2008. november 22 30.
22 Sz 23 V 24 H 25 K 26 Sz 27 Cs 28 P 29 Sz 30 V Ho an éltem túl a világvégét? Catalin Mitulescu, 2006 19.00 Cristian Mungiu, 2007 18.30 21.00 A többi néma csend Nae Caran l, 2007 17.30 Román rövid lmek 19.00 Virágok hídja Thomas Ciulei, 2008 19.00 4 hónap, 3 hét, 2 nap Cristian Mungiu, 2007 21.00 4 32 hónap, hét, nap Forradalmárok Corneliu Porumboiu, 2006 19.00 Kerekasztalbeszélgetés a román lmrõl 21.00 Forradalmárok Corneliu Porumboiu, 2006
2008. november 22 30. Grand Café, Szeged A Román Kulturális Intézet támogatásával A mai román lm rohanvást halad fölfelé, ezt szerte Európában is je zik, díjakkal honorálják. Ez nekünk, ma ar szellemi munkásoknak kedvezõ fejlemény. A kultúra ege alatt nem vérre me a verseny. Dolgozhatunk és dolgozunk is e ütt, tanulunk e mástól, Ady és József Attila történeti belátásait mélyebben megértve, oldódhatnak sok évszázados rossz történelmi beidegzõdéseink, elõítéleteink. (Dániel Ferenc: Román új hullám. In: Filmvilág, 2008/01) November 28., 19 óra Kerekasztal-beszélgetés a román lmrõl Résztvevõk: Tóth Orsolya, a kolozsvári Filmtett címû mozgóképes lap szerkesztõje, a budapesti Román Kulturális Intézet és a Grand Café munkatársai Érdekel bennünket az új román lm otthoni és nemzetközi sikereinek mibenléte, titka, s az is, ho milyen kulturális kontextusban születnek ezek az alkotások. Beszélünk arról, ho milyen irányok léteznek a román lmmûvészetben, s ho milyen a lmkészítés támogatási rendszere. S ho áll a generációs kérdés? Szó esik majd az erdélyi lmes mûhelyekrõl, a ma ar nyelven megjelenõ lmes szakfolyóiratról, a Filmtettrõl, az erdélyi és a romániai lmes fesztiválokról. Megkérdezzük azt is, ho vannak-e plazák Romániában, s ho létezik-e art-mozi hálózat.
Román táj, román ecsettel (a kibeszélhetõ múlt) November 22 23., 21 óra Ho an éltem túl a világvégét? (Cum mi-am petrecut sfarsitul lumii) színes, feliratos, román francia lmdráma, 2006, 101Î, rendezte: Catalin Mitulescu, írta: Catalin Mitulescu és Andreea Valean, kép: Marius Panduru, zene: Alexander Balanescu, szereplõk: Dorotheea Petre (Eva), Mircea Diaconu (Grigore), Carmen Ungureanu (Maria), Jean Constantin (Florica), Ionut Becheru Cannes, 2006: a legjobb nõi alakítás (Dorotheea Petre) Catalin Mitulescunak, a Ho an éltem túl a világvégét? rendezõjének nem kellett messzire mennie, ho a román és kelet-európai lmes ha ományok közül a lehetõ legépületesebbet, a történelmi alulnézetbõl mutatott kisvilág gesztusait részletezõ pontossággal visszaadja. Beleszámítva a Ceausescu-éra összeomlása óta eltelt másfél évtizednyi idõt is. A lm vezetõ színésznõje: Dorotheea Petre Cannes-ban nyert díjat, amelyet kamaszosan életszerû játékával igazán megérdemelt. A sztoriban maguknak helyet követelõ kissrácok, köztük a fõhõsnõ ördöngös öccse többet is érdemelne. Játékuk több mint mesterség. Belõlük, kortól függetlenül, hiányzik a civilizációs va históriai önkontroll. Amíg a felnõttek, a na ok szenvednek, törekednek, álcázzák érzelmeiket, i ekeznek a világvégében is létezni, ezek a lurkók önfeledten ûlölik a na Conductort, a erekek, könyörgöm, akasszuk fel! szenvedélye lobog bennük, s cselekednének is, ha lenne hozzá eszköztáruk. ( ) A mai román lm rohanvást halad fölfelé, ezt szerte Európában is je zik, díjakkal honorálják. Ez nekünk, ma ar szellemi munkásoknak kedvezõ fejlemény. A kultúra ege alatt nem vérre me a verseny. Dolgozhatunk és dolgozunk is e ütt, tanulunk e mástól, Ady és József Attila történeti belátásait mélyebben megértve, oldódhatnak sok évszázados rossz történelmi beidegzõdéseink, elõítéleteink. (Dániel Ferenc: Román új hullám. A Conductor árnya. In: Filmvilág, 2008/01) 2
