kérdésre redukálódik. Az ügy sürgősséggel való tárgyalását azért kérjük, mert ismereteink szerint az elnyert pályázati pénzek lehívhatóságának 1999. június 9-i határidejét megelőzően a megindított közbeszerzési eljárás következő, 1999. március 20-i határidejének elmulasztása jogvesztő hatályú. Kérjük, hogy a döntéskor a Tisztelt Közgyűlés vegye figyelembe a beruházás elmaradása esetén keletkező költségeit, azok nem elhanyagolható, 5-10 éves távlatban a megvalósítás önkormányzati részét és elérő nagyságrendjét. Pl. az ÁNTSZ határozat intézkedési tervet kér az Önkormányzattól a Mecsekoldal ivóvízzel való ellátása érdekében. Az ivóvíztartályok feltöltése és a zacskós ivóvíz szállítás jelentős terheket fog okozni." Ezen túlmenően néhány egészségügyi előírással kapcsolatos dologra hívja fel a levélben a figyelmet. Nyilván polgármester úr is ismeri ezeket az érveket, hiszen elhangzottak a fórumon, ezért inkább a Közgyűlés felé közvetítené. Ezzel egyidejűleg a Fidesz-frakció nevében az SZMSZ 19.. (4) bekezdésére hivatkozva indítványozza, hogy a témát tárgyalják meg. Idéz a bekezdésből. "Az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles ilyen indítványt a Közgyűlés. Ezeket az indítványokat legkésőbb a Közgyűlés következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni." Ez azt jelenti, természetesen tárgyalható most is, de legkésőbb a következő Közgyűlésen ezt meg kell tenni. Szavazást fog kérni annak érdekében, hogy ezt most tegyék meg, hiszen elhangzott egy dátum: március 20-a. Ha a mai Közgyűlésen nem tudnak döntést hozni,
17 akkor március 20-ával le kell állítani a megindított közbeszerzési eljárást, ami azt jelenti, hogy nem lesz idő egy újabb közbeszerzési eljárás kiírására és lefolytatására. Ha ma nem születik ez ügyben döntés, akkor a június 9-i határidő egészen biztosan nem tartható. A döntéssel egyúttal azt kell jelezni, hogy kívánják-e érdemben újratárgyalni ezt a kérdést. Amennyiben igen, akkor erre csak ma van lehetőség, de ha elhalasztódik a következő ülésre, akkor a döntés üzenetértékű. Meixner András: véleménye: mindenki csak a helyzetet nézi, pedig meg kellene vizsgálni azt is, mi vezetett ide. Egyszer már kellene beszélni, - többek között arról is, mi az oka - hogy a Mecseken szennyezettek a kutak, szennyezett vízhez tudnak hozzájutni az ott lakók, akik most vezetékes vízért kiáltanak. Meg kell nézni az építési engedélyeket, milyen házakat lehetett oda építeni, milyen emésztőgödrökkel. Arról is kellene beszélni, amely a helyzetnek az az oldala, amiről ma senki nem szeret szólni, mert az ott lakóknak is van ebben "sara". Jó lenne, ha napirendre vennék a témát - nem biztos, hogy ez a mai ülés kell hogy legyen - és végigtárgyalnák, hogy teljesen tisztán lásson a Közgyűlés, mi, mennyibe kerül, és mi vezetett a mai helyzet kialakulásához. De Blasio Antonio: Meixner képviselő úr hozzászólására kíván reagálni. Úgy gondolja, azoknak az embereknek, akik ott laknak nincs "saruk". Ezek az emberek lakni akartak. Ha ez bűn, akkor sok "saruk" van, és sok embernek, mert a sok ember lakni akart. Az a nagyon rossz koncepció, amit elindított a szemben ülő koalíció - hogy lakásokat kell építeni, mert csak ez az egyetlen lakásmegoldás ebben a városban - itt is sántít, hiszen a lakáshoz való jutást nemcsak konkrét 25 vagy 50 m2 odaadásával lehet elősegíteni, hanem csatornázással is lehet a lakáshelyzeten javítani. Ezt jegyezzék meg és azt is, hogy nincs "saruk" az embereknek, egyszerűen csak lakni akartak, jobban, mint azelőtt tették vagy kellemesebb helyen és ez nem bűn. Sík László Lajos: De Blasio Antonio képviselő társa által elmondottakhoz szólna, az ún. "sárral" kapcsolatosan. Tudni kell, hogy ezen a területen élők, amikor oda költöztek, - vagy