KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda 2014. éves beszámolójához I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Azonosító adatok Az Iroda neve, székhelye: Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. Alapítás időpontja: 2000. május 11. Adószám: 18169634-2-42 Az Iroda nyilvántartási (névjegyzék) száma: 0725 2. A számviteli politika fő vonásai: a) Az elszámolás alapja Az Iroda éves beszámolót készít, ennek megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. Az Iroda üzleti éve megegyezik a naptári évvel. A mérlegkészítés időpontja valamennyi mérlegtételnél egységesen február 28. Az éves beszámoló a magyar számviteli törvénnyel összhangban a bekerülési költség elvének alkalmazásával készült. A mérleget az Iroda a számviteli törvény 1. sz. melléklet A változata szerint készíti el az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőség ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be. Az eredménykimutatást az Iroda a számviteli törvény 2. sz. melléklet A változata szerint készíti el az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Az éves beszámoló adatai ezer forintban értendők. - 1 -
b) A számviteli politika főbb elemei Az Iroda a 2000. évi C. törvény (a Számviteli törvény) előírásai szerint végzi tevékenységét. Számviteli politikájának részeként a számviteli törvénnyel összhangban kialakította a pénzkezelési, leltározási, eszköz és forrás értékelési szabályzatát. Az Iroda rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, összemérés, folytonosság, következetesség, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. Az Iroda az éves beszámoló összeállításánál sem a számviteli alapelvektől, sem a számviteli törvény előírásaitól nem tért el. A lényegesség elve a beszámoló szempontjából azt jelenti, hogy lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit. Az ellenőrzések megállapításainál jelentős összegű a hibának minősül, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg főösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forint. A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredménykimutatásban külön oszlopban kell szerepeltetni, azok eredményre gyakorolt hatása nem érintheti a tárgyévi adatokat. Az ellenőrzések megállapításainál a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának minősül, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti). A számviteli törvény 154. (5) bekezdése előírásai alapján a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámolót ismételten közzé kell tenni. Az éves beszámoló aláírására Dr. Réti László jogosult. 3. Értékelési eljárások a) Amortizációs politika Az Iroda az immateriális javak és tárgyi eszközök teljes körére a bruttó érték alapján számított lineáris leírási kulcsot alkalmazza. Az értékcsökkenés elszámolása a használatbavételt követő naptól kezdődik és a maradványérték eléréséig, illetve amennyiben a maradványérték elérése előtt erre sor kerül - az eszköz nyilvántartásból történő kivezetésének napjáig tart. Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt a társaság az amortizálható eszközt időarányosan az eredmény terhére elszámolja. - 2 -
Maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Az Iroda számviteli politikája szerint nem jelentős a maradványérték az egyedenként 200 ezer Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó eszközök esetében. Nem jelentős akkor sem, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Immateriális javak Az immateriális javak beszerzési, illetve előállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve az ismert piaci értéküknél nem magasabb értéken kerülnek kimutatásra. Az immateriális javak éves leírási kulcsai és a 200 egyedi beszerzési értéket meghaladó eszközök maradványértéke a számviteli politika szerint a következők: Eszközcsoport Leírási kulcs Maradványérték % a beszerzési ár %-ában Telefon belépési díj 15,83 5 Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök a mérlegben beszerzési, illetve előállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve a piaci értéküknél