A z E e k á l h á z e v é e k é s c u l á k á e v e z é s e 1. Álláb álkáól... A álkfôzés öéee Az égee szesz, öbbek közö álk ásdlmuk egk legôsbb l, m vlág mde ájá fgszk. Eze lk összeevô ájké, szágké ge külöbözôek. Mdez válzsság z dôjáás és emésze dságk lkíák k. A legízesebb álkfélék Káá-medecébe lálhók, hl gümölcsbôl készül álkák zm egedülálló z egész vlág. Nem l megleô ez, h belegdluk, hg mgszág Alföld klímáj kfejezee kedvez gümölcs, kemele kjszbck, szlv, cseesze, z ee, köe emeszéséek. A XVI. százdg z égee szesz gógszeek számí. A gógsze szeee gzlj z euó emlógáb z qu ve (éle vze) és z qu v megevezések, s eek válz külöbözô elveüleeke. Az 1799-ôl klkul ksüzemek, szesz-, álk- és lkôgák emelése elvezee álkfôzés köz szbálzásáhz. 1836-b földesú elôjg gklá övéeôe emelék, mjd bevezeék álkdó, s 1850-ôl szesz állm mólum le. 1920-b 260, 1970-be 1.070, 1982-be 815 fôzde mûködö Mgszág. Közbe l ézkedések kcslódk fôzéshez, m szeszllm Tácsközásság dejé, feles fôzés - emés fele gzdáé, fele z állmé (1952-1970 közö). A zugálkfôzés XVIII. százdb sz sefôzôk megszûések lkul k. A sz gzdálkdás jellemzô kéksság és gzdságsság ebbe fs szeee jász. A gzdák öekedek, hg e vessze káb z elhull gümölcs, meg emészeese z s szem elô ák, hg h skkl lcsóbb öé kfôzés, m fôzdébe, h z l môsége em s vl kfgásl. já szükséglee, szmszédk, bák, vedégek kíálásá hszálák. Njkb keeskedelm fglmk szá zugfôzések z Alföldö szükségessé eék z elleôzés fkzásá. Az elleôzéseke végzô ézügôöke seóbke, muslckegeô évvel lle lksság. A álkfôzés szbálzó edeleek 1951-g léegébe em válzk, gz, közbe másdk vlághábú köveô állmsíásk uá, 1949-be Gümölcsszesz Tösz (e év edszeválásg öbbszö válz) 60 gbb szeszfôzdé lvsz egbe, ksebb üzemek ez köveôe keülek állm kézbe. Az 1951-es jgszbálk álkfôzdéke egséges b- és gümölcsszeszfôzdeké kezelék, észüke emelés keee állík fel, lleve b- és gümölcsemelôk észée kfôzeheô mesége klázák. Az állm 1982-be mg szüee meg szeszmólumá. Eg övé kmd: Gümölcsbôl készül álk elôállíásávl jgszbálb megház keeek melle mgászemél s fgllkzh.. Eg másk jgszbál z í elô, hg mgászemél álkfôzés céljá legfeljebb 500 le fôzôüs kcású szeszfôzdé léesíhe, lleve szesz elôállíásávl fgllkzó gzdálkdó szeveze le kcású szeszfôzdéjé bébe vg szezôdéses üzemeleése ádhj mgászemélek. A álk szemjából még ezekél s fsbb vl, hg szclzmus dejé elôszö köveelék meg szkéelme. A szclzmus hágzdság álkfôzés sem kíméle. A ézmûvesek em l ûméeû fôzô-, és fmíó üsöke készíeek, mleeke kk, eseleg megedelek ôlük. zó em lehee eôl! Az gá ézlemez vsgság, hssz és szélessége ház meg z üs méeé. Ezé zá eg dôbe mdeü ugkk üsöke helezek üzembe. A edszeválás évébe 1989-be má csk 880 szeszfôzde üzemel, közülük 202 vl mgászemél bkáb. Az üzemek echk felszeelsége, szkembeek há és gege lg m leheele vl kváló álkák készíe. Em zá z h és külföld ckól elû gümölcsálk. Helé ávee hdeg ú, fmszeszbôl, vízbôl és mából elôállí szeszesl, m esze álkké éékesíeek. Melô végleg elele vl sülleszô ez csdáls l, vlh vlág végéôl felbukkk z ôzôk : zk z embeek, kk m csúcsálkák fôzk. Küzdöek, hclk, közbe ege jbb álkák fôzek és hheele hck áá 2002-be eléék, hg álká z Euó Uó s elsmeje mg lké, álk hugkum le, álk új emze büszkeségük, és új vlághíôl álmduk. A álk újjászülee.
