Egyéni balesetbiztosítás feltételek
Jelen Egyéni balesetbiztosítás feltételek nyomtatvány letölthető pdf formátumban a honlapunkról is, az egyéni balesetbiztosítás oldalról (http://www.signal.hu/hu/egyeni_balesetbiztositas.html).
TARTALOM Balesetbiztosítási Általános Feltételek... 5 Egyéni balesetbiztosítás különös feltételei (A1100)... 18 Egyéni progresszív (megnövelt) rokkantsági szolgáltatású balesetbiztosítás különös feltételei (A1150).... 20 Baleseti kórházi napidíjra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1910).... 22 Baleseti eredetű plasztikai műtétre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1920)... 23 Csonttörésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1930)... 24 Égési sérülésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1935)... 25 Baleseti költségtérítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1940).... 27 Baleseti műtéti térítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1960)... 29 Baleseti keresőképtelenségre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1970).... 32 Baleseti gyógyulási támogatásra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1980)... 34 Közúti közlekedési baleseti halálra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1990)... 36 Közúti közlekedési baleseti rokkantságra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1995)... 38 Egyéni balesetbiztosítás feltételek 1. számú melléklete... 40
Jelen általános szerződési feltételek, melyek egy ben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak, a hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Polgári Törvény könyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a bizto sítók ról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján jöttek létre. Az ügyfél tájékoz tatónak minősülő részek vastag betűvel szedettek. Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmé ben jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítá si szerződés díjára és az annak alapján járó szolgál ta tásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irányadók. BALESETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK halála, tartós egészségkárosodása (rokkantsága), illetve a különös és kiegészítő biz to sítási feltételekben felsorolt egyéb bizto sí tási események. 1.2. Balesetbiztosítási eseménynek minő sülnek az alábbi, a biztosított akaratán kí vüli ese mé nyek is: vízbefúlás, égési sérülések, leforrázás, villám csapás vagy elektromos áram behatásai. 1.3. Betegségek nem minősülnek balesetnek. 2. A biztosítási szerződés alanyai A szerződési feltételek a SIGNAL Biztosító Zrt. baleset biztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a Balesetbiztosítási Általános Feltételekre hivatkozással kötötték. Nem alkalmazandók a Balesetbiztosítási Általános Feltételek egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazásának kizárását az egyes balesetbiztosítási különös és kiegészítő feltételek kifejezetten előírják. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre vagy az azzal kapcsolatos jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó. Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Cégjegyzék száma: 01-10-042159 Adószáma: 10828704-2-44 KSH-száma: 10828704-6511-114-01 1. A biztosítási esemény 1.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a bale setbiztosítási esemény bekö vet kez tekor áll be. Balesetbiztosítási esemény az olyan, a bizto sí tott akaratán kívül fellépő hirtelen külső behatás, amelynek követ kez ménye a biztosí tottnak a baleset megtörtén tétől számított egy éven belüli: 2.1. Biztosítási szerződés megkötésekor a szerződő és a biztosított személye különválhat. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díjat tartozik fizetni. Biztosított: az a személy, akinek a biztosítási tartamon belüli balesete esetén a biztosító szolgáltatási (fizetési) kötelezettsége beáll. Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet: a szerződésben megnevezett személy, a biztosított örököse, ha kedvezmé nyezettet a szerződésben nem jelöltek meg. 2.2. A szerződő az eredetileg kijelölt kedvezmé nyezett helyett a biztosítóhoz intézett írás beli nyilatkozatával bármikor más kedvez mé nye zettet nevezhet meg. Ha nem a biz tosí tott a szerződő fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szük sé ges. 3. A szerződés létrejötte, a kockázat vise lés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés a szerződő által benyújtott ajánlat alapján, a felek írásbeli megállapodásával, a kötvény kiállítá sával jön létre. 3.2. A biztosító a biztosítási ajánlat elfo gadása előtt előírhat orvosi vizsgálatot, 5
vagy a kockázatelbírálás szempontjából szükséges egyéb igazolások, doku mentu mok benyújtását kérheti. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy az így tudomására jutott adatokat ellenőriztesse. A biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai az ajánlat részét képezik. 3.3. A kockázatelbírálás eredményétől függő en a biztosító a biztosítási aján latot elfogadja vagy elutasítja. 3.4. Ha a biztosító az írásbeli megállapodás alapján kötvényt állít ki, és a kötvény tartalma a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szer ző dés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ha a szerződő az eltérést a kötvény kéz besítésétől számí tott 15 napon be lül írásban elutasítja vagy kifogásolja, a szerződés nem jön létre. 3.5. A balesetbiztosítási szerződés meg kö tésé hez és módosításához ha a szer ződő fél és a biztosított nem azonos a biztosított írásbeli hozzájárulása szüksé ges. 3.6. A biztosító kockázatviselése a biztosítás első vagy egyszeri díjának megfizetését követő nap 0. órájakor kezdődik, ille tőleg amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy a balesetbiztosítási szerződés már lét rejött vagy utóbb létrejön. 3.7. Ha a szerződő a díjat a biztosító kép vise lőjének fizeti, a díjat legkésőbb a fi zetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénz tá rába beérkezettnek kell tekinteni. 