Takarék XX. évfolyam 3. szám 2011. május június A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja Jól teljesített a Takarékszektor Közös sajtótájékoztató az elmúlt évi eredményeinkről, az idei terveinkről Növekedési és inflációs kilátások 2011. május Suppan Gergely elemzése. Előrejelzésünk szerint, 2011-ben a növekedés kissé, 2012-ben jelentősebb mértékben meghaladhatja egyes vezető intézmények várakozásait. Európai Unió pénzügyi reformra vonatkozó ütemterve A világ számos más részéhez hasonlóan Európának jelenleg az 1929. évi gazdasági világválság óta a legsúlyosabb pénzügyi válság következményeivel kell szembenéznie. Üzletpolitikájuk a folyamatos megújulás Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet 1957. május 18-a, a megalakulása óta folyamatosan arra törekszik, hogy mindenben a tulajdonosai, ügyfelei és partnerei segítségére legyen. Szövetkezeti bankok Finnországban Az első szövetkezeti pénzintézet Finnországban a 20. század elején jött létre, alapítója a finn szövetkezeti mozgalom atyja, Hannes Gebhard. Jávor László vezérigazgató (Kvfp Zrt.): A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. által nyújtott tőkeinjekció révén a vállalkozások piaci potenciálja, megítélése és hitelképessége jelentősen javul.
j Baj érheti, érheti, kár kár nem nem Megbízható megoldás, megoldás, les széles körû körû védelem védelem minden minden esetre esetre AL SIGNAL lakásbiztosítások: vihar, jégverés, vihar, jégverés, felhôszakadás felhôszakadás földrengés földrengés árvíz, villámcsapás árvíz, villámcsapás csôtörés csôtörés tetôbeázás tetôbeázás tûzkár, robbanás tûzkár, robbanás esetére is. esetére is. ct Center: Contact 06 Center: 40 405 06405 405 405 gnal.hu www.signal.hu e-mail: info@signal.hu e-mail: info@signal.hu
Szerkesztői üzenet Tartalom Címlapsztori Cél: eljutni a vidéki vállalkozókhoz is.4 Beszámoló Jól teljesített a Takarékszektor 8 Gazdaság Növekedési és inflációs kilátások 2011. május.................... 12 Az ingatlan értékbecslések ellenőrzése.18 Konzorciális hitelezés 20 Európai Unió pénzügyi reformra vonatkozó ütemterve...22 A barátság nem korhatárhoz kötött...26 KÖT, a szövetkezeti hitel intézetek biztosító egyesülete...28 Egy évtized tanulságai és lehetőségei..29 Integráció A Takarékszövetkezeti Integráció tagintézményeinek 2011 első negyedévi teljesítménye az előző évek első negyedévi adatainak tükrében 34 A TÉSZ-es Takarékszövetkezetek 2011. I. negyedévi gazdálkodása..38 Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség2011. április hó 20. napján megtartott Közgyűlése határozatainak kivonata..41 Az OTIVA 2011. április 20-i közgyűlése határozatainak kivonata...41 A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2011. évi rendes közgyűlésének határozatai...42 Akadémiai Közgyűlés határozatai...42 TakarékBank hírei Bővülő kínálat az MFB-s konstrukciókban...43 Addig nyújtózkodj, amíg a TakarékPont ér! - avagy dióhéjban a Király Hitelről...............................43 Befektetések már interneten keresztül is...44 Új Széchenyi termékek a láthatáron...44 TKSZ Figyelő Küzdelmes tíz év után az Eger és Környéke Takarékszövetkezet...46 Az ember azzá válik, amit tesz 48 Üzletpolitikájuk a folyamatos megújulás........................53 Takarék Akadémia Érdeklődés, tanulási vágy, nyitottság...57 Tisztújító Közgyűlés a Takarék Akadémián...58 Kitekintés Szövetkezeti bankok Finnországban...59 Szóra érdemes Nem baj, ha üresen marad a szák...63 Rólunk írták Szemelvények a hazai sajtóból 65 Impresszum Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató MTB Zrt., Illés Tiborné főtitkár TÉSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ, Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója Ismertségünk és elismertségünk útba esik jövet-menet, a takarékszövetkezet. Ez a szlogen az egész országban ismertté vált az elmúlt ötven év során, s nem csupán az idősebb nemzedékek körében. Ott vagyunk minden kilométerkőnél, de legalábbis majdnem minden falusi templom, tanácsháza, vagy kocsma mellett. A takarékszövetkezetek rendelkeznek a legsűrűbb kirendeltség hálózattal, az ország pénzintézeti fiókjainak majdnem fele takarékszövetkezeti kezekben van. Ezek, s a bennük dolgozó több mint hétezer munkatársunk gondoskodik arról, hogy valóban ismertek legyünk. De ismernek-e minket valójában? Sokan igen, még többen nem. S ez nem csak azt jelenti, hogy összetévesztenek minket a takarékpénztárakkal, hanem azt, hogy bizonyos tekintetben leírnak bennünket, mint olyat, amely nem felel meg a mai kor követelményeinek. S erről mi tehetünk! Ne várjuk ölbe tett kézzel, hogy majdcsak betér valaki hozzánk, s akkor kegyeskedünk foglalkozni az ügyféllel. Csapjunk nagyobb hírverést magunknak, mondjuk el, hogy mi is tudjuk gyakorlatilag ugyanazon termékeket, szolgáltatásokat nyújtani, mint a nagyobb bankok. Az elmúlt két-három év pénzügyi válsága mutatta meg, hogy a lehetséges ügyfeleink mennyire nem ismernek minket. Miután a nagy kereskedelmi bankok a válság következtében forrás szűkébe kerültek, jelentős mértékben visszaszorították hitelezési tevékenységüket, ami elsősorban a kis- és középvállalkozói szektor szereplőit érintette. Kétségbeesetten keresték a hiteleket, s így eljutottak a takarékszövetekhez, ahol többségük hozzájutott gondos ellenőrzés mellett az úgy áhított kölcsönökhöz. S rácsodálkoztak: jé, maguk internetes bankolást is kínálnak? Ekkor jöttek rá, hogy takarékszövetkezeteink ugyanolyan szolgáltatási palettával várják, mint az eddig megszokott, rendszerint külföldi tulajdonban álló pénzügyi szolgáltatójuk. A válság következtében számos új ügyfelet sikerült szerezni a takarékszövetkezeteknek. De a válság múlóban van, s a nagy bankok nem tettek le arról, hogy visszatereljék az elveszett bárányokat. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy ne csak ismertek, hanem elismertek is legyünk! Ahhoz, hogy elismertek maradjunk, illetve legyünk, intenzív hírverésre van szükségünk, úgy az írott, mint az elektronikus médiában, s nem utolsó sorban nemzetközi téren. Tavaly októberben a Parlamentben megrendezett, a kis- és középvállalkozások és a szövetkezeti pénzintézetek 3. Európai Fórumán megjelent, s támogatásáról biztosította a takarékszövetkezeteket Orbán Viktor miniszterelnök. Az idén, június végén, az európai szövetkezeti bankok, köztük a német és osztrák Raiffeisen, a francia Crédit Agricole, vagy a holland Rabobank elsőszámú vezetői jönnek el Budapestre, hogy itt tartsák Végrehajtó Bizottsági ülésüket. Az ő jelenlétük is arról tanúskodik, hogy egyre inkább ismertté válunk, s nem csupán szűkebb határainkon belül, de azokon túl is. Hogy ez az ismertség egyúttal elismertséggé is váljon, az rajtunk múlik. Tegyünk érte! Váradi Lajos Takarék 2011. május június 3
