AZ ATOMERŐMŰVEK LESZERELÉSÉHEZ BULGÁRIÁNAK, LITVÁNIÁNAK ÉS SZLOVÁKIÁNAK NYÚJTOTT UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: EREDMÉNYEK ÉS A JÖVŐ KIHÍVÁSAI

Hasonló dokumentumok



































ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö





























ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü




































Átírás:

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 16. sz. különjelentés ISSN 1831-0893 2011 AZ ATOMERŐMŰVEK LESZERELÉSÉHEZ BULGÁRIÁNAK, LITVÁNIÁNAK ÉS SZLOVÁKIÁNAK NYÚJTOTT UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: EREDMÉNYEK ÉS A JÖVŐ KIHÍVÁSAI HU

16 2011. sz. különjelentés AZ ATOMERŐMŰVEK LESZERELÉSÉHEZ BULGÁRIÁNAK, LIT VÁNIÁNAK ÉS SZLOVÁKIÁNAK NYÚJTOT T UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: EREDMÉNYEK ÉS A JÖVŐ KIHÍVÁSAI (az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerint) EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel. +352 4398-1 Fax: +352 4398-46410 E-mail: euraud@eca.europa.eu Internet: http://www.eca.europa.eu 16 2011. sz. különjelentés Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN 978-92-9237-448-8 doi:10.2865/49458 Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Luxembourg

TARTALOMJEGYZÉK 3 BEKEZDÉS ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR I IV ÖSSZEFOGLALÁS 1 15 BEVEZETÉS 1 4 ELŐZMÉNYEK 5 8 AZ ATOMERŐMŰVEK LESZERELÉSÉHEZ BULGÁRIÁNAK, LITVÁNIÁNAK ÉS SZLOVÁKIÁNAK NYÚJTOTT UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS 9 15 AZ UNIÓS PÉNZESZKÖZÖKKEL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS ÉS AZOK FELHASZNÁLÁSA 16 17 AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE 18 39 ÉSZREVÉTELEK 18 24 ELŐRELÉPÉSEK A REAKTOROK LESZERELÉSE TERÉN 19 20 A LESZERELÉSI TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSA MÉG FOLYAMATBAN VAN 21 22 KULCSFONTOSSÁGÚ INFRASTRUKTURÁLIS PROJEKTEK BEFEJEZÉSE KÉSIK, ÉS TÚLLÉPIK A TERVEZET T KÖLTSÉGEKET 23 24 JELENTŐS A FINANSZÍROZÁSI HIÁNY 25 29 AZ ATOMERŐMŰ-BEZÁRÁSOK HATÁSÁNAK MÉRSÉKLÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK 25 27 A BEZÁRÁSOK HATÁSÁNAK MÉRSÉKLÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK FELMÉRÉSE NEM VOLT KIELÉGÍTŐ 28 29 A BEZÁRÁSOK HATÁSÁNAK MÉRSÉKLÉSE CÍMÉN TEVÉKENYSÉGEK SZÉLES KÖRÉT FINANSZÍROZTÁK 30 39 A PROGRAMOK ELSZÁMOLTATHATÓSÁGA ÉS MENEDZSELÉSÜK MEGSZERVEZÉSE 30 36 A PROGRAMOK TELJESÍTÉSE NEHEZEN SZÁMON KÉRHETŐ 37 39 NEM TELJES KÖRŰ SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK

4 40 42 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK I. MELLÉKLET AZ ATOMERŐMŰVEK ÉLETCIKLUSA II. MELLÉKLET A PÉNZÁRAMLÁSOK ÁTTEKINTÉSE (2010. DECEMBER 31-IG) III. MELLÉKLET 16 LESZERELÉSI PROJEKT ÉRTÉKELÉSE IV. MELLÉKLET A LESZERELÉSEK HATÁSÁT MÉRSÉKLŐ 6 PROJEKT ÉRTÉKELÉSE A BIZOTTSÁG VÁLASZA

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 5 Atomerőmű: Hasadóképes anyagokat fűtőanyagként felhasználó erőmű. A leszerelési folyamat eredményeként létrejövő anyagok: Az atomerőművek leszerelése nyomán különböző anyagok jönnek létre. A következő átfogó kategóriákat különböztethetjük meg: οο οο οο οο Kereskedelmi ér ték kel bíró, nem szennyezett anyagok Ebbe a k ategóriába általában specifikus műszak i berendezések és üzemanyagok, illetve nyersanyagok mint pl. vas, vagy acél tar toznak. Hagyományos hulladék M iután megbizonyosodtak róla, hogy nem tar talmaz radioaktív szennyeződést, a hagyo - mányos hulladékot a szok ásos hulladékfeldolgozó üzemeken és létesítményeken keresztül ár talmatlanítják. R adioaktív hulladék Idetar tozik minden radioaktív szennyeződéssel érintett anyag. A radioaktív hulladék k ate - góriája további alk ategóriák ra osztható, a radioaktivitás szintje (nagyon alacsony, alacsony, közepes vagy magas) és az anyagok halmazállapota (folyadék, szilárd vagy gáznemű) szerint. M inden ebbe a k ategóriába tar tozó anyagot az alk ategóriának megfelelő, az adott radioaktív hulladékok ra vonatkozó külön eljárások nak megfelelően kell ár talmatlanítani és véglegesen elhelyezni. Nuk leáris fűtőelemek A z atomerőművek sugárszennyezésének legnagyobb része a friss, vagy elhasznált fűtőelemek ben halmozódik fel. A fűtőelemeket az erre szakosodott üzemek ben kell újrafeldolgozni. A szennyező fizet alapelv: A szennyező fizet elv eredete az 1992-ben a környezetről és a fejlődésről tartott ENSZ konferenciáig nyúlik vissza, amely a következőket mondta ki: A nemzeti hatóságoknak törekedniük kell a környezeti költségek nemzetközi megosztásának és a gazdasági eszközök felhasználásának elősegítésére, számításba véve azt a megközelítést, hogy elvben a szennyezőnek kell viselnie a szennyezés költségét, tekintettel a közérdekre, és anélkül, hogy a nemzetközi kereskedelmi és befektetési folyamatokat eltorzítanák. Ez az elv az Európai Unió jogi keretrendszerének része (lásd: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése). Az ellenőrzött programok tárgyát képező nem korszerűsíthető atomreaktorok: Egy 1993-ban készített bizottsági tanulmány értelmében (COM(93) 635 végleges) két konkrét reaktortípust minősítettek nem kielégítően biztonságosnak és nem korszerűsíthetőnek: az RBMK és a VVER 440/230 típusú atomreaktorokat: οο RBMK : Reaktor Bolschoi Moschnosti Kanalnij, vagyis csatornatípusú, nagy energiak imenetű re - aktor. Ilyen típusú reaktor volt a nuk leáris balesetet elszenvedő csernobili atomerőműben is. οο V VER: Vodo -Vodyanoi Energetichesky Reaktor, vagyis nyomottvizes energetik ai reaktor.

6 Atomerőművek stressztesztje: Annak célzott felülvizsgálata, hogy az Európai Unió területén működő atomerőművek többszintű védelmi rendszerei hogyan működnének a létesítmények biztonsági funkcióit kihívás elé állító és komoly balesethez vezető szélsőséges események során. Kritikus út: A projektirányítás általános módszere, amely magába foglalja olyan részletes projektütemterv elkészítését, amely kijelöli a projekt célkitűzéseinek az adott ütemezés szerinti eléréséhez szükséges feladatokat és a meghatározott feladatok közötti összefüggéseket. Az ütemterv keretei között a kritikus út azokat a feladatokat öleli fel, amelyek megvalósítása hatással lehet a projekt végrehajtásának általános ütemezésére. Leszerelési terv: A leszerelési terv a leszerelés teljes folyamatát támogató fő dokumentum. Ez tartalmazza az atomerőmű által javasolt leszerelési koncepcióra vonatkozó információkat. Általában még azelőtt készítik el, hogy a létesítmény véglegesen beszüntetné működését, és a szabályozó szervnek jóvá kell hagynia. Radioaktív hulladék kezelésére szolgáló létesítmények és technológiák: A radioaktív hulladék kezelésére szolgáló létesítmények és technológiák a következőket ölelik fel: a radioaktív hulladék kigyűjtéséhez, kondicionálásához, feldolgozásához, szállításához, tárolásához és (lehetőség szerint) ártalmatlanításához használt eszközök, mérnöki szaktudás, berendezések és létesítmények.