4. A biztosítási időszak, a szerződés megszűnésének esetei, maradékjogok 4.1. A biztosítás határozott vagy határo zat lan idő tartamra köthető. Biztosítási idő szaknak kivé ve, ha a megkötött szer ződés rövidebb időre szól egyéves időtartam tekintendő (biztosítási év). 4.2. A szerződés megszűnhet: a biztosított személy elhalálozásával díjnemfizetés miatt felmondással határozott idejű szerződések esetén a szer ződésben megjelölt időpontban. A balesetbiztosítási szerződést írásban a biztosítási időszak végére kell fel mondani. A felmondási idő 30 nap. 4.3. A biztosítás maradékjogokkal nem rendel ke zik, így nem visszavásárolható, nem díj men tesíthető, valamint nincs lehetőség kölcsön felvételére sem. 5. A biztosítási díj 5.1. A biztosítási díj fizetése lehet egyszeri vagy folyamatos. A folyamatos díj éves díj. Az egyszeri díj illetve az első biztosítási évre szóló díj a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonat kozik. Biztosítási évnek egyéves idő tar tamot kell tekinteni, amely nem minden eset ben azonos a naptári évvel (bizto sítási időszak). 5.2. Ha a szerződő az első vagy az egyszeri díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli. 5.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biz to sítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti. 5.4. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjnak megfizetését kérheti a biztosító, amelyben a kockázatviselés véget ért. 6. Késedelmes díjfizetés 6.1. Ha a szerződő az első időszakra járó díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, és halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, a szerződés meg szűnik. 6.2. Ha a szerződő a későbbi díjakat az ese dékes ségtől számított 30 napon belül nem egyen líti ki, a biztosító a koc ká za tot az 6
ese dékességtől számított 45 nap ig viseli, ez alatt az idő alatt a szer ző dő az el mu lasztott díjat pótolhatja, ha ez nem történik meg, a szerződés meg szűnik. 7. Újra érvénybe helyezés (reaktiválás) 7.1. Ha a szerződő a szerződés díj nem fi zetés miatti megszűnésétől számított 5 hónapon belül díjat fizet, és a biztosító vállalja a koc kázatot, a szerződés a díjfizetést követő nap 0. órájától újra hatály ba lép, feltéve, hogy biztosítási ese mény nem következett be, és az utólagos díjfizetés fedezi a folyó bizto sí tá si év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, amely arra az időre vonatkozik, amíg a biztosító nem viselte a kockázatot. A szerződés díjnemfizetés miatti megszű nésétől számított 5 hónap után beérkező díjak nem eredményezik a szerződés újbóli hatálybalépését és a biztosító kockázatviselését. 7.2. Újra érvénybe helyezéskor a biztosító vizsgál hatja a biztosított személy egészségi állapotát. 7.3. A biztosítás tartama alatt újra érvénybe helyezést legfeljebb kétszer lehet igénybe venni. 7.4. A biztosítás újra érvénybe helyezését csak az első biztosítási év eltelte után lehet igénybe venni. 8. Közlési kötelezettség 8.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, akkor a biztosított is) köteles szerződéskötéskor a biztosítás elvál la lása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval kö zölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. Az ajánlatté tel kor a biztosító által írásban feltett kérdésekre adott, a való ság nak megfelelő válasszal a felek eleget tesznek közlési kötelezettségüknek. 8.2. A biztosított egészségi állapotával, foglalko zásával, szabadidős tevékenységével kapcsola tosan baleseti kockázatának elbírálása érdekében a biztosító jogosult kérdéseket feltenni, továbbá orvosi vizsgálatot és egészségi nyilatkozat kitöltését is kérheti. 8.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésé re irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményeket a szerződéskötéskor a biztosító ismerte, vagy az nem volt kiha tással a biztosítási esemény bekövetkeztére. 8.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érin tő lényeges körülményekről vagy azok vál to zá sáról, 15 napon belül írásban javas latot tehet a szer ző dés módo sí tá sára, illetőleg ha a kocká zatot a bizto sító koc ká zat el bí rá lási szabály zata értel mében nem vállal hatja a szer ző dést 30 napra írásban felmondhat ja. A kockázat elbírálási szabályzat a SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóságán található. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. 9. A biztosított a biztosítási ajánlatban közölt szakmája ill. foglalkozása megváltozásának bejelentése 9.1. A szerződő és a biztosított köteles a bizto sítónak 5 munkanapon belül beje lenteni, ha a biztosított ajánlatban közölt szakmája ill. foglalkozása megváltozott. 9.2. A tartalékos katonai szolgálat teljesítése nem jelenti a szakma, illetve a foglalkozás meg változását. 9.3. A biztosító a biztosított új szakmájára illetve foglalkozására vonatkozóan 15 nap on belül írásban javaslatot tehet a szer ződés módosí tására, illetve ha a kockázatot a kockázatel bírálási szabály zat értelmében nem vállal hatja, a biz to sí tási szerződést a bejelentéstől számí tott 30 napos határidővel írásban fel mond hatja. 9.4. Amennyiben a biztosítottnak új szakmája alapján a bejelentés időpontjában érvényes díjszabás szerint a korábbinál alacsonyabb díjat kellene fizetni, a bejelentés beérkezésének időpontját követő hó elsejétől a szerződő csak ezt a díjat köteles fizetni. A biztosító az új díjról új kötvényt állít ki. 7
