A SZÉKESFEHÉRVÁRI VÁCI MIHÁLY IPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A SZÉKESFEHÉRVÁRI VÁCI MIHÁLY IPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013. március 27.

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 1. Általános rendelkezések... 4 1.1 Az SZMSZ célja... 4 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 4 1.2. Az intézmény tevékenységei... 4 2. MŰKÖDÉS RENDJE... 11 VEZETŐI MUNKA RENDJE... 15 3.1. A vezetők közötti feladatmegosztás, munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök... 15 3.2. Az aláírási jogok szabályai... 18 3.3. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje... 18 3.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 18 KAPCSOLATTARTÁS RENDJE... 19 4.1. Belső kapcsolattartás rendje... 19 4.2. Külső kapcsolattartás rendje... 20 ELJÁRÁS RENDEK... 21 5.1. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 21 5.2. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend... 22 A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 22 A tanulói hiányzás igazolása... 22 A tanulói késések kezelési rendje... 23 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 23 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények... 24 5.3. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 28 5.4. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 29 5.5. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 29

5.6. Mindazokat a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.... 29 HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 29 6.1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök... 29 6.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések... 29 6.3. Azok az ügyek, amelyekben a szülői közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel... 30 6.4. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája, időkeretei... 30 6.5. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata... 31 ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 33 Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása felügyelete... 33 A Fenntartó által létrehozott Igazgatói levelező listán érkező leveleket, információkat és utasításokat az igazgató kinyomtatja, az iskola titkárnak átadja, és a továbbiakban beérkező levélként kell kezelni.... 34

BEVEZETÉS Intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése név: Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és és Kollégium székhely: 8000 Székesfehérvár Berényi út 105 telephely: nincs Az alapítás időpontja: 1970 OM azonosító: 030219 Adóalanyiság: nem adóalany Adószám: nem rendelkezik vele Bankszámlaszám nem rendelkezik vele Intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Intézmény működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1. Általános rendelkezések 1.1 Az SZMSZ célja Az intézmény egyik alapdokumentuma, amely rögzíti az iskola működésének törvényekben rögzített előírásait és minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése által készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013.03 27.-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 1.2. Az intézmény tevékenységei Általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik. E célból az intézmény az alábbi állami feladatként ellátandó tevékenységeket végzi: 8531211 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

8531221 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 8531311 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-11. évfolyam) 8531321 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-11. évfolyam) 8532111 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 8532121 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 8532211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 8532221 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszem szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 8532241 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 8532311 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 8532321 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 8559211 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 5590111 Kollégiumi szálláshely nyújtás közoktatásban tanulók számára 5629131 Iskolai intézményi étkeztetés 5629141 Tanulók kollégiumi étkeztetése 8559311 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 8559321 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 8559371 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 9312041 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

A SZÉKESFEHÉRVÁRI VÁCI MIHÁLY IPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMA

Jogszabályok megjelölése 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény érvényben lévő paragrafusai a Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 21/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény és az azt módosító 2011. évi CLXVI. törvény 14. -a. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet, az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) és a módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) kormányrendeletek,

Szervezeti felépítés 1.3.1. Pedagógusok közössége Vezetők, vezetőség igazgató (1 fő) igazgatóhelyettesek: - műszaki (1 fő) - általános és nevelési (1 fő) - szakmai gyakorlati oktatásért felelős (1 fő) - kollégium vezető Nevelőtestület A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak. Döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörét a Knt. 70. -a határozza meg.) Szakmai munkaközösség Szakmai munkaközösséget legalább 5 (azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, szakmát, szakmacsoportot oktató, ill. azonos nevelési feladatot ellátó) pedagógus hozhat létre. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. Munkaközösségek: (száma max. 10) - magyar -történelem - idegen nyelvi - matematika-fizika - kémia földrajz testnevelés - szakmai elméleti - szakmai gyakorlati - osztályfőnöki - műszaki munkaközösség Közalkalmazotti tanács A megválasztását és a működését meghatározó általános feltételeket a Közalkalmazotti Törvény tartalmazza. Szakszervezetek Az iskolánkban nincs a reprezentatív szakszervezet. A nevelőtestület döntési jogköréből a következőket ruházza át a szakmai munkaközösségekre és az egy tanulói osztályközösséget tanító pedagógusokra: A iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók munkaközösségre vonatkozó részeinek elfogadását. Az iskola nevelő-oktató tevékenységével kapcsolatos, a munkaközösség szakirányával egyező kísérletek, kutatások indítását és értékelését. Az egy tanulói osztályközösséget tanító azon pedagógusokra, akik a fegyelmi eljárás alá vont tanulót már legalább egy éve oktatják, a tanulók egyes nem súlyos fegyelmi ügyeiben való döntést. (Más iskolába való áthelyezést vagy ennél súlyosabb döntést csak a nevelőtestület hozhat.) Az előző bekezdésben meghatározott pedagógusközösségre tanulók magasabb osztályba lépésének megállapítását és az osztályozó vizsgára bocsátásának eldöntését. Az érintett közösségek vezetői, illetve képviselői az általuk meghozott döntésekről legközelebbi nevelőtestületi értekezleten kötelesek beszámolni.