7 ÖSSZEFOGLALÁS I. Uniós csatlakozási tárgyalásaik keretében, a n u k l e á r i s b i z t o n s á g j a v í t á s a é rdekében Bulgária, Litvánia és Szlovák ia kötelezetts é g e t v á l l a l t n y o l c n e m k o r s z e r ű s í t h e t ő atomreaktor előrehozott bezárására és ezt k ö v e t ő l e s z e r e l é s é r e. Fe l i s m e r v e a f e n t i kötelezettségvállalás k ivételes társadalmi, g a z d a s á g i é s p é n z ü g y i t e r h é t, a z E u rópai Unió úgy határozott, hogy pénzügyi támo - gatásban részesíti a három országot. II. A Számvevőszék ellenőr zésének fő célk itűzése a n n a k é r tékelése vo l t, h o g y a z Euró - p a i U n i ó á l t a l f i n a n s z í r o z o t t p r o g r a m o k ( 1999 és 2010 között) eredményesen járultak- e hozzá az atomreaktorok leszerelésé - hez és előrehozott bezárásuk következmé - nyeinek a kezeléséhez. III. A Számvevőszék megállapította, hogy : a) A v i s z o n y l a g l a z a s z a k p o l i t i k a i k e r e - tek k öve t k e z tében a p ro gramok at n e m e l ő z t e m e g a t é n y l e g e s s z ü k s é g l e t e k átfo g ó fe l m é ré s e, n e m h atározták m e g a prioritások at, a konk rét célok at és az e l é r e n d ő e r e d m é n y e k e t. A f e l e l ő s s é g i k ö r ö k m e g h a t á r o z á s a n e m m e g f e l e l ő, k ü l ö n ö s e n a m o n i t o r i n g r a é s a p r o g - r a m o k á l t a l á n o s c é l k i t ű z é s e i n e k e l - é résére vonatkozóan. A b i z o t t s á g i fe l- ü g yelet a k ö l t s é g vetés végrehajtására é s a z e g yes p rojektek m e g v a l ó s í t á s á ra összpontosít. b) Nem készült átfogó ér tékelés a leszere - l é s é s a l e s z e r e l é s h a t á s a i n a k m é r s é k - l é s é t c é l z ó fo l y a m a t e l ő rehaladásáról. Az alapvető fontosságú infrastrukturális projekteket késedelmek és költségtúllé - pések jellemzik. d) A rendelkezésre álló pénzügyi források ( a 2 0 1 3 - i g n y ú j t o t t 2, 8 5 m i l l i á r d E U R összegű uniós hozzájárulást is beleér t- ve) nem lesznek elegendőek, és jelentős a finanszírozási hiány (mintegy 2,5 milliárd EUR). IV. A Számvevőszék a következőket javasolja: a) A B i zottság t e remtse m e g a s z ü k s é g e s feltételeket, az uniós források hatékony, eredményes és gazdaságos felhasználásához. Részletesen mérje fel a tényleges s z ü k s é g l e teket, a p ro gramok e d d i g e l- ér t eredményeit és a még hátralévő feladatok at, továbbá készítsen teljes körű f i n a n s z í r o z á s i t e r v e t, a m e l y b e n m e g - határozza a rendelkezésre álló for ráso - k a t. A t ovábbi k i a d á s o k a t m e g e l őzően a B i z o t t s á g e l e m e z z e a r e n d e l k e z é s r e á l l ó e rő fo r rások a t é s a v á r h a tó h a s zon n a g yságát. A z e l e m zés e re d m é nye i t f i - gyelembe véve hangolja össze a célkitűzéseket a rendelkezésre bocsátott költs é g v e t é s s e l, é s h a t á r o z z o n m e g o l y a n r e l e v á n s t e l j e s í t m é ny m u t a t ó k a t, a m e - l ye k e t a k é s ő b b i e k b e n s z ü k s é g s zerint nyomon lehet követni, illet ve amelyekről be lehet számolni. b) Amennyiben a Bizottság javaslata alapj á n a z Európai U n i ó ú g y h a t á roz, h o g y a következő többéves pénzügyi ter v ke - r e t é b e n t o v á b b i p é n z ü g y i t á m o g a t á s t b i z t o s í t, a f i n a n s z í rozást t e g ye f ü g g ő - v é a z i n t é z k e d é s e u r ó p a i u n i ó s s z i n t ű h ozzáadott é r tékének e l őzetes é r téke - lésétől. A z előzetes ér tékelésnek tar talmaznia kell az uniós költségvetésből finanszírozandó konkrét tevékenységeket és az egyéb finanszírozási források at is ( pl. strukturális alapok). c) B á r a reaktorok a t 2 0 0 2 é s 2 0 0 9 k ö z ö t t b e z á r t á k, a p rogramok k e retében m é g n e m v a l ó s í t o t t á k m e g a z o k a t a s z e r - vezeti v á l t o z á s o k a t, a m e l yek l e h e t ő vé t e n n é k, h o g y e g y m ű k ö d ő a t o m e rőmű ténylegesen egy leszerelési szer vezetté alakulhasson.

8 BEVEZETÉS E LŐ Z M É N Y E K 1. A l e s zerelés a z a tomerőművek é l e tcik l u s á n a k l e g u tolsó s z a- k asza. A z atomerőművek élettar tama jellemzően 30 40 év, de a legújabb létesítmények esetében elérheti ak ár a 60 évet is ( l á s d : I. m e l l é k l e t ). A l e s zerelés m a g á b a fo g l a l j a a végleges bezárást megelőző előkészítő tevékenységeket ( mint pl. a le - s zere l é s i ter v k i d o l g ozása, a z e n g e d é l ye zési d o k u m e ntációk elkészítése és a hulladékgazdálkodási infrastruktúrára irányuló projektek), valamint a reaktorok bezárását követő összes te - vékenységet (például: az elhasznált fűtőelemek eltávolítása, a nuk leáris berendezések megtisztítása, szétszerelése illetve lebontása, a radioaktív hulladék ár talmatlanítása, és a szenynyezett helyszín kör nyezet védelmi helyreállítása). A leszere - l é s f o l y a m a t a a k k o r é r v é g e t, a m i k o r a l é t e s í t m é n y k i k e r ü l mindenfajta szabályozói ellenőrzés és radiológiai korlátozás hatálya alól. 2. A z atomerőművek leszerelési folyamata során nagy mennyiségű anyag keletkezik. Ezek nek a hulladékok ként tör ténő végle - ges elhelyezése nagyon jelentős környezetvédelmi és pénzügyi terhek kel jár 1. Ez az ok a annak, hogy a szennyező fizet alap - elve alapján, és az elfogadott nemzetközi gyakorlat szerint, az üzemeltetők nek még az adott atomerőmű végleges bezárása e l ő t t g o n d o s k o d n i u k k e l l a b i z t o n s á g o s l e s z e reléshez s z ü k- s é g e s m e g fe l e l ő p é n z ü g y i fo r r á s o k r e n d e l k e z é s r e á l l á s á r ó l. E zek n e k a fo r rások n a k o p t i m á l i s e s e t b e n a l e s zere l é s ö s s zes vonatkozását fedezniük kell, a berendezések műszak i leszere - lésétől kezdve a hulladékok kezeléséig. Ha a megvalósítás során a leszerelési projekt költségei meghaladják a jóváhagyott k ö l t s é g b e c s l é s t, a z ü zemeltetőnek k e l l a többletköltségeket fedeznie 2. 3. E l ő re h ozott b e z á rás e s e tében a z a d o t t o r s z á g o k n a k további társadalmi, gazdasági és pénzügyi következmények kel is számolniuk kell. Ez alapvetően azér t van így, mer t a ter vezett vil - lamosenergia-termelés és ér tékesítés lecsök ken, és alternatív energiaforrások finanszírozása válik szükségessé. 1 A Bizottság szerint egy atomerőmű telephelyének helyreállításához szükséges összegek nagyságrendje jelenleg a kezdeti befektetés 10 15%-ára becsülhető leszerelésre váró reaktoronként (lásd: COM(2004) 719 végleges, 2004. október 26. Jelentés a nukleáris atomerőművek leszerelésére szánt pénzügyi források felhasználásáról). 2 Lásd: a nukleáris létesítmények leszerelésére, illetve a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló pénzügyi források kezeléséről szóló, 2006. október 24-i 2006/851/Euratom bizottsági ajánlás 3., 4. és 13. bekezdése (HL L 330., 2006.11.28., 31. o.). 2003 júliusában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság intézményközi nyilatkozata kiemelte, hogy megfelelő pénzügyi erőforrásokra van szükség a leszerelési és hulladékkezelési tevékenységekhez (lásd: HL L 176., 2003.7.15., 56. o.). Lásd még: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) 1476. műszaki dokumentum a leszerelés pénzügyi vonatkozásairól (http://www-pub.iaea.org/ MTCD/publications/PDF/ te_1476_web.pdf).

