Zubogy Községi Önkormányzat Képviselıtestületének 7/2009./V.21./ számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról Zubogy községi Önkormányzat Képviselı-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi törvényben (továbbiakban: Sztv.) és a gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján a következı rendeletet alkotja: I. A rendelet célja, hatálya 1.. E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza - a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások - formáit, - szervezetét, - a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, - a szociális ellátásokra való jogosultság - feltételeit, valamint - érvényesítésének garanciáit. 2.. (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság a) az Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezı magyar állampolgárokat, b) bevándorlási engedéllyel rendelkezı személyeket, c) a letelepedési engedéllyel rendelkezı személyeket, d) a hontalanokat, e) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve f) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban. (2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen kiterjed az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed: a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyre, amennyiben az ellátás igénylésének
idıpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 32/B. (1) bekezdésében meghatározott idıskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (4) A rendelet hatálya kiterjed a Gyvt. 4. -ában foglalt személyekre is. II. Értelmezı rendelkezezések E rendelet alkalmazásában az Sztv. 4.. (l) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 3. III. Eljárási szabályok Az eljárás megindítása 4. (1) Az eljárás megindítása történhet: - kérelemre, illetve - hivatalból. A kérelmet az Önkormányzat Hivatalában kell elıterjeszteni. A kérelmet a szükséges dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani. (2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezı köteles a maga és közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó, az e rendeletben elıírt tartalmú igazolásokat becsatolni. (3) A kérelmezı köteles a Gyvt-ben, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) számú Kormány rendeletben elıírt jövedelmi, vagyoni viszonyairól a nyilatkozatot, igazolást benyújtani. (4) A szociális ellátások jogosultságának megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó nem vállalkozásból, illetve ıstermelıi tevékenységbıl (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelızı hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelızı tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt idıszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (5) A Gyvt. hatálya alá tartozó ellátások megállapításakor a jövedelemszámításnál irányadó idıszak ha a törvény másképp nem rendelkezik a rendszeresen mérhetı jövedelmeknél három hónap, egyéb jövedelmeknél egy év. (6) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétıl eltelt idıtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység idıtartama alapján kell kiszámítani. (7) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelızıen megszőnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszőnt. (8) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzıje hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezı életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezıt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplı jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhetı. Az ellátások megállapítása 5. (1) A szociális ellátások megállapításáról e rendeletben meghatározott kivételekkel a Képviselı-testület határozattal dönt. (2) A Képviselı-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét: - a polgármesterre ruházza. A polgármester a szociális ellátás tárgyában átruházott hatáskörében hozott döntésérıl szintén határozatot hoz. (3) A polgármester döntése ellen a Képviselı-testülethez fellebbezés nyújtható be. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása 6. (1) A pénzbeli ellátások kifizetése a 6. szerint hozott határozat alapján az önkormányzati hivatal feladata, amely további feladatként: a) az ellátások kifizetésérıl pénzügyi nyilvántartást vezet;
b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggı járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról; c) a jogosulatlanul kifizetésre került pénzbeli támogatások visszafizetését figyelemmel kíséri. 7. (1) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet elıírásai szerint történik. (2) A rendszeres pénzbeli ellátásokat házipénztárból készpénzben fizeti ki a hivatal. (3) Az eseti (pl.: temetési segély) segélyek, illetve támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkezı szerv döntését követıen legfeljebb 15 napon belül, házipénztárból, készpénzben történik. A pénzbeli ellátások ellenırzésének szabályai A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát felül kell vizsgálni: - az e rendeletben adott ellátásnál meghatározott idıközönként, illetve - szociális törvényben meghatározott esetekben - az öregségi nyugdíj legkisebb összege változását követıen valamint, - az ellátás alapjául szolgáló jövedelemváltozás miatt. 8. IV. Pénzbeli ellátások 9. Az Önkormányzat a szociális törvénybıl fakadóan a következı pénzbeli ellátásokat állapítja meg: - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély; Idıskorúak járadéka 10. (1) Az idıskorúak járadéka megállapítására az Szt. 32/B 32/D. -ok figyelembevételével a jegyzı jogosult. (2) Az idıskorúak járadéka megállapítására jogosult, a járadék folyósítás feltételeit kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Aktív korúak ellátása 11.