Címlapsztori Tízéves a befektetési vállalkozás Cél: eljutni a vidéki vállalkozókhoz is Szerző: Hajtun György A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (KvfP Zrt.) a középvállalatok fejlesztését tőkebefektetéssel segíti. A Magyar Állam (tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.) mellett a társaság részvényese a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Budapest Bank Nyrt., a Garantiqa- Hitelgarancia Zrt., a MKB Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt., és az Erste Bank Hungary Zrt. A társaság döntően állami forrásokból gazdálkodik, üzleti alapon működik, és üzleti alapon hoz döntéseket. A társaság, amikor befektetési döntést hoz, a saját tőkéjét fekteti be. A befektetett összeg tehát nem támogatás, és nem hitel, hangsúlyozta a beszélgetés során Jávor László, a társaság vezérigazgatója. Jávor László v e z é r i g a z g at ó ú r, milyen céllal jött létre 2001-ben a társaság? Először is köszönöm a lehetőséget, hogy a TAKARÉK újság számára adhatok interjút. Az OTIVÁ-nál töltött hat év meghatározó volt a számomra, sok tapasztalatra és kedves ismerősökre tettem szert. Láttam a szektor problémáit és fejlődését. Gratulálok ahhoz, ahogyan a takarékszövetkezetek átvészelték a pénzügyi válságot és piaci részesedésüket növelni tudták ezekben a nehéz években is. A kérdésére válaszolva, a társaság alapításának, és működésének célja az eredményesen működő és fejlődésre képes kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének javítása tőkebefektetéssel. Az alapítás kezdeményezője, fő tulajdonosunk, a magyar állam, az állami tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Fejlesztési Bank. A kereskedelmi bankok azért vállaltak tulajdonosi szerepet a cégben, hogy a termékpalettájukat ily módon is bővíthessék, vagyis a hitelkonstrukciók mellett befektetési portfólióval is rendelkezzenek, és a kkv szektor szereplőit ezen a módon is elérjék. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében a hazai piac az eddigieknél is nyitottabbá válik a külföldi versenytársak előtt, ami jelentős kihívás a hazai kis- és középvállalkozások számára. A vállalkozásoknak juttatott tőke segíti a termék-, eszköz- és technológiafejlesztésüket, a hozzáadott érték növekedését. A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. által nyújtott tőkeinjekció révén a vállalkozások piaci potenciálja, megítélése és hitelképessége jelentősen javul, képesek lehetnek a fejlődéshez szükséges forrásokat a kapott tőkén felül bankhitellel is kiegészíteni. Amikor a céget alapították, akkorra már a magyar gazdaság struktúrája kialakult, viszonylag stabillá vált. De letisztult-e ez a gazdasági szerkezet, s vannak-e olyan kkv szereplők, amelyekkel hosszú távon lehet, és kell számolni? Azt gondolom, hogy létrejöttek ilyen vállalkozások, de ezt a szektort 4 Takarék 2011. május június
Címlapsztori mindenképpen szükséges tovább erősíteni. A fejlesztés egyik lehetősége az általunk nyújtott befektetési tőke, vagy bankok által nyújtott kedvezményes hitelkonstrukciók, illetve az Új Széchenyi Terv által elérhető támogatási források, illetve a három forrás kombinációja. A KvfP Zrt. 4 milliárd forintos alaptőkével rendelkezik, s mintegy 2 milliárd forintot helyeztek ki. Hogyan, kinek adnak pénzt? Jók az adatai, s ennek alapján mondom, hogy 2 milliárd forintot helyeztünk ki és ugyanennyi pénz vár még kihelyezésre. Néhány mondatban összefoglalom a KvfP Zrt. befektetésének paramétereit. Az egy vállalkozásba befektethető összeg alsó határa 10 millió, a felső határa 100 millió forint, ami szükség szerint kiegészülhet egyéb banki hitel jellegű forrással. A beruházás megvalósításához szükséges összes forrásigénynek (befektetés + esetleges bankhitel) összhangban kell lennie a beruházástól várt teljesítménynövekedéssel. A befektetés időtartama jellemzően 5 év. Nem célunk, hogy határozatlan időtartamra tulajdonostársként maradjunk a cégben, ezért elvárjuk, hogy legfeljebb öt éven belül a tulajdonostársak vagy maga, a vállalkozás kivásárolja a megszerzett tulajdonhányadunkat annak érdekében, hogy újabb befektetéseket hajthassunk végre. A kivásárlás a hozammal növelt értéken történik, három részletben, a harmadik, negyedik és az ötödik év végén. A KvfP a befektetett tőke arányában kizárólag kisebbségi tulajdonrészt szerez a céltársaságokban, alapvetően nem vesz részt a céltársaságok irányításában (ellenőrzési jogosultságain felül). Az elvárt hozam BUBOR +0,25-4,0 % p.a. (napjainkban 7-11%) is lényegesen alacsonyabb a kockázati tőkebefektetésekre jellemző hozamoknál (cca. 25-35% p.a.). Mi a fejlesztési tőkebefektetés előnye a hitelhez képest? A gyakorlati tapasztalatok szerint a feltőkésített vállalkozások könnyebben jutnak pótlólagos idegen forráshoz, fedezeti képességük javul. Ezen kívül a tőkejuttatás kedvezményes visszafizetési kondíciókat biztosít a vállalkozásnak. A vállalkozás a fejlesztési tőkefinanszírozási konstrukcióban három év türelmi időt kap a törlesztésre. E három év alatt a vállalkozás megerősödhet, a finanszírozott fejlesztés magasabb bevétel vagy költségmegtakarítást eredményezhet, pénzügyi pozíciója javulhat, akár hiteloldali források bevonására is lehetőség nyílik! Illeszkedik-e a finanszírozási módszer az új Széchenyi Tervben kiírandó támogatási programhoz? A válaszom egyértelműen igen! A KvfP Zrt. tőkebefektetése saját erőként felhasználható a pályázatoknál. A felkészült menedzsmenttel rendelkező, jövőorientált vállalkozások számára a KvfP Zrt. által biztosított fejlesztési tőke révén lehetőség nyílik a pályázati rendszerekben való részvételre is. A pályázati programokban történő részvételen túl, a tőkeemelés következtében a vállalkozás alkalmassá válik további hiteloldali finanszírozási források bevonásra is. Kell-e nyereséget hoznia a cégnek? Az igényelt tőkeösszeg odaítélésének alapvetően a cég jövőbeli tervezett tevékenységének eredményével kell összhangban lennie. Cégünk természetesen előnyben részesíti a pályázatuk beadásakor már nyereségesen működő vállalkozásokat. A tőkebefektetésről szóló döntés meghozatalakor nagymértékben támaszkodunk a vállalkozás terveiben megfogalmazott, számokkal megbízhatóan alátámasztott elképzelésekre. Milyen fedezetre van szükség? Az adott vállalkozásnak meghatározott dokumentumokat kell beadnia hozzánk, a kérelem elbírálásának érdekében. A dokumentumok feldolgozásakor minősítjük a vállalkozást, ami meghatározó abból a szempontból, hogy a befektetett tőke értékéhez viszonyítva mekkora fedezetet kell a vállalkozásnak nyújtania. Az így kiszámított fedezet-igény a vállalkozás meglévő eszközei, valamint a tőkeemelésből végrehajtott beruházások fedezeti értékéből biztosítható. A gyakorlati tapasztalatok szerint a feltőkésített vállalkozások könnyebben jutnak pótlólagos idegen forráshoz, fedezeti képességük javul. Milyen módszerrel értékelik a céget? A pályázók értékelése két lépcsőben történik. Az első fázisban ún. előminősítési eljárásra kerül sor, amely során azoknak a feltételeknek az azonosítása a cél, amely miatt a pályázó esetleg nem vehet részt a tőkejuttatási programban. A második szakaszban a vállalkozás és a üzleti koncepció értékelésére kerül sor. Az általunk alkalmazott módszer, egyrészt a kisvállalkozás múltbeli tényadatait elemzi és elkészíti az ügyfél minősítését, másrészt a befektetés időtartamára elkészített üzleti tervet, és az abból levezetett éves cash-flow-t felhasználva, valamint a kisvállalkozás eszközei által biztosított fedezeti értéket beszámítva a kisvállalkozás ún. saját tőke jelenértékét alapul véve megállapítja az ügylet minőségét. Szükséges-e üzleti terv készítése? Azokat a vállalkozásokat, amelyek az előminősítési folyamat során megfelelnek a támasztott elvárásoknak, egy részletesebb elemzés keretén belül is megvizsgáljuk. Ennek során meg kell győződnünk a vállalkozás pénzügyi, jövedelmezőség helyzetéről, a szükséges ké- Folytatás a 6. oldalon Takarék 2011. május június 5