1.3.2. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak A rendszergazda, és az iskolatitkárok az igazgató irányítása mellett végzik munkájukat. Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A kollégiumvezető az ápolónő, a szakmai igazgatóhelyettes a műszaki vezető munkáját irányítja. Munkakörük leírása az igazgató vagy az általa megbízott személy feladata. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgató tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 1.3.3. Tanulók közösségei Diákkörök Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. Diákönkormányzat Az iskola diák-önkormányzati szerve a Diák-küldöttgyűlés. A tanuló-közösségeket a küldöttgyűlésen az osztályok ODB titkárai, az osztályok időszakos küldöttei és a diákkörök küldöttei képviselik. A küldöttgyűlés választja saját vezetőségét. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a működését. 1.3.4. Szülői szervezetek (közösségek) A Szülői közösség figyelemmel a Nkt. 73. -ára dönt saját működéséről, továbbá képviselői útján részt vesz az iskola feladatainak ellátásában. Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a szülői közösség működéséhez. A szülői szervezetnek véleményezési jogköre van: - az iskola pedagógiai programjával kapcsolatos kérdésekben, - a tanulók segélyezésével (pl. tankönyvsegély) kapcsolatban, - az iskolai Házirenddel kapcsolatban, - az iskola munkatervével kapcsolatban, - az SzMSz szülőkkel, illetve tanulókkal kapcsolatos pontjairól, - véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülői szervezet saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi székben. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

2. MŰKÖDÉS RENDJE 2.1 A tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Szorgalmi időszakban az iskola hétfőtől péntekig 6:00 22:00 óráig tart nyitva. A tanítás a közismereti és a szakmai elméleti tárgyakból 8:00 órakor kezdődik. A gyakorlati oktatás leghamarabb 7:00 órakor kezdődhet A kollégium pénteken 18 00 órától vasárnap 14 00 óráig zárva tart. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Csengetési rend: 0. óra 7:15 7:55 1. óra 8:00 8:45 2. óra 8:55 9:40 3. óra 9:50 10:35 4. óra 10:45 11:30 5. óra 11:40 12:25 6. óra 12:35 13:20 7. óra 13:25 14:10 8. óra 14:15 14:55 9. óra 15:00 15:40 10.óra 15:45 16:25 11.óra 16:30 17:10 12.óra 17:15 17:55 A szorgalmi idő előkészítése az augusztus 21-től 31-ig tartó időszakban történik. Ebben az időszakban kell megszervezni a különbözeti, a beszámoltató és a javítóvizsgát. A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére előzetesen kifüggesztett időpontban ügyeletet kell tartani. Az iskolában 7:00 órától az összes foglalkozás befejezéséig az iskola igazgatójának vagy helyettesei közül az egyiknek az iskolában kell tartózkodnia. A pedagógusok munkaidejét a tanítási időszakban elsősorban órarendjük határozza meg. Első órájuk előtt 10 perccel, utolsó órájuk után 10 perccel az iskolában kell tartózkodniuk. Ha munkájukat váratlan akadályoztatás miatt a megszabott időben nem tudják megkezdeni, távolmaradásukat azonnal jelezzék, hogy helyettesítéseikről időben gondoskodhassanak. Az órarend szerinti helyettesítő tanárok a kijelölt órában az iskola területén tartózkodnak. A helyettesítés módját az ügyeletes igazgatóhelyettessel (igazgatóval) való megbeszélés szerint látják el, A gyermekek után járó pótszabadság kivételét, az igazgatóval vagy a nevelési igazgatóhelyettessel kell engedélyeztetni. A szorgalmi időn kívüli munkarendet az igazgató határozza meg a Közalkalmazotti és a Köznevelési Törvény előírásait figyelembe véve. A gyakorlati oktatás területén a tanár a foglalkozások megkezdése előtt 10 perccel köteles az iskolában tartózkodni, a foglalkozások befejezése után pedig 10 percig az iskolában maradni. A szakoktató és a testnevelő tanár a tanulói öltözőben munkakezdés előtt 10 perccel és a foglalkozás befejezését követően a tanulók távozásáig köteles ügyeletet tartani (ügyeleti beosztás szerint). A pedagógusok kötelesek az intézményben heti 32 órát eltölteni. A foglalkozások előkészítésének módját és idejét a munkaközösségi terv tartalmazza.