saját elgondolásukból vagy más okokból kifolyólag - elfogadták azokat az építésügyi rendelkezéseket, amelyeket a területre előírtak. Ezek vagy ásott, fúrt kútból vagy 150 méterre lévő közkútból történő vízellátással és zárt szennyvízgyűjtőbe történő szennyvízelhelyezésről nyilatkoztak. Ugyanakkor a területen a hatóságokat - és itt értve a mintavételeket - megkerülve hozták a mintákat és így jutottak bizonyos engedélyekhez. Ez az ott élők ügye, nem vették figyelembe a szabályokat, de ez nem azt jelenti, hogy a városnak semmit nem kell értük tenni. Úgy gondolja, elsikkadnak azon téma mellett, - és ezt Papp Gábor képviselő úrnak mondja - hogy mindezt meg kell előznie a közterület-szabályozásnak. Kéri elolvasni a rendeletet, a 6.) pont egyértelműsíti: meg kell előznie a közművesítést a közterület-szabályozásnak, és nem elbagatellizálandó dolog az, hogy ezeknél a tárgyalásoknál nem voltak kimunkálva a többletköltségek,
18 mint pl. a kisajátítás, nem volt benne a különböző vízművek költsége, stb. Ezek még pluszban terhelték a költségvetést. Staub Ernő: kéri, ne haragudjon meg Sík László Lajos képviselő társa, de hozzászólását bizonyos tekintetben - és más korábbi hozzászólást is, mely a szemben lévő oldalról hangzott el - mellébeszélésnek tekinti. 1994. évben - amikor az előző testületbe bekerült - időnként kaptak olyan anyagokat, melynek az volt a címe: Mecsekoldal III-VII. ütem. Az ott élő emberek abban a hiszemben voltak, - és ebben nagyon sokszor megerősítette őket az előző Közgyűlés - hogy a vizet odaviszik. Tavaly januárban ismét volt a témában egy döntés, majd szeptemberben újra, egy nagyon nehéz vita után, és ezek után ez év januárjában. Ha ezt figyelembe veszik, akkor azt mondogatni, hogy az emberek minek, milyen feltételek tudatában építettek oda, szerencsétlen hivatkozásnak tartja. A közterület-szabályozásról szóló határozat a legutóbbi Közgyűlésen utólag, egy következő napirendi pont keretében született. Természetesen a két téma között megvan az összefüggés, tervezési szinten ez feltétlenül szükséges, de mindez nem érti azt, hogy a korábbi döntésekkel szemben foglaltak állást. A költségvetési vitát most újra lefolytathatnák, - amire nyilván nincs lehetőség - mert akármilyen szűk egy város költségvetésének a mozgástere, mindig szándék kérdése is, hogy mire jut pénz és mire nem. Polgármester úr állandóan az együttműködést hirdeti Kaposvárral, arra van pénz, 80 M Ft, de hogy mire lesz jó, nem tudni. Jelen esetben pedig 155 M Ft-os magánerőt takarítanak meg, és mellette 130 M Ft-ot visszaadnak. Nem tudja másképp mondani, de "hülyévé tették Pécs lakosságának egy részét, és ez azoknak a felelőssége, akik a szájukból csináltak egy másik testrészt." Bókay Endre: nagyon meglepte De Blasio Antonio képviselő úr kijelentése, hogy lakásokra nincs szükség. Ha összehasonlítják a két ciklust, 1999-ben nincs forrás, 1994-1998. között pedig nagyon sok pénze volt a városnak. Ez idő alatt 19.000 lakást értékesítettek, az össz lakásállomány értéke 23 Mrd Ft volt, ezt 5.5 Mrd Ft-on kínálták és ténylegesen 3.5 Mrd Ft-on értékesítették. Ekkor volt arra forrás, hogy a Mecsek-nyugatot megépítsék. Kérdése: miért nem tették meg? Miért kótyavetyélték el a bevételeket? Abban az időben 171.000.- Ft-ért árultak egy 2 szoba összkomfortos lakást, ugyanakkor az Önkormányzat lakásépítésre és lakásvásárlásra 4-600 E Ftos önkormányzati támogatást osztott. Ezek a támogatások nem hozták meg a sikert, nem épültek belőle igazán lakások, hiszen volt olyan év, ahol a támogatottak 60 %-a visszaadta a számára megítélt összeget, mert nem volt annyi önereje, hogy azt fel tudta volna használni. A Mecsek-nyugaton olyan emberek építkeztek, akik nagyon olcsó telkeken próbálták az otthonukat megteremteni. Most jön azonban az a következmény, amit korábban a Fidesz kormányozta várospolitika keresztül vitt, és most a szocialista várospolitikának kell valamilyen módon megoldani ezeket a problémákat. Ez alól nem lehet kibújni. Körömi Attila: már a költségvetési vitában tett egy javaslatot, - melyet valószínűleg most már írásban fog megtenni - a polgármester úron, illetve a jegyző asszonyon keresztül kéri a Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetőjétől, hogy az ominózus táblázatokat tényleg időszerű most már elküldeni minden
