MISZTÉRIUM ÉVE 2009 2010

A GYULAFEHÉRVÁRI FŐEGYHÁZMEGYE PASZTORÁLIS TERVE MISZTÉRIUM ÉVE 2009 2010 ISTEN A SZERETET (1 Jn 4,8b) Gyulafehérvári Pasztorációs Iroda 2009

Kiadja a Gyulafehérvári Egyházmegyei Pasztorációs Iroda 540053 Tg. Mures, P-ta Trandafirilor 61. Tel: 0753 869706 E-mail: gyf.pasztoralis.iroda@gmail.com Szerkesztette: Molnár Izabella Borítóterv: Molnár Miklós Csaba Nyomta a Mentor Kiadó kft., Marosvásárhely 540520 Marosvásárhely, Paltinis 4. Tel: 0265 256975 E-mail: office@mentorkiado.ro www.mentorkiado.ro

ELŐSZÓ Megünnepeltük Erdélyi egyházmegyénk fennállásának millenniumát. Szentistváni gyökereink és magyar, katolikus múltunk ezer esztendeje nemcsak egyszerű visszatekintésre és ünneplő emlékezésre indított, hanem Isten dicsőítésére, nemzeti hálaadásra is, amelyet annyira különleges módon éltünk meg mindannyian az ünnep évét záró nagy eseményben, gyulafehérvári székesegyházunkban. Az ünneplések sorozata hivatalosan véget ért, de mottónk: Krisztussal ezer esztendeig (Jel 20,4) most sajátos értelemben a jövőre irányítja figyelmünket. Ha Jézus Krisztus életünk középpontja, keressük a Vele való kapcsolatot, és készen állunk keresni, hogy mit üzen a Lélek az Egyháznak, bizakodással és élő reménységgel léphetjük át a következő ezer esztendő kapuját. Hogy ezt az utat közösségileg is járni tudjuk, Pasztorális Bizottságunk idén is konkrét pasztorációs tervet készített elő, melynek mottója: Isten a szeretet (1Jn 4,8b). A Misztérium éve az Isten végtelen szeretetmisztériumában való elmélyülésünk ideje lesz. Különös hangsúlyt kap benne az Isten titkának szemlélése, az imádság és annak legkülönbözőbb formái. Újra kéréssel fordulok az egyházmegye minden papjához, plébániájához; katekétákhoz és lelkipásztori kisegítőkhöz, lelkiségi csoportokhoz, a rétegpasztoráció felelőseihez, az egyes családokhoz és minden jóakaratú emberhez, hogy akár ennek a kezünkben tartott füzetnek a segítségével tekintsünk egyazon irányba: Istenre. Egy válságoktól sújtott világban minden igyekezetünkkel keressük Isten jelenlétét, forduljunk vissza az ima forrásaihoz az Ige és az Eukarisztia titkához, a szentségimádások csendjéből fakadó békéhez, a szeretet misztériumából táplálkozó életszentség gyakorlásához. Higgyük, hogy élet, áldás, jövő fakad belőle! Gyulafehérvár, 2009. november 29-én, Advent I. vasárnapján Dr. JAKUBINYI GYÖRGY, érsek 3

AZ ÚJ EGYHÁZMEGYEI PASZTORÁLIS TERV ISMERTETÉSE I. AZ ÚJ PASZTORÁLIS TERV A Gyulafehérvári Főegyházmegye a millennium évének végeztével új pasztorális tervvel indul tovább. Erre a fennállásának ezer esztendejét ünnepelő jubileumi évre öt éven át készült az Élő reménység című terv szerint. Most pedig folytatja tovább zarándokútját egy új pasztorális terv irányvonalai fényében. Pasztorális tervünk a II. Vatikáni Zsinat közösségi egyháztana szellemében törekszik kibontakozni, és egyben főegyházmegyénk 2000. évi zsinata rendelkezéseinek, javaslatainak életre váltását is szem előtt tartja. A zsinatra közösen készült a főegyházmegye hívő serege, megfelelő munkadokumentumok alapján ki-ki személyesen is előterjesztette megjegyzéseit, javaslatait, amelyek bekerültek a zsinati ülésszakon megvitatásra kerülő végső dokumentumtervezetekbe. A pasztorális terv célja az, hogy a főegyházmegye hívei, a lelkipásztorkodás felelősei az elkövetkező időkben tudatosan, tervszerűen törekedjenek érvényesíteni a zsinati dokumentumok szellemiségét, mind szélesebb körben igyekezzenek felvállalni a zsinati rendelkezések, javaslatok valóra váltását. Jelen pasztorális tervünk csak három évre tervezett, de valójában egy hosszú pasztorális út bevezetője kíván lenni. Maga a zsinat kifejezés együtt járást, közösen megteendő utat jelent (idegen szóval szinódus: szünhodosz = közös út, együtt járás). Nem egy-két napos zsinati összeülést és tárgyalást jelent tehát, hanem közösen végigjárandó utat. Így volt ez az előkészítő évek során is, és így kell folytatódnia az elkövetkező időszakban is: mennünk kell tovább együtt a zsinati úton, fel kell vállalnunk közösen a zsinati határozatok életbe ültetésének fokozatosan kibontakozó folyamatát. Az előttünk álló három évben csak a leglényegesebb szempontokat tudjuk érvényesíteni. De az út folytatódik tovább, egy következő időszakban, és majd újabb időszakokban haladhatunk tovább, ciklikusan visszatérünk az egyes témákhoz, mélyítjük, jobban kidolgozzuk a zsinatunk szellemében megújulásra hivatott helyi egyházunk élő arculatát. 4

A II. Vatikáni Zsinat közösségi egyháztana három alappilléren nyugszik, amelyeket három teológiai szakkifejezés fényjelez: misztérium, communió, miszszió. E három alappillérre támaszkodva bontakozik ki pasztorális tervünk is, és azok egybehangzása nyomán sajátos, és egyre világosabb zsinati szellemiséget szándékszik biztosítani a közösen járandó pasztorális út számára. Mit hordoz magában e három támpont, és mit eredményez azoknak egymással való kapcsolata? Az egyház lényegi mibenlétét, eredetének forrását és rendeltetését tartalmazzák, és egymással való harmonikus viszonyukban az élő, szerves közösségi egyházat képesek eredményezni. Az egyház: communio: ez a leghatékonyabb meghatározás, melyet az egyház önmagáról megfogalmazott a II. Vatikáni Zsinaton, írja II. János Pál pápa a Christifideles Laici kezdetű, az 1985-ös Püspöki Szinódus anyagát összefoglaló apostoli buzdításában. Ez azt jelenti, hogy az egyház lényegében egy test, egy közösség. De nem csupán emberi kapcsolatokon alapuló közösség, hanem egyben misztikus valóság is Krisztusban a Szentháromság képmására. Természetfölötti vonásokat hordoz magán, és éppen ezért arculatában látható módon szentségi vonásokat kell mutatnia, és a világban való küldetésének is szentséginek, szakramentálisnak kell lennie. Népegyházi felfogás szerint az egyház közösségéhez tartozni azt jelentette, hogy a hívek egyénileg bekapcsolódtak az egyház életébe, elfogadták annak vezetőit. Ellenben a II. Vatikáni Zsinat szemlélete szerint az egyház célja nem csupán a hívek egyéni megszentelése. Mert Istennek az a terve, hogy ne külön-külön szentelje meg és üdvözítse az embereket, hanem tegye őket néppé, a Szentháromság életét tükröző közösséggé (vö. LG 9). Az egyház tehát nem csupán természetes közösség, hanem egyben és lényegében! természetfölötti valóság is. Krisztusban mintegy szakramentuma, vagyis jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberiség egységének (LG 1). Létének titka és forrása íme, a misztérium, mint alappillér! Isten végtelen szeretete, és küldetése misszió-ja is az, hogy létében, szolgálatában ezt az isteni szeretetet érzékeltesse és közvetítse az emberek felé. Ahhoz tehát, hogy az egyház mint közösség megújuljon, legelőször a forrásokhoz kell visszatérnie. El kell mélyülnie a misztériumban, vagyis Istennek teremtő, megváltó és megszentelő végtelen szeretetében, egyre szorosabban be kell kapcsolódnia a szentháromságos isteni életbe. Minél inkább feléled a keresztény ebből a szeretetből, annál inkább éretté válik az 5

