Darnózseli Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (XII.16.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Darnózseli Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény (továbbiakban: Ötv.) 16.. (1) bekezdésében, 79.. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartás szabályairól szóló 1992. évi XXXVIII. törvényre és az abban foglaltak végrehajtására az alábbiak szerint rendelkezik: 1.. I. Általános rendelkezések (1) E rendelet hatálya a községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) és annak szerveire, valamint az önkormányzat vagyonára terjed ki. (2) Az önkormányzat szervei e rendelet vonatkozásában: a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzati vagyont megbízás alapján üzemelteto jogi és természetes személyek. (3) Az önkormányzat vagyona: az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő - ingatlanok és ingó vagyontárgyak, vagyoni értéku jogok, - a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok, a kárpótlási jegyek, valamint közhasznú társaságban, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb részesedések.. (4) E rendelet hatálya nem érinti a Hivatal és az önkormányzati intézmények költségvetési gazdálkodási rendjét. (5) E rendelet hatálya kiterjed - az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére. (6) Az önkormányzat és szervei a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog keretében kötött szerződések során a törvények és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni. (7) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az önkormányzatot illető követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat éves költségvetéséről alkotott rendelete ettől eltérően nem rendelkezik. 2.. II. Az önkormányzati vagyon Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll.
3.. II. 1. A törzsvagyon (1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátására szolgáló vagyon. (2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot évente, az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell bemutatni. (3) Az Ötv. 79. (2) bekezdése értelmében a törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes, az alábbiak szerint: a./ forgalomképtelenek: - helyi közutak és ezek műtárgyai - parkok, terek és - minden más ingatlan amelyet a törvény vagy az önkormányzat forgalomképtelenné nyilvánít. b./ Korlátozottan forgalomképesek: - közművek - az intézmények - középületek, továbbá - az önkormányzat által meghatározott ingatlanok. (4) Az Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Vtv.) a vagyontárgyak Ötv. általi- törvényi szintű- besorolását az alábbiakkal egészítette ki: a./ forgalomképtelenek: - a vizek és vízi-közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények - a levéltári anyag b./ Korlátozottan forgalomképesek: - műemlék épületek, építmények (a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény) - védett természeti területek ( nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék) (5) Az önkormányzat törzsvagyona hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához nem használható fel és semmilyen más módon nem terhelhető meg.
4.. II. 2. Egyéb vagyon Ingatlanok (1) Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására szolgáló vagyon, valamint többletbevétel elérését szolgáló vállalkozói vagyon. Ide sorolható mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 3. (4) és (5) bekezdése alapján minősített vagyontárgyak közé. Az egyéb vagyon közül korlátozottan forgalomképesek az alább felsoroltak: -az önkormányzat önként vállalt közfeladatai megvalósításához szükséges vagyon addig, amíg azokat az önkormányzat saját feladatkörében, a felügyelete alá tartozó intézményei útján látja el, -azok az ingatlanok, amelyeket törvény, illetve e rendelet annak minősít. (2) Az önkormányzat egyéb (vállalkozói) vagyona forgalomképes. Forgalomképes ingatlanok: 1. lakóházak, lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek 2. belterületi és külterületi földingatlanok (építési telkek, mezőgazdasági művelési földterületek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb hasznosításra alkalmas földterület. 5.. II. 3. Egyéb vagyon (ingók) Az önkormányzat képviselő testülete a vagyon értéku jogokat, valamint az ingóságokat forgalomképes vagyonná nyilvánítja. Forgalomképes ingók és vagyoni értéku jogok - részvények, részesedések - gépek, berendezések, felszerelések, járművek - készletek, követelések, értékpapírok - pénzeszközök - vagyon értéku jogok
