Intézményi Minőségirányítási Program Mihály Dénes Szakképző Iskola 2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/b Készítette: Hartai László igazgatóhelyettes vezetésével Fekete József, Bodor Tamás, Bende Attila, Tusorné Fekete Éva Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2005. szeptember 30. Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2005. október 25.
Tervezett felülvizsgálat dátuma: 2010. szeptember 30. 2
Minőségirányítási Program Ezen program alkalmazandó a Mihály Dénes Szakképző Iskola valamennyi telephelyén és tagiskolájában. I. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS ALAPJAI 1. Az intézmény minőségpolitikája, minőségcélok, fenntartói elvárások 2. A vezetőség feladatai a megvalósításra vonatkozó elképzelések támogatására 3. A minőségfejlesztési rendszer működtetése, szervezeti háttere II. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 1. A rendszer működésének folyamata 2. A rendszer működésének ellenőrzése, értékelése, folyamatos fejlesztés III. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE 1. Kommunikáció a partnerekkel - eljárások: partneri igény - elégedettség felmérése, önértékelés 2. Minőségügyi dokumentációk rendje Mellékletek: 1. A minőségirányítási megbízott feladatai 2. A partneri igény felmérésének szabályzata 3. Az önértékelés szabályzata 3
I. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS ALAPJAI 1. Az intézmény minőségpolitikája, minőségcélok, fenntartói elvárások A Mihály Dénes Szakképző Iskola minőségpolitikai nyilatkozata Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése (Weöres Sándor: Teljesség felé) Úgy gondoljuk, az emberi élet ÚT, mely önmagunk kiteljesítéséhez vezet. Így iskolánk nevelőtestületének célja az, hogy ezen az úton segítse, vezesse tanítványait, készségeit, képességeit fejlessze, segítse őket az egész életen át való tanulásban, s saját maga is ezen az úton haladjon. A mi iskolánk olyan, ahol törekszünk arra, hogy tanulóinkkal közösen alkossuk és tartsuk be szabályainkat törekszünk arra, hogy tanulóinknak legyen lehetősége érdeklődési körének megfelelő továbbképzésre folyamatosan felmérjük az iskola partnereinek igényeit, és ennek figyelembe vételével módosítjuk tevékenységünket törekszünk a Mihály Dénes-es szellemiség kialakítására. Célunk az, hogy e képzési útszakasz végére diákjaink, az iskolai oktatás és nevelés eredményeképpen, tudatosan törekedjenek arra, hogy a következő tulajdonságokkal rendelkezzenek: képesek legyenek az esetek többségében a közösség által elfogadott írott és íratlan etikai és szakmai szabályok betartására ismerjék és alkalmazzák a fenti szabályokat ismerjék, lehetőségük szerint védjék hazánk kulturális és környezeti értékeit nyitottak legyenek, rendelkezzenek a mindennapi életben sokoldalúan felhasználható ismeretekkel képesek legyenek tudásukat továbbfejleszteni, önállóan ismereteiket bővíteni életmódjukat, életvitelüket érintő kérdésekben tudjanak helyes döntéseket hozni tiszteletben tudják tartani a sajátjuktól eltérő nézeteket. Az oktatás területén elsődleges célunk, hogy tanulóinkat megtanítsuk tanulni, újból megszerettessük az ismeretszerzés egyre szélesedő lehetőségeit, hogy a tanulóink többsége a 4
minimális tantervi követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legmagasabb szinten feleljen meg a tantervi és szakmai követelményeknek. Rendelkezzenek tanulóink olyan bővíthető és fejleszthető ismeretekkel és képességekkel, készségekkel, melyek a következő tanulási útszakaszban való megfelelést és az elhelyezkedési lehetőségeiket elősegítik. Formálódjon tanulóinkban elképzelés közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően. Minőségcélok: 1. 2. 