nem magasabb értéken kerülnek kimutatásra. A tárgyi eszközök éves leírási kulcsait és a 200 egyedi beszerzési értéket meghaladó eszközök maradványértékeit a számviteli politika a következők szerint határozta meg: Eszközcsoport Leírási kulcs % Maradványérték a beszerzési ár %-ában Üzleti PC számítógép 31,67 5 Üzleti laptop 31,67 5 Üzleti periféria 33,00 1 Irodatechnikai berendezés 31,67 5 Fénymásolók 22,50 10 Irodabútor 14,14 1 Telefonkészülékek 14,14 1 Fax 14,14 1 Vezetékes telefonrendszer 14,14 1 Egyéb gép, berendezés 12,86 10 Az 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti immateriális javakat és tárgyi eszközöket az Iroda a használatba vételkor egyösszegben elszámolja értékcsökkenési leírásként. Terven felüli értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke. - 3 -
Terven felüli értékcsökkenés elszámolása szempontjából jelentősnek kell tekinteni a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor, ha a piaci érték a nyilvántartási érték 50 %- át meghaladja. Tartósnak kell tekinteni fentiekben definiált értékkülönbözetet akkor, ha az a mérleggel lezárt év teljes első napjától kezdve a mérlegkészítés időpontjáig folyamatosan, megszakítás nélkül fennállt. b) Befektetett pénzügyi eszközök A gazdasági társaságokban levő tulajdoni részesedést jelentő befektetések vásárlás esetén vételi áron, alapítás esetén a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értéken kerülnek értékelésre mindaddig, míg piaci értékük jelentősen és tartósan nem csökken a nyilvántartási érték alá. A befektetett eszközök között kimutatott (egy éven túl az Iroda tulajdonában lévő) értékpapírok beszerzési áron szerepelnek a mérlegben mindaddig, míg a piaci értékük tartósan és jelentősen nem csökken az értékpapírok nyilvántartási értéke alá. Ez esetben a tulajdoni részesedést jelentő befektetésekhez hasonlóan a mérlegkészítéskor ismert piaci áron kerülnek értékelésre. Értékhelyesbítés Az Iroda a befektetett eszközök értékelésénél értékhelyesbítést nem alkalmaz. c) Készletek A folyó felhasználásra beszerzett anyagokat az Iroda azonnal elszámolja költségként, készletezés nem jellemző. d) Követelések A mérlegben az Iroda a követeléseket a számviteli törvény előírásainak megfelelően - az értékvesztéssel csökkentett, illetve a visszaírt értékvesztéssel növelt elfogadott összegben mutatja ki. Követelések értékvesztése Értékvesztés elszámolása szempontjából az iroda jelentősnek tekinti a nyilvántartási érték és a várhatóan megtérülő érték különbözetét akkor, ha annak adósonkénti összesített értéke meghaladja az 1 millió Ft-ot. Tartósnak tekinti az Iroda a nyilvántartási érték és a várhatóan megtérülő érték különbözetét akkor, ha a fizetési határidő és a mérlegkészítés időpontja között külföldi követeléseknél legalább 180 nap, belföldi követeléseknél legalább 90 nap eltelt. Az értékvesztés elszámolásánál a vevőnként, adósonként kisösszegű követelésnek minősülnek a vevőnként adósonként összesítve a 100 ezer Ft-ot meg nem haladó követelések. - 4 -
e) Valutában, devizában kifejezett eszközök és kötelezettségek bekerülési érték A valutában és devizában keletkező követelések, pénzeszközök és kötelezettségek bekerülési Ft értékének meghatározásánál az Iroda a teljesítés napján érvényes, - MNB által közzétetthivatalos deviza árfolyamot alkalmazza. év végi értékelés Az értékvesztés és a visszaírás elszámolását követően az érintett eszközök és kötelezettségek minden tételére vonatkozóan meg kell állapítani a választott árfolyam mérlegfordulónapi értéke alapján számított forintértékét és az értékelésből adódó különbözetet. A tételesen meghatározott különbözeteket össze kell vonni és könyvelni kell. f) Terven felüli értékcsökkenés és az elszámolt értékvesztések visszaírása A terven felüli értékcsökkenés, továbbá az elszámolt értékvesztés visszaírása szempontjából a tartós és jelentős minősítő jelzők tartalma megegyezeik az egyes eszközcsoportok értékvesztésénél definiáltakkal. g) Árbevétel Az értékesítés nettó árbevétele a teljesítés időpontjában kerül elszámolásra, és nem tartalmazza az általános forgalmi adót. h) Társasági adó A társasági adó a tárgyévben érvényes adó jogszabályok alapján kerül az eredménykimutatásban elszámolásra. - 5 -