önajándékozó krisztusi életre, annál inkább gyakorolni fogja a szeretetet, és egyben építeni fogja a közösséget. És ha a közösség tagjai körében a szeretet kölcsönössé válik, ez Krisztus jelenlétét vonja maga után (vö. Mt 18,20), aki aztán önmagát fogja ajándékozni tovább a világnak, munkálván így az Istennel való egyesülést és az emberek közötti egységet. Így az egyház képes lesz hatékonyan teljesíteni a maga küldetését, és jobban meg fog felelni rendeltetésének. Pasztorális tervünk e három alappillér dinamikáját követi. Első évben a misztériumra összpontosítunk, második évben a communióra, és majd a harmadikban a misszióra. E három súlypont fényében elemzi a főegyházmegyei zsinati dokumentumok alapján alakult mintegy féltucatnyi munkacsoport a maga területét, mit lát a legidőszerűbbnek az egyes súlypontok fényében a maga témája területén, és a legszükségesebbnek az egyes években végrehajtásra, megvalósításra a rendelkezések, javaslatok közül. A meglátások egybehangzása nyomán kialakulnak a tennivalók, megvalósulásra váró lehetőségek, melyeket az egyes évek pasztorális füzetei bemutatnak majd. Ezeket igyekszünk megragadni, megvalósítani együtt a főegyházmegyében. Adja Isten, hogy közös pasztorális utunk gyümölcsöző legyen a szentháromságos isteni szeretetben! II. A MISZTÉRIUM ÉVÉNEK ISMERTETÉSE A PASZTORÁLIS TERV KERETÉBEN A Gyulafehérvári Főegyházmegye új, pasztorális tervének első éve a misztérium éve. Ebben az évben a gyökerekhez vagyunk hivatottak visszatérni, a misztériumban kell elmélyülnünk. Minél inkább elmélyülünk az egyházban való létünk misztérium-jellegében, annál inkább éled közöttünk a communió, és így majd a jövőben egyházunk ismét egyre hatékonyabban tanúskodó egyházzá válik. Az egyház misztérium-voltát egyértelmű módon tanítja a II. Vatikáni Zsinat. Az örök Atya bölcsességének és jóságának szabad és titokzatos végzése szerint megteremtette a világmindenséget, és elhatározta, hogy felemeli, isteni életében részesíti az embereket. (LG 2). A Fiú feladata megvalósítani az idők teljességében az Atya üdvtervét, ez küldetésének motívuma (KEK 763). a kereszten elszenderült Krisztus oldalából fa- 6

kadt az a csodálatos szentség, amely maga az Egyház (SC 5). Amikor a Fiú befejezte a földön azt a munkát, amelynek elvégzésével megbízta az Atya, pünkösdkor a Szentlélek küldetése kezdődött, hogy ő legyen az Egyház állandó megszentelője (LG 4). A Szentlélek, hogy az Egyház küldetését megvalósítsa, ellátja és irányítja a különféle hierarchikus és karizmatikus adományokat (LG 4). Így az Egyház átveszi a küldetést, hogy Krisztus és Isten országát hirdesse és megalapítsa minden nép között; így ennek az országnak csírája és kezdete a földön (LG 5). Az Egyház, és benne a hívők misztérium-voltának elmélyítése tehát azt jelenti, hogy ezen év során a szentháromságos isteni szeretettel próbálunk szembesülni, amely megszülte és létében meg is tartja az egyház közösségét. Az Egyház tagjainak közössége titok, mint ahogyan titok minden egyes ember léte is. Isten határtalanul szeret engem. Ezért teremtett meg, és ezért teremtette meg értem a csodálatos világmindenséget, és mindent, ami benne van. Ezért halt meg értem Jézusban, hogy gyarlóságaim dacára jóakaratomnak és mindenekelőtt az ő megváltó szeretetének erejéből életem legyen, és bőségben legyen (vö. Jn 10,10). Ebben az életben megtart engem és táplál Szentlelke által. De nem csupán hozzám viszonyul így, hanem minden más emberhez is: a számomra kevésbé szimpatikusokhoz is, a közömbösökhöz is, az ellenségeimhez is, hiszen ő maga a Szeretet. És nem csupán magának teremtett bennünket, hanem egymásnak is. Azt akarja, hogy benne mindnyájan örökre egyek legyünk. Éppen ezért el kell kezdenem az ő szemével látni és szeretni a mellettem levő embereket, és velük együtt kell haladnom tovább az életben feléje. Ennek a pasztorális évnek a célja az, hogy természetfölötti szemléletmód, Istenbe vetett mélyebb bizalom, és az önajándékozó életre való tudatosabb készség alakuljon ki a hívekben. Mindenekelőtt a szemlélődés éve hivatott lenni ez az esztendő, hogy keressük és megtaláljuk a Szeretet-Isten jelenlétét a teremtményekben, felfedezzük őt az egyház életében, a szentségekben, de megtapasztaljuk gondoskodó jelenlétét a magunk és mások mindennapi életében is. Mindebből aztán sok-sok imádságnak kellene fakadnia, hogy megerősödjék bennünk a remény az élethez, és a vágy arra, hogy vállaljuk és szolgáljuk szeretettel egymást. Ily módon megerősített alapokra helyezkedve remélhetjük, hogy majd a communió is gyümölcsözően fog mélyülni a következő esztendőben. 7