9.5. Ha a változás után fizetendő díj magasabb a korábbinál, attól az időponttól kezdődően, amikor a változásra vonatkozó bejelentésnek a biztosítóhoz be kellett volna érkeznie, a biztosító három hónapon át a biztosított új szakmájára vonatkozóan is teljes egészében viseli a kockázatot. Ha a három hónap eltelte után a biztosított új szakmájára, ill. foglalkozására visszavezethető biztosítási esemény következik be, azonban a biztosított az erre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a biztosító a fizetendő szolgáltatás mértékét az eredeti biztosítási kötvényben megállapí tott díj és az új szakma, illetve foglalkozás után fizetendő magasabb díj arányában állapítja meg. 10. Egyéb változások bejelentése A szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcím változást, személyi adatokban bekövetkezett változást, illetve egyéb, a kockázatvállalás szempontjából lényeges változást (versenyszerű sport- és veszélyes hobbytevékenység miatt) mind a szerződőnek, mind a biztosítottnak 5 munkanapon belül közölnie kell a biztosítóval. 11. A szerződés területi hatálya A balesetbiztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában egyaránt kiterjed belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre. 12. Nem biztosítható személyek 12.1. Nem biztosíthatóak a súlyos ideg be tegek, az elmebetegek és az állandó gondo zásra szorulók. Állandó gondozásra szorulónak tekintendő, aki mindennapi életviteléhez állandóan és tartósan külső segítséget kény szerül igénybe venni. Ha a biztosított a biztosítási szerződés tarta ma alatt válik biztosíthatatlanná, a biztosító teljesítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosított állapota között nincs ok-okozati összefüggés. Amennyiben a biztosító tudomást szerez a biztosított biztosíthatatlanná válásáról, és a kockázatot a kockázat el bí rálá si szabályzata értelmében nem vállalhatja, a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. 12.2. Nem biztosíthatóak a 70. életévüket be töltött személyek. A biztosító a biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezde té nek évszámából levonja a biztosított szüle tésé nek évszámát. Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik biztosíthatatlanná, függetlenül attól, hogy előtte biztosítási esemény bekövet kezett vagy sem, a biztosítottra vonatkozóan a szerződést a biztosító a biztosítási évforduló előtt 30 nappal írásban felmondja. 12.3. Nem biztosítható személyekre vonat kozó an biztosítási szerződés nem köthető. 13. Csökkentett biztosításképesség Azok a személyek, akik testi fogyaté kos ság ban vagy betegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy műtéten estek át, a biztosító és a biztosított megál lapodása szerint külön fel té telek kel (pótdíj ellené ben, esetleg kizá rá sok kal) biz to síthatók, amennyiben a fenti ek nek bal eseti eseményre kihatása lehet. Ide tartoznak: szív- és érrendszeri betegségek, ájulás, szédülés, a gerincoszlop és a gerincvelő betegségei, továbbá a csípőizület beteg ségei, isiász, csontvelőgyulladás, cukor betegség, nagyothallás, rosszindulatú daganatok, beleértve az ideg- és agymegbetegedéseket is, szempanaszok erősen korlátozott látással (rövidlátás 8 dioptriától). A megállapodás szerinti külön feltételeket a biztosító a biztosítási kötvényben, illetve a szerződésben feltünteti. 14. A biztosítási védelemből kizárt koc ká zatok Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi eseményekre: 14.1. Az elme- és tudatzavarban bekövet ke zett balesetek esetén akkor, ha az ittas sá gon, kábító- illetve bódító szerek fogyasz tásán alapul, valamint agy vér zés, epilepsziás roham és egyéb, a biz to sí tott egész tes tére kiterjedő görcsös roham követ kez tében bekövetkező balesetek. Ha az eml í 8
tett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll. 14.2. A biztosított testén saját maga, vagy hozzá járulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás foly tán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely bizto sí tási esemény miatt került sor. 14.3. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek. 14.4. Háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgár háború, határvillongás, forra dalom, zendülés, puccs vagy puccs kísérlet, népi megmozdulás során bekö vetkezett balesetek, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről volt szó. 14.5. Felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor. 14.6. Motor nélküli légijármű (repülő szer ke zet), segédmotoros vitorlázó-repülőgép, motoros sár kányrepülő valamint ejtő er nyő hasz nálata közben bekövetkezett balese tek. 14.7. Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb hivatás gyakorlása közben bekövetkezett balese tek. 14.8. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete. 14.9. Megemelés, rándulás, napszúrás, hő guta, fagyás, habituális ficam, patológiás törés, kivéve, ha az baleset követ kezménye. 14.10. Autó-motorsport, motorcsónak-verse nyeken (ideértve a teszttúrákat és raliver senye ket is) és ezekkel kapcsolatos edzé seken való aktív részvétel során bekö vetkező balesetek, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet. 14.11. Közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugár zás, illetve ionizáló sugárzás (pl. rönt gen) által okozott balesetek. 14.12. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem, ha a kórokozó olyan baleseti sérü lés következtében kerül a szer ve zetbe, amelyre a kockázatviselés kiter jed. Kis mér tékű bőr- és nyálkahártya sérü lések nem tartoznak ezen baleseti sérü lések hez. Ha a kórokozó ezen keresz tül jut a szervezetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlá tozás a veszett ségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés követ kezté ben bekö vet kező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki. 14.13. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe. 14.14. Recehártyaleválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek. 14.15. A szerződés megkötésének időpont jában már bármely okból sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott (nem ép) testrészek a biztosításból ki vannak zárva. 14.16. Nem téríti meg a biztosító továbbá: bár minemű kárt, veszteséget, költséget, melynek eredménye, keletkezési oka köz vetlenül vagy közvetve össze füg gésbe hozható a terrorizmus bármilyen formájával az alábbiakban foglaltak szerint: Kizárásra kerülnek azon károk, bele értve minden egyéb, a szerződési felté telek ben meghatározott biztosítási esemé nyekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül, vagy közvetve terror cselekménnyel, vagy annak elköve tése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közre ha tásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény, történjék ez bármely időrendi sorrendben is közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény füg getlenül attól, hogy erőszakos cse lek mény alkalmazásával, azzal való fenye ge téssel, 9
