1 MAGYARORSZÁGI KÉMÉNYSEPRŐK ORSZÁGOS IPARTESTÜlETE 5000 Szolnok, Pozsonyi út 68. A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének ALAPSZABÁL VA Nytsz.: Fővárosi Bíróság -1053.
2 MAGYARORSZÁGI KÉMÉNYSEPRŐK ORSZÁGOS IPARTESTÜlETE ALAPSZABÁL YA 1. Általános rendelkezések 1.1 A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (továbbiakban: Ipartestület) az egyesülési jogról szóló 1989. II. törvény (továbbiakban: Et.) alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet. 1.2 Az Ipartestület neve: Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete 1.3 Rövidítet neve: MKOI 1.4 Angol neve: Hungarian National Chimney Sweepers' Craft-union 1.5 Német neve: Landesennung der Ungarischen Schornesteinfeger 1.6 Francia neve: Fédération Nationale des Ramoneurs de Hongrie 1.7 Székhelye: 5000 Szolnok, Pozsonyi út 68. 1.8 Alapításának éve: 1989. 1.9 Működési területe: Magyarország 1.10 Bélyegzője: a kör alakú bélyegző körívén "Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete", felső részén a jelen Alapszabály 1. sz. mellékletében ábrázolt "Szent Flórián" alak 1893-1989 felirattal, alatta pajzsban elhelyezett kéményseprő-ipari szerszámok. 1.11 Az Ipartestület - mint jogi személy - a jelen Alapszabályban rögzített célokért munkálkodó, a TEÁOR 08 81.22 alatti tevékenységi körön belül a kéményseprő-ipari szakmát, mint közszolgáltatást jogszerűen gyakorló szervezetek és egyéni vállalkozók, valamint az Alapszabályt elfogadó más jogi és természetes személyek országos szerveződése. 1.12 Az Ipartestület tevékenységét az 1893-ban alakult magyarországi Kéményseprők Országos Egyesülete nemes hagyományainak örököse ként folytatja. Az Ipartestület az 1971-ben létrejött Kéményseprőipari Fejlesztési Társulás (1988-tól Országos Kéményseprőipari és Tüzeléstechnikai Gazdasági Társaság) jogutódja. 1.13 Az Ipartestület a) alaptevékenysége a polgárok életének, testi épségének és vagyontárgyainak védelme a kémények okozta balesetektől, a tragédiák megelőzésévei, illetve elkerülésével, különösen az oktatás, a képzés és a tájékoztatás-felvilágosítás eszközrendszerén, valamint az országos szakmai érdekképviselet gyakorlásán keresztül; - b} az a} ponttal össze nem függő tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat;
3 c) vállalkozási tevékenységet csakis céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. d) tevékenységévei politikai pártokat nem támogat. II. Az Ipartestület jogállása 2.1 Az Ipartestület mint társadalmi szervezet, természetes és jogi személyeknek az Et. alapján és a jelen Alapszabályzat 1.13 pontja szerint létrejött egyesülete. Ill. Az Ipartestület céljai és tevékenysége 3.1 Az Ipartestület célja, hogya kéményseprő-ipari szakemberek tapasztalatai révén elősegítse a szakma megbecsülésének folyamatos fejlesztést, a szakmai tapasztalatcserét, a jogszabályoknak és az egységes szakmai követelményeknek a tagok általi megtartását, a szakmával kapcsolatos alapvető fontosságú (így különösen az oktatási-képzési, a munka- és tűzvédelmi a műszaki, gazdasági és iparvédelmi, a szakmai etikai és érdekvédelmi) feladatok jogszabályi keretek között történő meghatározását, betartását, illetve közvetlen ellátását. 3.2 Az Ipartestület közvetlenül és szakbizottságai útján nemzetközi és hazai viszonylatban - ellátja a jogszabályok által esetlegesen rábízott feladatokat; - gyakorolja a jogszabályok által a számára esetlegesen meghatározott jogköröket; - részt vesz tagjai és azok dolgozói szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységének ellátásában; - közreműködik és ellenőrzi, hogya jogaikotás szerint az ezen Alapszabály szerinti rendes tagság a kéményseprő-ipari szakma (tevékenység) jogszerű gyakorlásának kötelező feltétele legyen; - figyelemmel kíséri a kéményseprő-ipari szakmát érintő jogalkotási és jogszolgáltatási eseményeket, illetve gazdasági folyamatokat; - az országban rendszeres tanácskozásokat és előadásokat szervez; - folyamatos jogszabály - és jogalkalmazás-kritikai tevékenységet végez; - rendszeres kapcsolatokat tart azokkal a szervezetekkel, amelyek céljaival egyetért; - állást foglal és javaslatokat tesz, azokat nyilvánosságra, a törvényhozás, a közigazgatás és mások tudomására hozza; - hozzájárul a tagok műszaki kutatás-fejlesztési tevékenységének összehangolásához;