3. Olyan légkör kialakítása, mely egységes pedagógiai ráhatást eredményez. A nevelők és az intézmény többi dolgozója tevékenységének összehangolása. Egységes szokásrendszer, elvárások és egységes értékelési rendszer folyamatos alkalmazása. Olyan oktatási és nevelési módszerek alkalmazása, melyek a vélemény, az érzelmek megjelenítését lehetővé teszik. (Ez a visszajelzések egyik alapja.) A célok elérésére irányuló tevékenységeket akkor tekintjük sikeresnek, - ha a tanulói elégedettségvizsgálatok, interjúk eredményei alapján legalább diákjaink 75 %-a jól érzi magát iskolánkban, - ha a nevelők egységes (a pedagógiai programban megfogalmazott) követelmények, mérési és értékelési rendszer alapján értékelik a tanulókat, - ha az iskolai dokumentumokat a felmerülő igények szerint felülvizsgáljuk, - ha folyamatosan megtörténik a tanulói teljesítmények értékelése, - ha a szakmai vizsgák eredményesen zajlanak le. A kommunikációs képesség fejlesztése Iskolai könyvtár működtetése Tanulóink képesek legyenek eredményes hasznosítani tudásukat a munka világában. Az informatikai nyelv elsajátításához szükséges eszközállomány folyamatos bővítése. A fenti tevékenység sikeresnek tekinthető: - ha tanulóink a megszerzett tudásukkal képesek életminőségüket javítani, - ha előző évhez képest emelkedik a könyvtárhasználók száma, bővül a könyvtári állomány és szolgáltatási kínálata. A világhoz, szülőföldhöz, lakóhelyünkhöz tartozás és az iránta érzett felelősség érzésének fejlesztése (környezetvédelem). 5
A valóság sokoldalú megismertetése, a szakbarbárság kialakulásának elkerülése. Speciális eszközkészletünk, iskolai környezetünk fejlesztése. A fenti tevékenységek akkor sikeresek: - ha a lemorzsolódás 10 % alatt marad, - ha egyre nagyobb ismeretanyagot és tudatosságot biztosítunk, - ha programjainkat, s ezek eszközigényét biztosítjuk. 4. Tehetséges tanulóinknak a differenciált haladás lehetőségének biztosítása. A tanítási órákon olyan módszerek alkalmazása, melyek a tanulói gondolkodást előtérbe helyezik. (önálló tevékenységek, magyarázat, indoklás, project, csoportmunka) A tanulási hátránnyal küzdő tanulók kiscsoportos fejlesztése a kötelező tanítási időben. Csoportbontásokkal tanulóink ismeretszerzésének támogatása. A fenti feladatok ellátását akkor tekintjük sikeresnek: - ha nincs 10 %-nál nagyobb lemorzsolódás, - ha nincs olyan korrepetálási igény, amit nem tudunk kielégíteni, - ha csak indokolt esetben történik pedagógus-váltás, - ha nincs olyan tantárgy, melynek jelentős mértékű a bukási statisztikája, Fenntartói elvárások: - A törvény szerint meghatározott alapdokumentumok felülvizsgálata - Az intézményi minőségirányítási rendszer kidolgozása, a program elkészítése - A pedagógiai program jogszabály szerinti bevezetése - A továbbképzési és beiskolázási lehetőségek kihasználása - Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközellátás áttekintése és biztosítása - Hatékony gazdálkodás - Kapcsolattartás a partnerekkel - A baleseti források felülvizsgálata, a hibák javítása, megszüntetése - Intézményi együttműködés a fenntartó által működtetett intézmények között 2. A vezetőség feladatai a megvalósításra vonatkozó elképzelések támogatására A vezetés felelőssége, elkötelezettség Cél: Az intézmény vezetése biztosítja a minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak 6
betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program kétévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a partneri igény-elégedettség vizsgálatával. A vezetőség az ebben az intézményi minőségirányítási programban leírt minőségfejlesztési rendszert a Mihály Dénes Szakképző Iskola szolgáltatásaira vezette be. A minőségfejlesztési rendszert a Közoktatási törvény 40. (11) bekezdése követelményeinek megfelelően dolgozta ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vette a fenntartó elvárásait is. A Mihály Dénes Szakképző Iskola vezetése kinyilvánítja teljes elkötelezettségét - a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén, - a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában, - a minőségirányítási rendszer időszakos vezetőségi átvizsgálásában, - a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában. A vezetés vállalja, hogy a kiépített és működtetett minőségirányítási rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából. Az intézmény munkatársai felelősséget viselnek a minőségirányítási program megvalósításáért, a minőségi célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége az iskola szolgáltatásainak bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve, azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. Jogi megfelelés Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, továbbá a fenntartó és az intézmény belső szabályzatai hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolattartás) Az iskola évente 3 alkalommal - az igazgató irányításával a nevelési értekezlet részeként - ülést tart. Ezek az ülések biztosítják az információcserét. Az ülések határozatairól jegyzőkönyv készül. Az egyeztetés után az igazgató dönt a szükséges lépesek és intézkedések megtételéről. Elismerés, támogatás 7
Az intézmény működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak teljesítményének folyamatos értékelését. Ezt személyesen és bizalmasan az igazgató és/vagy az igazgatóhelyettes beszéli meg az érintett pedagógusokkal. Felelősségi kör, hatáskör A vezetőség és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézmény szervezeti és működési szabályzata és a munkaköri leírások rögzítik. 8
A munkaköri leírások minden dolgozó számára tartalmazzák a munkakör megnevezését, a munkakör ellátásának célját, a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és ismereteket, a közvetlen felettes megnevezését, a munkakör szakmai feladatait, az ellenőrzési feladatokat, az információhoz jutás jogait és lehetőségeit, a dokumentációs kötelezettségeket. Minden munkatárs felelős az általa végzett munka minőségéért. Erőforrások biztosítása Az intézmény igazgatója az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza, és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségirányítási rendszer fenntartásához és működtetéséhez. Emberi erőforrások Az iskola csak olyan szolgáltatások nyújtására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban szabályozottak. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. Berendezések és feltételek Az intézmény csak olyan szolgáltatás megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel. Munkakörnyezet A szolgáltatások teljesítése, a minőségirányítási rendszer fenntartása részben igényli az átlagtól eltérő egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek biztosítását. A tanulók, munkatársak, technikai személyzet és a vezetés számára biztosított helyiségek, a rendezett, tiszta belső és külső környezet ideális feltételeket teremt a szolgáltatások megvalósításához. Az ideális munkakörnyezet fenntartása a vezetőség felelőssége. 9
Ellenőrzés, elemzés A nevelőtestület meghatározza és bevezeti azokat az ellenőrzési tevékenységeket, amelyek biztosíthatják a minőségirányítás folyamatos tökéletesítését és szolgáltatásaink kifogástalan teljesítését. Vezetői ellenőrzés (szervezeti hatékonyság ellenőrzése) Az intézmény vezetője meghatározza, valamint nyilvánossá teszi az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket. A vezető megjelöli, hogy melyek a működés azon területei, folyamatai, amelyeket személyesen ellenőriz. Meghatározza az alkalmazandó módszereket, időpontot, az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját. A munkatársak munkájának ellenőrzése Az intézmény vezetése az érintettek bevonásával kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának ellenőrzési, értékelési rendjét. 