(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyzı állapítja meg az Szt. 33-37/G. -ok figyelembevételével. (2) Az aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálatára a 7.. (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerően alkalmazni. 12. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az ellátásban részesülı személy a Rudabánya szociális szolgáltató Központtal (Rudabánya, Petıfi út 3.sz.) együttmőködni köteles. (2) Az együttmőködés keretében a nem foglalkoztatott személy köteles a) az együttmőködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétetni magát, és b) a beilleszkedést segítı programról írásban megállapodni az együttmőködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíteni a beilleszkedését segítı programban foglaltakat. (3) A beilleszkedést segítı programok típusai: a) egyéni képességeket fejlesztı, életmódot formáló, egyéni foglalkozásokon való részvétel, b) a nem foglalkoztatott személy helyzetét javító csoportfoglalkozásokon és tanácsadásokon való részvétel, 13. (1) A polgármesteri hivatal a kérelmezıt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja - az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeirıl, valamint - az együttmőködésre kijelölt szervek megnevezésérıl, elérhetıségérıl. (2) A rendelkezésre állási támogatásban részesülı személy köteles a) a rendelkezésre állási támogatás megállapításáról szóló határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Kirendeltségével kérni az álláskeresıként történı nyilvántartásba vételt. b) teljesíteni az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat c) közfoglalkoztatásban részt venni d) az Szt. 35. (4) bek. szerinti feltételek alapján képzésben részt venni (3) Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Kirendeltsége a rendelkezésre állási támogatásban részesülı személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodóan- elıírhatja a Rudabányai Szociális Szolgáltató Központtal való együtt mőködést (4) A rendszeres szociális segélyben részesülı nem foglalkoztatott személy köteles,
a) a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül a Rudabányai Szociális Szolgáltató Központnál megjelenni és ott nyilvántartásba vétetni magát, b) a nyilvántartásba vételtıl számított 60 napon belül a beilleszkedést segítı programról írásban megállapodni, c) teljesíteni a beilleszkedést segítı programban foglalt kötelezettségeket, 14. (1) A polgármesteri hivatal a Rudabányai Szociális Szolgáltató Központ számára a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatot a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 8 munkanapon belül megküldi. (2) A Szociális Szolgáltató Központ ellenırzi, hogy a hivatal által megküldött rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a 13. (4) bekezdés a) pontja szerinti határidıre nyilvántartásba vetette-e magát. (3) Ha a segélyezett nem tesz eleget a 13. (4) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségének, a Szociális Szolgáltató Központ a határidı lejártát követı 5 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezettet nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére. (4) Ha a segélyezett a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétıl számított 5 munkanapon belül nem tesz eleget, a Szociális Szolgáltató Központ tájékoztatja a jegyzıt arról, hogy a segélyezett együttmőködési kötelezettségét megszegte. (5) Az együttmőködési kötelezettség megszegésének minısül az (4) bekezdésben foglaltakon túl, ha a segélyezett a beilleszkedést segítı programban foglalt kötelezettségeit nem teljesíti. (6) Az együttmőködésre kijelölt szerv - a megjelent kérelmezıt nyilvántartásba veszi, - a nyilvántartásba vételt követıen tájékoztatja: - a beilleszkedést segítı program elıkészítésének menetérıl, - a beilleszkedést segítı programok típusairól, - az együttmőködési szabályokról való megállapodási kötelezettségrıl, - kidolgozza a segélyben részesülı személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítı programot, - a beilleszkedési programról a segélyben részesülı személlyel írásban megállapodást köt, - folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elısegítı programban foglaltak betartását, - legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges a nem foglalkoztatott személy bevonásával módosítja a programot.