vagy annak elő ké szí té sé vel való sult-e meg, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kor mány meg bí zásából, vagy ahhoz kap cso lódva hajt végre egy ember, vagy embe rek csoport ja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét meg félem lítse, vagy befolyásolja, vagy a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy melyek módja és körülményei arra en gednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre. Kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési felté te lekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifize té se ket is, melyeket közvetlenül vagy köz vet ve olyan cselekmények okoztak, vagy ame lyek ben közrehatottak olyan cselek mé nyek, amelyek terrorista táma dá sok ellen őr zé sére, meg előzésére vagy elfojtására szol gálnak, vagy egyéb módon egy terro rista akció val függnek össze. 16. A biztosító mentesülése a biztosítási összeg kifizetése alól A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifi zetése alól, ha a biztosított halála, illetve sérülése: a kedvezményezett szándékos magata r tása következtében, a biztosított szándékosan elkövetett bűn cselekménye folytán vagy azzal össze füg gésben, vagy a biztosított súlyosan gondatlan maga tar tása folytán következett be. 17. A biztosítási szolgáltatások 17.1. Tartós egészségkárosodás (rokkantság) 17.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset követ kez ményeként a biztosított egész sége, testi vagy szellemi teljesítő képes sé ge tartósan káro so dott (rokkant marad), a biztosító a szerző désben meg ha tá rozott biztosítási összeg nek a rokkant sági fok alapján megállapított száza lékát, de legfel jebb a biztosítási összeget fizeti ki. A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megálla pít ani: 15. A kockázatviselés korlátozása Testrészek egészségkárosodása: Térítés: 15.1. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívülről jövő behatás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett. 15.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlo pot ért közvetlen mechanikus be hatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a következménye. 15.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozza. 15.4. Pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozta. Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70 % Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65 % Egy kar könyökizület alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60 % Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 55 % Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20 % Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 10 % Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5 % Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70 % 10
Egy láb combközépig való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60 % Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 50 % Egy láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 45 % Egy lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 40 % Egy nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5 % Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 2 % Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100 % Egy szem látóképességének teljes elvesztése 50 % Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60 % Egy fül hallóképességének teljes elvesztése 30 % A szaglóérzék teljes elvesztése 10 % Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5 % 17.1.2. Az előző pontból adódó egészség károsodási százalékok összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik és ezáltal az egészség károsodási százalékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási esemény kapcsán az egészségkárosodási százalékok összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban meg adott egészségkárosodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka az egészség károsodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell meg álla pítani, hogy a testi vagy szellemi működő képes ség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A maradandó egészségkáro so dás mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egészségkárosodást veszi figyelembe. A tartós egészségkárosodás mértékét a biz tosító orvosa állapítja meg. 17.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egészségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte. 17.1.4. A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempont ból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható károsodási fok szerint járó kifizetést. 17.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosíto ttaknak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfele lően térít. Ha a felülvizsgálat alacsonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosí tottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton megállapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosítónak visszatérítenie. 17.1.6. Ha a biztosított halála a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, rokkantsági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható, 11