3. A minőségfejlesztési szervezet működtetése, szervezeti háttere Az igazgató kinevez a minőségfejlesztési rendszer támogatásáért felelős személyt (minőségirányítási megbízott), aki - egyéb feladataitól függetlenül - elegendő hatáskörrel rendelkezik a minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez. Az érintettek bevonásával elkészíti a szervezet, a működését szabályozó dokumentumot. A minőségirányítási folyamatokért és az ellenőrzésért az igazgatóhelyettes és a szakmai vezetők tartoznak felelősséggel. II. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 1. A rendszer működésének folyamata A minőségfejlesztési rendszer kiépítése intézményünkben a minőségfejlesztési program és az ütemterv alapján 2005. 09. 30-től működik. A bevezetéskor a partnerközpontú szemlélet és működés, a folyamatos fejlődés, -fejlesztés kialakítását tűztük ki célul. E cél elérése érdekében a mérés, elemzés, javítás logikáját követjük, és a következő feladatokat valósítottuk meg, a folyamatos fejlesztés érdekében ciklikusan ismételve működtetjük: Feladat (vagy állomás) Reális intézménykép kialakítása (külső, belső intézménykép, helyzetfelmérés) Közös minőségfogalom kialakítása Alkalmazott eszközök - nyitott önértékelés - elégedettség vizsgálat - gyengeségek, erősségek és értékek meghatározása - küldetés meghatározása - fórum, ötletroham 10
Partnerek azonosítása, partneri igények - interjú felmérése - elégedettségvizsgálat Partneri igények elemzése, preferenciák - a PP-mal való összehasonlító elemzés meghatározása - diagrammok, eljárások Célok és prioritások meghatározása - intézkedési tervek, eljárások Tevékenység, célok megerősítése, módosítása Munkatársi kör tájékoztatása, fejlesztendő - értekezlet területek kijelölése - korrekciós tervek, eljárások, módosítások Folyamatos fejlesztés 2. A rendszer működésének ellenőrzése, értékelése, folyamatos fejlesztés A Mihály Dénes Szakképző Iskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős. A minőségirányítási feladatok végrehajtásával megbízott vezető feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A MIP felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. A minőségirányítási rendszert időszakonként vizsgáljuk át, melyet az intézmény vezetője rendel el. A vizsgálat átfogja a teljes rendszert, a minőségpolitikát, illetve az egyes tevékenységek nem megfelelősége esetén rendkívüli alkalommal is elvégezhető. Lehetőleg a belső ellenőrzést követően tartjuk meg az intézmény működésének értékelését, ahol az intézményvezető, a felelős munkatársakkal együtt, értékeli a rendszer hatékonyságát. III. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE 1. Kommunikáció a partnerekkel-eljárások: Partneri igény és elégedettségmérés A partneri igény és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek azt a célt szolgálják, hogy az intézmény megfelelő információkkal rendelkezzen az állandó minőségjavításhoz. Azonosítani kell az intézmény legfontosabb partnereit, törekedni kell az intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó partneri igények, vélemények folyamatos megismerésére. Az intézmény tevékenysége során ezeket a reális partneri igényeket beépíti, a tervezési tevékenység során felhasználja a szükséges korrekciókhoz. A szolgáltatásokkal kapcsolatban a minőségirányítási rendszer kiépítésének első fázisában, először 2005-ben felmértük partnereink igényeit, majd a folyamatos fejlesztés érdekében 2 évente megismételjük. A partner fogalma Az iskola partnerei azok a személyek, szervezetek, melyek elvárásokat fogalmaznak meg az intézményben folyó tevékenységgel kapcsolatban, illetve érintettek a tevékenységben. Közvetlen partnerek az intézményi tevékenység elsődleges szereplői, közvetlen megrendelői 11