A pasztorális szolgálat minden megnyilatkozásának ezt a célt kellene szem előtt tartania és segítenie egész éven át. Minden dokumentum bizottsága átvizsgálta, mi az időszerű elmélyítésre és megvalósításra a megfelelő területen a misztérium fényében. Ezek a meglátások és javaslatok be is kerültek e füzetbe. Általános jellemzésképpen elmondhatjuk azonban előre, hogy ebben az esztendőben sajátos jelentőséget és fontosságot nyer az igehirdetés, az Isten igéjével való személyes találkozás, előtérbe kerül az ima, a liturgia, és valamelyest a szentségi lelkipásztorkodás is, valamint maga a szemlélődő keresztény élet. És mindenekelőtt a megújuló papi élet számára kihívás ez az év, nem csupán azért, mert világegyházi szinten is a papság évét üljük, hanem mert fontos, hogy hiteles, igazi élet garantálja az Egyház nevében történő igehirdetést és pasztorális gondozást. Azért, hogy az év során a misztérium jelentőségét könnyebben és konkrétabban szem előtt tarthassuk, tíz alpontra, amolyan tézis -re lebontva tervezzük azt végigjárni, mindeniket egy-egy hónapig szem előtt tartva. Ezek a következők: 1. Isten maga a szeretet szemlélni a Szeretet-Istent önmagában, a teremtésben, mindenben és mindenkiben. 2. Isten Jézus Krisztusban életét adta értem szeretetből a krisztusi megváltás, mint Isten szeretetének megnyilatkozása. 3. A keresztségben újjászülettem a szentháromságos életre Isten életét élni, gyakorolni a krisztusi szeretetet. 4. A keresztség által beléptem az egyház közösségébe Életem közösségben zajlik, figyelnem kell másokra, velük kell élnem. A következő öt tézis az egyházában ma is jelen levő Krisztusra fókuszol, aki felfedezésre vár, hogy elmélyüljünk a vele való közösségben: 5. Jézus jelen van Isten igéjében 6. Jézus jelen van az eukarisztiában 7. Jézus jelen van az egyház hivatalos képviselőiben 8. Jézus jelen van az ő nevében összegyűltek körében 9. Jézus jelen van minden emberben Az utolsó tézis az előzőek összegzése gyanánt rávezet annak felismerésére és begyakorlására, ami valójában a teljes pasztorális év célja, és amely egyben a következő év súlypontjához is odavezet: 10. Ajándékozhatom önmagam másoknak Isten iránti szeretetből önajándékozó életre törekedni Isten iránti szeretetből. 8

Jelen pasztorális füzetünk a következőkben e tézisek alapján fog vezetni bennünket havi lebontásban, mindenhol javaslatokat, esetenként éppen már használható konkrét, kidolgozott anyagot is kínálva számunkra. Dr. NAGY JÓZSEF 9

ELMÉLETI MEGALAPOZÁS A három évre terjedő lelkipásztori folyamat szerves egészében az első év a misztérium éve, azaz Isten misztériumában való elmélyülésünk éve, az imádság és szemlélődés éve lesz. Ezen év célja, hogy jobban ráfigyeljünk a bennünk levő Isten utáni vágyra, az Istennel megélt személyes és közösségi kapcsolatunkra, a szentháromságos életformára közösségeinkben. Ezen elmélyülés során természetfölötti szemléletmódnak kellene kialakulnia bennünk, hogy életünket, mindennapjainkat Isten szeretetének fényében szemléljük. I. A MISZTÉRIUM FOGALMA A szó: misztérium (mysterium) a görög mysterion latinos formája. Ez pedig a myein: bezár, bezárkózik, szemet vagy szájat bezár, más értelemben szótlanul csodálkozik, bámul igéből származik. A mindennapi értelemben használt misztérium szó sokrétű: titok, rejtelem, beavatottak titkos tudása. Platón óta homályos, titkos tan a jelentése. A misztérium-vallásokban titkos társaságok tanait vagy beavatási rítusait jelenti. II. ISTEN MISZTÉRIUMA Amikor Istenről beszélünk, valóságos ismereteket fejezünk ki magáról Istenről, szavunk mégis túlságosan emberi. Isten mérhetetlenül több, mint teremtményei. Ezért állandó figyelemmel kell megtisztítani a róla szóló állításainkat, ami korlátozott, képszerű és tökéletlen, nehogy összekeverjük a kimondhatatlan, felfoghatatlan, láthatatlan, megragadhatatlan Istent a mi emberi megjelenítési formáinkkal. Az emberi szó mindig elégtelen arra, hogy vele kifejezzük Isten misztériumát 1. A természetes ész világánál, művei alapján az ember bizonyossággal megismerheti Istent. Létezik azonban egy olyan megismerés, amelyet az 1 Vö. Katolikus Egyház Katekizmusa, N.50-51. 10

ember képtelen elérni. Ez a kinyilatkoztatás síkja 2. Jóságában és bölcsességében Isten úgy határozott, hogy kinyilatkoztatja önmagát és tudtunkra adja akaratának szent titkát, amelynek alapján Jézus Krisztus, a megtestesült Ige által a Szentlélekben az Atyához járulnak az emberek és az isteni természetben részesülnek 3. III. A SZENTHÁROMSÁG MISZTÉRIUMA Isten léte örök misztérium. Ami belőle kinyilvánult a teremtésben és a történelemben, azt a Szentírás az ő szeretete kisugárzásának nevezi (Iz 6,3; Zsolt 8). A kinyilatkoztatott misztérium feltárja Isten háromsági létezési módját: a Szentháromság misztériumát. A Szentháromság titkához nem vezet és nem is vezethet természetes út: ezt Isten maga tárja fel az ember előtt, hogy Ő maga a személyes lét, hogy léte három én-ben valósul meg, hogy Ő boldog és tökéletes közösség, életgazdagság és örök szeretet 4. IV. A KRISZTUS-MISZTÉRIUM A misztérium lényege szerint üdvtörténeti tény, azaz mindig arról van szó, ami értünk és üdvösségünkért történt. A Krisztus-misztérium legtágabb értelmében mindaz, ami Jézus földi életével kapcsolatos esemény és tanítás. Szorosabb értelemben a megtestesült Isten-ember húsvéti titka: halála és feltámadása. A Jézus Krisztustól tanult ima által belemerülhetünk a Mi Atyánk istenségének belső misztériumába és emberségünk üdvösségének drámájába. A hozzá intézett kérések egyben feltárják Isten belső misztériumát, azt a jóságos tervet, amelyet előre meghatározott, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte a szeretetben (Ef 1,9.4). 2 Vö. I.Vatikáni Zsinat, DS 3015. 3 Dei Verbum, N.2. 4 Gál Ferenc: Dogmatika I., Szent István Társulat kiadója 1990, 61.old. 11

