Dénes Tamás - Dlusztus Imre. Meggypiros mezben. A magyar labdarúgó-válogatott játékosai NEMZETI ÉRTÉKEK KÖNYVKIADÓ

Dénes Tamás - Dlusztus Imre Meggypiros mezben A magyar labdarúgó-válogatott játékosai 1902-2019 NEMZETI ÉRTÉKEK KÖNYVKIADÓ

IX. ÉVFOLYAM. Budapest, vasárnap, 1902. október 19-én. 42. SZÁM. S P O R T - V I R Á G A»Nemzetközi Korcsolyázó-Szövetség«, a»magyar Kerókpáros-Szövetseg«, a»magyar Labdarugók Szövetsége«, a»budapesti Versenypálya-Szövetség«, az»aquila Bieyele-Club«, az»adj Isten«Kerékpáros-Kör, az»aquincum«iii. kér. Kerékpár-Egy let, a»beszterezebányai Sport-Club«, a»budai Kerékpár- Egyesület«, a»budapesti (Budai) Torna-Egylet«, a»budapesti Atlétikai Klub«, a»bpesti Kerékpár-Egyesület 1882.«, a»budapesti Korcsolyázó-Egylet«, a»budapesti Torna-Club«, a»csillag«kerékpáros-kör, a»ferenezvárosi Torna-Club«, a»budapesti III. kerületi Torna- és Vívó-Egylet«, a»budapesti Posta- és Távirdatisztviselők Sportegyesülete«, a»condor«kerékpár-egylet, az»edison«kerékpár-egyesület,»eperjesi Torna- és Vívó-Egyesület«, a»fővárosi Kerékpár-Egylet«, a»fővárosi Torna-Club«, a»grafika«kerékpáros-kör, a»hunnia«magy. Bieyele-Club, a»magyar Football-Club«, az»óbudai Torna-Egylet«, a»budapesti Ramblerek«, a»sólyom«kerékpár-egylet, a»soproni Football-Club«, a»szegedi Vívó-Egylet«, a»turista Kerékpáros-Egyesület«és»Vándorkedv Kerékpár-Kör«hivatalos lapja. I E l őfizet ési A rak: Megjelenik minden ] Negyed evre 2 kor., fel erre 4 kor., egesz evre 8 kor. \ : Egyes szám ára 20 fillér. : V clsám Sp. JÁTÉK. Bécs Budapest football-matche. 1902. október 12. Az osztrák és magyar Football-Szövetség representativ csapatainak múlt vasárnapi mérkőzése a mieink csúfos kudarczával végződött. Bár a legtúlzottabb optimisták sem gondoltak a magyar csapat győzelmére, ily fokú vereségre mégsem számított senki. Ha az 5 :0 eredmény aránya kifejezné Bécs és Budapest football-sportjának nivó-különbségét, úgy restelkedve kellene elismernünk azt, hogy e sportban esztendők óta alig haladtunk s a külföldi csapatok felett aratott győzelmek inkább a magyar csapatok szerencséjének s a véletlennek, mint a képességüknek s tudásuknak tulajdonítható. Szóval hiába örültünk eddig azon, hogy a Slavia, bécsi Ramblerek, Bonn, F. C. I. Vienna stb. bécsi és prágai csapatokon értékes győzelmeket arattunk, mert ezek reális voltát a múlt vasárnapi vereség után okunk volna kétségbe vonni. Az idei sportszezonban derék athlétáink, úszóink, evezőseink, sőt legújabban kerékpárosaink nemzetközi győzelmei mellett, szinte kirí footballcsapataink tehetetlensége s szégyenkezve kell bevallanunk azt, hogy a legjobban felkarolt s nálunk legnépszerűbb sportágban zöld ágra vergődni képtelenek vagyunk.!a magyar representativ csapat múlt vasárnapi súlyos vereségének mentségére vajmi keveset hozhatunk fel. Hibás volt a csapat összeállítása, rossz kondiczióban s kedvetlenül állottak a játékosok a küzdelemhez s összjátékuk oly primitiv volt, hogy méltán jegyezte meg egy j bécsi lap hétfői referádájában a magyar csapat kombinácziójának»szegényes«voltát. A csapatösszeállítás hibája nem a szövetség lelkén szárad, annak maguk a játékosok voltak okai. Ordódy-t a katonai kötelezettség, Minder-t elfoglaltsága, Lill-t pedig indisposicziója tartotta vissza a bécsi úttól. így tehát a csapat három kiváló erejét volt kénytelen nélkülözni, kiknek szereplése mindenesetre csökkentette volna a bécsi kudarcz súlyos voltát.') A játékosok rossz kondicziója annak tulajdonítandó, hogy együttesen alig trainiroztak, ha ugyan a csonka representativ csapatnak múlt szerdai mérkőzését a B. T. C. I II. kombinált csapáta ellen trainingnek lehetett nevezni. Egymás modorát, szokásait nem ismerve, természetesen nem is produkálhattak semmiféle összjátékot; a rendszertelen össze-vissza játékhoz még a csapatban uralkodott kedvetlenség járult, a mi azután a kitünően kombinált bécsi támadás munkáját nagyon megkönnyítette. A csatársor játszott aránylag a leggyengébben ; nem volt semmi harmónia a játékosok közt, mindegyik magának játszott, ha ugyan volt alkalma játszani, mert a bécsi védelem folyton zavarta támadási kísérleteiben. Naussnak a bécsi kapuban kevés alkalma volt veszélyes támadásokat védeni. Egy-két élesebb lövés kivételével mindannyiszor csak úgyszólván gurított labdákat hárított el s küldte hatalmas rúgásaival csapata csatársorának, mely aztán csakhamar a játék színhelyét állandóan magyar kapu elé helyezte. Még talán Oláh állotta meg legjobban helyét a magyar forwardsok közül.^kolhanek nagyon lassúnak tűnt fel ezúttal, testi erejét azonban gyakran Lótornázás. (Tigrisugrás.) érvényre tudta juttatni. Pokorny-Buda-Hajós egyáltalán nem tudták megérteni egymást)-a fedezeti sorban Bayer volt a legjobb. Testi gyöngesége okozta hátrányokat ügyességével és szívósságával pótolta s lelkes játékával igen sokat használt csapatának. A W. F. C. 1898. kitűnő csatárjának Weisnernek mindig nagy fáradságába került Bayert magáról lerázni. Legkevésbbé Pozsonyi felelt meg a hozzá fűzött bizalomnak: kedvetlen, lassú s ügyetlen játéka szinte meglepett bennünket. De nem is csoda, hiszen elég 1 könnyelműen előtte való éjjelen utazott Bécsbe s az nap délelőttjét az osztrák főváros bebarangolásával töltötte, úgy hogy teljesen kimerültén és bágyadtan állott ki a küzdelemhez. A centerhalf fáradságos és nehéz szerepeiben Ordódy-t pótolni különben sem csekélység, pláne oly kondiczióban, mint a milyenben Pozsonyi játszott múlt S zer keszt őség és K iadóhivatal : l VI. kerület, Szív-utcza 6. szám alatt. \ vasárnapon. Steiner a 33 ások volt kitűnő backje a jobb fedezet szerepében egyáltalán nem vált be. Csatártársait nem követte, helyezkedésre abszolúte semmi súlyt nem fektetett s az ellenfél csatárai kényelmes játékának akadályozása helyett folyton hátrált s zavarta a mögötte álló hátvédjét. Egyáltalán a védelem az egy Bayer kivételével sohasem támogatta a csatársort s minden alkalommal, midőn a csatárok közel jutottak az ellenfél kapujához, de támadásaik a hátvédek által visszaverettek, nem volt egy fedezet sem a közelben, ki a csatársor játékát támogathatta volna. Ez volt hibája különben a hátvédeknek is, kik folyton a kapuvéd nyakán voltak, vagy pedig mindketten ok nélkül olyannyira előre jöttek, hogy az off side játékot meg nem vető bécsi forwardsok gyakran lefutottak s lőtték be a magára maradt kapuvéd goaljába a labdát. ÍBerán energikus játékával és 'testi erejével eleinte sokat mentett, később azonban annyira kimerült, hogy ismert hatalmas rúgásai helyett alacsony, erőtlen rúgásokkal küldte vissza a labdát a mezőnybe^) Gabrovitz ütötte meg legkevésbbé egy magyar representativ csapat nívóját. Védelme tétovázó, rúgásai bizonytalanok, a mi különösen a kapu előtti küzdelemben a csapat poziczióját többször végzetessé tette. Bádonyi sem az a régi játékos már, a ki rúgásokat nem hibáz el, nem idegeskedik a kapuban s határozott biztos védelmével megment mindent, a mit még kapuvéd csak megmenthet. Bezzeg más volt a bécsi csapat összeállítása és játéka. A jelenleg brilliáns formában levő Wiener Athletik Sport-Club csapatából hat ember vett részt s a többi öt helyet a Cricketterek, I. Vienna, W, F. C- 1898. Grafia és Währ. B. C. legjobb játszói foglalták el. A W. A. C. kitűnő csatársorának négy tagját (Taurer, Studnicka, Huber, Schrammelt), V a W. F. CL 1898. legjobb forwardsa \JGesngr1 egészítette k i ; mögöttük Bécs három legjobb fedezete Á'Blássy, Hüttl, Onick) kik a kapu védelmére kiszemelt Wachuda éir Eipeldauer hátvédekkel és Nauss kapuvéddel egyetemben oly remek védelmet képeztek, a milyent eddig a monarchia egyetlen válogatott csapatja sem tudott kiállítani. Az angolok modorára emlékeztető összjátékkal és kombinácziókkal működött W. A. C. csatársort a folytonos mozgásban levő halfok hathatósan támogatták s mindig fentartották az összeköttetést nem csak a támadással, hanem a védelemmel is, a melynek

Nemzeti ügy 2019 egyik legnagyobb könyves vállalkozásának bemutatkozó füzetét tartja kezében az olvasó. Egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg a Nemzeti Értékek Könyvkiadóban, hogy el kellene készíteni a magyar labdarúgó-válogatottban pályára lépett játékosok lexikonát. Mert, bármilyen hihetetlen, ez a gyűjtemény a lexikonok igényével még nem valósult meg. Ez volt az a pillanat, amikor át mondtunk, de hát ismert a közmondás: aki át mond, mondjon bét is. És most itt van a lexikon A és B betűje kompletten. 114 válogatott labdarúgó szócikke. A teljes könyvben egyelőre 997 játékossal számolunk, de ez a szám ez év augusztusára, a könyv kéziratának zárására minden bizonnyal átlépi az ezrest határt. Mi, a könyv szerkesztői és szerzői arra vállalkoztunk, hogy benézünk az eddigi gyűjtemények mögé, és minden egyes játékosnak utána olvasva, korabeli sajtóközléseket, de ha kellett, levéltári forrásokat is felkutatva, eredeti szócikkeket írunk. Arra is gondoltunk, hogy egy ilyen jellegű összefoglaló munka nem nélkülözheti a szócikkek mellett, között megjelenő futballtörténeti írásokat sem, mivel nem minden olvasó számára evidens, hogyan indult el nálunk a bajnokság, a válogatott, a profi szövetség vagy, hogy milyen módon bánt a rendszer az aranylabdás Albert Flóriánnal. A magyar labdarúgás a kultúránk elválaszthatatlan része. Ebben a sportágban a múlt században a húszas évektől hét évtizeden keresztül a világ élvonalában voltunk. Tartozunk magunknak és a 117 év válogatott szereplőinek azzal, hogy egy igényes könyvben bemutatjuk a sikeres és kevésbé sikeres korszakok legjobbjait. Könyvünk az új Puskás Ferenc Stadion avatásán debütál. Dénes Tamás és Dlusztus Imre 3. oldal

Az első Az első válogatott mérkőzésről nem készült fotó, így csapatkép sem. Harminc évvel a mérkőzés után, Budapesten összegyűltek tízen az akkori résztvevők közül. Állnak, balról: Oláh Károly, Pozsonyi Imre, Bayer Jenő, Josef Taurer, Max Leuthe. Elöl: Gabrowitz Emil, Emil Wachuda, Hajós Alfréd, Koltai József, Bádonyi Gyula. Az osztrák és magyar Football-Szövetség representatív csapatainak mérkőzése a mieink csúfos kudarczával végződött. Bár a legtulzottabb optimisták sem gondoltak a magyar csapat győzelmére, ily fokú vereségre mégsem számított senki. Ha az 5:0 eredmény aránya kifejezné Bécs és Budapest football-sportjának nivó-különbségét, úgy restelkedve kellene elismernünk azt, hogy e sportban esztendők óta alig haladtunk s a külföldi csapatok felett aratott győzelmek inkább a magyar csapatok szerencséjének s a véletlennek, mint a képességöknek s 4. oldal tudásuknak tulajdonítható. Szóval hiába örültünk eddig azon, hogy a Slavia, bécsi Ramblerek, Bonn, F. C. 1. Vienna stb. bécsi és prágai csapatokon értékes győzelmeket arattunk, mert ezek reális voltát a mult vasárnapi vereség után okunk volna kétségbe vonni. Az idei sportszezonban derék athlétáink, úszóink, evezőseink, sőt legújabban kerékpárosaink nemzetközi győzelmei mellett, szinte kirí footballcsapataink tehetetlensége s szégyenkezve kell bevallanunk azt, hogy a legjobban felkarolt s nálunk legnépszerűbb sportágban zöld ágra vergődni képtelenek vagyunk. A magyar representatív csapat mult vasárnapi súlyos vereségének mentségére vajmi keveset hozhatunk fel. Hibás volt a csapat összeállítása, rossz kondiczióban s kedvetlenül állottak a játékosok a küzdelemhez s összjátékuk oly primitiv volt, hogy méltán jegyezte meg egy bécsi lap a referádájában a magyar csapat kombinácziójának»szegényes«voltát. A csapatösszeállítás hibája nem a szövetség lelkén szárad, annak maguk a játékosok voltak okai. Ordódy-t a katonai kötelezettség, Minder-t elfoglaltsága Lill-t pedig indisposicziója tartotta vissza a bécsi úttól.

Így tehát a csapat három kiváló erejét volt kénytelen nélkülözni, kiknek szereplése mindenesetre csökkentette volna a bécsi kudarczunkat. A játékosok rossz kondicziója annak tulajdonítandó, hogy együttesen alig trainiroztak, ha ugyan a csonka representatív csapatnak mult szerdai mérkőzését a B. T. C. I-II. kombinált csapata ellen trainignek lehetett nevezni. Legkevésbbé Pozsonyi felelt meg a hozzá fűzött bizalomnak: kedvetlen, lassú s ügyetlen játéka szinte meglepett bennünket. De nem is csoda, hiszen elég könnyelműen előtte való éjjelen utazott Bécsbe s az nap délelőttjét az osztrák főváros bebarangolásával töltötte, úgy hogy teljesen kimerülten és bágyadtan állott ki a küzdelemhez. A centerhalf fáradságos és nehéz szerepeiben Ordódy-t pótolni különben sem csekélység, pláne oly kondiczióban, mint a milyenben Pozsonyi játszott. Így kezdődik az első ma is hivatalosnak tartott válogatott mérkőzésünkről a kor legjobb sportlapjának, a Sport-Világnak a beszámolója. Tartalmát tekintve akár száz-száztíz évvel később is íródhatott volna a megfelelő nevek kicserélésével, de nem ez az igazi szenzációja, hanem hogy a Bádonyi Gyula (BTC) Berán József (FTC), Gabrovitz Emil (Postás) Steiner Bertalan ( 33 FC), Pozsonyi Imre (MUE), Bayer Róbert (MAC) Buda István (BTC), Pokorny József (FTC), Koltai-Kolhanek József (FTC), Hajós Alfréd (BTC) Oláh Károly (BSC) öszszeállítású gárda balösszekötője, a kétszeres olimpiai bajnok úszó írta. Nem sok válogatott mecscsünkről számolt be ilyen terjedelemben maga az egyik játékos Az 5:0-s vereségről sem fénykép, s főleg nem csapatkép, sem pedig az utolsó három osztrák gól pontos ideje nem maradt az utókorra. Azt tudjuk, hogy a Wiener Athletik Sport-Club gyönyörű, gyepes pályáján, körülbelül 500 néző előtt Taurer az 5., Studnicka pedig a 10. percben gólt szerzett, sőt, azt is, hogy a félidőben már három góllal vezettek az osztrákok, de azt nem hogy Studnicka további két, valamint Huber egy gólja pontosan mikor esett. Hajós Alfréd egyébként az osztrákok kevéssé barátságos vengéglátásában is látta a vereség okát: A pályaudvaron ugyan fogadták a magyar csapatot a bécsi Unio vörös-fehér kokárdás kiküldöttjei. Számszerint négyen. A pályaudvar előtt várt is egy nagy angol vadászkocsi, melynek tetejét magyarjaink elfoglalták. A kocsi a város legforgalmasabb utczáin haladt s elején ülő kocsis nagy kedélyesen különböző nótákat (előzékenységből magyar is volt közötte) trombitált, felkeltvén az érdeklődést nemcsak a kocsi utasaira, hanem a kocsi oldalán fityegő matchet jelző plakátokra is, nagy gaudiumára a Ringstrasse korzózó járókelőinek. De ez még hagyján. Midőn ebédután a pályára vitte a dressben levő csapatot a kocsi, az előbbi jelenetek megismétlődtek s óriási kerülő úton a legforgalmasabb utczákon vitték a Magyar Szövetség representatív csapatát, mint valami vándorczirkusz csőcseléket, óriási feltűnést keltve mindenütt s élő reklámot szolgáltatva a délutáni football-matchnek. A zötyögős kocsi azután némileg összerázta a különben sem friss csapatot, csupa vendégszeretetből növelvén így a magyarok vereségi esélyeit. A játékosok akkor még nem tudták, micsoda történelmi szerepet rótt rájuk a futballista-szerencse, a Magyar Labdarúgók Szövetsége akkor még így nevezték a szervezetet ugyanis 1908-ig úgynevezett szövetségek közti, illetve Budapest Bécs mérkőzéseknek tekintette a találkozókat, s csak az indulást követő hatodik évben avatta azokat visszamenőleg hivatalos, országok közötti mérkőzésekké. Egyébként a bécsi találkozónak akadt két előzménye is. Az MLSZ 1905. június tizedikei ünnepélyén bordó bársonysapkával a korabeli, angolos szóhasználat szerint honorcappel jutalmazta az első kilenc (!) válogatott találkozón szerepelteket. A mérkőzések számából és a kitüntetettek listájából kiderül, hogy a szövetség akkor még az 1901-es MLSZ Richmond AFC (0:4), illetve az MLSZ Surrey Wanderers (1:5) találkozókat is hivatalos mérkőzéseknek minősítette, bár később ezeket törölte a listáról. 5. oldal

A Aczél Zoltán (Budapest, 1967.03.13 - ). Válogatottság: 2 (0). 1990: HUN-TUR 4-1, ENG-HUN 1-0. Mérlege: 0-0-2 Klubjai: Újpesti Dózsa (1987 1988), Siófoki Bányász (1988 1991), Daewoo Royals (1991 1991), Újpesti TE (1991 1994), Vác FC Samsung (1994 1995), Lausanne-Sport (1995 1995), Pécsi MFC (1995 1996), SV Ried (1996 1997), TSV Hartberg (1997 1998), Pécsi MFC (1998 1999), Vasas DH (1999 2000), FC Dabas (2000 2001). 6. oldal Erős, határozott, jól fejelő belső védő volt. 1990-ben Törökország és Anglia ellen szerepelt a nemzeti válogatottban. Első mérkőzése után azt írta a Nemzeti Sport, hogy igazolta azt a kapitányi bizalmat, amely a magyar válogatott védelmének tengelyébe állította. Edzőként az NB I-ben (REAC, Siófok, DVTK) és a válogatottnál is dolgozott, utóbbinál Erwin Koeman segítőjeként (2008-2009). Ádám Sándor (? 1918.07.21 - Toronto 1974). Válogatottság: 2 (1) 1939: IRL-HUN 2:2, POL-HUN 4:2 (1). Mérlege: 0-1-1. Klubjai: Újpest FC (1936 1943), Nemzeti NM Kinizsi SC (1943 1944), Nemzeti SC (1945 tavasz). Magyar bajnok csatár, többnyire jobbszélső. 1939-ben két barátságos mérkőzésen szerepelt a válogatottban Írország, majd Lengyelország ellen. A harciasan játszó írek ellen számos sérülést szedett össze, de végig jól küzdött. Azt írta a Nemzeti Sport, hogy Ádám nagyon gyors, lendületes, valóban örvendetes, hogy a magyar futballnak pillanatnyilag két ilyen fiatal, modern jobbszélsője van. A másik, akire utalnak, a szolnoki Szántó. Ádám ez év augusztusában a lengyelek ellen hatalmas gólt lőtt, mégsem tudott megragadni a válogatottban. A magyar élvonalban 116 találkozón 37 találatig jutott. Aknai (Acht) János (Budapest, 1908.11.10 Los Angeles, 1990. 01.01.).

Válogatottság: 10 (0) 1929: TCH-HUN 1:1, HUN-AUT 2:1. 1930: SUI-HUN 2:2, TCH- HUN 1:1, HUN-ITA 0:5, HUN- NED 6:2, GER-HUN 5:3. 1931: HUN-TCH 3:0, HUN-AUT 2:2. 1932: HUN-AUT 2:3. Mérlege: 3-4-3. Klubjai: Szegedi AK/Bástya FC Szeged (1925 1928), Ferencváros FC (1928 1928), Újpest FC (1928 1933), US Tourcoing (1933 1935), Valencia CF (1935 1935), Red Star 93 Paris (1935 1940), Olympique Marseille (1940 1942). Született Acht János. Külföldön Eugène Acht és Paul Acht néven is szerepelt. Az Egyesült Államokban már civilként Eugène Achten néven élt. Háromszoros magyar bajnok kapus (1929-1930, 1930-1931, 1932-1933). Nyert Közép-Európa Kupát (1929) és Bajnokok Tornáját (1930). Ez volt a Bajnokcsapatok Európa-kupájának (BEK) az elődje. Aknai jól védett, bár komolyabb feladat elé nem állította a cseh csatársor írta első válogatott mérkőzése után a Nemzeti Sport. Ötödik mérkőzése volt a legrangosabb, amikor az olaszok ellen Európa Kupa-döntőn védhetett. Kiélezett meccsen 0:1-nél a magyar gólzsákot, Titkost úgy rúgták meg, hogy mentő vitte el. Ezután szétesett a játékunk, az olaszoké lett a serleg. Erről a mérkőzésről közvetített először a Magyar Rádió, ekkor debütált a legendás szpíker, Pluhár István. Aknai szerepelt azon a drezdai mérkőzésen 1930. szeptember 28- án, amelyen 3-0-ra vezettünk a szünetben, aztán 5-3 lett a német válogatott javára. A német erő és küzdőképesség győzte le a magyar ALBERT technikát, amely mögül hiányzott a megfelelő kondíció és harckészség írta a sportnapilap. Utolsó mérkőzésén a válogatottban Európa-kupa mérkőzésen a bombaerős osztrákok ellen 1931. október 4-én védett, büntetőt hárított. 1933-ban ment profinak az akkor második ligás US Tourcoing csapatába. Franciaországban az éledező profizmus keretei között ekkor a 14 élvonalbeli klubban 105 külföldi játszott. 1942-ben Marseille-ből menekült a nácik elől a tengeren túlra. Albert Flórián (Hercegszántó, 1941.09.15 - Budapest, 2011.10.31). Válogatottság: 75 (31) 1959: HUN-SVE 2:1, HUN-URS 1:2, YUG-HUN 2:4 (3), HUN-SUI 8:0 (1), HUN-FRG 4:3 (1), ITA- HUN 1:1. 1960: HUN-ENG 2:0 (2), HUN-SCO 3:3, HUN-YUG 1:1, BEL-HUN 2:1, HUN-POL 4:1, HUN-AUT 2:0. 1961: EGY- HUN 0:2 (2), HUN-GDR 2:0 (1), YUG-HUN 2-4 (1), HUN-WAL 3-2, HUN-AUT 1:2, GDR-HUN 2:3, CHI-HUN 5:1, CHI-HUN 0:0, URU-HUN 1:1. 1962: HUN-URU 1:1, HUN-TUR 2:1, HUN-ENG 2:1 (1), HUN-BUL 6:1 (3), HUN-TCH 0:1, AUT-HUN 1:2, HUN-AUT 2:0, HUN-WAL 3:1 (1), FRA-HUN 2:3. 1963: WAL-HUN 1:1, SVE-HUN 2:1 (1), HUN-DEN 6:0 (1), URS- HUN 1:1, YUG-HUN 2:0, HUN- AUT 2:1 (1), HUN-GDR 3:3. 1964: FRA-HUN 1:3 (1), AUT-HUN 1:0, ESP-HUN 2:1, HUN-DEN 3:1, SUI-HUN 0:2 (2), HUN-TCH 2:2 (2), HUN-YUG 2:1 (2). 1965: GDR-HUN 1:1, AUT-HUN 0-1, HUN-ITA 2:1 (1), HUN-AUT 3:0, HUN-GDR 3:2. 1966: POL-HUN 1:1, POR-HUN 3:1, HUN-BRA 3:1, HUN-BUL 3:1, URS-HUN 2:1, NED-HUN 2:2, HUN-DEN 6:0 (2), HUN-FRA 4:2, HUN-AUT 3:1. 1967: HUN-YUG 1:0, HUN-NED 2:1, DEN-HUN 0:2 (1), AUT-HUN 1:3, HUN-GDR 3:1, GDR-HUN 1:0. 1968: URS-HUN 3:0. 1969: HUN-TCH 2:0 (1), IRL-HUN 1:2, DEN-HUN 3:2. 1971: AUT-HUN 0:2, HUN-FRA 1:1, BUL-HUN 3:0. 1972: URS-HUN 1:0, BEL-HUN 2:1. 1974: HUN-YUG 3:2. Mérlege: 44-14-17. Klubja: Ferencvárosi TC (1959 1974). Albertet féltettük első válogatott mérkőzésén. A fiatal középcsatár azonban beváltotta a hozzáfűzött reményeket, két gól előkészítésében is benne volt. Ha tovább fejlődik, válogatott csapatunknak nem lesznek középcsatár-gondjai, hiszen 17 éves írta a Népsport 1959. június 29-én, egy nappal a 3:2-es győzelemmel végződött magyar-svéd meccs után. És a magyar válogatottnak hosszú ideig valóban 7. oldal

ALBERT Tanítani való mozdulat mind Alberté, mind a védőé. A magyar futball utolsó Császára a Népstadionban, a válogatott mezében mindössze két mérkőzést veszített. A szovjetek és az osztrákok ellenit is még a huszadik születésnapja előtt. nem voltak középcsatár-gondjai, habár Albert Flórián egy fél sorral hátrébb, támadó középpályásként is a legnagyobbak közé tartozott. Zseni volt, elegáns és utánozhatatlan. Mégis egy véletlennek köszönheti, hogy nem a magyar mezőgazdaságban teljesedett ki, hanem a futballpályán. Hároméves korában veszítette el édesanyját, így édesapja mellett a nagyszülők gondoskodtak neveléséről. Hercegszántón, a déli határ mellett laktak, egy lóistálló volt a szomszédjukban, a kis Flóri állandóan ott sertepertélt. Szerette a lovakat, a föld, a frissen kaszált rét illatát és a szüreteket. Nagy Bélának, a Ferencváros krónikásának átéléssel beszélt arról, mennyire vonzódott a falusi élethez. Ám édesapja tizenegy éves korában Budapestre költözött és következett a ridegebb fővárosi élet. Albert ekkor, 1952-ben igazolt a Ferencvároshoz, aminek akkor Budapesti Kinizsi volt a neve, mert a kommunisták nem kedvelték a hagyományosan kispolgári, jobboldali gyökerű klubot. Mindenesetre ez az egyesület lett Albert Flórián, a később Császárnak nevezett futballista életre szóló otthona, az egyetlen klubja, ahol játszott. És most az ő három és félméteres szobra (Kligl Sándor műve) magasodik a stadion előtt. Albert mint minden művészember érzékenyen rezonált a világra. Olykor egy-egy mérkőzésen belül is képes volt eltűnni, csípőre tett kézzel álldogálni távol a labdától. Sokat kritizálták ezért a testtartásért, de ő csak visszavonulása után árulta el, hogy így, a csípőn pihentetett kezekkel tudott regenerálódni, fújni egy kicsit. Volt, hogy esős időben minden játékos nyakig sárosan jött le a pályáról, míg Flóri meze hófehér maradt. Mégis életművének ez a része csak azért rögzült a közös emlékezetben, hogy érzékeljük, ő is emberből volt. Briliáns technikai tudása mellett elképesztő ritmusváltások, a fizika törvényeit meghazudtoló lefordulások, leheletfinom cselek jellemezték, amit ruganyosság, kitűnő lövőkészség, gólérzékeny helyezkedés és komoly fejelőtudás egészítette ki. Kortársai közül Bene Ferencet jellemezhetjük még így. Talán csak annyi volt kettejük között a különbség, hogy Albert megjelenésében is artisztikus volt. A France Football például így jellemzi az aranylabdásokról szóló összefoglalójában: Intelligens, elegáns, jóképű. A 4. percben Szimcsák I a 16- oson belülről lágyan középre íveli a labdát, Albert 2 méterről a bal alsó sarokba fejeli, 1:0. Dermedt csend írta a Népsport a harmadik válogatott mérkőzése után. Ez volt az első találata a háromból. 1959. október 11.: Jugoszlávia-Magyarország 2-4. Albert minden elismerést megérdemel, hiszen mesterhármasával döntő részese volt a győzelemnek. Nem állójátékot játszott, majdnem mindig eléje ment a labdának, s amikor megszerezte azt, ügyes cselekkel sokszor lerázta a jugoszláv védőket. Így a sportnapilap. A Népszabadság tudósítója pedig így számolt be a történésekről: Albert, Albert... hallatszott a tribünön az első magyar gól után, s a játék hátralevő idejében a közönségnek alkalma volt jól megjegyezni ezt a nevet. Az angolok is elkezdték a tanulást. 1960. május 22-én 2:0-ra nyertünk ellenük a tinédzser Albert két góljával. Roy Pescett, a londoni Daily Mail rovatvezetője azt írta, hogy van a magyar támadósorban egy fiatal játékos, aki Walter Winterbottom szavaival élve egy-két éven belül a legnagyobbak közé kerülhet. Ez a játékos Albert Flórián. Gyorsasága, gyors gondolkodása és az a rendkívüli képessége, amivel meg tudja 8. oldal

ALBERT ragadni a kínálkozó lehetőségeket, már ma is kiemeli az átlagból. 1962-ben a chilei világbajnokságon Albert három mérkőzésen szerepelt, négy gólt szerzett, hatodmagával gólkirály lett. Az argentinok elleni csoportmeccsen Baróti mester pihentette, a Csehszlovákia elleni nyolcaddöntőn, amikor Schrojf kapus, a kapufa, Latyisev játékvezető és a göröngyös talaj összeesküdött ellenünk, sajnos ő is hibázott. Jacques Leroi, az AFP kiküldött tudósítója ezt írta: A magyarok fiataljai nagyon tehetségesek. Albert és Tichy egymaga képes megfordítani egy mérkőzést. Ennek az esztendőnek az őszén már következtek a NEK-selejtezők (a Nemzetek Európa-kupája a mai Európa-bajnokság elődje). Az NDK, Wales és Franciaország előtt csoportelsőként végezve jutott be a magyar válogatott a kontinens legjobb négy csapata közé. 1964 nyarán az elődöntőben a hosszabbításban elért találattal 2:1-re győztek ellenünk a házigazda spanyolok, de a harmadik helyért 3:1-re nyertünk Dánia ellen. Ez év őszén a három barátságos válogatott mérkőzésen Magyarország mind a hat gólját Albert Flórián szerezte. Ez év végén az Aranylabda-szavazáson a hatodik lett. Következtek a vb-selejtezők. Magyarország Ausztriával és az NDK-val volt egy csoportban, három győzelemmel és egy döntetlennel jutott ki Angliába. Közben 1965 őszén Bene és Albert góljával 2:1-re legyőztük Olaszországot, soraikban Albertosival, Facchettivel, Rosatóval, Mazzolával, Rivával és Riverával, az 1968-as Eb-győztes és az 1970-es vb-ezüstös csapat vázával. A France Football írta: Azok a Albert Flórián bűvöli a labdát a keletnémetek elleni mérkőzésen. A hatvanas évek első felében minden páratlan évben játszott Budapesten az NDK válogatottja, 1963-ban és 1965-ben magyar edző, Sós Károly irányításával Éppen Sós volt a magyar kapitány akkor, amikor Albert nem vehette át az aranylabdát a Népstadionban szurkolók, akik jó előre megvásárolták a jegyüket, hogy részt vehessenek a magyar-brazil meccsen az 1966-os világbajnokságon, nagyrészt abban a reményben fizettek, hogy Pelét láthassák alkotni. Aztán a hármas sípszót követően minden korábbit elfelejtettek, mert egy másik ember elhomályosította a világbajnokokat: Albert Flóriánról van szó. A szerző megjegyzi, az Albert, Bene, Farkas hármas olyan szinten érti ezt a szakmát, hogy minden további nélkül játszhatnának a brazil válogatottban is. Ehhez a minősítéshez annyit, hogy a brazilok 1958-ban, 62-ben és 70-ben is világbajnokok voltak, az 1954-es, magyaroktól elszenvedett vereségüktól az 1970-es világbajnoki döntőig 21 vb-meccsen két döntetlen mellett csak kétszer kaptak ki, mégpedig Angliában Albertéktől és az Eusebio-vezette portugáloktól. A francia szaklap még hozzáteszi, hogy Albert Sárosihoz és Hidegkutihoz fogható karmester. Zseniális alkotása szimfóniára vagy hatalmas méretű freskóra emlékezteti az újságírót. A France Football aláhúzza, hogy Albert nem a világbajnokság évében, hanem egy esztendővel később kapta meg a legjobb európai játékosnak járó díjat. A tisztelet és a korrekció Aranylabdája volt ez, mert korábban másra ruházták ezt az elismerést. Az 1968-as Európa-bajnokság négyes döntőjébe nem jutott be a magyar válogatott. A selejtezőcsoportból a negyeddöntőbe tovább lépve a Szovjetunió elleni itthoni 2:0-s sikerre 0:3 volt a válasz Moszkvában. Az itthoni mérkőzésen mint az esztendő első válogatott találkozóján, 80 000 néző előtt illett (kellett) volna átadni az Aranylabdát Albertnek. Ehelyett egy szűk körű ünnepségen a Gundelben nyújtotta át a díjat a francia szaklap főszerkesztője. A kommunista hatalom 9. oldal

tartózkodott a sztárcsinálástól. Jött a mexikói vb selejtezősorozata és Albert vesszőfutása. Dániában 1969. május 15-én lépett pályára a válogatott. Korábban ötször találkoztak a felek, a magyarok mindegyik mérkőzést megnyerték, a gólarány 23:1 volt. Előbb Dunai II sérült meg, majd két perccel később Albert ütközött a dán kapussal. Flórinak térdszalagjai szakadtak, két évig nem tudott visszatérni a válogatottba. A mérkőzésen 3:2- es dán győzelem született. Albert 1971. április 4-én tért vissza a válogatottba Ausztria ellen. Ezzel együtt már csak ötször öltötte fel a címeres mezt, majd 1974. május 29-én 15 percre visszatért elbúcsúzni Jugoszlávia ellen. A legnagyobb magyar labdarúgók egyike az NB I-ben 351 mérkőzésen 256 gólt szerzett. Mindene volt a Fradi és a családja. Csodálatos pályafutásának néhány állomása a klubjával: négyszeres magyar bajnok, MNK-győztes, VVK-győztes, háromszoros magyar gólkirály, a BEK gólkirálya (65-66). ifj. Albert Flórián (Budapest, 1967. 12.12. - ). 10. oldal ALBERT Válogatottság: 6 (0) 1993: HUN-SVE 0-2, HUN-RUS 1-3. 1994: HUN-SLO 0-1, NED- HUN 7-1, BEL-HUN 3-1. 1966: HUN-AUT 0-2. Mérlege: 0-0-6. Klubjai: Ferencvárosi TC (1987 1996), Maccabi Petah Tikva FC (1996 1997), Ferencvárosi TC (1997 1998), FC Red Star Saint-Ouen (1998 1999), BKV Előre SC (1999 2000), Felsőpakony SK (2004 2006), Soltvadkerti TE (2008 2009). A háromszoros magyar bajnok labdarúgó a pengés középpályások közé tartozott. Sok sérülés akadályozta abban, hogy kiteljesedjen a pályafutása, viszont szerencsésebb periódusaiban a Ferencvárosban kiválóan szervezett és gólerősen játszott. A válogatottban történt bemutatkozásakor ezt nyilatkozta édesapja: A magyar labdarúgás történetében is ritkaság, hogy apa és fia is bekerüljön a sporttörténelembe, mint a nemzeti tizenegy tagja. Flórika 1967. december tizenkettedikén született, éppen akkor, amikor engem Európa legjobb játékosának, aranylabdásnak választottak. Fiam válogatottban történő bemutatkozásának éppen úgy örülök, mint akkori sikeremnek, mert bármilyen nehéz helyzetben is van a magyar labdarúgás, a válogatottban való szereplésnek az én szememben változatlanul rangja, tekintélye van. Hajdanán én is a svédek ellen mutatkoztam be a válogatottban... Amsel (Angyal) Ignác (Kispest, 1899.01.17 - Rio de Janeiro, 1974.07.15). Válogatottság: 9 (0). 1921: HUN-POL 1:0, 1922: AUT- HUN 2:2. 1923: AUT-HUN 1:0. 1927: HUN-TCH 1:2. 1928: ITA- HUN 4:3, HUN-AUT 5:5. 1930: AUT-HUN 2:3, GER-HUN 5:3. 1931: TCH-HUN 3:3. Mérlege: 2-3-4. Klubjai: Kispest (-1921), Csabai AK (1921-1922), FTC (1922-1925), Anconitana (1925-1927), FTC (1927-1931). Amsel első válogatottsága tele volt kuriózummal. Ez volt az első hivatalos mérkőzésünk lengyel barátainkkal; ez volt Pluhár Istvánnak, a később legendává váló szpíkernek játékosként válogatott mérkőzései közül a második és egyben az utolsó; s Amsel, aki ekkor a Békéscsabábában védve hívta fel magára a figyelmet, a szünetben az első sztárkapust, Zsák Károlyt váltotta. A második válogatottsága alkalmából 65 000 néző előtt védhetett Bécsben, majd 1923-ban is védett egyszer a sógorok ellen. Ekkor történt meg először a válogatott történetében, hogy büntetőt hárított a kapusunk, nevezetesen