(tanulók, alkalmazottak, fenntartó, ellenőrzésre jogosult szervek). Közvetett módon a törvények, szabályzók segítségével fogalmaznak meg elvárásokat velünk szemben partnereink, illetve tevékenységünk egy-egy területén megrendelők. A partneri igények, elégedettség és elégedetlenség felmérésének folyamata A minőségellenőrzéssel megbízott vezető(k) megalkotják a vizsgálat szempontrendszerét. Azonosítják a partnereket és a kapcsolattartók személyét a felmérések előtt (szükség esetén) december 31-ig felülvizsgálják. Az igényfelmérés tartalmi szempontjai tanuló intézményi dolgozó fenntartó felsőoktatási intézmény Iskolai környezet + + + Oktató-nevelő munka + + + + színvonala Oktató-nevelő munka + + + + eredményei Taneszközök + + + Munkakörülmények + + Együttműködési megállapodások közvetett partnerek + Közvetlen partnerek A partnerek: Mintavételi eljárás Alkalmazott módszer A felmérés gyakorisága véletlenszerű tanulók mintavétel (legalább az 2 évente adott csoport 1/5-e) Személyes beszélgetés intézményi dolgozók fenntartó következő iskolai fokozat teljeskörű vizsgálat kapcsolattartó személy interjú teljeskörű, valamennyi interjú partnerintézmény évente, költségvetés leadási határidő előtt 1hónappal 2 év alatt Közvetett partnerek Civil szervezetek részleges nem formális interjú 4 évente 1. A minőségirányítási megbízott szerkeszti meg az interjúk kérdéseit. Az interjú anyagát anonim módon kezeli. 2. A felmérés eredményeinek összesítését a minőségirányítási megbízott végzi el februárig az adatok számszerű összesítésével. 3. A partneri igényfelmérés eredményeinek közzététele a következő módon történik. 12
A partner megnevezése tanulók intézmény dolgozói fenntartó Közzététel módja körlevél nevelési értekezlet jelentés Az igényfelmérés szabályozott módon való végrehajtásáért felelős személyek az intézmény vezetője és a minőségirányítási megbízott. Az önértékelés célja, lebonyolítása Az önértékelés egy összegző értékelés. Célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje adottságait, eredményeit. Ennek segítségével intézményünk azonosítja erős és gyenge pontjait. Megjelöljük a legfontosabb fejlesztési területeket, a továbbfejlődés irányát, céljait a pedagógiai program hosszú távú stratégiai céljaival összevetve. Az önértékelés során elvégzett elemzések a célmeghatározáson keresztül az intézkedések elrendelésének alapjául szolgálnak. Az önértékelés során vizsgált területek: 1. A vezetés értékelése 2. Stratégia, operatív tervezés 3. A dolgozók irányításának értékelése 4. Erőforrások felhasználása 5. Folyamatok (oktatás-nevelés és működései), szabályozottságuk értékelése 6. A folyamatos fejlődés alkalmazásának szintjei 7. A szervezeti kultúra, klíma értékelése 8. A munkatársak bevonásának mértéke az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában 9. A belső partnerek (intézményi dolgozók) elégedettsége 10. Az intézmény oktatási, nevelési eredményei 13
2. Minőségügyi dokumentációk rendje A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap neve Eljárások, Minőségirányítási Irattár 5 év szabályzatok, kérdőívek megbízott Feljegyzés Igazgató Irattár 5 év Jegyzőkönyv Iskolatitkár Irattár 5 év Irattár Elemzés, Minőségi kör Irattár 5 év értékelés Emlékeztető Minőségirányítási Irattár 5 év megbízott Jelentés A feljegyzést végző Irattár 5 év A fenntartó Legitimációs záradékok Az alkalmazotti közösség a minőségirányítási programot elfogadta. Gyömrő, 2005. szeptember 30. Fekete József igazgató A fenntartó a minőségirányítási programot jóváhagyta. Gyömrő, 2005. október 25. Fekete Anikó Ezredfordító Oktatási Alapítvány 14