Címlapsztori Folytatás az 5. oldalról pességekkel rendelkező személyi erőforrások meglétéről, vizsgálnunk kell továbbá a fejlesztési elképzelés konkrét megvalósítási lépéseit, megvalósíthatóságát, az üzleti elképzelés realitását. Ennek egyik megalapozó dokumentuma az üzleti terv, illetve projektterv. A beadott dokumentumok alapján részletesen áttekintjük a vállalkozás által javasolt beruházási lehetőséget. A forrást igénylő vállalkozás külön dokumentumként üzleti, és pénzügyi tervet köteles elkészíteni annyi naptári évre, amennyire a befektetést tervezi. Az üzleti- vagy projekttervet alapvetően a vállalkozásnak kell összeállítania. Természetesen amennyiben kérdés merül fel a vállalkozó részéről, arra igyekszünk megfelelő választ adni. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a tartalmi részek kidolgozása a vállalkozás feladata. Névjegy Lehet-e a cégnek banki hitele, hiteltartozása? Részünkről nem elvárt, hogy a pályázó vállalkozások csak saját forrásból gazdálkodjanak. Természetes, hogy a vállalkozások hitelek bevonásával működnek. Ugyanakkor a tőkejuttatási program feltételrendszere kizárja azokat a vállalkozásokat, amelyeknek lejárt és nem rendezett tartozása áll fenn függetlenül attól, hogy az más hitelintézettel vagy költségvetési intézménnyel szemben merült fel. A tartozások rendezését igazoló írásos dokumentumot a vállalkozásnak a pályázatához csatolnia kell. Milyen szerepet vállalnak a cég vezetésében? Alapvető elképzelésünk, hogy csendestársként veszünk részt a cég működésében, azonban az Együttműködési szerződésben rögzítjük azokat a cég működésével kapcsolatos döntési helyzetek, amelyekhez a KvfP Zrt. hozzájárulása szükséges. Ugyanakkor, nem kívánunk képviselőt delegálni a cég mindennapi működéséhez, azonban bizonyos értékhatár felett a felügyelő bizottságban ill. rt esetében az igazgatóságban a KvfP Zrt. képviselteti magát. Hogyan ellenőrzik a kihelyezett forrás felhasználását? A források felhasználásnak ellenőrzése két részből tevődik össze. Egyrészt az üzleti tervben leírt eszközberuházás megvalósulását lehet azonosítani. Másrészt a szerződés aláírásával a vállalkozás lehetővé teszi a számunkra, hogy monitoring tevékenységet végezzünk. Ennek keretében megvizsgáljuk a legfontosabb gazdasági-pénzügyi-vagyoni mutatókat, illetve a tervszámok, és azok megvalósulásának alakulását. jávor lászló neve nem ismeretlen a takarékszövetkezeti szektorban. Az 1959-ben született pénzügyi szakember közgazdászi végzettséggel rendelkezik, s a pénzügyi szférában dolgozott. Így a fejlesztési bankban, hat évet az OTIVA ellenőrzési vezetőjeként tevékenykedett. Erről azt említi a vezérigazgató, hogy igen hasznos éveket töltött a szektorban, megismerte a takarékok problémáit és erényeit. A feleséggel két gyermeket nevelnek, a lányuk és a fiuk a Kodolányi Főiskolán tanulnak, illetve a lány szerzett diplomát. A hobbik között az olvasás, a számítógépezés (sokat van fenn a neten) és a sportolás, pontosabban a focizás szerepel. Milyen ágazatban kell a pályázónak működnie? Tevékenységünkben nincs preferált ágazat. Ennek következtében a jelenlegi portfolióban megtalálhatók élelmiszer feldolgozó, nyomdai, szállítmányozó, szolgáltató, vasszerkezetgyártó, és egy sor egyéb ágazatba tartozó vállalkozás. Kizárt ugyanakkor az a vállalkozás, amely mezőgazdasággal, illetve pénzügyi tevékenységekkel foglalkozik, továbbá érzékeny iparágnak minősülnek, mint például az acél-, vagy szénipar stb.. Az előzőket társaságunk alapszabálya, az utóbbiakat egy uniós előírás zárja ki a befektetési körből. A mezőgazdasági vállalkozásokat miért zárták ki? Azért, mert amikor 2001 év végén az alapítók létrehozták a KvfP Zrt.-t, tervezték, hogy a mi társaságunkéhoz hasonló agrárfinanszírozó céget is felállítanak. Hogyan kerülhetnek kapcsolatba a cégek Önökkel? Ha a honlapunkat megnézik (www.kvfp.hu), akkor ott két dokumentum található. Az egyik egy előminősítő lap, amely az előszűrés alapja, és azt vizsgáljuk, hogy nincs-e fel-, és végelszámolás alatt a cég, másrészt megfelel-e a kkv törvényi kritériumainak (árbevétel, alkalmazotti létszám, mérleg-főösszeg). Ezt a dokumentumok kell eljuttatni a kvfp@kvfp.hu címre, ahol a befogadást megelőző vizsgálatot elvégezzük. Amennyiben az előminősítési lapot befogadjuk, akkor egy hosszabb adatlapot kell a cégnek kitöltenie. Hány cég érintett a befektetéseikben? Hatvan. Mi van akkor, ha a cég a befektetés következtében kinövi a kkv szektort? Érdekes a kérdés, de a gyakorlatban ezt még nem tapasztaltuk. Ha ilyen előfordulna, akkor véleményem szerint az együttműködés folytatnánk az ötödik év végéig, amikor kiszállnánk a cégből és újból már nem fektethetnénk be a társaságba. Olyan esetünk persze, 6 Takarék 2011. május június
Címlapsztori Megújítja a fejlesztéspolitikát az Új Széchenyi Terv orbán viktor kormánya útjára indította az Új Széchenyi Tervet, a gazdasági felemelkedés programját. A dokumentum tervezésében az egész ország közreműködött, eredményei is mindnyájunk hasznára válhatnak. Az Új Széchenyi Terv lehetőség arra, hogy megújuljon a magyar gazdaság, és megkezdődjön Magyarország újjáépítése. Lehetőség arra, hogy hazánk újra a régió egyik legfejlettebb államává váljon. Az Új Széchenyi Tervhez köthető remény, lendület, újraindulás nemcsak a kis- és középvállalkozásokat érinti, hanem az állam, a közszféra képviselőit is. A fejlesztéspolitikában bekövetkezett váltás eredménye az lehet, hogy a magyar polgárok ismét jól érzik majd magukat saját országukban. Az Új Széchenyi Tervben a fejlesztéspolitikai rendszer minden eleme megújul, hogy az a lehető legnagyobb mértékben segítse a pályázni szándékozó vállalkozások életben maradását és gyarapodását. A fejlesztéspolitikai rendszer átalakítása lendületbe hozza a magyar gazdaságot és a hazai vállalkozásokat. A cél az, hogy tíz éven belül mintegy