A szakértői vélemények hiteltérdemlősége a büntetőeljárásban,,szakértelem és minőség kompromisszumok nélkül szakmai konferencia, Budapest, 2019.11.27. Dr. Nogel Mónika, PhD. SZE DF ÁJK Bűnügyi Tudományok Tanszék tudományos munkatárs oktatas@nogel.hu
A hiteltérdemlőség komplexitása Kirendelés törvényessége Be. Bizonyítási szabályait betartotta a szakértő Kompetencia Teljes Határozottsági fokra tud nyilatkozni Tvnyes figyelmeztetés Aggálytalan vizsgálati anyag Megalapozott módszer Átlátható Hétköznapi tapasztalatokkal nem ellentétes Szakszerű vizsgálatlefolytatás Alakiságok rendben Egyértelmű, ellentmondásmentes Nincs kizárási ok Szakkérdésre (nem jogkérdésre) válaszolt a szakértő Kognitív torzítás kontroll alatt volt Indokolása logikus meggyőző
A szakvélemény hiteltérdemlősége az a tulajdonság, amely biztosítja, hogy a jogalkalmazó hiányzó különleges szakértelmét képes legyen pótolni azaz, a hiteltérdemlő szakvélemény teljesíti azokat a kritériumokat, amelyeket vele szemben támasztanak, illetve nem áll fenn olyan tényező, mely kizárja az alkalmazhatóságát eljárásjogi fogalom a szakmai helytállósággal
MINŐSÉG
Változó kor, változó minőségi elvárások vs
A,,minőség Juran: A minőség a használatra való alkalmasság. Freund: A minőség a termék vagy szolgáltatás azon jellemzőinek összessége, amelyek lehetővé teszik, hogy a termék/szolgáltatás megfeleljen a kimondott/kimondatlan igényeknek. Crosby: A minőség a vevőkkel közösen megállapított követelmények teljesítése vagy módosítások kezdeményezése, hogy a minőség a vevőnek és a szervezet saját szükségleteinek megfeleljen.,,alkalmasság a célja betöltésére, megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek
A szakvélemény,,minősége a szakvélemény azon jellemzőinek összessége, amelyek biztosítják a célra való alkalmasságát (a jogalkalmazó hiányzó különleges szakértelmét képes pótolni: teljesíti azokat a kritériumokat, amelyeket vele szemben támasztanak, illetve nem áll fenn olyan tényező, mely kizárja az alkalmazhatóságát a büntetőeljárásban).. a hiteltérdemlőség.
Hogyan teremtsünk minőséget? A minőségirányítási rendszer (régebben illetve a köznyelvben használt értelmezés szerint a minőségbiztosítási rendszer) egy olyan irányítási rendszer, ahol az irányítás fő vezérlő elvét a termék vagy szolgáltatás minőségének, a követelmények kielégítésének szempontjai határozzák meg. A minőségbiztosítás a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.
Miért beszéljünk erről?,,a tudás veszélyes lehet, a közömbösség azonban összehasonlíthatatlanul veszélyesebb nála. (Teller Ede) mert az igazságszolgálatásban előfordulnak tévedések mert a szakvélemény hibája is téves ítélethez vezethet, ártatlanokat ítélhetnek el és bűnösöket menthetnek fel
A szakértői tevékenység jogi reformja
z elmúlt évek eredményei 2014-2019 A Kúria,,Összefoglaló véleményének kritikai megállapításai 2019. november 25-i állapot a szakértővé válás a megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlati idővel rendelkezők alanyi joga (nincs szakmai szűrő) a szabályozás nem változott a szaktudás tartalmi vizsgálatát is magában foglaló követelmények hiánya, a kötelező továbbképzés nem indult meg (meg sem született az IM rendelet) szakértői minőségbiztosítás hiánya, nincs szakértői minőségbiztosítás, a szakértők értékelése nem kezdődött meg (meg sem született az IM rendelet) módszertani levelek hiánya, módszertani levelek száma: 0 a kirendelések aránytalansága, a kirendelési rendszert nem érintették a jogszabályi változások a szakterületi definíciók egyértelműségének hiánya, kompetencia-rendelet hibái a 9/2006 (II.27.) IM rendelet nem változott a szakértői névjegyzék kevés információt tartalmaz a szakértő tényleges kompetenciájáról, a névjegyzék tartalma továbbra sem elég informatív szakértők jogi ismereteinek hiánya, szakértők jogi oktatásának gyakorisága, hossza nem változott, tematikán leginkább technikai mintsem tartalmi változás ment végbe a szakvélemények késedelmes előterjesztése nincs objektív adat
Szóval
Szakértői minőség(ügy)/biztosítás 2019
Figyelmeztetés! Véleményem szerint
Szakértői minőségbiztosítás 2019 Szakértői törvény 17. 22.,, A szakértő munkájának értékelése
Miért nem minőségbiztosítás az Iszktv. 17-22. -a? -,,értékelés - utólagos - az eredményre fókuszál nem a folyamatra - nem előremutató előírásokat fogalmaz meg - nem biztosítja a minőséget
És mi még vele a probléma? I.? CÉL: Az értékelés célja az igazságügyi szakértő munkájának elfogulatlan megítélése, a teljesítményét befolyásoló ismeretek, képességek és személyiségjegyek feltárása, ezáltal a szakmai fejlődésének az elősegítése. (Iszktv. 17. (2) bek.) Az igazságügyi szakértő munkáját abból a szempontból is szükséges vizsgálni, hogy az általa adott szakvélemény mennyiben volt felhasználható a hatóság eljárásában. A szakvélemény felhasználhatóságát alapvetően nem érinti, ha a hatóság döntését más szakvéleményre vagy egyéb bizonyítékra alapította, és a később beszerzett bizonyíték igénybevételét nem az igazságügyi szakértő szakvéleményének fogyatékosságai indokolták. (Iszktv. 17. (4) bek.)