19 képviselőnek. Akkor, amikor képviselők konkrét számok, közgyűlési döntések, határozatok nélkül valamit hallanak az utcán és azt elmondják, mint adekvát véleményt, ez azért ártalmas, mert megvan a választópolgárokban az a teljesen természetes tulajdonság, hogy ami a Közgyűlésben elhangzik, - bár tudják, ellenkező politikai álláspontok kerülhetnek felszínre - azok mögött bizonyára nagy igazságok lehetnek. Főként akkor van ez így, ha konkrétumokról beszél valaki. Ezért mindig hívei voltak akár a keményebb vitáknak is, akkor, ha felolvasnak, előtárnak, előszednek, elmondanak dokumentumokat, számokat. Az első Közgyűlés rengeteg lakást értékesített tudatosan, pontosan azért, hogy ezt az általuk, a város pénzügyi gazdálkodása szempontjából nehezen kezelhető vagyont értékesítsék. Ha egyszerre kellett volna az összes önkormányzati lakást felújítani, az kb. 7 Mrd Ft-ba került volna. Ennyi volt a város költségvetése. Az említett időszakban nagy mennyiségű víz- és szennyvízcsatorna épült a városban, és éppen az eladott lakásokból befolyt összeg volt ehhez a forrás. Mindezt az irodavezető úrtól bekért számszaki kimutatások be fogják bizonyítani, hogy abban a négy évben a vagyoni jellegű beruházások meghaladták az ingatlanértékesítéseket. Pont ez teremtett részben erre forrást, másrészt a város tudatosan nem kívánt ezen a pénzen lakást építeni, mert a legrosszabb beruházásnak tartják a direkt önkormányzati lakásépítést. Nagyon ügyesen, még abban az időszakban tudták levezényelni ezt az akciót, amikor nem volt még hatályban az a törvény, ami ilyen alap képzésére kötelezte volna az Önkormányzatot. Amikor a törvény hatályba lépett, akkor a város ez irányú kötelezettségét meg is tette. Még egyszer mondja, ha számokról beszélnek, maradjanak a számok világánál, és írásban fogja kérni polgármester urat és a jegyző asszonyt, hogy a kimutatások kerüljenek a képviselőkhöz azért, hogy senki, még véletlenül se tudja félremagyarázni a valóságtól elrugaszkodottan múltbeli vagy akár várható jövőbeni folyamatokat. Ez sokat árt a Közgyűlésnek. Dr. Toller László: a neki címzett feladattal kapcsolatban elmondja, bármilyen táblázat, kimutatás minden képviselő rendelkezésére áll, a képviselők jogállásáról szóló törvény alapján bármibe betekinthetnek. Minden képviselő, frakció számára 8-9 évre visszamenőleg rendelkezésére áll a város költségvetése, zárszámadása. Úgy gondolja, mindenki saját maga is elkészítheti az összegzéseket, kimutatásokat tetszés szerinti értelmezésben. Ha külön igény van az Iroda plusz munkájára, akkor természetesen a kért számadatokat megadják, és itt úgy gondolja jegyző asszony nevében is nyilatkozhat. Az üggyel érdemben itt, most nem kíván foglalkozni. Egyet szeretne nagyon határozottan a város nyilvánossága előtt visszautasítani: az, hogy a szájából hangzott el, az újgazdagokat büntetni akarják. Mivel a TV2-ön ez a torzítás szintén elhangzott az esti műsorban, nagyon határozottan visszautasítja, főleg azért, mert ő volt az, aki saját frakciótársát utasította rendre ebben a kérdésben. Az összes többi az szakmai vita, melyre úgy gondolja nem kell válaszolnia, mód és lehetőség lesz arra, hogy a kérdést megválaszolják.