3
November 24 26., 30., 19 óra 4 hónap, 3 hét és 2 nap (4 luni, 3 saptamani si 2 zile) színes, feliratos, román lm, 2007, 113Î, írta és rendezte: Cristian Mungiu, kép: Oleg Mutu, szereplõk: Anamaria Marinca (Otilia), Laura Vasiliu (Gabita), Vlad Ivanov (Pepe), Alexandru Potocean (Adi) A Mesék az Aranykorból tervezett trilógia darabja 2007 Európai Film-díj: a legjobb lm 2007 Európai Film-díj: a legjobb rendezõ (Cristian Mungiu) 2007 Európai Film-jelölés: a legjobb színésznõ (Anamaria Marinca) 2007 Európai Film-jelölés: legjobb forgatókönyv (Cristian Mungiu) 2008 Golden Globe-jelölés: a legjobb idegen nyelvû lm Minden idõk legna obb legalábbis a világhír és szakmai elismerés tekintetében legjelentõsebb román lmsikere kapcsán sok szó esett az 1990 után indult atal román lmes generáció(k) utóbbi években tapasztalt európai diadalútjáról, arról a kulturális és kultúrpolitikai kontextusról, amely lehetõvé tette e rendkívül termékeny és kreatív szellemi közeg létrejöttét, majd fokozatos nemzetközi expanzióját. Mindez teljesen érthetõ, hiszen Cristian Mungiu nem aÿéle magányos, kívülálló mûvész, cannes-i Aranypálmája mondhatni logikusan illeszkedik abba a folyamatba, amely a posztdecembristák fellépésével a kortárs román lm elemreméltó tematikai és stiláris megújulásához, vérfrissítéséhez vezetett. A 4 hónap, 3 hét és 2 nap leginkább talán Mitulescu va Porumboiu hasonló témájú, de teljesen más regiszterben megszólaló opusaival rokonítható, ami a kommunista múlt, Ceausescu Romániájának ma is kibeszéletlen, feldolgozatlan problémái, tabutémái iránti fogékonyságot illeti. Mungiu lmjének középpontjában két e etemista lány áll, Gabita és Otilia elõbbi épp kétségbeesetten próbálja eltüntetni e szerelmi felhevülésbõl fakadó baleset törvénytelen ümölcsét. Otilia a talpraesettebb, a problémamegoldó alkat: baráti szolidaritásból õ teremti meg az abortuszhoz szükséges körülményeket, szobát bérel e szállodában, e eztet a mûveletet végrehajtani hivatott Bebe úrral (micsoda ironikus, beszélõ név!), és a történet adott pontján szinte valószínûtlen áldozatot hoz barátnõjéért. Mondanánk, ho mindez a kommunista rendszer sokunk által még megélt és ismert díszletei között; ám Mungiu (és alkotótársa, a kiváló Oleg Mutu operatõr) e ik na erénye éppen az, ho a két lány körül felépített lmi világ a legkevésbé sem díszletszerû, hanem pontosan olyan, amilyenben ez a történet lejátszódhat. (Papp Attila Zsolt: Fojtott visszaszámlálás. Cristian Mungiu: 4 hónap, 3 hét és 2 nap. In: www. lmtett.ro) 4
5
