BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPOK A Kölcsey Művelődési Központban Debrecen, 1980. november 24. december 14. MEGHlVÓ
yifw BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPOK A KÖLCSEY MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Debrecen, 1980. november 24,-december 14. Színházterem: 19 óra November 24. Bács-Kiskun megyei amatőr művészeti együttesek bemutatója Műsor: 1. CSITAONICA Táncegyüttes (Baja) 2. PÁLMAI ARANKA - ének 3. CSITAONICA Táncegyüttes 4. BÁRSONY MIHÁLY, a Népművészet Mestere - tekerőlant 5. TÁNCOS PÉTER" NÉPDALKÖR (EDOSZ-Likőripari Vállalat) 6. KECSKEMÉT NÉPTÁNCEGYÜTTES 7. KIRÁLY GYÖRGYI, a Népművészet Ifjú Mestere - ének 8. KECSKEMÉT NÉPTÁNCEGYÜTTES Belépődíj: 20, Ft Jegyek november 10-től elővételben is válthatók a Kölcsey Művelődési Központ pénztáránál (Debrecen, Hunyadi u. 1-3. sz. - Telefon: 17-848)
BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPOK A KÖLCSEY MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Debrecen, 1980. november 24,-december 14. GYERMEKEKNEK! GYERMEKEKNEK! GYERMEKEKNEK! November 30. Bábszínház: 10 óra A kecskeméti CIRÓKA bábegyüttes műsora óvodásoknak és kisiskolásoknak Belépődíj: 10, Ft Színházterem: 15 óra Weöres Sándor: CSALÓKA PÉTER (mesejáték) Bemutatja a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, valamint a Megyei Művelődési Központ közös színjátszó csoportja Rendezte: Vándorfi László A műsort általános iskolásoknak ajánljuk! Belépődíj: 10, Ft Jegyek november 17-től elővételben is válthatók a Kölcsey Művelődési Központ pénztáránál (Debrecen, Hunyadi u. 1-3. sz. - Telefon: 17-848) GYERMEKEKNEK! GYERMEKEKNEK! GYERMEKEKNEK!
Színházi előcsarnok: november 24,-december 14. Halasi csipke és népviseleti kiállítás Megnyitó: november 24-én 18 órakor A Bács-Kiskun megyei napok rendezvénysorozatát és a kiállítást megnyitja: BODOR JENŐ a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője A halasi csipkevarrás iparművészet, melyet 1902-ben, a századforduló hazai iparművészeti törekvéseinek, gazdasági viszonyainak, női divatjának ösztönzésére két tehetséges iparművész, Dékáni Árpád rajztanár és Markovits Mária kézimunka-tanítónő teremtett meg. Művészetüket az elmúlt évtizedek alatt kiváló tervezők és csipkevarrók egész sora fejlesztette mind tökéletesebbé, hogy végül is remekművű csipkékkel váljék hű kifejezőjévé a magyar díszítőkedvnek. Drágább az aranynál, műkincs, s mint ilyen az ötvösremekek, nemes porcelánok, csontfaragások kivételes kategóriáiba tartozik, (Halasi csipke. Janó Ákos-Vorák József Kiskunhalas, 1975.)
A bajai Csitaonica együttes 1972-ben alakult. Tagjai tanulók, fizikai és szellemi dolgozók, valamint nyugdíjasok. Az együttes legfiatalabb tagja 8, legidősebb tagja 81 éves. Délszláv, főleg bunyevác táncokat mutatnak be tamburazenekar és harmonikakísérettel. Az EDOSZ-Likőripari Vállalat Táncos Péter népdalköre 1974-ben alakult. Az együttes tagjai zömében gyári munkások, de található közöttük iskolai tanuló, rendőr, tudományos kutató, óvónő és könyvtáros is. Műsorukon elsősorban Kecskemét-környéki népdalok szerepelnek, de szívesen adják elő más tájegységek dalait is.
Húsz éves a Ciróka bábegyüttes. 1960-ban az együttessé alakúit óvónők felismerték azt a szükségszerűséget, hogy a gyerekek nevelésében nagyon fontos szerepe van a színházi élménynek. Közös akarással sikerült kikísérletezni a gyermekekhez szóló bábjátszás fortélyait, és óvónők lévén, mindennapi munkájukba való természetes beépítését. Több, felnőtteknek készült darabot is betanultak. A Ciróka háromszoros kiváló együttes. 1979-ben nívódíjat kapott. Fennállása alatt minden hazai, nemzetközi fesztiválon szerepelt. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, valamint a Megyei Művelődési Központ közös színjátszó csoportja Weöres Sándor mesejátékát, a Csalóka Pétert mutatja be a debreceni gyerekeknek.
Az alig 5 éves múlttal rendelkező Kecskemét Néptáncegyüttes tagjai maguk is fiatalok, többségük tanuló vagy főiskolai hallgató. Szabad idejük jelentős részét fordítják népi hagyományaink, szokásaink megismerésére, feldolgozására, néptáncaink lelkes tolmácsolására. Nemcsak táncaikban, megjelenésükben is törekszenek ápolni hagyományainkat. Népviseleti ruháik eredeti minta alapján készültek. Rendszeresen és eredményesen vesznek részt hazai fesztiválokon, bemutatókon. Több alkalommal, számos előadáson képviselték sikerrel a magyar táncművészetet Jugoszláviában, Ausztriában, az NDK-ban és a Szovjetunióban is.
Kecskemét szívében épült fel a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ, az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb kulturális intézménye. Hatszáz főt befogadó színházterme, számos klubhelyisége, szakköri szobái, előadói és kiállítási termei változatos és sokrétű időtöltést kínálnak a város művelődni, szórakozni kívánó lakosainak. A tervezők, az építtetők a művelődési központot a társas művelődés és szórakozás igényeinek sokrétű kielégítésére hozták létre. Az épület változatos lehetőségeket kínál az alkotói képességek kibontakoztatására és a különféle művészeti ágak alkotásainak nagyközönséggel való megismertetésére is. Af.