2.2 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Szülők, hozzátartozók és hivatalos ügyeket intézők tanítási, illetve irodai munka- és ügyeleti időben léphetnek be, illetve tartózkodhatnak az iskolában. A belépés engedélyezési rendje a következő: A portás: - a belépni szándékozótól megkérdezi, hogy milyen ügyben, kivel szeretne beszélni, illetve találkozni, - érdeklődik, utána néz, hogy a keresett személy bent tartózkodik-e az iskolában és fogadni tudja-e a látogatót, - Ismeretlen látogatót nem lehet kíséret nélkül beengedni az épületbe! Tanítási időben a fogadó pedagógus vagy iskolai dolgozó kíséri megfelelő helyre a látogatót. 2.3. A nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Gépkocsival az iskola udvarára csak engedéllyel lehet beállni (igazgató, igazgatóhelyettes). A portásnak be kell vezetni a nyilvántartásba a be- és kiállás időpontját, a gépkocsi típusát, rendszámát és a benntartózkodás okát. Engedély nélkül léphetnek be és tartózkodhatnak az iskolába a szülők és hozzátartozók, a szülői értekezletek, tanári fogadóórák, iskolai ünnepélyek és rendezvények alkalmából a rendezvény időtartama alatt. Az igazgató megadja azoknak az iskolával szoros kapcsolatban álló vendégek névsorát, akiket ellenőrzés nélkül lehet az épületbe beengedni. A portás a beengedéssel egy időben köteles az igazgatót értesíteni vendége érkezéséről. 2.4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nemzeti ünnepekről a tanév rendjében meghatározottak szerint iskolai ünnepélyen vagy ünnepi osztályfőnöki órán kell megemlékezni. Egyéb iskolai ünnepélyek a tanév rendje szerint: tanévnyitó, szalagavató, ballagás. Az iskolai hagyományok ápolása: Minden tanévben, áprilisban a névadó Váci emléknapot, illetve szalagavató ünnepséget és bált februárban tartunk. 2.5. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról Az iskola honlapján valamint az iskola könyvtárában a Szervezeti Működési Szabályzat, a Pedagógiai Program és a Házirend megtalálható. Ezekről tájékoztatást az igazgatótól és az igazgatóhelyettesektől lehet kérni előre egyeztetett időpontban, elsősorban az ügyeleti napjukon.