Wiserét. Egészen 1925-ig ez még Zsák korszaka volt, így a hatalmas kezei miatt Pók becenévre hallgató, merész kifutásairól híres kapus csak 1927-ben tért vissza a válogatottba. Igaz, 1925-27-ben Olaszországban védett, így nem is volt szem előtt. Amsel három őrült mérkőzés részese volt: Európa-kupa selejtezőn Olaszország-Magyarország 4:3, barátságos meccseken Magyarország-Ausztria 5:5 és Németország-Magyarország 5:3. A római meccs előrevetítette az olasz válogatott 1934-es és 1938-as világbajnoki szerepléseinek körítését. A fanatizált olaszokkal szemben lehetetlen volt győzni, pedig jobbak voltunk írta alcímben a Nemzeti Sport. 2:0-s vezetésünk után így nem lehet tovább játszani üzente félidőben Mussolini az olaszoknak. Négy olasz miniszter ment le a tribünről a szünetben a játékosaikhoz. Amsel hősiesen védett, bár az első gólnak potya szaga volt. 1928-ban már a 62. osztrák-magyart játszottuk. Az 5:5-re végződött találkozón, sáros páyán már három góllal is vezettünk, de a halfok elfáradtak és a védelem betlizett, köztük Amsel is. A németektől elszenvedett vereség után mindenki dícsérte a magyarok technikai fölényét, de beszédes a lipcsei Sportsonntag című lap értékelése: A német legénység megmutatta, hogy nemcsak a hit, de az akarat is képes a hegyeket megmozgatni. Amselről, aki Angyalként is szerepelt, azt írta a magyar sportnapilap, hogy a kapusok legelső klasszisába tartozik, de a gólokkal szemben tehetetlen volt. Amsel Ignác 1945-ben Brazíliában ARANY telepedett le. Itt és Argentinában dolgozott hatalmas kezeivel maszszőrként. Rióban van nyughelye. Andrusch József (Budapest, 1956.03.31 - ) Válogatottság: 5 (0). 1984: MEX- HUN 2-0, HUN-AUT 3-1, NED- HUN 1-2, CYP-HUN 1-2, QAT- HUN 0-3. Mérlege: 4-0-1. Klubjai: Hódmezővásárhelyi Porcelán (1974-1975), Fősped Szállítók (1975-1976), Volán SC (1976-1980), Dorogi AC (1980-1982), Budapesti Honvéd (1982-1987), Vasas (1987-1990). A maga 173 centiméteres magasságával abban a korszakban lett elismert kapus, amikor a poszton már csak jóval megtermettebb játékosok jutottak szóhoz. Kiváló ütemérzék, bátorság, gyorsaság jellemezte. Kissé későn, csak 26 évesen lett élvonalbeli játékos, de két évvel később már korszakos teljesítményt nyújtva aktív szerepet játszott a Mezey-féle csapat kijutásában a mexikói világbajnokságra. Háromból három nyertes vb-selejtező fűződik a nevéhez. Ezek közül a nagy sorozat első találkozója (Magyarország-Ausztria 3-1) és a rotterdami diadal (Hollandia-Magyarország 1-2, az ellenfélnél Rijkaard, Gullit, Van Basten) emelkedik ki. Andrusch ott volt a vb-keretben is. Visszavonulása után volt sportvezető is, de a nemzeti válogatottnál és klubokban kapusedzőként találta meg a számítását. Arany László (Tatabánya, 1971.03.09 - ) Válogatottság: 3 (0). 1995: TUR- HUN 2-0, SUI-HUN 3-0. 1996: CRO-HUN 4-1. Mérlege: 0-0-3. Klubjai: Tatabányai Bányász (1989-1991), Dorogi Bányász (1991), Tatabányai Bányász (1991-1992, Keszthelyi Haladás (1992-1994), Debreceni VSC (1994-1996), Ferencvárosi TC (1996-1997), Kispest-Honvéd FC (1997), Debreceni VSC (1997-1998), Zalaegerszegi TE (1998-1999), Lombard 11. oldal

FC Tatabánya (2000),Nyíregyháza Spartacus (2000-2001), Hajdúdorog (2001-2002). A kiváló cselező készségű támadó középpályás Eb-selejtezőn a Hakan Sükür-féle sikeres török válogatott ellen mutatkozott be Isztambulban. A sima vereség ellenére jó benyomást keltett harcos, kemény és csibészes játékával. Egy hónap múlva ugyanebben a sorozatban szűk félórát kapott Svájc ellen, de nem tudott fordítani a játék képén. Utolsó fellépésén a horvátok átsétáltak rajtunk, Davor Sukerék épp indultak fölfelé, mi meg a mélypontot vettük célba. Csank János szövetségi kapitány nyilatkozta a sportnapilapban, hogy a futballt máshol teljesen másképp kezelik, mint nálunk. Aranyos Imre (Kisvárda, 1966.06.13 - ) ARANYOS (1992-1995), Budapesti VSC (1995-1996), Ferencvárosi TC (1996), Vasas (1996-2001), Kispest-Honvéd (2001-2002), Vasas (2002-2004). A váci bajnokcsapat hangyaszorgalmú középpályása három vesztes válogatott mérkőzésen szerepelt Csank János keze alatt. Első válogatott meccsén a 82. percben állt be 0-3-nál. A másodikon a 39. percben az olasz művészek ellen (Maldini, Del Piero, Ravanelli) igyekezett. Az utolsó találkozóján a 70. születésnapját ünneplő Puskás Ferenc előtt tisztelgett a válogatott. Csank szerint is ólomlábakon mozgott a csapat. Aranyos Imre az utolsó 8 percre állt be. Aspirány Gusztáv (Budapest, 1925.09.17 - Budapest, 1971.12.23) A magyar labdarúgás aranykorszakában 1953. október 4-én két A és két B válogatott lépett pályára. Szófiában a második A csapatunk Bulgária ellen szerepelt, és itt mutatkozott be a Dorogban feltűnt, de ekkor már a Budapesti Dózsa játékosaként Aspirány Gusztáv. Csak négy évvel később következett a második lehetőség. Az atlétikusan képzett, zömök felépítésű csatár két góljával vertük az Európa legjobbjának tartott franciákat (Just Fontaine mellett az ex-ganz-játékos, Újlaki József szerepelt jobbösszekötőként) 94 000 néző előtt. A magyar futball erejét mutatja, hogy ennek a komoly kvalitású játékosnak mindössze két válogatottság jutott. Avar (Auer II) István (Arad, 1905.05.30 - Kaposvár, 1977.10.13) Válogatottság: 3 (0). 1996: ENG- HUN 3-0, HUN-ITA 0-2. 1997: HUN-AUS 1-3. Mérlege: 0-0-3. Klubjai: Eger SE (1984-1985), Budapesti Honvéd (1985-1987), Szarvasi Vasas (1987-1990), Eger SE (1990-1992), Vác FC Samsung 12. oldal Válogatottság: 2 (0). 1953: BUL- HUN 1:1. 1957: HUN-FRA 2:0. Mérlege: 1-1-0. Klubjai: Dózsa MADISZ (1945-1946), Goldberger SE (1948-1949), Dorogi Bányász (1949-1953), Újpesti Dózsa (1953-1958). Válogatottság: 21 (24). 1929: HUN- AUT 2:1 (1). 1930: HUN-NED 6:2 (3), AUT-HUN 2:3. 1931: TCH- HUN 3:3 (3), HUN-SUI 6:2 (3), YUG-HUN 3:2 (2), HUN-TCH 3:0 (1), HUN-AUT 2:2, HUN-SWE 3:1 (2), ITA-HUN 3:2 (2). 1932:

EGY-HUN 0:0, SUI-HUN 3:1, HUN-GER 2:1. 1933: HUN-SUI 3:0 (2), AUT-HUN 2:2 (1). 1934: HUN-BUL 4:1, HUN-ENG 2:1 (1), AUT-HUN 2:1, ITA-HUN 4:2 (1), IRL-HUN 2:4 (2). 1935: SUI-HUN 6:2. Mérlege: 11-4-6. Klubjai: AMEFA Arad (1921-1926), Colțea Brașov (1926-1928), Újpest FC (1928-1936), Rapid București (1936-1941), Kaposvári Rákóczi (1941-1945). A magyar labdarúgás gazdag történetének egyik legjobb játékosát, a somogyi gyökerű Bene Ferencet az az Avar István ajánlotta az Újpest figyelmébe, aki négyszer volt magyar, kétszer román bajnok, odaát gólkirályságig, a magyar címeres mezben 1934-ben világbajnoki negyeddöntőig jutott. A magyar válogatottban 1929 és 1935 között 21 mérkőzésen 24 gólt ért el. Avar nacionáléjához hozzátartozik, hogy a BEK és a BL elődjének tekinthető Bajnokok AVAR Tornáján a győztes Újpest FC-ben is főszereplő, gólgyáros volt. Ezt a versengést 1930-ban rendezték meg Svájcban, meghívták a fontosabb európai nemzetek bajnokcsapatait, közülük tíz ott volt a Servette ez alkalommal átadott stadionjában. És az Újpest a spanyol, a holland, a svájci, végül a csehszlovák bajnok ellen győzve, 16-1-es gólkülönbséggel lett Európa legjobbja. Avar István híresen nagy lövő, ellenállhatatlan csatár volt. Bombái mellett 40-50 méteres keresztlabdái tették híressé. Önmagáért beszél rendkívüli, 1,14-os gólmutatója (a román válogatottban 1926-27-ben 2 mérkőzésen 3 gólt jegyzett). A magyar válogatottban háromszor is lőtt három gólt (Hollandia, Csehszlovákia és Svájc ellen). Bemutatkozásként az osztrákok ellen egy gól és egy gólpassz volt a teljesítménye, de így is a kritikusai a szervezőjátéka hiányosságaira mutattak rá. Erre a következő meccsén a hollandoknak hármat vágott és adott egy gólpasszt, mire egy 6:2-es győzelem után azt kapta a sportlaptól, ludas abban, hogy a csatárjáték nem volt igazán magyaros és igazán nagyvonalú. Annak ellenére, hogy a korszak leghatékonyabb gólfelelőse volt (az Újpestben 149 mérkőzésen 161 gólt szerzett), az első és utolsó válogatottsága között lejátszott 44 mérkőzésből csak 24 jutott neki. A sportlapok tudósításaiból a kapura állandó veszélyt jelentő, erőszakos, megalkuvást nem ismerő támadó alakja rajzolódik ki, aki egyébiránt a válogatottban többször szerepelt összekötőként a fradista, szintén center Turay József mellett. Avar a 9 tétmeccsén 10 gólt lőtt. Kitartására, sportszerűségére jellemző, hogy öt év hadifogság után 48 évesen játékos-edzőként segítette a kaposvári labdarúgás újjáélesztését. A magyar csapat a tízes években egy Ausztria elleni meccs előtt. Forrás: Nemzeti Sport 13. oldal

Kontinenselsők voltunk szurkolásban A magyar labdarúgás hőskorában az úri közönség (mert, hogy akkoriban még leginkább az járt a mérkőzésekre) hamar felismerte a nemzetközi, s azon belül is elsősorban a válogatott találkozók jelentőségét vélhetnénk. Kevésbé naívan pedig megállapíthatjuk, hogy a külföldre kíváncsi publikum afféle társadalmi eseményt is látott eleinte a vendéglátásban. 1905-ben, a szokásos magyar osztrákot már hétezer néző figyelte, ez rekordnak számított akkor a kontinensen. A korabeli sajtóbeszámoló szerint a magyar sport történetében példátlanul álló hatalmas nézőközönség előtt került sorra a játék. A szövetség végre megvette a tervezett új mezeket a válogatottnak: Az ünnepi díszben pompázó pályán a hatalmas embertömeg gyönyörű látványt nyújtott. Mindkét tribün zsúfolva volt, az állóhelyen pedig félkört alkotva legalább 10 sor szorongott. Már akkor lelkesedett a közönség, amikor az osztrák tizenegy megjelent, de az éljenzés és a tapsvihar csak fokozódott, midőn a magyar fiúk vonultak ki, új, skarlátvörös dresszükön a magyar címerrel. Felejthetetlen szép látvány volt ez a jelenet, midőn a végtelennek látszó 14. oldal kolosszus, mint egy ember üdvözölte a magyar becsületért síkra szálló fiait. Az MLSZ a rendezést tekintve is szolgált néhány újítással: kitett a csapatokat jelző zászlókat és egy hatalmas időmutatót. Az elkövetkező években még tovább emelkedett a nézőszám, esetenként csak a Millenáris-pálya befogadóképessége szabott határt. 1909 áprilisában a németeket már kilencezren látták, majd az első budapesti FIFA-kongresszus idején, a három nap alatt rendezett három mérkőzésre kétszer az angolok, egyszer közben az osztrákok voltak az ellenfelek összesen harminckétezer szurkoló látogatott ki, egyik nap sem maradt tízezer alatt a nézőszám. Új korszak kezdődött, amikor a magyar labdarúgás kinőtte a Millenárist, s előbb a Ferencvárosi Torna Club (1911), majd az MTK (1912) is felavatta új stadionját. Attól kezdve évtizedeken át e két pálya osztozott a válogatott mérkőzések rendezésén, a jó bevétel reménye többnyire vitákat is szült arról, ki következzen. 1911 októberében a svájciak elleni, Schlosser Imre hat góljával 9:0-ra megnyert mérkőzést még csak tizenötezren látták a jó öreg Millin, egy hónappal később, az osztrákok elleni, a Wagner-serlegért vívott meccset már huszonötezren figyelték az Üllői úton. Tizenkét hónappal később, amikorra elkészült egy újabb tribünrész a ferencvárosi pályán, 30 000 néző szurkolta végig a helyszínen az osztrákok kelleni újabb diadalt. A háborús években kicsit visszaesett a nézőszám, de azért 1917. június 3-án, a Hungária úton több mint húszezren látták a magyarok győzelmét az osztrákok ellen. Noha nyilvánvaló, hogy a válogatott mérkőzések (és általában a mérkőzések) nézőszáma függvénye volt annak, mekkorák az ország legnagyobb stadionjai, a magyar labdarúgás iránti, már az első világháború előtti rendkívüli érdeklődésre is példa az úgynevezett válogatott mérkőzések nézőszáma. A két stadion megépítésének is tulajdoníthatóan az utolsó békeévvel bezárólag Magyarország az első helyen állt a kontinensen, az utolsó két évet tekintve 26 500-as átlagnézőszámmal. Csak a két futball-nagyhatalom, a pazar Hampden Parkkal rendelkező Skócia (79 400), valamint Anglia (30 300) előzte meg. Bécsben akkoriban csupán 13 700 volt az átlagnézőszám, ami persze a húszas évek elején megugrott, amikor átadták a nagy Hohe Wartét.

AVAR

B Babolcsay György (Sashalom, 1921.12.26 - Budapest, 1976.07.13) Válogatottság: 4 (0). 1950: HUN- TCH 5-0, POL-HUN 2-5, HUN- ALB 12-0. 1953: BUL-HUN 1-1. Mérlege: 3-1-0. Klubjai: Sashalom (- 1944), Kolozsvári AC (1944), Zuglói SE (1944-1945), Szentesi MADISZ (1946), Kispesti AC, Budapesti Honvéd (1946-1958). Az 1952-es bajnok Honvédról írták gyakran, hogy minden idők legjobb klubcsapata volt. Itt játszott együtt az Aranycsapatból Grosics, 16. oldal Lóránt, Bozsik, Budai II, Kocsis és Puskás (1953-tól már Czibor is). Ennek a csapatnak volt balszélsője az ötszörös magyar bajnok Babolcsay György. Gyors és rendkívül szorgalmas játékos hírében állt. Kiválóan centerezett, de a góllövést másnak engedte át. Persze ezen nem kell csodálkozni a világ két legjobb góllövője, Kocsis és Puskás mellett. 231 NB I-es mérkőzésén így is jegyzett 37 gólt. A válogatottban az Aranycsapat formálódásának évében három győztes mérkőzésen lépett pályára, majd 1953-ban játszotta utolsó meccsét. Hosszú pályafutása után a Honvédnál, majd a Békéscsabai Előrénél dolgozott az élvonalban edzőként. Babos Gábor (Sopron, 1974.10.24 - ) Válogatottság: 27 (0). 1997: MLT- HUN 1-4, HUN-AUS 1-3, HUN- NOR 1-1, HUN-MLT 3-0, YUG- HUN 5-0. 2000: HUN-AUS 0-3. 2001: BIH-HUN 1-1, HUN-FIN 0-0, HUN-MKD 5-0. 2002: HUN- TCH 0-2, HUN-BEL 2-5, HUN- CRO 0-2, HUN-MDA 1-1. 2003: HUN-LUX 5-1. 2004: HUN-ARM 2-0, HUN-WAL 1-2, HUN-BRA 1-4. 2008: HUN-CRG 3-3, HUN- DEN 0-0, SWE-HUN 2-1, NIR- HUN 0-2. 2009: ALB-HUN 0-1, HUN-ROM 0-1, HUN-SWE 1-2, HUN-POR 0-1, POR-HUN 3-0, DEN-HUN 0-1. Mérlege: 8-6-13. Klubjai: Soproni LC (1992-1995), MTK (1995-2000), NAC Breda (2000-2004), Feyenord (2004-2005), NEC Nijmegen (2005-2013), NAC Breda (2013-2015) Hosszú és rendkívül sikeres pályafutásának értékét növeli, hogy a magyar labdarúgás elhúzódó válságidőszakában tudott kiemelkedőt alkotni. Szülővárosában 18 évesen kezdte profi pályafutását, majd az MTK-ba igazolt. Itt öt idényben kétszer bajnok, háromszor kupagyőztes lett. Ezután következett 16 idény Hollandiában. 545 bajnoki mérkőzésen védett összesen, ebből 379 alkalommal a holland élvonalban, és ehhez jön 14 nemzetközi kupamérkőzés, no meg a 27 válogatottság. 194 cm magas, ideális alkatú, nyugodt, kiegyensúlyozott, rendkívül

megbízható kapus volt. A válogatottban 9 vb-selejtezőn védett 2-2- 5-ös mutatóval. Utolsó mérkőzésén kivédte a dánok szemét. Sokan ekkor értették meg, hogyan tudott az év legjobb kapusa címig is eljutni a holland első ligában. Bácsi Sándor (Budapest, 1969.11.26 - ) BAKOS Válogatottság: 2 (0) 1989: ESP- HUN 4-0. 1991: ARG-HUN 2-0. Mérlege: 0-0-2. Klubjai: Volán SC (-1989), Újpest (1989-1993), Vasas (1993), Gödöllő (1993-?) Egy bő mérkőzésnyit játszott a két válogatottbeli fellépésén. Sokan már a keretbe hívását is túlzásnak tartották, holott néhány évvel korábban fénylő tehetségként került az NB II-es Volánból az Újpestbe. Indulásakor tömzsi volt és villámgyors, később túlsúlyos és kezelhetetlen lett. Sem az ételre, sem az italra nem tudott nemet mondani. Jelenleg szakácsként dolgozik. Bádonyi Gyula (Szerencs 1882.09.17 - Budapest 1944.06.06) Válogatottság: 1902: AUT-HUN 5:0. Mérlege: 0-0-1. Klubjai: BTC (1898-1899), Postás SE (1899-1901), BTC (1901-1906). Az első magyar labdarúgó válogatott kapusa. Akkoriban még nem gyakran vetődtek a hálóőrök, Bádonyi is főleg lábbal védett. 1898- tól a BTC-ben futballozott, így a labdarúgásunk elindítói közé tartozik. A Postás SE alapító tagja volt. 1900-ban érettségizett a budapesti kereskedelmi iskolában, így megfelelt annak a társadalmi elvárásnak, amit a korszakban a labdarúgókkal szemben támasztottak. 1901-ben a BTC első labdarúgó bajnokcsapatának tagja volt. Visszavonulása után postafőtisztként dolgozott. Bakó Béla (Szeged, 1928.11.19 - Budapest, 1992.12.23) Válogatottság: 3 (0). 1958: POL- HUN 1-3, SZU-HUN 3-1, YUG- HUN 4-4. Mérlege: 1-1-1. Klubjai: Szegedi AK (1947-1948), Vasas (1948-1952), Sztálin Vasmű (1952-1955), Csepel SC (1955-1960). Kiváló adottságokkal megáldott, nyúlánk kapus volt. A beadásokat magabiztosan hárította, bravúrokra is képes volt, de túl gyakran hibázott. Képességeit nem fejlesztette eléggé, nem ő volt a sportszerű életmód mintaképe. Egyszeres magyar bajnok volt a Csepellel. 1958 őszén három egymást követő mérkőzésen védett, az elsőn Chorzówban 110 000 néző előtt. Túlestünk a svédországi világbajnokság csalódásán (a bajnoki nyitányon az MTK-Ferencváros találkozóra 85 000 szurkoló volt kíváncsi a Népstadionban), de Grosicsnak nem bocsájtottak meg. Így került a kapuba Bakó, aki nem okozott csalódást, mégis e három mérkőzés után át kellett, hogy adja helyét az újpesti Török Gábornak, akit aztán rövidesen újra és hosszabb távra Grosics Gyula váltott. Bakos Sándor (Budapest, 1939.08.02 - Budapest, 2010.03.16) Válogatottság: 1 (0). 1966: HUN- AUT 3-1. Mérlege: 1-0-0. 17. oldal

Klubjai: Vasas (1960-1969), Ganz Mávag (1970-1971). Négyszer volt bajnokcsapat tagja a Vasassal, kétszer nyert Közép-európai Kupát, egynél több válogatottság mégsem jutott neki, mert a jobbhátvéd posztján Mátrai (77), a világválogatott Novák (9) és Sóvári (17), jobbfedezetben pedig Solymosi (38) és Nagy István (22 válogatottság) volt előtte. Sokoldalúan képzett játékos volt, aki szeretett felzárkózni a támadásokkal. Sportszerűen, de megalkuvás nélkül küzdött. A legendás Bakos-Mészöly-Ihász védőhármasnál jó helyen volt a labda, mindegyikük szeretett támadni, a szívét-lelkét adta a sikerért és imádta a Vasast. Bakos a válogatottbeli egyetlen mérkőzése után dicséretet kapott a sportnapilaptól. 27 éves volt már, túl sok nagy csatán, így higgadtan oldotta meg a feladatát. Bálint László (Budapest, 1948.02.01 - ) Válogatottság: 76 (4). 1972: HUN-FRG 0-2, HUN-ROM 1-1, 18. oldal BÁLINT HUN-MAL 3-0, ROM-HUN 2-2, HUN-ROM 2-1, SWE-HUN 0-0, URS-HUN 1-0, BEL-HUN 2-1, HUN-DEN 2-0, HUN-GDR 2-0, POL-HUN 2-1, AUT-HUN 2-2. 1973: HUN-AUT 2-2 (1), GDR-HUN 2-1, HUN- SWE 3-3, YUG-HUN 1-1, DEN-HUN 2-2, HUN-GDR 0-1. 1974: HUN-BUL 3-1, FRG-HUN 5-0, HUN-YUG 3-2, LUX-HUN 2-4 (1), WAL- HUN 2-0, BUL-HUN 0-0. 1975: FRA-HUN 2-0, AUT-HUN 0-0, HUN-WAL 1-2, HUN-BUL 2-0, BUL-HUN 4-0, IRI-HUN 1-2, HUN-AUT 2-1, POL-HUN 4-2, TCH-HUN 1-1, HUN-LUX 8-1. 1976: HUN-ARG 2-0, YUG-HUN 0-0, HUN-FRA 1-0, HUN-URS 1-1, HUN-AUT 2-0, SWE-HUN 1-1, GDR-HUN 1-1, GRE-HUN 1-1, AUT-HUN 2-4. 1977: PER- HUN 3-2, MEX-HUN 1-1, ARG- HUN 5-1, IRI-HUN 0-2, ESP- HUN 1-1, HUN-POL 2-1, HUN-TCH 2-0, HUN-URS 2-1, URS-HUN 2-0, HUN-GRE 3-0, TCH-HUN 1-1. 1978: FRA-HUN 3-1, FIN-HUN 2-1, FRG-HUN 0-0, POL-HUN 1-1, HUN-GRE 0-0, URS-HUN 2-2. 1980: HUN- POL 2-1, TCH-HUN 1-0, HUN- SCO 3-1, HUN-AUT 1-1, HUN- SWE 2-0, HUN-ESP 2-2. 1981: ESP-HUN 0-3, SUI-HUN 2-2 (1), HUN-ROM 1-0, HUN-ENG 1-3, ROM-HUN 0-0, HUN-NOR 4-1 (1), ENG-HUN 1-0. 1982: HUN- AUT 2-3, HUN-ESA 10-1, ARG- HUN 4-1. Mérlege: 28-27-21. Klubjai: Ferencvárosi TC (1959-1979), FC Bruges (1979-1981), Toulouse (1981-1983), Grenoble (1983-1984). Báró volt a beceneve, ehhez méltón viselkedett a pályán és a pályán kívül is. A tartóssá lett négyvédős rendszerben az utolsó nagy, nemzetközileg is jegyzett center halfok egyike volt, valamint az első olyan labdarúgó, akit a szocialista rendszer kiengedett Nyugatra profinak. Itthon csak az FTCben lépett pályára. Együtt játszott hosszú pályafutása legnagyobb művészeivel, Alberttel, Nyilasival, Ebedlivel. Húsz évig volt a klub játékosa. Két világbajnokságon szerepelt (1978, 1982), kétszeres magyar, egyszeres belga bajnok, hatszoros magyar kupagyőztes. Játszott VVK-döntőn, KEK-döntőn, UE- FA-kupa elődöntőn. 42 nemzetközi kupamérkőzésen szerepelt a Fradi játékosaként. A válogatottal Európa-bajnoki negyedik (1972) és olimpiai ezüstérmes (1972). Képzett, erős, gyors, kőkemény, jó ütemérzékű, kitűnően fejelő, kiváló rúgótechnikával és nagy lövőerővel megáldott, igazi akarnok labdarúgó volt. Második és negyedik válogatott mérkőzésén szerepelt az 1972-es forró hangulatú Eb-selejtezőn oda-vissza a románok ellen. Május 14-én Buka-

restben 75 000 néző előtt 2-2-re végeztünk. Sok támadás megakasztásában játszott főszerepet. Különösen fej játéka volt imponáló írta Bálintról a Népsport. Három nappal később is a védelem tengelyében szerepelt Páncsics mellett Belgrádban, az Eb négyes döntőjébe jutásáért vívott rájátszáson. Így Bálint az első öt válogatott meccsén háromszor is pályára lépett délkeleti szomszédunk ellen. A 2-1-re megnyert mérkőzésen, ahol semleges pályán is 55 000 néző volt kíváncsi a játékra, s ez a Partizán stadionjában telt házat jelentett, Bálint újra kitűnően szerepelt. Első gólját 1973. április 29-én szerezte Ausztria ellen a Népstadionban vb-selejtezőn. Ezzel a tizenhatosról eleresztett pattogós lövéssel egyenlítettünk 2-2-re. 1974 októberében új szerepkörben játszott Luxemburg ellen. A sportnapilap megállapította: Bálint bebizonyította, hogy még a középpályán is a válogatottban a helye. Irányítója, szervezője volt a csapatjátéknak. Gólt lőtt, gyorsan, pontosan indított. 1981 októberében is a védelmet irányította, sőt gólt is lőtt a norvégok elleni vb-selejtezőn (4-1). Ez volt Kiss László csúcsidőszaka, ekkor született a híres film Mészölyről, a szövetségi kapitányról. Az 1982-es világbajnokságon játszotta utolsó meccsét címeres mezben. Ekkor már negyedik éve külföldön futballozott. Dupla súlyt tettek a vállamra. Én voltam az első kísérlet a vezetés részéről, hogy egy magyar játékos megállja-e a helyét a külföldi bajnokságokban. Meg kellett felelni az elvárásoknak, és ott volt a nyomás, hogy ha rosszul játszom, és hazaküldenek, azzal elvágom a lehetőséget más labdarúgók előtt. BALOG Hiszen mondhatták volna, hogy nem engedjük ki a magyarokat, mert nem kellenek. Próbáltam tehát megfelelni. Az első évben bajnokságot nyertünk, és én lettem a legjobb légiós. Ez pedig megalapozta a többi játékos külföldre szerződésének a lehetőségét emlékezett az izgalmas korszakra a Fradi honlapján. Visszavonulása után tanult szakmájában, közgazdászként dolgozott, közben hat barátságos mérkőzésen volt a nemzeti válogatott szövetségi kapitánya 2-2-2-es mérleggel. Balog Tibor (Kakucs, 1966.03.01 - ) Válogatottság: 37 (2). 1998. GRE- HUN 3-0, MAL-HUN 2-2. 1990: HUN-USA 2-0, HUN-FRA 1-3, AUT-HUN 3-0, HUN-UAE 3-0. 1991: IND-HUN 1-2 (1), HUN- BEL 0-2, MEX-HUN 3-0, ESA- HUN 1-1. 1992: HUN-AUT 2-1, UKR-HUN 1-3, SWE-HUN 2-1, HUN-ISL 1-2, LUX-HUN 0-3, QAT-HUN 1-4, QAT-HUN 1-1, GRE-HUN 0-0. 1993: JAP-HUN 0-1, USA-HUN 1-1, HUN-GRE 0-1, HUN-SWE 0-2, RUS-HUN 3-0, IRL-HUN 2-4 (1), ISL-HUN 2-0. 1994: HUN-SUI 1-2, NED- HUN 7-1, BEL-HUN 3-1. 1996: HUN-AUT 0-2, ENG-HUN 0-2, HUN-ITA 0-2, NOR-HUN 3-0. 1997: MAL-HUN 1-4, HUN-AUS 1-3. Mérlege: 11-6-20. Klubjai: MTK-VM (1984 1986), Váci Izzó MTE (1986 1988), MTK-VM/MTK (1988 1993), RSC Charleroi (1993 1997), Maccabi Ironi Ashdod (1997 1998), RFC Antwerp, (1998 1998), Maccabi Ironi Ashdod (1998 1999), Hapoel Beer Sheva (1999 2000), AEC Mons (2000 2002), ACS Couillet (2002 2006). A szorgalmas profi. Vörös haján kívül munkabírásával, fegyelmezett játékával tűnt ki. Megbízhatóan tette a dolgát a középpályán. Ha kellett, védekezett, ha az volt a feladat, támadást vezetett. Minden csapatba kell egy ilyen csupaszív harcos, aki a futballhoz is ért. Az NB I-ben 159 mérkőzésen 41 gólt ért el. Érdekesség, hogy a válogatottban 37 fellépéséből mindössze 10-et játszott végig. Balszerencséjére a mexikói világbajnokság utáni elhúzódó válságkorszakra esett a pályafutása. Első válogatottsága idején a bundabotrány miatt sokan be akarták zárni a futballpályákat. Balog Róka becsületére legyen mondva, bő két évtizeden keresztül tette a dolgát. Amikor először játszotta végig a válogatottban a meccsét, 1988. december 11-én, Málta ellen, azt írta 19. oldal

róla a sportnapilap, hogy szinte szóról szóra betartotta a taktikai utasítást. Ez aztán az egész pályafutására igaz maradt. Balog Tibor (Kiskunmajsa, 1963.08.31 - ) BALOG a szerep. Az Izland elleni 3-0 után (akkor még nem értékeltük eléggé a sima győzelmet), így írt a Népsport: Balog emberfogó feladatát egyszerűen, de nagyszerűen látta el, és ezzel le is tudta munkáját. A belga élvonalban is megállta a helyét. Visszavonulása után ott rendezkedett be, elismert utánpótlás-edző lett. A válogatottba Glázer Róbert küldött neki meghívót, majd szerepeltette a Salvador elleni visszavágón (kilenc évvel a 10-1-es, máig világbajnok győzelmünk után), a második félidőben. Balogh Zoltán (Békés, 1978.02.22 - ) Balog Zoltán (Zalaegerszeg, 1967.11.06 - ) Válogatottság: 12 (0). 1985: MEX- HUN 2-0. 1986: AFC HUN 0-3, AFC-HUN 0-2, NOR-HUN 0-0. 1988: HUN-TUR 1-0, BEL-HUN 3-0, HUN-ENG 0-0, HUN-ISL 3-0, HUN-DEN 2-2, HUN-AUT 0-4, HUN-SUI 3-0, 1989: ITA- HUN 4-0. Mérlege: 4-3-5. Klubjai: Vasas SC (1980 1989), Újpesti Dózsa, (1989 1990), KFC Verbroedering Geel (1990 1994), St-Truindense VV (1994 1998). A megbízható védő kétszer nyert kupát a Vasassal, majd tagja volt az Újpest 1990-es bajnokcsapatának. Abban a korszakban még ismerték (vagy újra felfedezték) az emberfogót, Balognak gyakran jutott ez 20. oldal Válogatottság: 1 (0). 1991: SAL- HUN 1-1. Mérlege: 0-1-0. Klubjai: Zalaegerszegi TE (1986 1989), Váci Izzó MTE (1989 1990), Pécsi MSC (1990 1993), Videoton-Waltham (1993-1994), Zalaegerszegi TE (1994 1997). A főleg középső védőként szerepeltetett játékos Zalaegerszegen pallérozódott az utánpótlásban, itt mutatkozott be az élvonalban és 12 év múlva itt fejezte be az aktív pályafutását. Az NB I-ben 263 mecscset játszott, 17 gólt szerzett. Válogatottság: 6 (0). 2005: FRA-HUN 2-1, ISL-HUN 2-3, BUL-HUN 2-0, GRE-HUN 2-1, HUN-MEX 0-2, HUN-ANT 3-0. Mérlege: 2-0-4. Klubjai: Békéscsabai Előre FC (1994 1998), Royal Antwerp FC (1998 1999) Budapesti VSC (1999 1999), Tiszakécske FC-Cegléd, (1999 2000), Ferencvárosi TC (2000 2007), Viborg FF (2007 2008), Ferencvárosi TC (2009 2012), Gyirmót FC Győr (2012 2015). A békési születésű, jó kiállású, atlétikus védő általános iskolás korában minden sportágban kipróbálta magát, de leginkább népitáncban jeleskedett. A Békéscsabai Előrénél, ahol Pásztor József volt a mentora, csatárként kezdte, aztán egyre

hátrébb került. Még ifista korában ragadt rá a Bakelit becenév, valószínűleg nem azért, mert puhány volt. Két részletben 10 évig szolgálta a Ferencvárost, hűséges volt a legnehezebb időkben is. 2-2 bajnoki cím és kupagyőzelem fűződik ehhez az időszakhoz. Kétszer volt idegenlégiós, először túl fiatalon, másodszor mindössze egy idényre, de ezután lett igazán érett a játéka. A válogatottban részese volt az izlandi győzelmünknek, ahol a 88-szoros válogatott Eidur Gudjohnsennel (Eindhoven, Chelsea, Barcelona, Tottenham, Monaco) is meg kellett küzdenie. Balogh Balázs (Budapest, 1990.06.11 - ) Válogatottság: 2 (0). HUN- NIR 1-2, LUX-HUN 2-1. Mérlege: 0-0-2. Klubjai: Goldball (1996-2004), Ferencváros (2004-2007), Empoli (2007-2008), Lecce 2008-2010), Újpest FC (2010 2017), Puskás Akadémia FC (2017 - ). BALOGH Goldball, Ferencváros, Empoli, Lecce útvonalon érkezett Újpestre, tulajdonképpen egészen veretes a sor. Úgy tűnt, a liláknál hagyja abba, hiszen innen lett válogatott, és rendszeresen játszott, a kupagyőztes csapatnak is tagja volt, de nem így történt. Mindent köszönök az Újpestnek! Kissrácként kerültem oda, férfiként, labdarúgóként köszöntem el, sokat adott nekem ez a klub, és szívemből remélem: mindig hazamehetek a Megyeri útra! Húsz voltam, amikor lehetőséget kaptam, ráadásul gyerekként a Fradiban is szerepeltem, hátrányból indultam, de elfogadtak, befogadtak, megszerettek talán életem része lett az Újpest nyilatkozta a sportnapilapnak a képzett középpályás, miután a klub pénzt csinált belőle és eladta a felcsútiaknak. Játéktudása alapján két peches és egyben vesztes meccsnél többet érdemel címeres mezben. Az észak-írek elleni hazai Eb-selejtezőt és a Luxembourgban átélt történelmi vereséget az éppen átalakuló válogatottban élte meg. Balogh Béla (Budapest, 1984.12.30 - ) Válogatottság: 9 (0). 2006: HUN- CAN 1-0. 2007: CYP-HUN 2-1, HUN-LAT 2-0, CRN-HUN 2-1, HUN-MDA 2-0, GRE-HUN 2-0, NOR-HUN 4-0, HUN-MLT 2-0, MDA-HUN 3-0. Mérlege: 4-0-5. Klubjai: Bodajk FC (2002 2004), MTK Budapest FC (2004 2010), Colchester United FC (kölcsönben, 2007 2008), Real Murcia CF (kölcsönben, 2008 2009), Kecskeméti TE 2010 2013, PMFC-Matias (2013 2015), Gyirmót FC Győr (2015 2017), Mezőkövesd Zsóry FC (2017), MTK Budapest (2017 ) Egy év alatt 9-szer volt válogatott, azután kimaradt. Kicsit kilóg az MTK-nevelésű, összjátékra tanított, ügyes játékosok közül, mivel magasabb, erősebb, keményebb a prototípusnál, ugyanakkor jó helyen van nála is a labda. Határozottság, kiemelkedő fejjáték, átlagon felüli ütemérzék jellemzi. Egyszeres bajnok és kupagyőztes. A Kanada elleni bemutatkozásakor a 23,4 átlag életkorú csapatban biztos pont volt: Meglepően higgadtan, nyugodtan rombolt, sokszor mentett kényes helyzetben, maximális hatékonysággal látta el a feladatát írta róla a Nemzeti Sport. A válogatottban összességében a korszak színvonalának megfelelő teljesítményt nyújtott. Balogh István (Budapest, 1912.09.21 Budapest, 1992.10.27) 21. oldal