A z E e k á l h á z e v é e k é s c u l á k á e v e z é s e 2. Az elevezés Mgszág z elsô fás, mel álkáól szól Kál óbe udváb veze. Feleségé kúálák z éle vzével (qu ve). Máás káb má külöbsége eek gümölcsbôl és gbából készül álk közö. Ez uóbbk cemum, cemu évvel lleék. A álk szó, 17. százdól ejed el mg elvbe, ám ekk gbál hszálák. Külööse flus lksság köébe vl égebbe szkás, hg eggel eg hák álkávl kezdék. Az 1900-s évekbe szegéek kávéják s evezék. Nées elevezése: keíésszggó mgó füülôs - bckálk szkáss jelzôje szlvóum - hdób élel szlválk gebul - szeszes víz és cgák sszák Bzsk ée: A álk lógáj, vg bevezeô z éjszkáb hmák ják szívük félk m álkfôzô ézüs (Zlá Tb) Tlá meseek jálm Tszel Hölgem és Um, udják-e Öök, m jele z esszec szó? esze, é s udm, hg udják. Az esszec vlmek léegé, vlmek velejé jele. De z udják-e, m léege gümölcsek? H em, há megsúgm, hg em külöféle (fôleg ökbôl készül) gümölcslevek, em s úlcukz sûíméek, melekbôl káá ízû szööke készíjük, lleve készík Öök, mehg mgm l gládság em veemedem; éhá, z sejem, fôleg hölgek köébôl, lekvá gdlk, de elméjük, h z kják klál, m z esszecák kál, elméjük kk bz ssz ú já. Me mdez lószl: é álká gdlk. A álká, mele gugk, gk, mlkók, más cujkák, émeese sszk, sô mgók s hívk. A álk gümölcs éelme és léege. M szemek fé, ák gemek. M fesôek z ecse, kölôek elv. Csk z udj, môl beszélek, k szájáhz emel má eg kuc bdzálká, beleszgl, és összefu szájáb ál, me vlv eflexek udmásá hzák, hg kövekezô llb eg kevéske dôe meszág lkój lesz....ugkk közsme, hg z Euó Uós áglásk flmsk. Úg vélem, hg mg álká le kell véde z lkhlk eé és álk évvel csk mg gümölcsbõl, hzákb kf echlóg sze e lkhl lehesse lle. Úg, hg whsk skóké, kk fcáké, g z lszké, z uz göögöké, úg álk mgké. Ez udsí kell Euóáb és vlág... (D. Áde Jás 2001-es eellácóják észlee D. Vz Adás msze úhz) A 2002. júlus 1-jé élebe lée 1-3-1576/89-es számú elôíás (Mg Élelmszeköv) edelkezk álkáól. Ez ljá csk zk emékek evezheôk álkák, melek 100%-s gümölcsálk, zz em fmszesz és m hzzádásávl készülek, mmum 37,5%-s lkhlfkkl edelkezek. Az Euó Uós jgszbálkk megfelelôe álk szó csk Mgszág és 4 szák má hszálhj. Azk emékek, melek em felelek meg e kéelekek, csk szeszesl éve keülheek fglmb. Édekes ekd z Uós ágláskól, hg mk álk szó hszáláé küzdö z Uós el elô má és mg delegácó vezeôje, kövekezô esemé zjl le. A kédése, hg k hg udj megdkl sjá állásjá, mám, hg szág elvébe eed szó és szágák vl kzáólgs jg ez szó hszál, mg Külügmszéum kévselôje felüöe má elvû éelmezô kézszóáá, hl lcã címszó l kövekezô mgáz vl lvshó: A lcãă mg eedeû, gümölcsbôl ejeszéssel és leálássl készülô szeszesl. Az Euó Uós el ezzel kédés eldööek ekee, hsze h mguk mák s mg eedeûek evezk z l, kk z éleg csk mg lehe. Íg Mgszág megk kzáólgs szóhszál jgá.
A z E e k á l h á z e v é e k é s c u l á k á e v e z é s e 3. Névjvslk Eek álház elevezés hele: jvslk mákéve: zá álkfôzde vg zá álkház A legegszeûbb és kézefekvôbb elevezése álkfôzdéek, mel zá községbe éül fel. zá Üsökös Uluk évbe álkfôzés kellékee, ézüsöke, leálók s egbe suglljuk, hg ez álk üsököské bb mjd be közudb. zá zesz Alleácó éülô elevezés. Édekessége dul, sô l sz beûk jáék. A kssé szleges beüésû szesz szóvl, egszeû, vgá kézee kel. zá Feszesz A feszesz ké szóból, feszes (fumás, fál) szóból és szeszbôl kéze új szó. Jeleése íg összev, hgu l, ézelm sszcácók kel elsôsb: l. külöleges ók, k zs összeéel, fál eljáás sb. Egszeû, köe megjegezheô, ecáls év, melbe egesül mdz, m e emékôl ud kell. Mg, lkhl (égee szesz), s em ulsó sb ul szellemsége s, mele ez emék kévsel vg kévsel fg. (Az sem mellékes, hg cég eve s-68) Aqu Ve Ulás álk -öée észbe s emlíe- k elevezésee, z élevíze, mel eméke gógszeké hszál szeel zsíj. Ceu A ég elevezések májá. A szó eede, eged, lálmá s jele, s ezzel s z egedülállóság sugllj.