a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szol gáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna. 17.2. Baleseti halál 17.2.1. Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megállapodott összeget fizeti ki. A haláleseti kifizetésből az ugyana zon eseményből eredően tartós rokkantsági szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki. 17.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantsági szolgáltatást már kifizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint a rokkantsági szolgáltatásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza. 18. A biztosítási esemény bejelentése 18.1. A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy, illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munka na pon belül írásban bejelenteni, a szük séges fel vilá go sí tá sokat megadni, és lehe tővé tenni a beje len tés és a felvilág osí tások tartalmának ellenőrzését. 18.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell jelenteni a biztosí tónak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették. 18.3. Baleseti rokkantságra vonatkozó szolgálta tási igényt a baleset bekövetkeztétől számí tott 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az eset ben is a biztosítási esemény bekö vetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell. 18.4. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a bizto sí tási szolgáltatás kifizetését, ame nynyiben a késedelem miatt lényeges körülmé nyek kideríthetetlenné válnak. 19. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 19.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgálta tásra jogosult a szolgáltatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének megálla pításához szükséges iratokat maradék talanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta. 19.2. A biztosítási szerződésben meg ha tá rozott szolgáltatás igénybevételéhez a biz to sító a következő iratok bemu ta tását kéri: a) biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény, b) az utolsó díjfizetést igazoló nyugta, c) a biztosított, illetve a kedvezményezett érvényes személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata, d) halál esetén a biztosított halotti anyakönyvi kivonata, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány, a halál közelebbi körülményeinek tisztá zá sához szükséges iratok, e) hatósági eljárás esetén az eljárást lezáró jogerős határozat, a nyomozást megszüntető vagy megtagadó határozat vagy vádirat, f) azok az iratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a bizto sítási összeg megállapításához szükségesek, g) örökösi minőség igazolására jogerős hagyatékátadó végzés, h) a kiegészítő biztosítási feltételekben részletezett további iratok, i) továbbá minden olyan dokumentum, amely megtalálható az Egyéni balesetbiztosítási feltételek 1. számú mellékletében. Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szab á lyai szerinti okirati bizonyítás lefolyta tására. 19.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti. 19.4. A biztosított, illetve a kedvezményezett a bizto sítási titokra és az adatvédelmi rendel kezé sekre vonatkozó jogszabályok betar tásával, a biztosítási szerződés lét rejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével 12
egyidejűleg felha talmazhatja a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötele zett ség beálltával össze függésben más biztosítótól infor máció kat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a bizto sí tottat kezelték, vizsgálták, a szük séges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze. A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szol gáltatásra igényt érvényesítő az adatok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együttműködni. 20. A biztosított egyéb kötelezettségei 20.1. A biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy baleseti halála esetén holttestét orvosokkal megvizsgáltassa, ha szük séges felboncoltassa. 20.2. A baleset után a biztosítottnak hala dék tala nul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljá rás befejez téig folytatni kell, gondos kodni kell a baleset követ kez mé nyei nek lehe tő ség szerinti elhárí tá sá ról és enyhí téséről. 20.3. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biztosító által megnevezett orvo sokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát. 21. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók A biztosító, a biztosítási ügynök, a biztosítási alkusz, a biztosított (szerződő, kedvez mé nyezett, károsult) személyes adatait annak hozzájáru lá sával kezelheti. Különleges személyes adatok kezeléséhez, illetőleg a személyes adatok külföldi adatkezeléséhez a biztosított írásbeli hozzájárulására van szükség. A biztosított (szerző dő, kedvezményezett) személyes adatairól jogo sult tájékoztatást kapni, a biztosító kérésé re adatait nyilvántartásaiban módosítja. 22. Titoktartási kötelezettség 22.1. Biztosítási titok minden olyan állam titok nak nem minősülő, a biztosító, a bizto sí tás köz vetítő, a biztosítási szak tanácsadó rendelke zé sére álló adat, amely a biztosító, a biztosí tásközvetítő, a bizto sítási szaktanácsadó egyes ügy fe lei nek (ideértve a károsultat is) sze mélyi körülmé nyeire, vagyoni hely ze tére, illet ve gazdál kodására vagy a biz to sí tóval kötött szerződéseire vonat ko zik. 22.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a következő bekezdés ben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kap cso ló dó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzá járulásával kezelheti. A biztosító, a bizto sításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerző déssel, annak létrejöttével, nyilvántar tásával, a szolgáltatással össze függnek. Az adatkezelés célja csak a bizto sítási szerződés megköté séhez, módo sí tásá hoz, állományban tartásá hoz, a bizto sítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. 22.3. Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biz to sítási szaktanácsadó csak az ügy fél elő zetes hozzájárulásával végezhet. A hozzá járu lás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújt ha tó előny. 22.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási köte lezett ség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács adó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny ségük során bármilyen módon hozzájutottak. 22.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biz tosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört 13