22. oldal BALOGH Válogatottság: 13 (0). 1937: AUT- HUN 1:2. 1938: GER-HUN 1:1, HUN-GRE 11:1, HUN-IHO 6:0. 1939: FRA-HUN 2:2, IRL-HUN 2:2, SUI-HUN 3:1, HUN-IRL 2:2, HUN-ITA 1:3, YUG-HUN 0:2. 1940: HUN-SUI 3:0, GER-HUN 2:2, HUN-CRO 1:0. Mérlege: 6-5-2. Klubjai: Pestújhelyi SC (1926-1933), Újpest FC/Újpesti TE (1933-1946). Tizenhárom válogatottságot mondhat magáénak az első világbajnoki ezüstérmes aranycsapatunkban, a dr. Sárosi, Toldi, Zsengellér belső hármas mögött, a balfedezet posztján az Újpest FC játékosa. Persze az, hogy éppen hogyan állt fel az a világklasszis, minden védelmek által rettegett belső hármas, nagyban függött attól, hogy ki volt az ellenfél, s hogy az így adódott feladatot hogyan, kikkel akarta megoldani a kor sikerkapitánya, dr. Dietz Károly. A merítésre nem lehetett panasza, a magyar futball első aranykora ontotta a tehetségeket, az olyan nemzetközi klasszisokat, amilyen a harcos, sokat futó, lerázhatatlan és kibillenthetetlen, ezért a párharcokat nagy százalékban megnyerő, sok labdát szerző Balogh István volt. Aki nem szisszent a sokadik odarúgástól sem, de nem is igen magyarázkodott, ha nagy ritkán ilyesmire ragadtatta magát. Mindezek mellett azt is tudta, hogy mit kezdjen a megszerzett labdákkal, okosan tartotta meg, vagy pontos átadásokkal indította a támadókat, sőt, olykor maga is támadásba lendült. Univerzális játékos volt, aki olykor még a kapuban is hasznára volt csapatának, ráadásul jó humorú vezéregyéniség, a társaság középpontja, amolyan igazi pesti csibész. Első válogatott mérkőzésén minden imént felsorolt képességére szükség is volt, mivel arra egy igen munkás, igazi közép-európai derbin jött el az alkalom, 1937. október 10-én, a bécsi Práterben. Ha ez pusztán egy a sok, akkoriban elég sűrűn egymást követő, barátságos osztrák-magyar mérkőzés közül, akkor sem lett volna fáklyásmenet, mivel abban az időben ez a párharc óriási presztízscsata volt. Ráadásul ez az 1936-38-as kiírású Európa Kupa végső sorrendjére is befolyással bíró rangadó volt, tehát az élet-halál kérdésnél kicsit fontosabb. Növelte a tétet, hogy addigra a klubvonalon elindított Közép-Európa Kupa szó szerinti ütközetei miatt már csinos kis osztrák-magyar futballháború bontakozott ki, elsősorban szurkolói vonalon, ami sajnos olykor a pályán történtekre is rányomta bélyegét. Mindezek tetejébe a sógorok elérkezettnek látták az időt, hogy a Sindelar visszavonulása miatt vezér nélkül maradt, s éppen ezért a széthullás jeleit mutató Wundermannschaft tekintélyét az éppen akkor felszálló ágban lévő, s európai dominanciáját az EK-ban is megmutatni akaró magyar válogatott ellen állítsák helyre. Így aztán, bár az ég enyhén beborult a kezdésre, és az őszi szél is fújdogálni kezdett, a Práter gyepére lépő magyar válogatottat a negyvenötezer türelmetlen néző, és a tizenegy, láthatóan mindenre elszánt osztrák futballista miatt tűzforró talaj fogadta a Práterben. Az osztrákok kifejezetten megfélemlítő játékkal próbálták sarokba kényszeríteni Zsengelléréket, ám a magyar csapat, különösen az újoncokkal megtűzdelt védelem (Miklósi) és a fedezetsor (Balogh), csöppet sem szeppent meg. Balogh különösen sokat csatázott a roppant erőszakos Geiterrel, s bár a Nemzeti Sport öt kolumnás, minden részletre kiterjedő beszámolója szerint egyszer-kétszer alul maradt, mind az újságírók, mind a szakmai stáb elismeréssel nyilatkoztak teljesítményéről. Az osztrák tudósító szerint a két csapat közti különbséget a fedezetsor minősége döntötte el a magyarok javára, ennek legjobb embere pedig Balogh volt. Hasonlóan vélekedett a Nemzeti Sport tudósítója is: Balogh kevesebbet hibázott, mint Magda Jól fogta szélsőjét, különösen az első félidőben. Szünet után kissé visszaesett és ezzel tette naggyá Geitert. Nagy lendülete olykor elragadta, a fordulásoknál elvesztette az egyensúlyát. A Népszava szerint: A fedezetsor legjobb embere Balogh volt, Turai hasznosabban, de egy árnyalattal szürkébben dolgozott, akárcsak Magda. A 2-1-re megnyert

mérkőzést (gólszerzők: Sárosi dr., Cseh, illetve Stroh) a játékosok is értékelték, Balogh eképpen: Szívvel és lélekkel játszott a csapat. A beavató bécsi diadal után Balogh István tagja volt az 1938-ban Párizsban világbajnoki ezüstérmet szerző magyar csapatnak. Pályafutása során a meggypiroson kívül két csapat mezét viselte, 1926-tól 1933-ig a Pestújhelyi SC, 1933-tól 1946-ig az Újpest FC-ét, akikkel négyszeres bajnok és Közép-Európa Kupa győztes lett. Visszavonulása után edzőként is maradt Újpesten, előbb az ÚTE majd a Dózsa, később a Vasas Izzó trénereként. Balogh János (Debrecen, 1982.11.29 - ) Válogatottság: 1 (0). 2007: TUR- HUN 3-0. Mérlege: 0-0-1. Klubjai: Debreceni VSC (1999-2008), FC Sopron (2004-2006), Nyíregyháza Spartacus FC (2006-2007), Heart of Midlothian FC (2008-2011), Nyíregyháza Spartacus FC (2012-2015), Debreceni VSC (2015-2017), Csenger FC (2017-) BALOGH Még nem volt tizennyolc éves, amikor a DVSC első osztályú csapatában debütált, s 24 évesen játszotta egyetlen válogatott mérkőzését 2007. szeptember 12-én Isztambulban, Törökország ellen. A 3-0-ra elvesztett Eb-selejtező 72. percében, 0-1-es állásnál a megsérült Fülöp Márton helyére állt be, az akkor már Gera Zoltán jogtalan kiállítása miatt tíz emberrel játszó magyar csapatba. Még abban a percben fel is avatták az isztambuli katlanban, majd húsz perccel később egy beadást szerencsétlen mozdulattal a saját kapunkba tenyerelt, ami után le is fújták a mérkőzést. Mégsem e horrorisztikus bemutatkozás miatt került távol a címeres meztől, mivel a jó felépítésű, kiváló adottságokkal rendelkező kapust egész pályafutása során hátráltatták a sérülések. Ennek ellenére 209 élvonalbeli mérkőzésen védhetett itthon, bajnoki címet szerzett a Lokival, Magyar Kupa győztes a DVSC-vel és a Sopronnal. Harmincnégy évesen, a Csenger FC megyei II. osztályú csapatánál vezetett le. Balogh Miklós (Porcsalma, 1914.01.01 Budapest, 1983.09.20) Válogatottság: 1 (0). 1938: GER- HUN 1:1. Mérlege: 0-1-0. Klubjai: Kőbányai SSE (1930-1933), Nemzeti SC (1933-1939), BSZKRT (1939-1944), MÁVAG (1944-1945). Négy újoncot avatott a náci Németország ellen 1938. március 20-án lejátszott mérkőzésen dr. Dietz Károly szövetségi kapitány, közülük egy sem szerepelt a nemzeti csapatban soha többé. Így az akkor, 24 évesen a Nemzeti FC együttesét erősítő Balogh Miklós sem. A nürnbergi mérkőzésen a németek is több újoncot avattak, ők már a vb-nyolcaddöntőben várták ellenfelüket, míg a magyarok öt nap múlva ugyanazon az ágon selejteztek, Franciaországban tehát akár még egymás ellenfelei is lehettek volna. Vagyis a mintegy 53 000 néző egy felkészülési mérkőzésre váltott jegyet, ám egy óriási presztízscsatát élvezhetett végig, amely a tartalékos magyar csapat hősies helytállását hozta. Ilyen körülmények között érthetően nem az újoncok játszották a főszerepet, a mérkőzésről tudósító Nemzeti Sport a védelmi hármast és az újpesti Balogh (I.) Istvánt emelte ki. Balogh Miklóst, a klubjában fejjátékával gyakran kitűnő, kiváló 23. oldal

irányító játékos szereplését pedig ekképp értékelte: Balogh II. nehezen találta bele magát a stopper, a harmadik hátvédet játszó középfedezet szerepébe. Pedig Berndtre nagyon kellett vigyázni! Sajnos, Balogh II.-nek ez nem mindig sikerült, Berndt sokszor elment tőle és ilyenkor az újpesti Baloghnak kellett névrokona segítségére sietnie. Balogh Norbert (Hajdúböszörmény, 1996.02.21.) Válogatottság: 2 (0). 2017: HUN- RUS 0-3, AND-HUN 1-0. Mérlege: 0-0-2. Klubjai: Debreceni VSC (2013-2016), Létavértes SC 97 (kölcsönben, 2014), US Palermo (2016- ), APOEL FC (kölcsönben 2018- ). Mini Crouch-nak is hívják szurkolói berkekben 197 centiméteres magassága és nyolcvan 24. oldal BALOGH kilós testsúlya miatt a magyar élvonalban 18 évesen, a Debreceni VSC együttesében bemutatkozott támadót, aki egyaránt jól érzi magát a csatársor közepén és szélein is. Adottságai, játékintelligenciája alapján nagyobb nevű játékosokhoz is hasonlítják, becézik például Böszörményi Neymarnak is. Az olasz US Palermo 2016-ban 2,2 millió euróért vette meg a játékjogát a DVSC-től. A különböző utánpótlás-válogatottakban lejátszott 21 mérkőzés után 2017- ben meghívót kapott a felnőttek közé is. A június 5-én, a Groupama arénában az oroszok elleni barátságos mérkőzésen pályán töltött húsz játékperc a küzdeni akarás és tudás jegyében telt, de nem kísérte szerencse. Ahogyan négy nappal később sem, amikor is a magyar labdarúgó vágatott ismét történelmi vereséget szenvedett, Andorra ellen. Balogh becserélésével (56. perc) végre a csel is feltűnt játékunkban, de az általa kialakított helyzeteket sem sikerült belőnünk írta a 24.hu tudósítója. A fiatal támadó most Cipruson, a sokszoros bajnok APOEL FC kölcsönjátékosaként próbál bizonyítani a nagyon erős nemzetközi konkurenciával szemben. Balogh II. Sándor (Gyón, 1920.03.18 - Budapest, 2000.02.06) Válogatottság: 24 (0). 1942: HUN- GER 3:5. 1945: HUN-AUT 5:2. 1946: AUT-HUN 3:2. 1947: HUN- AUT 5:2, ITA-HUN 3:2, YUG-HUN 2:3, HUN-BUL 9:0, HUN-ALB 3:0. 1948: AUT-HUN 3:2, HUN-TCH 2:1, POL-HUN 2:6, HUN-AUT 2:1, ROM-HUN 1:5, BUL-HUN 1:0. 1949: TCH-HUN 5:2, HUN-AUT 6:1, HUN-ITA 1:1, SWE-HUN 2:2, HUN-POL 8:2, AUT-HUN 3:4, HUN-BUL 5:0, HUN-SWE 5:0. 1950: HUN-TCH 5:0, AUT-HUN 5:3. Mérlege: 16-2-6. Klubjai: Pesterzsébeti MTK (1936 1940), Újpest FC/Újpesti TE/Budapesti Dózsa (1940 1953) Rendkívül gyors, abszolút kétlábas és elképesztően technikás, labdabiztos játékos volt az Újpest FC, majd az UTE és a Bp. Dózsa szélsőhátvédje, aki 1942 és 1950 között ölthette magára a meggypiros mezt. Az első és a második világbajnoki ezüstérmes aranycsapatunk közötti generáció nem kevésbé tehetséges tagjai közül is kiemelkedett, azok közé tartozott, akik valódi látványosságot varázsoltak a futballból, minden percét

élvezve a játéknak, s közben magas szintű szórakozást nyújtva a nézőknek. Hátvédektől szokatlanul könynyed, már-már akrobatikus megoldásai közé tartoztak a hátrahúzásos cselek és lövések, az ollózásos vagy egyszerű hanyattvetődéses lövések, amelyekkel nem átallotta saját kapuját felszabadítani a közönség legnagyobb rémületére, majd kitörő brávózására. Bár 174 centiméteres magasságával általában nem emelkedett a mezőny fölé, kiváló rugóinak és zseniális helyezkedésének köszönhetően a fejjátékban is átlag fölötti volt, vetődéses csukafejesei jóvoltából az alsóbb régiókban is, úgy térdtől mellközépig. Közönségszórakoztató játéka miatt hamar ismert játékos lett, már a másod- és harmadosztályban szereplő Pesterzsébeti MTK-nál is, ahol 1936-ban, tizenhat évesen lett igazolt játékos. Második és egyben pályafutása utolsó klubjához, az Újpest FC-hez 1940-ben, az első háborús bajnokság évében került. Első bajnoki címét 1945-ben szerezte a lilákkal, s a félidényes gyorsbajnokság dupla sikert hozott számára: Az év játékosának választották. Első válogatottságára a náci Németország ellen, a legkeményebb háborús esztendőben, 1942-ben került sor, amikor csúcson járt a Harmadik Birodalom hadigépezete, és az élet minden területének, így a labdarúgásnak a militarizálása is. A május 3-án, az Üllői úton lejátszott mérkőzés napján megjelenő Nemzeti Sport címoldalon morfondírozik azon, hogy: Hogyan verhetjük meg a németeket, a korszerű játékrendszer szárazföldi úttörőit? Nem győzik hangsúlyozni, hogy az egy BALOGH évvel korábbi, katasztrofális kölni 7-0-ás vereség nem a véletlen műve volt, mivel a példaképek évekkel megelőztek minket az akkoriban bevezetett új lesszabály ellenszereként kidolgozott játékrend, a WM-rendszer elsajátításában. Ezen kívül, mint írják, az erőnlétben és taktikai felkészülésben is vannak differenciák: Elképzelhető, hogy milyen nagyfontosságúnak tartják a németek a sportot, ha a mai viszonyok közt is már több mint egy hónapja edzőtáborba vitték a német válogatott jelölteket olvashatjuk a mérkőzés napján megjelent Nemzeti Sportban. Az év első hazai nemzetközi labdarúgó eseményén, amely egyben a válogatott első mérkőzése is volt 1942-ben, a játékra kiéhezett szurkolók zsúfolásig megtöltötték az Üllői úti pálya lelátóit. Balogh Sándor első válogatott mérkőzésén kezdőként lépett pályára jobb oldali védőként, s a 3-1-es magyar vezetéssel zárult első félidőt követően a németek 5-3-as győzelmét hozó összecsapáson sokszor állították megoldhatatlan feladat elé a német támadók. Többek között az a Fritz Walter is, aki tizenkét évvel később a berni világbajnoki döntőben is ott volt. A Nemzeti Sport értékelése szerint: Bizonytalan volt a becsúszásokban, de szélsőjét sem fogta úgy, ahogyan kellett volna. Több mint három évet kellett várnia a következő válogatott meghívóra, amiben valószínűleg már az 1945-ös bajnoki és Az év játékosa cím is szerepet játszott. Ráadásul különleges alkalommal ölthette magára másodszor a címeres mezt az Újpest védője: augusztus 19-én és 20-án kettős mérkőzésen fogadtuk a német megszállás után beolvasztott, majd a háború után újjáélesztett osztrák labdarúgó válogatottat az Üllői úton rendezett sportünnepen. Az augusztus 19-i mérkőzést 2-0- ra nyerte meg a magyar válogatott, negyvenezer néző előtt. A második mérkőzésre már csak fél ház, mintegy húszezer ember volt kíváncsi, ám ők lettek jelképes történelmi pillanatok szemtanúi. A magyar válogatott csatársorában ugyanis ezen a napon kapott helyet két nagy generáció világklasszisa, a harminc éves Zsengellér Gyula, aki az első aranycsapatunk ikonja, és a 18 esztendős, első válogatottságát ünneplő Puskás Ferenc, aki később az Aranycsapat kapitánya lett. Történetesen éppen Balogh II. Sándortól vette át néhány évvel később a karszalagot, aki ezen a mérkőzésen nyújtott teljesítményével stabilizálta helyét a válogatottban, s lett a két világbajnoki ezüstérmes csapat közötti átmenet magyar válogatottjának kapitánya. Bár gyorsaságát gyakran kamatoztatta a támadások segítésében, huszonnégy válogatott mérkőzésén amelyeken mindig kezdő volt, és sosem cserélték le nem szerzett gólt, viszont egy öngólt vétett. Játékos pályafutása során három bajnoki címet szerzett a lila-fehérekkel, visszavonulása után edzősködött, s azon nagy játékosaink egyike, akik hosszú éveken át dolgoztak a magyar labdarúgás utánpótlásáért. Hetvenkilenc évesen, az Újpesti Dózsa Örökös Bajnokaként hunyt el. Balogh Tamás (Budapest, 1967.09.06. -) Válogatottság: 3 (0) 1992: UKR- HUN 1-3, HUN-UKR 2-1, HUN- IZR 0-0. Mérlege: 2-1-0. 25. oldal

26. oldal BÁNFI Klubjai: Ferencvárosi TC (1988-1993), MTK (1993), Ferencvárosi TC (1993-1996), Győri ETO FC (1996-1997), Dunaferr SE (1997-1999), Lombard FC Tatabánya (1999-2002), Lombard FC Haladás (2002-2004) Egyaránt volt történelmi és sporttörténeti pillanat Balogh Tamás első válogatott mérkőzése 1992. április 29-én Ungváron. Az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna labdarúgó szövetsége a magyar csapatot hívta meg válogatottjának első hivatalos nemzetek közötti mérkőzésére, s Jenei István szövetségi kapitány 3-0- ás magyar vezetésnél, a 89. percben küldte pályára, gondolván, hogy a hátralévő időben már nem érheti baleset a 25 éves újoncot. Nem így gondolta viszont az ukrán Gecko, aki a 92. percben szabadrúgásból úgy vette be a kapunkat, hogy Balogh csak szemmel tudta verni a labdát. Az idény végére tizenegy év után újra bajnok lett a Ferencváros, s a hirtelen jött dicsfény, a hosszan elhúzódó ünneplés mint azt az ötvenedik születésnapján adott interjúban bevallotta kissé elhomályosította a kapus éleslátását. A játék háttérbe került, ám a lendület még tartott, s az ukrán válogatott második, idegenben rendezett mérkőzésére is meghívót kapott a magyar válogatottba. Nyíregyházán, 1992. augusztus 26-án Petryt váltotta a 21. percben, de a szerencse ezúttal sem szegődött mellé, első labdaérintésre gólt kapott, a 38. percben. A Nemzeti Sport mérkőzés utáni, jóindulatúnak nemigen nevezhető jelzője szerint ukrán specialista Balogh ezután még egyszer szerepelt meggypirosban. Több csapatban, összesen 154 élvonalbeli mérkőzésen védett, kétszer nyert bajnokságot, háromszor Magyar Kupát, az FTC örökös bajnoka. Bánfi János (Újkígyós, 1969.11.09.) Válogatottság: 25 (0) 1992: QAT-HUN 1-4, QAT-HUN 1-1, HUN-SWE 0-2, RUS-HUN 3-0, IRL-HUN 2-4, HUN-RUS 1-3, HUN-LUX 1-0, HUN-SUI 1-2, HUN-TUR 2-2, HUN-GER 0-0, SWE-HUN 2-0, MEX-HUN 5-1, HUN-LAT 3-1, HUN-ISR 0-2, HUN-IZL 1-0, HUN-AUT 0-2, ENG-HUN 3-0, HUN-ITA 0-2, NOR-HUN 3-0, AZE-HUN 0-3, MAL-HUN 1-3, SUI-HUN 1-0, HUN-NOR 1-1, HUN-YUG 1-7. Mérlege: 7-4-14. Klubjai: Békéscsabai Előre Spartacus SC (1987-1989), Budapesti Honvéd SE (1989-1992), Vác FC-Samsung (1992-1993), Kispest-Honvéd FC (1993-1995), SC Eendracht Aalst (1996-1998). A védelem minden pontján, sőt emberfogóként is bevethető, 183 centiméteres magasságának és kiváló helyezkedő képességének köszönhetően a levegőben és a talajon is stabil, mindig fegyelmezetten játszó bekk éppen huszonöt alkalommal ölthette magára a magyar válogatott címeres mezét. Már soha nem fogjuk megtudni, hogy lehetett volna-e nagyobb ez a szám, hiszen mindössze öt esztendő termése. Egy olyan öt esztendős periódusban, amikor kevés sikerélményben, ám annál több mélypontban volt része a magyar futballnak és a futballt szerető közvéleménynek, s amely öt év alatt éppen öt szövetségi kapitányt fogyasztott el.. Méghozzá nem is akárkiket, hiszen nemzetközileg is elismert, kiváló szakemberek lettek hirtelen a magyar futball kudarchalmozói. Bánfi János első válogatottságán, 1992. október 11-én, még Jenei Imre irányította a nemzeti tizenegyet. Katarban, egy két mérkőzé-

ses felkészülési túrán történt meg a beavatás, az önbizalom-növelésnek is kiváló, 4-1-es magyar győzelemmel végződött első mérkőzésen Bánfi kezdőként lépett pályára és végig játszott. Gyorsan, újonci lámpalázát leküzdve, úgy játszotta a ráosztott szerepet, hogy egyáltalán nem lógott ki a társulatból írta róla a Nemzeti Sport tudósítója. Bánfi a két nap múlva lejátszott, s 1-1-re végződött találkozót is végigjátszotta, s amikor Jenei kapitány értékelte a túrán látottakat, az öt idegenlégiós (Détári, Kiprich, Kovács, Lőrincz és Petry) mellett Bánfi János és Nagy Tibor túrán nyújtott teljesítményét emelte ki. Ennek ellenére a görögök elleni novemberi vb-selejtezőre mégsem hívta be a Katarban megdicsért védőt, sőt, nem szerepelt a keretben Jenei következő három mérkőzésén sem, amelyek végén, a görögöktől a budapesti vb-selejtezőn elszenvedett 1-0-ás vereség után lemondott posztjáról. Ez ugyanis már a negyedik mérkőzése volt a magyar csapatnak a selejtezősorozatban, s az addig elért három pontjával elszálltak továbbjutási reményeik. Ebben a helyzetben, de vélhetően inkább már a jövő építésének érdekében vette át a kapitányi posztot a magyar labdarúgás legnagyobb legendája, Puskás Ferenc. Sokan féltették ettől a szerepvállalástól, és nem is ok nélkül, hiszen Öcsi bácsi mindössze négy mérkőzésen irányíthatta a magyar csapatot, azután megromlott egészségi állapota miatt lemondott. Bánfi három mérkőzésen kapott lehetőséget a legendától, néhány perces epizódszerepeket. Egy nagy visszatérő következett, BÁNKUTI Verebes József, aki 1987-et követő második kapitányi időszakát az oroszok elleni, 1993. szeptember 8-án lejátszott mérkőzéssel kezdte. Bánfi János a 3-1-re elvesztett találkozót végigjátszotta, majd az októberi, Luxemburg ellen 1-0-ra megnyert mérkőzést is, végül az 1994. március 9-én, Svájc ellen lejátszott mérkőzés első félideje jelentette számára a második Verebes-érában a válogatottság végét. Kihagyásával azonban nem javult a válogatott mérlege, s a hátralévő hét mérkőzésen mindössze két döntetlenre futotta, becsúszott viszont egy 7-1- es vereség Hollandiától, majd négy napra rá egy 3-1-es Belgiumtól, s Verebes József is ment. Jött egy másik régi sikerkovács, a magyar válogatottal az 1982-es világbajnokságra is kijutó Mészöly Kálmán, aki ezzel együtt két szakaszban addig már negyvenkilenc mérkőzésen koptatta a világ egyik legkeményebb kispadját. Ő 1994. szeptember 7-én, egy Törökország elleni EB selejtezőn kezdte újra kapitányságát, Bánfi fél órára szállt be a 2-2-re végződött mérkőzésbe. Az 1995. november 11-ig tartó harmadik Mészöly korszakot záró mérkőzésen Bánfi László kezdőként kapott lehetőséget, neki ez volt a 15., a leköszönő kapitánynak a 61. válogatott mérkőzése. Csank János következett a kapitányi poszton, aki 19 mérkőzésen irányította a magyar válogatottat, ezek közül éppen tízen számított az akkor már Belgiumban légióskodó védőre. Utoljára az 1998-as világbajnokság pótselejtezőjében, a Jugoszlávia ellen vívott Üllői úti első találkozón, 1997. október 29- én, amikor is a csapat megsemmisítő, 7-1-es vereséget szenvedett. A Nemzeti Sport tudósítója szerint jórészt Bánfi Jánosnak köszönhetően: Elsősorban az ő oldalán ütötték át védelmünket a jugoszlávok, teljesítménye egyetlen szóval minősíthető: csőd. Csank János még levezényelhette a belgrádi visszavágót, de Bánfi János már többé a válogatott közelébe sem jutott. Belgiumban fejezte be pályafutását, egyszeres magyar bajnok a Kispest Honvéddal és Magyar Kupa győztes a Békéscsabával. Bánkuti István (Budafok, 1946.11.12 Budapest, 2002.06.16) Válogatottság: 1 (0). 1966: HUN- FRA 4:2. Mérlege: 1-0-0. Klubjai: Budafoki MTE-Kinizsi (1964-1966), Salgótarjáni BTC (1966-1968), Újpesti Dózsa (1968-1974) Hivatalos mérkőzésen egyetlen egyszer ölthette magára a meggypiros mezt, a csúcson éppen túljutott ezüstcsapat, az 1966-os világbajnokságon legendává lett magyar 27. oldal

válogatott néhány tagjával együtt, Franciaország ellen. Ez 1966. szeptember 28-án, egy hónappal NB I-es bemutatkozása után történt, amikor a bátyja után Bánkuti IIként jegyzőkönyvezett középpályás Mathesz Imrét váltotta a 66. percben. Eredeti posztja egyébként támadó volt, a Salgótarjáni BTC csapatában középcsatárként debütált az NB I-ben, ballábas bombáit hamar megtanulták tisztelni az ellenfelek, s ezekről a mezőnyben hátrébb kerülve (balhátvédként fejezete be a játékot) sem szokott le. A szurkolók sajnos csak nagyon kevés mérkőzésen élvezhették ezeket és intelligens szervezőjátékát, pontos átadásait. Pályafutását sűrű sérüléshullámok szabdalták darabokra. Bár az A-válogatottal többször készült együtt, és a ligaválogatottal is turnézott Dél- és Közép-Amerikában, válogatottságainak számát nem sikerült növelnie. Ötször volt magyar bajnok és kétszer nyert kupát az Újpesttel. Bányai Nándor (Budapest, 1928.03.08 Budapest, 2003.12.08) 28. oldal BÁNYAI Válogatottság: 2 (0). 1950: HUN- TCH 5:0, AUT-HUN 5:3. Mérlege: 1-0-1. Klubjai: Budafoki MTE-Kinizsi (1964-1966), Salgótarjáni BTC (1966-1968), Újpesti Dózsa (1968-1974). Csak a Kispestben és a Budapesti Honvédban futballozott, 1946- tól 1960-ig, összesen 306 bajnoki mérkőzésen, mindig a gyerekkori barát és játszótárs Bozsik József fedezettársaként. Igazi zongoracipelő volt, megbízható, fáradhatatlanul harcoló, fegyelmezett játékos, aki elsősorban a védőmunkában jeleskedett, de a támadások szervezéséből is kivette a részét. Első válogatott mérkőzésén is Bozsik mellett kapott szerepet, a formálódó Aranycsapatban, a Budapesten 5-0-ra megnyert Csehszlovákia elleni barátságos mérkőzésen, 1950. április 30-án. A Nemzeti Sport értékelése szerint: Szokott egyszerű, sallangmentes, megbízható és hasznos játékát mutatta. Végig nagy lelkesedéssel és erőbedobással játszott, jól fogta összekötőjét, nem ragadtatta el magát felesleges cselezésekkel. Leadásai is többnyire pontosak voltak. Nagyszerű csapatjátékos. Hogy innentől mégsem lett bérelt helye az Aranycsapatban, s nem lett a jó baráthoz hasonlóan száznál is többször válogatott, arra egy magyarázat van: akkoriban egy-egy posztra többen is pályáztak, Bányai II-ére vele együtt történetesen négyen. Egyszer még magára húzhatta ugyan a címeres mezt, két hét múlva, az Ausztria ellen Bécsben 5-3-ra elveszített mérkőzésen, de többször már nem. Ötszörös bajnok, Közép-Európa Kupa (KK) győztes volt. Baranyi Miklós (Oroszlány, 1969. 09.06 ) Válogatottság: 1 (0). 1996: HUN- AUT 0-2. Mérlege: 0-0-1. Klubjai: Vasas SC (1988-1991), FC Hatvan (1991-1993), Eger SE (1993-1994), Salgótarjáni BTC (1994-1995), Csepel SC (1995-1997), Inter Bratislava (1997-1998), Kispest-Honvéd FC (1998), Nyírség-Spartacus FC (1998-2000), Balassagyarmati VSE (2000-2001), Dunaferr SE (2001-2002), Balassagyarmati SE/Balassagyarmati VSE-Nógrád Volán (2002-2006), Pétervására SE (2006-2009), Egri FC (2009), Salgótarjáni BTC (2009-2010). Egyszeres válogatott értékelte a korabeli Nemzeti Sport Baranyi Miklós színre lépését első és utolsó válogatott mérkőzésén. A nem túl fényes jövőt sejtető, kissé talán epésnek is nevezhető értékelés oka, hogy a kilencvenes évek sokadik kísérleti válogatottja Baranyi bemutatkozásakor, 1996. április 24- én sima, 2-0-s vereséget szenvedett a KEK-döntőbe jutott Rapid Wi-

en-re épülő, és válogatott szinten is magasabban jegyzett, többek között Toni Polster nevével fémjelzett osztrák nemzeti csapattól. A Csepel SC 26 éves, ballábas támadója éppen remek szezont futott, amikor meghívót kapott Csank Jánostól, pechére azonban ez a mérkőzés nem róla szólt. Éppen akkor mutatkozott be a válogatottban kezdőként a Parmalat FC 23 éves támadója, Horváth Ferenc is, ráadásul Baranyit egy védő, Bánfi József helyére cserélték be 0-2-nél, a 79. percben. Összesen öt magyar klubban 138 élvonalbeli mérkőzést játszott, 26 gólt szerzett, s negyvenévesen még játékosedzőként irányította a Salgótarjáni BTC megyei első osztályú csapatát. Baranyi Sándor (Győr, 1953. 08. 14. ) Válogatottság: 1 (0). 1980: GDR- HUN 2-0. Mérlege: 0-0-1. Klubjai: Makó SE (1966-1971), Szegedi EOL SC (1971-1974), Várpalotai Bányász (1974-1975), Videoton SC (1975-1983), Bakony BÁRÁNYOS Vegyész (1983-1984), Békéscsabai ESSC (1984-1985), Veszprémi SE (1985-1989). Az 1982-es világbajnokság előző évi selejtezőire csapatot kereső Mészöly Kálmántól kapott meghívót a válogatottba a Videoton SC kőkemény, a levegőben és a földön is magabiztosan romboló védője. Az olimpiai válogatottban ezt megelőzően már négy alkalommal pályára lépett játékos az NDK ellen, 1980. november 19-én, Halléban mutatkozhatott be a magyar A-válogatottban, a második félidőben Garaba Imrét váltotta. A másnapi Népsport tudósítása szerint Baranyi annyiban múlta felül Garabát, hogy használható labdákat adott előre. A mérkőzés addigra már eldőlt, az NDK 2-0-ra vezetett, s ez is maradt a végeredmény. Baranyinak ezután nem adódott több lehetősége címeres mezben, összesen 177 első osztályú bajnoki mérkőzést játszott. Bárányos Zsolt (Budapest, 1975.12.15 - ) Válogatottság: 6 (0). 2002: HUN- TCH 0-2, HUN-SUI 1-2, MDV- HUN 0-2. 2005: FRA-HUN 2-1, ISL-HUN 2-3, HUN-CRO 0-0. Mérlege: 2-1-3. Klubjai: Kispest-Honvéd FC (1993-1998), KFC Lommel (1998-1999), Ferencvárosi TC 1999-2000, KFC Lommel (2000-2002), Kispest-Honvéd FC (2002-2003), Matáv FC Sopron (2004-2005), Vasas SC (2005-2006), Rákospalotai EAC (2006-2007), AGS Asteras Tripolis (2007), Budapest Honvéd FC (2007-2008), Nyíregyháza Spartacus FC (2008-2009), Lombard Pápa Termál FC (2009-2011), Vasas SC (2011-2012, Szigetszentmiklósi TK (2012-2013), Nyíregyháza Spartacus FC (2013), Budaörsi SC (2013-2014), Salgótarjáni BTC (2014-2015), FC Dabas (2015 2016), Rákosmente KSK (2016 2017), Pilisi LK-Legenda Sport (2017- ). A technikailag magas szinten képzett, kiváló irányító készségű, gólerős szervező középpályás pechje, hogy a magyar labdarúgás sikertelen korszakára esett a pályafutása. Számos hazai és külföldi klubban másfél évtizedig volt meghatározó játékos. Tudására jellemző, hogy volt az FC Barcelonánál is próbajátékon. A nagyon jó rüszttel rendelkező futballista szívesen lépett vissza elkérni a labdát és mélységi indításokkal, olykor 40 méteres passzokkal dobta támadásba a csatárokat. Ugyanakkor jól boldogult kis területen is. A válogatottban 26 éves korában mutatkozott be egy ciprusi, négycsapatos tornán. Bő félóra erejéig a csehek ellen debütált, az ellenfél kapujában ekkor mutatkozott be Petr Cech. Jól küzdöttünk, simán kikap- 29. oldal

tunk. Bárányosnak a második válogatottságára egy napot kellett várnia, akkor Svájc ellen szenvedtünk vereséget. összesen hat találkozón lépett pályára, de csak ezt az egyet játszotta végig. Viszont két vb-selejtezőjén részese volt az Izland elleni idegenben győztes és a horvátok ellen itthon döntetlent játszó csapatnak. 2005-ben a franciák elleni barátságos mérkőzés második félidejére beállva a csapat erőssége volt, így kezdőként számított rá Izlandon Lothar Mattheus. Bár gólt nem szerzett, ha nincs Bárányos Zsolt, aligha beszélhetnénk magyar győzelemről írta másnap a Nemzeti Sport a két tizenegyest is kiharcoló középpályásról. A mezőny legjobbja négy hónappal később a horvátok ellen kezdőként lépett pályára, jól is játszott. A magyar válogatott a csoportjában negyedik lett. Bárányos Zsolt nagy ígéret volt, sokan szerették színes játékát. Jó helyen volt nála a labda. Baráth Botond (Budapest, 1992. 04. 21. ) 30. oldal BARÁTH Válogatottság: 3 (0) 2018: EST HUN 3-3, HUN EST 2-0, HUN FIN 2-0. Mérlege: 2-1-0 Klubjai: Újpest (2006 2007), Bp. Honvéd (2008 2018), Sporting Kansas City (2019 ) A lila-fehérek korosztályos gárdájában kezdett még csatárként futballozni, majd miután egy olaszországi tornán megsérültek a csapat védői, edzője hátravezényelte. Olyan jól játszott, hogy ott ragadt. A 2007 2008-as idényben került Kispestre, a nem sokkal korábban indult akadémiai képzés első fecskéi közé tartozott. Az élvonalban 2012. augusztus 5-én, a Diósgyőr elleni hazai mérkőzésen mutatkozott be. A 2016 2017-es idényben bajnoki címet nyert a Marco Rossi által irányított Bp. Honvéddel. Egykori klubedzője 2018 őszén meghívta a válogatottba, Baráth aztán mindkét szélsőhátvéd poszton szerepelt a Nemzetek Ligája-mérkőzéseken. Az őszi idény végén 159 élvonalbeli találkozóval és hat góllal a háta mögött búcsút mondott az OTP Bank Ligának és az Egyesült Államokba, a Sporting Kansas Cityhez igazolt. Barátky Gyula (Nagyvárad, 1910.05.14 Bukarest, 1962.04.14) Válogatottság: 9 (0). 1930: GER- HUN 5:3, HUN-TCH 1:1. 1931: AUT-HUN 0:0. 1932: ITA-HUN 4:2. 1933: POR-HUN 1:0, NED- HUN 1:2, HUN-TCH 2:0, HUN- AUT 1:1, SWE-HUN 5:2. Mérlege: 2-3-4. Klubjai: Stăruinţa Oradea/ Nagváradi Törekvés (1927-1928), Hungária FC (1928-1929), CA Oradea/Nagyváradi AC (1929-1930), Hungária FC (1930-1933), Crişana Oradea/Nagyváradi AC (1933-1936), Rapid Bucureşti (1936-1944), Carmen Bucureşti (1944), Rapid Bucureşti (játékos-edző,1944-1945), CS Libertatea Oradea/Nagyváradi Szabadság SC (játékos-edző,1946-1947, RATA Târgu-Mureş (1947-1948). Igazi gólvágó volt a nagyváradi klubokban nevelkedett, de 18 évesen már a magyar NB I-ben bemutatkozó Giussy. Öt esztendő alatt 82 NB I-es meccsen 52 gólt szerzett, visszatérve Romániába 187 bajnoki és kupameccsen 139 gólt jegyzett, a román válogatottban 20-ból 13 volt a mutatója, a magyar válogatottban lejátszott 9 mérkőzésén viszont nem tudott a kapuba találni. Barátky azon a híres mérkőzésen mutatkozott be a válogatottban, amelyen Drezdában Takács József klasszikus mesterhármasával

(rögzítsük: eredetileg azt jelentette ez a kifejezés, hogy egy játékos, egy félidőn belül úgy szerez három gólt, hogy más nem talál be egyik csapatból sem) 3:0-ra vezettünk a németek ellen, aztán az 59. és a 85. perc között kaptunk egy ötöst. A többnyire center Barátky balösszekötőt játszott és a tudósítások szerint lámpalázas volt. Egy hónappal később Csehszlovákia ellen, zuhogó esőben, 1:1-nél tizenegyesét a legendás Planicka hárította. Balszerencséjére jellemző, hogy több nem hivatalos válogatott találkozón sem lőtt gólt. 1933 júliusában lépett pályára utoljára a magyar válogatottban. Kikaptunk 5:2-re a svédektől, Barátky meghúzódott, a 39. percben cserét kért. Az volt állandóan az érzésem, hogy a magyarok akkor lőnek gólt, amikor akarnak. De miért nem akartak? tette fel a kérdést Nilsson szerkesztő úr. Valószínűleg Barátky Gyula e sikertelen széria miatt költözött haza Nagyváradra, ahol két évig játszott, azonnal román válogatott lett, majd tíz idényt húzott le Bukarestben. Így szülővárosa klubjában nem lépett pályára a visszacsatolt területek csapataival kiegészült magyar bajnokságban. 1940-ben a román válogatottban szerepelt (Lengyel Józseffel, Juhász Gusztávval, Demény Rudolffal és Sárvári Ferenccel együtt) a magyarok ellen. Tagja volt az 1934-es és 1938-as román világbajnoki csapatnak, de pályára nem lépett. Visszavonulása után román kluboknál és a válogatottnál edzősködött, 1948- BARTOS ban rövid ideig szövetségi kapitány is volt. Baróti Lajos (Barót 1914.08.19 - Budapest 2005.12.23) Válogatottság: 2 (0). 1939: HUN- GER 5:1. 1941: SUI-HUN 1:2. Mérlege: 2-0-0. Klubjai: Szeged FC/Szegedi AK (1928-1946), Győri ETO (1946-1948). A Kovászna megyei Baróton született Kratochfill Lajos és testvére, Dezső. Lajos 18 évig játszott a Szeged színeiben, Dezső a Szegedi Tudományegyetem professzora volt. Baróti kezdetben igen elfogódottan mozgott, szélsője gyakran meglógott mellette, amint azonban elfogódottságát levetkőzte, egyre jobban játékba lendült és egyre hasznosabb lett. A második félidő közepétől már ő is felnőtt a fedezetsor másik két kitűnő tagjához írta róla első válogatott mérkőzése után a sportnapilap. 1939-et írtunk ekkor, Baróti már rutinos játékosnak számított, a folyamatosan erősödő Szegedi AK jobbfedezeteként, nem egyszer a szintén legendás edzővé lett Lakat Károly mellett vívta ki a közönség rokonszenvét. Érdekesség, hogy ezen a találkozón erőnlétben kerekedtünk felül a németeken és ezt a szövetségi kapitányuk is elismerte, amire az ad magyarázatot, hogy a háború miatt Németországban szünetelt a bajnokság. Baróti Lajos két év múlva játszotta másik válogatottbeli meccsét. Két győzelem fűződik a nevéhez játékosként, viszont szövetségi kapitányként 1957 és 1978 között 117 mérkőzésen szolgálta a nemzeti színeket. Négyszer vezette világbajnokságra a válogatottat és 1964-ben Eb-bronzot szerzett. Minden idők legtöbbet foglalkoztatott magyar szövetségi kapitánya. Pályafutása végén két évig (1980-1982) a Benfica edzője volt. Bartos Béla (Budapest, 1902.04.04. Chicago, 1999.10.13.) Válogatottság: 1 (0). 1924: HUN- POL 4:0. Mérlege: 1-0-0. Klubja: Törekvés (1919-1925), Nemzeti SC (1925-1930). A fedezetsorban és a csatárok között is egyaránt bevethető volt a Törekvés alacsony termetű, ám gyors és igen technikás, kiválóan cselező játékosa, Bartos (Blau) Béla, aki 31. oldal

talán azért is nem jutott egynél többször szerephez meggypiros mezben, mert olykor túlságosan is nehezére esett megszabadulni a labdától. Az az egy viszont a magyar labdarúgás egyik legfurcsább évében esett meg. 1924-ben, amikor ezt megelőzően rendeztek egy olimpiát Párizsban, ahová a magyar válogatott a labdarúgótorna titkos favoritjaként érkezett meg. Első olimpiai összecsapását 5-0-ra meg is nyerte Lengyelország ellen, a torna második találkozóján viszont a sehol nem jegyzett Egyiptom ellen sima 3-0-s vereséget szenvedett nemzeti csapatunk. Az augusztus 31-iki kettős válogatott mérkőzésen (Budapest Bécs II. osztály néven magyar-osztrák B-válogatottak csaptak össze a matinén) a kellemesebb olimpiai emlékeket idéző lengyelek voltak az ellenfelek. Az idénynyitóra az előzetes félelmek ellenére közel negyvenezren mentek ki a Ferencváros üllői úti pályájára. Bartos Béla a kezdőben kapott helyet az olimpia után kinevezett dr. Máriássy Józseftől, s 32. oldal BAUBACH bár az átszervezett magyar csapat ismét magabiztosnak tűnő 4:0-s győzelmet aratott, sem a Nemzeti Sport, sem a Pesti Hírlap tudósítói nem dicsérték agyon fiainkat. Bartos Bélának nem adatott több lehetőség a válogatottban, a Törekvés és a Nemzeti SC csapataiban viszont 140 első osztályú mérkőzésen 13 gólt szerzett. Baubach Béla (Újpest, 1895.04.03. Budapest, 1976.09.29.) Válogatottság: 1 (0). 1923: ITA- HUN 0:0. Mérlege: 0-1-0. Klubja: Újpesti TE (1913-1926). Az Újpesti TE játékosa 1923. március 4-én, az olaszok elleni genovai mérkőzésen ölthette magára a magyar válogatott meggypiros mezét. Mint a Népszava tudósítója írta a 0-0-ra végződött mérkőzésről: A kereteknek és a tradícióknak megfelelően izgalmas, érdekes küzdelmet vívott a két csapat. Határtalan lelkesedés, gyorsaság jellemezte az olaszokat, stílus, technikai készültség a magyar csapatot... Kiss Gyula szövetségi kapitány olaszok elleni kezdő tizenegyében Baubach Béla az Újpestben megszokott posztján kapott helyet, a Fogl-gát előtt, az MTK-s Kertész és a ferencvárosi Blum között, a fedezetsor tengelyében. Baubach az egyszerűen játszó, szorgalmas és megbízható labdarúgók közé tartozott, gyorsasága és helyezkedése azonban nem volt kifogástalan. Válogatottba emelését fáradhatatlan fizikumának és jó fejjátékának köszönheti. Bayer Jenő (Budapest, 1884.11.17. Budapest, 1957.04.05.) Válogatottság: 2 (0). 1902: AUT- HUN 5:0, 1903: HUN-AUT 3:2. Mérlege: 1-0-1. Klubja: MAC (1902-1908). Amennyiben hinni lehet a krónikásoknak, az apró termetű, fürge mozgású, technikailag rendkívül

képzett, mindezek mellett remekül helyezkedő Bayer Jenőt, a Magyar Atlétikai Club (MAC) balfedezetét a magyar labdarúgás hőskorának legnagyobb ígéretei közt tartották számon. Olyannyira, hogy hét évvel a labdarúgás magyarországi megjelenése és öt évvel az első nemzetközi mérkőzés megrendezése után a magyar válogatott 1902. október 12-én lejátszott első hivatalos mérkőzésén is a kezdőcsapatban kapott lehetőséget. A Bécsi Práter egyik sporttelepén, az azóta megszűnt Wiener AC felszámolt pályáján lejátszott mérkőzés számos érdekességeinek egyike, hogy Gillemot Ferenc szövetségi kapitánynak a Magyar Labdarúgó-szövetség igazgatótanácsa állította össze a csapatot, akinek így már csak a taktikát kellett meghatároznia, s lemecscselni a számunkra nem túl szerencsés összecsapást. A vége 5:0-s hazai siker lett, a magyar csapatból egyedül Bayer teljesítményét emelte ki a mérkőzésről tudósító, úszó olimpiai bajnok, egyben csapattárs Hajós, a későbbi kapitány. Ezzel együtt Bayer Jenő ezen kívül már csak egy válogatott mérkőzésen szerepelhetett, a Bécs Budapest visszavágóján, 1903. június 11-én, ami a válogatottunk harmadik hivatalos találkozójaként vonult be a sporttörténelembe. Beneda (Benedek) István (Budapest, 1904.01.23 - Szeged, 1970.09.) Válogatottság: 3 (0). 1927: AUT- HUN 6:0. 1928: HUN-YUG 2:1. 1929: FRA-HUN 3:0. Klubjai: Újpest FC (1926-1929), Bástya FC Szeged (1929-1931). BENE Schlosszer Imre szerencsétlenre sikeredett utolsó meccsén debütált az újpesti Beneda István a válogatottban, aki előtt a híres Fogl-gát (Károly és József) emelkedett, mégis egy hatost vágtak a sógorok a Práterben. A beharangozó írásában így mutatta be az újoncot a Nemzeti Sport: fiatal, de nagytehetségű kapus, aki nem óriás, de fizikumbeli minoritását rendkívüli ruganyossággal teljesen gátolja. Érdekesség, hogy ugyanezen a napon az Üllői úton egy másik válogatottunk Jugoszlávia ellen lépett fel szintén hivatalos (a FIFA és a két szövetség által is elismert) mérkőzésen, ahol az Újpest másik kapusa, Szulik védett. Úgy tűnik, Benedának ilyen mérkőzések jutottak, mivel következő fellépése alkalmából az egyik válogatottunk Rómában szerepelt, a másik pedig az Üllői úton. Az olaszok ellen ekkor Amsel állt a kapuban, Beneda pedig a másik A csapat kapusaként védett megbízhatóan. Harmadik válogatottsága alkalmából előkerült a régi lemez: februári időpontra kár mérkőzést lekötni. A nem túl acélos franciák 3:0-val küldték haza az enervált magyar válogatottat. Beneda még ebben az évben a Szegedi Bástyához igazolt, de két év múlva, 27 évesen befejezte profi pályafutását. Bene Ferenc (Balatonújlak, 1944.12.17. Budapest, 2006.02.27.) Válogatottság: 76 (36) 1962: HUN-YUG 0:1. 1963: TCH-HUN 2:2, GDR-HUN 1:2 (1), HUN- AUT 2:1, HUN-GDR 3:3 (1). 1964: HUN-FRA 2:1 (1), ESP- HUN 2:1 (1), HUN-DEN 3:1. (1) 1965: ENG-HUN 1:0, GDR-HUN 1:1 (1), AUT-HUN 0:1, HUN-ITA 2:1 (1), HUN-AUT 3:0, HUN- 33. oldal