A 4, 3, 2 apró novellák füzéreként is felfogható (A kollégium; Mr. Bebe; Otilia és Adi; A tarisznya; A vacsora). Az elbeszélés fejezetrõl fejezetre bontja ki Otilia drámáját, aho an Godard Nana történetét az Éli az életét címû lmben, csak Mungiu nem alkalmaz fejezetcímeket. ( ) A lmben naturalista elemek keverednek a rendezõ által realizmusként de niált elbeszélésmóddal, és a dokumentarizmus je ei is felfedezhetõk. A kamera két dolgot csinál; va árnyékként követi Otiliát, fut vele, mint a doku lmesek kamerája (vállra helyezett géppel, még csak nem is steadycam-mel), va tablószerûen, mozdulatlanul e helyben áll hosszú percekig, mintha csak bekapcsolva felejtették volna, amikor az asztalra tették. A hosszú beállítások többsége tényleg asztal-magasságra van komponálva, ezért a szereplõk kiemelkednek, kilógnak, kimennek a képkivágatból. A statikus beállítások és a szaladó kamera képileg is kontrasztot teremt, ami dramaturgiai funkcióval bír. A lm elõtt még élt bennem a mi, kelet-európaiak elképzelés, amit az elsõ képsorok ismerõs világa megerõsített. Lepukkant kollégium, a diákok mindennel seftelnek: dezodorral, cigivel, szappannal, ma arországi fogamzásgátlóval, bármivel. A szocreál szállodabelsõk, a zárlatosan pattogó neoncsõ, a linóleum, a táncdalfesztiválos-lakodalmas zene, a tekerõs telefon ismerõsek voltak, de aho haladtunk elõre a történetben, rájöttem, ho ennek a világnak csak a díszletei ismerõsek, a megaláztatás és kiszolgáltatottság bu rai idegenül mélyek. Mungiu a sajtótájékoztatón Kafkát említette, mint aki a régió irodalmából a legna- obb hatással volt rá. Valóban, a történet kafkai, számunkra abszurd, a szomszédos ország lakói számára a nyolcvanas évek végének realitása. (Gorácz Anikó. In: www.ma ar. lm.hu) Azért választottam ezt a történetet és ezt a nézõpontot, mert személyesen ismerem azt a két nõt, akik akkor abban a szobában tartózkodtak. Minden pontosan í történt, aho an a lmben látható, én csak a szobán kívüli történéseket írtam hozzá, a motivációkat tettem világosabbá, és kicsit strukturáltam a történéseket. Számomra a legérdekesebb tanulság az, ho ha az embernek a személyes szabadságáért kell küzdenie, akkor el sem lát a probléma erkölcsi vetületéig. (Csillag Márton Mesterházi Lili: beszélgetés Cristian Mungiuval. In: Filmvilág, 2007/8) 6
7
November 27., 29 30., 21 óra Forradalmárok (A fost sau n-a fost?) színes feliratos román lmdráma, 2006, 89Î, írta és rendezte: Corneliu Porumboiu, kép: Marius Panduru, zene: szereplõk: Mircea Andreescu (Piscoci), Teo Corban (Virgil Jderescu), Ion Sapdaru (Manescu), Luminita Gheorghiu (Doamna Manescu), Cristina Ciofu (Vali) December 22-e van. 16 év telt el a romániai forradalom óta. Piscoci úr nyugdíjas és arra készül, ezúttal is e edül tölti a Karácsonyt. Ám a sors mást akar. Piscocinak két társa is akad, akikkel e ütt arra a kérdésre keresi a választ: Valóban volt forradalom Romániában? Az 1989-es forradalom ironikus újramesélése. A lm és rendezõje, Corneliu Porumboiu a 2006-os Cannes-i Filmfesztiválon Arany Kamera díjat kapott, s elnyerte az Europa Cinemas díját is A 2006-os Transsylvania Nemzetközi Filmfesztiválon a lm elnyerte a Közönség díját, a Legjobb Román Film díját és a Transsylvania Trófeát is. Napjaink málló vakolatú, savanyú szagú, Bukarest-közeli kisvárosában még mindig kísért a kenyeret, benzint je re adó Ceausescu-éra nihilista rémképe. Sötét utcák, sarokfenyõvel kiegészülõ koszlott