2.6. Az intézményi védő, óvó előírások 2.6.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje - Kötelező orvosi, illetve fogorvosi vizsgálatokon a tanulók külön beosztás szerint vesznek részt. - Az iskolaorvosi igazolás csak a rendelésen való megjelenés idejére fogadható el. - Az újonnan beiskolázott tanulók pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton vesznek részt, amelynek időpontját a beiskolázási rendelettel összhangban az általános igazgatóhelyettes egyezteti az iskolaorvossal. - A munkaalkalmassági és munkaegészségügyi ellátás keretében a dolgozók az alábbi kötelező jellegű szolgáltatásban kell, hogy részesedjenek: - A nem fizikai állományú dolgozók (pedagógusok, adminisztratív munkavállalók) kétévenként munkaalkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Az új, nem fizikai állományú dolgozók alkalmassági vizsgálatára elégséges, ha a legközelebbi ismétlődő munka-egészségügyi vizsgálaton kerül sor. - A fizikai állományú dolgozók munkaalkalmassági vizsgálatát évente kell elvégeztetni. Az új dolgozók esetében az első vizsgálatot a kinevezés véglegesítését követően kell elvégeztetni. - A vizsgálatot szerződéses viszony keretében a örvényben előírt végzettséggel rendelkező vállalkozó orvos látja el. - A dolgozók egészségügyi ellátását a Gazdasági dolgozók szervezik. 2.6.2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén A tanulók az iskolában, a hegesztőműhelyben beosztott tanulókon kívül keményforrasztást, ív- és lánghegesztést nem végezhetnek. A tanulók nem dolgozhatnak olyan gépekkel, amelyek nem az általuk tanult szakmában használatosak (pl. sarokcsiszoló, gyorsdaraboló stb.). A tanulók csak felügyelet mellett használhatják a következő berendezéseket: - szerszámgépek (fúrógép, köszörű, eszterga stb.), - gépkocsi emelők, - autóvillamossági és dízel próbapadok, - egyéb diagnosztikai berendezések, - forrasztópáka, - gépjárművek, járatókeretben lévő motorok A tanulók az iskolai tanműhelyben autót nem vezethetnek! A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyv-vezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőég, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a. a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), b. valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

c. a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, d. a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e. a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége. A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.) Az intézmény munkavédelmi feladatait a műszaki igazgatóhelyettes irányításával a munkavédelmi felelős végzi.

VEZETŐI MUNKA RENDJE 3.1. A vezetők közötti feladatmegosztás, munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök Az iskolavezetés az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület. A szükségnek megfelelően - de legalább kéthavonta - tanácskozik, a különösen fontos kérdésekben - az igazgató felkérésére - állásfoglalást fogalmaz meg. A közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő kérdések tárgyalására az igazgató meghívja a szakszervezetek és a Közalkalmazotti Tanács vezetőit Az intézmény vezetőiének belépése nem kötött engedélyhez csak belépési beíráshoz. Az iskola nyitvatartási idején belül 7 30-16 óráig az igazgató vagy helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezésig a porta szolgálat jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé való halaszthatatlan intézkedések megtételére. A vezetők távolléte esetén, a délutános oktatásban az iskolában legkésőbbig tartózkodó, a tanév elején megbízott pedagógus felel az iskola biztonságos működéséért. A pedagógus felelőssége, intézkedési jogköre az azonnali döntést igénylő, intézményi működéssel, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő ügyekre terjed ki. A megbízottnak az intézkedést követően értesíteni kell az intézmény vezetőjét. Minden vezető a munkaidejét jelenléti íven aláírásával igazolja. Igazgató Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal együtt Kialakítja a szakközépiskola vezető testületét, megválasztja vezető munkatársait, és tevékenységüket közvetlenül irányítja, ellenőrzi. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját. Irányítja az oktatástechnikus, rendszergazda és az iskolatitkárok munkáját. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Felel: - Alapító Okiratban megjelölt feladatok megvalósításáért - Az intézményi szabályzatok elkészítéséért. - Az iskola szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. - A pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért. - A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért. - A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. - A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért. - A diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, - A tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. - A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. - A pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. - A pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. - A jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért

Általános és nevelési igazgatóhelyettes - Gondoskodik a tanügyi adminisztráció feltételrendszeréről, a tanügyi okiratok irattározásáról. - Kiadja és nyilvántartásba veszi a pedagógusok tanulmányi vizsga- és gyermekgondozási szabadságát. - Kezeli a beteglapokat, továbbítja a betegszabadságra, betegállományra vonatkozó adatokat a gazdasági irodába. - Figyelemmel kíséri a munkaügyi jogszabályok változásait és gondoskodik azok iskolai betartásáról, betartatásáról. - Ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáját, elszámolásait. - Megszervezi és lebonyolítja az alap-, illetve záróvizsgákat. - Vezeti a tanulói nyilvántartást. - Elkészíti a közismereti tantárgyfelosztást és a teljes órarendet. - Elkészíti a felettes hatóságok által az iskolától kért kimutatásokat, statisztikákat. - Elkészíti, illetve elkészítteti a félévi és év végi osztály- és iskolai eredmények kimutatását. - Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések és stratégiák kialakításában. - Ügyeleti beosztása szerint ellenőrzi az iskola napi munkatevékenységeit, gondoskodik a tanítás zavartalan folytathatóságáról. - Közreműködik a a pénzügyi, számviteli előírásoknak megfelelő, tartalmi szempontból indokolt, egyeztetett vásárlásra, beszerzésre, illetve egyéb jogos követelésre vonatkozó eljárásban abban az esetben, ha az igazgató, illetve távol van. Irányítja a közműveltségi oktatást, valamint a tanórán kívüli nevelési tevékenységeket. - Irányítja az osztályfőnökök munkáját. - Megszervezi és lebonyolítja az iskolai szintű közismereti tanulmányi versenyeket, irányítja a továbbjutók felkészítését és gondoskodik versenyzésükkel kapcsolatos teendők ellátásáról. - Elkészíti a tanév rendjére vonatkozó előterjesztés tervezetét. - Irányítja a tanév iskolai rendezvényeinek, ünnepségeinek előkészítését, megtartását. - Irányítja az iskolai verseny- és tömegsport tevékenységeket. - Irányítja a társadalomtudományi, a természettudományi, az idegen nyelvi és a készségtárgyak munkaközösségek működését és a munkaközösségek tagjainak továbbképzését. - Intézi a végzős tanulók továbbtanulásával és elhelyezkedésével kapcsolatos ügyeket. - Elkészíti a havi programot. - Kapcsolatot tart az szülői szervezettel. - Gondoskodik a fegyelmi eljárások szabályszerű lefolytatásáról. - Koordinálja a tanulók segélyezését. Műszaki igazgatóhelyettes - Irányítja a hatáskörébe utalt szakmai elméleti oktatást, egyeztet a gyakorlati oktatás tartalmi és szervezési kérdéseiben a szakmai igazgatóhelyettessel. - Irányítja az iskola munka- és tűzvédelmi tevékenységét. - Kapcsolatot tart az iskola szakképzési tevékenységével összefüggésben a felsőoktatási intézményekkel, szakmai egyesületekkel, munkaadói érdekképviseleti szervekkel. - Irányítja a szakmai elméleti tanárok továbbképzését. - Segítséget nyújt a szaktanácsadás munkájához. - Figyelemmel kíséri a szakképzéssel és szakképesítéssel kapcsolatos jogszabályokat és jogszabályváltozásokat. - Megszervezi és lebonyolítja az iskolai szintű szakmai tanulmányi versenyeket, irányítja a továbbjutók felkészítését, és gondoskodik versenyzésükkel kapcsolatos teendők ellátásáról. - Ügyeleti beosztás szerint ellenőrzi az iskola napi munka-tevékenységeit, gondoskodik a tanítás zavartalan folytathatóságáról. - Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések és stratégiák kialakításában. - Ellenőrzi a szakmai tanárok havi elszámolásait. - Elkészíti a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyfelosztást.

Szakmai igazgatóhelyettes - Szervezi, irányítja, ellenőrzi a tanműhely gyakorlati oktató-nevelő munkáját. - Gondoskodik a tanműhely éves karbantartási, anyag- és szerszám-gazdálkodási terveinek elkészítéséről, ellenőrzi ezek meg-valósulását. - Irányítja a tanműhely műszaki fejlesztését, korszerű technológiák oktatási feltételeinek megteremtését. - A műszaki igazgatóhelyettessel együtt megszervezi és lebonyolítja a szakmunkás- és technikusképesítő szakmai vizsgákat. - Megszervezi az iskolai szintű szakmai gyakorlati versenyeket, gondoskodik a továbbjutók felkészítéséről, további versenyzésük feltételeinek biztosításáról. - Ellenőrzi a tanműhely műszaki szabályzatában foglaltak megtartását. - Feladata a tanműhelyek gyakorlati oktatási feltételeinek folyamatos biztosítása, a műszaki gyakorlati oktatásban részt vevő közalkalmazottak tevékenységének irányítása. - Figyelemmel kíséri a raktári készletek alakulását. - Gondoskodik a szakoktatók egyenletes munkaellátottságáról. - Kapcsolatot tart az iskola gazdasági csoportvezetőjével, közösen elemzik a tanműhelyi tevékenységek anyag- és energiaráfordításait, a műszaki/gazdálkodási helyzet alakulásáról rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. - Folyamatosan gondoskodik a munka-, tűz- és vagyonvédelmi előírások betartásáról. - Gondoskodik a szakoktatók szükség szerinti helyettesítéséről. - Irányítja a szakoktatók továbbképzését. Kollégium vezető Munkáját az igazgató közvetlen irányításával végzi, Felelős: - a kollégiumi nevelőtestület jogszabályokban rögzített leterheléséért - a nevelőmunka tervezéséért, irányításáért - a kollégiumi nevelőtestület jogkörébe utalt döntések előkészítéséért - a kollégiumban a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok betartásáért. Szervezi és irányítja: az igazgatóval egyeztetve a kollégiumi férőhelyek szabad kapacitásával kapcsolatos feladatokat. Közreműködik: a kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításában a kollégiumot érintő pályázatok, dokumentumok előkészítésében.