6.. II. Vagyontárgyak minősítése (1) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik e rendelet 3. (4) és (5), valamint a 4. (1) bekezdés hatálya alá. (2) Az Ötv. 79..-a értelmében az önkormányzat képviselő-testülete dönt - vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánítása - vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképessé nyilvánítása - törzsvagyoni körbe tartozó vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket az Ötv. illetve a tv ( e rendelet 2.. (4) bekezdése, illetve (5) bekezdése szerint) vagy más törvény nem sorolt be valamely kategóriába. (3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg képviselőtestületnek minősítenie kell, s e rendelet mellékleteit ennek megfelelően módosítani. A mellékleteket a változásnak megfelelően állandóan karban kell tartani, melynek felelőse a jegyző. (4) Törzsvagyonná az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását a közhatalom gyakorlását szolgálja. (5) Az ingatlan forgalomképessége megszűnik, amennyiben - külön jogszabály rendelkezése alapján- telekrendezési eljárásban közterületi bejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak. 7.. IV. A tulajdonosi jogok gyakorlása (1) Az önkormányzatot - az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel- megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogokat- az Ötv. 80..-ában foglaltak értelmében- - képviselő-testület gyakorolja. Ezt a jogát szervezeteire, intézményeire és hivatalára átruházhatja. (2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel- e rendeletben foglaltak figyelembevételével- bízhatja másra. A vagyonkezelő szerv- - szerződéssel összhangban eseti, vagy általános meghatalmazás alapján- - tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti annak kötelezettségeit. (3) Az önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével
korlátozott rendelkezési joggal- önkormányzat szervei (e rendelet 1.. (2) bekezdése) gazdálkodnak. 8.. (1) Az önkormányzat vagyonkezelői a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni. (2) A vagyonkezelő szervek a kezelésükben lévő önkormányzati vagyonnal a jogszabályok és e rendelet által szabályozott módon gazdálkodnak. (3) A vagyonkezelő szerveket megillető használat joga ingyenes. E szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő pénzügyi kötelezettségeket. (4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik - értékhatártól függetlenül- az önkormányzat feladat és hatáskörének változásával kapcsolatban a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét rögzítő megállapodás jóváhagyása. (5) Az önkormányzati társulás működéséhez biztosított önkormányzati vagyon az ingatlan-nyilvántartásban megjelölt kizárólagos tulajdonos tulajdonjogába tartozik és azt csak a feladat-ellátáshoz szükséges hasznosításra adja a társulás részére. 9.. IV. 1. A törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati törzsvagyonban lévő vagyontárgy hasznosítási, illetve működtetési jogának koncessziós szerződéses keretében történő átengedése,, pályázat kiírása, elbírálása. ( A Koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény alapján- - továbbiakban koncessziós törvény) A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult. 10.. IV. 2. A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelők meg, biztosítékként nem adhatók. Az ezekkel ellentételesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni. (2) A forgalomképtelen vagyon- tulajdonjogot nem érinto- hasznosítása a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik. (3) Az önkormányzatokat a tulajdonában lévő vízi-közműnek nem minősülő
vízlétesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal összefüggo kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa. (4) A polgármester- a képviselő-testület döntése alapján- gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi státuszból eredő jognyilatkozatok kiadásáról /elsősorban a bérleti szerződések, használati jogra vonatkozó, illetve telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide./) 11.. IV. 3. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása (1) A képviselő-testület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 13. (2)-(6) bekezdéseiben foglaltakat. (2) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a képviselőtestület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni. (3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára. (4) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül - az alaptevékenység sérelme nélkül- önállóan dönt az intézmény kezelésében lévő ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb egy évi időtartamra. Az önkormányzat hivatala esetében ezek a jogok a polgármestert illetik meg. (5) A (4) bekezdésbe nem tartozó jogügyletek esetében a döntés joga a képviselőtestületé. 12.. IV. 4. Forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása (1) Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változtatását eredményező egyéb jogügyleteiről a képiselő-testület dönt (2) Más helyi önkormányzattal közös tulajdonban lévő forgalomképes vagyon esetében az e rendelet 10. (1) és (3) bekezdése szerint hozott döntés érvényességéhez az érintett társönkormányzat(ok) előzetes beleegyezése szükséges.