9 4. A z a t o m r e a k t o r o k l e s z e r e l é s e a z e l k ö v e t k e z e n d ő é v e k e g y - r e f o n t o s a b b k é r d é s e l e s z. E u r ó p a - s z e r t e e g y r e t ö b b o l y a n a t o m e r ő m ű v a n, a m e l y n e k l e s z e r e l é s e m á r m e g k e z d ő d ö t t, vagy rövid-, illet ve középtávon vár ható. 2011 júniusának vé - gén 220 atomreaktor volt az Európai Unió területén. Amint az 1. á b r á n l á t h a t ó, e z e k b ő l 7 7 - e t m á r b e z á r t a k é s l e g t ö b b j ü k leszerelés alatt áll. A 14 uniós tagállamban működő 143 reaktor körülbelül egyharmadát 2025-ig be kell zárni 3. Végezetül előfordulhat, hogy a tagállamok nak és az atomerőművek üze - meltetőinek a 2011 végéig elvégzendő stressztesztek eredmé - nyei a l a p j á n t ovábbi l é t e s í t m é nyek e l ő rehozott b e z á r á s ával kell szembenézniük 4. 3 Lásd: COM(2007) 794 végleges, 2007. december 12., 10. o. Második jelentés a nukleáris létesítmények leszerelésére, illetve a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére szánt pénzügyi források felhasználásáról. 4 A 2011 márciusában a Fukushima Daiichi atomerőműben bekövetkezett baleset nyomán az Európai Tanács úgy határozott, hogy egy átfogó és átlátható kockázati és biztonsági felmérés (stresszteszt) alapján felül kell vizsgálni az összes európai unióbeli atomerőmű biztonságát. Az Európai Tanács úgy határozott, hogy a Bizottság jelentése alapján a kezdeti megállapításokat 2011 végéig értékeli (lásd: Elnökségi következtetések, 2011. március 24 25., 31. bekezdés). 1. Á B R A ATO M R E A K TO R O K A Z E U R Ó PA I U N I Ó B A N 2011 J Ú N I U S Á B A N Reaktorok az Unió területén: összesen 220 Szétszerelt: 2 reaktor Környezettől biztonságosan elhatárolt: 3 reaktor Leszerelés alatt: 72 reaktor Működő: 143 reaktor Forrás: A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség reaktorokra vonatkozó információs rendszerének adatbázisa.

10 A Z ATO M E R Ő M Ű V E K L E S Z E R E L É S É H E Z B U LG Á R I Á N A K, L I T VÁ N I Á N A K É S S Z LO VÁ K I Á N A K N Y Ú J TOT T U N I Ó S P É N Z Ü G Y I TÁ M O G ATÁ S 5. A z 1986- os cser nobili k atasztrófa és annak határokon átnyú - l ó h atása fe l h í v t a a f i g ye l m e t a n u k l e á r i s b i z tonság g l o b á l i s fo ntosságára. E z a b a l e s e t s zéles k ö r b e n a g g o d a l m at váltott k i a közép - és kelet- európai, nem korszerűsíthető atomreakto - rok működésével k apcsolatban. Ennélfogva a nemzetközi kö - zösség és különösen az Európai Unió elhatározta, hogy az 1990- es évek elejétől kezdődően több országnak nyújt pénzügyi segítséget a nuk leáris biztonság javítása céljából 5. 6. A z uniós csatlakozási tárgyalások keretében Bulgária, Litvánia és Szlovák ia kötelezettséget vállalt nyolc reaktor előrehozott bezárására és azt követő leszerelésére (lásd: 2. ábra). 5 Az uniós finanszírozás fő eszközei a kelet-európai és közép-ázsiai partnerországoknak szakmai segítséget nyújtó TACIS, valamint a közép- és kelet-európai tagjelölt államokkal pénzügyi és szakmai együttműködést támogató PHARE programok voltak. A támogatásból számos ország részesült (Bulgária, Csehország, Magyarország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Örményország, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna). A Számvevőszék a források felhasználásról 25/98. sz. különjelentésében számolt be (HL C 35., 1999.2.9., 1. o.). 2. Á B R A A Z E LŐ R E H O ZOT T B E Z Á R Á S Á LTA L É R I N T E T T ATO M E R Ő M Ű V E K Atomerőmű Kozloduj (Bulgária) Ignalina (Litvánia) Bohunice V1 (Szlovákia) Reaktorblokk (és annak típusa) 1. blokk (VVER 440 / 230) 2. blokk (VVER 440 / 230) 3. blokk (VVER 440 / 230) 4. blokk (VVER 440 / 230) 1. blokk (RBMK 1500) 2. blokk (RBMK 1500) 1. blokk (VVER 440 / 230) 2. blokk (VVER 440 / 230) Kereskedelmi üzemelés kezdete Bezárás elméleti dátuma (a tervek szerint) Bezárás tényleges dátuma (megállapodás szerint) Leszerelés vége (aktuális előrejelzés) 1974 2004 2002 2035 1975 2005 2002 2035 1981 2011 2006 2035 1982 2011 2006 2035 1984 2013 2004 2029 1987 2017 2009 2029 1980 2008 2006 2025 1981 2010 2008 2025 Forrás: Európai Számvevőszék, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség reaktorokra vonatkozó információs rendszerének adatbázisa, valamint az ellenőrzés során összegyűjtött műszaki dokumentáció alapján.