BENE Bene Ferenc jobblábas lövése.ilyenkor nem nagyon maradt esélyea kapusnak. Ferike harminchat góljával hetedik a válogattott örökranglistáján. GDR 3:2. 1966: POL-HUN 1:1 (1), YUG-HUN 2-0, HUN-SUI 3:1 (2), POR-HUN 3:1 (1), HUN- BRA 3:1 (1), HUN-BUL 3-1 (1), USR-HUN 2:1 (1), NED-HUN 2:2, HUN-DEN 6:0 (1), HUN- AUT 3:1. 1967: HUN-YUG 1:0 (1), HUN-NED 2:1, DEN-HUN 0:2 (1), AUT-HUN 1:3 (1), HUN- GDR 3:1, GDR-HUN 1:0. 1969: HUN-TCH 2:0, IRL-HUN 1:2 (1), DEN-HUN 3:2 (1), TCH-HUN 3:3 (1), SVE-HUN 2:0, HUN- DEN 3:0 (2), HUN-IRL 4:0 (1), TCH-HUN 4-1. 1970: YUG-HUN 2:2 (1), HUN-POL 2:0, HUN-SVE 1-2, FRG-HUN 3-1, HUN-AUT 1:1, NOR-HUN 1:3 (1), SUI-HUN 0:1. 1971: AUT-HUN 0-2 (2), HUN-FRA 1:1, BRA-HUN 0:0, HUN-YUG 2-1, HUN-BUL 2:0, FRA-HUN 0:2, HUN-NOR 4:0 (2), MLT-HUN 0:2 (2). 1972: ESP- HUN 1:0, HUN-FRG 0:2, HUN- ROM 1:1, HUN-MLT 3:0 (1), ROM-HUN 2:2, HUN-ROM 2:1, SVE-HUN 0:0, USR-HUN 1:0. 1973: HUN-AUT 2:2, GDR-HUN 2:1, HUN-SVE 3:3, YUG-HUN 1:1 (1), DEN-HUN 2:2, HUN- GDR 0:1. 1974: HUN-BUL 3:1 (1), FRG-HUN 5:0, HUN-YUG 3:2, BUL-HUN 0:0, HUN-SUI 1:0. 1975: FRA-HUN 2:0, AUT-HUN 0:0, HUN-WAL 1-2. 1979: HUN- TCH 2:1. Mérlege: 37-19-20. Klubjai: Újpesti Dózsa SC (1961 1978), Volán SC (1978 1979) Chinoin SC (1980), Sepsi 78 Seinäjoki (FIN 1981 1982), Volán SC (1983 1984) Soroksári VOSE (1984 1984) Kecskeméti SC (1985 1985). A valaha volt legnagyobb magyar gólvágók egyike. A statisztikák szerint az 1958 és 1985 közötti, huszonhét éves pályafutása során 1430 mérkőzésen lépett pályára, a megye I-től a különböző válogatottakig, beleszámítva az előkészületi és gálamérkőzéseket is, ezeken összesen 1390 gólt szerzett. Bár csak 170 centiméterre nőtt, rendkívül sűrű izomzatú, erős játékos volt, aki elképesztő kezdősebességgel és gyorsasággal indult rohamra és sokszor szerezte góljait hosszabb vágta, cselsorozat végén, remek rugóinak köszönhetően pedig kiválóan fejelt. Ha hozzá került a labda, mintha eggyé vált volna vele, ráragadt a lábfejére, s onnantól védő nem férhetett hozzá. Kibillenthetetlen volt és ellökhetetlen, s bár a védők faragták, ahol érték, mindig kizökkenthetetlen maradt béketűréséből, már-már mosolyogva vette tudomásul a védők újabb és újabb csomagjait, s állt fel, mintha misem történt volna, a sokadik szabálytalanság után is. Híresen sportszerű mentalitásába soha nem fért bele a törlesztés, és Bene Ferenc ellen csak nagyon ritkán kellett szabadrúgást ítélni. Még nem volt 17 éves, amikor az Újpesti Dózsában bemutatkozott az élvonalban a Kaposvári Kinizsitől, az egykori újpesti legenda, Avar István ajánlására a fővárosba érkezett fiatal srác, akit nem titkoltan Szusza Ferenc pótlására szemeltek ki. Bene ennek megfelelően vette a lapot, s a Pécsi Dózsa ellen, 1961. augusztus 8-án, góllal jelezte, hogy készen áll a feladatra. Tizennégy hónappal később, de még mindig csak 17 évesen, megygypirosban is debütálhatott, méghozzá a Fekete Párduc, alias Grosics Gyula búcsúmeccsén 1961. október 14-ikén. Az esős vasárnap délután negyvenezer ember zarándokolt ki a Népstadionba, leginkább Grosics kedvéért, aki négy percnyi játék és két védés után átadta a helyét Szentmihályi Antalnak. Bene kezdőként kapott lehetőséget az erősen tartalékos magyar csapatban, s tizenhét évesen még nem 34. oldal

BENE igazán tudta pótolni Albertet, Sándort, vagy éppen Tichyt, de nem csak rajta múlt, hogy az ötlettelen támadójáték és a szív nélküli hozzáállás miatt nemzeti tizenegyünk 31 év után vereséget szenvedett Jugoszláviától. Mint a Népsport tudósítója megjegyzi: Nagy hiba volt az is, hogy amikor csatáraink birtokába került a labda, középen erőltették a támadás befejezéseket, jobb oldalra, például Benének, alig adtak labdát Így tehát a válogatottba nem sikerült úgy berobbannia, mint klubcsapatába, a 17 éven át alázattal szolgált Újpesti Dózsába, de ami késik, nem múlik. Szinte napra pontosan egy évvel később, 1963. október 19-én, harmadik válogatott fellépésén, az NDK ellen ez is összejött, mégpedig a Nemzetek Európa Kupája nyolcaddöntőjének első mérkőzésén. A szovjet megszállás nyomán Németország keleti felén létrehozott kommunista bábállam néhány nappal korábban ünnepelte tizennegyedik születésnapját, így a házigazdák felfokozott hangulatban készültek a találkozóra. A szakma és a szurkolók is nagyon bíztak a létezése alatt mindig is az erőfutballra építő, ebből következően kiváló erőben lévő, ám ezzel együtt az akkor már évek óta szerte az országban dolgozó magyar edzők munkája nyomán stílusában is egyre jobban mutató válogatottjukban. (Nem mellékesen Sós Károly volt a szövetségi kapitányuk, aki nem sokkal később dr. Lakat Károly mellett ült a magyar olimpiai csapat kispadján Tokióban, ahol Benével együtt mentek menynybe.) A kezdőrúgást nem más, Soha nem kímélte magát, a legnehezebb helyzetekben is megküzdött a labdáért. Itt éppen az Osztrák védőkkel. mint a világ első első űrhajósnője, Valentyina Tyereskova végezte el, aki az első űrhajós, Jurij Gagarin és a kelet-német pártfőtitkár, Walter Ulbricht kíséretében, nyitott limuzinon érkezett az Ulbrichtról elnevezett stadionba, hatvanezer, előzőleg munkásmozgalmi indulókkal felajzott néző ovációjától kísérve. Egyszóval a körítés, az ünnepi hangulat megvolt, erre jött Bene a maga tizenkilenc évével és: A 17. percben a magyar térfélen Nagy Albertnek adta a labdát, Albert két csel után ballal meredeken Rákosihoz továbbított, a jobbösszekötő a védők közül kirobbanó Bene elé játszott, aki a kifutó kapus mellett, mintegy 14 méterről a kapu közepébe lőtte a labdát. 1:0 Magyarország javára számoltak be másnap a Népsport kiküldött tudósítói a mérkőzésről. A kelet-németek egyenlítettek ugyan az 50. percben, de Rákosi a lefújás előtt megszerezte győztes gólunkat, végleg elrontva a német népünnepet. A két héttel későbbi, negyvenezer néző előtt, a Népstadionban megrendezett visszavágón Bene már a 6. percben betalált, de végül az emlékezetes, igazi kupacsatát hozó mérkőzés egyáltalán nem békés, 3-3-as döntetlennel végződött, így Magyarország készülhetett a franciák elleni negyeddöntőre. Az immár négyszeres válogatott Bene Ferenccel együtt, aki a két, tétmérkőzésen szerzett gólja mellett azt is bebizonyította, hogy bármelyik támadó poszton lehet rá számítani: a jobbszélen kezdte, majd az előretolt ék és a balösszekötő posztján is gólt szerzett. Még egyszer jegyezzük le: két hónappal 19. születésnapja előtt! Ferike, a góleádor (Zsiday István Bene Ferencről írt könyvének a címe) tehát megérkezett a válogatottba, ahol a további hetvennégy mérkőzésén összesen harminchat gólt termelt. És ebben nincs benne az a 12 ta- 35. oldal

BENE Párizsi jelenet: Charrier, a franciák kapusa igyekszik megkaparintani a Bene által középre fejelt labdát. A csatár mellett Zvunka. lálat, amelyekkel az aranyérem mellé az 1964-es tokiói olimpia gólkirályi címét is elnyerte, mivel azokat a mérkőzéseket a magyar B (vagy olimpiai) válogatott tagjaként szerezte. Az olimpiák labdarúgó tornáin, az akkor érvényes szabályok szerint ugyanis, nem szerepelhettek a hivatásos labdarúgók mellett a FIFA-világbajnokságokon részt vett játékosok sem. De arra a tizenkét gólra, amit az Újpestiek még mindig nem egészen húsz éves nehéztüzére hintett az amatőrök között, a futballvilág egységesen kapta fel a fejét. Az ő hat góljával vertük 6-0-ra Marokkót, s emellett a magyar csapat minden mérkőzésén gólt szerzett, így a csehszlovákok elleni 2-1-re megnyert döntőben is. A csúcsteljesítményt pedig a nemzetközi 36. oldal szaksajtó is szuperlatívuszok halmozásával nyugtázta. A spanyol El Mundo Deportivo szerint például Bene mindent egyesít magában: Hidegkuti tisztánlátását, Puskás lövőkészségét, Kocsis fejjátékát és Czibor gyorsaságát. A sok dicséret között talán a legérdekesebb a Daily Mail víziója a két év múlva esedékes angliai világbajnokság lehetséges kimeneteléről: Úgy látszik a magyarok véget vethetnek 1966-ban a brazilok fölényének. Mivelhogy egyetlen olyan játékos sincs Angliában, aki Benéhez fogható lenne! Ennek a jóslatnak a fényében érdekes Bene húsz évvel későbbi reakciója a Zsiday-életrajzban, ahol vallott arról is, hogyan élte meg az olimpiai győzelmet: Ott, a dobogón állva már nem sírtam. Azon túlestem az öltözőben, amikor az eredményhirdetés előtt néhány percre magunkra maradhattunk a megvalósult álommal. Ami legalábbis számomra, de biztos, hogy a többieknek is, a legtöbbet jelentette! Minden áron olimpiai bajnok akartam lenni, mert azzal tisztában voltam: világbajnok nemigen lehetek. Hogy ezt ott, a győzelem pillanatában is így gondolta-e, vagy csak már pályafutásának ívét ismerve mondta-e, azt már nem tudhatjuk meg. De 1966 még odébb volt, és az Aranycsapat nyomdokain elindult, formálódó, de már sokak által rendkívül sokra hivatottnak tartott Albert-Bene-féle Ezüstcsapat még a tokiói üdvözülés előtt letette névjegyét. A Nemzetek Európa Kupájának négyes

döntőjébe az NDK után Franciaországon át vezetett az út: 1964 április 25-én Párizsban 3-1-re, május 23-án Budapesten pedig 2-1-re vertük őket, Bene csak ez utóbbi mérkőzésen jutott szóhoz, s ha már így alakult, győztes góllal hálálta meg a bizalmat. Az EK spanyolországi négyes döntőjében az addig több támadóposzton kipróbált Bene helyét Sándor Károly sérülése miatt a jobbszélen jelölte ki Baróti Lajos szövetségi kapitány, s ezt követően a válogatottban mindig ez volt a posztja, ha Albert játszott. A Bernabeu-stadionban, 75 000 hazai néző előtt vívtuk az elődöntőt a rendező spanyolokkal, és egy végigtámadott mérkőzésen a hosszabbításban kapott góllal veszítettünk. Pereda találatát a hetedszer válogatott Bene egalizálta a 85. percben, de a ráadásban sem tudtunk fordítani. A mindenki számára csalódást jelentő elődöntő után maradt a bronzmérkőzés a Dánok ellen. Akkor a magyar csapat szerezte meg a vezetést, talán mondanunk sem kell, Bene révén, amit a dánok a 87. percben egyenlítettek ki, így ismét jöhetett a túlóra, ezúttal azonban Novák két góljával 3-1-re mi nyertünk. Magyarország labdarúgó válogatottja bronzérmet szerzett a Nemzetek Európa Kupája második, 1964-es kiírásában, s ismét kivívta a nemzetközi futballvilág elismerését. Itthon mégis inkább a csalódottság volt érzékelhető. A világhírnevet meghozó 1964-es év után tíz válogatott mérkőzésen lépett pályára Bene Ferenc, majd következett az 1966-os angliai világbajnokság. Addigra Baróti BENE Lajosnál első számú hadrenddé, csak a világbajnokságon bevetni szándékozott taktikai csodafegyverré érett az 1-4-3-2-es felállás, amiben Bene és Farkas játszotta a két szélső éket, Albert pedig hátravont középcsatárként, az összekötő/középpályás pár előtt játszott. A vérbeli középcsatár, az ízig-vérig gólvadász, a mániákusan csak a kapura, góllövésre koncentráló Bene emberi és játékos nagyságára jellemző, hogy a válogatott és természetesen saját sikere érdekében, még a klubcsapatában is hajlandó volt jobbszélsőt játszani a vb-felkészülés időszakában. Nem minden győzködés nélkül, de végül belement, mert a kaputól való távolodásnál jobban félt attól, hogy a válogatottból is kikerülhet. Márpedig ő meg akarta mutatni, hogy mire képes a legjobbak között, a világbajnokságon, talán titokban reménykedve, hogy ezt olyan futballtörténelmi ütközetekben teheti meg, amilyen a brazilok elleni 3-1 volt, 1966. július 15-én, Liverpoolban. Ahol többek között olyan gólokat lőtt a magyar csapat, amilyen az örökre emlékezetes Albert-Bene-Farkas akció végén született, s ami éppen az ehhez a felálláshoz kidolgozott taktikai elemek unalomig ismételt gyakorlásának eredménye volt. Baróti Lajos többek között azt is kérte a két éktől, ha egyikük el tud menni a szélen, a másik középen, lehetőleg egyvonalban kövesse, és teremtsék meg a lehetőséget a kapáslövésre. Vagyis minden csak gyakorlás kérdése. Azt már kevesebben tudják, hogy Bene a világbajnokságra sérülten érkezett, miután az egyik felkészülési mérkőzésen kifordult a térde, s a nyitómeccset megelőző két hétben semmilyen edzésmunkát nem végezhetett. Így vállalta a játékot, és vállalta a kockázatot Baróti Lajos, hogy mivel akkor még a vbken nem engedélyezték a cserét létszámhátrányban fejezik be a mérkőzéseket. De miután Bene a portugálok ellen végigjátszotta az első mérkőzést és gólt is rúgott, befáslizott térdével játékra jelentkezett a brazilok, majd a bolgárok, és végül a szovjetek ellen is. És mind a négy mérkőzésen gólt lőtt, amivel ismételten lenyűgözte a szaksajtót, különösen a brazilok ellenit dicsérték sokszor, s jobbszélsőként helyet kapott a vb-válogatottban is. Ahogyan sok elismerést kapott a magyar válogatott szellemes és bátor támadójátéka is, amely egyenes következménye volt a szokatlan, új felállásnak és a csapat küzdőszellemének, akaraterejének. A világbajnokság befejezésekor Bene Ferenc még csak 21 éves volt, éppen 21-szeres válogatott, de már beérett világklasszis. Akaraterejét, küzdőszellemét, játéktudását és az őt körülvevő magyar futball akkori erejét, mélységét figyelembe véve egy szédületesnek is vizionálható karrier elején. Ehhez képest, bár ötvenöt mérkőzésen még pályára léphetett megygypirosban, ma már tény, hogy az az első és utolsó világbajnokság jelentette számára a csúcsot. Utolsó válogatott mérkőzését megelőzően négy és fél évvel korábban lépett pályára címeres mezben, Wales ellen, aztán már nem került szóba a válogatottnál. Dr. Lakat Károlynak, a tokiói sikerkovácsnak jutott eszébe, hogy 37. oldal

egykori gólkirályát méltó módon elbúcsúztassa. Nyíregyházán, 1979. szeptember 12-én, a Csehszlovákia ellen 2-1-re megnyert barátságos mérkőzésen ölthette magára utoljára a címeres mezt. Tizenkét percre. Az Újpesti Dózsával nyolcszor nyert bajnokságot, háromszor Magyar Kupát, BEK- és KEK-elődöntős, VVK-döntős, ötszörös magyar gólkirály, kétszer volt az év játékosa. Negyvenegy évesen vonult vissza az NB III-ból, utána edzősködött, s Dunai Antal segítőjeként 1996-ban másodszor is részt vehetett az olimpián, de Atlantában, a mindmáig utolsó olimpiai válogatottunkkal nem élhette meg a győzelem örömét. Berán (Barna) József (Budapest, 1883.11.05 Budapest, 1905.08.14) Válogatottság: 4 (0). 1902: AUT- HUN 5:0. 1903: HUN-TCH 2:1, AUT-HUN 4:2. 1904: HUN-AUT 3:0. 38. oldal BERÁN Klubja: Ferencvárosi TC (1901-1905). Tagja volt a magyar válogatott és a Ferencváros első hivatalos mérkőzésének, ő volt az FTC első csapatkapitánya, tagja az első bajnokcsapatnak és kupagyőztesnek. A Fradiban hátvéd létére 46 bajnoki találkozón 10 gólt szerzett. Ott volt a klub alapítói között, kétszeres bajnok. Kereskedelmi iskolásként már 16 évesen szervezte az edzéseket, vitte magával a labdát, kereste a nagyobb füves területeket a tréninghez, mivel állandó pályával még nem rendelkeztek. Klubjában diszkoszvetőként, súlylökőként és futóként is versenyzett. A válogatottban is kitűnt magasságával, jó fizikumával, határozottságával. Korát megelőzve nem a felszabadító rúgásoknak, hanem a pontos passzoknak, indításoknak volt a híve. Katonai szolgálat közben fertőzött vizet ivott, hastífusz végzett vele élete 22. évében. Bérczy Balázs (Pécs, 1966.01.15 - ) Válogatottság: 5 (0). 1987: HUN- FGR 0-0. 1990: ENG-HUN 1-0,. 1991: HUN-IRL 1-2. 1994: HUN- GER 0-0, MEX-HUN 5-1. Mérlege: 0-2-3. Klubjai: Pécsi MSC (1985-1990), Germinal Ekeren (1990-1991), Volán SC (1991-1991), Budapesti Honvéd (1991-1992), Újpesti TE (1992-1999), BVSC (1999), BKV Előre SC (1999-2000). Még a mexikói katasztrófa előtt, 1985-ben lett NB I-es futballista, mindössze 19 évesen, s már Mexikó után, még mindig csak 21 évesen lett válogatott a pécsi születésű, 181 centiméter magas, a középpálya bármely pontján bevethető, a levegőben mindkét kapu előtt otthonosan mozgó játékos. Első válogatott mérkőzésére, a Német Szövetségi Köztársaság ellen készülő csapatba, attól a Garami Józseftől kapta a meghívót, aki pályára küldte első NB I-es mérkőzésén is, a PMSC-nél. A Népstadionban, 1987. november 18-án 0-0-ra végződött mérkőzésen Bérczy a kezdőben kapott helyet. megilletődötten kezdett, de így is volt néhány ügyes közbelépése, összességében nem okozott csalódást - értékelte a félidőben lecserélt játékost a másnapi Népsport. Ezután még négyszer, az elsőhöz hasonló barátságos találkozókon ölthette magára a címeres mezt, immár Mészöly Kálmán kapitánysága alatt, de egyszer sem ismerhette meg a válogatott győzelem ízét. Utoljára 1994. december 15-én, Mexikóban léphetett pályára meggypirosban, amikor is a magaslati levegőn elszenvedett, 1986-oshoz hasonlóan nagyarányú vereségbe (1-5) szaladt bele válogatottunk, azzal a különbséggel, hogy

Mexikóvárosban Irapuatohoz képest esélyünk sem lehetett. Mint a Nemzeti Sport értékelésében megállapította: A Mexikóban szerepelt játékosaink többsége nagyon igyekezett helytállni, mindent beleadott, jó szándékban nem is volt hiány. Csak a tudás volt a szükségesnél kevesebb. Bérczy Balázs dr. magyar bajnokként és kupagyőztesként vonult vissza 34 évesen, pályafutása során 310 élvonalbeli mérkőzésen 46 gólt szerzett és közben egy közgazdász diplomát, később doktori címet is. Munkája mellett labdarúgó vezetőként is sikeres: 2002-ben a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének elnöke, 2006-tól az MLSZ főtitkára, 2008-ban a Fehérvár, 2009-től 2013-ig pedig a PMFC-t működtető gazdasági társaság ügyvezető igazgatója volt. Berecz István (1913.12.10-1979.01.07.) BERECZ Válogatottság: 1 (0). 1941: YUG- HUN 1-1. Mérlege: 0-1-0. Klubjai: Szeged FC (?-1935), Somogy FC Kaposvár (1935-1936), Bocskai SC Debrecen (1936-1937), Montpellier SO (1937-1939), Bocskai SC Debrecen (1939-1940), DiMÁVAG SC (1940-1941), Debreceni VSC (1941-?), AS Cannes (1945-1946), AS Béziers (1946-1949). A DVTK jobbösszekötőjét munkabírása, fáradhatatlan támadásépítő képessége, és nem utolsó sorban nagy erejű lövései emelték a magyar válogatottak közé. Az élvonalba 1940-ben DiMÁVAG SC néven először feljutó diósgyőri labdarúgó csapat első válogatott játékosa 1941. március 23-án, még egy barátságos Jugoszláviában, Belgrádban játszott Duna Kupa mérkőzésen ölthette magára a címeres mezt. Az 1-1-es döntetlenre végződött csatában nem szerzett sem gólt, sem különösebb érdemeket, többször nem kapott meghívót a legjobbak közé. A Diósgyőrben töltött első osztályú idényében 24 mérkőzésen 16 gólt lőtt, emlékét a DVTK 2017-től műfüves kispályás tornával őrzi. A háborús évek után, 1945-től visszatért Franciaországba, ott lett edző is. Berecz Zsombor (Miskolc 1995.12.13. - ) Válogatottság: 1 (0). 2016: HUN- SWE 0-2. Mérlege: 0-0-1. Klubjai: DVTK (2005-2009), Vasas FC (2009-2018), Videoton FC (2018-) Korosztálya egyik legtehetségesebb labdarúgójának tartják a 180 centimé-teres, jó felépítésű középső középpályást, aki gólerőssége miatt gyakran játszik a hátravont középcsatár szerepkörében. Hamar feltűnt az utánpótlás válogatot-takban, tagja volt a 2015-ben, az U20-as világbajnokságon 14. helyen végzett csapatnak. A felnőtt válogatottban 2016. november 15- én debütálhatott a címeres meztől elköszönő Juhász Roland, Király Gábor, Hajnal Tamás és Vanczák Vilmos búcsúztatására is alkalmat adó svédek elleni barátságos találkozón. A remek Európa-bajnoki szereplés évét lezáró, nem túl magas színvonalú, 2-0-ra elvesztett mérkőzés második félidejében kapott lehetőséggel is sikerült magára felhívni a figyelmet. A Vasasban húszévesen mutatkozott be az élvonalban, 84 mérkőzés után 2018- ban a MOL Vidi FC játékosa lett. 39. oldal

Berendi Pál (Budapest, 1932.11.30 - ) Válogatottság: 24 (0). 1956: HUN-YUG 2:2, BEL-HUN 5:4, POR-HUN 2:2, YUG-HUN1:3, SZU-HUN 0:1, FRA-HUN 1:2, AUT-HUN 0:2. 1957: NOR-HUN 2:1, SWE-HUN 0:0, HUN-BUL 4:1, BUL-HUN 1:2, HUN-SZU 1:2, HUN-NOR 5:0, FGR-HUN 1:0. 1958: SCO-HUN 1:1, HUN- WAL 1:1, SWE-HUN 2:1, POL- HUN 1:3, YUG-HUN 4:4, ROM- HUN 1:2. 1959: DDR-HUN 0:1. 1960: HUN-YUG 1:1, BEL-HUN 2:1. Mérlege: 11-7-6. Klubjai: Kelenföldi Textil/VL KELTEX (Goldberger SE) (1950-1952), Budapesti Vasas/Vasas SC (1952-1968) Botondnak hívták, mert kőkemény volt. Gyerekkorában jégkorongozott, ez adta a stabilitást amellett, hogy igencsak sűrű gyereknek született. Posztja szerint ma védekező középpályásnak mondanánk. A Vasas egyik legsikeresebb futballis- 40. oldal BERENDI tája volt, ötszörös magyar bajnok, egyszeres kupagyőztes, négyszeres KK-győztes, és játszott BEK-elődöntőn is. Egy interjúban elmesélte, hogy a Real Madrid százezer dollárt ígért az aláírásáért, de ő itthon maradt. Annak a nagy korszaknak volt a meghatározó játékosa, amelyik még a 40-es években tanulta a futballt, így minden fontos dolgot magáénak tudhatott. Már ott volt az 1952-es olimpiai keretben, de csak 1956 tavaszán mutatkozhatott be a válogatottban. Innentől 20 mérkőzésen 16-szor szerepelt Bozsik mellett labdaszerző, emberfogó, elősöprögető szerepkörben. Két mérkőzésen játszott a svédországi világbajnokságon. Ő volt az új Zakariás. A megbízhatóság maga. Bozsik kiöregedésével aztán szerepelt Szojkával és klubtársával, Bundzsákkal is a középpályán. Klubjában ő volt az állandóság. Azt mondják, változhatnak játékrendszerek, cserélődhetnek az edzők, átalakulhatnak a csapatok, vagyis semmi sem biztos, csak az, hogy Berendi Pál játszik. Méghozzá ugyanazon klubban, ugyanolyan megbízhatóan, mint másfél évtizeddel ezelőtt, amikor az újpesti stadionban első NB I-es mérkőzését játszotta. Élvonalunk elnyűhetetlen Botondja február 23-án jubilál. Tizenöt éve állandó szereplő, 363 bajnoki mérkőzés van már mögötte. Sorozata szinte példanélküli. Bemutatkozása óta a Vasas 369 bajnoki mérkőzést játszott, Berendi mindössze hatszor hiányzott írta 1967-ben a Labdarúgás. Csatárként kezdett (így lépett pályára 1952-ben a B-válogatottban), azután volt középhátvéd, majd hosszú ideig fedezetként szerepelt, végül a játékrendszerek változásával klubjában Mészöly mellé hátrált. Baróti állította először a középpályára, Berendi nem is örült a döntésnek: Hálátlan feladat volt. Ezen a poszton nem lehet csillogni, szinte rabszolga módon a legegyszerűbb megoldásokat kell választani. De a csapat érdeke ezt kívánta, s egy játékosnak le kell tudni mondani egyéni céljairól nyilatkozta pályafutása végén. 28 évesen már nem számítottak rá a válogatottban, holott az 1960-61- es bajnokságban az Év Labdarúgójának választották. Visszavonulása után hosszú évekig edzősködött. Legeredményesebb időszakában egykori csapattársa, Illovszky Rudolf mesteredző munkáját segítette a Vasasban. Berkessy Elemér (Nagyvárad 1905.06.20 - Barcelona 1993.07.07)

Válogatottság: 7 (0). 1928: HUN- SUI 3:1. 1929: FRA-HUN 3:0. 1930: HUN-AUT 2:1, HUN-NED 6:2, AUT-HUN 2:3, GER-HUN 5:3, HUN-TCH 1:1. Mérlege: 4-1-2. Klubjai: Nagyváradi AC/CA Oradea (1921-1923), UCAS Petroșani (1924-1925), Bihorul Oradea (1926), Fulgerul CFR Chișinău (1926-1927), Jiul Lupeni (1927-1928), Ferencváros FC (1928-1932), Racing Paris (1932-1934), FC Barcelona (1934-1936), Le Havre AC (1936-1938). Kalandos életutat járt be. Öt romániai klubban szerepelt, majd 1928-ban átkerült a Ferencvároshoz és azonnal válogatott lett. Négy magyarországi idényt követően Párizsban, Barcelonában, végül Le Havre-ban játszott. Edzőként 1941-ben visszatért Magyarországra, dolgozott Tatabányán, Salgótarjánban, Szegeden (itt érdekes módon mindkét NB I-es klubnál) és a Fradinál, s amikor egyre nyomasztóbb lett a politikai légkör, újra külföldre ment. Olasz, angol, spanyol és belga csapatoknál dolgozott. Berkessy Nagyváradon tanulta meg a futball alapjait. Képzettsége és harcossága révén a román élvonalból könnyen beilleszkedett az erősebb magyar bajnokságba. Augusztusban játszott először zöld-fehérben és szűk három hónap múlva már a nemzeti válogatottban is bemutatkozhatott, mivel nem okozott neki gondot a beilleszkedés, sőt a bajnoki címvédő játékmestere lett. Hosszú lábai is segítségére vannak beugrásainál, magas termete pedig a fejjátékban jelent előnyt számára. A válogatottság kitüntetéséhez hamar eljutott ez a fiatal fiú, bemutatkozá- BESE sát pedig siker gyanánt kell elkönyvelni értékelte a Nemzeti Sport a svájciak elleni debütálását. A Jegenye becenévre hallgató középpályás játék intelligenciájával is kiemelkedett: magas testalkata óriási előny, a technikája kifogástalan s a passzai pontosak állapította meg róla a sportnapilap. Mégis úgy tűnik, a négy idény alatt lejátszott hét válogatottság nincs arányban egymással. Különösen úgy, hogy meghatározó játékosa volt a Ferencváros 100%-os bajnokcsapatának is. Mint oly sokan, ő is Franciaországba tette át székhelyét, amikor a hazainál komolyabb fizetésért lehetett játszani a formálódó francia bajnokságban. Azután Plattkó, az MTK korábbi kapusa immár az FC Barcelona edzőjeként a katalánokhoz csábította. Ki tudja, hányszor lett volna még magyar válogatott, ha szem előtt marad. Bese Barnabás (Budapest, 1994.05.06 - ) Válogatottság: 15 (0). 2016: GER- HUN 2-0, HUN-POR 3-3, LAT- HUN 0-2, HUN-AND 4-0. 2017: POR-HUN 3-0, HUN-RUS 0-3, AND-HUN 1-0, HUN-LAT 3-1, SUI-HUN 5-2, LUX-HUN 2-1, HUN-COS 1-0. 2018: HUN-KAZ 2-3, HUN-GRE 2-1, GRE-HUN 1-0, EST-HUN 3-3. Mérlege: 5-2-8. Klubjai: Csepel (2003-2005), Ferencváros (2005-2008), MTK Budapest FC (2008-2016), Le Havre AC (2016 - ) Jobbszélsőként kezdte, de László Csaba az MTK-ban jobboldali védőt faragott belőle. Mindenesetre a magas, erős, dinamikus játékos szeret felfutni, és nem mozog idegenül az ellenfél alapvonalához közeledve. Bese Barnabás öt korosztályos válogatottban is szerepelt, amikor a szintén csatárból lett bekk, Lovrencsics Gergő sérülése miatt Bernd Storck hívására a felnőtt kerethez került. A portugálok elleni 3-3-as meccsen bele is kóstolhatott az Európa-bajnokság levegőjébe. Harcos volt, nem ijedt meg, pedig Cristiano Ronaldo ritmusában kellett játszania. Pechjére a sokadik útkeresését élő válogatott három emlékezetes vereségekor is a pályán volt: Andorra, Luxembourg és Kazahsztán ellen. A Le Havre színeiben bizonyítja, hogy ennél többet érdemel. Itteni tapasztalairól mondta a csakfoci.hu portálnak: Két-három meccs után világossá vált számomra, hogy itt nagyon ráfeksze- 41. oldal

nek az atletikusságra, rendkívül erősek a játékosok, gyors a játék, rengeteget kell futni. Kellett egy kis idő, mire felvettem a ritmust, de a fizikumommal soha nem volt gond, ezért nekem kifejezetten bejön ez a stílus. Bicskei Bertalan (Budapest, 1944.09.17 Budapest, 2011.07.16) Válogatottság: 1 (0) 1973: HUN- SWE 3-3. Mérlege: 0-1-0. Klubjai: Ferencvárosi TC (1959-1962), MOM SE (1962), Veszprémi Haladás (1962-1965), Budapesti Honvéd SE (1965-1974), MTK (1974-1976). Nyúlánk, hajlékony, jó érzékű kapus volt. Pályafutása során a közvélemény többször követelte a válogatottba, de csak egyszer védhetett címeres mezben. Edström fejesét, ami után nem jutottunk ki az 1974-es világbajnokságra, évtizedek múltán is felidézték. A mindenki által Berciként emlegetett, 42. oldal BICSKEI kedves, udvarias sportember több fővárosi klubnál is megfordult: a Fradinál nevelkedett, a Honvédban és az MTK-ban védett, az Újpestnél és két utóbbinál edzősködött. 240 meccsen védett az élvonalban, egy gólt szerzett büntetőből. Bármilyen jó kapus is volt, a szurkolók emlékezetében úgy marad meg, mint a kevesek egyike, aki magyarként elvégezte a világhírű kölni főiskolát, akinek irányításával 1984-ben ifjúsági Európa-bajnokságot nyert a magyar válogatott, és aki évekig vezette a magyar edzőképzést. 45 mérkőzésen volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Volt edző Dél-Koreában, Svájcban, Egyiptomban (az El-Maszrinál háromszor is), Szaúd-Arábiában, Kínában, Malajziában, az utóbbi helyen szövetségi kapitányként is dolgozott. A magyar labdarúgás nagy nemzetközi kvalitásának tekinthetjük, akit a hőskor kiválóságaihoz lehet mérni. Utolsó állomáshelyén Libériát szolgálta szövetségi kapitányként. Bienenstock Sándor (Budapest, 1884.06.17 Budapest, 1945.01.02) Válogatottság: 1 (0). HUN-AUT 0-0. Mérlege: 1-0-1. Klubjai: Budapesti SC (1902-1904, Magyar Úszó Egylet (1904-1905), Postás SE (1905?) Bienenstock Salamon néven anyakönyvezték. Jobbhátvédet játszott. Egyetlen válogatott mérkőzése után ezt írta a Nemzeti Sport: A védelem a szokott jó volt, bár Bienenstocktöl többet vártunk; sokat mentett, de elkalandozásaival sokszor veszélyes réseket is engedett ellenfeleinek. Bihámy Béla (Budapest, 1909.10.23 Budapest, 1938.04.03) Válogatottság: 3 (2). 1928: HUN- YUG 2:1. 1932: ITA-HUN 4:2. 1933: NED-HUN 1:2. Mérlege: 2-0-1. Klubjai: Nemzeti FC (1925-1930), Hungária FC (1930-1930), Nemzeti FC (1930-1934), Bocskai FC Debrecen (1934-1935). Balösszekötő és center volt, igazi csatár a veszélyesen lövő fajtából. Első válogatott mérkőzésén tulajdonképpen a B-sorban kapott helyet, ezen a napon ugyanis az A-sor Rómában küzdött az olaszok ellen (a magyar szövetség mindkettőt hivatalos találkozóként tartja nyilván). Mindenesetre Bihámy gólpasszt adott a két gólt jegyző Stoffiánnak. Öt évvel később már az A csapatban küzdött az erős olaszok ellen, sőt gólt is lőtt. Azután ott volt a hollandok

elleni első meccsünkön. A brit stílusban játszó ellenfél legyűrésében Bihámy gólja is komoly szerepet játszott. A sajtóban gyakran írták róla azt, hogy puhány, és lassúnak is tartották. Ellenpontként rúgdosta a gólokat. Bihari Ferenc (Budapest, 1889.11.30 - New York, 1965.01.04) Válogatottság: 5 (0). 1909: AUT- HUN 3:4, HUN-ENG 2:4, HUN- AUT 1:1, HUN-ENG 2:8, HUN- AUT 2-2. Mérlege: 1-1-3. Klubjai: Budapesti TC (1907-1914), Ferencvárosi TC (1919-1920). A háború előtt állandó kapusa volt a BTC-nek. Húszévesen lett válogatott, és azonnal történelmi sikerben volt része, mivel ekkor, 1909 májusában nyertünk először idegenben a sógorok ellen. A Nemzeti Sport azt írta: Végre! És szűkszavúan azt is, hogy Bihari nagyon jól játszott. A háború után a Ferencvárosban mindössze négy BÍRÓ bajnokin védett. Életének alakulásáról annyit tudunk, hogy kivándorolt, Kanadában és az Egyesült Államokban élt. Biri János (Budapest, 1901. 07. 21. Lisszabon, 1974. 02. 20.) Válogatottság: 5 (0) 1923: HUN AUT 2:0. 1924: HUN POL 5:0, HUN EGY 0:3. 1925: SWE HUN 6:2. 1928: AUT HUN 5:1. Mérlege: 2-0-3 Klubjai: Kispesti AC (1921 1925), Padova (1925 1927), Hungária (1927 1928), Budai 33 (1928), Sabaria (1929), Pécs-Baranya FC (1930 1931), III. Kerület FC (1931 1932), Young Fellows (1932 1933), Amiens (1933), Boavista (1933 1936) A kispesti klubban nevelkedett kapus a híres profi pert követő eltiltások miatt hamar bekerült az első csapatba, ahol azonnal igazolta kivételes klasszisát. Alig két év alatt válogatott lett. A párizsi olimpia előtt így jellemezte a Sporthírlap a stílusát: Óriási flegmával őrzi birodalmát a leghevesebb ostromok közepette is. Vakmerősége miatt már sok sérülést szenvedett Zrinyi-szerű kirohanásainál a ráfutó csatároktól, de ez nem riasztotta vissza attól, hogy a legközelebbi alkalommal, esetleg amennyiben sérülése nem volt komoly, még ugyanazon a mérkőzésen meg ne ismételje kirohanásait. Harmadik válogatott mérkőzése hozta a hírhedt egyiptomi csapást, a párizsi olimpián az észak-afrikai vválogatottól elszenvedett, váratlan, 3:0-s vereséget, s bár még azt követően is visszakerült a nemzeti tizenegybe, nem volt szerencséje, két mérkőzésen tizenegy gólt kapott. Miután Kispestről a jobb élet reménye Olaszországba csábította, igazi vándormadár lett belőle, Itálián és Magyarországon kívül Svájcban és Franciaországban is védett, míg végül Portugáliában telepedett le. Edzőként legnagyobb sikereit a Benficával érte el, 1939 és 1947 között három bajnoki címet és három kupagyőzelmet szerzett a sasokkal. 272 mérkőzéséből 194-et megnyert. Hetvenöt éven keresztül senki sem dirgálta nála több mérkőzésen a Benficát, sőt senki nem nyert nála több mérkőzést a piros-fehérekkel, 2014-ben döntötte meg a csúcsát Jorge Jesus. Ám még mindig a legjobb győzelmi mutató azok között, akik legalább 10 mérkőzésen irányították a Benficát. Portugáliai pályafutása során dirigálta még az FC Porto, az Académico do Porto, az Estoril, a Vitória Guimarães, az Atlético, a Vitória Setúbal, Oriental, CUF, Académica és Lusitano Évora csapatát. Bíró Gyula (Budapest, 1890. április 25. Mexikóváros, 1952) 43. oldal