II. PÉNZÜGYI HELYZET, LIKVIDITÁS ÉS JÖVEDELMEZŐSÉG Az Iroda eszközeinek és forrásainak összetételét az előző és a tárgyidőszak éves beszámolójának fordulónapján a következő adatok szemléltetik: Eszközök megoszlása Sorszám Eszközök Megoszlás 2014. 12. 31. % Megoszlás 2013. 12.31. % 1. Immaterális javak 2. Tárgyi eszközök 2,51 0,51 3. Befektetett pénzügyi eszközök 4. Befektetett eszközök összesen (1+2+3) 2,51 0,51 5. Készletek 6. Követelések 58,34 30,44 7. Értékpapírok 8. Pénzeszközök 32,08 50,42 9. Forgóeszközök összesen (5+6+7+8) 90,42 80,86 10. Aktív időbeli elhatárolás 7,07 18,63 Eszközök összesen (4+9+10) 100,00 100,00 Források megoszlása Sorszám Források Megoszlás 2014. 12. 31. % Megoszlás 2013. 12.31. % 1. Jegyzett tőke 2,20 2,38 2. Tőketartalék 0,13 0,13 3. Eredménytartalék 40,48 35,83 4. Lekötött tartalék 5. Értékelési tartalék 6. Mérleg szerinti eredmény 9,81 8,22 7. Saját tőke (1-2+3+4+5+6) 52,62 46,56 8. Céltartalék 9. Hátrasorolt kötelezettségek 10. Hosszú lejáratú kötelezettségek 11. Rövid lejáratú kötelezettségek 38,24 35,40 12. Kötelezettségek összesen (9+10+11) 90,86 81,96 13. Passzív időbeli elhatárolás 9,14 18,04 Források összesen (7-8-12-13) 100,00 100,00-6 -
Pénzügyi helyzet A pénzügyi helyzet alakulását az alábbi likviditási mutatók tükrözik: Megnevezés Számítás módja (mérleg és eredménykimutatás tételei 2014. 12. 31. 2013. 12. 31. szerint) Gyors ráta (B/IV.) : (F/III.) 0,84 1,42 Likviditási mutató (B+C) : (F/III.+G) 2,05 1,86 Kintlevőségek (vevők) átlagos időtartama (nap) (B/II./1. nyitó+záró) : 2 : (eredménykimutatás/i.:366 nap) Vevő-szállító állomány aránya (B/II./1.) : (F/III./4.) 49,36 7,83 Eladósodottsági mutató F/D 0,73 0,76 Jövedelmezőség Megnevezés Számítás módja (mérleg és eredménykimutatás 2014. 12. 31. 2013. 12. 31. tételei szerint) Árbevételarányos % Adózott eredmény/nettó árbev. X100 27,43 24,44 jövedelmezőség Tőkearányos jövedelmezőség % Adózott eredmény/saját tőkex100 88,63 88,40 Eszközarányos jövedelmezőség % Adózott eredm./eszközök össz.x100 46,62 41,17 II. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ Össze nem hasonlítható, vagy több helyen szerepeltethető adat a mérlegben nem szerepel. Besorolási és minősítési ismérvek megváltoztatására, továbbá az értékelési elvek megváltoztatására a tárgyévben nem került sor. 1. Immateriális javak 2014.12.31. 2 2013.12.31. 2 Az immeteriális javak állományváltozását az AI táblázat szemlélteti. 2. Tárgyi eszközök - 7-2014.12.31. 15.955
A tárgyi eszközök állományváltozását az AII táblázat tartalmazza. 3. Követelések 2013.12.31. 2.984 2014.12.31. 371.560 2013.12.31. 178.106 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 143.504 123.559 Egyéb követelések 228.056 54.547 Összesen: 371.560 178.106 4. Egyéb követelések 2014.12.31. 228.056 2013.12.31. 54.547 Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök 213.663 43.000 Adóelszámolással kapcsolatos túlfizetések 14.206 9.416 Egyéb követelések 187 2.131 Összesen: 228.056 54.547 5. A követelések minősítése: Az Ügyvédi Iroda a tárgyévben a vevő követelésekre 14.494 e Ft értékvesztést számolt el. 6. Aktív időbeli elhatárolások 2014.12.31. 45.028 2013.12.31. 108.950 Az aktív időbeli elhatárolások összetétele a következő: Bevételek elhatárolása 44.476 108.428-8 -
Költségek, ráfordítások elhatárolása 552 522 Összesen: 45.028 108.950 7. Saját tőke 2014.12.31. 334.944 2013.12.31. 272.495 A saját tőkén belüli változások 2014. év során az alábbiak voltak: Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti Összesen eredmény 2014. jan. 1-i egyenleg 14 000 808 209.622 48.065 272.495 + Növekedés 48.065 62.448 110.513 - Csökkenés -48.065-48.065 Előző évi eredményből igénybevétel osztalékra Igénybevétel veszteségre 2013. dec. 31-i egyenleg 14 000 808 257.688 62.448 334.944 A saját tőke az előző időszakhoz viszonyítva a 2014. évben a mérleg szerinti eredménnyel növekedett. 8. Kötelezettségek 2014.12.31. 243.523 2013.12.31. 207.131 A kötelezettségek teljes egészében rövid lejáratú kötelezettségek, amelyeknek megoszlása a következő: Kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsön Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 2.907 15.780 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 240.616 191.351 Összesen: 243.523 207.131-9 -
Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összetétele az alábbiak szerint alakult: Adójellegű kötelezettségek 38.342 33.198 Ügyvédi letétek 194.597 157.585 Költségelszámolás Rendezendő banki tételek Egyéb kötelezettség 2.102 5.575 Összesen 240.616 191.351 568 Egyéb,- a mérlegben meg nem jelenő jelentős kötelezettsége az Irodának nincs. 9. Passzív időbeli elhatárolások 2014.12.31. 58.315 2013.12.31. 105.417 A passzív időbeli elhatárolások összetétele a következő: Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 58.315 105.417 Összesen: 58.315 105.417 IV. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ Több helyen szerepeltethető adat az eredménykimutatásban nem szerepel. Besorolási és minősítési ismérvek megváltoztatására, továbbá az értékelési elvek megváltoztatására a tárgyévben nem került sor. 1. NETTÓ ÁRBEVÉTEL 2014. 12.31. 1.082.200 2013. 12.31. 985.754-10 -
A rendszeres tevékenység értékesítésének nettó árbevétele az értékesítés főbb irányai szerint az alábbi: december 31 december 31 Belföldi értékesítés 880.823 783.581 Export értékesítés 201.377 202.173 1.082.200 985.754 2. Egyéb bevétel 2014.12.31 12.395 2013.12.31. 21.233 Visszaírt értékvesztés 11.881 21.017 Egyéb 514 216 Összesen: 12.395 21.233 3. A típusú eredménykimutatásnál az értékesítés költségei és ráfordításai 2014.12.31. 784.245 2013.12.31. 744.366 december 31. december 31. Anyagköltség 4.124 2.991 Igénybe vett szolgáltatások értéke 462.031 490.124 Egyéb szolgáltatások értéke 21.613 23.458 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 69.907 Anyag jellegű ráfordítások összesen 557.675 516.573 Bérköltség 125.248 128.742 Személyi jellegű egyéb kifizetések 18.150 16.982 Bérjárulékok 37.650 39.271 Személyi jellegű ráfordítások összesen 181.048 184.995 Értékcsökkenési leírás 3.692 1.439 Egyéb ráfordítások 41.830 41.359 Költségek és ráfordítások összesen 784.245 744.366-11 -
4. Egyéb ráfordítás 2014.12.31. 41.830 2013.12.31. 41.359 december 31. december 31. Értékvesztés 14.494 20.968 Önrevíziós pótlék 467 373 Iparűzési adó 20.163 19.775 Egyéb 6.706 243 Összesen: 41.830 41.359 5. Pénzügyi műveletek eredménye 2014.12.31. 19.857 2013.12.31. 5.045 Pénzügyi műveletek bevételei 30.895 13.565 Pénzügyi műveletek ráfordításai 11.038 8.520 6. Rendkívüli eredmény 2014.12.31. 0 2013.12.31. 0 Rendkívüli bevételei 0 0 Rendkívüli ráfordítások 0 0 7. Adózás Adózás előtti eredmény 330.207 e Ft A társasági adó megállapításánál adóalapot módosító tételek: Növelő tényezők Összeg () - 12 -
Értékcsökkenési leírás számviteli törvény szerint és a kivezetés nyilvántartási értéke 3.692 Követelésre elszámolt értékvesztés 14.494 Adóellenőrzés, önellenőrzés ráfordításként elszámolt összege Elengedett követelés Egyéb (nem a vállalkozás érdekében felmerült költség) Összesen: 18.186 Csökkentő tényezők Értékcsökkenési leírás a társasági adó tv. szerint és kivezetés nyilvántartási értéke 3.271 Visszaírt értékvesztés 11.881 Támogatás, adomány összege 68 Összesen 15.220 Társasági adó alapja 2013. 333.173 2014. évi társasági adó összesen 33.317 e Ft V. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1. Bér- és létszámadatok Munkavállalói adatok: Megnevezés Létszám (fő) Bérköltség () Személyi jellegű egyéb kifizetés () Összesen Fizikai - - - - Nem fizikai 26 125.248 18.150 143.398 Összesen: 125.248 18.150 143.398 2. Könyvvizsgálati kötelezettség, éves beszámoló készítésével kapcsolatos információk: Az Ügyvédi Iroda a Számviteli törvény előírásainak megfelelően éves beszámolóját könyvvizsgálattal támasztotta alá. Az éves beszámolót készítette: Tábori Antal Főkönyvelő PM nyilvántartási szám: 177900 Budapest, 2015. április 17. Dr. Réti László irodavezető - 13 -