pontosan megjelölve, erre vonat kozóan írásban felmentést ad, b) e törvény alapján a titoktartási kötelezett ség nem áll fenn. 22.6. A biztosítási titok megtartásának köte lezett sége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás kere té ben eljáró nyomozó ható sággal és ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a fel szá molási eljárás ügyében eljáró bíró sággal, továbbá a vég rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilat kozattételi köte lezettség, illetve, ha biztosítási szerződés ből eredő adó kötelezettség alá eső kifi ze tésről tör vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzet bizton sági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosí tás köz vetí tő vel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független bizto sí tás közvetítő vagy szaktanácsadó magyar országi képvisele té vel, ezek érdek kép vise leti szerveze tei vel, illetve a bizto sí tási, bizto sí tás köz ve tí tői, szak tanácsadói tevékenységgel kap cso latos versenyfel ügyeleti feladat körében eljáró Gazda sági Verseny hivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyám hatóság gal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott fel té telek megléte esetén a titkosszol gálati eszkö zök alkalmazására, titkos információ gyűj tésre felhatal mazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös koc kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló bizto sí tók kal, l) az állományátruházás keretében át a dás ra kerülő biztosítási szer ző dési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, m) a kiszervezett tevékenység vég zé séhez szükséges adatok tekintetében a kiszer vezett tevékenységet végzővel, n) a feladatkörében eljáró országgyűlési biz tossal. 22.7. Nem lehet biztosítási titokra hivat ko zással visszatartani az információt a köz érdekű adatok nyilvánosságára és a közér dekből nyilvános adatra vonat kozó, külön törvény ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. 22.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgál tatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi szék helyű vállalkozás székhelye (főiro dá ja) szerin ti felügyeleti hatóság szá mára a felügyeleti tevékenységhez szük séges adat továbbí tás, ha az meg felel a külföldi és a magyar fel ügyeleti hatóság közötti megállapo dás ban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatás vizs gálatok elvégzése céljából a Pénz ügy minisz ter részére személyes adatnak nem minő sülő adatok át a dása, d) a 2003. évi LX. tv. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejez e tében, valamint a Hpt. XIV/A. feje ze tében foglalt rendelkezések telje sí tése érdekében történő adat átadás. Az előző bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védel mére hivatkozva nem tagadhatja meg. 22.9. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto sítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli meg ke re sé sére akkor is köteles haladéktalanul tájékoz ta tást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvény könyvről szóló 1978. évi IV. törvény ben foglaltak szerinti a) kábítószerrel való visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantó szerrel való visszaéléssel, 14
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaé lés sel, e) pénzmosással, f) bűnszövetségben vagy bűnszer ve zetben elkövetett bűncselekménnyel van össze függésben. 22.10. A biztosítási titok megtartásának köte lezett sége nem áll fenn abban az eset ben, ha a biztosító, bizto sítás köz vetítő és a bizto sítási szaktanácsadó az Európai Unió által elren delt pénz ügyi és vagyoni kor látozó intéz ke dé sek végrehajtásáról szóló törvényben meghatá rozott beje len tési kötele zett ségének tesz eleget. 22.11. A biztosítási titok megtartásának köte lezett sége nem áll fenn abban az eset ben, ha a magyar bűnüldöző szerv, ille tő leg az Országos Rendőr-főkapi tány ság a pénzmosás és a terrorizmus finan szírozása megelőzéséről és meg aka dá lyozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladat köré ben eljárva, vagy nemzet közi kötelezettség vál lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írás beli meg keresése teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a meg keresés tartalmazza a külföldi adat kérő által aláírt titoktartási záradékot. 22.12. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosít ó hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatke zelő) történő adat továb bítás abban az eset ben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adat ke zelőnél a magyar jogsza bályok által támasz tott követelményeket kie lé gítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve telje sül nek, vala mint a harmadik országbeli adat ke zelő szék helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott köve tel ménye ket kielégítő adatvédelmi jog szabállyal. 22.13. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács adói vállalkozás jogutód nél küli megszű nése esetén a bizto sító, bizto sításközvetítői és szak ta nácsadói vállalkozás által kezelt biz to sítási titkot tartalmazó irat a kelet kezésétől szá mított 60 év múlva a levél tári kutatások céljára felhasznál ható. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. -ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 23. A szolgáltatásra jogosult személy 23.1. A haláleseti szolgáltatásra a haláleseti ked vezményezett jogosult. 23.2. Egyéb szolgáltatásra a szolgáltatás kedvez ményezettje a jogosult. 24. A szolgáltatás kifizetése 24.1. A biztosító szolgáltatásait a kedvezménye zett részére postai utalással vagy banki folyó számlára utalással teljesíti. 24.2. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási szol gáltatások kifizetéséhez szükséges összes irat kézhezvételétől számított 15, a rokkantság esetén 30 napon belül a szolgáltatás iránti igény jogosságát el bírálja és arról nyilatkozik. 24.3. A biztosító vállalja, hogy a szolgáltatás iránti igény jogosságának elismerését, illetve a jogosulttal történt megegyezést követő 15 napon belül a biztosítási szolgál tatást kifizeti. 25. A kötvény 25.1. A biztosító a szolgáltatásait csak a kötvény bemutatása ellenében köteles kifizetni. 25.2. Ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült, a szerződő (biztosított) köteles azt beje lenteni, amelynek alapján a biztosító másolatot állít ki. A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a biztosító a másolaton záradékban feltünteti. 15