Válogatottság: 36 (3) 1906: BOH HUN 4:4. 1907: HUN BOH 5:2. 1908: HUN AUT 5:3. 1909: HUN GER 3:3, AUT HUN 3:4 (1), HUN AUT 1:1, HUN ENG 2:8, HUN AUT 2:2. 1910: AUT HUN 2:1, HUN ITA 6:1, HUN AUT 3:0. 1911: FRA HUN 0:3, ITA HUN 0:1, SUI HUN 2:0, AUT HUN 3:1, HUN SUI 9:0 (1), HUN AUT 2:0, GER HUN 1:4. 1912: HUN GER 4:4, NOR HUN 0:6, HUN ENG 0:7, HUN AUT 3:0, RUS HUN 0:9, RUS HUN 0:12, HUN AUT 4:0. 1913: AUT HUN 1:4 (1), HUN SWE 2:0, HUN AUT 4:3,.1914: SWE HUN 1:5, SWE 1:1, AUT HUN 1:2. 1915: HUN AUT 2:5, AUT HUN 4:2, HUN AUT 6:2. 1916: AUT 44. oldal BLAZSEK HUN 3:1, HUN AUT 2:1. Mérlege: 22-6-8 Klubjai: Budapesti Sport Club (1900), MTK (1901 1916) Minden idők egyik legjobb magyar balhátvédje, akit hajdanán Bier néven anyakönyveztek, a Bíró csak felvett neve volt. Vidéki születése ellenére Óbudán kezdett futballozni. A Lajos utca és a Vörösvári út környékén nőtt fel, tizenöt évesen játszott már a Kerület amatőrcsapatában, majd bekerült a profik közé, akikkel 1931- ben megnyerték a Magyar Kupát. Onnan került be Bíró a válogatottba is, méghozzá egy véletlen folytán: az állandó balhátvéd, Dudás Gyula mandulaműtétje miatt kidőlt, így Bírót állította a helyére dr. Máriássy Lajos szövetségi kapitány. Akkor, 1932. október 30-án játszott először együtt a nemzeti csapatban a később legendássá lett Korányi, Bíró védőpáros. A balhátvéd megvetette a lábát a válogatottban, majd 1934 nyarán sztárcsapatba, a Hungáriába igazolt. Ott töltötte pályafutása legszebb éveit, 1936-ban és 1937-ben is bajnok lett a kék-fehérekkel. Talán soha nem hagyta volna el az egyesületet, ha a politika nem szól közbe. A Hungária önfeloszlatása után a közlekedési vállalat csapatába lépett át logikus lépés volt, hiszen a civil életben villamosvezetőként dolgozott, majd a következő szezontól az Újpestben szerepelt. A háború után visszatért az újjáalakuló MTK-ba, majd 38 évesen anyaegyesületében fejezte be a karrierjét. Ötvennégy válogatottsága során szerepelt az 1938-as franciaországi világbajnokságon, amelyen ezüstérmet szerzett. A döntőig vezető úton végig állandó társával, Korányi Lajossal alkotta a hátvédkettőst, ám a svédek elleni elődöntőben akadt egy nézeteltérésük, amelyet ketten elrendeztek, dr. Dietz Károly kapitány ellenben felfújt, s erre hivatkozásul Korányi helyett Polgárt játszatta az olaszok elleni döntőben. Bíró egyébként kitűnően játszott a franciaországi Mondialon, a Sporthírlap osztályozókönyve szerint ő volt a döntő legjobb magyar játékosa, s a mérkőzések átlagosztályzata alapján is ő bizonyult a csapat eminensének. A háború utáni első válogatott mérkőzésen, 1945. augusztus 19-én, az osztrákok ellen csak Bíró Sándor és Zsengellér Gyula kapott szerepet a világbajnoki ezüstérmesek közül. Pályafutása befejezése után szinte teljesen elszakadt a futballtól, csillaghegyi otthonában élt, éveken át a Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat energetikusa volt, s mellette kedvtelésből edzette a vállalat BLASZ II-es csapatát, a Mechanikai Labort. Blazsek Ferenc (Budapest, 1884. 09. 20. 1959. 12. 11.) Válogatottság: 2 (0) 1903: AUT HUN 2:4. 1905: HUN AUT 0:0. Mérlege: 0-1-1 Klubjai: BTC (1900 1909), BEAC (1909 1913), Szegedi AK (1913) A tornászklub szellőlábú jobbszélsője atlétaként éppen úgy sikeres volt, mint futballistaként. Még az olimpiai részvételt is megpróbálta de az nem sikerült. Tagja volt ellenben a BTC első két bajnokcsapatának, majd 1908-ig futballozott a piros-fehéreknél.

Visszavonulása után jogászi hivatásának élt, hosszú ideig a MÁV fogalmazója, majd jogtanácsosa volt. Népes családból származott, négy egyaránt sportoló öccse, Dezső, József, Géza és Adolf közül a két legifjabb elesett az első világháborúban. Játékoskorában időnként a Balázs családnevet is használta. Blum Zoltán (Pápa, 1892. 01. 03. Budapest, 1959. december 25.) Válogatottság: 38 (1) 1912: NOR HUN 0:6, HUN GER 3:1, HUN AUT 3:0, RUS HUN 0:9, RUS HUN 0:12, HUN AUT 4:0. 1913: AUT HUN 1:4, HUN SWE 2:0. 1914: AUT HUN 2:0, HUN FRA 5:1, SWE HUN 1:5, SWE HUN 1:1. 1917: HUN AUT 6:2. 1920: GER HUN 0:1, HUN AUT 1:2. 1921: AUT HUN 4:1, HUN GER 3:0, HUN SWE 4:2, HUN POL 1:0. 1922: HUN AUT 1:1, HUN SUI 1:1 (1), GER HUN 0:0, SWE HUN 1:1, FIN HUN 1:5, HUN AUT 1:2. 1923: ITA HUN BOBRIK 0:0, SUI HUN 1:6, HUN FIN 3:1, HUN AUT 2:0, HUN SWE 2:1. 1924: HUN ITA 7:1, HUN AUT 2:2, SUI HUN 4:2, FRA HUN 0:1, AUT HUN 2:1, HUN GER 4:1. 1925: ITA HUN 1:2, AUT HUN 3:1. Mérlege: 23-7-8 Klubjai: FTC, majd Ferencváros (1906 1928), Turul FC (1928), Somogy FC (1929 1930) Az FTC ifjúsági csapatából 1911- ben került az egybe, ahol aztán 1927 februárjáig, illetve még egy nemzetközi mérkőzést számolva, 1928 nyaráig több mint négyszáz mérkőzésen játszott. Fedezetként négy bajnoki címet nyert (1912, 1913, 1926, 1927), háromszor győzött csapatával a Magyar Kupában (1913, 1922, 1927). Harminchat évesen elment még játszani a szintén zöld-fehér, akkor a profi második ligában szereplő Turulhoz, majd az ugyancsak második osztályú kaposvári együttesben zárta le a pályafutását. 1929-ben a Nemzeti Sport ankétján bekerült az addigi idők álomtizenegyébe: ő volt a Zsák Fogl II, Rumbold Bíró Gy., Bukovi, Blum Braun, Takács II, Orth, Schlosser, Borbás összetételű csapat balfedezete. A válogatottban 1912. június 23-án, az olimpiai túra első felkészülési mérkőzésén, Oslóban mutatkozott be, tagja volt a stockholmi ötkarikás torna Vigaszdíját megnyerő csapatnak. Huszonkét és huszonnyolc éves kora között csupán egyszer játszott a nemzeti tizenegyben, ám a húszas évek első felében szinte megújult a karrierje. 1930-ban edzőként visszatért a Ferencvároshoz, s egészen 1937 májusáig dirigálta a csapatot. Hivatalosan 339 mérkőzésen ült (képletesen) a kispadon, klubcsúcsát csak a hetvenes években döntötte meg Dalnoki Jenő. Blum Zoltán hol fedezetként, hol edzőként, több mint hétszáz mérkőzésen szolgálta a zöld-fehéreket, a húszas évek végét leszámítva több mint negyedszázadon szinte semmi olyan fontos esemény nem történt a ferencvárosi futballisták életében, amelynek ne lett volna szereplője. A Ferencváros profi csapata vele nyerte meg a híres százszázalékos bajnokságot 1932-ben. Bajnok lett még a csapattal 1934-ben, Magyar Kupa-győztes 1933-ban és 1935-ben, KK-döntős ugyancsak 1935-ben. Bobrik Károly (Budapest, 1902. 06. 13. Budapest, 1971. 04. 05.) Válogatottság: 1 (0) 1926: HUN POL 4:1. Mérlege: 1-0-0 Klubjai: BTC (1912 1916), Cukrászok (1916 1921), Postás (1921 1934) Amilyen szorgalmas, törekvő postahivatalnok a magánéletben, olyan a játéka is. Körültekintő, jó technikájú fedezet, akinek éles, rövid paszszai igen értékesek így jellemezte a Sporthírlap a második osztály legjobbjai közt bemutatott halfot. Bobrik az egész pályafutását amatőrjátékosként töltötte, nevének említésekor visszatérő jelemzője volt a sportsajtóban a rekorder amatőrválogatott. Egyetlen válogatott mérkőzését, természetesen amatőrként, a profi korszak hajnalán, 1926. augusztus 20-án játszotta. Noha a 4:1- es magyar győzelmet hozó mérkőzés után a Nemzeti Sport a legjobban teljesítő fedezetnek jelölte ( Bobrik éppen a passzolásban kitűnő, hármuk 45. oldal

közül határozottan ő volt a legjobb. Az egész játék alatt hasznosan, okosan játszott ), ennek ellenére a Postás játékosának az első vállogatottsága egyben az utolsó is lett. Boda Imre (Szolnok, 1961. 10. 10. ) Válogatottság: 8 (3) 1986: HUN HOL 0-1, GRE HUN 2-1 (1). 1987: CYP HUN 0-1 (1). 1989: HUN IRL 0-0, HUN MLT 1-1 (1), IRL HUN 2-0, HUN ESP 2-2, HUN GRE 1-1. Mérlege: 1-4-3 Klubjai: Törökszentmiklósi Vasas (1973 1976), MTK-VM (1976 1988), Vasas SC (1988), Olympiakosz Volosz (1988 1991), OFI Kréta (1991 1992), Olympiakosz Volosz (1992 1993), BVSC-Dreher (1993 1994), LRI Malév (játékos-edző, 1995 1998), Ladánybene (játékos-edző, 1999 2000) Egy hajdani úttörőolimpia döntőjében minden idők legsikeresebb magyar szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv fedezte fel, s javasolta neki, hogy még sokra viheti, költözzön Budapestre. A magas, 46. oldal BODA erőteljes felépítésű, ha úgy tetszik, angol típusú center a nyolcvanas évek második felében élte pályafutása legszebb időszakát, 1987- ben bajnok lett a Verebes József által irányított MTK-VM-mel, majd görög gólkirály lett egy ottani középcsapatban, egyébként Détári Lajost megelőzve. Nyolc válogatottsága közül az első kettőnél még Komora Imre, ötnél pedig Bicskei Bertalan volt a szövetségi kapitány, s csak egynél az abban az idényben klubedzőjeként is funkcionáló Verebes József. Böde Dániel (Szekszárd, 1986. 10. 24. ) Válogatottság: 25 (5) 2013: HUN BLR 1-1, TUR HUN 1-1 (1), HUN KUW 1-0, HUN CZE 1-1, ROM HUN 3-0, HUN EST 5-1 (1), HOL HUN 8-1. 2015: HUN FRO 2-1 (2), GRE HUN 4-3, HUN NOR 2-1. 2016: HUN CRO 1-1, HUN CIV 0-0, HUN ISL 1-1, HUN BEL 0-4, HUN AND 4-0, HUN SWE 0-2. 2017: HUN LAT 3-1, HUN POR 0-1, HUN FRO 1-0 (1), HUN CRC 1-0, 2018: HUN KAZ 2-3, HUN SCO 0-1, BLR HUN 1-1, HUN AUS 1-2, HUN EST 2-0. Mérlege: 10-7-9 Klubjai: Paksi FC (2000 2012), Ferencváros (2012 ) Általános iskolás korában Madocsáról, ahol felnőtt, került a paksi klubhoz. A 2004 2005-ös szezonban már helyet kapott a zöld-fehérek első csapatában, a harmadik vonalban. A Paks a következő szezonban feljutott az élvonalba, Böde kevéssel a huszadik születésnapja előtt bemutatkozott már a legmagasabb osztályban. Hat idényen keresztül játszott a paksiakkal az NB I-ben, a legsikeresebben, a 2010 2011-esben ezüstérmet szereztek. Az idényben Bödénél egyetlen magyar játékos sem szerzett több gólt, pedig akkor még többnyire középpályást játszott. 2012-ben igazolt a Ferencvároshoz, első idényében bekerült a válogatottba, a második mérkőzésén fontos gólt szerzett a törökök ellen. Bár kiváló formában játszott az OTP Bank Ligában, a válogatottban a hollandok elleni 1-8 után közel két éven át nem kapott szerepet. Bernd Storck a feröeriek elleni hazai Eb-selejtező második félidejére csereként pályára küldte, ő pedig két góljával egyedül megnyerte a mérkőzést. A duplával a selejtezők magyar társgólkirálya lett. Azóta is szinte mindig csak csereként kap játéklehetőséget. Két mérkőzésen lépett pályára az Európa-bajnokságon. Bódi Ádám (Nyíregyháza, 1990. 10. 18. ) Válogatottság: 1 (0) 2015: HUN FRO 2-1. Mérlege: 1-0-0

BODNÁR René Higuitával, nem kapott gólt. Élvonalbeli pályafutása befejezése után sokáig szerepelt különböző kiscsapatokban, még jóval túl az ötvenen is védett. Bodnár László (Mátészalka, 1979. 02. 25. ) Klubjai: Debreceni VSC (2004 2016), Videoton FC (2016 2017), Debreceni VSC (2017 ). A Debreceni VSC saját nevelésű játékosa, 2010. május negyedikén játszott először az élvonalban. Három bajnoki címet nyert a Lokival, majd bekerült a válogatottba, a feröeriek elleni hazai Eb-selejtezőn egy félidő jutott neki. Egyszeres Magyar Kupa- és Ligakupa-győztes. 2016-ban átigazolt a Videotonhoz, de nem találta meg a számításait, így 2017 augusztusában visszatért a DVSC-hez. Kiváló rúgótechnikájáról ismert, a Ferencvárosnak (2015) az oldalvonal közeléből, a Paksnak (2018) közvetlenül szögletből lőtt gólt. Bodnár László (Ózd-Bánszállás, 1959. 03. 05. ) Válogatottsága: 1 (0) 1990: HUN COL 3-1. Mérlege: 1-0-0 Klubjai: Bánszállás (1973 1975), Diósgyőri VTK (1976 1976), Leninvárosi MTK (1975 1977), Újpesti Dózsa (1977 1979), Pécsi MSC (1979 1992), 1. FC Union Berlin (1992), BVSC-Dreher (1992), Újpesti TE (1993), majd Komlói Bányász, Pécsi Postás, Pécsi Kinizsi, Szabadszentkirály, Lánycsók SE, Kökényi FC, Decs KSE, Pellérd, Felsőszentmárton. Az ifjúsági válogatott kapusaként hívta fel magára a figyelmet, részt vett a tunéziai ifjúsági világbajnokságon, mielőtt az Újpesti Dózsához került. A lila-fehérekkel az első idényében banoki címet nyert, a másodikban is az élen végzett a klub, de Bodnár csak a cserepadig jutott. Pécsen is sokáig csupán második számú kapusnak számított Katzirz Béla mögött, de a vetélytárs külföldre szerződése után közel egy évtizedre kibérelte az első számú kapus pozícióját. 1986 őszén 732 percen át nem kapott gólt, ezzel rekordot állított fel. Nyert bajnoki ezüst- és bronzérmet a PMSC-vel, megnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát, 1990. június 2-án a második félidőre beállt a Fáy utcában a kolumbiaiak elleni válogatott mérkőzésre. Ő, ellentétben a vendégek kapusával, Válogatottsága: 46 (0) 2000: LTU HUN 1-6. 2001: BIH HUN 1-1, ITA HUN 1-0, HUN MKD 5-0. 2002: HUN CZE 0-2, HUN SUI 1-2, MDA HUN 0-2, HUN BLR 2-5, HUN ESP 1-1, HUN MDA 1-1. 2003: HUN SWE 1-2. 2004: HUN ARM 2-0, HUN LAT 2-1, HUN ROM 0-3, HUN WAL 1-2, HUN BRA 1-4, GER HUN 0-2, SCO HUN 0-3, CRO HUN 3-0, HUN ISL 3-2, SWE HUN 3-0. 2005: WAL HUN 47. oldal

2-0, HUN BUL 1-1, FRA HUN 2-1, ISL HUN 2-3, HUN ARG 1-2, HUN MLT 4-0, HUN SWE 0-1, BUL HUN 2-0, HUN CRO 0-0, GRE HUN 2-1. 2006: HUN CAN 1-0. 2008: HUN CRO 1-1, HUN MNE 3-3, HUN DEN 0-0, HUN ALB 2-0, MLT HUN 0-1, NIR HUN 0-2. 2009: HUN MLT 3-0, HUN POR 0-1, POR HUN 3-0, DEN HUN 0-1, BEL HUN 3-0. 2010: HUN RUS 1-1, HUN GER 0-3, HOL HUN 6-1. Mérlege: 16-9-21. Klubjai: Mátészalka (1989 1992), Nyíregyháza Spartacus (1992 1996), Debreceni VSC (1996 2000), Dinamo Kijev (2000 2004), Arszenal Kijev (2004), Roda JC (2004 2006), Red Bull Salzburg (2006 2009), Nyíregyháza Spartacus (2009), DVSC-Teva (2009 2010), Red Bull Salzburg (2011), PMFC-Matias (2012), Nyíregyháza Spartacus (2013), Kisvárda Master Good (2014), Mándok VSE (2016 ) Már az 1996 1997-es idényben bemutatkozott az élvonalban a DVSC csapatában, mégpedig csatárként. A következő években hátrább vezényelték edzői, az addigra már Magyar Kupa-győztes játékost jobbhátvédként vette meg a Dinamo Kijev. Soha nem szerződött korábban a Lokiból ilyen tekintélyes klubba játékos, beleértve az akkor éppen második osztályú Torinóba igazoló Sándor Tamást is. Bodnár négy éven át játszott Ukrajnában, az utolsó fél évet már kölcsönjátékosként az Arszenalban töltötte. A Dinamóval kétszeres bajnok, egyszeres országos kupagyőztes lett. A következő két szezont 48. oldal BODNÁR Hollandiában, majd az azt követő hármat Ausztriában töltötte, a Red Bull-lal két osztrák bajnoki elsőséggel szaporította sikereit. 2009 tavaszán már a Nyíregyházával edzett, játszott is a Ligakupában, de csak ott. Utána visszatért a DVSC-hez, amelylyel egyetlen idény alatt bajnok, Magyar Kupa-győztes és Ligakupa-győztes, sőt az új idény elején Szuperkupa-győztes is lett. 2010 augusztusában tevékeny szerepet játszott a BL főtáblájára jutásban, a Levszki ellen óriási gólt lőtt. A csoportkör végét követően, a januári átigazolási időszakban újra Salzburgba igazolt, ahonnan hazatérve előbb Pécsen, majd szűkebb pátriájában játszik. Az utóbbi években a megyei bajnokságban. A válogatottban 2000. október 11-én, Kaunasban, a litvánok ellen játszott először. A nemzeti tizenegyben a fénykorát a Lothar Matthäus-érában élte meg, 46 meccséből húszon a korábbi német világsztár ült a kispadon. Bodnár László pályafutásának egyik különlegessége, hogy 2004 decemberében részt vett a Marbellán rendezett szabadrúgáslövő-világbajnokságon. Bodnár Sándor (Budapest, 1890. 09. 20. Budapest, 1955. 11. 06.) Válogatottsága: 20 (18) 1910: HUN AUT 3:0 (1). 1911: AUT HUN 3:1 (1), HUN SUI 9:0, HUN AUT 2:0 (1), GER HUN 1:4 (1). 1912: HUN GER 4:4 (3), AUT HUN 1:1 (1), SWE HUN 2:2 (1), NOR HUN 0:6 (3), HUN ENG 0:7, HUN GER 3:1, HUN AUT 3:0 (1), HUN AUT 4:0 (1). 1913: HUN SWE 2:0. 1914: HUN FRA 5:1 (3), SWE HUN 1:1, HUN AUT 2:2, AUT HUN 1:2 (1). 1916: HUN AUT 2:1, HUN AUT 2:3. Mérlege: 12-5-3. Klubjai: Budapesti Sport Ifjak, BTC, majd Kassai AC (1905 1910), Nemzeti SC (1910), MAC (1910 1923) A hőskor egyik legjobb csatára volt, talán a leggólerősebb azok közül, akik soha nem viselték a második világháború előtti nagy hármas, az MTK, a Ferencváros és az Újpest egyikének a mezét. A Keleti pályaudvar környékén lévő Nyolcházaknál nőtt fel, ottani barátaival kezdett futballozni, de kisiskolásként előbb Mis-

kolcra, majd Kassára került. Ő úgy tartotta, hogy ott, a Felvidéken kezdte meg sportműködését. Sajátságos történetet mesélt ksőbb arról, hogyan került viszsza a fővárosba: mikor azután édesanyám meghalt, a kataszteri hivatalnál állást vállaltam, mint becslőbiztos. Állandóan a falukat jártuk. Mint budapesti embernek, sehogy sem volt ínyemre ez az életmód. Egy szép éjjelen egyik falusi házban álmatlanul hánykolódtam az ágyamon. Éreztem, hogy szilaj temperamentumom nem tűr tovább féket, nagyon hiányzott a sportolás lehetősége, aminek a révén levezethettem fölös energiámat. Fölugrottam az ágyból s kikiáltottam a kisbirónak, hogy fogjon be a kocsiba. A sportszeretetem győzött bennem minden más érzés felett. Azon az éjjelen jegyeztem el magamat végérvényesen a futlballsporttal. Másnap már Budapesten voltam s három hónap múlva az osztrákok elleni válogatott mérkőzésen már az én gólommal győztünk 3:2- re. A történelmi hűség kedvéért: 3:0-ra alakította a góljával az állást. Mindössze fél évet játszott a Nemzeti SC-ben, majd átlépett a MAC-ba. Utána adott egy interjút, amelynek állításait később letagadta, de a szövegből kiolvasható, hogy nem tartotta sokra a társadalmi egyenlőséget: maradhattam volna az NSC-ben és ha nem élne bennem a jó társaság utáni vágy, meg is maradtam volna, de amiatt, hogy mérkőzéseink után kénytelen voltam részeg cserépfedő- és bádogos-segéd clubtársaimmal bankettezni és undorítóan buta vicceiket hallgatni, nagyon BODOLA megcsappant, sőt teljesen elment a kedvem az NSC-ben való játszástól. Az akkor már létező magyar álamatőrizmus egyik leggólerősebb csatára volt, nem csoda, hogy az MTK és a Ferencváros is meg akarta szerezni. Nem ment, nyilván megtalálta a MAC-ban is a számításait. A válogatottal részt vett az 1912-es stockholmi olimpián. Sokáig bántotta, hogy a britek ellen kihagyott egy tizenegyest, de a továbbjutás nem ezen múlt (0:7). Bodnár egyébként a válogatottban három mesterhármast is szerzett, nála többet a nemzeti tizenegyben csupán Kocsis Sándor, Puskás Ferenc, Schlosser Imre és Zsengellér Gyula ért el. Bodnár népszerű futballista volt, aki szerette a társaságot, különösen törzshelyén, az óbudai Kéhli-kocsmában időzött szívesen. Odajárt Orova Henrik, a Heimi, a hőskor egyik sztárbírója is. Amikor egy mérkőzésen Bodnár vérben forgó szemekkel fenyegetni próbálta a Várjon csak, bíró úr, majd meccs után találkozunk! mondattal, az angyali nyugalmáról ismert Heiminek nem kellett sokat gondolkodnia a válaszon: Tudom, Sándor, majd este a Kéhlinél. Bódog Tamás (Dunaújváros, 1970. 09. 27. ) Válogatottsága: 5 (0) 2000: HUN AUS 0-3. 2002: HUN CRO 0-2. 2003: HUN LUX 5-1, SMR HUN 0-5, HUN POL 1-2. Mérlege: 2-0-3. Klubjai: Kunbajai Medosz SE, Bácsalmás, majd Pécsi MSC (1989 1994), SSV Ulm 1846 (1994 2000), SpVgg Au/Iller (2000), 1. FSV Mainz (2000 2006), 1. FSV Mainz II (2007 2009), SG Kirberg/Ohren (2012) A hazai pályafutása során az olimpiai válogatottságig jutó védő huszonnégy évesen külföldre igazolt, attól kezdve a teljes játékos-pályafutását Németországban töltötte. Harminchat mérkőzést játszott a Bundesliga 1-ben. 2000. február 23-án Bicskei Bertalan kapitánysága idején mutatkozott be a válogatottban, majd a további négy találkozóján már Gellei Imrénél játszott. Bodola Gyula (Brassó, 1912. február 26. Budapest, 1992. szeptember 9.) Válogatottsága: 13/4 1940: ITA HUN 1:1 (1), CRO HUN 1:1. 1941: YUG HUN 1:1, GER HUN 7:0, SUI HUN 1:2. 1942: HUN GER 3:5, HUN CRO 1:1, HUN SUI 3:0 (1). 1943: SUI HUN 1:3 (2), BUL HUN 2:4, 49. oldal

SWE HUN 2:3, FIN HUN 0:3. 1948: HUN AUT 2:1. Mérlege: 7-4-2 Klubjai: CFR Braşov (1928), Braşovia (1929), Clubul Atletic Oradea/NAC (1929 1930), IAR Braşov (1930 1932), Clubul Atletic Oradea/NAC (1932 1937), Venus Bucureşti (1937 1940), Nagyváradi AC (1940 1944), Nemzeti Vasas (1944), Ferar Cluj (1945 1946), MTK (1946 1949). Tizenhárom futballista játszott hajdanán, a húszas-harmincas-negyvenes években a magyar és a román válogatottban is, Bodola Gyula közülük azok közé tartozott, akinek az ottani válogatotthoz fűződtek nagyobb sikerei. 1931. május 10. és 1939. október 22. között 48 találkozón 30 gólt szerzett román színekben, 1931. november 29. és 1997. szeptember 10. között ő volt a román válogatott történetének gólkirálya, mindmáig harmadik a holtversenyben első Gheorghe Hagi és Adrian Mutu mögött. A román 50. oldal BODON csapattal szerepelt az 1938-as világbajnokságon is. Bukaresti klubjával, a Venusszal kétszeres bajnok, egyszeres kupagyőztes lett. A magyar bajnokságban legnagyobb sikerét az 1943 1944-es idényben érte el, amikor bajnok lett a Nagyváradi AC-val. Utolsó mérkőzését a román válogatottal a magyarok ellen játszotta, majd bő egy évvel később, 1940. december 1-én a világbajnok olaszok ellen góllal debütált a mi válogatottunk meggypiros mezében. Magyar színekben a legjobb mérkőzését az 1943. május 16-i, genfi, a svájciak elleni 3:1- re megnyert találkozón játszotta, a Kincses, Marosvári, Zsengellér, Bodola, Tóth III csatársor tagjaként két gólt is lőtt. Csatársorunk legjobbja Bodola volt írta róla másnap a Nemzeti Sport. Az első perctől kezdve az utolsóig fáradhatatlanul küzdött. Tőle megszoktuk már, hogy mindenütt ott van és hogy labdáinak nagy részét hátulról hozza, most azonban talán eddigi legjobb teljesítményét is felülmúlta. Sokszor egészen a magyar kapu szájában láttuk és onnan indította el a támadást. De nemcsak hogy hátrament, hanem a másik oldalon is gyakran láttuk. Mindent okosan csinált és csupa ötletesség volt a játéka. A Dudusnak becézett belsőcsatár a háború vége után Kolzsvárra igazolt, a helyi vasutascsapatban futballozott, kellemetlenségei támadtak: megvádolták azzal, hogy a háború alatt a Gestapónak kémkedett. Miután tisztázta magát, jobbnak vélte újra Budapestre költözni. 1946-tól az MTK-ban futballozott, 1948-ban, 36 évesen még egyszer, tizenharmadszor bekerült a válogatottba is. 1949-ben fejezte be a pályafutását. Kompóti-Kléber Gábor, a negyvenes-ötvenes évek jeles szakírója, korábbi válogatott fedezet így értékelte Bodola futballista-pályafutását: Minden idők legjobb magyar csatárai, Schaffer, Schlosser, Orth, Pataki, Sárosi dr., Zsengellér, Takács II, Turay, Toldi, Cseh II között 1950-ig igen előkelő helyet foglalt el. Univerzális tehetség volt. Bodon Tibor (Salgótarján, 1931. július 18. ) Válogatottsága: 1 (0) 1958: HUN BEL 3:1. Mérlege: 1-0-0 Klubjai: Salgótarjáni SE/Salgótarjáni Vasas (1947 1951), Szegedi Bástya (1951 1952), Veszprémi Bástya (1952), Kőbányai Bástya/ Kőbányai Dózsa (1953 1954, mindhárom a sorkatonaság alatt), Salgótarjáni BTC (1954 1963) A pályafutása nagy részét a Salgó-

tarjáni BTC-ben töltő balösszekötő 1958. november 23-án a belgák ellen a Népstadionban játszott a nemzeti tizenegyben, a mérkőzés első 43. percében. Bodon igyekezett hátul segíteni. Lelkesen fáradozott, de kevés sikerrel. Átadásai többször is pontatlanok voltak értékelte teljesítményét a Népsport. Klubpályafutása legnagyobb sikere az 1958-as Magyar Népköztársasági Kupa-döntőben való szereplés volt. Bodonyi Béla (Jászdózsa, 1956. 12. 14. ) Válogatottsága: 27 (6) 1979: HUN FIN 3-1. 1980: HUN SWE 2-0, HUN URS 1-4, HUN ESP 2-2 (1), AUT HUN 3-1 (1). 1981: ESP HUN 0-3 (1), HUN ROM 1-0, NOR HUN 1-2, HUN ENG 1-3. 1982: NZL HUN 1-2 (1), NZL HUN 1-2, HUN AUT 2-3, HUN PER 1-2. 1983: HUN BODOR GRE 2-3, GRE HUN 2-2. 1984: ESP HUN 0-1, YUG HUN 2-1, TUR HUN 0-6 (1), HUN NOR 0-0, HUN ESP 1-1, BEL HUN 2-2, HUN SUI 3-0 (1), HUN MEX 0-2, HOL HUN 1-2, CYP HUN 1-2. 1985: FRG HUN 0-1, HUN CYP 2-0. Mérlege: 14-5-8 Klubjai: Debreceni SI (1972), Debreceni VSC (1973 1976), Bp. Honvéd (1976 1988), Debreceni MVSC (1988 tavasz), FC Bulle (1988 1992), FC Fribourg (1992 1993), FC Bulle (1993 1994), FC La Tour/ Le Pâquier (játékos-edző, 1994 1998), FC Bulle (1998 2000), FC Stade Payerne (játékos-edző, 2000 2002) A DVSC-től katonai szolgálatra Budapestre került, majd bő egy évtizedre a Honvédban ragadó szélső már korosztályos játékosként felhívta magára a figyelmet: 1975-ben harmadik lett a Rákosi Gyula által irányított ifjúsági válogatottal Svájcban, az UEFA-tornán, a tulajdonképpeni Európa-bajnokságon. A Bp. Honvéd tagjaként az első bajnoki címnyerés idényében, 1979. október 17- én, a finnek ellen mutatkozott be az A-válogatottban. Az első három mérkőzésén csereként állt be, majd a spanyolok ellen a Népstadionban kezdett meg is szerezte az első gólját. Sőt, a kapuba talált aztán a következő két válogatott meccsén, Bécsben az osztrákok, majd Valenciában a spanyol ellen is. Ez utóbbit követően írta róla a tudósító Borbély Pál, Várkonyi Sándor kettős: Bodonyi többet tett, mint amit egy cserejátékostól elvárhatunk. Idegölő spanyol rohamok közepette, góljával eldöntötte a találkozót.. A mexikói világbajnokság előtt három selejtezőn játszott, de a ciprusiak elleni hazai győzelem 1985. április 3-án az utolsó válogatottságát jelentette, mindössze 28 évesen. A Bp. Honvédban továbbra is alapember maradt, 1988-ig további négy bajnoki címet nyert az 1980-as mellé, 1985-ben megnyerte az MNK-t is a katonacsapattal. A DMVSC-nél töltött félév után Svájcba szerződött, azóta is ott él. Bodor Boldizsár (Pécs, 1982. 04. 27. ) Válogatottsága: 24 (0) 2003: HUN EST 0-1. 2004: HUN ARM 2-0, HUN WAL 1-2, HUN BRA 1-4, CHN HUN 2-1, GER HUN 0-2, SCO HUN 0-3, SWE HUN 3-0. 2006: HUN CAN 1-0. 2007: MNE HUN 2-1, HUN MDA 2-0, GRE HUN 2-0, 51. oldal

2008: HUN CRO 1-1, HUN MNE 3-3, SWE HUN 2-1, MLT HUN 0-1. 2009: ISR HUN 1-0, ALB HUN 1-0, HUN MLT 3-0, HUN ROM 0-1, BEL HUN 3-0. 2010: HUN RUS 1-1, HUN GER 0-3, HOL HUN 6-1. Mérlege: 8-3-13 Klubjai: Pécsi MSC/Pécsi MFC (1989 2000), Germinal Beerschot Antwerpen (2000 2004), KV Mechelen (2004), Roda JC (2004 2011), OFI Kréta (2011 2012), Beerschot Antwerpen Club (2012 2013), NAC Breda (2013 2014), KFC Antonia (2015) A pécsi nevelésű középpályás korosztályos válogatott játékosként került Belgiumba, a GBA együtteséhez. Sokáig kiesett az itthoni látókörből, majd Gellei Imre szövetségi kapitányként töltött utolsó mérkőzése előtt meghívást kapott az A-válogatottba. Lothar Matthäusnál 2004-ben rendszeresen játszott, 2005-ben azonban már nem. 2006-ban Várhidi Péter visszahívta a keretbe, Bodor pedig megtartotta a helyét a kapitányváltás után, Erwin Koemannál is. A holland edző utolsó mérkőzése magyar kapitányként egyben Bodor számára is a búcsút jelentette a nemzeti tizenegytől, mindössze 28 évesen. Bodor Boldizsár a holland élvonalban 215 mérkőzésen 21, a belgában 93 mérkőzés 2, a görögben 16 mérkőzésen 1 gólt szerzett. Bödör László (Budapest, 1933. 08. 17. ) Válogatottsága: 1 (0) 1961: EGY HUN 0:2. Mérlege: 1-0-0 52. oldal BÖDÖR Klubjai: Esztergomi Vasas (1953 1954), Dorogi Bányász (1955 1956), MTK (1956 1965), Debreceni VSC (1967) Pályafutása egyetlen válogatott szereplését 1961. február 17-én Kairóban Egyiptom, akkori nevén az Egyesült Arab Köztársaság ellen játszotta. Az állandó balszélső, Fenyvesi Máté sérülése miatt került előtérbe a játékba. Addigra már tízszeres B-válogatottnak mondhatta magát, Baróti Lajos a ferencvárosi balszélső első számú tartalékjának tartotta, benevezte Bödört az 1962-es chilei világbajnokságra is, ám ott a kék-fehérek támadója nem jutott játéklehetőséghez. Bödör László bajnoki címet nyert az 1957 1958-as idényben, tagja volt 1964 tavaszán a KEK-döntőbe jutott MTK-nak is. A nemzetközi porondon a legjobb négy közé jutott a VVK-ban 1962- ben, KK-döntős volt 1963-ban. Bodor Ödön (Kapuvár, 1882. 10. 24. Budapest, 1927. 01. 22.) Válogatottsága: 1 (0) 1903: AUT HUN 4:2. Mérlege: 0-0-1 Klubjai: MUE (1901 1902), Postások (1903 1905) Bajnok volt, bajnokokat nevelt, olvasható Bodor Ödönnek a budapesti Kozma utcai temetőben lévő síremlékén. Semmi túlzás sincsen benne. A rendkívül sokoldalú sportember futballozott is, s ezúttal a hangsúly a kötőszón van, mivel más sportágakat is magas szinten művelt. Nagyszerű futó volt, két olimpiára is eljutott. Az elsőn, Londonban harmadik lett az úgynevezett olimpiai váltófutásban, s negyedik 800 méteren. Kitűnően korcsolyázott, noha később ez lett a végzete: a városligeti műjégpályán elesett, s az ekkor szerzett fejsérülésébe belehalt. Futballistaként 1900-ban a Magyar Úszó Egylet csapatában játszott, de időnként beszállt a Műegyetemi FC-be is. Mi több: felbukkant a neve az Újpest FC első már jegyzett mérkőzésének szereplői között is, a lila-fehérek soraiban. A bajnokság legmagasabb osztályában az első két évben a MUE, majd utána a Postások játékosaként szerepelt. Nagyon gyors, kiváló technikájú és jól lövő játékos volt, aki szerepelt a halfsorban, sőt a csatársorban is. Ő csinálta először, mint bekk azt a trükköt, amikor a levegőbe ugorva váltott lábbal rúgta el a labdát (ollózás) emlékezett rá a húszas évek végén a Nemzeti Sport. Közel két évtizeden keresztül postatisztként dolgozott, de a magyar futballhőskor azon válogatott játékosai közé tartozott, akik az újságírásban is sikerrel próbálták ki magukat.