egymillió új munkahely jöhessen létre, és javuljon Magyarország versenyképessége. Ennek alapfeltételei egyértelműek: stabil jogszabályi környezet, a bürokrácia leépítése, a foglalkoztatottság növelése, a korrupció könyörtelen visszanyesése, és a gazdaság kifehérítése. Más szóval az átláthatóság, tervezhetőség és kiszámíthatóság. A kormány az Új Széchenyi Terv keretében arra törekszik, hogy minden hazai vállalkozás hozzájuthasson valamilyen forráshoz, így azok a mikro-vállalkozások is, amelyek eddig egyáltalán nem vagy csak nehézkesen válhattak kedvezményezettekké. A pályázatokról és a fejlesztéspolitikai rendszerről minden információ megszerezhető a http:// ujszechenyiterv.gov.hu/ honlapon. Itt az érdeklődők hiteles forrásból kaphatnak alapos és érthető tájékoztatást. A weboldalról letölthető a nyomtatásban is megjelent Pályázati Kézikönyv, amely röviden öszszefoglalva tartalmazza az egyes pályázati kiírásokat és a pályázati feltételeket. A honlap egyben a társadalmi egyeztetés egyik fóruma is, ahol a látogatók rövid regisztrálást követően hozzászólhatnak az adott pályázati témakörhöz. Az Új Széchenyi Tervről személyesen és telefonon is tájékozódhatnak országszerte már most 19 ügyfélszolgálat munkatársainál. A tájékoztatási pontok köre folyamatosan bővül. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével együttműködve a megyeszékhelyeket érintő országjáráson ismerteti a fejlesztéspolitikai változásokat. volt már, hogy a cég kinőtt minket és nagyobb befektetőt keresett, miután minket kifizetett. S mi a helyzet akkor, ha a cég vezetése változik? Van néhány olyan jogosítványunk, amely ebben a kérdésben a segítségünkre lehet. A cég finanszírozásával kapcsolatos kérdésekben a mi véleményünk, döntésünk nélkül nem léphetnek, s bizonyos hitelszint felett a cég vezetésében sem történhet változás a megkérdezésünk nélkül. Mi arra törekszünk, hogy az öt év alatt a cég ne zökkenjen ki az addigi normális működéséből, és a menedzsment összetétele se változzon. Van-e bukott befektetés, roszszul kihelyezett tőke? Sajnos van. A legtöbb beruházás a tervezett kiszállással zárul, de akad, amelyikkel befürdünk. A gazdasági válság azokat a cégeket is elérte, amelyben tulajdonosok vagyunk, így néhányan tőkét veszítettek, vagy felszámolás és csődhelyzetbe kerültek, de a problémákat gondatlan kezelés vagy csalás is okozhatta. Ilyenkor elvész a pénz? Sajnos, egy része igen, más része a biztosítéki rendszeren keresztül, hosszú idő alatt, de megtérül. Az idén tízéves befektetési vállalkozás milyen tervekkel vág neki a következő évtizednek? Rövidtávú tervünk, hogy a cég aktivitását felpörgessük, az éves kihelyezett összegeket növeljük. Középtávon fontos eredmény, hogy érvényes EU akkreditációval rendelkezünk 2013. év végéig, amit újabb kérelemmel tervezünk meghosszabbítani. Lehet-e közös pontokat találni a takarékok és a cég működésében? Mindenképpen. A KvfP Zrt.-nek nincs hálózata s nincs közvetlen kapcsolata a gazdaság szereplőivel, akiket csak más finanszírozókkal vagy közvetítőkkel tud elérni. Mi középtávra, öt évre helyezzük ki a pénzünket, s amennyiben találunk olyan partnert, amelyik a rövid távú vállalkozói igényeket tudja finanszírozni és számlavezető bankként is partnere a kkv-nak, akkor együtt tudnánk dolgozni. A takarékszövetkezetek ismerik a helyi kis-és középvállalkozásokat, vezetik számlájukat, ismerik fejlesztési igényüket. Örömömre szolgálna, ha a vidék fejlesztésében együttműködhetnénk. Takarék 2011. május június 7
Beszámoló Mernek nagyot álmodni Jól teljesített a Takarékszektor 1 Szerző: Csépány György 2011. május 11-én Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója, Csicsáky Péter, a Magyar TakarékBank Zrt. (TakarékBank) elnök-vezérigazgatója valamint Bodnár Ottó, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) ügyvezető igazgatója közös sajtótájékoztatót tartott az elmúlt évi eredményeinkről, és az idei terveinkről. Úgy tűnik, valami változóban van, ugyanis minden korábbi érdeklődést meghaladó figyelem irányult ránk. Pozitív eredményeinket felsorakoztató, összességében kedvező, de a kritikákat sem rejtegető sajtóvisszhanggal elégedettek lehetünk, ezért az alábbiakban szemelgetünk a sajtóban megjelent főbb hírekből. 8 Varga Antal Különböző címek Takarék 2011. május június Túlnyomórészt pozitívan indították cikkeiket a sajtó képviselői. Jól teljesítettek (Világgazdaság, Népszabadság Online, Heti Válasz stb.), Remekül hasítottak (VG Online), Gyarapodtak a Takarékok (Magyar Nemzet) vagy a Takarékok mernek nagyot álmodni (Menedzsment Fórum). Az MTI, az OTSZ-re hivatkozva Ismertebbeknek kell lenniük a Takarékoknak címen számolt be. További figyelemreméltó, beszédes megfogalmazások: A takarékszövetkezetek éve lehet az idei (Portfolió), Bejött a stratégia, lepipálták a bankokat a takarékszövetkezetek (Tőzsdefórum), Épül az ország legnagyobb bank-hálózata? (Privátbankár) A Napi Gazdaság két kérdéssel Kötelező lehet a közös hálózat? illetve a Veszélyben húsz takarék? címmel kezdte az írását. Varga Antalnak, az OTSZ ügyvezető igazgatójának nyilatkozatára hivatkoztak: Privátbankár Eredményben meghaladja, termékben, szolgáltatásban és fejlesztésben utolérte a bankszektort a takarékszövetkezeti ágazat. Tőzsdefórum A bankszektor átlagát szinte minden mutatójában meghaladta tavaly a takarékszövetkezetek eredményessége: mind mérlegfőösszegben, mint a hitel illetve a betétállományokban növekedtek 2010-ben a takarékok, így azok piaci részesedése is. A szövetkezeti formában működő hitelintézetek válságállóságát nem csak a tavalyi eredmények igazolják: a stabilitást és bővülést az idén folytatja a szektor, így néhány éven belül megduplázhatja piaci súlyát a magyar tulajdonban lévő pénzügyi szolgáltatói szektor. Az ágazat hitelállománya öt százalékkal bővült, betétállománya csaknem tízzel, míg az ágazati mérlegfőösszegben is nyolc százalékot meghaladó volt a bővülés. A Takarékok mintegy 80 százalékát tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) az idei évtől szabályozói oldaltól várja a további fejlődéshez szükséges lépéseket, de a kkv-hitelezés fellendülésére is számít. A takarékszövetkezeti szektor mérlegfőösszege 2010-ben 1733,6 milliárd forintra emelkedett, amihez a hitel, és a betéti oldal állományainak bővülése is hozzájárult. A szövetkezeti hitelintézetek által nyújtott kölcsönök állománya csaknem megközelítette a 800 milliárd forintot. A betétállomány az év végén már 1450 milliárd forint volt. 1 A különböző sajtóorgánumokban MTI, Világgazdaság, Napi Gazdaság, Tőzsdefórum, Privátbankár, Heti Válasz, Magyar Nemzet, Népszabadság stb. megjelent cikkek megfogalmazásaiból készült, szerkesztőségi összeállítás. A cikkek egyes elemi között nyilvánvaló átfedések vannak, a kiemelés szubjektív, nem teljeskörű. A hivatkozott adatok előzetes adatok, időközben valamelyest változtak.