3.2. Az aláírási jogok szabályai Az intézmény nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá, távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat a nevelési igazgatóhelyettes írja alá. Az aláírók aláírásuk mellett körbélyegzőt használnak. 3.3. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgatót tartós távollét esetén a nevelési igazgatóhelyettes, egyébként az ügyeletes igazgatóhelyettes helyettesíti az igazgató által esetenként megszabott jogkörrel, felelősséggel. Az igazgatóhelyettesek egymást helyettesítik. 3.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzésnek ki kell terjednie az iskolai élet minden területére. Kiemelten kell kezelni a pedagógiai, az adminisztrációs, a gazdasági munka, valamint a munka- és tűzvédelmi tevékenység ellenőrzését. A pedagógiai munkán belül súlyozottan kell ellenőrizni a tanulók teljesítményének tanári értékelését. 1./ Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - munkaközösség-vezetők 2./ Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének formái: - tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - évfolyam-látogatás, - tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, - adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata, - összesített vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési területre vonatkozóan, - beszámoltatás szóban vagy írásban. 3./ Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzéseinek célja: - tájékozódás, segítségnyújtás, - feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, - eredményesség, hatékonyság, probléma feltárása. 4./ Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az értékelés lehet: - szóbeli konzultáció, - írásbeli emlékeztető vagy feljegyzés. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódhat. 5./ Az ellenőrzések részben az intézmény éves munkatervében szereplő feladatok részét képezik, részben a napi aktualitásnak megfelelően alakulhatnak.

KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 4.1. Belső kapcsolattartás rendje 4.1.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A munkaközösségek az őket irányító igazgatóhelyettessel tartják a kapcsolatot. Az igazgatóhelyettes részt vesz a munkaközösségi értekezleteken. Ezen kívül a munkaközösségvezetők az iskolavezetőségi értekezleten időről időre beszámolnak a munkaközösség tevékenységéről. A közalkalmazotti tanács vezetője rendszeresen beszámol az igazgatónak az iskola közalkalmazottainak problémáiról, kéréseiről. 4.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje A szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati munkaközösség kéthavi rendszerességgel közös megbeszélést tart a feladatok összehangolására. A munkaközösség gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. 4.1.3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzat a vezetőjén, illetve a vezető tanáron keresztül tart kapcsolatot az iskolavezetéssel, az osztályfőnöki munkaközösségen keresztül az osztályfőnökökkel. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A hatáskörileg illetékes igazgatóhelyettes tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) köteles részt venni a Diák-küldöttgyűlés értekezletein. A diákönkormányzat vezetőjének külön joga, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. A diákönkormányzat ülésein a vezető tanár rendszeresen részt vesz. A hatáskörileg illetékes iskolavezetők kötelesek megjelenni a diák-önkormányzat értekezletein, ha azokon napirendi pontként megvitatják az iskolai tevékenység általuk irányított és ellenőrzött részterületeit. 4.1.4. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskolai sportkör tanárelnöke, rendszeresen beszámol az igazgatónak, vagy a nevelési igazgatóhelyettesnek a működő szakosztályok eredményeiről. 4.1.5. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Pedagógusok közössége és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás A szülői tájékoztatás (kapcsolattartás) formái: személyesen szülői értekezleteken, telefonon (főleg hiányzás, betegség esetén), ellenőrző könyvben történő bejegyzéssel (iskola közlendői, szülői kérések), fogadóórák szervezése (egyéni, csoportos), kivételes esetekben családlátogatás.