És mi még vele a probléma? II.? KI ÉRTÉKEL? A minőségbiztosítási bizottság a vizsgálat lefolytatására háromtagú szakmai értékelő tanácsot jelöl ki. A szakmai értékelő tanácsot a minőségbiztosítási bizottság egy tagja vezeti; a szakmai értékelő tanács további két tagját az értékeléssel érintett szakterületen alapított szakmai tagozatból, elsősorban a miniszter rendeletében meghatározott külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértők közül kell kijelölni. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységét több szakterületen végzi, minden szakterületen további egy tanácstagot kell kijelölni, az adott szakterületen érintett tagozatból
.. a külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértő,,olyan igazságügyi szakértő, aki nemzetközi vagy hazai szakmai szervezet akkreditált minősítő testülete által létrehozott személyi szakmai minősítést szerzett, amely garantálja az adott szakterületen a kiemelkedő képzettséget és szakértelmet, illetve a szakmai tapasztalatot, a folyamatos szakmai fejlődést és függetlenséget (Iszktv. 2. 11. pont)
És mi még vele a probléma? III.? AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI Az értékelést megalapozó vizsgálatnak ( ) fel kell tárnia az igazságügyi szakértő gyakorlatát, különös tekintettel arra, hogy az igazságügyi szakértő a hatóság által feltett kérdések közül valamennyi kérdésben véleményt nyilvánított-e, 17. (3) bek. c) az igazságügyi szakértő a hatóságokkal megfelelően együttműködött-e, a jogszabályban előírt kötelező bejelentési kötelezettségeinek eleget tett-e, 17. (3) bek. d) a szakvélemény megszerkesztése a jogszabályoknak és a releváns szakmai gyakorlatnak megfelelően, a hatóságok és a Kamara által elvárt megfelelő szakmai színvonalon történt-e, 17. (3) bek. e) az igazságügyi szakértő a rá vonatkozó továbbképzési követelményeknek eleget tett-e, valamint azok eredményeit a szakmai tevékenységébe megfelelően integrálta-e, 17. (3) bek. f) az igazságügyi szakértő munkája során segédszemélyzet, szakkonzultáns, illetve szakértőjelölt közreműködését igénybe vette-e, 17. (3) bek. g) az igazságügyi szakértőre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, kamarai és egyéb szakmai szabályzatoknak, az adott szakterületen kiadott szakértői módszertani leveleknek az igazságügyi szakértő eljárása megfelelt-e, 17. (3) bek. h)
Amíg jobban félünk a változástól, mint a megszokott rossztól, addig minden marad a régiben. (Dave Ramsey)
Hogyan építsünk szakértői minőségügyi rendszert?