Beszámoló MTI Az integrációba tömörült takarékszövetkezetek együttes tavalyi adózás előtti nyeresége 11 milliárd forintot tett ki, ami a válság hatásait figyelembe véve jelentős teljesítmény. Egészséges nemzeti protekcionizmussal be kell mutatni, hogy a hazai takarékszövetkezetek milyen szerepet játszanak a hazai finanszírozásban, különösen a vidék pénzellátásában. A takarékok soha nem törekedtek a gyors növekedésre, az elmúlt két évben is a jobb beágyazottságra és a stabil működésre helyezték a hangsúlyt. A hazai pénzintézeti szektor egyes piaci szegmensében a takarékszövetkezeti integráció piacvezető, így például a kibocsátott Széchenyi Kártyák terén mintegy 40 százalékos a részesedésük, és a hamarosan kibocsátásra kerülő Széchenyi Agrár Kártya esetében is vezető szerepet kívánnak elérni. Tőzsdefórum Mindig is előnyünkként emlegettük tulajdonosi szerkezetünket, működési modellünket és üzletpolitikánkat, amely például a jóval szerényebb devizakitettségnek köszönhetően sokkal ellenállóbbá tesz minket a globális piaci környezettel szemben. Privátbankár 1800 fiókkal vagyunk jelen és mégis nagyon kevesen ismernek bennünket, azt tapasztaltuk, hogy minél nagyobb egy település, annál kevésbé ismert a nevünk. Népszabadság Még a bankszektorban is kevésbé tudatosult, hogy Magyarország egyfajta negatív rekorder, nálunk 95 százalékban külföldi tulajdonban vannak a pénzügyi szolgáltatók. Azokban az országokban, ahol 20-40 százalékban van hazai bank, az kiegyensúlyozza a gazdaság működését, így például Franciaországban például gyakorlatilag nem jelent meg a nálunk jól ismert likviditáshiány. Egy egészséges protekcionizmusra szükség van. Napi Gazdaság Keret jelleggel már él az állami szerepvállalással elinduló, közel százmilliárdos tőkeprogram. Az igénybevételt valamilyen feltételhez kötnék, jelenleg az árazásról folynak az egyeztetések. Reményei szerint amikorra megindul a fejlődés és a takarékok növekedése már tőkekorlátba ütközik (ez ma még egyáltalán nincs így), akkorra ez a pénz is lehívhatóvá válik majd. A Világgazdaság táblázatba foglalta főbb adatainkat: OTSZ / OTIVA tagszervezetek, (=integrált tagszervezetek) 2 összesített adatai, milliárd forintban 2009. 2010. Mérlegfőösszeg 1 396,1 1 413,8 Saját tőke 104,7 108,6 Hitelek (Nettó) 608,3 578,2 Betétek 1 153,5 1 182,2 Adózás előtti eredmény 10,7 10,9 Adózott eredmény 9,0 9,3 Forrás: OTSZ Csicsáky Péternek, a TakarékBank elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkoztak: Tőzsdefórum A takarékok ernyőbankjaként működő TakarékBank hasonló eredményeket tudott felmutatni közelmúltbeli közgyűlésén, sőt a hitelintézet működése legeredményesebb évét zárta tavaly. Mérlegfőösszege 379,2 milliárd forint, adózás előtti eredménye 716 millió forint, adózott eredménye pedig 601 millió forint lett. Adózás előtti eredménye a bankadó hatása nélkül csaknem elérte a két milliárd forintot (1,99 milliárd forint), amely pedig több mint 14 százalékkal haladja meg a 2009-es esztendő eredményét. Mindemellett a hitelintézet folyamatos, összesen mintegy 800 millió forintos IT fejlesztésével megerősítette a takarékszövetkezeti integráció teljes IT hálózatát, ezzel megerősítve a központi banki funkció technikai hátterét. Új szolgáltatásokat és termékeket vezetett be, köztük a magyar piacon egyedülálló PayPass technológiás karórás fizetést, amellett új tagok folyamatos csatlakozásával stabilizálta a takarékok minden eddiginél szorosabb együttműködési formáját, a TakarékPont hálózatot is. Ezzel a valamennyi értékesítési pontján azonos márkanév és logó alatt azonos lakossági termékeket kínáló TakarékPont hálózatban a tavalyi év végére 23 hitelintézet 343 fiókja szolgálja ki az ügyfeleket. A TakarékBank, így a TakarékPont hálózat építése során mindig is a lassabb, de biztonságosabb haladást, a megalapozott, stabil növeke- Folytatás a 10. oldalon 2 Szövetkezeti hitelintézetek = Szövetkezeti (hitelintézeti) szektor = Takarékszövetkezetek + hitelszövetkezetek = Integrált takarékszövetkezetek + mások Csicsáky Péter Takarék 2011. május június 9
Beszámoló A közelmúlt egyik kiemelkedő eredménye, hogy a TakarékBank tíz, nem integrált takarékszövetkezettel kötött megállapodást a teljes bankkártya-szolgáltatás ellátására (kártya, ATM, POS), amely mintegy 40 ezer új kártyát, illetve tíz százalékos bővülést jelent ezen a területen. Hasonló eredményt, és további csatlakozókat vár a hitelintézet még az idei évben online kereskedési és számlavezetési rendszerének bevezetésétől, és további PayPass termékfejlesztéseket is tervez. Bodnár Ottó Folytatás a 9. oldalról dést tartottuk szem előtt, miközben partnereink tökéletes kiszolgálása és az innováció mindig prioritás volt. Nagy eredménynek és pozitív visszaigazolásnak tartjuk például, hogy jelenleg már a még önállóan működő takarékok keresnek meg minket csatlakozási szándékukkal, szolgáltatási igényükkel. A közelmúlt egyik kiemelkedő eredménye, hogy a TakarékBank tíz, nem integrált takarékszövetkezettel kötött megállapodást a teljes bankkártya-szolgáltatás ellátására (kártya, ATM, POS), amely mintegy 40 ezer új kártyát, illetve tíz százalékos bővülést jelent ezen a területen. Hasonló eredményt, és további csatlakozókat vár a hitelintézet még az idei évben online kereskedési és számlavezetési rendszerének bevezetésétől, és további PayPass termékfejlesztéseket is tervez. Népszabadság Összesen 1,3 milliárd forintos bankadót kellett kifizetni a TakarékBanknak. A hitelállomány 8 százalékkal nőtt, a saját tőke 9 százalékkal bővült úgy, hogy vállalható maradt a hitelportfólió, így a 90 nap után nem fizetők aránya 3,2 százalék volt