(7) Az együttmőködésre kijelölt szerv a. jelzi a jegyzınek, ha a nem foglalkoztatott személy együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget, b. megküldi a jegyzınek a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról. 15. A beilleszkedést segítı programok típusai a) kapcsolattartás az együttmőködésre kijelölt szervvel és munkába állást segítı szervezetekkel (álláskeresık klubja), b) egyéni képességeket fejlesztı foglalkozásokon való részvétel, c) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel, - az életvezetési képesség megırzését és javítását célzó: - egyént (és családját) érintı személyes megbeszélések, és - csoportos foglalkozások, - a különbözı problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató elıadásokon (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.), - alapvetı személyi higiénia kialakítása, - segélyben részesülı lakókörnyezetének rendben tartása, d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelı oktatásban, képzésben történı részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az elsı szakképesítés megszerzésére, e) munkavégzésre történı felkészülési programban való részvétel, f) munkalehetıség felajánlása, g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresıként történı nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttmőködés, e) munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történı rendszeres érdeklıdés, jelentkezés. 16. (1) Az együttmőködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítı programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttmőködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetıségekrıl pl.: - családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól, - a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, - a munkaügyi központok képzéseirıl stb. (2) Az együttmőködésre köteles szerv egyidejőleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítı programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (3) A beilleszkedést segítı programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell: - program tartalmát, - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmő legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul
meg (ennek érdekében célszerő meghatározni a kötelezettség rendjét, idıtartamát, mértékét), - azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttmőködési kötelezettség megszegését jelentik. 17. (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátásra való jogosultságát megállapítottál a Sztv. 37/B. -ban foglaltak szerinti kivétellel közfoglalkoztatásban vesz részt. (2) A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. (3) A települési önkormányzat a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából egyéves idıtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. Lakásfenntartási támogatás 18. (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) A települési önkormányzat Képviselı-testülete az arra jogosultak részére az Sztv. 38.. (1)-(8) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási lehetıségek közül a normatív lakásfenntartási támogatást biztosítja. (3) A normatív lakásfenntartási támogatások nyújtása az Sztv. 38.-39. -aiban foglaltak alapján történik. (4) A lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. Ápolási díj 19. (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) Az Önkormányzat az Sztv. 43/B. -ban meghatározott ápolási díjat nem állapít meg.
Átmeneti segély 20. (1) Az Önkormányzat polgármestere a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) Elsısorban azokat a személyeket indokolt átmenetis segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Átmenti segélyben lehet részesíteni azt a személyt - akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíjat, - egyedül élı esetén az egy fıre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíj 150 %-át nem haladja meg. (4) Ugyanaz a személy egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal részesülhet átmeneti segélyben. 21. (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmezı és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkezı és pályakezdı személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. (2) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a) a kérelmezı életmódja, életvitele arra enged következtetni és b) a jegyzı által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmezı a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani. (3) A (2) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás formái jellemzıen a következık lehetnek: - a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvetı élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány, vagy tüzelıutalvány. (4) Az átmeneti segély megállapítását követıen a természetbeni ellátás jogosult számára történı biztosításáról, az ellátás megszervezésérıl a jegyzı gondoskodik.
Temetési segély 22. (1) Az önkormányzat polgármestere temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetései költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy fıre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, b) aki a hadigondozásról szóló 1994.évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült. (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezınek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (4) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 100.000.-Ft (5) A temetési segély összege: 10.000.-Ft V. Természetben nyújtott szociális ellátások 23. (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkezı szerv /hatáskör átruházás esetén személy/ döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló támogatás. 24. Az Önkormányzat a következı természetbe nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg: a) pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatóak: - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély b) jellegükbıl fakadóan természetbeni ellátások: - közgyógyellátás
Köztemetés 25. (1) A polgármester a halálesetrıl való tudomásszerzést követı 30 napon belül gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történı eltemettetésérıl, ha - nincs vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy - az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik. (2) A polgármester jogosult és egyben köteles mindazokat az intézkedéseket megtenni, amelyek a szociális törvény 48. (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján szükségessé válhatnak. Közgyógyellátás 26. Az Önkormányzat az Sztv. 50. (3) bekezdésében foglalt jogosultságot illetve méltányosságot nem állapít meg. VI. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 27. Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következı alapellátási formákat: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés. Szociális étkeztetés 28. (1) Az Önkormányzat a szociális alapellátások körében szociális étkeztetést biztosít. Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorult az, a. akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíj 150 %-át, b. egyedül élı esetén az egy fıre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíj 200 %-át nem haladja meg. (2) A szociális étkeztetés intézményi térítési díja szociálisan rászorultak esetén 360.- Ft/adag, az étel helyben történı elfogyasztása esetén. Lakáson történı étkeztetés esetén 385.-Ft/adag, melybıl a kiszállítás díja 25.-Ft/adag. A személyi térítési díj megállapításához az önkormányzat 1.számú mellékletében meghatározott kedvezményeket biztosítja.