4.2. Külső kapcsolattartás rendje 4.2.1. Az iskola és a fenntartó közötti kapcsolattartás formája, Az iskola fenntartása és működtetése a KLIK feladata. Emellett kapcsolatot tartunk a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal SZFI-vel és a Fejér megyei Ipari Kamarával 4.2.2. A vezetők és az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje Az iskolai szülői munkaközösséggel az igazgató és a nevelési igazgató-helyettes tartja a kapcsolatot. A szülői munkaközösség megkeresésére az igazgató vagy az érintett igazgatóhelyettes a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, illetőleg a működéshez szükséges feltételekről gondoskodni. Az osztályokban működő szülői munkaközösségekkel az osztályfőnökök, vezetőikkel az SzK összekötő tanár tartja a kapcsolatot. 4.2.3. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formája és rendje A cégekkel való hosszú távú kapcsolatokat szerződések szabályozzák, melyekben az iskola a következőket vállalhatja: - munkaerő-utánpótlást biztosít a cég számára, - elősegíti, illetve lehetővé teszi a vállalat és a tanulók közötti kapcsolatfelvételt. A szakmai gyakorlatok lebonyolításához az iskola a gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köt. A megállapodás megkötését a gyakorlatot végző tanuló intézi. Az iskola a Kereskedelmi és Iparkamarával együtt ellenőrizheti a gazdálkodó szervezetnél végzett oktató munkát. A tanulóink által a tanév közben végzett munkáról folyamatosan telefonon információkat szerzünk. 4.2.4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnökök látják el az iskolatitkár segítségével Szakmai elméletet tanító kollégáink az Nemzeti Munkaügyi Hivatal SZFI-vel vannak kapcsolatban (tantervek, óratervek készítése; tankönyvírás). Tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóinkat a Nevelési Tanácsadóban gondozzák. 2011.01.01-től módosultak a védelembe vételi eljárás szabályai. Az igazgató jelzi a gyermek lakhelye szerinti jegyzőnek, ha a gyermek igazolatlan óráinak száma elérte a tízet. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: - az iskolát támogató, az összefüggő szakmai gyakorlatot biztosító vállalatokkal, cégekkel, - általános iskolákkal, - művelődési intézményekkel.

ELJÁRÁS RENDEK 5.1. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Tűz, elemi csapás, baleset észlelésekor köteles a dolgozó: - az általa elérhető legközelebbi belső telefonon, vagy személyesen az iskola titkárságán jelenlévő iskolatitkárnak vagy ügyeletes igazgatóhelyettesnek jelenteni; - baleset esetén továbbá köteles gondoskodni a helyszín szabadon tartásáról és az általában elvárható elsősegélynyújtásról. Az iskola igazgatója, vagy az ügyeletes igazgatóhelyettes intézkedik a mentők, tűzoltók, rendőrség értesítéséről, majd ezt követően értesíti a Klebelsberg Iskolafenntartó Központot a rendkívüli eseményről. A jelentést három napon belül írásban kell megismételni. Intézkedés tűz- vagy bombariadó esetén Tűz- vagy bombariadó elrendelésére az iskola igazgatója vagy az ügyeletes igazgatóhelyettes jogosult. A tűz jelzése öt szaggatott jelzéssel kezdődik (áramszünet esetén kolompolással). A tűzjelzést követően az iskola minden helyiségét el kell hagyni. Levonulás közben a folyosók, lépcsőházak bal oldali részét szabadon kell hagyni, hogy az élet- és vagyonmentést végzők munkáját ne akadályozzák. Lépcsőházban, kijáratoknál, torlódásoknál ügyeljenek egymás testi épségére. A levonulás rendjét az iskola tűz- és munkavédelmi feladatok ellátásával megbízott tűz és munkavédelmi felelőse készíti el a igazgató irányításával. A levonulási rendet minden szinten, valamint a tanári szobákban, laboratóriumokban, műhelyekben, kazánházban is el kell helyezni. Bombariadó esetén az eljárás és levonulási rend a tűzriadóval azonos. Az intézkedésre jogosult az épület kiürítésének elrendelése után azonnal értesíti a rendőrséget is! A riadó végeztével az igazgató meghosszabbíthatja a tanítási időt. Tűzvédelmi utasítás tantermekre és gyakorló helyekre Az osztálytermek D, a laboratóriumok C tűzveszélyességi fokozatba tartoznak. A tantermekben csak az oktatáshoz szükséges mennyiségű anyagot és eszközt szabad tárolni. Hőfejlődéssel vagy nyílt lánggal üzemelő berendezéseket csak a kezelésükre kioktatott személyek kezelhetik. Az ilyen berendezésektől egy méter távolságon belül éghető anyagot elhelyezni tilos. A helyiség elhagyásakor az ilyen berendezéseket üzemen kívül kell helyezni, és gondoskodni kell arról, hogy illetéktelen személyek azokat ne kezelhessék. A tanítás befejezésekor a tantermet ellenőrizni kell, és meg kell szüntetni minden olyan szabálytalanságot, ami tüzet okozhat. Ezen kötelezettség az órát tartó tanár feladata. A tűz megelőzésének, illetve az esetleges tűz eloltásának szabályait a Tűzvédelmi házirend tartalmazza. Ennek ismerete és betartása minden dolgozó és tanuló kötelessége. A tűzvédelmi utasításban foglaltak megszegése fegyelmi vétséget jelent és fegyelmi felelősségre vonással jár! Az iskola igazgatója felel a tanulók és alkalmazottak személyi biztonságának, valamint az épületek és eszközök védelméért. Az igazgató a kiadott Tűzvédelmi Szabályzatot betartatja, valamint gondoskodik arról, hogy a polgár- és a katasztrófavédelem szempontjából meghatározó tervek készüljenek, és azokat évenként gyakorolják. Szükség esetén különleges intézkedéseket hoz. Irányítja a rendkívüli események kiértékelését. Gondoskodik arról, hogy a tanulók és az alkalmazottak katasztrófa-, tűz-, környezet- és polgári védelmi felkészítésben részesüljenek. Az igazgató távollétében a nevelési igazgatóhelyettes ellátja az igazgató katasztrófa, tűz- és a polgári védelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatait vagy azok egy részét. Gondoskodik a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi előírások érvényre juttatásáról, a jogszabályok, szabványok, előírások, rendelkezések megtartásának, végrehajtásának ellenőrzéséről, a beruházással, felújítással kapcsolatos eljárásban a tűzvédelemért felelős személy részvételéről. Gondoskodik a szükséges tűzvédelmi berendezések, eszközök beszerzéséről, pótlásáról. A tűzvédelmi megbízott gondoskodik róla, hogy az iskolai dolgozók és a tanulók megismerjék a tűzvédelmi,