11 7. A z E u r ó p a i U n i ó f e l i s m e r t e, h o g y a j e l e n t ő s m é r t é k ű k i e s ő t e r m e l ő k a p a c i t á s k ö vetkeztében e z a k ö t e l e z e t t s é g v á l l a l á s k ivételes terhet ró az érintett országok ra. Annak érdekében, hogy vállalásuk teljesítésében segítse az érintett országok at, az Európai Unió úgy határozott, hogy pénzügyi hozzájárulást biztosít számuk ra, a következő kettős céllal: a) támogatja a kedvezményezett országok ban a bezár t atom - reaktorok leszerelésére irányuló törek véseket ( leszerelési intézkedések ), valamint b) h o z z á j á r u l a z e l ő r e h o z o t t a t o m e r ő m ű - b e z á r á s o k n e g a - t í v k ö v e t k e z m é n y e i n e k m é r s é k l é s é h e z ( h a t á s m é r s é k l ő intézkedések ). 8. A Bizottság által előterjesztett finanszírozási program nem ír t elő átfogó előzetes ér tékelést 6. A ter vek szerint a finanszírozás általános előirányzat formájában állt rendelkezésre, a kedvezményezett országok tényleges fizetési igényei és támogatásfelvevő k apacitása alapján. A programok at úgy alak ították k i, h o g y a zok t á g a n é r telmezett p r i o r i t á s o k t á m o g atására s zol - gáljanak : leszerelés, környezet védelmi rehabilitáció, a hagyo - mányos termelők apacitások modernizációja és helyettesítése, illetve egyéb, az energiatermelés, továbbítás és elosztás mo - dernizációját, az energiaellátás biztosítását, valamint az energiahatékonyság növelését elősegítő intézkedések. Nem határozták m e g a zonban a z e zek k e l a p r i o r i t á s o k k a l k a p c s o l atos összes költséget, az egyes prioritások egymáshoz viszonyított jelentőségét, az Európai Unió által a költségek ből vállalt részt, illetve az uniós intézkedések időkorlátait. A rendelkezésre álló p é n z e s z k ö z ö k fe l s ő é r t é k é t m i n d e n e g yes p é n z ü g y i k e retre vonatkozóan k ijelölték 7. 6 Uniós jogi követelmény, hogy az Európai Unió forrásainak mozgósítása előtt értékelést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy az elérhető előnyök arányban legyenek a felhasznált erőforrásokkal (lásd: az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó 1977. december 21-i költségvetési rendeletet módosító, 1995. szeptember 18-i 2333/95/EK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (HL L 240., 1995.10.7., 1. o.); lásd továbbá: az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.). 7 A 2011. június 29-i Költségvetés Európának 2020 című dokumentum (COM(2011) 500 végleges) I. részében a Bizottság azt javasolja, hogy a 2014 2020 közötti időszakban folytatódjon a leszerelés uniós pénzügyi támogatása ( Intelligens és inkluzív növekedés fejezet).

12 A Z U N I Ó S P É N Z E S Z KÖ ZÖ K K E L TÖ R T É N Ő G A Z D Á L KO D Á S É S A ZO K F E L H A S Z N Á L Á S A 3. Á B R A 9. Amint a z a 3. á b r á n l átható, a z 1 9 9 9 2 0 1 3 k özötti i d ő s z a k ra vo n atkozóan a z u n i ó s f i n a n s z í rozás teljes ö s s zege 2 8 5 0 m i l - lió EUR. 2010. december 31-ig a Bizottság az uniós pénzügyi h o z z á j á r u l á s t ö b b m i n t 7 0 % - á r a v á l l a l t k ö t e l e z e t t s é g e t ( e z 2066 millió eurónak felel meg). A szerződéses par tnerek felé t e l j e s í t e t t k i f i z e t é s e k 1 0 3 0 m i l l i ó e u rót t e t t e k k i ; e z a k ö t e - l e z e t t s é g v á l l a l á s o k k ö z e l fe l é t j e l e n t i 8. E n n e k a z ö s s z e g n e k 60%-ával leszerelési intézkedéseket, 40%-ával pedig hatásmérsék lő intézkedéseket támogattak. A programok k al k apcsolatos pénzáramlások áttek intését a II. melléklet tar talmazza. 10. A vo n atkozó e l ő í rások k a l ö s s z h a n g b a n 9, a B i zottság a t a g á l - lami programok hoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás nagy részének (83%) kezelését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ra (EBRD) ruházta át, amely az 1990- es évek elejétől fogva irányítja a nuk leáris biztonsággal és a létesítmények leszere - lésével k apcsolatos programok at. Ebből a célból több európai ország rész vételével három Nemzetközi Leszerelési Támogatási Alapot hoztak létre 2001-ben 10. A támogatott országok, az EBRD és az adományozók keretmegállapodást ír tak alá (lásd: 10. lábjegyzet). A Z U N I Ó S TÁ M O G ATÁ S O K P R O G R A M O N K É N T I M E G O S Z L Á S A Program Uniós hozzájárulás (millió EUR) Részesedés az összes támogatásból Kozloduj 870 30,5% Ignalina 1367 48,0% Bohunice 613 21,5% Összesen 2 850 100% Forrás: Jogszabályok és a Bizottság számviteli nyilvántartásai. 8 A Bizottság egyedi kötelezettségvállalások jóváhagyásával a közvetítő szervezetekkel (vagy egyes esetekben a kedvezményezettekkel) kötött konkrét szerződésekhez rendeli az előirányzott összegeket. A kifizetéseket azután ennek alapján hagyják jóvá a közvetítő szervezetek felé, amelyek ezt követően a konkrét projektekhez és szerződésekhez rendelik a pénzeszközöket. Végül a forrásokat a közvetítő szervezetek folyósítják a szerződött partnerek számára. 9 Az 1605/2002. sz. költségvetési rendelet (lásd: 53 57. cikk) úgy rendelkezik, hogy bizonyos feltételek mellett a Bizottság átruházhatja végrehajtási feladatait. Ezenkívül a csatlakozási szerződések és a vonatkozó tanácsi rendeletek külön is rendelkeznek a Bizottság ezen jogáról. 10 A három Nemzetközi Leszerelési Támogatási Alap legfőbb befizetője az Európai Unió (az összes befizetés 96%-ával). Más európai adományozók 60 millió EUR támogatást nyújtottak. Ezek az országok a következők: Belgium, Dánia, Németország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Finnország, Svédország, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc. 2004 óta az Európai Unió az egyetlen befizető.

13 11. A t a n á c s i rendeletek k e retei k ö z ö t t a z E B R D - n e k a k ö z p é n z e k optimális felhasználását szem előtt tar tva kell az atomerőművek l e s z e relésére i r á ny u l ó p rogramok r a e l ő i r á ny z o t t k ö z p é n z e k e t kezelnie és a programok pénzügyi irányítását nyomon követnie. Ezenkívül az EBRD köteles a Bizottság által ráruházott költségvetési feladatok at a költségvetési rendelet előírásaival összhangban végrehajtani 11. 12. Lit vánia esetében a Bizottság a támogatás egy részét egy párh u z a m o s s zer ve zetre, a K özponti Pro j e k t i rány í tó Ü g y n ö k s é gre ( C e n t r a l P r o j e c t M a n a g e m e n t A g e n c y, C PMA) 1 2 r u h á z t a á t. E r r e a z u t á n k e r ü l t s o r, h o g y a B i z o t t s á g m e g f e l e l ő n e k é r t é k e l t e a t a g á l l a m b a n a n e m z e t i p rogramvégrehajtás s z e r k e z e t é t. A z ügynökség irányítási feladatai hasonlóak az EBRD ilyen jellegű feladataihoz. 13. A három kedvezményezett ország az EBRD - vel, illet ve a CPMAval egyeztetve javasol támogatandó projekteket. A három támog atási a l a p e s e tében a t á m o g ató t a g o k k özgyűlése ( a m e l y b e n a B i z o t t s á g i s k é p v i s e l t e t i m a g á t ) h a g y j a j ó v á a p r o j e k t e k e t. A CPMA csatornán keresztül érkező támogatási javaslatok eseté - ben a Bizottság köz vetlenül hagyja jóvá a projekteket. 2007-ben létrehozták a tagállamok irányítóbizottságát, amelynek feladata, h o g y s e gítse a B i zottságot a t á m o g atási p ro gramok vé gre h a j- t á s á b a n. A t á m o g a t á s ö s s zege e l é r h e t i a p rojektköltségek n e k a k á r a 1 0 0 % - á t i s. L é t e z i k a z o n b a n e g y o l y a n e l v á r á s, a m e l y szerint mindent meg kell tenni az előcsatlakozási támogatások során megvalósított társfinanszírozás gyakorlatának folytatása érdekében 13. 1 4. A projekteket általában külső vállalkozók hajtják végre, a tá - mogatások kedvezményezettjeinek felelőssége mellett. A proj e k tek végrehajtásának a nyomonkövetését a z i l l e tékes t a g- á l l a m i h a t ó s á g o k, a z E B R D v a g y a C P M A v é g z i 1 4. A z á l t a l u k k é s z í t e t t j e l e n t é s e k a l a p j á n a t á m o g a t ó t a g o k k ö z g y ű l é s e, illet ve a Bizottság felügyeli a projektek végrehajtását. 15. A Bizottság viseli a végső felelősséget azok nak az uniós pénzeszközök nek a felhasználásáér t, amelyeket az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága kezel. 11 Lásd: a 2010. július 13-i 647/2010 tanácsi rendelet (Bulgária), a 2006. december 21-i 1990/2006 tanácsi rendelet (Litvánia) és a 2007. május 14-i 549/2007 tanácsi rendelet (Szlovákia). Az EBRD az uniós pénzeszközöket a költségvetési végrehajtás közös irányítása formájában kezeli, ami magában foglalja az irányítási feladatok nemzetközi szervezetekre történő átruházását. Az átruházás feltétele, hogy ezen nemzetközi szervezetek számviteli, audit-, belsőkontroll- és közbeszerzési eljárásaikban olyan szabványokat alkalmazzanak, amelyek a nemzetközileg elfogadott szabványoknak megfelelő garanciákat nyújtanak (az 1605/2002 rendelet 53d. cikke). 12 A CPMA az uniós pénzeszközöket a költségvetésvégrehajtás közvetett centralizált irányítási formájában kezeli; ennek részeként a Bizottság bizonyos feladatokat egy-egy nemzeti ügynökségre ruházhat át. Az átruházás feltétele, hogy ezen szervezetek számviteli, audit-, belsőkontroll- és közbeszerzési eljárásaikban olyan szabványokat alkalmazzanak, amelyek a nemzetközileg elfogadott szabványoknak megfelelő garanciákat nyújtanak (az 1605/2002 rendelet 53a. cikke, valamint 54 57. cikke). A CPMA 332 millió eurót kezel, ami a három ország vonatkozásában 2010 végéig vállalt támogatás teljes összegének 16%-át teszi ki. 13 A 2006-ban, 2007-ben és 2010-ben elfogadott tanácsi rendeletek kitérnek erre a lehetőségre (lásd: 11. lábjegyzet). 14 A leszerelési projektekre odaítélt támogatások fő kedvezményezettjei az erőművek üzemeltetői. A hatásmérséklő projektek fő kedvezményezettjei köztestületek vagy magáncégek.

AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE 14 16. A számvevőszék a három atomerőmű-leszerelési program 1999 és 2010 közötti végrehajtását vizsgálta. A fő cél annak ér téke - l é s e vo l t, h o g y a z Euró p a i Unió á l t a l t á m o g atott atomerő m ű leszerelési programok eredményesek voltak- e kettős célk itű - zésük elérésében (lásd: 7. bekezdés). A z ellenőrzés három kérdés megválaszolására irányult: a) A meghatározott szükségletek alapján ter vezték- e meg az atomerőművek leszerelési programjainak intézkedéseit, és eddig a ter vek szerint valósították- e meg azok at? b) A felmér t i szükségletek kel összhangban ter vezték- e meg a reaktorok előrehozott bezárásából származó negatív következmények mérséklésére irányuló programok intézkedéseit, és eddig a ter vek szerint valósították- e meg azok at? c) M e g fe l e l ő e k voltak- e a z e l s z á m o l t a t h a t ó s á g r a é s i r á ny í- tásra vonatkozó rendelkezések ahhoz, hogy biztosítsák az uniós pénzeszközök eredményes felhasználását? 17. A z ellenőrzés keretében a következő feladatok at végeztük el: οο a programok k al k apcsolatos előkészítő dokumentumok és jogszabályok áttek intése, valamint a vonatkozó műszak i és pénzügyi információk elemzése; οο h e l y s z í n i e l l e n ő r z é s k e r e t é b e n a B i z o t t s á g n á l, a z E B R D - n é l é s a C PMA-nál, a k e d ve z m é nye zett o r s z á g o k i l l e tékes m i n i s z t é r i u m a i b a n é s a z a t o m e r ő m ű v e k b e n l e f o l y t a t o t t interjúk ; 15 A greifswaldi (Németország) atomerőmű leszerelését több nemzetközi szervezet (a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a Nukleáris Energia Ügynökség és a Bizottság) is követendő gyakorlatnak tekinti. 16 A közbeszerzési eljárások áttekintése korlátozott volt; az áttekintésre a végrehajtó szervek saját eljárásai alapján került sor. Az EBRD által irányított Nemzetközi Leszerelési Támogatási Alapokon keresztül finanszírozott szerződésekre a támogatások kedvezményezettjei pályázatot írnak ki. A cégek kiválasztása az EBRD közbeszerzési szabályzatával összhangban történik. Az eljárást az EBRD, mint az Alap kezelője felügyeli. A CPMA a közbeszerzéseket a nemzeti közbeszerzési szabályzattal összhangban folytatja le. οο a n e m zetközi s z a bványo k é s k öve tendő g yakorlatok átte - k intése, különös tek intettel a greifswaldi atomerőmű lesze - relésének folyamatára 15 ; οο οο a t o m e r ő m ű l e s z e r e l é s i p r o j e k t e k s z a k é r t ő i v e l f o l y t a t o t t egyeztetések ; a jelenlegi por tfolióban szereplő 149 projekt hatókörének és ütemezésének áttek intése, valamint a felmér t szükségletek kel és a program általános célk itűzéseivel való össze - vetése; és οο e g y 2 2 ( 1 6 l e s z e relési é s 6 h a t á s m é r s é k l ő ) p rojektből á l l ó minta alapján a projektek eredményeinek ér tékelése helyszíni ellenőrzéssel, mindhárom kedvezményezett országban 16.

15 ÉSZREVÉTELEK E LŐ R E L É P É S E K A R E A K TO R O K L E S Z E R E L É S E T E R É N 1 8. Amint azt a 6. bekezdésben jeleztük, a nukleáris biztonság javítását a nyolc nem korszerűsíthető reaktor előrehozott bezárása és ezt követő leszerelése révén k ívánták elérni. Bulgária, Litvánia és Szlovák ia a vállalt kötelezettségének megfelelően b e z á r t a e z e k e t a reaktorok a t. A z a t o m e rőművek l e s z e relése teré n fo ntos m é r fö l d k öve k e t s i k e r ü l t e z á l t a l e l é r n i, a zonban a legtöbb feladat még előttünk áll. A L E S Z E R E L É S I T E V É K E N YS É G E K M E G H ATÁ R O Z Á S A M É G F O LYA M AT B A N VA N 19. A leszerelési folyamat során az elvégzendő összes tevékenység részletes m e g t e r vezése é s i r á ny í t á s a j e l e n t i a s i k e r k u l c s á t. A nemzetközi szabványok előírják, hogy az atomerőművek le - szerelésének megvalósítását megelőzően egy leszerelési ter v - b e n k e l l m e g h a t á r o z n i, h o g y h o g y a n k e r ü l j ö n s o r a p r o j e k t m e n e d z s e l é s é re. E z t a t e r vet a l e s z e relési s t r a t é g i a a l a p j á n kell k idolgozni, és valamennyi egymást követő intézkedést k i kell benne jelölni, a reaktorok leállításától kezdve a hulladék végleges ár talmatlanításáig, vagy elhelyezéséig 17. 20. A h á ro m atomerő m ű l e s zere l é s i ter vd o k u m e ntumainak é r té - kelését a 4. á b r a foglalja össze. Számos hiányosságot állapítottunk meg. a) Ahhoz, hogy megfelelő módon meg lehessen határozni az e l vé g zendő l e s zere l é s i tevé k e nységeket, o s z t á l yozni k e l l a kezelendő hulladékot és fel kell mérni annak mennyisé - g é t. A b o h u n i c e i V 1 a t o m e rőmű e s e t é b e n a h u l l a d é k l e l- tár 2010 júliusában készült el. A z ignalinai és a kozloduji e rő m ű e s e tében u g yanak k o r a radioaktív h u l l a d é k o k l e l - tára nem volt teljes körű, mivel még nem volt ismer t a fel - dolgozandó sugárzó anyagok egyes típusainak tényleges m e n ny i s é g e ( a z a t o m e rőművek r a d i o l ó g i a i j e l l e m z ő i n e k m e g h a t á r o z á s a m é g n e m fe j e z ő d ö t t b e ). A z e r ő m ű ü z e - meltetői által használt ter vdokumentumokban még mindig a sugárzó anyagok ra vonatkozó előzetes adatok at használ - ták k iindulópontként. 17 A tervnek ki kell térnie a következőkre: a létesítménykezelési terv, az érintett szervezetek szerepe és felelősségi köre, a biztonsági és sugárvédelmi intézkedések, minőségbiztosítás, a hulladékkezelési terv, a dokumentálásra és nyilvántartásra vonatkozó követelmények, biztonsági és környezetvédelmi értékelés, illetve az ezek elkészítéséhez használandó szempontrendszer, a végrehajtási szakasz felügyeleti intézkedései, a szükséges fizikai védelemmel kapcsolatos intézkedések, valamint a szabályozó szerv által meghatározott bármely egyéb előírás (lásd: Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, WS- R-5. sz. biztonsági követelmény, Decommissioning of facilities using radioactive material Radioaktív anyagokat használó létesítmények leszerelése, 10. o., Bécs, 2006.), valamint: Planning, managing and organizing the decommissioning of nuclear facilities: lessons learned Nukleáris létesítmények leszerelésének megtervezése, irányítása és megszervezése: tanulságok,1394. sz. munkadokumentum, Bécs, 2004. május).