Melléklet 1. A minőségirányítási megbízott feladatai 1. Bevezetés A szabályozás elkészítésének célja, hogy az intézmény minőségirányítási megbízottja, szabályozott módon működve, elősegítse a minőségfejlesztési rendszer kialakítását, bevezetését és működését. 2. Fogalmak Minőségirányítási megbízott: széles feladatkörrel és megfelelő jogkörrel rendelkező, több területet ismerő szakember. 3. Szabályozás 3.1. Minőségirányítási megbízott Minőségirányítási megbízottat kell kinevezni a minőségfejlesztési rendszer kiépítésekor azoknál a folyamatoknál, melyek kialakítása, szabályozása több terület együttműködését igényli. Ilyen folyamat, feladat többek között: a nyitott és irányított önértékelés, a partnerazonosítás, igényfelmérés, az intézkedési tervek kidolgozása és megvalósításának felügyelete, az intézményben működő folyamatok szabályozottságának és hatékonyságának áttekintése, szükség szerinti szabályozásának kidolgozása. A feladatokat a minőségirányítási megbízott javaslata alapján az intézmény vezetője tűzi ki. 3.2. A minőségirányítási megbízott feladatai A minőségirányítási megbízott megbeszéléseit a vezető hívja össze. A vezetőnek minden megbeszélésről emlékeztetőt kell felvennie, amely kötelezően tartalmazza: - a megbeszélt témákat, - a kitűzött feladatokat, - a feladatok határidejét, - a feladatok felelőseit. A felvett emlékeztetőket a vezető őrzi meg. 15
A minőségirányítási megbízottnak a munka megkezdésekor első lépésként minden esetben a következő feladatokat kell elvégeznie: - a követelmények, elvárások meghatározását, - a dolgozók számára a feladatok és felelősségek meghatározását, - a költségek és korlátok meghatározását, - a feladat megoldásának ütemtervét. Az ütemterv elkészítését, a felelősök és feladatok jóváhagyását és ezek ellenőrzését a minőségirányítási megbízott végzi. A minőségirányítási megbízott és a megbízott dolgozó mindaddig tevékenykedik, ameddig a kitűzött célt meg nem valósította. A kitűzött cél elérésekor a minőségirányítási megbízott értékeli tevékenységét, és összefoglaló jelentést készít tevékenységéről. Gyömrő, 2005. szeptember 30. Fekete József igazgató 16
Melléklet 2. A partneri igények felmérésének szabályzata A szabályzat célja A partnerközpontú működés igen fontos eleme, hogy azonosítani kell az intézmény legfontosabb partnereit, törekedni kell az intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó partneri igények, vélemények folyamatos megismerésére. Az intézmény e reális partneri igényeket építse be tevékenységébe, használja fel a szükséges korrekciókhoz. A szabályzat célja olyan mérési rendszer kialakítása, mely alkalmas ezen igények számszerűsíthető felmérésére és annak a hatékonyságának elemzésére. A partneri igények felmérésének szabályzata A partneri igények, elégedettség és elégedetlenség felmérésének folyamata A folyamatos partneri igények egyedi visszajelzéseit a minőségirányítási megbízott gyűjti be és összegzi azokat. Az igényfelmérés tartalmi szempontjai tanuló intézményi fenntartó főiskola közvetett dolgozó partnerek Iskolai környezet + + + Oktató-nevelő munka + + + + színvonala Oktató-nevelő munka + + + + eredményei Taneszközök + Munkakörülmények + + Együttműködési terület + 17
Közvetlen partnerek A partnerek megnevezése Mintavételi eljárás Alkalmazott módszer A felmérés gyakorisága véletlenszerű tanulók mintavétel (legalább az adott csoport 1/5-e) verbális interjú 2évente intézményi dolgozók teljes körű vizsgálat fenntartó kapcsolattartó személy verbális interjú évente, költségvetés leadási határidő előtt 1 hónappal következő iskolai végzett tanulókkal, részleges verbális interjú fokozat alkalomszerűen Közvetett partnerek Civil szervezetek részleges nem formális interjú 4 évente Vállalkozások, cégek kapcsolattartó nem formális interjú 4 évente 1. Az igényfelmérés során a tanulók és belső partnerek esetén az elfogadható válaszadási arány 70 %. Ha egy partner esetén a megjelölt arány alatt marad a visszaérkezés, akkor a csoportot újra tájékoztatni kell a felmérés céljáról, s azt meg kell ismételni. 2. A minőségirányítási megbízott szerkeszti meg az interjúk kérdéseit. 3. A felmérés eredményeinek feldolgozását a minőségirányítási megbízott végzi el az adatok számszerű összesítésével. A partneri igényfelmérés eredményeinek közzététele a következő módon történik: A partner megnevezése tanulók intézmény dolgozói fenntartó Közzététel módja jelentés jelentés jelentés Az igényfelmérés szabályozott módon való végrehajtásáért felelős személyek az intézmény vezetője és a minőségirányítási megbízott. Gyömrő, 2005. szeptember 30. Fekete József 18