4 - szakirodalmi kutatásai alapján műszaki gazdasági és szervezési információkat állít össze és hoz nyilvánosságra; - tanulmányutak, tapasztalatcserék és szakmai konferenciák rendezésével is elősegíti a szakma fejlődését; a szakma keretei között hozzájárul az energiatakarékosság és a környezetvédelem hathatós megvalósításához; szervezi és közreműködik a felkészítésben a szakemberek képzése során, és részt vesz a vizsgáztatás ba n; összehangolja a nemzetközi szakmai együttműködésben való részvételt, elősegíti a külfölddel fennálló kapcsolatok fejlesztést, ennek keretében külföldön is működést fejt ki, így különösen képviseli a hazai kéményseprő-ipari szakmát az Európai Kéményseprőmesterek Szövetségében. IV. Az Ipartestület tagsága 4.1 Az Ipartestületnek lehet - rendes tagja - pártoló tagja - tiszteletbeli tagja. 4.2 (1) Az Ipartestület rendes tagja lehet minden - a Magyar Köztársaság területén működő, - a bíróság, vagy más hatóság által bejegyzett, - a jelen alapszabály 2. sz. mellékletében részletezett követelményeknek megfelel, - a mindenkori jogszabály szerinti kötelező kéményseprő-ipari tevékenységet közszolgáltatásként gyakorló gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, amely (aki) ezt az Alapszabályt elfogadja, továbbá - két rendes ipartestületi tag mint ajánló által záradékolt és az elnökséghez intézett - felvételi kéreimében nyilatkozik arról, hogy az Alapszabályt ismeri és azt magára kötelezőnek fogadja el. (2) A tagfelvételről a közgyűlés dönt. (3) A rendes tag jogai: - részt vehet az Ipartestület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet és véleményt nyilváníthat az Ipartestület működésével kapcsolatban; - felvilágosítást kérhet az Ipartestület tevékenységéről, amelyre az Elnökség 30 napon belül köteles választ adni;
5 - a tag választhat és választható az Ipartestület tisztségviselőinek; - a rendes tagszervezetet a közgyűlésen a tag, illetve a tagszervezet vezetője vagy az általa szabályosan meghatalmazott személy képviselheti; - a rendes tag feltüntetheti levelezéseiben az Alapszabály 1.) sz. mellékletében ábrázolt "Szent Flórián" alakot, mint logót és cégnév után, mint a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének tagja szövegrészt. (4) A rendes tag kötelességei: - az Ipartestület tagja köteles az Alapszabályt, egyéb szabályzatait, határozatait betartani, valamint részt venni a munkában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását; - olyan magatartást tanúsítani, amely méltó az Ipartestület céljaihoz; - tagdíj-fizetési kötelezettségének a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott mértékben és módon eleget tenni. 4.3 A Pártoló tag: - pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az Ipartestület alapszabályát elfogadja és személyes tevékenységévei vagy anyagi támogatásával segíti az Ipartestületet céljai elérésében; - a pártoló tagság a közgyűlés határozatával jön létre; - a pártoló tagság az Ipartestületben rendes tagsági jogokat és kötelezettségeket általában nem keletkeztet, azzal azonban, hogya pártoló tag is jogosult a közgyűlés erre meghatározott szakaszában, valamint az Ipartestület szakmai összejövetelein részt venni, ott felszólalni, javaslatot tenni; - a pártoló tag köteles az Alapszabályban és az Ipartestület további szabályzataiban foglalt rendelkezéseket betartani, és az Ipartestület érdekeivel összhangban tevékenykedni. 4.4 Tiszteletbeli tag: - a tiszteletbeli tagság a külön szabályzatban foglaltak szerint jön létre; - a tiszteletbeli tagság jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet. 4.5 A tagsági viszony megszűnik: - tag halálával; - a tag jogutód nélküli megszűnésévei; - a tag kilépésévei; - a tag kizárásával;
6 - a tag kötelező közszolgáltatási tevékenységének megszűnésévelj - az Ipartestület jogutód nélküli megszűnésévei. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. és a 4.6 A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. Az Elnökség a kilépésről a Közgyűlést annak soron következő ülésén tájékoztatja. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez benyújtott lemondó nyilatkozatával. 4.7 A Közgyűlés kizárja az Ipartestület tagjai közül - azt a tagot, aki az esedékes tagdíjat, az írásbeli felszólítást követő 30 napon belül saját hibájából nem fizeti megj - azt, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt és a közügyektől eltiltott. V. Az Ipartestület szervezete 5.1 Az Ipartestület szervei: - a Közgyűlés - az Elnökség - a számvizsgáló 5.2 A Közgyűlés (1) A Közgyűlés az Ipartestület legfőbb szerve, mely a tagok összességébőláll. (2) A Közgyűlésen a rendes tagok mindegyike egy szavazattal rendelkezik. (3) A közgyűlést az Ipartestület Elnöksége szükség szerint, de évente legalább kétszer, a naptári év első vagy második, illetve negyedik negyedévében köteles összehívni. A közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően kiküldött, a napirendi pontokat tartalmazó meghívóval kell összehívni. (4) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, továbbá ha a tagok legalább 1/3-a az ok és cél megjelölésével írásban kéri. A kérelmet az Elnök részére kell megküldeni. Az Elnökség a rendkívüli közgyűlést 30 napon belüli időpontra köteles összehívni.