Bogdán Ádám (Budapest, 1987. 09. 27. ) Válogatottsága: 20 (0) 2011: LUX HUN 0-1, HUN ISL 4-0, HUN LIE 5-0, POL HUN 2-1. 2012: HUN BUL 1-1, CZE HUN 1-2, HUN IRL 0-0, HUN ISR 1-1, AND HUN 0-5, HUN HOL 1-4, EST HUN 0-1, HUN TUR 3-1. 2013: HUN BLR 1-1, HUN KUW 1-0, HUN CZE 1-1, ROM HUN 3-0, HUN EST 5-1, HOL HUN 8-1. 2014: HUN FIN 1-2. 2016: HUN CRO 1-1. Mérlege: 9-6-5. Klubjai: Vasas (2005 2007), közben Vecsés (kölcsönben, 2007), Bolton Wanderers (2007 2015), közben Crewe Alexandra (kölcsönben, 2009), Liverpool FC (2015 ), közben Wigan Athletic (kölcsönben, 2016), Hibernian BOGNÁR (kölcsönben, 2018 ) Még húsz éves sem volt, amikor külföldre, Angliába költözött. Rövidre szabott hazai pályafutását a II. kerület Utánpótlás Futball Clubban kezdte, majd a Vasashoz igazolt. A piros-kékek első csapatában bajnoki találkozón nem szerepelt, ellenben 2007 februárja és júniusa között kölcsönjátékosként 12 találkozón a Vecsésben, az NB II-ben védett. 2007. július elsején kötött szerződést a Bolton Wanderersszel. Még mielőtt a Vándoroknál bemutatkozhatott volna az első csapatban, 2009 szeptemberétől közel egy teljes idényt a Crewe Alexandra együttesében töltött, kölcsönjátékosként. Egyetlen mérkőzésen védett a League Two-ban, a Bury ellen, 2009. szeptember 29-én. A Bolton első csapatában 2010. augusztus 24-én, a Southampton elleni Ligakupa-mérkőzésen szerepelt először. A Premier League-ben öt nappal később, a Birmingham ellen debütált. Ebben a szezonban és 2011 őszén még csak a klub második számú kapusa volt a nála 12 évvel idősebb finn Jussi Jääskeläinen mögött. A vetélytárs eltiltása azonban megnyitotta az utat, Bogdán Ádám pedig élt a lehetőséggel. 2012 januárja után ő a Bolton Wanderers első számú kapusa. Noha klubja az előző idény végén kiesett a Premier League-ből, ez semmiképpen sem a kapuson múlt. A szezon végén a klub szurkolói őt választották az Év játékosává. Bogdán Ádám ugyan már 2008-ban, a Málta elleni mérkőzés előtt meghívást kapott az A-válogatott keretébe, csak 2011. június 3-án, Luxemburg ellen védett először az A-válogatottban. Az MLSZ 2012-ben és 2013-ban is az Év játékosának választotta. Bogdán lett így az első kapus, aki kétszer is kiérdemelte ezt az elismerést, ráadásul két egymást követő évben. A 2013 2014- es idényben súlyos térdsérülést szenvedett, aligha gondolta, hogy lesz még ennél rosszabb is. 2015- ben a Liverpool FC-hez igazolt, szerepelt két bajnoki mérkőzésen is, de mivel gólt okozva hibázott, Jürgen Klopp lemondott róla. A kapus 2015 2016-ban ettől függetlenül Ligakupa-döntős volt a vörösökkel, védett is a sorozatban. 2016 nyarán klubja kölcsönadta a Wigannek, ahol november 19-én keresztszalag-szakadást szenvedett, nagyon hosszú kihagyásra kényszerült. 2018 nyarán klubja kölcsönadta a skót Hiberniannek, a skót élvonalban ismét rendszeresen véd. Bognár György (Baja, 1961. 11. 05. ) 53. oldal

Válogatottsága: 50 (7) 1985: HUN KOR 1-0, HUN ALG 3-1 (1), MEX HUN 2-0. 1986: ASI HUN 0-3, ASI HUN 0-2, QAT HUN 0-3, HUN BRA 3-0, HUN URS 0-6, HUN CAN 2-0, HUN FRA 0-3. 1987: CYP HUN 0-1, SCO HUN 2-0, POL HUN 3-2 (1), HUN GRE 3-0 (1), HUN FRG 0-0, HUN CYP 1-0. 1988: HUN TUR 1-0, BEL HUN 3-0, HUN ISL 3-0, HUN DEN 2-2 (1), HUN AUT 0-4, AUT HUN 0-0, HUN NIR 1-0. 1989: HUN IRL 0-0, HUN MLT 1-1, ITA HUN 4-0, IRL HUN 2-0, NIR HUN 2-1 (1), HUN ESP 2-2, HUN GRE 1-1, ESP HUN 4-0. 1990: HUN USA 2-0, HUN FRA 1-3, AUT HUN 3-0, HUN UAE 3-0, HUN COL 3-1 (1), NOR HUN 0-0, HUN ITA 1-1, HUN CYP 4-2. 1991: ESP HUN 2-4, CYP HUN 0-2, HUN URS 0-1, ITA HUN 3-1, MEX HUN 3-0, ESA HUN 1-1. 1992: HUN UKR 2-1, LUX HUN 0-3. 1994: AUT HUN 1-1, HUN SLO 0-1, HUN CRO 2-2. Mérlege: 22-12-16 Klubjai: Bajai SK (1974 1979), MTK-VM (1979 1988), Toulon (1988 1990), Standard Liège (1990 1992), BVSC (1992 1996) Az MTK-VM fiatal játékosa maga is meglepődött 1985 őszén, amikor meghívót kapott az A-válogatottba, hiszen még a klubjában sem érezte biztosnak a helyét. Ám szerencséjére Mezey György, a szövetségi kapitány jól ismerte, hajdanán ő állította be először a kék-fehérek kezdő csapatába. Mezey szeme és értékítélete nem tévedett: a technikás, gyors és kiváló rúgótechnikával megáldott támadó középpályás 54. oldal BOGNÁR félszáz válogatottságig jutott a következő évtizedben. Ötven mérkőzése közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott 1987-ben a görögök, majd a nyugatnémetek, 1989-ben az észak-írek, valamint 1991-ben a spanyolok ellen. A görögök elleni 3-0-s győzelem után mesteri gólját dicsérte a Népsport: Kiprich a jobb oldalon a partvonal közelében ügyesen elcsente a bizonytalankodó Vamvakulasztól a labdát, majd remek ütemben tálalt a középen kirobbanó Bognár elé, aki mesteri mozdulattal, tíz méterről a kimozduló Papadopulosz fölött lágyan a kapu jobb sarkába emelt. Az egy évvel korábban vb-ezüstérmes nyugatnémetek elleni 0-0 után is elismerő kritikát kapott: Bognár, ahogy az őszi válogatott mérkőzéseken már megszoktuk tőle, jól szervezte a játékot, most is egyik erőssége volt csapatunknak. 1989-ben Belfastban újra látványos gólt lőtt, a Népsport így ünnepelte: Bognár Gy. a magyar csapat és a mezőny legjobbja volt. Irányított, szervezett, mindenütt ott volt, és egy ritkán látható bombagóllal járult hozzá a sikerhez. A Windsor parkban mutatotthoz hasonló produkciót nyújtott másfél évvel később Santanderben, amikor a magyar válogatott 4-2-re megverte a spanyolokat. Klubpályafutása során két magyar és két külföldi klubban játszott az élvonalban, legnagyobb sikere az MTK-VM-mel nyert bajnoki cím volt 1987-ben. Profi pályafutása után sportvezetőként, edzőként és szakkommentátorként tevékenykedik. Bognár Zoltán (Körmend, 1965. 06. 25. ) Válogatottsága: 9 (1) 1989: HUN IRL 0-0, HUN SUI 3-0 (1), HUN MLT 1-1, ITA HUN 4-0, IRL HUN 2-0, NIR HUN 1-2, HUN ESP 2-2, ESP HUN 4-0. 1992: SWE HUN 2-1. Mérlege: 2-3-4. Klubjai: Körmendi Dózsa (1978 1980), Haladás VSE (1980 1989), Bp. Honvéd (1989 1991), MTK (1991 1992), Csepel (1992 1993), Haladás VSE (1993 1996) Vitathatatlanul az 1989-es volt pályafutása legjobb esztendeje, amelyben nyolcszor is játszott a válogatottban. Mind e közben a kieső csapattól a bajnokhoz került. Körmenden kezdett futballozni, de alighogy kinőtte a serdülőkorosztályt, már a Haladás elvitte a megyeszékhelyre. Tizenhat évesen bemutatkozott az első csapatban, majd 1983-tól már rendszeresen játszott. Előbb a B-válogatottba került be, majd Bicskei Bertalan kapitánysága idején, 1989. március 8-án, az írek ellen még egyet előre lépett. Annak ellenére megvetette a lábát a nemzeti tizenegy-

ben, hogy a Haladás kiesett az első osztályból. Már korábban is hívták a fővárosi klubhoz, de a szombathelyiek többször is nemet mondtak. Amikor aztán a Hali kiesett, Bognár mehetett a Honvédhoz. Két idényt töltött Kispesten, majd egyet-egyet az MTK-nál és Csepelen. A kék-fehérektől egy mérkőzésre visszakerült a válogatottba. Pályafutását a Haladásnál zárta le. Böjte Attila (Győr, 1976. 09. 02. ) Válogatottsága: 6 (0) 2004: HUN LAT 2-1, HUN ROM 0-3, HUN WAL 1-2. 2005: GRE HUN 2-1, HUN MEX 0-2, HUN ANT 3-0. Mérlege: 2-0-4 Klubjai: Rába ETO, Betka MÁV DAC, majd ETO FC Győr/Győri ETO FC (1994 1999), Soproni FAC (kettős játékengedéllyel 1998), MTE-Motim (k. j. e., 1999), Győri ETO FC (1999 2004), Újpest FC (2005 2008), Gyirmót SE/ Gyirmót FC (2008 2011), Duna FC Tatabánya (2011 2013), USC Wallern (2013 2015), FC Sankt Andrä (2015 2016) A győri születésű védő már 1994 BOLDIZSÁR szeptemberében szerepelt Magyar Kupa-mérkőzésen az ETO csapatában, noha bajnoki találkozón csak bő egy évvel később, 1995. november 18-án debütált. 2004. február 19-én Lothar Matthäusnál került be a válogatottba, három mérkőzés után azonban kimaradt a keretből, mert miután győri klubjánál nem tartottak rá igényt, majd vitába keveredtek a felek, fél éven keresztül, pályafutása csúcsán, klub nélküli volt. Miután Újpestre került, visszatért a válogatottba, Matthäus utolsó mérkőzése azonban egyben az ő búcsúját is jelentette a nemzeti csapattól. Boldizsár Géza (Budafok, 1919. 06. 01. Róma, 1988. május 9.) Válogatottsága: 4 (0) 1939: ROM HUN 1:1, YUG HUN 0:2. 1940: HUN YUG 0:0, HUN GER 2:2. Mérlege: 1-3-0 Klubjai: MAFC (1933 1938), Kispest FC (1938 1940), Elektromos (1940 1942), Kispest FC (1942 1943), Ferar Cluj (1945 1946), Crema (1946 1948), Bari (1948 1949), Parma (1949 1950) Kora legmagasabb kapusa volt, 190 centiméter fölötti testmagasságával kiérdemelte társaitól a Gúnár becenevet. A MAFC Bertalan utcai pályáján kezdte a pályafutását, kölyökbajnokságot is nyert. 1938 nyarán Szűcs Nándor, a Kispest legendás intézője hívta át a piros-feketékhez, akik között villámkarriert futott be: a második idényében már bekerült a válogatottba, 1939. október 22-én a románok ellen mutatkozott be. Előtte már Budapest-válogatott lett: 1939. június 14-én ő védett az első budapesti villanyfényes mérkőzésen. 1940- ben átigazolt az Elektromoshoz, de ott a második idényében háttérbe szorult Bakon mögött. Nem tett jót a formájának, hogy nem tudott dönteni két sportág, a labdarúgás és a kosárlabda között. Mindkettőben válogatott lett 1942- ben visszatért Kispestre, az év őszén arról számolt be a Nemzeti Sport, hogy délután Szolnokon a Kispest kapuját védi Boldizsár, este már az olasz kosárlabda csapat ellen játszik a BSzKRT-ban. Az 1943 1944-es idényben nem védett az élvonalban, ellenben szerepet kapott különböző katonaválogatottakban. 1945 után egy ideig a kolozsvári vasutascsapatban szerepelt, majd kivándorolt Olaszországba, ahol három klubjában a 55. oldal

B- és a C-ligában védett. Felettébb ritka volt egyébként, hogy egy olasz klub kapust igazoljon légiósnak: amikor a később világbajnok Claudio Taffarel 1990 augusztusában a Parmához szerződött, a Guerin Sportivo című hetilap külön is megemlékezett arról, hogy a brazil előtt Boldizsár Géza volt a calcio egyetlen igazi külföldi hálóőre. Visszavonulása után elsősorban nevelőedzőként dolgozott, főleg római kluboknál, így az AS Románál is. Böőr Zoltán (Debrecen, 1978. 08. 14. ) Válogatottsága: 21 (1) 2001: HUN MKD 5-0. 2002: HUN SUI 1-2, MDA HUN 0-2, HUN BLR 2-5, HUN CRO 0-2, HUN ESP 1-1, ISL HUN 0-2, HUN MDA 1-1. 2003: POL HUN 0-0, HUN SWE 1-2, HUN LAT 3-1, SMR HUN 0-5, 56. oldal BÖŐR SLO HUN 2-1, LAT HUN 3-1, HUN POL 1-2. 2005: HUN BUL 1-1, HUN ARG 1-2, HUN MLT 4-0, HUN SWE 0-1, HUN CRO 0-0, GRE HUN 1-2. Mérlege: 6-5-10 Klubjai: Debreceni Sportiskola (1987 1992), DVSC Sportiskola (1992 1996), Debreceni VSC (1996 2005), Maniaspor (2005 2006), Debreceni VSC (2006 2007), Győri ETO FC (2007 2009), Nyíregyháza Spartacus (2009 2010), Újpest FC (2010 2011), REAC (2011 2012), Dunaújváros-PASE (2012 2015) Az aprótermetű, de rendkívül technikás középpályás 1996. június 5-én mutatkozott be az élvonalban, 2002-ben megkapta a DVSC legjobb játékosát kitüntető Zilahi-díjat. Addigra már válogatott futballistának mondhatta magát, 2001. november 14-én, a macedónok elleni, 5-0-ra megnyert Megyeri úti találkozón csereként beállva debütált. A 2002 és 2003-as év jelentette pályafutása csúcsát, akkor további 14 mérkőzésen játszott a nemzeti tizenegyben. A következő években több sérülés is érte, de így is, két Magyar Kupa-elsősége (1999, 2001) mellé, nyert három bajnoki címet a Lokival, igaz, szinte mindegyikben csak epizodista volt a mérkőzésszámait tekintve. Ettől függetlenül 2005-ben újra jól játszott, Lothar Matthäusnál visszakerült a válogatottba is. 2005 2006-ban a szezon egy részét Törökországban, légiósként töltötte. 2007 elején itthon is klubot váltott, pályafutása második szakaszában öt klub mezét is viselte. Borbás Gáspár dr. (Budapest, 1884. 07. 26. Budapest, 1976. 09. 20.) Válogatottsága: 41 (11) 1903: HUN BOH 2:1 (1), AUT HUN 4:2 (2). 1904: HUN AUT 3:0 (1), AUT HUN 5:4 (1). 1905: HUN AUT 0:0. 1907: HUN BOH 5:2 (1), AUT HUN 3:1, BOH HUN 5:3, HUN AUT 4:1 (2). 1908: HUN BOH 5:2, AUT HUN 4:0, HUN ENG 0:7. 1909: HUN GER 3:3 (1), AUT HUN 3:4, HUN AUT 1:1 (1), HUN ENG 2:8. 1910: HUN ITA 6:1, HUN AUT 3:0. 1911: FRA HUN 0:3, SUI HUN 2:0, AUT HUN 3:1, HUN SUI 9:0, HUN AUT 2:0, GER HUN 1:4. 1912: HUN GER 4:4, AUT HUN 1:1, SWE HUN 2:2, HUN ENG 0:7, HUN GER 3:1, HUN AUT 3:0, RUS HUN 0:9, HUN AUT 4:0. 1913: AUT HUN 1:4, HUN SWE 2:0. 1914: HUN FRA 5:1, AUT HUN 1:2. 1915: HUN AUT 2:5, AUT HUN 1:2 (1), AUT HUN 2:4, HUN AUT 6:2. 1916: HUN AUT 2:3 Mérlege: 22-6-13 Klubjai: Kistétényi SE (1899),

Ferencvárosi Torna Club (1899 1903), MAC (1904 1910), Ferencvárosi Torna Club (1910 1916) A magyar futball első nemzetközi klasszisú balszélsője játszott az FTC első bajnoki mérkőzésén, sőt ő szerezte a klub első bajnoki gólját. 1903-ban bajnoki címet nyert a zöld-fehérekkel, akkor már országosan ismert játékosnak számított. Különösen azt követően, hogy 1903. április 5-én a csehek ellen gólt szerzett. A ma hivatalosnak tartott, országok közötti válogatott mérkőzéseket tekintve a magyar válogatott első gólját! A következő évet már a MAC csapatában kezdte, Oláh Aladárral együtt léptek át. Mi több, ez idő alatt nemzetközi mérkőzéseken játszott a Műegyetemi FC-ben is. Közben rendszeresen szerepelt a válogatottban, az első négy mérkőzése után már öt gólt számlált. Tehetséges volt, ráadásul nem csak a futballban. Nagyszerű vágtázó volt, akinek esélye nyílt kijutni az 1904-es olimpiára is. A Magyar Nemzet ötven ével ezelőtti számában felidézte a régi atlétikai versenyeket: Az 1904. évi St. Louis-i olimpia előtt engem is rábeszéltek, hogy vegyek részt atlétikai próbaversenyen. El is indultam a 100 és 220 yardos futásban s két alkalommal is legyőztem az akkori bajnokokat. Mező Bélát, Koppán Pált. Schubert Ernőt, pedig előzőleg sosem volt atlétikai edzésem, startolni nem tudtam és így 1-2 méter előnyt mindig adtam ellenfeleimnek. Be is kerülhettem volna az olimpiai csapatba, de édesapám határozottan kijelentette:»egy egyetemi hallgatónak tanulnia kell és nem hónapokig BORDÁS utazgatnia! Még csak ellenvetésem sem lehetett...«syposs Zoltán írta róla a Népsportban 1976-ban, a legendás csatár halála után: Sorra nyerte a klasszikus rövidtávokat: a BBTE 100-as versenye. Porzsolt-emlékverseny, Király-díj Futótehetsége labdakezelő technikájával, taktikai készségével a legiobb szélsőjátékosok közé emelte.»százyardos speedben vittem a labdát a beadásig, ahogy trénerünk, az angol Gannon tanította.«mesélte. Borbás nem gyakran és nem szívesen nyilatkozott, de időnként kivételt tett. Elárulta, hogy hogyan gyakorolta a szélsőjáték fortélyait: A mai értelemben vett tréningekről nem volt szó. Ki mikor tudott, kiment az ősi Fradi-pályára, a Soroksári útra. Akik összejöttek, játszottak. Ha kevesen voltunk, egy kapura, ha többen, akkor kettőre. Volt egy angol edzőnk, Gannonnak hívták, aki velem külön is foglalkozott, mert ki akarta használni a futógyorsaságomat. Naponta 6-8-szor végig kellett futnom a labdával a pálya egész hosszát, de a labda sosem lehetett egy méternél távolabb tőlem. Ezt a gyakorlatot versenyszerűen végeztette, mégpedig úgy, hogy mindig mellém állított valakit, aki labda nélkül, teljes erőbedobással szaladt és nekem kellett elsőként érnem a pálya másik végére, labdával. Akkor hagyta el a MAC-ot, amikor a griffmadaras klub nagyszerű, nemzetközi léptékkel mérve is számottevő csapata felbomlott. 1910-ben visszatért a Ferencvárosba, ahol együtt játszhatott válogatottbeli társával, Schlosser Imrével. Közép-Európa legjobb balszárnyát alkotva. Borbás még az angolokkal is felvette a versenyt. Amikor a londoni Tottenham nálunk túrázott, vezetői az ellenük készülő magyar válogatott edzésén kiszúrták Borbást. S kölcsönkérték! Ő az első magyar, aki többször is játszott egy angol profi csapatban, igaz szerződés nélkül. Aztán a balszélső elment velük a túra későbbi mérkőzéseire, sőt a végén hívták, tartson velük Londonba is. Ám többé nem bújt a kakasos mezbe. Borbás Gáspárt a Nemzeti Sport olvasói a 1929-ben az addigi idők legkiválóbb balszélsőjének választották. Kapott érte egy díszes plakettet. Nagy becsben tartotta különösen azután, hogy 1944 végén bombatalálat érte a házukat, s minden sportrelikviája megsemmisült. Ügyészként, majd ügyvédként dolgozott, egészen nyugdíjazásáig. Kilencvenkét évesen hunyt el, a hősidők utolsó tanújaként. Bordás Csaba (Sopron, 1968. 03. 21. ) 57. oldal

Válogatottsága: 4 (0) 1988: GRE HUN 3-0. 1991: ARG HUN 2-0. 1993: HUN RUS 1-3, HUN LUX 1-0. Mérlege: 1-0-3 Klubjai: Soproni Vasas (1983 1985), Soproni SE (1985 1986), Rába ETO/Győri Rába ETO/ETO FC Győr/Győri FC/Győri ETO FC (1986 1996), Győri Dózsa (1996), SC Neudörfl (1996 2009) A győri klubban szereplő védő 1988. november 15-én a bundabotrány miatt felforgatott keretbe bekerülve mutatkozott be a válogatottban Pireuszban. A következő mérkőzését az olaszországi vb-ezüstérem megszerzése után az első meccsét játszó, szinte csak hazai klubokban szereplő játékosokra épített argentin válogatott ellen vívta Rosarióban. Harmadik és negyedik válogatottsága idején klubedzője, Verebes József volt egyben a szövetségi kapitány is. Bori Gábor (Szombathely, 1984. 01. 16. ) 58. oldal BORI Válogatottsága: 1 (0) 2005: HUN ANT 3-0. Mérlege: 1-0-0 Klubjai: Haladás, Győri ETO FC, majd MTK Hungária (2001 2002), Bodajk FC (2002 2004), MTK Budapest (2004 2007), Leicester City (2008), MTK Budapest (2008), Újpest FC (2008 2009), MTK Budapest (2009 2010), Kecskeméti TE (2010 2012), Paksi FC (2012 2014), Diósgyőri VTK (2014 2015), Vasas FC (2015), Gyirmót FC (2015 2017), MTK Budapest (2017 2018), Monor (2018 ) Még ifista korában került az MTK Sándor Károly Akadémiájára. A középpályás Lothar Matthäus utolsó, magyar szövetségi kapitányként töltött mérkőzésén, Miamiban, mindössze 150 néző előtt szerepelt egy félidőt a magyar válogatottban, Antigua és Barbuda ellen. A második játékrészre állt be, Rajczi Péter helyére. A bajnokságot az MTK-val (2008), a Magyar Kupát a Kecskeméti TE-vel nyerte meg (2011). 2008 tavaszán az angol Leicester Cityben, az angol második osztályban, a Championshipben futballozott. Hazatérése óta tíz év alatt nyolc klubban szerepelt. Borisz Győző (Budapest, 1890. 04. 07. Galícia, 1916) Válogatottsága: 1 (1) 1914: SWE HUN 1:5 (1). Mérlege: 1-0-0 Klubjai: Kőbányai TE (1908 1910), FIAK (1910 1911), ETC (1911), Kőbányai TE (1912 1913), Törekvés (1913 1916) Borisz: Törekvés, jobbösszekötő. Ő is hadi szurrogátum volt. Talán, ha a háború közbe nem jön, őt is az elsők között emlegetnék. Egy kelet-galíciai ütközetben, mint huszárhadnagy fontos hírszerzési feladatot kapott. Azóta nem is került elő, alkalmasint már nincs is az élők sorában írta róla 1925- ben, a Nemzeti Sport hasábjain Fodor Endre, az Emlékezzünk régiekről címet viselő sorozatában. A Tavaszmező utcai gimnázium (amelyet a Barcsay, a Damjanich és a BTC fészke, a Markó utcai Főreál mellett az ország négy legnagyobb középiskolája egyikeként említett a korabeli sajtó) egykori tanulója szinte a teljes pályafutását kőbányai vagy ferencvárosi klubokban töltötte. 1913-tól játszott a Törekvésben, amellyel 1914 tavaszán harmadik lett a két nagy, az MTK és az FTC mögött a bajnokságban. Egyetlen válogatott mérkőzésén Stockholmban, 1914. június 19-én játszotta, góllal járult az 5:1-es győzelemhez. Orvostanhallgató volt a háború kitöréséig. Borostyán Mihály (Sajószentpéter, 1956. 09. 17. Eger, 2005. 09. 06.)

Válogatottsága: 5 (0) 1979: HUN CZE 2-1, AUT HUN 3-1, HUN FIN 3-1. 1982: HUN TUR 5-0, FRA HUN 1-0. Mérlege: 3-0-2 Klubjai: Sajóbábonyi VSE (1971 1974), Diósgyőri VTK (1974 1985), Vasas SC (1985 1987), Siófoki Bányász (1988 1990), Myllykosken Pallo (1990), Hatvan-Deko (1990 1991), Rákospalotai EAC (1991 1992), Multi-Rocco (1992 1993) A Diósgyőri VTK aranycsapatának jobbszélsője, több társához hasonlóan a hetvenes évek végén előbb az olimpiai válogatottba kapott meghívást, majd 1979. szeptember 12-án, Nyíregyházán Bene Ferenc búcsúmeccsén, a csehszlovákok ellen Lakat Károly szövetségi kapitány az A-válogatottba is beállította. Azon a tavaszon még két további találkozón szerepelt, majd 1982- ben, a spanyolországi Mundial után átszervezett válogatottba tért viszsza. A törökök elleni, győri mérkőzésen a második félidőre váltották Kiss Sándorral Tulipán Mihályt és Izsó Ignácot. Utolsó meccsét a nemzeti tizenegyben a világbajnoki elődöntős franciák elleni, 1982. október 6-i, párizsi 0-1 jelentette. A DVTK-val két Magyar Népköztársasági Kupát (1977, 1980) is nyerő csatár 1985-ben a Vasashoz igazolt, a piros-kékekkel is megnyerte egyszer az MNK-t. Élvonalbeli karrierjét Siófokon zárta le, majd egy évet Finnországban játszott légiósként. Hazatérése után alacsonyabb osztályú klubokban futballozott visszavonulásáig. Borsányi Ferenc (Budapest, 1902. 12. 03. 1945, eltűnt) BORSÁNYÍ Válogatottsága: 24 (0) 1924: HUN POL 4:0, 1926: HUN TCH 2:1, AUT HUN 2:3, ESP HUN 4:2. 1927: AUT HUN 6:0, HUN TCH 1:2. 1928: ITA HUN 4:3. 1929: FRA HUN 3:0, SUI HUN 4:5, TCH HUN 1:1, HUN AUT 2:1. 1930: SUI HUN 2:2, HUN ITA 0:5. 1931: TCH HUN 3:3, YUG HUN 3:2, HUN TCH 3:0, HUN AUT 2:2, ITA HUN 3:2. 1932: EGY HUN 0:0, TCH HUN 1:3, HUN ITA 1:1, SUI HUN 3:1, HUN AUT 2:3, HUN GER 2:1. Mérlege: 8-6-10 Klubjai: Pestújhelyi SC (1918 1923), BTC (1923 1925), Venus Bucureşti (1925 1926), UTE/Újpest FC (1926 1936), Phöbus FC (1936 1937) 1947 decemberében a Népsportban a lap szakírója, a korábbi válogatott fedezet, Kompóti-Kléber Gábor arra vállalkozott, hogy öszszeállítja a magyar futball előző szűk két évtizedének álomcsapatait. Az 1929 és 1947 közötti periódus legkiválóbb jobbfedezetének Borsányi Ferencet jelölte. Sőt: utána összevetette a teljes addigi öt évtized játékosait, Borsányi megelőzte az 1929-ben az addigi idők legjobb jobbfedezetének választott Bíró Gyulát. Ilyen futballista volt a Borcsának becézett Borsányi Ferenc! Munkabírása, lelkesedése szinte példátlan volt. Mellette nem élhetett meg az ellenfél. Hiába játszották át, újra és újra igyekezett szerelni. A szerelésben mester és a passzolásban is kifogástalan volt. Fedezetjátékos létére igen sok mérkőzést nyert meg páratlan munkabírásával és lelkes játékával állapította meg Kompóti-Kléber. Borsányi már a BTC-ből válogatott lett, de a klub és a maga anyagi gondjai miatt 1925 őszének derekán Bukarestbe igazolt. Néhány hónappal később hazatért, s az Újpest játékosa lett. A következő szűk évtizedben a lila-fehér alakulat felnőtt az MTK (akkori nevén: Hungária) és a Ferencváros mellé, sőt, a harmincas évek első felében az ország legerősebb csapatává vált. 1929-ben KK-győztes, 1930-ban, 1931-ben, 1933-ban és 1935-ben bajnok, 1930-ban a svájci Bajnokok Tornája győztese lett. Borsányi a pályafutását a másik újpesti klubban, a Phöbusban zárta le. Haláláról nincsenek megbízható adatok, valószínű, hogy 1945-ben eltűnt. Borsányi György (Budapest, 1933. 02. 04. Budapest, 2003. október 11.) Válogatottsága: 1 (0) 1960: HUN POL 4:1. Mérlege: 1-0-0 Klubjai: UTSE (1945 1948), UTE/Bp. Dózsa/Újpesti Dózsa (1948 1964), Egri Dózsa (1965) Az eredetileg Pruditsnak anyakönyvezett (a sportsajtóban esetenként Prudicsként is szereplő) fedezetet nagyon korán felfedezték, 1945-től rendszeresen játszott a pesti, illetve budapesti kölyökválogatottban. 1951-ben, ifjúsági játékosként már a Bp. Dózsa bővebb keretéhez tartozott, de csak húszévesen, 1953-ban mutatkozott be az első osztályban. 1964-ig biztosan őrizte a helyét a fedezetsorban, rövid ideig öccse, a szintén a Borsányi sportnevet választó Attila is játszott a lila-fehéreknél. Az idősebbik Borsányi, György leg- 59. oldal

nagyobb klubsikerét 1959 1960- as bajnokság megnyerésével érte el, tagja volt az 1961 1962-es idényben a Kupagyőztesek Európa-kupája elődöntőjébe jutó alakulatnak is. A válogatottban 1960. november 13-án, a lengyelek ellen 4:1-re megnyert mérkőzésen szerepelt, Solymosi Ernővel alkottak fedezetpárt. Borsó János (Pécs, 1953. 04. 18. ) Válogatottsága: 1 (0) 1980: HUN POL 2-1. Mérlege: 1-0-0. Klubjai: MTK/MTK-VM (1963 1985), FK Vojvodina (1985 1986), SC Eisenstadt (1986 1987), III. Kerületi TTVE (1987 1988), SK Pama (1988 1989) Pécsett született, de Budapesten, az MTK-ban kezdett futballozni, részben azért, mert édesapja a kék-fehérek nagy szurkolója volt. 1963-at írtunk. Tizenhét évesen, a Haladás ellen debütált az NB I-ben, majd 60. oldal BORSÓ néhány fordulóval később, 1971. május 12-én, a Fradi elleni örökrangadón mindenkivel megtaníttatta nevét: ő egyenlítette ki látványos fejesével Branikovits László vezető gólját. Utána szűk másfél évtizeden keresztül szinte elképzelhetetlen volt nélküle az MTK, illetve az MTK-VM összeállítása. 1985-ig 330 bajnoki mérkőzésen szerepelt, és hetvenkilenc gólt szerzett. A klub játékosai közül csak Sándor Károly és Kovács Imre játszott nála több mérkőzést kék-fehérben. 1985-ben az újvidéki Vojvodinához igazolt, egy évvel később a burgenlandi Kismartonban, az Eisenstadt színeiben játszott, aztán egy kis óbudai kitérőt követően az akkoriban több korábbi magyar válogatott játékost is leigazoló ugyancsak osztrák SK Pama csapatában zárta a karrierjét. A válogatottba Lakat Károly állította be, 1980. március 26-án a Népstadionban, a lengyelek elleni barátságos mérkőzésen játszott 24 percet. Börzsey János (Budapest, 1921. 10. 09. Budapest, 2007. 08. 30.) Válogatottsága: 23 (0) 1948: POL HUN 2:6, HUN AUT 2:1, ROM HUN 1:5, BUL HUN 1:0.1949: TCH HUN 5:2, HUN AUT 6:1, HUN ITA 1:1, SWE HUN 2:2, HUN POL 8:2. 1950: POL HUN 2:5, HUN ALB 12:0, HUN AUT 4:3, BUL HUN 1:1. 1951: HUN POL 6:0, TCH HUN 1:2, HUN FIN 8:0. 1952: HUN GDR 5:0, URS HUN 1:1. 1953: HUN AUT 1:1. 1956: YUG HUN 1:3, URS HUN 0:1, FRA HUN 1:2, AUT HUN 0:2. Mérlege: 16-5-2. Klubjai: III. kerületi TVE (1933 1941), Elektromos (1942 1945), Ferar Cluj (1946), MTK/Textiles/ Bp. Bástya/Bp. Vörös Lobogó/ MTK (1946 1957) 1948 első felében sokat kísérletezett Gallowich Tibor szövetségi kapitány a középhátvéd posztján. Szűcs Sándor és Kispéter Mihály volt a két favoritja, de előbbi formája hanyatlott, utóbbi már a huszonkilencedik évében járt, egyikkel sem volt teljesen elégedett. Kipróbálta a csepeli Nagy II-t, miként 1947 végén egy mérkőzésre a kitűnő újpesti fedezetet, Nagymarosit is, majd visszatért Kispéterhez mígnem úgy döntött a szeptemberi, lengyelek elleni varsói mérkőzés előtt, hogy az MTK akkor már a 27. születésnapjához közeledő Börzsey (az akkori sajtóban használatos írásmód szerint: Börzsei) Jánost álítja a védelem közepébe. A kísérlet bevált. A nem szélvészgyors, de nagyon tisztán játszó, kiválóan helyezkedő hátvéd a következő kilenc mérkőzésen kivétel nélkül játszott. A kapitányváltás ellenére is: Sebes Gusztávnál eleinte ugyancsak ő

Válogatottsága: 2 (0) 1906: HUN BOH 1:1, 1907: BOH HUN 5:3. Mérlege: 0-1-1 Klubjai: Józsefvárosi SC, Budai Reménység, III. Kerületi TVE, majd 33 FC (1902 1904), BTC (1905 1907), 33 FC (1907 1921). A magyar futball első ötven évének egyik népszerű és jellegzetes alakja volt a Bunyáknak nevezett elnyűhetetlen belsőcsatár, aki még hatvanévesen is futballozott az öregfiúk között. Pályafutása elején, amikor még éppen csak beköszöntött a huszadik század, három csapatban is játszott, majd kikötött a budai Harminchármasoknál egy életre. Csak két évre pártolt át a BTC-hez. Milyen futballista volt? Amikor hátvéd voltam, csatár szerettem volna lenni, amikor meg kezdett elől gyengébben menni a játék, visszavágytam eredeti helyemre. Rumboldék mellet nem lehetett a válogatottba kerülni, de középvolt az első számú középhátvéd. Sebes aztán hirtelen a gyorsabb, fizikailag erősebb, a szereléseknél sokkal határozottabb Lórántban látta meg az ideális középhátvédet, 1949 októberétől háromnegyed éven át ő játszott, Börzsey nem. Ám 1950 nyarán következett az újabb fordulat: az akkor már Textilesnek nevezett MTK középhátvédje visszaszerezte a helyét. Egészen 1952 nyaráig, a ma már Szovjetunió elleni meccseknek elkönyvelt, tulajdonképpen Moszkva-válogatott elleni első találkozóval bezárólag Börzsey János irányította az Aranycsapat védelmét. A szovjet fővárosban rendezett második mérkőzésen a hozzá hasonlóan harminc fölött járó Kispéter Mihály kapott játéklehetőséget. Ám utána Sebes visszavette Lóránt Gyulát, Börzsey pedig a Sebes-érában már csak egyszer, 1953 áprilisában, az osztrákok elleni Megyeri úti mérkőzésen játszhatott. Kint járt ugyan Helsinkiben az olimpián, de Lóránt Gyula játszotta végig a tornát. Börzsey János a következő években (is) megbízható pillére volt a Bástyának, majd Vörös Lobogónak nevezett klubnak, három bajnoki címet (1951, 1953, 1957 1958) nyert csapatával, igaz, az utolsónál a tavaszi idényben már nem szerepelt. Dicsőséglistáján szerepel még Magyar Népköztársasági Kupa-győzelem (1952) és KK-győzelem (1955) is. Kétszer lett főiskolai világbajnok (1949, 1951), az Aranycsapat tagjaként részese volt az Európa Kupa megnyerésének (1953). Sebes Gusztáv menesztése után, korábbi klubedzője, Bukovi Márton BOSNYÁKOVITS reaktiválta a válogatottnál, ő volt a középhátvéd az Aranycsapat reneszánszát hozó, 1956 őszi, négy győzelemből álló négy idegenbeli mérkőzésen. Visszavonulása után is maradt a labdarúgás, a sport világában, volt a kék-fehérek szakosztályvezetője, az MLSZ főtitkára (1968 1972) és a sporthivatal gazdasági vezetője is. Bosnjak, Predrag (Szabadka, 1985. 11. 13. ) Válogatottsága: 1 (0) 2014: HUN ALB 1-0. Mérlege: 1-0-0 Klubjai: FK Bacska 1901 (2003 2004), Veternik (2004 2006), FK Novi Sad (2006 2008), OFK Kikinda (2008 2009), FK Proleter (2009 2010), Nyíregyháza Spartacus (2010 2011), klub nélküli (2011 tavasz), Veszprém FC (2011 2013), Haladás (2013 2014), Ferencváros (2014 2015), Nyíregyháza Spartacus (2015), Haladás (2015 ) A szerb származású, vajdasági születésű védő huszonnégy évesen, az újvidéki Proleterből került Nyíregyházára, ott kezdődött magyarországi pályafutása. 2013 nyarán kapott magyar állampolgárságot. Legjobb idénye a 2013 2014-es volt, annak végén Pintér Attila meghívta a válogatottba, 2014. június 4-én az albánok ellen játszott a nemzeti tizenegyben. Bosnyákovits Károly (Budapest, 1887. 05. 27. Budapest, 1962. 12. 28.) 61. oldal

csatárra akkor is nagy szükség volt. Különösen áttörő csatárra, amilyen én is voltam. Ha úgy tetszik: kettőnél jóval többször szerepelt válogatott mérkőzésen: rendőrfelügyelőként gyakran kapta feladatául a válogatott mérkőzések biztosításának a parancsnoklását. Böti János (1893. 05. 05. 1961) BÖTI ILSZ kötelékéből a Törekvéshez, amelynek balszélsőjeként Borbás dr. mögött a második legjobbnak nőtte ki magát a posztján. Június 19-én az északi túrán bemutatkozott a válogatottban, majd játszott októberben is, az osztrákok ellen. Nem sokkal később kikerült a frontra. 1918 szeptemberében jelentette róla a Sporthírlap, hogy Bőti János, a Törekvés békecsapatának kitűnő balszélsője négy évig tartó orosz fogságból hazaérkezett. Bőti ismét játszani fog.. Soha nem nyerte már vissza a régi formáját, Fodor Endre 1928-ben, a régiekre visszatekintő sorozatában már azt írta róla: A jobb- és balszélen egyaránt kitünően megállotta a helyét. Rövid idő múltán letűnt. Most már nem is játszik. Az északi főműhelyben géplakatos. Botka Endre (Budapest, 1994. 08. 25.) Mérlege: 0-0-2 Klubjai: Goldball 94 (2003 2007), Bp. Honvéd (2007 2017), Kecskeméti TE (kölcsönben, 2014), Ferencváros (2017 ) A védő 2007-ben került a Budapest Honvédhoz, a Magyar Futball Akadémia nevelése. 2014. május 11-én, a Győr ETO elleni bajnoki mérkőzésen mutatkozott be az első osztályban. A következő félévet Kecskeméten, kölcsönjátékosként töltötte, majd a kispestiek visszarendelték a Bozsik Stadionba. A 2016 2017-es idényben bajnoki címet nyert a Bp. Honvéddal és Magyar Kupát a Ferencvárossal: ősszel a piros-feketéknél, tavasszal már a zöld-fehéreknél futballozott. A válogatottban 2016. november 15-én, a svédek elleni barátságos mérkőzésen játszott először. Bozsik József (Kispest, 1925. 11. 28. Budapest, 1978. 05. 31.) Válogatottsága: 2 (0) 1914: SWE HUN 1:5, HUN AUT 2:2. Mérlege: 1-1-0 Klubjai: Törekvés (1910 1920), Rákoskeresztúri MTE (1921 1922) Bőti a Törekvés ifjúsági csapatában kezdte meg football-karrierjét évekkel ezelőtt felelte Tempó Dürr jeligét választó érdeklődőnek a Sporthírlap népszerű Pickford rovata 1914 májusában. A kérdés alanya akkoriban volt pályafutása csúcsán. 1910-ben került az 62. oldal Válogatottsága: 2 (0) 2016: HUN SWE 0-2. 2018: HUN KAZ 2-3.