26. Jognyilatkozatok A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket írásban kell a biztosító felé megtenni. 27. A biztosítás értékének megőrzése 27.1. A biztosítás értékének megőrzését a bizto sí tási díj és a biztosítási összeg évenkénti azonos arányú emelése biz to sítja. Az eme lésre a biztosító tesz ajánlatot a szerző dő nek. Az emelést a biztosító a biz to sított baleseti kockázatának újabb vizsgálata nélkül hajtja végre. 27.2. A díjemelkedés mértéke minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az előző naptári év inflációs rá tá jával egyenlő. A biztosító javaslatot tehet az inflációs rátánál magasabb díjemelésre is. 27.3. Ha az inflációs ráta nem éri el a 2%-ot, akkor az értékkövetés rátája 2%. 27.4. A biztosítási díj és összeg emelkedése a biztosítás megkötését követő első bizto sítási évfordulón kezdődik, és évente következik be. Biztosítási évforduló minden év azon hónapjának azon napja, amely a biztosítási kötvényen a hatályba lépés időpontjaként szerepel. 27.5. A biztosítási évfordulót megelőzően legalább 30 nappal a biztosító minden évben értesí tést küld a megemelkedett díjról és biztosítási összegről. A szerződőnek jogában áll a díjnövelést visszautasítani, ha ezt a bizto sítási évfordulóig nem teszi meg írásban, a biztosító a megnövekedett díjat tekinti érvényesnek. Ha a szerződő egymás után két díjnövelést utasít vissza, a továbbiakban nincs lehetősége újabb növelésre. 28. Elévülés A balesetbiztosításból eredő igények a biz to sítási esemény bekövetkeztétől számított két év alatt évülnek el. 29. Panaszkezelés 29.1. A biztosító (e pont alkalmazásában a továb biak ban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató maga tar tásá ra, tevé kenységére vagy mulasz tá sára vonatkozó panaszát szóban (személye sen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levél ben) közöl hesse. 29.2. A szolgáltató a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyi ség ben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munka napon 8 órától 16 óráig, b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, c) elektronikus eléréssel üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva folyamatosan fogadja. 29.3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. 29.4. Telefonon történő panaszkezelés ese tén a szolgáltató és az ügyfél közötti tele fonos kommunikációt a szolgáltató hangfel vétellel rögzíti, és a hang fel vé telt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kez detekor tájé koztatni kell. Az ügyfél kérésére bizto sí tani kell a hangfelvétel visszahall ga tá sát, to vábbá térítésmentesen rendel ke zés re kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. 29.5. A szolgáltató a szóbeli panaszt a 29.6. bekezdésben meghatározott eltéréssel azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésé vel nem ért egyet, a szolgáltató a panasz ról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyző könyvet vesz fel, és annak egy másolati pél dányát a szemé lye sen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfél nek átadja, telefonon közölt szó beli panasz esetén az ügyfélnek a 29.7. bekezdésben foglaltakkal egyi de jű leg megküldi, egyebekben az írás beli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el. 29.6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyző könyvet vesz fel, és annak egy máso lati pél dányát a személyesen kö zölt 16
szóbeli panasz esetén az ügy fél nek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek a 29.7. bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg meg küldi, egyebekben az írásbeli pa nasz ra vonatkozó rendelkezések sze rint jár el. 29.7. A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcso latos, indokolással ellátott állás pontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek. 29.8. A panasz elutasítása esetén a szol gál tató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával annak jellege szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye letének (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy a PSZÁF mellett szervezett Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdemé nyezheti, továbbá meg kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a levelezési címét. 29.9. A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye leté nek kérésére bemutatja. 29.10. A fogyasztói jogviták rendezése fenti e ken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fize tési meghagyás) eljárás keretében lehet séges. 30. Egyéb Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsolódó kiegészítő biztosítási feltételek ben közeli hozzátartozó alatt a Ptk. 685. b) pontjában meghatározott személyeket kell érteni. 17
Jelen különös feltételek (a továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: a biztosító) Balesetbiztosítási Általános Feltételeivel együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Balesetbiztosítási Általános Feltételek rendelkezései az irányadóak. 1. Biztosítási esemény EGYÉNI BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (A1100) Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény nek minősül a biztosított akaratán kívül fellépő olyan hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított a baleset megtörtén tétől számított egy éven belül: c) Tartós, részleges baleseti rokkantság esetén: ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a bal eset követ kezményeként a biz to sított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tar tó san, rész lege sen károsodott, a biztosító a szerző dés ben meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek a rokkantsági fok alapján megálla pított szá za lékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki. Ha a biztosított a biztosítási esemény be kö vet keztekor a 65. életévét már be töl tötte, a biztosító a szerződésben meg hatá rozott, a baleset napján hatá lyos biz to sítási összeg nek, illetve a rok kantság ese tén a rokkantsági fok alap ján meg állapított összegnek csak a 2/3-át fizeti ki. A szerződőnek joga van maga sabb bizto sí tási összegre kiegé szí teni a biz to sí tást. a) elhalálozik, vagy b) végleges, teljes egészségkárosodást (100%-osan megrokkan) szenved, vagy c) tartós, részleges egészség káro so dást (rokkantságot) szenved. 