lakásbelsõk, durranó petárdák, karácsony hajrája. A 89-ben megdöntött diktatúra óta a helyét keresi az önértékeléssel hadilábon álló, ám a laposüveggel baráti viszonyt ápoló történelemtanár, a ga i tévésztár és a körülöttük sertepertélõ, mûszálas otthonkás vászoncselédek, az e kori kommunista társadalom resztlije. Mézes sütemény, advent öröme helyett a 17 évvel ezelõtti vidéki forradalom megfejthetetlen részletei, annak lehangoló emlékfoszlányai mardossák kisembereink lelkivilágát a kábeltelevízióban, élõ e enesben. Az elcseszett ünnepi mûsort a Most akkor volt forradalom va nem? gondolatisága járja át. ( ) Az ü esen letompított történelmi eseményeknek, az abszurd fordulatoknak köszönhetõen ezt a sminkeletlen, karakterdús produkciót zsánerének megfelelõ komolytalansággal tessék kezelni, és legalább annyira örüljenek neki, mint a fa alá rejtett NDK turmixgépnek. (Kostyál Andrea. In: www.mozinet.hu) 8
9
A román Grißth emlékezete November 27., 18.30 óra A többi néma csend (Restul e tacere/the Rest is Silence) színes, román francia német történelmi dráma, 2007, 146Î, rendezte: Nae Caran l, szereplõk: Marius Florea Vizante (Grig), Ovidiu Niculescu (Leon), Mirela Zeta (Emilia), Valentin Popescu (Catargiu), Silviu Biris (Raoul) 1912-ben Grigore Brezianu román rendezõ a dúsgazdag földbirtokosszínházigazgató Leon Popescu anyagi hátterével akár producernek is mondhatnánk elkészítette az A függetlenségi háború címû lmet, amelyben a lehetõ leghívebben próbálták bemutatni az 1877-es eseményeket, Románia függetlenségi harcát a török birodalommal szemben. A kétórás produkció a korban még teljesen szokatlan és ismeretlen, Grißth monumentális alkotásaira is még éveket kell várnia az amerikai publikumnak. Nae Caran l aki már 1988-ban elkészítette a lm forgatókönyvének elsõ vázlatait alkotása ennek a történelmileg is jelentõs lmnek a lmje. A korábbi alkotásaival Aszfalt tangó, Filantrópia, ava emberbaráti szeretet na szakmai sikereket elérõ rendezõ mûve az elmúlt évek román lmjeivel szemben, melyek kortárs történeteket mesélnek a mai román hétköznapokról, na szabású kosztümös alkotás, mely a valós eseményeket és karaktereket noman átírva, de a 20. század elejének hangulatát hûen visszaadva mesél múltról, jelenrõl és jövõrõl. Nae Caran l közel húsz éve készül erre a lmre, na jából azóta, amióta elolvasta apja, a lmtörténész Tudor Caran l In cautarea lmului pierdut (Az elveszett lm keresése) címû könyvét. Azóta akar lmet forgatni az 1910-es évek Bukarestjérõl, a román mozi elsõ éveirõl, az elsõ hazai történelmi szuperprodukció, va is az Independenta Romaniei (Románia függetlensége) születésének körülményeirõl. 10
Caran l lmje is szuperprodukció lett, közel két és fél millió eurós költségvetésével minden idõk legdrágább román lmje. Éppen ezért elég meglepõ, ho a párizsi jelenetben (amikor a lm atal alkotói Párizsba utaznak a lmkópia elõhívása végett) a lm hirtelen átvált animációba, abból sem a legötletesebb fajtába. Ú látszik, a századelõ Párizsát vászonra lehelni már nem volt elég a pénz. Ezt a kis, de nem elhanyagolható zökkenõt leszámítva viszont végre nem fapados román kosztümös lmet láttam: amikor századelõs bukaresti utcakép tárul elénk, van elég