tavaly év végén. Kívánatos, hogy a magyar szövetkezeti integráció is a nyugati mintára egyre inkább egységes arculattal tudjon megjelenni. Ebből a célból hozták létre a TakarékPontok rendszerét. Azt remélik, hogy 2011-ben 30 hitelintézet 450 fiókjára nő a TakarékPontok száma. (Az OTP-nek valamivel több, mint 400 fiókja van.) Napi Gazdaság A fenyegető, új bázeli szabályozók miatt a külföldi hasonló hálózatoknak megfelelő besorolást kellene elérni. Ellenkező esetben komoly problémát jelenthet a nem könynyített feltételek teljesítése. Bodnár Ottónak, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) ügyvezető igazgatójának nyilatkozatára hivatkoztak: Tőzsdefórum A szektort érintő kilátások kapcsán, kívánatos a kötelező integrációs tagság. Ez a piaci szereplők érdeke is, hiszen az integráció tagjait egyebek mellett komoly tőkevédelmi program védi. A tőkeági beavatkozásnak számos módszere és eszköze lehet, ám a kereskedelmi bankokhoz képest teljesen más üzleti modell, filozófia, és tulajdonosi struktúra mellett működő takarékszövetkezetek más típusú prevenciós védelmet igényelnek. Egy külföldi tulajdonú nagybankot döntően anyavállalata támogat, ha támogatásra szorul, ezzel szemben egy, lényegében az ügyfelei tulajdonában lévő takarékot nem támogat senki, ha nem tartozik egy olyan szövetséghez vagy integrációhoz, amely éppen erre hivatott. Népszabadság Az OTIVA alá tartozó integrált takarékok összesen mintegy 110 milliárd Ft szavatoló tőkével rendelkeznek, ebből 98 milliárdot tesz ki az alapvető tőke, így a tőkeszerkezetük kedvező. Ehhez járul hozzá az OTIVA mintegy 10 milliárd Ft saját szavatoló tőkéje is. A takarékszektor bizakodva néz a várható uniós tőkekövetelménydirektívák elé, ahol nemcsak a tőkekövetelmények arányát határozzák meg, hanem a tőkeszintet is emelhetik. Napi Gazdaság A Takarékszövetkezeti Integráció olyan javaslatcsomagot készített (a Kormány részére), amelyben szerepel a közös hálózathoz tartozás előírása, valamint a kivásárlási szándékok megnehezítése. Jelenleg 136 szövetkezeti hitelintézet működik, amelyek közül 108 tartozik az Integrációhoz (+3 Zrt.). A húsz (+egynéhány) Integráción kívüli takarék biztonságáról nincs információ. Fontos, hogy az ő védelmük ne valamiféle klubtagság formájában testesüljön meg. A független Jógazda Takarékpénztár csődje az egész szektor megítélésének ártott. 10 Takarék 2011. május június
Beszámoló Ker. bankok (Rt.) Hit. fióktelepek Spec. püi. int. (MFB, EXIM, Keler) Szöv. hitelintézetek Összes hitelintézet Időszak Md. HUF Piaci rész. Md. HUF Piaci rész. Md. HUF Piaci rész. Md. HUF Piaci rész Md. HUF Piaci rész. Mérlegfőösszeg 2011. 03. 31 27 554,172 83,07% 2 535,581 7,64% 1 401,191 4,22% 1 677,934 5,06% 33 168,878 100,00% 2010. 03. 31 28 376,969 84,21% 2 329,427 6,91% 1 380,742 4,10% 1 612,234 4,78% 33 699,372 100,00% Betétek 11 523,178 84,42% 698,384 5,12% 21,820 0,16% 1 407,206 10,31% 13 650,588 100,00% Váll. Ft-betét 2011. 03. 31 2 137,223 86,41% 192,047 7,77% 8,753 0,35% 135,191 5,47% 2 473,214 100,00% Házt. Ft-betét 4 816,760 77,81% 177,742 2,87% 0,035 0,00% 1 195,995 19,32% 6 190,532 100,00% Betétek 11 712,951 85,54% 602,469 4,40% 41,160 0,30% 1 335,674 9,75% 13 692,254 100,00% Váll. Ft-betét 2010. 03. 31 2 071,555 86,72% 185,914 7,78% 10,711 0,45% 120,692 5,05% 2 388,872 100,00% Házt. Ft-betét 4 781,874 78,88% 137,239 2,26% 0,034 0,00% 1 142,747 18,85% 6 061,894 100,00% Hitelek (nettó) összes 16 699,460 86,05% 1 103,348 5,69% 900,739 4,64% 704,150 3,63% 19 407,697 100,00% Váll. nettó Ft-hitel 2011. 03. 31 2 430,239 82,32% 161,601 5,47% 72,267 2,45% 288,134 9,76% 2 952,241 100,00% Házt. nettó Ft-hitel 2 113,770 81,42% 160,135 6,17% 10,434 0,40% 311,825 12,01% 2 596,164 100,00% Hitelek (nettó) összes 17 886,059 87,24% 999,933 4,88% 900,941 4,39% 714,488 3,49% 20 501,421 100,00% Váll. nettó Ft-hitel 2010. 03. 31 2 515,752 83,75% 156,977 5,23% 61,119 2,03% 270,171 8,99% 3 004,019 100,00% Házt. nettó Ft-hitel 2 005,759 81,10% 110,035 4,45% 20,668 0,84% 336,797 13,62% 2 473,259 100,00% Saját tőke 2011. 03. 31 2 505,627 84,76% 168,544 5,70% 156,566 5,30% 125,234 4,24% 2 955,971 100,00% 2010. 03. 31 2 555,819 85,66% 150,066 5,03% 159,566 5,35% 118,338 3,97% 2 983,789 100,00% AEE 2011. 03. 31 70,613 83,65% 9,669 11,45% 1,490 1,77% 2,643 3,13% 84,415 100,00% 2010. 03. 31 139,664 91,31% 8,641 5,65% 2,026 1,32% 2,622 1,71% 152,953 100,00% TMM 2011. 03. 31 13,80% 17,15% 15,11% 14,02% 2010. 03. 31 12,95% 17,11% 14,39% 13,22% ROA 2011. 03. 31 0,26% 0,38% 0,11% 0,16% 0,25% 2010. 03. 31 0,49% 0,37% 0,15% 0,16% 0,45% ROE 2011. 03. 31 2,82% 5,74% 0,95% 2,11% 2,86% 2010. 03. 31 5,46% 5,76% 1,27% 2,22% 5,13% Helyreigazítás Előző lapszámunkban, a Sárbogárdi Takarékról szóló cikkünkből két kép helyhiány miatt kimaradt, amelyet ezúton pótolunk. Az érintettektől szíves elnézést kérünk. Horváthné Szöllösy Zsuzsanna ügyvezető Kótai Lajosné ügyvezető Takarék 2011. május június 11