A szinoptikusok a misztérium fogalmát az Isten Országa titkában használják (Mt 13,11; Mk 4,11; Lk 8,10). Az Isten Országa titkát azonban csak azok értik meg, akik hisznek Jézus Krisztusban. Szent Pál igehirdetésében isteni titkot jelöl, melynek fő tárgya Istennek Jézus Krisztus halálával és feltámadásával megvalósult üdvösség terve (Kol 1,25-27; Kol 2,2-3). Ebben a misztériumban megnyilvánul Isten bölcsessége: Dei sapientia in mysterio (1Kor 2,7). Az apostol szerint a bölcsességet hirdetni kell a világnak, de nem ennek a világnak a bölcsességét, hanem Isten titokzatos, felülről jövő, elrejtett bölcsességét, melyet Lelke által kinyilatkoztatott (1Kor 2, 6-10). Ennek a misztériumnak a bölcsessége Urunk kereszthalálának gyalázatában jut kifejezésre (1Kor 1, 18-25). A Krisztus-misztérium kibontása tehát Szent Pálnál három mozzanatban foglalható össze: (a) Isten örök egyetemes üdvözítő akarata és terve ősmisztérium; (b) Isten ezt a szándékát Urunk Jézus Krisztusban valósította meg (Ef 3,12) Krisztus-misztérium; (c) Isten üdvözítő akarata most az Egyház által lett nyilvánvaló (Ef 3,8-10) az Egyház misztériuma. Isten üdvösségét megtérés és hit által kell elfogadnunk, és a szentségek által tesszük magunkévá 5. V. AZ EGYHÁZ MISZTÉRIUMA A Krisztus-misztériumnak a hitben, a krisztusi közösség által kell hozzánk érnie, de a bekapcsolódásunk, részesedésünk és részvételünk benne a liturgia közvetítésével és a szeretet közösségének gyakorlása által történik. Ez az Egyház misztériuma. A szentségekben: elsőként a keresztségben, majd az eukarisztikus közösség és a többi szentség ünneplésében történik a magunkra alkalmazása annak, amit Krisztus halála és feltámadása jelent nekünk: meghalni a bűnnek és új életre támadni (Róm 6,3-11; Kol 2,12). Az ő képére és hasonlatosságára (Ter 1,26) teremtett embert Isten dicsőséggel koronázta (Zsolt 8-6) és szeretetével megváltotta, hogy helyreállítsa az embert Teremtője képmására. A szerető Isten a keresztség által 5 Vö. Várnagy Antal: Liturgika, Lámpás Kiadó, 1993. 15-33.old. 12

megújította népét, amely által örökérvényűen belegyökereztünk létének misztériumába és egy testté lettünk az Egyházban. A történelem minden pillanata az idő végezetéig ajándék és lehetőség az Ő Szeretetmisztériumának felismerésére, befogadására. Az Egyház pedig Krisztusban mintegy szakramentuma, vagyis jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberiség egységének. 6 SZÉNÉGETŐ ISTVÁN 6 Lumen Gentium, N.1. 13

SEGÉDANYAG HÓNAPONKÉNTI LEBONTÁSSAL Pasztorális tervünk lehetőséget nyújt arra, hogy egyházmegyénk különböző plébániái, csoportjai, közösségei a lelkipásztori munkában egységesen dolgozzanak, megtartva sajátos arculatukat, igényeiket, munkamódszereiket. Minden hónapra ajánlunk egy témát, amely a misztérium jelentőségét világítja meg más-más oldalról, ezt segít elmélyíteni az elméleti bevezetőben felvázolt tézisek alapján. Minden hónapban egy elméleti bevezetőt, gondolatébresztőt, továbbá gyakorlati javaslatokat, elmélkedésre kiválasztott szentírási részeket, esetenként konkrét, kidolgozott anyagot is kínálunk. 1. HÓNAP ISTEN MAGA A SZERETET I. ELMÉLETI BEVEZETÉS (Dr. Nagy József) Szeretet az Isten (1Jn 4,16), mondja Szent János, és ez a kijelentése hitünk alapját képezi. Sok mindent lehet állítani Istenről: ő végtelen, mindenható, igazságos, stb., de ami legteljesebben kifejezi lényegét, az, hogy ő maga a Szeretet. Ebben a hónapban a Szeretet-Isten felfedezése és szemlélése a célunk. Az ő művei is tanúsítják ezt róla: minden, ami létezik, a szentháromságos isteni szeretet kiáradása. És egymás között is harmonikus szeretetben léteznek: szeretetből köszönti az éjszaka a nappalt, a nappal az éjszakát, szeretetből párolog el a víz és lesz felhővé, majd szeretetből hull le esőként, szeretetből nyílik és hervad el aztán a virág, szeretetből hal el a búzamag, és ad ezután termést. Engem is szeretetből teremtett a Szeretet- Isten. A szeretet örök törvénye irányítja az életet, örömeiben és fájdalmaiban egyaránt. Legyünk hálásak neki mindenért! 14

II. GYAKORLATI JAVASLATOK (Csapai Árpád) Isten szeretetét megtapasztalni az Ige által Az alábbi szövegrészek alkalmasak arra, hogy az Isten szeretetéről bibliai alapon elmélkedjünk. Javasolt: ne csak beszélni róla vagy magyarázni, hanem mivel misztériumról van szó: csendben elvonulva imádkozni a bibliai szövegek segítségével, sőt lelkigyakorlatozni is lehet általuk. Javasolt szövegrészek: Iz 43,1-7, Drága vagy a szememben, becses vagy nekem. Róm 8,31-39, Ha Isten velünk, ki ellenünk? Zsolt 103(102), Amilyen magasan van az ég a föld felett, olyan nagy Isten szeretete az igazak iránt. Mtörv 1,29-32, Ne féljetek Jahve úgy hordoz titeket, mint szülő a gyermekét. Zsolt 8, A Teremtő nagylelkűsége: mi az ember, hogy gondod van reá? Oz 11,1-9, Gyermek volt még Izrael, amikor megszerettem. Zsolt 145(144), Jóságos az Úr minden tettében, közel van mindazokhoz, akik tiszta szívből hívják. Lk 12,22-32. Isten gondviselő jósága (a mezők lilioma). Ezen szentírási szövegek feltételezett kegyelme megtapasztalni Isten szeretetét. Abban ráébredünk jóságára, irántunk tanúsított hűségére, ami meghatározza továbbá benső világunk alakulását. Különösen a feltétel nélküli szeretetének a megtapasztalása érinti meg az olvasót, mert azzal ritkán találkozunk az életben. Fontos megtapasztalni, hogy Isten úgy szeret, ahogy vagyok, nem fenyeget semmiféle veszedelem Isten részéről. Javasolt imamód: Csendes perceket keresni, amikor Istennel találkozhatunk. Olyan alkalmakat is teremteni, amikor a környezet nem zavar és legalább negyed- vagy fél órát zavartalanul tölthetünk. Lehetőleg mozdulatlanul, egyenes háttal, behunyt szemmel, ellazulva, de éberen: egyszerűen figyelve arra, amit tapasztalunk. Ennek a csendes meditációnak feltételezett kegyelme a belső békén keresztül megtapasztalni Isten szeretetét, anélkül hogy sokat gondolkoznánk. Inkább csak úgy, mint az anyja kebelén pihenő kisded. 15

2. HÓNAP ISTEN JÉZUS KRISZTUSBAN ÉLETÉT ADTA ÉRTEM SZERETETBŐL I. ELMÉLETI BEVEZETÉS (Dr. Nagy József) Végtelen titok az isteni szeretet, de ugyancsak titok a bűn is, a világban lévő gonoszság is. A bennünk levő önzés is. Az Úr azonban jó, hűsége nemzedékről nemzedékre áll, szeretete örökkévaló (vö. Zsolt 100,5). A bűn Istent nem bosszúállásra készteti, hanem még nagyobb szeretetre: a megváltásra. Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért, mondja Jézus az utolsó vacsorán, és néhány órával később be is mutatja, beteljesíti (vö. Jn 19,30) ezt a legnagyobb szeretetet. Azért, hogy életünk legyen (vö. Jn 10,10). A damaszkuszi élmény fényében Szent Pál is megérti ezt a titkot, és később így tanúsítja: Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem, és önmagát adta értem (Gal 2,20). E hónapban a kereszt titkát, a megváltás titkában rejlő isteni szeretetet és annak gyümölcseit vagyunk hivatottak elmélyíteni, és azok meghálálását is gyakorolni életünkkel. Ajánljuk fel egyes tetteinket Jézusnak az apostol gondolata nyomán ezzel a szóval: Érted. II. GYAKORLATI JAVASLATOK (Dr. Darvas Piroska sa) SEGÉDANYAG CSOPORTMEGBESZÉLÉSEKHEZ: 1. Minden élet magában hordozza a keresztet Impulzus: Sok minden történik az életünkben, aminek ki vagyunk szolgáltatva. Többnyire keresztek ezek, amelyek egész életünk során elkísérhetnek. Nyomasztó tapasztalatainkhoz, érdekes módon, annyira ragaszkodunk, hogy semmi és senki nem tudja elvenni tőlünk, levenni rólunk. Ennek a ragaszkodásnak az oka valószínű a leválás fájdalmától való félelem. Más 16