konïis, automobil, kosztüm, ha csatajelenet, akkor van tengersok katona, e enruha, korabeli á ú, ú, aho az ember e tengerentúli kosztümös produkciónál megszokta. E ötletes, humoros, mûvelt lmet láttam, amely formailag közönség lm, témájából, akran szubtilis humorából adódóan viszont a mûvész lm-rajongóknak is megfelelõ táplálék. A képek Marius Panduru (Cum mi-am petrecut sfarsitul lumii) operatõr munkáját dicsérik, a díszletek és a kosztümök Calin Papura (Terminus Paradis), valamint Doina Levintza (Orient Express) érdeme. (Zágoni Balázs: Én uralkodom, felség! Nae Caran l: Restul e tacere (A többi néma csönd) In: Filmtett) 11
12
Ha mindenáron realista jelenetet szerettem volna, nyugodtan használhattam volna a párizsi utcát, amit már alkalmaztam a párizsi külsõ jelenetnél, ott is állhattak volna prostituáltak, mint az animációs montázsrészben. Forgathattunk volna e kabarészínház színpadán, ahol kánkánoztak volna a táncoslányok, nem kellett volna ehhez e enesen a Moulin Rouge-ból hozni a lányokat. U anilyen e szerû lett volna e század eleji bordélyszobát létrehozni díszletben, tehát nem jelentett volna gondot Párizst létrehozni Bukarestben. De sokkal érdekesebbnek, plasztikusabbnak és szebbnek tûnt, ho ez e fajta intermezzo szerepét töltse be a lmben, e fajta vége az elsõ résznek, kezdõdik a második rész le en, ami e részt respiro a nézõ számára, szünet, közjáték, ami után apránként megváltozik a lm hangulata. Az animációs részig pozitív a történet, a szereplõk fejlõdnek, az energiamennyiség sokasodik és a századfordulóra jellemzõ mérhetetlen optimizmus tölt el mindenkit. Az animáció után megváltoznak a viszonyok, a szereplõk közé lép az ördög. Közbejön a csalódottság, az árulás, az ellenszenv és végül a bosszú. ( ) A dokumentálódás addig tartott, ameddig a lm elõkészítése, és részlegekre volt osztva: a díszletosztály utánajárt a korabeli díszleteknek, a jelmezosztály dokumentálódott a ruhákat és jelmezeket illetõleg, a rendezõi osztály pedig fölvette a kapcsolatot néhány hadi tanácsadóval, ho megtudjuk milyenek voltak az e enruhák, milyenek voltak az utasítások és minden e éb, ami szükséges a lm világához; az elõkészítés mindenestõl na jából 3 hónapba telt. Többek között a zenei irányzatokkal is külön kellett foglalkozni, ho megtudjuk, mit játszhattak akkoriban e operettszínházban, ho világították meg a színpadot, ho an a nézõteret. Egész odáig terjedt a kutatásunk, ho még azt is tudtuk, melyek voltak a városi közlekedési vállalatok vitái, hiszen akkoriban jelentek meg az árammal mûködõ villamosok és még használatban voltak a ló által vontatott villamosok sok ilyesminek néztünk utána. (In: Na Boglárka: Beszélgetés Nae Caran llal, a Restul e tacere (A többi néma csend) címû lm rendezõjével) 13