Gazdaság Takarékbanki elemzés Növekedési és inflációs kilátások 2011. május Előrejelzéseink összevetése Takarékbank MNB EB OECD Reuters konszenzus* 2011 2012 2011 2012 2011 2012 2011 2012 2011 2012 GDP növekedés 3,0 3,6 2,9 3,0 2,7 2,6 2,7 3,1 2,8 3,1 Lakossági fogyasztás 1,7 2,3 2,8 3,0 2,7 1,0 1,6 2,1 - - Beruházások 3,5 6,5 1,2 3,6 1,5 4,5 0,6 2,9 - - Közösségi fogyasztás -2,2 0,2 - - -0,8 0,5-2,6-0,2 - - Fogyasztói árindex 4,0 3,1 4,0 3,4 4,0 3,5 4,0 3,3 4,3 3,6 *Reuters májusi felmérés e l ő r e j e l z é sü n k szerint, 2011-ben a növekedés kissé, 2012-ben jelentősebb mértékben meghaladhatja egyes vezető intézmények várakozásait. A részletes adatokat egyelőre nem ismerjük, azonban az egyes ágazatok teljesítményeit tekintve következtethetünk a növekedés összetevőire. A növekedés húzóereje egyértelműen a továbbra is kiválóan teljesítő exportorientált feldolgozóipar volt. Kedvező teljesítményt nyújtott a vendéglátás-turizmus is, részben az EU elnökségnek, részben az élénkülő belső turizmusnak köszönhetően. Ennek hátterében elsősorban a gyorsabb beruházási dinamika, ill. a nagy autóipari beruházások által generált hozzáadott-érték növekedés áll. Kissé javítják előrejelzésünket a vártnál erősebb német konjunktúra, ill. egyes ágazatokban tapasztalt rendkívül alacsony bázisszintek is. Inflációs előrejelzésünk a magasabb növekedés ellenére alacsonyabb 2012-re vonatkozóan, mivel a külső eredetű ársokkok elsősorban az élelmiszerárak esetében gyorsabb lecsengésére számítunk. A növekedés szerkezete nem okoz inflációs nyomást. Fokozatosan gyorsuló növekedés 2011 első negyedévében a hazai GDP éves növekedése az elemzői várakozásoknak megfelelően 2,4%- ra gyorsult a tavalyi utolsó negyedév 1,9%-os növekedése után. A gazdaság 0,7%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, így a szezonálisan és munkanaphatásoktól megtisztított éves növekedés 2,2%-ra lassult az előző negyedév 2,6%-os növekedéséhez képest a viszonylagosan magasabb bázis hatására (a tavalyi első negyedévben a negyedéves alapú növekedés 1,1% volt). A részletes adatokat egyelőre nem ismerjük, azonban az egyes ágazatok teljesítményeit tekintve következtethetünk a növekedés összetevőire. A növekedés húzóereje egyértelműen a továbbra is kiválóan teljesítő exportorientált feldolgozóipar volt. Kedvező teljesítményt nyújtott a vendéglátásturizmus is, részben az EU elnökségnek, részben az élénkülő belső turizmusnak köszönhetően. Az ipari termelés, ill. a külkereskedelem felfutása a szállítási, logisztikai szolgáltatók teljesítményét is élénkíti. Kevésbé alakult jól a kiskereskedelem, ami minimális elmaradást mutatott a tavalyi első negyedévhez képest, azonban az újautó értékesítések az első két hónapban már kétszámjegyű növekedést mutattak, igaz, rendkívül alacsony szintről. A pénzügyi szolgáltatások teljesítménye minden bizonnyal negatív volt, többek között az alacsony hitelezési aktivitás, csökkenő biztosítási bevételek, ill. a magánnyugdíj pénztárak csökkenő aktivitásának köszönhetően. Az építőipar mélyrepülése viszont folytatódott, ami egyelőre megállíthatatlannak tűnik 12 Takarék 2011. május június
Gazdaság az építőipar rendelésállományaiból és a lakásépítési engedélyek meredek zuhanásából következtetve. Szezonális jellege miatt a mezőgazdaság kibocsátása az első negyedévben nem meghatározó. A külkereskedelmi adatok szintén arra utalnak, hogy az első negyedéves gazdasági növekedés túlnyomórészt a nettó exportnak köszönhető. A fogyasztás csak minimálisan járulhatott a növekedéshez, a beruházások pedig az élénk feldolgozóipari beruházások ellenére folytatták a visszaesést. A szigorú költségvetési gazdálkodás miatt a közösségi fogyasztás szintén csökkenhetett. Mivel a növekedést jelenleg még szinte csak az export biztosítja, kulcsfontosságú, hogy mi várható a legfontosabb külpiacainkon, ill. mi biztosíthatja az exportnövekedés fenntartását. A német gazdaság a közelmúltig messze a várakozások feletti teljesítményt nyújtott, aminek húzóhatása már olyan fontosabb piacainkon is érezhető, mint Franciaország, Ausztria, Hollandia, Szlovákia vagy Csehország. A német gazdaság legfontosabb húzóereje az egyes feltörekvő piacokon megfigyelhető robusztus méretű keresletnövekedés, elsősorban a kínai, brazil és más távol-keleti, latin-amerikai országok dinamikus növekedése. Mivel a német kapacitás kihasználtság már elérte a válság előtti szintet, megugrottak a beruházások, ill. a munkaerőfelvétel. A válság alatti egyik gazdasági csodának tartják a német munkaerőpiacon megfigyelt növekedést, amelynek során a munkanélküliség 20 éves mélypontra esett. Egyes német vállalatok pedig a tavalyi rekordév után történelmi nagyságú bónuszokat fizettek a munkavállalóknak. Így már a belső kereslet ezen belül is döntően a beruházások nagyobb mértékben járul hozzá a német gazdasági növekedéshez, mint a kivitel, ezáltal a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb lehet. Ezért 9 6 3 0-3 -6-9 -12-15 6 3 0-3 -6-9 1. ábra: A GDP felhasználási tételeinek növekedési hozzájárulása (%) Nettó export Készletváltozás, egyéb Bruttó állóeszköz- felh. Közösségi fogyasztás Lakossági fogyasztás GDP 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) 2. ábra: A GDP termelési oldali tételeinek növekedési hozzájárulása (%) Szolgáltatások Építőipar Ipar Mezőgazdaság GDP 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) annak ellenére, hogy egyes konjunktúramutatók lassulást jeleznek előre, az idei növekedés könnyen meghaladhatja az eddigi várakozásokat. Kismértékű lassulás a magas bázisok miatt is várható a közeljövőben, ami abból a szempontból nem tekinthető negatívnak, hogy így elkerülhető a német gazdaság túlfűtötté válása. A német gazdaság várható lassulása ami még így is meghaladhatja a korábbi várakozásokat ellenére a kivitelünk a következő években is élénk maradhat, köszönhetően a jelentős méretű autóipari beruházásoknak. Azonban nem csupán ezen ágazatok növelik a kiviteli kapacitásokat, mivel számtalan más fel- Folytatás a 14. oldalon 9 6 3 0-3 -6-9 -12-15 6 3 0-3 -6-9 Takarék 2011. május június 13