13.. V. A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyon hasznosítására vonatkozó szabályok (1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása. (2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérletbe adása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy esetleges elidegenítése értendo. (3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása kötelező, illetve önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja vagy azt elősegítheti, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti. (4) A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények működését szolgáló vagyon forgalomképessége olyan mértékben korlátozott, amennyire az az alapfeladatok zavartalan ellátásához szükséges. (5) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes víziközművek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók. (6) A közmű üzemeltetésére vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötésére a polgármester jogosult (7) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbeadót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek. (8) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadás esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni. (9) A vagyon hasznosításából származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti és azt kizárólag fejlesztési célra lehet felhasználni. (10) Ingatlanra közös tulajdon nem alapítható. (11) A helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszerzéseik, valamint építési beruházásaik, felújításaik és a szolgáltatások megrendelése (továbbiakban: közbeszerzés) során- ha azok általános forgalmi adó nélkül számított értéke eléri vagy meghaladja az éves költségvetési törvényben megállapított értéket- kötelesek az 1995. évi XL. törvény valamint a 2003. évi CXXIX tv. (közbeszerzési tv.) értelmében eljárni. (12) A (11) bekezdésben meghatározott értékhatár alatti közbeszerzések esetében a kivitelező kiválasztása konkrét ajánlatok, referenciák áttanulmányozása alapján történik, a legkedvezőbb feltételek figyelembe vételével. A választásért a hivatal
esetében a polgármester, az önkormányzat intézményei esetében az intézményvezető felelős. (13) Az államháztartásról szóló - többször módosított- 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) 108.. (1) bekezdésében foglaltak értelmében az önkormányzat rendeletében határozza meg azt az értékhatárt, amely felett a vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha a törvény kivételt nem tesz- csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Pályáztatás és versenyeztetés útján történik e rendelet hatálya alá tartozó alábbi vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítása, hasznosítási jogának átengedése: - 3.000.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó ingatlanok - 1.000.000. Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó értéku ingók, ez az értékhatár nem vonatkozik az értékpapírok értékesítésére. - 1.000.000 Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó egyéb vagyoni elemek. (14) Az Önkormányzat minősített többséggel hozott döntéssel a tulajdonát képező forgalomképes ingatlant a településen működő közcélú egyesület részére- pályázati eljárás során- hitelfedezetként felajánlhatja. 14.. V.1. Az önkormányzat intézményei kezelésében adott vagyon hasznosítására vonatkozó szabályok (1) Az önkormányzati intézmények részére a képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja. (2) A vagyon használati jogával azok az intérmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatokat látnak el, illetve azok, amelyeket a képviselő-testület a használatra feljogosít. (3) Az önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában- a részükre biztosított pénzügyi fedezettel arányosan- jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni és kötelesek a használatukban lévő vagyont a számviteli előírásoknak megfelelően nyilvántartani. (4) Az önkormányzat intézményeitől a képviselő-testület megvonhatja a vagyoni eszközök hasznosításának jogát, ha az, az önkormányzati célokat hatékonyabban szolgálja, és a feladatok elvégzését nem veszélyezteti. (5) Az önkormányzati intézmények a használatukban lévő ingatlanokat, s ingókat csak határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják,,e ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti. Az ebből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg és csak fejlesztési célra használható. A bérleti szerződések egy példányát a Darnózseli Polgármesteri Hivatalnak, mint
vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni. (6) Az alapító okiratban nem engedélyezett tevékenység csak a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával, és az alapító okirat egyidejű módosítása után végezhető. (7) Az önkormányzat intézménye hitelt nem vehet fel, költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalhat. (8) Az önkormányzat intézménye részére ajándékként adott, vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett intézmény részére kell biztosítani. Ha az ajándékozó vagy örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott intézmény részére történő átadásáról rendelkezett, akkor arra- külön döntés nélkülkell intézkedni. Az így kapott bevételt az intézmény az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni. 15.. V.2. A lakás hasznosítása Az önkormányzat tulajdonában levő bérlakás bérbeadásáról a képviselő-testület dönt. 16.. VI. A vállalkozói vagyon hasznosítása (1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról e rendelet 10..-a valamint az V. része rendelkezik. (2) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat - gazdasági társaságot alapíthat, - alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat, - biztosítékul adhatja,,agy más módon megterhelheti, - vagyonrészek használatát, vagy hasznai szedését másnak átengedheti, - tulajdonjogát másra átruházhatja. (3) Az önkormányzat vállalkozása nem veszélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását, ezért csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (4) Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51 %-nak kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében. (5) Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében
tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselő részére a képviselő-testület határozza meg a képviselet tartalmát, kötelezettségvállalás kereteit. Megbízásának teljesítéséről, valamint a gazdasági társasággal összefüggo döntésekről a megbízott képviselő évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselőtestületet is. (6) A nem többségi tulajdonú gazdasági társaság esetében a képviselő-testület külön, egyedileg dönt a tájékoztatás módjáról. 17.. VII. Az önkormányzati vagyonról való lemondás (az Államháztartási törvény 108.. (2) bekezdése értelmében) (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát- jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában- ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni: a.) közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára, b.) Köztestület, társadalmi szervezet részére, -egyházak részére- elsősorban A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi. XXXII. tv. végrehajtása érdekében. c.) más önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör átszállása kapcsán. (2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vállalkozói vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás esetét. E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül más szervezet használatába. (3) Vagyont ingyenesen átruházni kizárólag közcélra lehet. (4) Az önkormányzat követeléseiről lemondani csak az alábbi esetekben és módon lehet: az önkormányzati követeléseket először minősíteni kell az alábbiak szerint: Behajthatatlan követelés: - amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi. - amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet. - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegu követelések tekintetében (2004 évben 80.000 Ft) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével ( a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a
veszteséget) illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem jár eredménnyel. - amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, - amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az ÁHT 108.. (2) bekezdés szerint elengedésnek. Mindazon követelés elengedéséről, mely nem felel meg a behajthatatlan követelés kategóriájának a képviselő-testület dönt, amennyiben annak összege meghaladja a mindenkori költségvetési törvény által meghatározott kis összegű követelés értékhatárát. 18.. VIII. Vagyon-nyilvántartás Önkormányzati vagyon nyilvántartására az önkormányzatnál lévő vagyonkataszter szolgál. 19.. IX. Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet 2005 január 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/b/1996.(XI.29.) önkormányzati rendelet. Fazekas Zoltán polgármester Szigony Gézáné jegyző Kihirdetve: 2004. december 16. Szigony Gézáné jegyző