16 b) A l e s zerelési t e r vek n e k t a r t a l m a z n i u k k e l l v a l a m e n ny i k ü - l ö n b öző t í p u s ú h u l l a d é k k i nyeré s é h e z, k o n d i c i o n á l á s á h oz, s z á l l í t á s á h oz, t á ro l á s á h oz é s vé g l e g e s á r t a l m atlanításához s z ü k s é g e s k o n k rét t e vékenységeket, t o v á b b á a l é t e s í t m é - nyeket és technológiák at meghatározó radioaktívhulladékk e z e l é s i t e r v e k e t, k ü l ö n ö s e n a l e g k r i t i k u s a b b a n y a g o k a t i l l e tően ( re a k tor t a r t á l yo k, e l s ő d l e g e s h ű tőkörö k é s e g yé b, nagy mennyiségben előforduló aktivált komponensek, valamint fokozottan radioaktív hulladékok). Teljes körű leltár egy esetben készült (Bohunice V1), de ennek alapján még ebben az egy esetben sem dolgoztak k i olyan részletes leszerelési ter vet, amely bemutatta volna, hogy a leszerelési folyamat teljes időtar tama során hogyan fogják a hulladékokat kezelni és ár talmatlanítani. A jelenlegi ter v a leszerelésnek csak az első szak aszára összpontosít, amely szinte k izárólag a nem radioaktív anyagok kezelését foglalja magában. c) A z a t o m e r ő m ű v e k l e s z e r e l é s i t e r v é b e n m e g k e l l b e c s ü l n i a t e l j e s l e s z e relési fo l y a m a t ö s s z k ö l t s é g é t, é s a b e c s l é s e k é r v é n y e s s é g é n e k b i z t o s í t á s a é r d e k é b e n s z ü k s é g s z e r i n t i g y a k o r i s á g g a l a k t u a l i z á l n i k e l l a z o k a t. A 2 0 1 0 v é g é n r e n - delkezésre álló leszerelési ter vek által tar talmazott becslések azonban nem teljes körűek, mivel nem tar talmaznak pontos információk at a kezelendő radioaktív hulladékok egyes típusainak mennyiségéről, illetve az ezek kezeléséhez szükséges létesítmények ről és technológiák ról. R áadásul ezek a ter vek nem terjednek k i az atomerőművek leszerelési folyamatának minden részletére. d) Ahhoz, hogy az atomerőművek leszerelési folyamata megfe - lelően nyomon követhető legyen, az egyes projektek nek és a leszerelési ter vek ben levő tevékenységek nek összhangban kell lenniük a becsült költségeik kel. A három program közül egy sem felel meg ennek az elvárásnak. 4. Á B R A A Z ATO M E R Ő M Ű - L E S Z E R E L É S E K T E R V E Z É S É N E K É R T É K E L É S E Ellenőrzési kérdések KOZLODUJ PROGRAM (Bulgária) SZÁMVEVŐSZÉKI ÉRTÉKELÉS IGNALINA PROGRAM (Litvánia) BOHUNICE V1 PROG- RAM (Szlovákia) Készült-e teljes körű leltár a hulladékokról? Nem Nem Igen Dolgoztak-e ki hulladékkezelési terveket? Részben Részben Részben Megfelelően becsülték-e meg a leszerelés költségeit? Kielégítőek voltak-e a leszerelési tervek végrehajtásának felügyeletét célzó mechanizmusok? Részben Részben Részben Nem Nem Nem

17 K U LC S F O N TO S S ÁG Ú I N F R A S T R U K T U R Á L I S B E R U H Á Z Á S I P R O J E K T E K B E F E J E Z É S E K É S I K, ÉS T Ú L L É P I K A T E R V E Z E T T KÖ LT S É G E K E T 21. 2010. december 31-ig a programok keretében 101 olyan projekt elindítására került sor, amely előmozdította a nyolc atomreaktor leszerelését. Ezek nek a projektek nek az összér téke ame - l yet majdnem k izárólagosan a z Euró p a i U n i ó f i n a n s z í rozott 1125 millió eurót tett k i. A z 5. á b ra az ellenőrzött programok által finanszírozott leszerelési projekteket tek inti át. 22. A helyszínen ellenőrzött infrastrukturális projektek elemzése (lásd: I I I. m e l l é k l e t) megállapítja, hogy a projektek késésben voltak é s t ú l l é p t é k a k ö l t s é g vetést. K ü l ö n ö s e n a l e s z e relési folyamat k ritikus útjának részét képező kulcsfontosságú pro - jektek késnek. I lyen projekt például az elhasznált fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére ( vagyis az elhasznált fűtő - elemek tárolására, valamint a radioaktív hulladék kezelésére, tárolására és végleges ár talmatlanítására) szolgáló létesítmé - nyek megvalósítása. 5. Á B R A A L E S Z E R E L É S I P R O J E K T E K ÁT T E K I N T É S E P R O G R A M O K É S P É N Z Ü G Y I C S ATO R N Á K S Z E R I N T Program Pénzügyi csatorna Projektek száma Projektek összértéke (millió EUR) Uniós támogatás összesen (millió EUR) Kozloduj KIDSF 30 334,1 318,4 Ignalina IIDSF CPMA 17 21 421,9 146,9 390,7 135,3 Bohunice V1 BIDSF 33 222,2 203,7 Összesen 101 1 125,1 1 048,1 Forrás: Európai Számvevőszék, az EBRD és a CPMA által rendelkezésre bocsátott információk alapján.