BOZSIK Válogatottsága: 101 (11) 1947: HUN BUL 9:0, AUT HUN 4:3, ROM HUN 0:3. 1948: HUN SUI 7.4, AUT HUN 3:2, HUN ROM 9:0, POL HUN 2:6 (1), ROM HUN 1:5, BUL HUN 1:0. 1949: TCH HUN 5:2, HUN AUT 6:1, HUN ITA 1:1, SWE HUN 2:2, HUN POL 8:2, AUT HUN 3:4, HUN BUL 5:0, HUN SWE 5:0. 1950: HUN TCH 5:0, AUT HUN 5:3, POL HUN 2:5, HUN ALB 12:0, HUN AUT 4:3, BUL HUN 1:1. 1951: HUN POL 6:0, TCH HUN 1:2, HUN FIN 8:0. 1952: HUN GDR 5:0, URS HUN 1:1, URS HUN 2:1, POL HUN 1:5, FIN HUN 1:6 (1), HUN ROM 2:1, HUN ITA 3:0, HUN TUR 7:1 (1), HUN SWE 6:0, HUN YUG 2:0, SUI HUN 2:4, HUN TCH 5:0. 1953: HUN AUT 1:1, ITA HUN 0:3, SWE HUN 2:4, TCH HUN 1:5, AUT HUN 2:3, HUN SWE 2:2, ENG HUN 3:6 (1). 1954: EGY HUN 0:3, AUT HUN 0:1, HUN ENG 7:1, HUN KOR 9:0, HUN FRG 8:3, HUN BRA 4:2, HUN URU 4:2, HUN FRG 2:3, HUN ROM 5:1, URS HUN 1:1, HUN SUI 3:0 (1), HUN TCH 4:1, SCO HUN 2:4 (1). 1955: HUN AUT 2:2, SWE HUN 3:7, DEN HUN 0:6, FIN HUN 9:1, HUN SCO 3:1, SUI HUN 4:5, HUN URS 1:1, TCH HUN 1:3, HUN AUT 6:1, HUN SWE 4:2, HUN ITA 2:0. 1956: TUR HUN 3:1, LBN HUN 1:4, HUN YUG 2:2 (1), HUN TCH 2:4 (1), BEL HUN 5:4, POR HUN 2:2, YUG HUN 1:3, URS HUN 0:1, FRA HUN 1:2, AUT HUN 0:2. 1957: SWE HUN 0:0, HUN BUL 4:1 (1), BUL HUN 1:2, HUN URS 1:2, HUN FRA 2:0, HUN NOR Bozsik és az ifjú szovjet csillag, Sztrelcov csatája a Népstadionban 1955 szeptemberében. 5:0, FRG HUN 1:0. 1958: HUN YUG 2:0, SCO HUN 1:1, HUN WAL 1:1 (1), SWE HUN 2:1, HUN WAL 1:2, ROM HUN 1:2. 1959: HUN URS 0:1, YUG HUN 2:4, HUN SUI 8:0, HUN FRG 4:3. 1961: AUT HUN 2:1, CHI HUN 5:1, CHI HUN 0:0, URU HUN 1:1. 1962: HUN URU 1:1 (1). Mérlege: 67-17-17 Klubja: Kispesti AC/Bp. Honvéd (1936 1962) Feleki László, minden idők egyik legkiválóbb magyar sportújságírója, akinél talán senki sem zengte meg többször Bozsik Józsefnek a válogatottal eléret sikereit, így búcsúzott tőle 1978 júniusában, a Tükör hasábjain: A maga világában Bozsik művész volt, kiváló művész. Ki tudta fejezni a játéktéren az emberi élet teljességét, a küzdelmet, a magasra törést, a tehetséget, a dicsőség utá ni vá- 63. oldal

erről már szó sincs. Jól tette, hogy maradt, vele és az ifjú Puskás Öcsivel 1947 tavaszára már az ország második legerősebb csapata lett, ezüstérmet szerzett a bajnokságban az UTE mögött. Cucu néhány hónappal később, a bolgárok elleni Balkán Kupa-mérkőzésen bemutatkozott a válogatottban is. 1947. augusztus 17-én 9:0-ra nyert a magyar csapat, Puskás éppen hiányzott, az Aranycsapat későbbi alaptizenegyéből csupán Bozsikon kívül Hidegkuti Nándor játszott. Cucu a három nappal későbbi, albánok elleni találkozót kihagyta, de az osztrákok elleni bécsi mérkőzéstől kezdve szinte csak akkor hiányzott, ha sérült volt. 1948 októberétől 1954 novemberéig, hat éven keresztül egyetlen hivatalos meccsünkről hiányzott amikor a magyar A-válogatott ugyanazon a napon Prágában és Szófiában is játszott, ő csak az egyiken léphetett pályára. Érdekes, s talán eddig kevés figyelmet kapott adat, hogy a kezdet nem volt könnyű: az első tizenkét meccséből csak hét volt nyertes, az első tízből négyet elveszített a csapat. Ám aztán jöttek az emlékezetes mérkőzések, a nagy diadalok, az addig neki mumusnak számító osztrákok elleni hazai 6:1, majd a bécsi 4:3, a svédek és a csehszlovákok elleni 5:0, majd az 1952-es olimpiai diadal, a római stadionavatón elért 3:0, az 1953 1954-es idény angolok elleni 6:3-as és 7:1- es sikere, a svájci világbajnokság a brazilok, majd az uruguayiak elleni 4:2-es sikere az elveszített világbajnoki döntő előtt. A kritikák, a Népsport úgy nevezett egyéni bírálatai méltóak volgyat, a hazaszeretet, a játék nemes élvezetét, az akaraterővel összeötvözött észt és lelkesedést. Valóságos varázsló volt a pá lyán, olyan ember, aki széppé tette mások életét. A természet jókedvében alkotta, nagyszerű alakú, filmszínészes külsejű férfi volt, amellett derűs kedélyű, szerény, csendes ember, akinek a siker sohasem szállt a fejébe, önmagát dicsérni soha senki sem hallotta. Igaz, fölösleges is lett volna, megtették ezt helyette mások, az egész világon. Közismert a kor egy másik kiváló tanújának, Szepesi Györgynek a minősítése a londoni 6:3 után: Bozsik, te igazán megérdemelnéd, hogy a neved csupa nagybetűvel írjuk le. Egy harmadik nagyszerű újságíró, Szűcs László, akinek szíve a Kispestért dobogott, így emlékezett vissza a kezdetekre 1955-ben: Jóska, már megint szétrúgtad a cipődet! szólt korholó hangon Bozsik papa a második számú Bozsik csemetéhez. Nem jobb lenne, ha futballcipőben rúgnád inkább a labdát? Ez a kiáltás 1936- ben hangzott el a családfő ajkáról. S Bozsik Jóska belátta, hogy apja a szűkös munkáskeresetből nemigen tud félévenként új cipőt venni a fiainak. Jelentkezett hát a Kispesti AC kölyökcsapatának intézőjénél. Nem kellett messze mennie, ott lakott a Bozsik család a poros, régi KAC-pálya tőszomszédságában. Nyomban leigazolták bátyjával, Bozsik I-gyel, meg Patyival együtt. Fél évvel később Puskás edző a maga kisfiát is leigazoltatta a csapathoz. Az Öcsit. Jó kis kölyökcsapat volt együtt akkoriban Kispesten, sok örömük telt benne a szurkolóiknak. Aztán később az 64. oldal BOZSIK ifjúsági csapatban fejlődtek tovább ezek a tehetséges kispesti fiatalok. Bozsik József 1943. október 17-én játszott először bajnoki mérkőzést a nagy csapatban, állandó helyet azonban csak 1944-ben harcolt ki magának. Nagy fájdalmára akkoriban, amikor Pista, a nagyon szeretett bátyja a tüdőbetegsége miatt kikerült a csapatból. Az ostrom miatti kitelepítés hónapjait Pilis környékén vészelte át, 1944 novemberétől 1945 februárjáig még futballozott is néhányszor, a Pilisi Levente SE színeiben. A háború vége után viszaköltözött Kispestre, játszott a csapatban, de közben kereste a jobb élet lehetőségét. Hívták Békéscsabára, ahol terményben, élelmiszerben fizették volna, s hívták külföldre, ahol akkoriban jobb volt az élet. A legidősebb Bozsik fiú mesélte a Képes Sportlapnak: Cucu nem megy sehová sem! A kispesti pályasöntést is együtt fogjuk vezetni. Igaz, hogy volt szó arról, hogy Csehszlovákiába megyünk mind a ketten, de

tak a teljesítményéhez: Bozsik kitűnően rombolta szét az osztrák támadásokat és nagyon jó, építő passzokkal támogatta a csatárokat. A csapat egyik legjobbja volt. (1949. május 9., az osztrákok elleni 6:1 után). Bozsik, ez a nagyszerű játékos egészen nagyvonalú teljesítményével a siker egyik főrészese volt. Legjobb formáját érte el ezen a mérkőzésen. Technika, ötletesség, gyorsaság, pontos labdaadogatás: ezeket az erényeket mind felvonultatta. Inkább a.védekezésből vette ki a részét, mert a támadások elindításához ott volt Puskás, a hátravont csatár. De Bozsik minden előreadása jó támadást indított el, mert labdáinak szinte szeme volt. (Az év október 17-én, a bécsi 4:3-as siker után.) Bozsik egészen nagyvonalúan játszott, s ismét a mezőny legjobb emberének bizonyult. Főleg hatalmas munkabírása volt szembetűnő. Elől, hátul rengeteget dolgozott, igen sokat volt a játékban, pompásan játszotta a korszerű fedezetszerepet. Nem elégedett meg azzal, hogy szerelt és ellenfelétől megszerezte a labdát, hanem kitűnő átadásokkal dobta támadásba a csatárokat, többször veszélyesen tört a kapu felé, és, ha alkalma nyílt rá, lőtt is. (Az 1952-es, megnyert olimpiai döntő másnapján.) Bozsik kiemelkedő teljesítményt nyújtott, ő indította el a legtöbb támadást. Ragyogó cselekkel vitte fel a labdát, lehúzta az ellenfelet a csatárokról, aztán nagyszerűen tette lyukra a csatárokat, vagy pedig váratlan keresztlabdával a balszárnyat dobta támadásba. Támadó munkája mellett, kitűnő teljesítményt nyújtott a védekezés- BRANIKOVITS ben is. Amadéi jóformán meg sem tudott mozdulni mellette. Szünet után át is ment jobbösszekötőbe az olasz balösszekötő. (Az 1953- as római stadionavató után.) Bozsik amíg játszott a mezőny legjobbja volt. Élete egyik legjobb játékát nyújtotta ezen a mérkőzésen. Hatalmas területen mozgott, pompásan cselezett. Kitűnő labdákat adott a csatároknak, de nem feledkezett meg védőmunkájának kifogástalan ellátásáról sem. Didit számtalanszor megakadályozta a labda átvételében és sokszor szerelte le a nagyszerűen képzett, ügyesen cselező brazil csatárokat. (Az 1954-es vb brazilok elleni negyeddöntője után.) Ezen a találkozón egyébként Bozsikot kiállította Ellis, angol játékvezető. A FIFA azonban a magyar szövetségre bízta, hogy eltiltja-e a vétkest. Természetesen nem tiltotta el, így a jobbfedezet játszhatott az uruguayiak elleni mérkőzésen is, ahol különösen a hosszabbításban remekelt. Ahogyan a társai, úgy is ő is nagyon nehezen viselte a világbajnoki döntő elveszítését. Még nyolc éven keresztül játszott a svájci torna után, de 1955 után nem nyert egyetlen fontos címet sem, sem a válogatottal, sem a Honvéddal. Ez legkevésbé rajta múlott, a klub és a futball szempontjából legnehezebb időkben is kitartott. 1956 végén hatodik lett a France Football első Aranylabda-szavazásán, noha 1956 messze nem pályafutása legjobb éve volt. (Egy évvel később is még az első tízben volt, amit, rajta kívül, csak Alfredo Di Stefano, Raymond Kopa és Billy Wright mondhatott el magáról). 1962-ben nem igazán önszántából vonult vissza Rövid ideig volt ugyan a Bp. Honvéd edzője Kispéter Mihály váratlan halála után (1966 1967 ősz), de edzői pályájának vitathatatlan csúcspontja az 1974. szeptember 28-i bécsi mérkőzés, amelyen szövetségi kapitányként irányította a válogatottat. Miután több mint harminc évvel később Péter fia is szövetségi kapitányi kinevezést kapott, övék lett a magyar labdarúgás mindmáig egyetlen apa-fiú párosa, amelynek mindkét tagja betöltötte ezt a posztot. Bozsik Józsefnek, betegsége miatt mindössze egy meccs jutott a válogatott élén. Nagyon fiatalon, 1978. május 31-én, Budapesten hunyt el. Branikovits László (Budapest, 1949. 12. 18. ) Válogatottsága: 6 (2) 1972: HUN FRG 0-2, HUN ROM 1-1 (1), HUN IRN 5-0, HUN GDR 2-0. 1975: AUT HUN 0-0, HUN WAL 1-2 (1). Mérlege: 2-2-2 Klubjai: Postás SE (1961 1962), Ferencvárosi Torna Club (1962 65. oldal

1976), Csepel SC (1976 1978), Építők SC (1978 1979) Az Albert Flóriánra alkatában, kicsit talán fizimiskájában és mozgásában is hasonlító belsőcsatár 1967-ben mutatkozott be az első csapatban. Abban az évben és a következőben is bajnoki címet nyert a zöld-fehérekkel, 1968-ban tagja volt a VVK-döntős, 1975-ben a KEK-döntős együttesnek is. Legendás góljainak egyikével a Ferencváros 1968 januárjában az Anfield Roadon győzte le a Liverpoolt. Branikovits, a szurkolói beszélgetésekben Brani 1976-ig 326 hivatalos mérkőzésen 146 gólt szerzett a zöld-fehéreknél. 1972. március 29-én az NSZK elleni mérkőzésen debütált az A-válogatottban, majd ugyancsak a Népstadionban gólt szerzett a románok elleni Eb-negyeddöntőben. Sérülése elütötte az Eb négyesdöntőjében való szerepléstől, ám a müncheni olimpia kezdetére felépült. A lengyelek elleni fináléban nem játszott, az addigi négy mérkőzésen ellenben igen. Hosszú szünet után 1975-ben, az újabb Eb-selejtezők idején visszakerült az A-válogatottba, de a walesiek elleni budapesti vereség, illetve azt követően ferencvárosi búcsúja (a harmadik bajnoki címével a háta mögött, a fiatalítási hullám áldozatakénr igazolt át Csepelre) végleg lezárta karrierjét a nemzeti tizenegyben. Bajnoki sikerei mellett háromszor is elnyerte a Ferencvárossal a Magyar Népköztársasági Kupát. Braun Ferenc (Budapest, 1885. 01. 02.?) 66. oldal BRAUN Válogatottsága: 4 (0) 1903: HUN BOH 2:1, HUN AUT 3:2. 1904: AUT HUN 5:4. 1907: HUN AUT 4:1. Mérlege: 3-0-1 Klubja: Ferencvárosi Torna Club (1901 1907) Rövid pályafutása alatt is három bajnoki címet (1903, 1905, 1906 1907) nyert jobbszélsőként a zöld-fehérekkel, tagja volt az 1904-es és 1906-os Ezüstlabda-díj-győztes csapatnak is. Ő volt a balösszekötő a válogatott a mai statisztikák szerinti első hazai válogatott mérkőzésén. Miután befejezte élvonalbeli labdarúgó-pályafutását minden energiáját az atlétikába fektette, kiváló sprinter, elsősorban négyszázas volt. Halálának időpontjáról nincsenek megbízható adatok, de az erősen valószínűsíthető, hogy nem élte meg a második világháború végét. Braun József (Putnok, 1901. 02. 26. Korotec, 1943. 02. 20.) Válogatottsága: 28 (12) 1918: AUT HUN 0:3 (1). 1919: HUN AUT 2:1 (1), HUN AUT 3:2. 1920: AUT HUN 2:2, GER HUN 1:0, HUN AUT 1:2 (1). 1921: AUT HUN 4:1, HUN GER 3:0 (1), HUN SWE 4:2. 1922: AUT HUN 2:2. 1923: ITA HUN 0:0, SUI HUN 1:6, AUT HUN 1:0, HUN FIN 3:1 (2), HUN SWE 2:1. 1924: HUN ITA 7:1 (2), HUN AUT 2:2, SUI HUN 4:2 (1), HUN POL 5:0, HUN EGY 0:3, HUN POL 4:0, AUT HUN 2:1, HUN GER 4:1. 1926: HUN TCH 2:1, AUT HUN 2:3, HUN SWE 3:1 (1), ESP HUN 4:2 (1), POR HUN 3:3 (1). Mérlege: 15-5-8. Klubjai: VAC (1914 1916), MTK/ Hungária FC (1916 1928), Hakoah Wien (1928), Hakoah Brooklyn (1929), Brooklyn Wanderers (1929 1930), VAC (1930)

A húszas évek első felének legkiválóbb magyar jobbszélsője a VAC ifjúsági csapatában kezdte a pályafutását, majd tizenöt évesen átlépett az MTK-ba. A legendák szerint az Angol Parkban, vagyis a Vidámparkban fedezte őt fel Jimmy Hogan, a kék-fehérek csodálatos szemű angol edzője. Csibi először az ifik között játszott az MTK-ban, majd 1917-ben a Győri ETO ellen egy kupamérkőzésen bekerült az első csapatba is. Jobbösszekötőként. Ám Hogan felmérte, hogy az általa szikrázóan tehetségesnek tartott Braun talán még évekig nem fér majd be belső csatárként az MTK-ba, hiszen belül Konrád II, Schaffer és Schlosser játszott. Jimmy is látta ezt s akkor kezdtünk el a jobbszélre dolgozni, ahol még nőtt fű. 18 tavaszán azután sikerült is Tauszig helyére bekerülnöm, és azóta törzstag lettem az egyben. Még abban az évben bekerültem a válogatottba is, az osztrákok ellen 3:0-ra győztünk. Jó volt a csatársor: Én, Konrád II.. Pataky, Schaffer, Schlosser. Hja, azok az idők! Vagy az MTK-csatársor: Konrád II., Schaffer, Schlosser, Szabó mondta egy 1926-os interjúban. Addigra ő volt a csapatkapitány, a kék-fehérek legrégebbi játékosa. Pályafutása során az MTK-val és a Hungáriával nyolc bajnoki aranyat (1917, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924) és két Magyar Kupát (1923, 1925) nyert. 1918 és 1926 között huszonnyolcszor volt válogatott, tizenegy gólt szerezve. Csak sérülékenysége volt az oka, hogy nem jutott még harminc válogatottságig sem. Így jellemezte őt a Sporthírlap: : A hasznos BRCKHAUSER jobbszélső csatár minden kitűnő kvalitását egyesíti magában, gyors, lerohanás közben a labdát sohasem veszti el, fejjátéka a lehető legtökéletesebb, labdatechnikában pedig Orthon és Molnáron kívül talán senki sem múlja felül. A jobbszélső kvalitásaihoz hozzátartozik, hogy ravasz legyen, nos, ravaszságban is csak kevesen tesznek rajta túl. Nem tartozik a szeszélyes játékosok közé sem, mert minden mérkőzésen a legjobbat nyújtja. Valami természetes bohémság van a játékában, inkább megtréfálja ellenfelét, sem hogy a kisujjával is hozzányúlna és minden akciója csupa tűz és energia. Ezért is kedvelik a játékostársai, még inkább a közönség, a hölgyekről nem is szólva. Fénykorában, 1923-ban és 1924-ben csak a franciák ellen, Le Havre-ben hiányzott. Igaz, akkor meg beteg volt. Lelki beteg, mert előtte a párizsi olimpián, az egyiptomiak ellen ő, az addigi idők talán legbiztosabb tizenegyeslövője a kapufára rúgta a büntetőt. 1921-ben lábtöréssel kínlódott, 1922 tavaszán a térdét operálták, 1924 őszén újra operálni kellett a térdét. Ez utóbbiból már nehezen épült fel, de 1926-ban újra viszszatért a válogatottba. Annak az esztendőnek a végén, huszonöt (!) évesen, úgy búcsúzott a nemzeti tizenegytől, hogy az utolsó három meccse mindegyikén gólt szerzett. Az 1927 1928-as szezonban még játszott öt bajnoki mérkőzésen, a következőben, amelyben a Hungária profi csapata megnyerte első bajnoki címét, már nem tudott futballozni. Csibi lába nem volt elég jó a magyar élvonalra, külföldre ellenben igen. Játszott néhány mérkőzést a bécsi Hakoahban, majd elszerződött az Egyesült Államokba. Brooklynban előbb az ottani Hakoah, majd annak megszűnése után a Wanderers játékosa volt. 1930 elején hazatért, s még játszani akart. A Hungáriába már nem kellett, a VAC-ba még igen. Tavasszal játszott a vívóknál, de meg sem tudta közelíteni korábbi önmagát. A harmincas évek nagy részét edzőként töltötte, 1938-tól a Hungáriát is dirigálta. A háború alatt munkaszolgálatosként a keleti frontra került, ahol életét vesztette. 1929-ben a Nemzeti Sport szavazásán, 1947-ben a Népsportban Kompóti-Kléber Gábor öszszeállítása szerint ő volt az addigi idők legkiválóbb jobbszélsője. Még 2012-ben, az MLSZ által kiadott Válogatott gyűjteményben publikált jobbszélső-rangsorban is harmadik tudott lenni, Sándor Károly és Fazekas László mögött. Brockhauser István (Budapest, 1964. 05. 03. ) 67. oldal

Válogatottsága: 10 (0) 1990: HUN USA 2-0, HUN FRA 1-3, AUT HUN 3-0. 1991: IND HUN 1-2, MEX HUN 3-0. 1992: UKR HUN 1-3, HUN ENG 0-1, SWE HUN 2-1. 1993: JPN HUN 0-1. 1994: MEX HUN 5-1. Mérlege: 4-0-6 Klubjai: Újpesti Dózsa (1979 1983), Váci Izzó MTE (1983 1985), Honvéd Szabó Lajos SE (1985 1986), Váci Izzó MTE (1986 1988), Újpesti Dózsa/Újpesti TE (1988 1992), Kispest-Honvéd FC (1992 1996), Győri ETO FC (1996), KRC Genk (1996 2002) A 193 centiméter magas kapus a Váci Izzó csapatában mutatkozott be az első osztályban, majd legnagyobb sikereit két fővárosi klubbal érte el. Mindkettővel bajnok lett (1990, 1993), s mindkettővel megnyerte a Magyar Kupát (1992, 1996) is, bár mire a Kispest elhódította a serleget, Brockhauser István már a Győri ETO tagja volt. Mindössze fél évet töltött Győrben, majd harminckét évesen Belgiumba igazolt, ahol teljesen megújult a pályafutása. Hat szezont védett az RKC Genkben, kettőben (1999, 2002) bajnok, kettőben (1998, 2000) Belga Kupa-győztes lett a csapat. A válogatottban 1990. március 20-án, az Egyesült Államok ellen mutatkozott be, érdekes, hogy külföldi sikerei idején, Belgiumban már nem kapott meghívót. Bródy Sándor (Székelyfalva, 1884. 06. 07. 1944) Válogatottsága: 17 (1) 1906: HUN AUT 3:1. 1907: 68. oldal BRÓDY HUN BOH 5:2, AUT HUN 3:1. 1908: HUN BOH 5:2, AUT HUN 4:0, HUN ENG 0:7, HUN AUT 5:3. 1909: HUN GER 3:3, AUT HUN 3:4, HUN AUT 1:1. 1911: ITA HUN 0:1, HUN SUI 9:0, HUN AUT 2:0. 1912: HUN GER 4:4, NOR HUN 0:6, RUS HUN 0:12 (1). 1913: AUT HUN 1:4 Klubja: Pannonia (1896 1901), Ferencvárosi Torna Club (1901 1903), Postás (1903. április), Ferencvárosi Torna Club (1903 1920) Fodor Endre találó jellemzést adott róla az 1925. január elsejei Nemzeti Sportban: A szív és a lelkesedés embere, de a 17-szeres válogatottság a nagy klasszisát is bizonyítja. Szorgalmasabb és szívósabb játékosa még nem volt az FTC-nek. Ma is fanatikusa a zöld-fehér színeknek, akkoriban pedig hatalmas szuggesztív erejének szinte a hatása alatt állott a csapat. Bródy Sándor a középcsatár helyén kezdte a pályafutását, játszott balszélsőt, majd balfedezetet, aztán az első bajnoki címnyerés évében a középfedezet posztjára került. Első válogatott mérkőzésén nyert először a magyar válogatott Bécsben, 1908 tavaszán. Utolsó szereplése a nemzeti tizenegyben is emlékezetes maradt: 1913 áprilisában kilenc FTC-játékos lépett pályára az osztrákok fölött 4:1-re győzedelmeskedő magyar csapatban. Részt vett a stockholmi olimpiai csapatban és játszott abban az FTC-ben, amely az első magyar győzelmet érte el angol profi csapat ellen: 1910 májusában a Barnsley ellen 2:1-re győztek. Nyolc bajnoki címet nyert, ötször nyerte meg a Fradival az Ezüstlabdát, s egyszer az Osztrák-Magyar Monarchia klubjainak serlegét, a Challenge Cupot. A háború alatt fogságba esett, évek múlva tért haza. Edzője és intézője is volt a Fradinak, 1920- ban beszállt még két mérkőzésre is, majd Göteborgban dolgozott több mint két éven át. 1938-ban még egyszer, rövid időre a Ferencváros vezetőedzője lett, de betegsége többet nem engedett. Bücs Zsolt (Mátészalka, 1963. 09. 08. )

Válogatottsága: 2 (0) 1990: HUN TUR 4-1, ENG HUN 1-0. Mérlege: 1-0-1 Klubjai: Nyíregyházi Vasutas Spartacus SC (1977 1984), Debreceni MVSC (1984 1988), Rába ETO (1988 1990), Vasas SC (1990), Bp. Volán SC (1991), Ganz-Danubius (1991), Hapoel Tel-Aviv (1991), BKV Előre (1991), Simson Tel- Aviv (1992), Nyíregyházi VSSC (1992), BKV Előre (1992 1993), Selangor (1993 1994), Tennis Borussia Berlin (1995), Kecskeméti TE (1996), BKV Előre (1996), Pécsi MSC (1997), Pahang (1997), Home United (1998 1999), SV Stratzen (2000 2001) A román határhoz közeli Rozsályon felnövő futballista Nyíregyházán kezdett játszani, a Szpari játékosaként mutatkozott be 1983 szeptemberében, az Újpesti Dózsa ellen az NB I-ben, de aztán Debrecenben lett közönségkedvenc. Igaz, a KK-döntős Lokitól is hamar továbbállt, a Rába ETO érintésével a Vasashoz került. A piros-kékektől bekerült a válogatottba, de egy forrófejű lépése (megsérült egy engedély nélküli pécsi kispályázáson, s még meg is sértette utána Illovszky Rudolfot) gyorsan lezárta a Fáy utcai karriert. Huszonhét évesen, miután 1991 tavaszán kiesett a Volánnal, egyetlen rövid pécsi visszatéréstől eltekintve búcsút mondott a magyar élvonalban, Izraelben, Malajziában, Szingapúrban, Németországban és Ausztriában is játszott. A legnagyobb sikerei az ázsiai városállamban voltak, ahol bajnoki címet nyert a Home Uniteddel és megválasztották az Év játékosának. BUDAI Buda István (Budapest, 1884. 02. 03.?) Válogatottsága: 2 (1) 1902: AUT HUN 5:0. 1903: HUN AUT 3:2 (1). Mérlege: 1-0-1 Klubjai: BTC (1900 1903), Postás (1904 1905) A BTC ifjabb generacziójának egyik legtehetségesebb tagja, az I. csapat jobbszélső csatára. Bádonyival együtt lépett be 1900-ban az ifjúsági csapatba, míg 1901. év óta a rendes tagok sorába tartozik. A BTC csapatában a labdatechnikának ő a legnagyobb mestere, s ahhoz, hogy a kontinens legkiválóbb footballjátékosai sorába tartozik, csak lassúsága szolgál akadály gyanánt. Egyike azon keveseknek, kit nem a goalszomj, hanem a csapat együttes sikere sarkal. Először 1900 húsvéthétfőjén, a Slavia ellen játszott az első csapatban mutatta be a Sport-Világ 1902 elején a BTC bajnokcsapatának játékosai közt Buda Istvánt, az első magyar bajnoki mérkőzés két gópasszt is jegyző résztvevőjét. Buda két, ma is hivatalosnak tartott mérkőzésen játszott a válogatottban, részese volt a nagy premiernek, valamint az osztrákok első hazai legyőzésének 1902. október 12-én, utóbbihoz ráadásul góllal járult hozzá 1903. június 11-én. 1904 elején átlépett a Postásba, hivatalosan a Posta Távirda Tisztviselők Sportegyesületébe, nyilván azért is, mert postatisztként kívánt dolgozni. Halálozási adata nem ismert. Budai II László (Budapest, 1928. 07. 19. Budapest, 1983. 07. 02.) Válogatottsága: 39 (10) 1949: HUN AUT 6:1, HUN ITA 1:1, SWE HUN 2:2 (1), AUT HUN 3:4, HUN BUL 5:0 (1), HUN SWE 5:0. 1950: HUN TCH 5:0, AUT HUN 5:3, HUN ALB 12:0 (4). 1952: POL HUN 1:5, FIN HUN 1:6, HUN ROM 2:1, SUI HUN 2:4. 1953: HUN AUT 1:1, ITA HUN 0:3, SWE HUN 69. oldal

2:4 (1), AUT HUN 2:3, HUN SWE 2:2, ENG HUN 3:6. 1954: EGY HUN 0:3, AUT HUN 0:1, HUN KOR 9:0, HUN URU 4:2, HUN ROM 5:1 (1), URS HUN 1:1. 1956: HUN YUG 2:2, HUN TCH 2:4, BEL HUN 5:4 (1), POR HUN 2:2, HUN POL 4:1. 1958: SCO HUN 1:1, HUN MEX 4:0, HUN WAL 1:2, POL HUN 1:3 (1), URS HUN 3:1, YUG HUN 4:4, ROM HUN 1:2. 1959: HUN YUG 4:0, GDR HUN 0:1. Mérlege: 25-9-5 Klubjai: Rákospalotai TK (1940 1942), BRSC (1942 1944), Rákospalotai Madisz (1945 1946), Hutter Olaj SE (1946 1948), Ferencvárosi Torna Club/ÉDOSZ SE (1948 1950), Bp. Honvéd (1950 1961) Az Aranycsapat Bednarik néven született jobbszélsője rákospalotai és rákosfalvai klubokban futballozva hívta fel magára a figyelmet, s lett először a BLASZ-, majd az országos ifjúsági válogatott tagja. Elejétől kezdve Rákospalotán fociztam mondta 1948-ban, már Budai néven szerepelve, de eredeti becenevét, a Bedit is ismertetve a Képes Sportlap hasábjain, kicsit lazán kezelve a pontos helyi földrajzi viszonyokat. Még hatéves sem voltam, amikor már látástól vakulásig rúgtam a lasztit a Nagytemplom mögött. Tudja, ott csuda jó füves térség volt. Nem meglepő, hogy a Hutter Olajból aztán a Ferencvárosba került, részben az ifjúsági válogatott többször is játszott az Üllői úton, ahol felhívhatta magára a figyelmet, de ennél is fontosabb, hogy a klubedzője a zöld-fehérek korábbi legendás hátvédje, Takács Géza, a Mari néni volt. Budai villámgyorsan 70. oldal BUDAI alapember lett a megfiatalított Ferencvárosban, mind a 30 mérkőzésen játszott az 1948 1949-es, legendássá lett, Henni Rudas, Csanádi (Kispéter), Szabó Kéri, Lakat Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor alapösszeállítású bajnokcsapatban. Első élvonalbeli idényének tavaszán, 1949. május 8-án bemutatkozott az osztrákok ellen a válogatottban. Sebes Gusztáv önáló szövetségi kapitányi időszakának második mérkőzése volt ez, a csatársort négy ferencvárosi, Budai, Kocsis, Deák és Czibor, valamint Puskás Ferenc alkotta. A jobbszélső 39 válogatottságából nyolc esett a ferencvárosi (FTC, ÉDOSZ) korszakra, 1950 nyarán őt is elvitte a Bp. Honvéd. A következő szeptemberben már négy Honvéd-csatár (Budai, Kocsis, Puskás, Babolcsay) és Palotás Péter alkotta a magyar támadósort a Megyeri úton, az albánok ellen. Budai László élete legjobb játékát nyújtotta címeres mezben azon a találkozón, bekerült egy nagyon szűk, s csak a válogatott történetének legjobb góllövőiből álló társaságba: azokéba, akik legalább négy gólt szereztek egy válogatott mérkőzésen. Budai II ezúttal helyenként egészén nagyvonalúan játszott, nemcsak az oldalvonal mellett futott el lendületesen, gyorsan, hanem bátran húzott, tört kapura is, húsz méterről is rálőtte a labdát, nagyszerű beadásai mellett a góllövésből is kivette a részét, hiszen nem kevesebb, mint négy gólt lőtt dicsérte a másnap reggeli Népsport. Akkor kilenc mérkőzésen szerzett hat gól áll a neve mellett a válogatottban. Ám meglepő módon kikerült a nemzeti tizenegyből, s csak a helsinki olimpia előtt került vissza, igaz, ott sérülése miatt csak a románok elleni, turkui selejtezőn játszott. Noha 1953-ban részese volt a római stadionavatón az olaszok ellen elért győzelemnek (3:0), amellyel egyben az Európa-kupa győztese is lett és az Évszázad mérkőzésén, Londonban aratott diadalnak (6:3), az 1954-es világbajnokságra kiutazó válogatottban nem ő volt az első számú jobbszélső. A tornán két mérkőzésen, a koreaiak és az uruguayiak ellen játszott. A torna után Sebes Gusztáv (ahogyan A magyar labdarúgás című, 1955- ben kiadott könyvében olvasható) meglehetősen éles kritikát fogalmazott meg Budai II Lászlóról: Budai világbajnoki szereplésének értékelésénél kicsit vissza kell tekinteni. Játékát, amellyel feltűnt, egészen a románok elleni, olimpiai mérkőzésen szerzett sérüléséig, mindenkor a nagy lendület, a gólratörés jellemezte. Ettől kezdve azonban kissé visszaesett. Az 1953. évi római olasz mérkőzésen ismét úgy nézett ki, hogy visszaszerzi régi formáját. Sajnos, mint ez később kiderült, csak fellobbanás volt. A Dél-Korea elleni világbajnoki mérkőzésen kimondottan gyengén játszott. Játéka csak akkor vált hasznossá, amikor a dél-koreaiak teljesen kifulladtak. ( ) Uruguay ellen helyet kellett adni Budainak, hiszen Tóth megsérült. Igen gyengén játszott akkor is. Játékából hiányzott a lendület, a bátorság, a küzdeni tudás, ami pedig pont ezen a mérkőzésen minden játékosban megvolt. Igaz, hogy volt két beadása, amiből gól született, de ez, azt hiszem, egyet-

len labdarúgást kedvelő számára sem lett volna elegendő egy mérkőzés folyamán. Nem kelthetett tehát meglepetést azok előtt, akik látták Budainak ezt a játékát, a döntő mérkőzésről aló kihagyása. ( ) A vb mártírjának tekintette magát. Ennek káros jelensége megmutatkozott abban is, hogy Budai sportszerűtlen életmóddal, amit főleg ünnepeltetése okozott, annyira visszaesett, hogy egyesületi csapatában sem kapott sokáig helyet. Sebes 1954 őszén még két mérkőzésre beállította a válogatottba, igaz, a románok ellen csak csereként állhatott be, a megsérült Tóth II helyett. Budai II (aki azért kapta a II jelzést, mert amikor a Honvédba került, már akadt a csapatban egy Budai László) Másfél éves szünet után, 1956 elején került vissza a válogatottba, de Bukovinál csak a lengyelek ellen kapott játéklehetőséget, amikor a Bp. Vörös Lobogó játékosai hiányoztak. A Sebest váltó kapitány Sándor Károlyt tartotta az első számú jobbszélsőnek. A játékostársai és a szurkolók által Púposnak becézett Budainak akadt még egy reneszánsza a nemzeti tizenegyben, rácáfolva arra a pletykákra, amelyek szerint összekötője, Kocsis Sándor tartja a válogatottban. Jóval a csatártárs emigrálása után, 1958-ban újra alapember lett a válogatottban, ráadásul esetenként belsőcsatárként. Részt vett élete második világbajnokságán, a svédországin is. 1959. május elsején, az NDK elleni győztes mérkőzésen játszott utoljára a válogatottban. 1961-ig játszott a Bp. Honvédban, amellyel négy bajnoki címet (1950 ősz, 1952, 1954, 1955) nyert. BUKOVI Budavári László (Budapest, 1953. 08. 03. ) Válogatottsága: 1 (1) 1982: HUN TUR 5:0. Mérlege: 1-0-0 Klubjai: Bp. Honvéd (1970 1974), VM Egyetértés (1974), Bp. Spartacus (1975 1976), Szolnoki MÁV MTE (1976 1977), Békéscsabai Előre Spartacus (1977 1981), Csepel SC (1981 1986) A kispesti nevelésű balszélső a Bp. Honvédnál nem tudott bekerülni az első csapat keretébe, ezért 1974 őszét a VM Egyetértésben töltötte, ott mutatkozott be az élvonalban. Miután klubja fuzionált az MTK-val, még tovább, az NB IIes Bp. Spartacushoz lépett, majd Szolnokon játszott. 1977-ben tért vissza az élvonalba, négy idényt Békéscsabán töltött. 1981 nyarán a Csepelhez igazolt. 1982. szeptember 22-én, Győrben, a törökök ellen játszott a válogatottban. Akkor már 151 NB I-es mérkőzés állt a háta mögött. Jól mutatkozott be, a 40. percben gólt is szerzett. Budavári keltette a legjobb benyomást az újoncok közül, az első félidőben tapasztalt játékos módjára játszott, mozgékony volt, sikerültek a beadásai, szögletéből Garaba gólt fejelt, sőt, egyszer ő is eredményes volt. Szünet után visszaesett, de egészében véve ennél többet nem várhattunk tőle értékelte teljesítményét a Népsport. Ennek ellenére soha többet nem játszhatott a nemzeti tizenegyben. Élvonalbeli pályafutását 1986-ban zárta le, miután átesett egy súlyos betegségen. Bukovi Márton (Budapest, 1903. 12. 10. Budapest, 1985. 02. 11.) 71. oldal