7 (5) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint 2/3-a jelen van. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, úgy az azonos napirendi pontokkal 30 napon belüli - az eredeti időpontot követő legalább egy órát követő - időpontra előzetesen összehívott megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha arról, annak helyszínéről és időpontjáról a tagokat az eredeti meghívóban már előre kifejezetten tájékoztatták. (6) A rendkívüli közgyűlésen és a megismételt közgyűlésen csak az eredeti meghívóban foglalt napirendi pontok tárgyalhatók. Egyéb napirendi pont keretén belül határozathozataira nem kerülhet sor. (7) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. (8) A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges: - az Alapszabály elfogadásához, módosításához; - más társadalmi szervezettel történő egyesüléshez; - az Ipartestület feloszlásának kimondásához; - a költségvetés tárgyában hozott döntéshez. (9) A Közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja. A jelölés és a választás szabályait a "Választási Szabályzat" tartalmazza. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. (10) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az elhangzottak lényegét és a döntéseket. A hozott határozatokat évente emelkedő sorszámmal, dátum mal (.../ év) kell ellátni, melyről nyilvántartást kell vezetni. A jegyzőkönyvet, a hozott határozatokat 10 évig kell megőrizni. A jegyzőkönyvet az Elnök és az ülés elején megválasztott 2 jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az aláírt jegyzőkönyvet a tagok részére 30 napon belül meg kell küldeni. (11) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály elfogadása és módosítása; b) az Ipartestület feloszlásának, más társadalmi szervezettel történő egyesülésnek a kimondása; c) tisztségviselők megválasztása és visszahívásai d) tagdíj mértékének megállapításai e) az Elnökség éves beszámolójának az elfogadása; f) az éves költségvetés és a mérlegbeszámoló elfogadása; g) döntés a tag felvételéről és a kizárásáról;
---- -------------------------------------------------------------------------------------------- 8 h) ipartestületi címek létesítése és ipartestületi díjak alapítása; i) A szervezeti és működési szabályzat, a választási szabályzat, a pénzkezelési szabályzat megalkotása; j) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 5.3 Az Elnökség (1) A közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel 5 évre, nyolctagú elnökséget, ezen belül egy elnököt, két alelnököt és öt további elnökségi tagot választ. Megbízatásukat társadalmi munkában végzik. Az elnökség tagja az lehet, aki: - a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, - magyar állampolgár, - Ipartestület rendes tagja, vagy a rendes tag törvényes képviselője. (2) A megbízatás 5 éves időtartamra (továbbiakban: ciklus) szól. Az elnökség mandátuma függetlenül az elnök és az elnökség további egyes tagjainak tényleges megválasztási időpontjától a ciklus utolsó közgyűlésén jár le. (3) Az elnökség két közgyűlés közötti időszakban - a közgyűlés kizárólagos hatásköreit kivéve- gyakorolja a közgyűlés hatáskörét, irányítja az Ipartestület működését. (4) Előterjesztésekkel és a közgyűléshez a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben. Ahol jogszabály a közgyűlés döntését kötelezővé teszi, ott az elnökség köteles az előterjesztés megtételére. (5) Az elnökségi ülést az elnök legalább 8 nappal megelőzően, napirendi pontot is tartalmazó meghívóval kell összehívni. az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja üléseit. A két elnökségi ülés között az Ipartestületet az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök- önállóan képviseli. (6) Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökség legalább 4 tagja jelen van. Döntéseit a jelenlévők egyszerű többséggel hozza meg. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az elhangzottak lényegét és a döntéseket. A hozott határozatokat évente emelkedő sorszámmal, dátummal ( / év) kell ellátni, melyről nyilvántartást kell vezetni. A jegyzőkönyvet, a hozott határozatokat 10 évig kell megőrizni. A jegyzőkönyvet az Elnök és az ülés elején megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. (7) Az elnökség szakbizottságokat hozhat létre, különösen gazdasági-jogi és műszakiiparvédelmi szakbizottságot. A bizottság tagjait az elnökség jogosult felkérni. (8) Az elnök feladatai, hatásköre: - az Ipartestület tevékenységének irányítása, általános képviselete;