keresztekkel viszont mi magunk terheljük saját magunkat, és vonszoljuk magunkkal egész életünk során. Ahhoz, hogy egy kereszt az életünkben megváltás legyen számunkra, szükséges a tehetetlenség rizikóját felvállalnunk. Isten nem azt akarja, hogy csúszó-mászó alattvalók legyünk. Ő a mi életünket akarja. Az Ő akarata, hogy életünk legyen. A csoporttalálkozó célja: a saját keresztutam felismerése és tanúságtétel erről. A csoporttalálkozó folyamata: 1. Időt szánunk az elcsendesedésre (kb. 20 perc) és a csendben mindenki megpróbál visszaemlékezni arra, hogy életében milyen kereszteket tapasztalt meg, és ebben hol volt megváltás, feltámadás, átváltozás, újrakezdés. 2. A második lépés a meghallgatás helye, vagyis mindenki elmondhatja, hogy hogyan élte meg a megfontolás idejét. 3. Harmadik lépésként megbeszéli a csoport (ez inkább akkor ajánlott, ha ötnél többen vannak a csoportban), hogy ki mesélje el részletesebben élete keresztjét, illetve keresztútját. 4. Amíg egy személy mesél, mindenki figyelmesen hallgat, nem kérdeznek közbe, nem tesznek megjegyzéseket. 5. Ezt követi egy rövidebb csend, amikor mindenki megpróbálja a szívével hallgatni mindazt, amit eddig hallott. 6. Ezután kialakulhat egy beszélgetés. 7. Hála, kérés, szabad ima zárja a beszélgetést. 8. A találkozó egy utolsó körrel zárul, amikor mindenki elmondhatja, hogy hogyan élte meg a csoporttalálkozót, milyen érzések, gondolatok foglalkoztatják most a végén, mit visz magával. 2. A konfliktusok is keresztek Impulzus: Visszatekintve gyakran úgy látjuk, hogy a félreértések és konfliktusok olyanok, mint a nagy kövek, amelyek egy rohanó patakban fekszenek, és arra szolgálnak, hogy a patakon át tudjunk kelni. Ahol emberek együtt élnek, mindig adódnak feszültségek, hiszen különbözőségeink soha nem engednek tartós harmóniát. A konfliktusok elhúzódhatnak, mint nyílt sebek folyamatos fájdalmat okozhatnak, amelyek semmiképp nem tudnak begyógyulni, mert nem jutnak levegőhöz. A sebeknek gyógyulásra van 17

szükségük. Ahhoz viszont, hogy gyógyulni tudjanak, nyitottságra van szükség. Ha sötétben maradnak, még inkább elgennyesednek, és további bajok okozójává válnak. A csoporttalálkozó célja: az ún. konfliktusmeditáció közös gyakorlása és tanúságtétel. A csoporttalálkozó folyamata: A csoportvezető a következő szempontok szerint vezeti a meditációt: 1. Előkészület: Tudatosítom, ahogy most Isten előtt vagyok mindazzal, ami foglalkoztat. Megpróbálok olyan testtartást felvenni, ami jobban segít az elcsendesedésben. 2. Előgyakorlat: Magam elé képzelem a konfliktus helyét és a személyeket. Kérem Jézustól azt, amire a leginkább vágyom: a megbocsátás kegyelme, belső béke és öröm. 3. Meditáció: Engedem, hogy a konfliktushelyzetek újra feljöjjenek bennem, személyek, akikkel kapcsolatosan bizonyos érzéseim vannak, szavak, magatartások, amelyek megbántottak, engedem, hogy az érzéseim előjöjjenek, teret engedek nekik, Jézushoz fordulok, és engedem, hogy így lásson engem, és kérem tőle a megbocsátás kegyelmét, hallom, amint Ő azt mondja: Ha arcul üt valaki, tartsd neki oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. (Lk 6,29) Ez azt jelenti, hogy nem kell visszavonulni, hanem vannak helyzetek, amelyeket ki kell bírni. Gondolhatok más szentírási szakaszra is. Megkérdezem magamtól: vajon a másik azt a bizonyos bántó szót, nem másként gondolta-e? Elgondolkodom, hogy milyen más reakció segíthetett volna a másiknak és nekem is abban a helyzetben, pl. ha visszakérdeztem volna, ha hallgattam volna, esetleg humorral reagáltam volna Jézusra tekintek, aki engem barátjának fogadott, de azt a személyt is, akivel nekem problémám van. 4. Reflexió: Megnézem, mi vált világossá számomra a meditáció során, megpróbálom belső megmozdulásaimat tudatosítani: inkább békét érzek most vagy még jobban felkavarodtak az érzéseim; hogyan érzem magam testileg, feszültségek, stb. Kérem Jézust, hogy öntsön reményt a szívembe, adjon erőt, és engedje érezni az Ő közelségét, hogy meg tudjam tenni, amire Ő kér engem. 18

3. Jézus Krisztus pászka-misztériuma és életem misztériuma A csoporttalálkozó célja: másokkal együtt tekinteni életem misztériumára. A csoporttalálkozó folyamata: 1. Megteremtjük az imához szükséges légkört. 2. A csoportvezető felolvassa János evangéliumából a 19,25-30 szakaszokat. (Jó, ha mindenki előtt ott van a szentírás szövege.) Majd vezeti a meditációt a következő kérdések segítségével: (hagyjunk bőséges időt az imára). 3. Meditáció: Beteljesedett mit jelentett Jézus számára ez a kifejezés? Miért mondhatja azt, hogy az egész élete beteljesedett? Mi vezetné életemet ilyen beteljesedéshez? Milyen kegyelemre van szükségem, hogy én is ezt tudjam mondani? Mi ad reményt arra, hogy ezt én is ki tudjam jelenteni majd valamikor? Kérem azt a kegyelmet, hogy én is úgy tudjam nézni élettörténetemet, ahogy Jézus szemlélte az övét a kereszten. Összehasonlítom szenvedésem, kisebb-nagyobb halálaim és újjászületésem misztériumával Jézus Krisztus pászka-misztériumát. Miben látom a hasonlóságot, miben a különbséget? Az élettörténetemben jelen lévő fájdalmaim, gyengeségeim, bűneim, és Isten kegyelme mennyiben segítettek abban, hogy mások szenvedéseivel együtt érezzek? Mikor voltam képes magamat háttérbe szorítva önzetlenül másokért élni? Tudom, hogy a jövőben újra fogok találkozni szenvedésekkel, nehézségekkel, mellőzéssel. Hogyan viszonyulok ezekhez most? Jézus Krisztus szenvedése, halála és feltámadása mennyiben segít az ezekkel való szembenézésben? 4. Megosztás: Mindenki a csoportból elmondhatja, amit úgy érez, hogy az imaidőben fontossá vált számára, és meg tudja osztani az adott csoportban. Közben mindenki figyelmesen meghallgatja, anélkül, hogy visszakérdezne, vagy megjegyzést tenne. 4. Csoportfoglalkozás gyerekekkel Téma: Krisztus keresztje A nagyobb gyerekekkel megkereshetjük Jézus minden szavát, amit a kereszten mondott! Atyám, bocsáss meg nékik... Lk 23,34. Még ma velem leszel... Lk 23,43. Íme a te fiad! Jn 19,26-27. 19