A z E e k á l h á z e v é e k é s c u l á k á e v e z é s e 4. Az emblém Az elevezések közül válz hszáluk, me ez felel meg legjbb legöbb -álluk fsk - szemk: - jelz, hg mg emékôl v szó - ul z lkhl - ul cége - mde, ugkk szóvl mgság múljá s sszcál - ecáls - s szó keôs jeleéséél fgv kfejez emék mögö kml szellemsége s 1. Tdcáls megldás, mg mívumkkl s vdéke jellemzô slzál gfkávl. 2. Mde, fmbó emblém. Geszk beûíus, leegszeûsíe sál-mívum. 3. Klsszkus mesze vdék jellegzeességéôl, íve í fell 4. Hsló dcáls megldás, mg mívumkkl, vsz közésô éme á ábázlj 5. Egszee m és klsszkus emblém, ég mg címe felhszálásávl. 6. Felveések zá álkház évhez. 1. 3. 5. 2. 4. 6.
L k 5. z á á l k h á z z á á l k h á z Cgámegg á l k 1 9 9 9 3 8 % v l 0, 3 5 l Cgámegg á l k 1 9 9 9 3 8 % v l 0, 3 5 l
L k 5 /. - zíkódk - A fólmás - A kszul vg dugó z á á l k h á z z á á l k h á z z á á l k h á z zlv á l k 1 9 9 9 Cgámegg á l k 1 9 9 9 Köe á l k 1 9 9 9 3 8 % v l 0, 3 5 l 3 8 % v l 0, 3 5 l 3 8 % v l 0, 3 5 l
L k 6. Cgámegg álk z á á l k h á z Cgámegg álk Cgámegg álk z á á l k h á z Cgámegg álk
L k 6 /. - zíkódk - A fólmás - A kszul vg dugó - A zsege lógó ká zlv álk Cgámegg álk Köe álk z á á l k h á z zlv álk z á á l k h á z Cgámegg álk z á á l k h á z Köe álk
L k 6 / B. - A 6/A-k eg másk megldás, hl fók szeeelek fjjelölôké zlv álk Cgámegg álk Köe álk z á á l k h á z zlv álk z á á l k h á z Cgámegg álk z á á l k h á z Köe álk
L k 7. Cgámegg Cgámegg Cgámegg á l k z á á l k h á z Cgámegg Cgámegg á l k z á á l k h á z á l k z á á l k h á z
L k 7 / A. - Címke élkül válz - Az fmácó százássl keül z üvege - A kszul vg dugó - A zsege lógó ká z egele fszemáss g - hácímke fólá m szíes effekfó zlv Cgámegg Köe zlv á l k z á á l k h á z Cgámegg á l k z á á l k h á z Köe á l k z á á l k h á z
L k 7 / B. - Más megldás 7/A- - Al megm címldl - A kszul vg dugó - Hácímkeké, gümölcsfók eszeek á z üveg közésô észé zlv á l k z á á l k h á z Cgámegg á l k z á á l k h á z Köe á l k z á á l k h á z
L k 8. Cgámegg á l k zá álkház Cgámegg á l k zá álkház Cgámegg á l k zá álkház Cgámegg á l k zá álkház
L k 8 / A. - zíkódk - A fólmás - A kszul vg dugó, kcímke - Eôeljes mívum és szívlág Cgámegg á l k zá álkház Köké á l k zá álkház Bslm á l k zá álkház
L k 9. C á g m e g g álk C á g m e g g álk C g á m e g g C g á m e g g vlálk1 38% 9 9 9 vlálk1 38% 9 9 9
L k 9 / A. - zíkódk - Áeszô mûgcímke és mgsbb gmsúlú mûg ká - A kszul vg dugó, kcímke - Eôeljes, eged mívum és szívlág C á g m e g g álk V m l s k ö e álk k k ö é álk C g á m e g g V l m s k ö e K ö k é vlálk1 38% 9 9 9 vlálk1 38% 9 9 9 vlálk1 38% 9 9 9
L k 9 / B. - zíkódk - Áeszô mûgcímke és mgsbb gmsúlú mûg ká - A fólmás - A kszul vg dugó, kcímke - Eôeljes, eged mívum és szívlág C á g m e g g álk V m l s k ö e álk k k ö é álk C g á m e g g V l m s k ö e K ö k é vlálk 38% 1 9 9 9 vlálk 38% 1 9 9 9 vlálk 38% 1 9 9 9