katasztrófavédelmi szabályokat, előírásokat. Megbízás esetén megtartja a munkavállalók tűzvédelmi oktatását A tűzvédelmet érintő változásokról tájékoztatja az igazgatót, illetve a műszaki igazgatóhelyettest. A napi munka során Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján ellenőrzi a tűzvédelmi előírások megtartását, a szabálytalanságok megszűntetését. Tűz esetén teljesíti riasztási és kárenyhítési kötelezettségeit. Elkészíti, tárolja, karbantartja az iskola tűzvédelmi iratait, tűzvédelmi dokumentációját. Nyilvántartja és ellenőrizteti a területére kihelyezett tűzoltó készülékeket, tűzvédelmi biztonságtechnikai eszközöket. Azok felülvizsgálata és ellenőrzése során kísérőként és tanúként jelen van. a tanárok, iskolai alkalmazottak és tanulók kötelesek a rájuk bízott feladatokat a foglalkozási szabályoknak megfelelően a Tűzvédelmi Szabályzatban előírtak betartásával megtartani, a dohányzási és nyílt láng tilalmára vonatkozó előírásokat betartani, a munkahelyen rendet és tisztaságot tartani, megszüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet okozhat, tűz- és robbanásveszélyt megszüntetni, a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatáson és továbbképzésen részt venni, a munkavégzés során a technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokban meghatározott tűzvédelmi előírásokat betartani. Iskolánk esetében az épület adottságai miatt az intézkedések mindkét esetben azonosak (kiürítés). A kiürítés rendjét szabályozza a SZMSZ, Tűzvédelmi szabályzat és mellékleteként a Kiürítési terv. Évente gyakorlatot tartunk. 5.2. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Lásd: 2.6.2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

A tanulói késések kezelési rendje A digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. (3) bekezdésének előírásai szerint történik. tanköteles tanuló esetében: első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) az ötvendik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése a tizedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Az értékelés, felmentések szabályai Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az oktatási igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. Számonkérés, beszámoltatás, értékelés rendje A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével- végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szüleit értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmező eszköz.