Én Istenem, én Istenem,... Mt 27,46. Mk 15,34. Szomjazom! Jn 19,28. Elvégeztetett! Jn 19,30. Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet! Lk 23,46. Hallgassunk zenét! (Krisztus hét szava a kereszten, János passió, Máté passió...) Beszélgessünk Ady Endre Krisztuskereszt az erdőn című verse alapján. Havas Krisztus-kereszt az erdőn, Holdas, nagy, téli éjszakában: Régi emlék. Csörgős szánkóval Valamikor én arra jártam Holdas, nagy, téli éjszakában. Az apám még vidám legény volt, Dalolt, hogyha keresztre nézett, Én meg az apám fia voltam, Ki unta a faragott képet S dalolt, hogyha keresztre nézett. Két nyakas, magyar kálvinista, Miként az Idő, úgy röpültünk, Apa, fiú: egy Igen s egy Nem, Egymás mellett dalolva ültünk S miként az Idő, úgy röpültünk. Húsz éve elmúlt s gondolatban Ott röpül a szánom az éjben S amit akkor elmulasztottam, Megemelem kalapom mélyen. Ott röpül a szánom az éjben. 20

Kérdések: Miért állnak az utak mentén a keresztek? Mit jelent a kereszt? Miért emelnek kalapot előtte sokan? Van-e jelentősége a rajta függő testnek? (Jézus nem maradt a kereszten, halála után eltemették, de feltámadott és felment a mennybe!) Mi az a helyettes áldozat? Ki vállalhatja mások helyett a büntetést? Minden bűn büntetését átvállalhatja valaki más? Ember ember helyett hordozhatja-e a büntetést? Miért tehette ezt meg Jézus? (Mert egyszerre volt ember és Isten.) Mi köze van a báránynak Jézushoz? Miért mondjuk, hogy Jézus Istennek báránya? Gondoljunk az Izajás 53-ra! 21

3. HÓNAP A KERESZTSÉGBEN ÚJJÁSZÜLETTEM A SZENTHÁROMSÁGOS ÉLETRE I. ELMÉLETI BEVEZETÉS (Dr. Nagy József) A szentségek, melyek a megváltó isteni szeretet gyümölcsei, és amelyek a Szentlélek erejében hatékonyak, Isten közösségében tartanak meg bennünket. És ebbe a közösségbe a belépőt a keresztség jelenti. Menjetek, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevébe /az eredeti szöveg szerint!/ (Mt 28,20), parancsolja Jézus apostolainak, azaz: kapcsoljátok be őket a Szentháromság Személyei közötti életbe, szeretet-dinamikába, melyet Isten megosztott az emberekkel a megváltásban. Amikor megkeresztelkedtem, Isten életének lettem részesévé. Oda jutottam, ahol Krisztus van. Bennem is árad a kegyelem erejéből a szeretet, amellyel a mennyei Atya Krisztust szereti, és Krisztus maga is bennem él (vö. Jn 17,24.26). Bűneim megrontják néha e kapcsolatot, de a bűnbánat szentségében mindig újrakezdhetek, és így mindig Isten szeretetében, közösségében lehetek. E hónap kihívása ennek a nagy lehetőségnek a tudatosítása! Mottóként mondogathatjuk: Mindig újrakezdeni az Istennel való kapcsolatban. II. GYAKORLATI JAVASLATOK (Páll Ildikó) Szentírási részek: 1 Kor 12,12-20, 1 Kor 12,20-31, Róm 6,18-23 Már a Firenzei zsinat ezt írta a keresztségről: az egész keresztény élet alapja, a Lélekben történő élet kapuja és ajtó, amely utat nyit a többi szentség felé. A keresztség által megszabadulunk a bűntől, újjászületünk mint Isten fiai, Krisztus tagjaivá leszünk, betestesülünk az Egyházba és részeseivé válunk küldetésének Egyházunk Jézus felhívása hatására tanítja, hogy a keresztség szükséges az üdvösséghez: a Mk 16,16-ben ez áll, aki hisz és megkeresztelkedik, az 22

üdvözül. Továbbá a feltámadás után az apostolok küldetését is így határozta meg Jézus a Mt 28,19-20-ban: menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket. Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevére és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. A szentség megnevezései: - baptismus, a baptizare latin és baptizein görög szavak után, aminek jelentése: belemerülni, alámerülni. Ez a vízbe való alámerülést jelképezi, amely által a megkeresztelt Krisztus halálába temetkezik, ahonnan új teremtményként lép ki, Krisztussal új életre; - a Szentlélekben való újjászületés és megújulás fürdőjének is nevezik, (Tit 3,5) mert jelzi a vízből és Szentlélekből való születést, amely nélkül, már Jézus is mondta, hogy nem lehet bejutni Isten országába (Jn 3,5); - megvilágosodásnak is nevezik, mert általa a megkeresztelt megkapja az Igét, az igazi világosságot, amely minden embert megvilágosít (Jn 1,9), így maga is világossággá válik. (Ef 5,8). Ki veheti fel ezt a szentséget? A keresztséget ki lehet szolgáltatni bárkinek, aki ezt kéri, vagy gyerek esetén, ha legalább egyik szülő kéri. Természetesen a keresztény igazságok ismeretével rendelkeznie kell a keresztelendőnek, vagy a szülőknek. A keresztség eltörölhetetlen jegyet hagy a lélekben, ezért csak egyszer lehet felvenni. A keresztség hatásai: A bűnök bocsánata A keresztség eltöröl minden bűnt, az áteredő bűnt, minden személyes bűnt és a bűnök összes büntetését. A megkereszteltekben megmarad a bűn ideig tartó következményei, mint a szenvedés, betegség, halál, jellemhibák, a bűnökre való hajlam. Újjászületés A keresztség, a Krisztusban való újjászületés új teremtménnyé teszi a megkereszteltet: Isten fogadott fiává válik, aki részese lett az isteni természetnek (2Pt 1,4), és egyben a Szentlélek temploma lesz (1 Kor 6,19). 23