20 A lakosság nyílt levelével kapcsolatban elmondja, részt vett a fórumon, ahol azt mondta, - és ez most is így van - hogy az egész Mecsek Nyugat vízrendezését újra kell gondolni mindenféle szempontból. Ez lehet finanszírozási, műszaki, technikai, kivitelezhetőségi szempont. Ebben az Közgyűlésben egyetlen párt, frakció nem volt, aki azt mondta, hogy nem akarnák a Mecsek- nyugati vízrendezést. Mindenki akarná, de lehet hogy más feltételekkel. l.) De Blasio Antonio: röviden szeretne tájékoztatást adni egy korábbi Közgyűlésen való napirend előtti bejelentése kapcsán tett intézkedésekről. A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője felhatalmazta arra, hogy az Ügyészségnek küldött átiratot tájékoztatás céljából a testülettel is megismertesse. Ennek alapján a krematórium ügyében elindult egy vizsgálat, kiderült, hogy a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal ebben az ügyben már nem tud eljárni, hiszen bejelentette az érintett építkező, hogy a kiadott jogerős építési engedély kivitelezési munkáit január 15-én megkezdi. Vagyis az építtető jóhiszeműen szerzett jogai gyakorlását megkezdte, így a Hivatal már nem tud közbe avatkozni, ezért az ügyet az Ügyészségnek átadta. Elmondja, a Közigazgatási Hivatal átiratában több törvénysértésre is hivatkozik. Megnevezi azokat a törvényhelyeket, amelyeket megsértettek az eljárás kapcsán. Úgy gondolja, az ügyben szükséges belső vizsgálat elindítása. Kéri polgármester urat, induljon el egy olyan belső vizsgálat, hogy egyáltalán az ilyen ügyekben milyen eljárási mód van, milyen kötelezettségei vannak az apparátusnak, hogy végzi el ezt a feladatát. Véleménye szerint a Közigazgatási Hivatal eljárása és a jelzett törvényszegések azt bizonyítják, nem biztos, hogy megfelelő módon folynak az ügyek a Városházán. Dr. Toller László: tájékoztatja De Blasio Antonio képviselő urat, hogy már az elmúlt ülésen elhangzott kérése is foganatra talált. A krematórium építésével kapcsolatos belső ellenőri jelentés rendelkezésre áll, valamennyi képviselő megtekintheti vagy igény szerint megkaphatja. A maga részéről jobbnak tartaná, ha az anyagot csak megtekintenék, hisz alapvetően állampolgári és személyiségi jogokat is érint a belső ellenőrzés megállapítása. Helytálló az az állítás, hogy az Ügyészség vizsgálja az ügyet, illetve az egyik építési engedély kiadásával kapcsolatos eljárást, az is igaz, hogy a belső ellenőrzés feltárta, a másik ügyben sem - illetőleg egyik ügyben sem - egészen szakszerűen jártak el a hatóságok. Példaként említi: mezőgazdasági területre adták ki az ÁRT alapján azokat az engedélyeket, amelyeket esetleg előzetesen át kellett volna minősíteni. Egy régi mondása igazolódik be most már sok esetben, hogy részletes rendezési tervek nélkül adnak ki építési engedélyeket az ÁRT-re hivatkozva akkor, amikor pl. a belvárost csúfító kérdéseknél hozzáigazították a részletes rendezési terveket azokhoz a megjelenő vásárlási érdekekhez, ahol esetleg nem kellett volna. Ezt ebben a városban be kell szüntetni, nagyon határozottan ellene van, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vagyonkezelés, a tulajdonkezelés, a rendezési tervek és az Önkormányzat piaci viszonyai összhangba kerüljenek egymással. Sajnos eddig nem így történt.