1. számú melléklet a 15/2004. (XII.16.) rendelethez A forgalomképtelen törzsvagyonról Megnevezés hrsz. Terület négyzetméterben Temető utca 75/2 9285 Rákóczi utca 107 5089 Duna utca 129 3392 Kossuth utca 147 2226 Széchenyi utca 165/9 2906 Árpád utca 336 2352 Bem utca 363 6578 Ifjúság utca 364/17 3369 Béke utca 404 5068 Ady E. utca 424 13279 Hársfa utca 448 2446 Akácfa utca 496/7 1192 Szabadság utca 530 989 Szabadság utca 531/10 6109 Dózsa Gy. utca 572 3920 Csillag utca 598 4678 Táncsics utca 560 6395 Táncsics utca 635/12 214 Táncsics utca 635/18 297 Táncsics utca 633 3938 Táncsics utca 651 3330 Petőfi utca 608 3122 Sport utca 632 5117 Önkormányzati közút 4 756 Önkormányzati közterület 183 651 Önkormányzati közterület 184 507 Önkormányzati közút 239 378 Önkormányzati közterület 422 115 Önkormányzati közterület 423 304 Önkormányzati út 513 2654 Beépítetlen terület: árok 535 1417 Önkormányzati út 635/25 362 Önkormányzati út 635/30 1087 Hunyadi utca 652 2752 Út név nélkül 04/15 1454 Út név nélkül 04/16 13246 Önkormányzati közút 04/41 1885 Külterület név nélkül (kerékpárút) 052/1 96 Külterület név nélkül (kerékpárút) 053/1 500 Külterület név nélkül (kerékpárút) 57 95 Külterület név nélkül (kerékpárút) 048/2 192 Külterület név nélkül (kerékpárút) 056/2 163 Külterület név nélkül (kerékpárút) 056/3 966 Külterület név nélkül (kerékpárút) 058/1 1132 Külterület név nélkül (kerékpárút) 058/11 1139 Név nélküli út 1/2 610
Temető út (öböl) 163/5 158 Útmellék 174 36 Hársfa út útmellék 449/1 1192 Névtelen út 634 2518 Névtelen út 635/10 7344 Külterületi út 0175/4 107 Külterületi út 0186/13 9531 Külterületi út 05/6 909 Külterületi út 08/9 1257 Külterületi út 032/4 3600 Külterületi út 032/28 1301 Külterületi út 034/3 4448 Külterületi út 058/8 2831 Külterületi út 058/9 4552 Külterületi út 068/30 4312 Külterületi út 068/37 4505 Külterületi út 068/39 4545 Külterületi út 073/8 4499 Külterületi út 082/2 1448 Külterületi út 0145/27 5492 Külterületi út 0145/28 2871 Külterületi út 0145/30 1338 Külterületi út 0157/1 2827 Külterületi út 0160/15 449 Külterületi út 0160/21 1314 Külterületi út 0159 3409 Külterületi út 0162/1 4911 Külterületi út 0164 740 Külterületi út 0167 3114 Külterületi út 0175 223 Külterületi út 0190 13991 Külterületi út 0193 1449 Külterületi út 09 1201 Külterületi út 011/1 23466 Külterületi út 011/2 763 Külterületi út 012/2 5068 Külterületi út 016 7931 Külterületi út 018 4617 Külterületi út 013 12000 Külterületi út 025 15345 Külterületi út 069/1 2705 Külterületi út 069/2 419 Külterületi út 081 4269 Külterületi út 098 13736 Külterületi út 0100 1207 Külterületi út 0101/3 3746 Külterületi út 0104/1 3736 Külterületi út 0105/2 5584 Külterületi út 0110/1 3449 Külterületi út 0110/2 5727 Külterületi út 0119/2 1781 Külterületi út 0120/6 4746 Külterületi út 0125 8556 Külterületi út 0127/18 4254 Külterület név nélkül (kerékpárút) 052/2 110 Külterület név nélkül (kerékpárút) 068/29/1 2520
Árok 242 130 Árok 535 1417 Külterületi árok 013/13 2709 Külterületi árok 013/25 1531 Külterületi út 0169/18 4135 Külterületi út 0185/4 2818 Szennyvízcsatorna folyóméterben 10498 m bekötések 684 db Emlékmű értékben 107350 Ft 2. számú melléklet a 15/2004. (XII.16.) rendelethez A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonról Megnevezés hrsz. Terület négyzetméterben Közpark 520 34460 Öregek Napközi Otthona és Védőnő 101 1770 Tűzoltószertár 119/1 1061 Általános Iskola és Óvoda 135/2 11748 Bem tér 136 2887 Park 1/3 3568 Temető 162 9351 Közösségi Ház 141/2 1893 Sportöltöző 635/31 15000 3. számú melléklet a 15/2004. (XII.16.) rendelethez A forgalomképes törzsvagyonról Megnevezés hrsz. Terület négyzetméterben Mocsár 63 5036 Szolgálati lakás Árpád u. 12. 343 1784 Szolgálati lakás Ady E. u. 8. 431/3 1273 Szolgálati lakás Ady E. u. 16. 654/1 707 Temetőkert parkolója 132/1 406 Kert 319/1 32 Kert 174 36 Mocsár 74 2269 Kert 14 216 Mocsár 8 910
Mocsár 7 1969 Kert 457 4384 Tó 517 10970 Kert 525 629 Kert 622 708 Dögtér 02/4 216 Szántó 0109/4 3014 Szántó 0109/6 5757 Szántó 0109/11 1133 Szántó 0109/13 10487 Szántó 635/7 30085.