Ezért, aki Krisztusban van, új teremtmény, a régiek elmúlnak, s íme újak keletkeznek (2Kor 5,17). Az újjászületés pedig a Szentháromság életébe való bekapcsolódást jelenti, és a Szentháromság adja meg a megigazulás kegyelmét, a megszentelő kegyelmet, amely: képessé teszi a megkereszteltet, hogy az isteni erények által Istenben higgyen, reméljen, Őt mindenek felett szeretni tudja; megadja azt a képességet, hogy a Szentlélek irányítása alatt, a Szentlélek ajándékai segítségével éljen és munkálkodjon; megengedi, hogy az erkölcsi erények által növekedjen a jóban. Tegyük fel a kérdést: Mit is jelent a Szentháromságos életbe való bekapcsolódás? A Szentháromság: Isten egy, három személyben. A Szentháromság nevében vetünk keresztet, szolgáltatjuk ki a keresztséget. A keresztség kiszolgáltatása alkalmával a szülők, keresztszülők megvallják a hitüket a Szentháromságban. Ezt jobban megértik a szerelmesek, vagy a család, ahol megszületett a kisbaba. Ketten vannak, illetve hárman, de szeretnének egyek lenni, egyek maradni. Nem rég egy volt az anya és gyerek, most már ketten, illetve az apukával hárman vannak. Az egység és a háromság titka az embernek is titka, ez a Szentháromságból származik. Szívünk legtitokzatosabb vágya, hogy egy szeretnénk lenni, és legnagyobb fájdalmunk, amikor megszűnik a szeretet egysége. Jézus tanítása: legyünk egyek szeretetben. Ez a Földön a legnagyobb öröm, ami gyakran csak lemondás, kereszt és áldozat árán születik meg. Beépülés Krisztus testébe, az Egyházba A keresztség beépít bennünket az Egyházba. A keresztelő kutakból születik Isten újszövetségi népe, amely túlhaladja a nemzetek, kultúrák, fajok, nemek határait, hisz mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel. (1Kor 12,13). Az Egyház tagjaként a megkeresztelt nem csak sajátmagához tartozik, hanem ahhoz, aki értük meghalt és feltámadt (2 Kor 5,15). Mindez kötelességként rója rájuk, hogy szeretettel szolgáljanak az Egyház közösségében, engedelmeskedjenek elöljáróiknak, vallják meg azt a hitet mások előtt, amit Istentől kaptak, és vegyenek részt az Egyház apostoli 24

és missziós tevékenységében. Ugyanakkor a megkeresztelteknek joga, hogy megkaphatja a többi szentséget, táplálkozhat Isten Igéjével és támaszkodhat az Egyház minden lelki segítségére. Kérdések a téma elmélyítéséhez: Mit tudsz a saját keresztelésedről? Mit jelent a fehér keresztelési ing és a keresztelési gyertya számodra? Mit jelent számodra a keresztségi fogadalom megújítása? Milyen apostoli, missziós feladatokat tudsz te elvégezni? A gyermek a szülők szeretetközösségében tud jól fejlődni, és az egyenetlenség, feszültség, viszály okozzák a legnagyobb sebet úgy a gyermekben, mint a felnőttben. Mit kell nekem tennem, hogy családomban, közösségemben a szeretet-egység megszülessen, növekedhessen? Honnan kapok erőt, hogy az első lépéseket megtehessem a másik társam felé? Sorolj fel néhány konkrét javaslatot, amit a hallottak után szeretnél te életre váltani, megvalósítani! 25

4. HÓNAP A KERESZTSÉG ÁLTAL BELÉPTEM AZ EGYHÁZ KÖZÖSSÉGÉBE ELMÉLETI BEVEZETÉS (Dr. Nagy József) Individuális vallásosságunkban úgy hisszük, hogy Isten bennünket szeret a legjobban. És ez így is van. De ugyanígy áll ez minden emberre: mindenki azt hiszi, hogy Isten őt szereti a legjobban. Ami azért lehetséges, mert Isten akárcsak egy igazi szülő a gyermekeit mindenikünket egyformán szeret. És azt akarja, hogy köztünk, az ő gyermekei között ne közömbösség legyen, hanem élő kapcsolat, szeretet-kapcsolat. Nemcsak magának, de egymásnak is teremtett minket, és a megváltásban ugyanígy újjáteremtett bennünket egymás számára is. Isten gyermekeiként mindannyian egy nagy közösségben, az egyházban élünk, és ennek legkisebb élő megnyilatkozása a plébánia, melynek élő közösséggé, családdá kell lennie. Ebben a hónapban fel kell fedeznünk a mellettünk levő keresztény testvéreinket. Meg kell próbáljuk Isten szemével látni, szeretettel konkrétan szolgálni egymást. GYAKORLATI JAVASLATOK (György Balázs) Ajánlott szentírási részek: 1Kor 12, 12-31; Mt 28,19; Kol 3,12-17; Fil 2,1-4. A keresztség meghívás. Jézus parancsot ad apostolainak, hogy menjenek el az egész világra és hirdessék az evangéliumot: Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya, és Fiú és Szentlélek nevében, és tanítsátok őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek. (Mt 28,19) Az Egyház Jézus titokzatos teste. A jézusi parancsban először az indulás van benne: ki kell lépni, és cselekedni kell. Nincs helye a tespedésnek, a jóleső henyélésnek, a lusta várakozásnak. Ez egy határozott parancs. Menjetek. Itt nincs ha, nincs de. Menni kell. 26

Aztán Jézus elmondja: tegyetek tanítványommá ez a kifejezés nagy szakértelmet igénylő feladatot jelöl. Tanítvánnyá tenni azt jelenti, hogy Jézushoz vezetek valakit. A tanításnak négy fokozata van: Először: én élem, és ez által bemutatom, te pedig távolról nézed. Nem várom el tőled, hogy elfogadd azt, amit én magam sem tudok megvalósítani teljesen a gyakorlatban. Amit tanítok, az nemcsak elmélet, hanem gyakorlat, amelyet életre váltok, az életem része. A hit hallásból ered. Másodszor: én élem, te velem vagy, nézel, figyelsz, hallgatsz, esetleg segítesz. Így képes vagy tanulni anélkül, hogy felelősséget kellene vállalnod azért, ami történik, de már elfogadtad, és közelebb léptél. Harmadszor: te is éled, teszed a magad részét, és én melletted vagyok, hogy bátorítsalak, és megadjak minden támogatást, amire szükséged van. Ekkor már felelősséget is vállalsz, és el is kötelezted magad. Negyedszer: te teszed, éled az életet, én pedig távolról nézlek. Ha azonban szükséged van további tanácsokra, bátorításra vagy segítségre, akkor még mindig nyugodtam visszatérhetsz hozzám. Veletek vagyok mindennap a világ végéig. Minden népet mindenki meg van híva. Kereszteljétek meg. A keresztelés belemerítés a Szentháromság életébe. Az Atya, és Fiú és Szentlélek, meghívás a Szentháromság életébe, a kölcsönös szeretet megélésére. Ez életünk célja. A keresztség a Szentháromság életében való részesedés. A keresztségben kapott új élet tehát a Szentháromság élete. Péter apostol is mondja: az isteni természet részeseivé lettetek (vö. 2 Pét 1,4). Ez nemcsak tény, hanem feladat is. Fejlődnünk kell benne. Ettől kezdve életem közösségben zajlik, közösségi életre vagyok meghívva, másokkal, másokért élni. Ezt is tanulni kell, hogyan kell bekapcsolódnom plébániám életébe. A tagok életét megkapóan elmagyarázza szent Pál: A test ugyan egy, de sok tagja van. A testnek ez a sok tagja mégis egy test. Így Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztség által... (1Kor 12, 12-31) és tanítsátok őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek Szeressétek egymást. Nagyobb szeretete senkinek nincs, mint aki életét adja barátaiért. A szeretet első tétele: a szeretet nem érzelem. Második: a szeretet elhatározás és elkötelezettség. 27