Válogatottsága: 13 (0) 1926: ESP HUN 4:2, POR HUN 3:3. 1927: TCH HUN 4:1, HUN AUT 5:3, HUN TCH 1:2. 1928: ITA HUN 4:3, HUN TCH 2:0, HUN AUT 5:5, AUT HUN 1:5, HUN SUI 3:1. 1929: FRA HUN 3:0. 1930: HUN AUT 2:1, HUN HOL 6:2. Mérlege: 5-2-6. Klubjai: Magyar Labdarúgók Köre (1919 1920), Ékszerészek (1920 1925), Alba Roma (1925 1926), Ferencváros FC (1926 1933), FC Sète (1933 1935) A Józsefvárosban született, a Tisza Kálmán téren, egy grundcsapatban kezdett játszani. 1919-ben kapott először szabályos igazolást, az MLK tagja lett, majd az Ékszerészeknél futballozott. Bekerült a második osztály válogatottjába. 1925-ben külföldre igazolt, egy évet az Alba Roma csapatában játszott. A fővárosi klub addigi története legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy megnyerte a déli országrész bajnokságát, s bejutott az országos döntőbe. Bukovi, a csapat középfedezete csatárokat is megelőzve, negyedik lett a góllövőlistán, huszonöt gólt szerezve. Az új magyar professzionalizmus hazahozta, a bajnok Ferencvároshoz igazolt. Hét idényt töltött zöld-fehérben. Háromszor nyert bajnoki címet (1926 1927, 1927 1928, 1931 1932), kétszer nyerte meg a csapatával a Magyar Kupát (1927, 1928). A Fradival 1928-ban megnyerte a Közép-európai Kupát, illetve vezéregyénisége volt a kétszeres olimpiai bajnok, majd a következő évben világbajnoki címet is nyerő uruguayi válogatott elleni 3:2-es győzelemnek. Elismertségére, s egyben népszerűségére jellem- 72. oldal BUKOVI ző, hogy a Nemzeti Sport az 1928 karácsonyán meghirdetett ankétjának eredményeként az addigi idők legjobb magyar középfedezeteként ünnepelte. Pedig akkor még csupán két és fél évet játszott a hazai élvonalban. De így is nagy fölénynyel megelőzte posztbéli elődeit, így Károly Jenőt, Hlavay Györgyöt, Bródy Sándort, s az ezen a poszton is figyelembe vett, végül összesítésben a legtöbb voksot kapó Orth Györgyöt. Bukovi akit a magyarosítási hullám vadhajtásaként időnként Bukovai néven emlegetett a sajtó egy része mindössze 24 évesen került be a Zsák Fogl II, Rumbold Bíró, Bukovi, Blum Braun, Takács II, Orth, Schlosser, Borbás álomtizenegybe. Kiválóan látott a pályán, jól osztogatott, rendkívüli intelligenciával vezényelte a támadásokat. Még fantasztikusabb pályafutást futhatott volna be, ha nem ennyire sérülékeny. Jóval több válogatottságot számlálhatott volna tizenháromnál. Egy prágai, a Slavia elleni KK-mérkőzésen a cipő feltörte a lábát. Nem törődött vele, másnap játszott a felvidéki Gabloncban, egy hírverő mérkőzésen. Nem kellett volna Nem hogy nem tudott továbbutazni a többiekkel Lengyelországba, de úgy festett, nem lehet megmenteni a lábát. Szerencsére Molnár Béla, az akkori idők Európa-hírű sebésze megygyógyította, de így is több mint egy évet kihagyni kényszerült és soha nem tudta visszanyerni a régi formáját. Az 1931 1932-es, százszázalékos idényben mindössze egy mérkőzésen tudott játszani. A következőben sem sokat, utána pedig elment Franciaországba, a Sète együtteséhez, azt gondolva, hogy a gyengébb francia bajnokság tempóját jobban bírja majd a lába. Bírta is annyira, hogy a zöld-fehéreket bajnoki címhez és kupaelsőséghez segítette, és már-már azon volt, hogy újra hazatér, de itthon egyik klub sem kívánta kivásárolni franciaországi szerződéséből. 1936-ban aztán elkezdte rendkívül sikeres edzői pályafutását. Tíz éven át a zágrábi Građanskit irányította, 1937-ben és 1940-ben jugoszláv, 1941-ben és 1943-ban horvát bajnok lett. A II. világháború után még két további évet maradt a városban, a csapat akkor már a Dinamo nevet viselte. 1947-ben hazatért. Az MTK-t újra az ország, sőt nem túlzás, Európa legjobb csapatai közé emelte. A Textilesnek, Bp. Bástyának és Bp. Vörös Lobogónak nevezett klub 1951-ben és 1953-ban, majd 1958- ban is bajnok lett. Futballtörténelmi szempontból még ennél is fontosabb, hogy Bukovi Márton találta ki a hátravont középcsatár szerepkörét, amelyet először Palotás Péterrel, majd Hidegkuti Nándorral játszatott. Az MTK-s éveket megszakította, 1955-ben és 1956- ban a Bp. Dózsát vezette, majd Sebes Gusztáv utódaként néhány mérkőzésre szövetségi kapitány lett. Aztán újra az MTK-nál dolgozott (1957 1959), majd ismét a Dinamo Zagrebet dirigálta (1960 1961). 1962-ben a Diósgyőri VTK-hoz igazolt, majd egy évvel később a Bp. Spartacusnál bukkant fel. Túl a hatvanon Pireuszba ment, ahol az Olympiakosznál két bajnoki címmel (1966, 1967) zárta le edzői pályafutását.

Bukrán Gábor (Pétervására, 1975. 11. 16. ) Válogatottsága: 1 (0). 2000: HUN AUS 0-3. Mérlege: 0-0-1 Klubjai: Pétervására (1988 1989), Eger SE (1989 1990), Bp.Honvéd (1990 1991), Sporting Charleroi (1991 1997), Córdoba CF (1997 1998), Xerez CD (1998 1999), Walsall FC (1999 2001), Wigan Athletic (2001), Austria Salzburg (2001 2003), Royal Antwerp FC (2003 2005), Union Royale Namur (2005 2010), RJS Heppignies LF (2010 2011), RES Couvin-Mariembourg (2011 2013), CS Onhaye (2013 2015) Rendkívüli pályafutást tudhat maga mögött. Pétervására csapatából került általános iskolás korában a közeli Egerbe, majd miután egy tehetségkutatón felfedezték a Bp. Honvéd játékos-megfigyelői Kispestre igazolt. Rövid időre, mert BUNDZSÁK Bálint László közvetítésével, csapattársával, Bujdos Attilával együtt tizenöt évesen a Charleroihoz ment. Egy évvel később már profi szerződést kötött, az 1993 1994-es idényben mutatkozott be a belga első osztályban. Két évet játszott a spanyol második vonalban, majd az angol Championshipbe szerződött. Bicskei Bertalan onnan hívta meg a magyar korosztályos válogatottakban rendszeresen szereplő támadó középpályást az A-válogatottba. Bukrán Gábor 2000. február 23-án, az ausztrálok ellen játszott a nemzeti tizenegyben. Azon nagyon kevés válogatott játékosunk közé tartozik, akik soha nem szerepeltek a magyar élvonalban. Angliai pályafutása befejezése után egy ideig Ausztriában futballozott, majd visszatért második hazájába, Belgiumba. Bükszegi Zoltán (Budapest, 1975. 12. 16. ) Válogatottsága: 2 (0) 1995: HUN ISR 0-2, HUN ISL 1-0. Mérlege: 1-0-1 Klubjai: Magyar Hajó- és Darugyár (1988 1989), BVSC (1989 1998), Ferencvárosi Torna Club (1998 2000), MTK Hungária (2000 2001), Vasas (2002), Dunaferr (2002 2003), Újpest FC (2003 2005), Nea Szalamina (2005 2007), Alki Larnaca (2007), Vasas (2007), Vikingur Gøta (2008 2010) A kilencvenes évek elején az egyik legtehetségesebb korosztályos játékosnak tartották, ami azért is nagy szó volt, mert már az U16-os válogatottban olyan társai voltak, mint Király Gábor, Dárdai Pál, Lisztes Krisztián vagy Fehér Csaba. Több mint félszáz szereplést számlált címeres mezben a serdülő és ifjúsági csapatokban. Tizenhat és fél évesen, 1992. május 16- án bemutatkozott az élvonalban, 1995-ben pedig az A-válogatottban is átesett a tűzkeresztségen, Mészöly Kálmán kapitánysága idején. A remek kezdést nem követte hasonló folytatás. A következő évek legnagyobb különlegessége, hogy mindent egybevéve öt fővárosi klub színeiben is játszott a legmagasabb osztályban. Légióskarrierje első szakaszát Cipruson, a másodikat a Feröer-szigeteken töltötte. Bundzsák Dezső (Kiskunhalas, 1928. 05. 03. Budapest, 2010. 10. 01.) Válogatottsága: 25 (1) 1956: URS HUN 0:1. 1957: NOR HUN 2:1, BUL HUN 1:2, HUN URS 1:2, FRG HUN 1:0. 1958: 73. oldal

SCO HUN 1:1, HUN WAL 1:1, SWE HUN 2:1, HUN WAL 1:1, URS HUN 3:1, YUG HUN 4:4, ROM HUN 1:2, HUN BEL 3:1. 1959: HUN YUG 4:0, GDR HUN 0:1, HUN SWE 3:2, YUG HUN 2:4 (1), HUN SUI 8:0, HUN FRG 4:3, ITA HUN 1:1. 1960: HUN ENG 2:0, HUN SCO 3:3, HUN YUG 1:1, HUN AUT 2:0. 1961: CHI HUN 5:1. Mérlege: 12-6-7 Klubjai: Kiskunhalasi Vasutas (1945 1950), Vasas SC/Bp. Vasas/ Vasas SC (1950 1964) Csak 22 évesen került az élvonalba, amikor a Vasas leigazolta. A Kiskunhalasról érkezett (akkor még) védő 1950. augusztus 15-én, a Latorca utcai Elektromos-pályán, a Textilesnek nevezett MTK ellen debütált új csapatában. Fél évtized is eltelt, mire megszületett az első nagy siker: a Bp. Vasas megnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát, mégpedig mindkét nagyot, a Bp. Honvédot és a Bp. 74. oldal BURCSA Vörös Lobogót is legyőzve. Akkor kezdődött a Vasas (bő) aranyévtizede, amelynek azonban Bundzsák Dezső az utolsó két évben már szakosztályvezetőként volt részese. Szenzációs rúgótechnika és kiváló szervező készség jellemezte. 1956-ban felejthetetlen döntőt vívtak a KK-ban a bécsi Rapiddal: a harmadik találkozón, a Népstadionban, több mint százezer néző előtt, 9:2-re győztek a piros-kékek. Bundzsák Dezső akkoriban volt élete legjobb formájában, pillére volt a Vasas első bajnokcsapatának, majd 1958-ban nagyszerű teljesítményt nyújtott a Real Madrid elleni Bajnokcsapatok Európa-kupája mérkőzésen, a Népstadionban is (2:0). 1957-ben újra KK-győztes lett. 1960 1961- ben és 1961 1962-ben bajnoki címet szerzett a piros-kékekkel. Univerzális futballista volt, azon kevés válogatott támadójátékos közé tartozik, aki még kapusként is szolgálta a Vasast egy félidőn át, a Csepel ellen. Ugyancsak 1961- ben és 1962-ben harmadszor, majd negyedszer is megnyerte az angyalföldiekkel a Közép-európai Kupát. Az utolsónál, a Bologna elleni döntő első mérkőzésen négy góljával segítette csapatát a fölényes, 5:1-es győzelemhez. A válogatottban különleges mérkőzésen mutatkozott be. 1956. szeptember 23-án, Moszkvában, klubtársa, Berendy Pál helyére állt be a második félidőben. Részese volt az egyetlen győzelemnek (1:0), amelyet a magyar futballválogatott a Szovjetunióban elért. Válogatottbeli karrierje az Aranycsapat szétesése után, közel a harminchoz teljesedett ki. Ő lett a következő korszak egyik vezéregyénisége, részt vett az 1958-as svédországi világbajnokságon is. 1959 decemberében egyike volt annak a hat magyar játékosnak, aki szavazatot kapott az Aranylabda-választáson (Tichy Lajos, Puskás Ferenc, Grosics Gyula, valamint két fiatal, Göröcs János és Albert Flórián szerzett még pontot). 1960 novemberéig már 24 válogatottságot számlált. Ám a hatvanas évek elején már csak egyetlen mérkőzésre került be a válogatottba, az 1961 végi dél-amerikai túrán Santiago de Chilében a házigazdák ellen elszenvedett, súlyos 5:1-es vereség egyik bűnbakja lett. Visszavonulása után itthon és külföldön (Görögországban és Egyiptomban) is dolgozott edzőként. Burcsa Győző (Kaposvár, 1954. 03. 13. ) Válogatottsága: 15 (3) 1979: HUN TCH 2-1. 1980: HUN SWE 2-0 (1), HUN URS 1-4, HUN ESP 2-2. 1982: HUN TUR 5-0 (1), FRA HUN 1-0.

1983: HUN LUX 6-2 (1), ENG HUN 2-0, HUN FRG 1-1, HUN ENG 0-3. 1986: HUN BRA 3-0, HUN URS 0-6, HUN CAN 2-0, GRE HUN 2-1. 1987: HOL HUN 2-0. Mérlege: 6-2-7 Klubjai: Kaposvári Vasas (1965 1973), Kaposvári Rákóczi (1973 1976), Videoton SC (1976 1981), Rába ETO (1981 1984), Videoton SC (1984 1985), AJ Auxerre (1985 1987), Melun (1987 1988), Racing Club d Arras (1988 1989) A Kaposvári Vasas nevelése volt, majd szülővárosa csapatában, a Rákócziban mutatkozott be az élvonalban: nevezetes alkalommal, az egyesület történetének első élvonalbeli találkozóján. 1975 augusztusában a Rákóczi Burcsa Győző két góljával győzte le 2-0-ra a Vasast. (Ez volt az a találkozó, amelyre máig úgy emlékeznek, hogy azon szólalt meg a néma, egy szélhámos szurkoló.) A szezon végén a Rákóczi bennmaradt az élvonalban, Burcsa ellenben klubot váltott, a Videoton játékosa lett. 1981-ig 147 bajnoki meccsen játszott a Vidiben, előbb hatodik, majd háromszor negyedik, közben egyszer kilencedik lett a csapata. A legjobbkor igazolt némi huzavona után Győrbe: akkor érkezett Verebes József is a csapathoz. A Rábával kétszer bajnok lett (1981 1982, 1982 1983), egyszer második helyezett (1983 1984). A Hannich, Póczik, Burcsa trió nemcsak, hogy az ország leggólerősebb középpályás triója volt2, de egyenesen legendás lett. Aztán Burcsa Győző ismét jókor váltott: visszatért a Kovács Ferenc által irányított Videotonba. A csapat az első idényben rögtön az utóbbi évtizedek kiemelkedően legnagyobb magyar kupasikerét érte el: BÚZA bejutott az UEFA-kupa-döntőjébe. Burcsa Győző mind a 12 mérkőzésen játszott a sorozatban. A Real Madrid elleni döntő után valóra tudta váltani az álmát: külföldre szerződött. A francia AJ Auxerre játékosa lett, egy ideig Eric Cantona is a klubtársa volt. A világhírű Guy Roux lett a mestere. Két év után amelybe beleesett a mexikói világbajnokság is a Melun csapatához igazolt, majd egy évet játszott még a Racing Cub d Arras színeiben. A magyar válogatottban Bene Ferenc búcsúmérkőzésén, 1979. szeptember 12-én mutatkozott be, Győrbe igazolása előtt még játszott további három mérkőzésen. Utána hoszszú szünet következett, bármilyen jól is játszott az ETO-ban, csak az első bajnoki cím megnyerése után, 1982 szeptemberében került vissza a nemzeti tizenegybe. Tizedik válogatottsága, az angolok elleni hazai vereség után megint kegyvesztetté vált, hiába menetelt a Vidi az UE- FA-kupa döntőjéig, hiába került ki az Európa-bajnok franciák bajnokságába. Csak 1986 márciusában, a brazilok elleni felejthetetlen hazai meccs előtt hívta újra meg Mezey György. Kijutott a mexikói világbajnokságra, ahol két mérkőzésen játszott is. Verebes József kapitánysága alatt szerepelt utoljára a nemzeti tizenegyben, 1987. április 29-én. Búza Lajos (Újpest, 1901. 06. 26. Budapest, 1965. 03. 21.) Válogatottsága: 3 (0) 1925: HUN AUT 1:1. 1926: BEL HUN 0:2, HUN AUT 0:3. Mérlege: 1-1-1 Klubjai: Újpesti TSE (1912 1924), Újpesti TE/Újpest FC (1924 1928), Vasas FC (1928 1929), Nemzeti SC (1929 1933) Az újpesti grundokon nevelkedett a futball rajongójává, de 1912-ben, tizenegy éves korában már az UTSE-nek a tagja és a kis fiú csakhamar az ifjúsági csapatban szerepel, dresszben és stoplis cipőben rúgja a labdát. Ez volt az első nagy öröme a kis futballistának. Később a második, onnan pedig az első csapatba került, ahol nagy munkabírásával tűnt ki. Az UTSE- ből több társával együtt került a múlt évben az UTE-ba, ahol a szolid, komoly és sportszerűen élő játékost szívesen fogadták. A tréningeket szorgalmasan látogatja, és óriási munkabírással rendelkezik. Azt mondják róla, hogy öt tüdeje van, mert rendszerint akkor kezd csak igazán belejönni a játékba, amikor a társai már kifulladtak írta róla a Sporthírlap az első válogatottséga előtt, 1925 szeptemberében. Búza akkor már 75. oldal

évek óta nős ember volt, legendás történet fűződött a lakodalmához, amelyről még a korabeli sajtó is beszámolt 1920-ban: Az UTSE hivei alkalmasint dallamos legendába szövik a nevét, de az újdonsült asszony, Buza Lajosné, bizonyosan nem lelkesedett érte, hogy Buza mindjárt az első alkalommal a sportot választotta kettőjük közül s még a kürtös kalácsot is faképnél hagyta más rá váró édességekről nem is szólva. Buza Lajos vasárnap délután két órakor tartotta esküvőjét s boldogan ült a lakodalmi ebédhez, amikor elhozták üdvözletüket az UTSE játékosai. Beszélgetés közben szó esett a délutáni UTSE URAK meccsről is és az UTSE játékosok emlegetni kezdték a hegemóniamérkőzés fontosságát. Az ifjú férjben fölpezsdült a futballista vér s noha hatan is őrizték, egy óvatlan pillanatban átvetette magát a kerítésen s úgy, ahogy volt, menyegzői gálában, elment játszani. Az UTSE 3:0-ra győzött s ez nagy szerencse volt, mert másként aligha tudta volna a lakodalmi táncba induló UTSE-csapat a pityergős kedvű fiatalasszony szivét megpuhítani. Búza válogatottbeli karrierjének egy vesztegetési vád vetett véget, a lila-fehérek ki is zárták a soraikból. Utóbb (keveset) még játszott az Újpest profi csapatában, de aztán egy idényre a Vasashoz igazolt, majd a Nemzeti SC-ben zárta le karrierjét, ahol újra visszanyerte régi formáját, noha a válogatottba már nem került be. Buzánszky Jenő (Újdombóvár, 1925. 05. 04. Esztergom, 2015. 01. 11.) 76. oldal BUZÁNSZKY Válogatottsága: 49 (0) 1950: BUL HUN 1:1. 1951: HUN FIN 8:0. 1952: HUN GDR 5:0, URS HUN 1:1, URS HUN 2:1, POL HUN 1:5, FIN HUN 1:6, HUN ITA 3:0, HUN TUR 7:1, HUN SWE 6:0, HUN YUG 2:0, SUI HUN 2:4, HUN TCH 5:0. 1953: HUN AUT 1:1, ITA HUN 0:3, SWE HUN 2:4, TCH HUN 1:5, AUT HUN 2:3, HUN SWE 2:2, ENG HUN 3:6. 1954: EGY HUN 0:3, AUT HUN 0:1, HUN ENG 7:1, HUN KOR 9:0, HUN FRG 8:3, HUN BRA 4:2, HUN URU 4:2, HUN FRG 2:3, HUN ROM 5:1, URS HUN 1:1, HUN SUI 3:0, HUN TCH 4:1, HUN AUT 4:1, SCO HUN 2:4. 1955: HUN AUT 2:2, SWE HUN 3:7, DEN HUN 0:6, HUN SCO 3:1, SUI HUN 4:5, HUN URS 1:1, HUN AUT 6:1, HUN SWE 4:2, HUN ITA 2:0. 1956: TUR HUN 3:1, LBN HUN 1:4, HUN YUG 2:2, BEL HUN 5:4, POR HUN 2:2, HUN POL 4:1. Mérlege: 36-9-4 Klubjai: Dombóvári Vasutas (1941 1946), Pécsi VSK (1946 1947), Dorogi AC/Dorogi Tárna/Dorogi Bányász/Dorogi AC (1947 1960) Az Aranycsapat jobbhátvédje Dombóváron, a szülővárosában kezdett futballozni, akkoriban még támadót játszott, kihasználva gyorsaságát. Állítólag 11,3 másodperc alatt képes volt végigvágtázni száz métert. A család civil állást szánt neki, miután a háború alatt érettségi vizsgát tett a helyi katolikus reálgimnáziumban, majd forgalomirányítói vizsgát tett. 1945-ben már tisztképző tanfolyamot végzett, a MÁV pedig utána Pécsre vezényelte így könnyen megérthető, miért lett a következő csapata a pécsi vasutasklub, a Pécsi VSK. Káderlapját elcsúfította az 1946-os bélistázás soha nem tudta meg, miért ítélték akkor politikailag megbízhatatlannak. Pécsen Szabó Péter, az előző negyedszázadot egy kis megszakítással szinte végig Németországban töltő, 1945-ben hazatért korábbi válogatott balszélső, az MTK hajdani kiváló játékosa volt az edzője. Buzánszky Jenő őt követve igazolt 1947. február 1-én Dorogra. Tulajdonképpen Szabó Petárnak köszönhette, hogy válogatott futballista, az Aranycsapat tagja lett, az edző faragott ugyanis védőt belőle. Pedig csatárnak sem volt épen gyenge: Buzánszky Jenő 1947 őszén kilenc gólt szerzett az NB I-ben. Miután a Dorog annak ellenére kiesett az élvonalból, hogy a hatodik legtöbb gólt szerezte, Buzánszky Jenő a második vonalban töltötte a következő, sőt, az 1948 1949-es idényt is. Talán ez is elodázta a jobbhátvéd meghívását a válogatottba, de az is tény, hogy Rudas László súlyos sérüléséig szinte bérelt volt a poszt. Buzánszky félelmetes formában és erőben volt

BUZÁNSZKY akkor, 1949. április elsején a Budapesti Őrzászlóalj katonája lett, s a katonaság idején hetente két mecscset játszott. Egyet a szolgálati helyén, egyet pedig a dorogi csapatban. 1950. november 12-én aztán eljött a nagy nap: bemutatkozott az A-válogatottban. Nem sikerült túl jól a bemutatkozás, 1951-ben csak egyszer játszott a legjobbak között, de aztán az 1952 májusi, NDK elleni (egyébként csak Magyarországon hivatalosnak tartott) mérkőzés meghozta a nagy áttörést. A következő három évben mindössze két mérkőzésről hiányzott, a turkui, románok elleni olimpiai selejtezőről és az 1953 októberi, bolgárok elleni szófiai meccsről. Utóbbiról is csak azért, mert aznap egy másik A-válogatott Prágában a csehszlovákok ellen lépett pályára, ő pedig ott szerepelt, a megszokott védelem tagjaként. A fentiekből következően részese volt az Aranycsapat minden, még a többinél is emlékezetesebb mérkőzésének. Az olimpiai döntő után így írt róla a Népsport: Buzánszky ezúttal is nagy lelkesedéssel küzdött, gyorsaságával sok nehéz helyzetet tisztázott a magyar kapu előtt. Nagyszerűen alkalmazta a becsúszó szereléseket is. Hibája csak az volt, hogy két-három esetben nem állt rá kellően szélsőjére, s így Zebec olykor át tudta venni a labdát és egyszer-egyszer elhúzott mellette. Buzánszky azonban egyetlen olyan hibát sem vétett, amelynek komoly következménye lett volna. A római stadionavatót követően is dicséretet kapott: Buzánszky keményen, nagyszerűen harcolt, a szélsőjét már a labda átvételében igyekezett megakadályozni, ha viszont Buzánszky Iljinnnel csatázik a teltházas Népstadionban. erre nem volt módja, akkor abban a pillanatban rohanta meg. amikor az a labdát átvette. Sokszor szabályosan, labdástól együtt elsodorta szélsőjét. Kitűnő teljesítményére jellemző, hogy mindöszsze egyszer tudott mellette elfutni Vivolo. Az Évszázad mérkőzésén egy újonc balszélső, Robb jutott neki azt a feladatot is megoldotta: Buzánszky is kitűnő teljesítményt nyújtott, Robbot, az angol válogatott balszélsőjét akitől az angolok mérkőzésnyerést vártak szinte teljesen kikapcsolta a játékból. Nagyszerűen helyezkedett, kitűnően fejelt. Mindezek mellett ragyogó átadásokkal indított el támadásokat. Buzánszky ezúttal is egyike volt a magyar csapat legjobbjainak. A svájci világbajnokságon a brazilok ellen is csúcsformában futballozott: Buzánszky ezúttal az első perctől az utolsóig csaknem hiba nélkül játszott. Kitűnően helyezkedett. Gyorsak és jó üteműek voltak a közbelépései és sokszor nemcsak a gondjaira bízott szélsőt, hanem a balösszekötőt is szerelte. Lelkesen, önfeláldozóan küzdött, s ha lehetőség nyílt rá, a labda megszerzése után segítette a támadás építését is. Három nappal később az urguayiak 77. oldal

76. oldal BUZSÁKY elleni elődöntőben a címvédő világbajnok egyik leggólerősebb játékosa jutott neki. Buzánszky nagyon jól fogta a veszélyes Borgest, szívósan harcolt. Külön érdeme volt, hogy amikor átjátszották, akkor sem állt meg, hanem visszafutott, s igyekezett újra beavatkozni a játékba. Még a nyugatnémetek elleni döntőt követően sem kapott elmarasztalást a sportnapilaptól: Buzánszky nagyon sokat volt játékban; a védelem legjobbja volt. Rengeteg alkalommal mentett szorongatott helyzetben lábbal és fejjel egyaránt. Óriási lelkesedéssel harcolt, jó ütemben keresztezett, semlegesíteni tudta a veszélyes Schäfert, s ő fordított a hátvédek között a legnagyobb gondot a támadások hátulról való elindítására. A világbajnokságon ezen a mérkőzésen játszott kimagaslóan a legjobban. A jobbhátvéd, amely minden nagy mérkőzésén jól játszott, 1956 közepéig szerepelt a válogatottban. Sebes Gusztáv leváltása után ellenben már csak egy mérkőzés, a lengyelek elleni jutott neki, aztán hiába álmodott arról, hogy eljuthat legalább a félszáz válogatottságig. Harmincegy évesen elbúcsúzott az A-válogatottól, a következő négy évben ellenben még játszott a Dorogban. Mindent egybevetve. 1947 és 1960 között az NB I-ben 274 mérkőzésen, az NB II-ben 56 mérkőzésen lépett pályára a bányászcsapat mezében, 25 gólt szerzett. Klubjával elért legnagyobb sikere a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjébe jutás volt 1952-ben. A magyar labdarúgást a Komárom megyei szövetség elnökeként, majd alelnökeként, valamint a nevét viselő gyermeklabdarúgó-alapítvány elnökeként is szolgálta. Buzsáky Ákos (Budapest, 1982. 05. 07. ) Válogatottsága: 20 (2) 2005: HUN MLT 4-0, BUL HUN 2-0, HUN CRO 0-0. 2007: NOR HUN 4-0, HUN ITA 3-1, HUN MLT 2-0, POL HUN 0-1, MDA HUN 3-0, HUN GRE 1-2 (1). 2008: SVK HUN 1-1, HUN SLO 0-1, HUN ALB 2-0, MLT HUN 0-1. 2009: HUN SWE 1-2, HUN POR 0-1, POR HUN 3-0, DEN HUN 0-1 (1), BEL HUN 3-0. 2010: HUN RUS 1-1, HUN BUL 1-1. Mérlege: 7-4-9 Klubjai: Grund FC 1986 (1988 1998), MTK Hungária FC (1998 2002), közben BKV Előre (kettős igazolással, 2001), FC Porto (2002 2003), Académica (2003 2004), Plymouth Argyle (2005 2008), Queen s Park Rangers (2007 2012), Portsmouth (2012 2013), Barnsley (kölcsönjátékosként, 2012), Ferencvárosi Torna Club (2013 2015) Már hatéves korában igazolt játékos lett édesapja egyesületében, így már tízéves futballistamúlt állt mögötte, amikor az MTK-hoz került. A kék-fehéreknél 1999. október 3-án, tizenhét évesen mutatkozott be a legmagasabb osztályban, Henk ten Cate volt akkoriban a csapat edzője. Buzsáky Ákos abban az idényben érte el pályafutásának első magyarországi szakaszának legnagyobb sikerét: Magyar Kupa-győztes lett. 2002 nyarán egy rövid próbajáték után a José Mourinho által irányított FC Portóhoz került, amellyel 2003 őszén megnyerte az UE- FA-kupát. Portugáliából a 2004 2005-ös idény előtt Angliába igazolt, pályafutása következő kilenc szezonját ott töltötte. Jellemzően a második vonalat jelentő Championshipben, de a 2011 2012-es évadban, a QPR tagjaként, a Premier League-ben is futballozott. (A 2012 2013-as idényben ellenben a harmadik vonalban szerepelt, a Portsmouth játékosként.) 2013 nyarán hazatért, a Ferencváros játékosa lett, sérülése miatt azonban csak néhány mérkőzést tudott játszani. A válogatottban 2005. szeptember 3-án, a Málta elleni hazai mérkőzésen debütált, Lothar Matthäusnál. Húsz mérkőzése közül csupán egyet játszott végig, azon szerezte első gólját 2007. november 21-én, a görögök ellen. Legjobb játékát 2009. október 14-én, a koppenhágai vb-selejtezőn nyújtotta, a magyar csapat az ő góljával verte meg az addigra már biztos csoportelső dánokat 1-0-ra. A legutóbbi két évtized egyik legjobb játékosa volt.

Betűjelek A NOB és a FIFA országjeleit használtuk. ALB: Albánia, ALG: Algéria, ANT: Antiqua és Barbuda, ARG: Argentina, ARM: Örményország, AUT: Ausztria, AUS: Ausztrália, AZE: Azerbajdzsán. BEL: Belgium, BIH: Bosznia-Hercegovina, BOH: Cseh- és Morvaország, BRA: Brazília, BUL: Bulgária. CAN: Kanada, CHI: Chile, CHN: Kína, CRC: Costa Rica, CRO: Horvátország, CZE: Csehország. DEN: Dánia. EGY: Egyiptom, ESA: Salvador, ESP: Spanyolország, EST: Észtország. FIN: Finnország, FRA: Franciaország, FRG: NSZK. GDR: NDK, GER: Németország, GRE: Görögország. IHO: Holland-India, IND: India, IRI: Irán, IRL: Írország, ISL: Izland, ISR: Izrael, ITA: Olaszország. JPN: Japán. KAZ: Kazahsztán. LET: Lettország, LTU: Litvánia, LUX: Luxemburg. MDA: Moldova, MEX: Mexikó, MKD: Makedónia, MNE: Montenegro. NED: Hollandia, NOR: Norvégia. PER: Peru, POL: Lengyelország, POR: Portugália. QAT: Katar. ROM: Románia, RUS: Oroszország. SCO: Skócia, SUI: Svájc, SWE: Svédország. TCH: Csehszlovákia, TUR: Törökország. UAE: Egyesült Arab Emírségek, UKR: Ukrajna, URU: Uruguay, URS: Szovjetunió. YUG: Jugoszlávia. Egy csodálatos emlék az 1966-os világbajnokságról: Farkas gólöröme (HUN-BRA 3:1). 77. oldal

Első serlegeink Két míves serleget nyert a magyar labdarúgó-válogatott a hőskorban. Az egyik valójában egy Monarchián belüli versengés volt a magyar és az osztrák nemzeti tizenegy között. Kiírását a bécsiek kezdeményezték 1911-ben, a mindkét országban csillagnak számító, váratlanul korán elhunyt Rudolf Wagner tiszteletére. Wagner egyébként a századforduló előtt években a bécsi futball egyik kiemelkedő egyénisége volt. 1901- ben átköltözött néhány hónapra Budapestre, a BTC soraiba lépett, ő volt az első légiós magyar bajnokcsapatban. A Sport-Világ így ünnepelte: A monarchiában nem ismerünk népszerűbb játékost nála. A bécsi Crickettereknek tagjaként játszott az elmúlt év őszéig, s mint annak kapitánya egyletét úgyszólván naggyá tette. Legszívesebben mint fedezet szerepel, a minőségben épp oly kiválót tud produkálni, mint hátvéd. A kapuban azonban oly briliánsan állotta meg a helyét, hogy az itt járt angolok őt a kontinens legkiválóbb goalkeeperjének ismerték el. 1910. augusztus 19-én szívbetegségben hunyt el. A megállapodás szerint 1911 tavaszától 1913 őszéig hat mérkőzést vívott a két gárda (az addigi gyakorlatnak is megfelelően, egyet tavasszal, egyet pedig ősszel, váltakozó helyszínnel), az lett a győztes, amelyik több győzelmet aratott. A magyar csapat elveszítette az első meccset (1911. május 7., 1:3 a mi szempontunkból), majd 1911. november 5-én megnyerte az első budapesti találkozót, s ezzel egyenlített. A 80. oldal következő, 1912. május 5-én 1:1-es döntetlent hozott. Utána a meggypiros mezesek újra nyertek Budapesten (1912. november 3., 4:0), sőt aztán Bécsben is (1913. április 27., 4:1), így már az ötödik mérkőzés után eldőlt a trófea sorsa. Mi több, újabb magyar sikert hozott a hatodik összecsapás is (1913. október 26., 4:3). Amúgy Bécsben nem mindenki ismerte a futballmatematika egyszerű szabályait. A Sport-Világ ugyanis így írt az 1913 októberében játszott, utolsó meccs előtt: Bécs egyik legelőkelőbb napilapjának sportrovatában foglalkozik a Wagner-serleg mai állásával és konstatálja, hogy az osztrákoknak az október 26-i találkozáson legalább 8:0 arányban kell győzniük, ha a serleget meg akarják nyerni. Megnyugtathatjuk derék szomszédjainkat, hogy a Wagner-serleget az eddigi mérkőzések alapján már a magyar reprezentatív csapat nyerte meg. Ugyanis a Wagner-serleg szabályai szerint a hat mérkőzést pontrendszerben kell lejátszani és ha a mérkőzések során a két csapat egyenlő pontszámot érne el, akkor egy hetedik mérkőzés kerül lejátszásra és csak ha ez is eldöntetlenül végződik, akkor számít a gólarány. A magyar csapatnak azonban ez idő szerint már. annyi pontja van, amit az osztrákok már nem érhetnek el, kétségkívül ő a serleg győztese, akármint is végződjék az ominózus október 26- iki találkozás. Különleges, hogy a győztes magyarok ezüst-, a vesztes osztrákok pedig bronzplakettet kaptak szereplésükért. Amikor a Wagner-serleget kiírták, még az 1912-es stockholmi olimpia előtt jártunk. Mire vége lett, már első futballhőseink hazahozták az ötkarikás torna Vigaszdíját. A magyar válogatott a lehető legnehezebb sorsolást kapta, kifogta a toronymagas esélyes angolokat. (Hivatalosan briteket, de Nagy-Britannia természetesen csak amatőrjátékosokból álló válogatottjában egyedül Tom Burn nem volt angol, bár ő is szerepelt az angol amatőrválogatottban.) A címvédő 7:0-ra nyert, Bodnár Sándor éveken keresztül nehezen viselte, hogy elrontott egy tizenegyest, de nem ezen múlt a vereség. Utána ellenben a magára találó legénység 3:1-re legyőzte a németeket, majd 3:0-ra az osztrákokat, s ezzel elhódította a Vigaszdíjat. Ez utóbbi mérkőzés egyébként, hiába vívta a magyar és az osztrák csapat, nem számított a Wagner-serlegért vívott találkozók közé, hiszen nem Bécsben vagy Budapesten, hanem Stockholmban, a Råsunda Stadionban játszották.

SZPONZORFAL 76. oldal

SZPONZORFAL 77. oldal

Szerzőinkről: Dénes Tamás (Budapest, 1963 - ) sportújságíró, futballtörténész. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett doktori címet. 65 könyve jelent meg a labdarúgásról. Volt a Nemzeti Sport főszerkesztője, majd több lap és rádió futballszakírója, sportszerkesztője. 2012-ben megkapta a Magyar Sportújságírók Szövetségének nívódíját, 2014-ben Ezüstgerely díjas lett. Dlusztus Imre (Szeged, 1960 - ) újságíró, sportújságíró, borászati szakíró. A szegedi tudományegyetemen végzett bölcsészként. 42 könyve jelent meg. 1998-ban Táncsics-díjat és MOB-nívódíjat kapott. Volt a Délmagyarország, a Hungarian Review, a Hír TV, a Szegedi Egyetem főszerkesztője. A Nemzeti Értékek Könyvkiadó alapító főszerkesztője. ISBN 978-615-00-0815-8 www.nemzetiertekekkiado.hu Nemzetközi mérkőzéseket már 1901-ben játszottak egymással Budapest és Bécs csapatai, de az első hivatalos, országok közötti válogatott labdarúgó mérkőzést 1902. október 12-én rendezték meg Bécsben. A találkozót csak 1908- ban ismerte el hivatalosnak a két szövetség. Jellemző a korszakra, illetve a kezdetek sajátos bájára, hogy az osztrákok között többen az iskolájukból való kicsapás miatt álnéven szerepeltek. Igaz, a magyar nemzeti válogatott csatára, Hajós Alfréd 1986-ban műegyetemi hallgatóként úgy mehetett el az első újkori olimpiára, hogy professzora a diáktársai előtt szabályosan leteremtette az Athénba tervezett út miatt. A labdarúgás a Monarchia minden területén nagyon gyors sikert ért el, s mivel ez a kettős irányítású, soknemzetiségű ország volt Oroszország után Európában a legnépesebb, hatalmas tömegekre gyakorolt komoly hatást. Nem véletlen, hogy a sportág megerősödését követően már az 1920-as években megalakult az osztrák, a cseh és a magyar profi szövetség, a nemzeti válogatottak pedig sorra játszották egymással és más országokkal a mérkőzéseket., a válogatott hivatalos szerelésében e bemutató füzet megjelenéséig 993 labdarúgó lépett pályára nemzetközi találkozón. Az 2019 őszén megjelenő könyvünk ezekről a futballistákról szól. Egyszerre lexikon, amely szócikkeken keresztül emlékezik meg az összes eddigi válogatott játékosról, és sportágtörténeti album, amely a szócikkek mellett színes történeteket is közöl erről a 118 évről. A történelmünkről, a szenvedélyünkről, az életünkről. NEMZETI ÉRTÉKEK KÖNYVSOROZAT