19 igazgató
Melléklet 3. Az önértékelés szabályzata A szabályzat célja Az önértékelés egy összegző értékelés, melynek célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje adottságait és elért eredményeit. Az intézmény az értékelés során azonosítja erős, gyenge pontjait és a legfontosabb fejlesztendő területeit és így meghatározza a továbbfejlődés irányát. A célja olyan szabályozott mérési rendszer kialakítása, mely alkalmas ezen célok megvalósítására, számszerűsíthető mérésére és abból kiinduló megalapozott elemzésre. Az eljárás érvényessége az egész intézményre kiterjed. Az értékelés gyakorisága, felelőse: Az irányított önértékelést 4 évente végezzük. Az irányított önértékelésre a partneri igények felmérésének szabályzata alapján elvégzett igényfelmérés után kerül sor, a 4. év májusának végéig. Az önértékelést a minőségirányítási megbízott végzi. Az önértékelés során vizsgálandó területek: Folyamat: Az önértékelés folyamata 1. A működés jellemzői, adottságok A vezetés értékelése Stratégia, operatív tervezés A dolgozók irányításának értékelése Erőforrások felhasználása Folyamatok (oktatás-nevelés és működései), szabályozottságuk értékelése A folyamatos fejlődés alkalmazásának szintjei A szervezeti kultúra értékelése 2. Eredmények A munkatársak bevonásának mértéke az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában. A külső partnerek (tanulók) elégedettsége A belső partnerek (intézményi dolgozók) elégedettsége Az intézmény oktatási, nevelési eredményei 1. A minőségirányítási megbízott határozza meg (az önértékelés előtt 2 héttel) az alábbiak alapján a mintába kerülők lehetséges körét: - igazgató - igazgatóhelyettes - pedagógus beosztottak 25 %-a - nem pedagógus beosztottak 25 %-a 20
A mintavétel irányelvéül a piramiselvet, illetve az egységek, tanulmányi területek és a pedagógus és nem pedagógus dolgozók arányos részvételét tekintjük. 2. A próbainterjúk után a végleges interjúk lebonyolítása 3 hét alatt. A minőségirányítási megbízott által kiválasztott szempontok alapján adatgyűjtés. A válaszadás névtelen. 3. A munka során feljegyzésként az összesítő adattáblák elkészítése kérdésenként, kritériumonként. Az értékelés 0-5-ig terjedő skálán, az interjúban szereplő megnevezésekkel történik. Az elemzés értékelése alapvetően átlagolás segítségével zajlik le. Az elemzés elvégzése vezető és nem vezető munkatársak körében. Ezen információk alapján összefoglaló jelentés írása valamennyi kritériumról az önértékelés bezárása utáni 3. hétre. A jelentésnek ki kell terjednie a stratégiai célok áttekintésére, annak a felmérés eredményeivel való összevetésére. 4. Az önértékelésről készült jelentés ismertetése az intézmény dolgozóival alkalmazotti értekezleten. Az önértékelés szabályozott módon való végrehajtásáért felelős személyek: - az intézmény vezetője, és - a minőségirányítási megbízott. Gyömrő, 2005. szeptember 30. Fekete József igazgató 21
Kiegészítés: A jelenleg hatályos MIP-et az iskola vezetősége felülvizsgálta. A MIP és mellékletei érvényességét további 5 évvel meghosszabbította. A legközelebbi felülvizsgálat időpontja: 2015. szeptember 30., vagy jogszabályi változás esetén. A döntésről a tantestületet és a fenntartó Ezredfordító Oktatási alapítványt tájékoztattuk. 2010. szeptember 30. Fekete József igazgató Hartai László igh. Fekete Anikó kuratóriumi elnök 22