9 - közgyűlés összehívása és levezetése; - összehívja, vezeti az elnökség üléseit; - irányítja az elnökség munkáját; - az Ipartestületet önállóan képviseli; - az Ipartestület tagjairól tagsági nyilvántartást vezet; - az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben meghozza a szükséges intézkedéseket; - irányítja és ellenőrzi a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések végrehajtását; - kapcsolatot tart más társadalmi és érdekképviseleti szervekkel; - az Ipartestület esetleges alkalmazottjai felett munkáltatói jogkört gyakorol; - az utalványozási jogkör és a bankszámla felett való rendelkezés - önálló, cégszerű aláírással történő - gyakorlása, a pénzkezelési szabályzat előírásai szerint; - az Ipartestület gazdálkodási-vállalkozási tevékenységének felügyelete és irányítása; - intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; - ellát minden olyan feladatot, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal. 5.4 A Számvizsgáló: (1) A Közgyűlés az Ipartestület rendes tagjai sorából titkos szavazással, egyszerű többséggel négy évre számvizsgálót választ. A számvizsgáló mandátuma az elnökségével azonos időpontban szűnik meg. (2) A számvizsgáló az Ipartestület felügyelő szerve. A számvizsgáló eljárásának rendjét, a jogszabályok keretei között maga állapítja meg. (3) A számvizsgáló feladat és hatásköre: - ellenőrzi az Ipartestület működését és gazdálkodását, melynek során az elnökség tagjaitól jelentést, az Ipartestület esetleges munkavállalóitói pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá annak könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgál hat ja; - ellenőrzi a tagdíjak befizetését, a bizonylati fegyelem betartását; - számot ad a közgyűlésnek az éves pénzügyi gazdálkodásról, záradékolja az Ipartestület éves egyszerűsített mérlegét; - részt vehet az elnökségi ülésekentanácskozási joggal;
10 - köteles a közgyűlést, illetőleg az elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Ipartestület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Ipartestület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés illetőleg az elnökség döntését teszi szükségessé, továbbá ha az elnökség vagy az elnökségi tagok felelősségét megalapozó tény merült fel; - indítványára - az annak megtételétől számított harminc napon belül - a közgyűlést, illetőleg az elnökséget össze kell hívni, e határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés, illetőleg az elnökség összehívására a számvizsgáló is jogosult; - köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha a közgyűlés, illetőleg az elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg. (4) Nem lehet-számvizsgáló az a személy, aki: - nem magyar állampolgár; - a közügyek gyakorlásától el van tiltva; - az elnökség tagja; - az Ipartestülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; - az elnökség tagjainak, illetve az Ipartestülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy hozzátartozója. VI. Az Ipartestület gazdálkodása 6.1 Az Ipartestület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a közgyűlés fogad el, a tárgyévet megelőző év decemberében. 6.2 Az éves egyszerűsített mérlegbeszámolót a Közgyűlés fogadja el a tárgyévet követő május 30- ig. 6.3 Az Ipartestület bevételei: - tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés a szervezeti és működési szabályzatban állapít meg; - magán és jogi személyek támogatásai; - az Ipartestület gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei; - egyéb bevételek.
11 6.4 Az Ipartestület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az Ipartestület tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek. 6.5 Az Ipartestület vállalkozási tevékenységét a hatályos jogszabályoknak megfelelően végezheti. VII. Az Ipartestület megszűnése 7.1 Az Ipartestület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssei, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. 7.2 Az Ipartestület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Ipartestület Elnöksége jár el. Vili. Vegyes és záró rendelkezések 8.1 Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a vonatkozó, mindenkor hatályos egyéb jogszabályok az irányadóak. 8.2 Jelen módosító alapszabályt a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének közgyűlése Dunaföldváron, 2011. április 27-én a 31/2011.(IV.27.) Kgy. számú határozatával elfogadta. 8.3 Jelen alapszabály az Ipartestület korábbi az 1989-es alapításától hatályos, azóta többször módosított alapszabálya helyébe lép. Dunaföldvár, 2011. év április hó 27. nap hitelesítő hitelesítő