Román DOCU November 29., 19 óra Virágok hídja (Podul de Ïori/The Flower Bridge) színes, román német dokumentum lm, 2008, 87Î, rendezte: Thomas Ciulei Mediawave 2008: fõdíj Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál: a legjobb román lm díja Cinema de Reel Fesztivál: Prix des Bibliotheques Go East Fesztivál, Wiesbaden: fõdíj E moldvai faluban Costica e edül neveli a három erekét, miközben édesanyjuk Olaszországban dolgozik. A telefonok és a családnak küldöttcsomagok azonban nem tudják pótolni az anya fájó hiányát. A hétköznapok azonban nem csak szomorúsággal telnek, pedig az ideális erekkortól na on távol áll a három erek élete. A humor bemutatása azonban nem feledheti, ho a premodern körülmények közt élõ család mindennapi küzdelemben áll a természettel és a megváltozott társadalmi viszonyokkal. A dokumentum lm e e re komolyabb társadalmi jelenséget mutat be: az intenzív gazdasági változásokat, amelyek Románia bizonyos vidékein alapjaiban rengetik meg a családi struktúrákat. Ciulei, az e ik legtehetségesebb európai dokumentum lmes lmje önyörû színekkel mesél e kesernyés élet mindennapjairól. (In: www.urania-nf.hu) 14
15
November 28., 17.30 óra Román Rövid Nehéz élet (La drumul mare) színes, román rövid lm, 20Î, rendezte: Gabriel Sarbu, szereplõk: Claudia Prec, Gabriel Spahiu, Andi Vasluianu Angersi Premier Plans Filmfesztivál: különdíj, közönségdíj E forgalmi dugó eseményei. E ú megtámad e autóban rekedt nõt és megpróbálja ellopni a hátizsákját. E közeli rendõrautóból észreveszik a út a nõ gépkocsijában. 16
Stefan színes, román rövid lm, 13Î, rendezte: Stanca Radu, szereplõ: Mihai Constantin Cinemaiubit Fesztivál, Bukarest: fõdíj E kis ú története, akit betegsége ellenére arra kényszerítenek, ho Stefan cel Mare uralkodó szerepét játssza el az iskolai ünnepségen. Florin Piersic Jr. Velence (Venetia) színes, román rövid lm, 8Î, rendezte: Florin Piersic Jr., szereplõ: Virgil Popovici E végtelenül udvarias idõs úr utazási elõkészületei, akit teljesen semmibe vesz a légitársaság. A századunkban már nem létezõ illedelmes beszéd eltûnésének tanmeséje. 17
Hullámok (Valuri/Waves) színes, román francia rövid lm, 16Î, rendezte: Adrian Sitaru, szereplõk: Karen Wallet, Clara Voda, Vlad Voda, Sergiu Costache Aspeni Rövid lmfesztivál: a legjobb lm és a legjobb operatõr díja Drezdai Filmfesztivál: a legjobb rövid lm díja Las Palmasi Filmfesztivál: a legjobb rövid lm díja Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál: a legjobb rövid lm díja Szarajevói Filmfesztivál: a legjobb rövid lm díja E na on szép nyugati höl megkér e roma út, ho vi ázzon a erekére, amíg õ úszóleckéket vesz e nõs fér tõl, akivel Ïörtölni szeretne. 18
Lépcsõház (Interior/Scara de bloc) színes, román rövid lm, 16Î, rendezte: Ciprian Alexandrescu, szereplõk: Simona Ghita, Vlad Ivanov, Cristi Olesher, Ion Puican Lisszaboni Nemzetközi Független lmes Fesztivál: különdíj E történet, ami bárki életében megtörténhet. E haláleset láncreakciót indít el. E valós történeten alapuló szatíra a világról, amelyben élünk. 19
Hanno Höfer Humanitárius segély (Ajutoare umanitare/humanitarian Aid) román rövid lm, 17Î, rendezte: Hanno Höfer, szereplõk: Ernesto Bianchi, Richard Bovnoczki, Catalin Neagu, Ion Fiscuteanu Cottbus-i Filmfesztival: a legjobb rövid lm díja Clermont Ferrand-i Filmfesztivál: a Canal+ díja Három nyugati atal érkezik Romániába segélyt osztani. A he i falu lakói örömmel látják õket, de a hatóság mohósága mindent tönkretesz. A lm ábrázolásmódja e szerre humoros és ellentmondásos. Keserû komédia. 20
Szeged, Deák Ferenc u. 18. Telefon: (62) 420 578 www.grandcafe.szeged.hu Ho an éltem túl a világvégét?