2. Biztosítási szolgáltatások a) Baleseti halál esetén: a biztosítási esemény bekövetkez tekor a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megha táro zott, a baleset napján hatályos biz tosí tási összeget fizeti ki. b) Végleges, teljes baleseti rokkantság esetén: ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következményeként a biz to sí tott egészsége, testi vagy szellemi tel je sítőképessége véglegesen, teljesen károsodott (100%-osan rokkant ma rad), a biztosító a szerző désben meg ha tá rozott, a baleset napján hatá lyos biz tosítási összeget fizeti ki. 3. Biztosított személyek 3.1. Biztosított lehet az a 2 és 70 év közötti személy, aki magyar állampolgár vagy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, ha a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. 3.2. A biztosító a biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát. 4. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya A biztosító kockázatviselése kiterjed mind a bel-, mind pedig a külföldön, a nap bármely időszakában bekövetkező balesetekre. 5. Biztosítási összeg és biztosítási díj 5.1. A kezdeti biztosítási összeget szerződés kötéskor a szerződő választja. 5.2. A biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított szak májának, fog lalkozásának, illetve szabad idős tevékeny ségének (hobby) veszé lyes sé gétől, valamint a biztosított egészségi álla potá tól függ. 5.3. A biztosítás díja éves díj, a biztosítóval történt megállapodás alapján azonban fizet hető fél éves, negyedéves és havi 18
rész letekben is. Részlet fizetés esetén a biztosító pótdíjat számol fel. Ha a szerződő a díjfizetés gyakoriságát meg változtatja, azt a biztosítóval írásban kell közölnie, és a változtatás a követ kező díj fize tési esedékességtől lép érvénybe. 5.4. A Balesetbiztosítási Általános Feltételek 27. pontjában a biztosítás értékének megőrzé séről leírtak a különös bizto sításra is vonat koznak. 6. Kiegészítő biztosítások Jelen szerződéshez, mint alapbiztosításhoz az alábbi kiegészítő biztosítások köthetőek: 1. Baleseti kórházi napidíjra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1910) 2. Baleseti eredetű plasztikai műtétre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1920) 3. Csonttörésre vonatkozó kiegészítő bizto sítás (A1930) 4. Égési sérülésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1935) 5. Baleseti költségtérítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1940) 6. Baleseti műtéti térítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1960) 7. Baleseti keresőképtelenségre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1970) 8. Baleseti gyógyulási támogatásra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1980) 9. Közúti közlekedési baleseti halálra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1990) 10. Közúti közlekedési baleseti rokkantságra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1995) 19
EGYÉNI PROGRESSZÍV (MEGNÖVELT) ROKKANTSÁGI SZOLGÁLTATÁSÚ BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (A1150) Jelen különös feltételek (a továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: a biztosító) Balesetbiztosítási Általános Feltételeivel együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Balesetbiztosítási Általános Feltételek rendelkezései az irányadóak. 1. Biztosítási esemény Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény nek minősül a biztosított akaratán kívül fel lépő olyan hirtelen külső behatás (baleset), amely nek követ ke z tében a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül: a) elhalálozik, vagy b) végleges, teljes egészségkárosodást (100%-osan megrokkan) szenved, vagy c) tartós, részleges egészségkárosodást (rokkantságot) szenved. 2. Biztosítási szolgáltatások a) Baleseti halál esetén: a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biztosítási szerződésben a bale seti halál esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget fizeti ki. b) Végleges, teljes baleseti rokkantság esetén: ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset követ kezményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi tel je sí tőképessége véglege sen, teljesen ká rosodott (100%-osan rokkant ma rad), a biztosító a szerződésben meg ha tá rozott, a baleset napján hatá lyos biz to sítási összeg háromszorosát fizeti ki. c) Tartós, részleges baleseti rokkantság esetén: ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset követ kez ményeként a biztosított egészsége, testi vagy szel lemi telje sí tőképessége tartósan, részlegesen károsodott, és az egészség károsodás a Balesetbiztosítási Általános Feltételek 17. pontjában foglalt egészség káro sodási tábla szerinti 50%-os mértéket meg haladja, akkor a biztosító a rokkantsági szolgáltatás számításakor a rokkantság fokának az 50%-ot meghaladó részére a szerződésben meghatározott, a baleset napján hatályos rokkantsági biztosítási összeg ötszörösét veszi alapul. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következ ményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan, részlegesen károsodott, és az egészségkárosodás a Balesetbiztosítási Általános Feltételek 17. pontjában foglalt egészségkárosodási tábla szerinti 50%-os mértéket nem haladja meg, akkor a rokkantsági szolgáltatás számítása kor a biztosító a szerződésben meghatá ro zott, a baleset napján hatályos rokkantsági biztosítási összeget veszi alapul. 3. Biztosított személyek 3.1. Biztosított lehet az a 2 és 65 év közötti személy, aki magyar állampolgár vagy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, ha a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. 3.2. A biztosító a biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát. 4. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya A biztosító kockázatviselése kiterjed mind a bel-, mind pedig a külföldön, a nap bármely idő szakában bekövetkező balesetekre. 5. Biztosítási összeg és biztosítási díj 5.1. A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szerződő választja. 20