A szakértői,,minőségbiztosítás általános része
,,Hozott anyag jelentősége,, Heilbronni Fantom
A fantom:
Mitől fog forogni a minőség fogaskereke? I. Szakértő személye Szakértővé válás Képzettségi feltételek újragondolása Jelöltek tényleges képzése, több képzés, több vizsga Valódi mentorok valódi hatáskörökkel Szakértői kinevezés nem lehet alanyi jog Szakértői működés Rendszeres kötelező továbbképzések, számonkérések, jártassági tesztek (általános + szakterület szerinti) Tudományos munkásság ösztönzése Hatékony, professzionális minőségellenőrzés Kompetenciakörök definiálása és betartása
A kompetenciáról.. Iszktv. 2. 10. pont kompetenciavétség: az a fegyelmi vétség, amelyet az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meghatározott rendelkezések megszegésével követ el, Elgondolkodtató I. Professor Sir Meadow Law,, Norvég csendes botrány
Elgondolkodtató II. 1992 2019 Innocence Project 364 felmentés, az esetek több, mint 60%-ban a szakvéleményen alapult a téves ítélet (nem volt más terhelő bizonyíték) 2009 A National Research Council of the National Academies (Nemzeti Akadémiák Tudományos Kutatótanácsa),,Strengthening Forensic Science in the United States: A Path Forward azaz,,a forenzikus tudományok megszilárdítása az Egyesült Államokban: Az előttünk álló út c. jelentése :,,A DNS-vizsgálaton kívül egyik kriminalisztikai szakterület által alkalmazott módszer esetében sincs rá tudományosan megalapozott bizonyíték, hogy képesek lennének nagy valószínűséggel egyezést kimondani a helyszínen biztosított bűnjel és potenciális gyanúsított által biztosított minta között. 2015: FBI vizsgálat a haj-, szőrszálak mikroszkopikus vizsgálatokon alapuló szakvélemények helytállóságáról: 268 átnézett ügyből 257-ben volt téves a szakvélemény (97%). A 35 halálraítélt személy közül 33 esetben volt téves a szakvélemény (94 %). Közülük 9-et kivégeztek mire kiderült az ártatlanságuk. 2016: Elnök Tudományos és Technikai Tanácsadóinak Tanácsának jelentése:,,a jog elvárja, hogy a tárgyalóteremben bemutatott szakértői módszer validitása és megbízhatósága igazolva legyen, de a DNS vizsgálatokon kívül még egyik szakterület módszereit sem vizsgálták, vagy ha mégis, azok kiábrándító adatokkal zárultak a megbízhatóság tekintetében. 2019: House of Lords,, Forensic science and the criminal justice system: a blueprint for change jelentése:,, A rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a büntetőügyekben felhasznált törvényszéki módszereken alapuló szakvélemények rendszeresen fogyatékosságban szenvednek. Ennek oka a nem megfelelő felügyelet és irányítás, a finanszírozás hiánya, és a kutatás-fejlesztés elégtelen szintje.
Mitől fog forogni a minőség fogaskereke? II. Szakértői módszer Tudnunk kell, melyik szakterület melyik módszere mit mér, azt méri-e amit szeretnénk (validitás) mennyire reprodukálható a vizsgálat eredménye, mekkora a hibahatára (reliabilitás) Ehhez az egyes módszereket meg kell vizsgálni a vizsgálatok eredményeiből le kell vonni a következtetéseket a vizsgálatok eredményét és az ebből levont következtetéseket a tudományos közvélemény és a jogalkalmazó számára hozzáférhetővé kell tenni
Mentőövek Akkreditáció (de.) Standardok,,,best practice Körkísérletek Tesztek, kísérletek, jártassági vizsgálatok Módszertani levelek Tudományos publikációk
Új kihívások új (sokszor saját fejlesztésű) szoftverek alkalmazása a műszaki területeken új összehasonlító módszerek (arcképösszehasonlítás, arc-hőtérkép vizsgálaton alapuló személyazonosítás; hangazonosítás stb.),,hagyományos módszerek továbbfejlesztése: DNS-fenotípuselemzés, DNS-alapú családfakutatás Műszeres vallomáselemzés és társai Óvatosság és türelem
Mitől fog forogni a minőség fogaskereke? III. Szakértői következtetés 1. Nyilatkozat a határozottsági fokra (egységesítésre törekvés) + Bayes, Fuzzy 2. Azonosító vizsgálatok esetében az azonosság kimondása feltételrendszerének felépítése (,,azonosításelmélet ),, x minta mikor azonos y mintával 3.???
3. 2004: Madrid Error 2006: Dror és Charlton kutatása Mi történt? Kognitív torzítás (döntéseinket befolyásoló gondolkodási hiba) Pl. Megerősítési torzítás Prognózis illúzió Médianyomás Információs technológiák befolyása!! Az USA-ban 1956 óta, Európában a 2000 -es évek elejétől végeznek vakteszteket, a témának hatalmas a szakirodalma. Kutatások folytak a kevert DNS minták elemzése, ujjnyomok összehasonlítása, írásszakértés, tűzvizsgálat, forenzikus fogászat, lövedék-összehasonlítás, hajszálösszehasonlítás, forenzikus antropológia területén. Okunk van azt feltételezni, hogy a jelenség más szakterületeket is érint. TALÁN még Magyarországon is..
Konklúzió Csak a hiteltérdemlő (a,,minőségi ) szakvélemény pótolhatja a jogalkalmazó hiányzó szakértelmét. A jogalkalmazót minden esetben meg kell győzni a szakvélemény hiteltérdemlőségéről. Általánosságban a szakértőkbe vetett bizalmat erősítheti egy szilárd alapokon nyugvó minőségirányítási rendszer. ami egyelőre még nem létezik
Záró gondolat a panaszkodásról,, Mindannyian magunknak készítjük a szendvicseinket ebben az életben.