Gazdaság 120 115 110 105 100 95 90 85 80 30 20 10 0-10 -20-30 -40 Folytatás a 13. oldalról dolgozóipari ágazatban valósulnak meg igaz jóval szerényebb értékű beruházások. Ezért a külpiacok esetleges lassulását a beruházásokból származó többletkapacitások ellensúlyozhatják a következő években. Az idei év hátralevő részében a növekedés fokozatos gyorsulására 3. ábra: A német Ifo és BMI indexek IFO (jobb) PMI, feldolgozóipar PMI, szolgáltatások 4. ábra: Ipari termelés 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Ipari termelés Exportérétkesítés Belföldi értékesítés IFO (jobb) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: MNB, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) 65 60 55 50 45 40 35 30 120 115 110 105 100 95 90 85 80 számítunk, ebben részben a lassan élénkülő belső kereslet, de zömmel bázishatások játszhatnak szerepet. A második negyedévben a növekedés elérheti a 2,8%-ot, ami leginkább az egy évvel ezelőtti igen alacsony bázisnak köszönhető. A tavalyi kedvezőtlen időjárás negatív mezőgazdasági hatása már a második negyedévben éreztette hatását, így átlagos terméseredmények esetén a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása pozitívba fordulhat. A második negyedévben a fogyasztás még stagnálhat, az élénkülést az idei adóváltozások még nem segítették elő, miközben a svájci frank árfolyam alakulása, ill. a magas élelmiszer és üzemanyagárak hátráltatják a fogyasztás bővülését. A beruházások visszaesése megáll, az alacsony bázis miatt a lakásépítések folytatódó visszaesése már kevésbé hat negatívan a nemzetgazdasági beruházások szintjére. Az export továbbra is pozitívan járul a növekedéshez, azonban a hozzájárulás mértéke kissé mérséklődhet. Mivel a második negyedévben a mezőgazdaság pozitív fordulata lehet a meghatározó, a felhasználási oldalról a készletek változása lehet az egyik fő növekedési komponens. A foglalkoztatás lassú növekedésének és a nyugdíjpénztári vagyon reálhozam kifizetéseinek köszönhetően a harmadik negyedévtől már a fogyasztás is szerény növekedésnek indulhat, amit az alacsony bázis is segíthet. Emellett a beruházások is élénkülnek, nagyrészt az autóipari beruházásoknak, ill. itt is bázishatásoknak köszönhetően. Így a harmadik negyedévben a növekedés 3%-ra gyorsulhat. Az előbbi folyamatok mellett az ipari termelés tavaly decemberben bekövetkezett váratlan mértékű visszaesése okozott igen alacsony bázist az utolsó negyedévben, így csupán a bázishatás, ill. naptárhatások miatt a negyedik negyedévben a növekedés 3,8%-ra emelkedhet. A GDP növekedése 2011-ben összességében 3%-os lehet, amit nagyrészt az export, ill. bázishatások húznak, de kismértékben a készlethatások, ill. fokozatosan a lassan élénkülő fogyasztás és beruházások is támogatnak. Mindkét irányban találunk kockázatokat. Lefelé irányuló kockázatot jelent a még mindig szűkülő hitelezés. Ennek egyrészt kínálati, másrészt ke- 14 Takarék 2011. május június
Gazdaság reslet oldali okai vannak. A szűkülő hitelezés negatív beruházási hatásait ugyanakkor némileg mérsékelik a Széchenyi-hitel programok, ill. az Új Széchenyi-terv. Emellett az is megfigyelhető, hogy a feldolgozóipari beruházások túlnyomóan saját tőkéből, vállalati pénzáramlásból, ill. EU-s és állami támogatásokkal valósulnak meg. Csökkent annak a kockázata is, hogy az egyes ágazatokra kivetett különadók hatására az érintett szektorok a beruházások visszafogásával válaszolnak, amit a három mobilszolgáltató által bejelentett hálózat felújítási programok is tükröznek. A lakáspiacon azonban mindaddig nem várható fordulat, amíg a hitelezési aktivitás mind kínálati, mind keresleti oldalról nem élénkül. Lefelé mutató kockázatot jelent a svájci frank további erősödése, a magas energia-, nyersanyag, és élelmiszerárak. A devizaalapú jelzáloghitelek esetében tervezett árfolyamrögzítés jelentősen mérsékli a rövid távú kockázatokat, azonban a törlesztő részletek csökkenéséből származó megtakarításokat a háztartásoknak célszerű megtakarítani, mivel a különbözetet kedvezményes kamatokkal együtt később vissza kell fizetni. Felfelé mutató kockázat a német gazdaság robusztus teljesítménye, ill. a német gazdaság pozitív hatása más, számunkra fontos gazdaságokra. 2012-ben a növekedést jelentős mértékben segítheti a Mercedes kecskeméti gyárának üzembe helyezése, ami mellett a beszállítók és más vállalatok kapacitásbővítései is hozzájárulnak a növekedéshez. Ezek összességében mintegy 0,6 százalékponttal növelhetik a GDP-t. A kecskeméti üzem várható árbevétele az üzem teljes felfutásakor elérheti a hazai GDP 3%-át (mintegy 800 milliárd forint). Becslésünk szerint ennek mintegy 20%-a lehet a hozzáadott érték (árbevétel csökkentve a vásárolt áruk és szolgáltatások értékével), azaz a GDP 0,6%-a. Ennek kétharmada jelentkezhet 2012-ben és további 5 4 3 2 1 0-1 -2 2000 1600 1200 400 egyharmada 2013-ben, a termelés felfutásától függően. További 0,2 százalékpontot jelenthetnek a beszállítók és más beruházások által teremetett többletkapacitások hozzáadott értéke. A beruházásokat pedig elsősorban a győri Audi, ill. a szentgotthárdi Opel üzemek létesítése húzza, amelyek a teljes 5. ábra: A mezőgazdaság hozzáadott értéke Mezőgazdaság hozzájárulása a növekedéshez Mezőgazdaság hozzáadott értéke, jobb skála 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 0 Forrás: KSH 6. ábra: Építési engedélyek Forrás: KSH Lakóépületek Nem lakóépületek 12 havi mozgóátlag 2006 2007 2008 2009 2010 2011 nemzetgazdasági beruházási teljesítmény mintegy 8,5%-át teszik ki. 2012-ben a növekedés 3,6%-ra gyorsulhat, az előbb említett tényezők nélkül a növekedés 3% marad. A növekedés ugyanakkor lassul a 2011 negyedik negyedévéhez képest, aminek elsődleges oka a kor- Folytatás a 16. oldalon 80 70 60 50 40 30 20 10 0-10 -20-30 2000 1600 1200 400 0 Takarék 2011. május június 15