18 J E L E N TŐ S A F I N A N S Z Í R O Z Á S I H I Á N Y 23. 2011 márciusában a kedvezményezett tagállamok a leszerelési költségek re vonatkozó becsléseik aktualizálásával azok összegét 5,3 milliárd euróra emelték 18. Ezt összehasonlítva a jelenleg nemzeti és programszinten rendelkezésre álló leszerelési t á m o g a t á s o k k a l m i n t e g y 2, 5 m i l l i á r d E U R h i á ny m u t a t k o z i k (lásd: 6. ábra). 24. Szlovák ia kötelezettséget vállalt arra, hogy k iegészíti a lesze - reléshez szükséges forrásokat 19, és külön finanszírozási mechanizmust hozott létre ( villamosenergia- szállítási adó) a finanszírozási hiány csökkentésére. Sem Litvánia, sem Bulgária nem vezetett b e e z z e l e g yenér t é k ű m e c h a n i z m u s t. A z e l é g s é g e s finanszírozást biztosító megállapodások hiánya veszélyezteti a leszerelési folyamatok végrehajtását. 18 Hozzászólások a nukleáris létesítmények leszerelését támogató program bizottságának 2011. március 16-i ülésén. 19 COM(2004) 624 végleges, 2004.9.29., 3. o. 20 9. lábjegyzet. 21 2006/851/Euratom bizottsági ajánlás. A Z ATO M E R Ő M Ű - B E Z Á R Á S O K H ATÁ S Á N A K M É R S É K L É S E T E R É N E L É R T E R E D M É N Y E K A B E Z Á R Á S O K H ATÁ S Á N A K M É R S É K L É S É H E Z S Z Ü K S É G E S T E V É K E N YS É G E K F E L M É R É S E N E M V O LT K I E L É G Í TŐ 2 5. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfe - lelően minden k iadási program esetében követendő gyakorlat, hogy a célk itűzéseket a szükségletek felmérése alapján határ o z z á k m e g 2 0. E z a z t j e l e n t i, h o g y a z e l ő r e h o z o t t b e z á r á s o k következményeiről (pl. villamosenergia-veszteség, az ellátás biztonságának kérdése) a nemzetközi szabványok nak megfe - lelő ér tékelést kell készíteni. A megvalósítandó intézkedések m e g ter vezésekor m é r l e g e l n i k e l l a zok k ö l t s é g e i é s a k e d ve - zőtlen hatások mérsék lésében elér t eredmények közötti öszs zefüggést 2 1. A t á m o g a tott p rojektek révén e l é r t h a t á s c s ö k- kentés ér tékelésekor azt kell megvizsgálni, hogy teljesítettnek tek inthetők- e a kedvezőtlen hatások mérsék lésére vonatkozó célk itűzések.

19 1. HÁTTÉRMAGYARÁZAT K É S É S E K É S KÖ LT S É G T Ú L L É P É S E K Bulgáriában a kozloduji atomerőmű esetében anélkül választottak ki egy kísérleti plazmavágó technológiát, hogy megfelelőképpen megbizonyosodtak volna annak eredményességéről, illetve kellően figyelembe vették volna a kapcsolódó tervezési és építési költségeket (mintegy 30 millió EUR, szemben a hagyományos technológiák alkalmazása során felmerülő ötödennyi költséggel). Litvániában a helyszíni vizsgálat idején az ignalinai atomerőmű leszerelésének előfeltételét képező nagy infrastrukturális beruházási projektek jelentős késésben voltak a szerződések eredeti teljesítési határidejéhez képest. A késedelem különösen a következőket érintette: az elhasznált fűtőelemek átmeneti tárolására szolgáló létesítmény több mint 32 hónap késés; a szilárd hulladék kinyerésére szolgáló létesítmény 44 hónap késés; az alacsony mértékben és közepesen sugárzó, rövid- és hosszú élettartamú radioaktív hulladék kezelésére szolgáló szilárdhulladékkezelő és -tároló létesítmény 34 hónap késés. Az elhasznált fűtőelemek átmeneti tárolására szolgáló létesítménnyel kapcsolatos projekt összköltsége 22 millió euróval (15,6%) nőtt. Szlovákiában, a bohunicei atomerőmű esetében a radioaktív hulladék átmeneti tárolását biztosító létesítményt eredetileg már 2010-ben üzembe kellett volna helyezni, de az ellenőrzés során még folyt a közbeszerzés. Ennek következtében az ideiglenes tárolóhelyek rendelkezésre állása valószínűleg szűk keresztmetszetet fog jelenteni. A leszerelés során kinyert anyagok szabad forgalomba bocsátását célzó létesítmény több mint egy évet késett. Amíg a létesítmény nem üzemel, nem hozhatók szabad forgalomba a Bohunice V1 atomerőműből kinyert anyagok. 6. Á B R A A Z ATO M E R Ő M Ű V E K L E S Z E R E L É S I P R O G R A M J A I B A N M U TAT KO ZÓ F I N A N S Z Í R O Z Á S I H I Á N Y A leszerelési tervekben szereplő becslések (millió EUR) Legfrissebb költségbecslés (millió EUR) Rendelkezésre álló pénzeszközök (millió EUR) Finanszírozási hiány (millió EUR) Kozloduji atomerőmű 1 4. blokk Ignalinai atomerőmű 1. és 2. blokk Bohunicei V1 atomerőmű 1. és 2. blokk 1 118 1 243 664 579 2 019 2 930 1 450 1 480 950 1 146 720 426 ÖSSZESEN 4 087 5 319 2 834 2 485 Forrás: Leszerelési tervek, valamint a nukleáris létesítmények leszerelését támogató program bizottságának 2011. márciusi ülésén elhangzott információk.

20 26. A 7. á b ra az ellenőrzött programok hoz meghatározott straté - giai ter ve k a l a p j át k é p e ző, s z ü k s é g l e tek re i rány u l ó fe l m é ré - sek számvevőszék i áttek intésének eredményeit foglalja össze. Eredetileg csak a Kozloduj program esetében készült a szüks é g l e t e k n e k o l y a n p r o g r a m s z i n t ű fe l m é r é s e, a m e l y k o n k r é t hatásmérsék lő stratégia k idolgozását eredményezte. Ez a felm é r é s a z o n b a n m á r a a k t u a l i t á s á t v e s z t e t t e, é s n e m t ü k r ö z i a tényleges helyzetet. A z előzőek ben k ifejtettek következté - b e n b á r m i l yen o l y a n p rojektre, a m e l y i l l e s z k e d i k a n e m z e t i e n ergiastratégiába, ú gy tek i ntenek, mint a z e rő m űve k b e z á- rásának következményére. 27. A z E B R D c s a k a k ozloduji e rő m ű e s e tében k é s z í tett b e c s l é s t a ter vezett projektek vár ható hatásáról. A hatásmérsék lő te - v é k e n y s é g e k á l t a l t é n y l e g e s e n e l é r t e r e d m é n y e k e t, i l l e t v e azok hozzájárulását a programok célk itűzéseinek eléréséhez, sem a végrehajtó szer vek (EBRD, CPMA), sem a Bizottság nem ér tékelte. 7. Á B R A A H ATÁ S M É R S É K LŐ I N T É Z K E D É S E K T E R V E Z É S É N E K É R T É K E L É S E Ellenőrzési kérdés KOZLODUJ PROGRAM (Bulgária) SZÁMVEVŐSZÉKI ÉRTÉKELÉS IGNALINA PROGRAM (Litvánia) BOHUNICE PROGRAM (Szlovákia) Készült-e programszintű igényfelmérés? Igen Nem Nem Értékelték-e, hogy a programok milyen mértékben mérsékelték a kedvezőtlen hatásokat? Részben Nem Nem

21 2. HÁTTÉRMAGYARÁZAT G Y E N G E A Z Ö S S Z E F Ü G G É S A R E A K TO R O K E LŐ R E H O ZOT T L E Á L L Í TÁ S A É S A B E Z Á R Á S O K H ATÁ S Á N A K M É R S É K L É S É R E I R Á N Y U LÓ T E V É K E N YS É G E K KÖ ZÖT T Bulgáriában a program középületek (iskolák, kórházak, minisztériumi épületek, színházak) energiahatékonyságának javítását támogatta. A kozloduji atomerőmű 1 4. blokkjának bezárásával ez úgy függ össze, hogy változatlan fogyasztási szokások mellett a jobb hatékonyság majd ellensúlyozni fogja az energiatermelés kiesésének egy kis részét. Litvániában a program a Lakásépítési és Városfejlesztési Ügynökség többlakásos társasházak felújítására irányuló intézkedéséhez nyújtott támogatást. Ezt az ügynökséget 24 000 lakóépület energiahatékonyságának javítása céljából hozták létre. Az ignalinai program az ezen intézkedés keretében indított mintegy 570 egyéni projekt egyharmadát támogatta. A kapcsolat az ignalinai atomerőmű bezárásával abban nyilvánul meg, hogy a javuló energiahatékonyság következtében csökkenni fog a fogyasztás, ami ellensúlyozza a termeléskiesés egy részét. Az intézkedés 2009 szeptemberében megszűnt; helyét a strukturális alapok által finanszírozott finanszírozási eszköz vette át. Szlovákiában a 220 kv-os átviteli hálózat korszerűsítését a program abból a megfontolásból támogatta, hogy a hálózat részére elsősorban a bohunicei V1 atomerőmű biztosította az áramot. A hálózat azonban már az erőmű bezárására vonatkozó döntést megelőzően is elavult volt, és az erőmű működésének fenntartása esetén is korszerűsítésre szorult volna. A korszerűsítés elsősorban az átviteli hálózat többi szereplője (például a többi atomerőmű) számára volt előnyös.