(3) Nem szociálisan rászorult étkeztetés esetén az intézményi térítési díj 400 Ft/adag, az étel helyben történı elfogyasztása esetén. Lakáson történı étkeztetés esetén 425 Ft/adag, melybıl a kiszállítás díja 25.-Ft/adag. Házi segítségnyújtás 29. (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végzı személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történı ellátást. (4) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás feladatait a Rudabányai Szociális Szolgáltató Központtal kötött megállapodás alapján biztosítja. (5) A házi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatás térítésmentes Családsegítés 30. (1) Az Önkormányzat a szociális alapellátások körében családsegítést biztosít az Sztv. 64. -ában meghatározott rászorulóknak az abban foglalt feltételek alapján (2) A feladat ellátását a Rudabányai Szociális Szolgáltató Központ keretében biztosítja. VII. Gyermekvédelmi ellátások 31. (1) A gyermekvédelem helyi szabályozása a közigazgatási területen élı a Gyvt. 4. - ában foglalt személyekre terjed ki. (2) A gyermekek védelme a gyermek családban történı nevelkedésének elısegítése, veszélyeztetettségének megelızésére és megszüntetésére, valamint a szülıi vagy más
hozzátartozó gondolkodásból kikerülı gyermek helyettesítı védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (3) A gyermek védelmét pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a vonatkozó jogszabályban meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Rendkívüli gyermekvédelemi támogatás 32. (1) A települési önkormányzat képviselı-testülete a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti, ha a gyermeket gondozó család idıszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe kerül. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás legkisebb összege esetenként 2.000.-Ft, mely természetben is megállapítható, mely az alábbi formában nyújtható: - gyermekintézmények étkezési térítési díjának, - tankönyv-, tanszer-, tandíj kifizetésének, - egészségügyi szolgáltatásért fizetendı térítési díjának átvállalása címén. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 33. Az Önkormányzat a következı gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a.) gyermekjóléti szolgálat, b.) gyermekek napközbeni ellátások keretében: óvoda iskolai menza. Gyermekjóléti szolgálat 34. (1) Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Rudabányai Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja. (2) A gyermekjóléti szolgálat térítés mentes. A szolgáltatás a szülı, más törvényes képviselı kérelmére, illetve a Gyvt. 17.. (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyzı a gyámhivatal vagy bármely állampolgár gyermek veszélyeztetettségére utaló jelzése alapján végzi. A kérelmet elıterjeszteni, illetve jelzést tenni közvetlenül a családgondozónál lehet. (3) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40 -ai határozzák meg.
Gyermekek napközbeni ellátása 35. Az Önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41.. (3) bekezdése alapján a gyermekek életkorának megfelelıen az óvodában és az iskolai foglalkozásokon biztosítja. VIII. Hatályba léptetı, vegyes és záró rendelkezések 36. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az ügyfélre kedvezıbb, a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, a gyermekvédelmi törvény, valamint a végrehajtásukra kiadott rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti az Önkormányzati Képviselı-testületének 10/2005. (X.28.) számú rendelete, valamint az azt módosító 6/2006.(IV.14.), 16/2006.(XII.29.), 9/2007.(IX.14.) és a 10/2007.(XI.27.) számú rendeletek. Zubogy,2009.május 20. Pozsgai Viktor Polgármester Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem. Zubogy,2009.május 21. Venczel Andrea körjegyzı Venczel Andrea körjegyzı