22 A B E Z Á R Á S O K H ATÁ S Á N A K M É R S É K L É S E C Í M É N T E V É K E N YS É G E K S Z É L E S KÖ R É T F I N A N S Z Í R O Z TÁ K 28. A p r o g r a m o k k e r e t é b e n t ö b b o l y a n i n t é z k e d é s t t á m o g a t t a k, amelyek az atomerőművek előrehozott bezárását követően k i - eső villamosenergia-termelő k apacitás kedvezőtlen hatásainak mérsék lését célozták. 2010. december 31-ig a programok kere - tében 48 olyan projekt indult, amely hozzájárult a három erőmű előrehozott bezárása nyomán fellépő kedvezőtlen hatások mérsék léséhez. Ezek nek a projektek nek az összér téke 1,34 milliárd EUR volt. Az összeg több mint fele uniós forrásokból származott. A 8. á b r a a három ellenőr zött program által finanszírozott hatásmérsék lő projekteket tek inti át. 29. A helyszíni ellenőrzések megerősítették, hogy az egyes projektek összhangban voltak a programok nagyon általánosan megfogalmazott célk itűzéseivel, és hozzájárultak a nyolc atomreaktor előrehozott bezárása nyomán fellépő kedvezőtlen hatások mérsék léséhez (lásd: I V. m e l l é k l e t). Nem állapítható meg azonban, hogy milyen mér ték ben sikerült csök kenteni az atomerőművek bezárásának kedvezőtlen hatását. Ezenkívül nem mindig lehetett köz vetlen összefüggést k imutatni a reaktorok előrehozott bezárásával, továbbá nem állt rendelkezésre bizonyíték arról, hogy m e g h atározták- e a h atásmérsék l ő i ntézkedések p r i o r i t á s i s o r- rendjét (lásd: 2. háttérmagyarázat). A jelenlegi helyzetben, amikor egyébként is korlátozottak a rendelkezésre álló erőforrások, ez veszélyezteti a programok célk itűzéseinek elérését és késlelteti az atomerőművek leszerelési folyamatának a befejezését. 8. Á B R A A H ATÁ S M É R S É K LŐ P R O J E K T E K ÁT T E K I N T É S E P R O G R A M O K É S P É N Z Ü G Y I C S ATO R N Á K S Z E R I N T Program Pénzügyi csatorna Projektek száma Projektek összértéke (millió EUR) Uniós támogatás összértéke (millió EUR) Kozloduj KIDSF 28 454,8 241,8 Ignalina IIDSF CPMA 3 10 475,5 36,1 260,4 36,1 Bohunice V1 BIDSF 7 376,8 190,4 Összesen 48 1 343,2 728,8 Forrás: Európai Számvevőszék, az EBRD és a CPMA által rendelkezésre bocsátott információk alapján.

23 A P R O G R A M O K E L S Z Á M O LTAT H ATÓ S ÁG A É S M E N E D Z S E L É S Ü K M E G S Z E R V E Z É S E A P R O G R A M O K T E L J E S Í T É S E N E H E Z E N S Z Á M O N K É R H E TŐ 30. Ahhoz, hogy a programok menedzselése eredményes legyen, e g y é r t e l m ű e n m e g k e l l h a t á r o z n i a z e r ő fo r r á s o k fe l h a s z n á - l á s á v a l é s a c é l k i t ű z é s e k e l é r é s é v e l k a p c s o l a t o s fe l e l ő s s é g i köröket. A menedzselési módszer től függetlenül a Bizottságn a k m i n d i g v i s e l n i e k e l l a v é g s ő f e l e l ő s s é g e t a p r o g r a m o k végrehajtásáér t, és elszámoltathatónak kell lennie a források felhasználásáér t 22. 31. A programok menedzselése több szinten tör ténik. Ami a programok l é t re h ozását i l l e t i, a z e z zel k a p c s o l a tos fe l a d a tok b a n a B i z o t t s á g, a z E B R D, a C P M A, a N e m z e t k ö z i Le s z e r e l é s i Tá - mogatási Alapok támogatóinak közgyűlése, az atomerőművek üzemeltetői és az érintett tagállamok vesznek részt. A Bizottság nem gondoskodott arról, hogy a csatlakozási szerződésekben és az azok at követő tanácsi rendeletek ben meghatározott á l t a l á n o s p r i o r i t á s o k at ( l á s d : 8. b e k e zdés) ré s z l e tes célok é s mutatók koherens rendszerére bontsák le. 32. A fent említett egyik szer v sem hozott létre olyan rendszer t, amely lehetővé tette volna a programok általános célk itűzé - seinek a nyolc reaktor leszerelése és bezárásuk kedvezőtlen hatásainak mérsék lése elérése érdekében tör tént előrehala - dás nyomon követését és ér tékelését. Ez minden szinten megnehezítette a programok eredményeinek nyomon követését és az azok ról való beszámolást. 33. 2 0 1 1 j ú l i u s á b a n a B i z o t t s á g j e l e n t é s t k é s z í t e t t a l i t v á n i a i, szlovák iai és bulgáriai leszerelési programok ról, főként azok i r á n y í t á s á t, a f e l m e r ü l t k ö l t s é g e k e t é s a l e g f ő b b p r o j e k t e k előrehaladását illetően 23. A három leszerelési program előre - haladásával k apcsolatban további információk is rendelkezés - re á l l t a k a B i z o t t s á g é ves f i n a n s z í rozási h a t á rozatainak a l á - t á m a s z t á s á h oz. A B i zottság e zenk í v ü l k é s z í tett k é t j e l e ntést i s e g yet 2 0 0 4 - b e n, e g yet p e d i g 2 0 0 7 - b e n a 2 7 t a g á l l a m - b a n a z atomerő m ű ve k l e s zere l é s é re s z á nt p é n z ü g y i fo r rások felhasználásáról 24. 22 A Szerződés úgy rendelkezik, hogy a Bizottság az uniós költségvetést saját felelősségére hajtja végre (az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdése és az EUMSZ 317. cikke). 1990 óta az uniós jogszabályok előírják a célkitűzések számszerűsítését, valamint a célok elérésében tett előrehaladás nyomon követését (lásd: az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó 1977. december 21-i költségvetési rendeletet módosító 1990. március 13-i 610/90/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet). Ezt a koncepciót a SMART szabvány 2002-es bevezetése továbbfejlesztette (lásd: az 1605/2002 rendelet 27. cikkének (3) bekezdése). 23 A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a csatlakozási okmányokban idő előtti leállításra kijelölt atomerőművek leszerelésének támogatása céljából Litvánia, Szlovákia és Bulgária részére biztosított pénzügyi segítségnyújtásnak a 2004 2009. időszakban történő felhasználásáról (COM(2011) 432 végleges). 24 COM(2004) 719 és COM(2007) 794. Jelenleg készül egy harmadik jelentés is.