Harmadik: a hatékony szeretet feltétel nélküli. Negyedik: a szeretet örökre szól. Ötödik: a szeretetben való elkötelezettséghez hozzá tartoznak a döntések, döntések, döntések Hatodik: a szeretet legfőbb ajándéka személyes értékünk tudata. Hetedik: a szeretet a szeretett személy megerősítését, nem pedig birtoklását jelenti. (John Powel) Az ember igazi természete a párbeszéd. Az emberi élet alapvetően kapcsolatot jelent. Én állandóan Téged kereslek, és célom a szeretetben megvalósuló Mi. A jézusi meghívásban benne van a feltárulkozás is, megnyitja az utat a Szentháromságba. Ezért ki kell építenem a kapcsolatot, a barátságot Jézussal. Ez a meghívás és élet meg kell, hogy valósuljon a testvérekkel a közösségben. Olyan közösségbe kerültem, ahol feladatom van. Tovább kell adnom. XVI Benedek pápa 2006 pünkösdje előtt a lelkiségi mozgalmak találkozóján azt mondta: Nagyon szép kereszténynek lenni, és nagy öröm, hogy ezt továbbadhatjuk. Erre vagyunk meghívva a keresztségünk által. Kérdések a téma elmélyítéséhez: Mit kell tennem, hogy mélyebb kapcsolatom legyen a Szentháromsággal? Ki és hogyan segített eddig a keresztény életem megélésében? Kik azok, akiket Isten rám bízott, hogy segítsek az Istenhez vezető úton való járásban? Tudatosítsam a felelősségemet, mint szülő, keresztszülő, bérmaszülő, nevelő, lelki vezető stb. a rám bízottakért. Mire kell odafigyelnem, hogy a közösségi élet vonzó legyen másoknak is? (Kol 3,12-17) Mit tehetek, milyen munkát, feladatot vállalhatok az egyházközségemben, kisebb közösségemen belül (Rózsafüzér Társulatban, Ima csoportomban, Lelkiségi Mozgalmamban stb.), hogy a Jézusi Örömhír terjedjen? 28

5. HÓNAP JÉZUS JELEN VAN ISTEN IGÉJÉBEN ELMÉLETI BEVEZETÉS (Dr. Nagy József) A II. Vatikáni Zsinat Jézus öt jelenléti módjáról beszél ma az Egyházban, és ezek közül az első az Ige. Maga Isten szól hozzánk, amikor a Szentírást olvassuk (vö. DV 25). A liturgiában nyíltan hangoztatja is ezért a felolvasó: Ez az Isten igéje. Jézus az Egyházban ma is folyamatosan kész tanítani bennünket, ha rá figyelünk. A Szentírásban egyénileg, de közösségileg is olvashatjuk Isten igéjét. És minden egyes liturgia keretében hivatalból közli velünk az Úr önmagát, a maga üzenetét. Különös kihívás felfedezni ebben a hónapban, hogyan szól hozzánk az Úr. Kihívás az igehirdetők számára, hogy komolyan vegyék szolgálatukat, de ugyanígy mindannyiunk számára is, hogy odafigyeljünk Isten szavára az Ige-liturgiában. És azon kívül is olvasnunk kell a Szentírást egyénileg és közösségileg is egyaránt, ha élő kapcsolatot akarunk ápolni Krisztussal. A biblikus apostolkodás tapasztalatai szakmai segítséggel szolgálhatnak számunkra e kihívás előtt. GYAKORLATI JAVASLATOK (Magos Gyöngyvér) BIBLIAÓRAVÁZLAT: NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER (MT 4,4A) A terem közepén színes kendő, rajta egy Szentírás, kenyeres kosárban felszeletelt kenyér, és egy meggyújtott gyertya. 1. Láss! Felolvassuk az Egy Biblia naplója című írást. Január 20. Nyugodt hetem volt. Az új év első estéin tulajdonosom rendszeresen olvasott belőlem, de mostanra már teljesen megfeledkezett rólam. 29

Február 14. Ma tavaszi nagytakarítás volt. A többi holmival együtt leporoltak, majd visszatettek a helyemre. Március 24. Reggeli után tulajdonosom a kezébe vett. Néhány igének nézett utána. Magával vitt a misére. Május 8. Ma keményen dolgoztam. Tulajdonosom egy bibliakörön vett részt, és idézeteket keresgélt bennem. Legtöbbjüket nem találta meg, pedig eredeti helyükön vannak. Június 1. Ma valaki a lapjaim közé rakott egy négylevelű lóherét, és további virágokat préselés céljából. Június 29. Különböző ruhákkal és egyéb holmikkal együtt bepakoltak egy bőröndbe. Azt hiszem, nyaralunk. Július 10. Még mindig a kofferben vagyok, pedig már majdnem minden mást kivettek. Július 15. Újra itthon, a régi helyemen. Meglehetősen fárasztó utam volt. Nem értem, miért kellett nekem is elutaznom, amikor egyszer sem használtak. Augusztus 10. Tulajdonosom kézbe vett. Egy ismerősének írt levelet, akinek meghalt az édesapja, megfelelő idézetet keresett. Augusztus 30. Újra leporoltak. Nem lehetnék a Te Bibliád? (Szellem és hivatás 3/1989, Geist und Auftrag) Kérdések a csoportbeszélgetés első lépéséhez: Milyen gyakran veszem kezembe a Szentírást? Mennyire hatja át életemet Isten Igéje/ a Szentírás szavai iránti szomjúság? Jelenleg melyik a kedvenc bibliai idézetem? Mit jelent Isten Igéjéből táplálkozni, élni? Hol tapasztalom meg, hogy Isten Igéjének hatása van a magam, és mások életére? 2. Hallgass! Szövegelemzés Mt 4,1-4 Magyarázat a vezetőnek: Az esemény Jézus nyilvános működésének kezdete előtt történik, de megkeresztelkedése után a Lélek erejében. Az evangélista két dolgot emel ki ezzel. Egyrészt azt, hogy az egész jézusi mű Isten terve szerint fog kibontakozni, Jézus a kezdet kezdetén győzött a gonosz lélek kísértései fö- 30

lött, továbbá pedig azt állítja be példaértékűnek, ahogyan Jézus viszonyul a kísértőhöz. Ez Jézus sivatagban átélt első kísértése, miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt. Ez a legelemibb kísértés, az éhség. Ezt a problémáját lovagolja meg a sátán, hogy rászedje: forduljon el Istentől, ne az Ő erejében bízzon, ne az Ő tervei szerint gondolkozzék, hanem oldja meg saját erejéből a maga pillanatnyi nehézségét. Azt javasolja Jézusnak, hogy hatalmát a kövek kenyérré változtatására használja fel. Mi rossz is lenne ebben? Jézus azonban észreveszi a csapdát: hogy Istent eszközül használja fel, hogy a Mindenhatót kizárólag anyagi szükségleteinek szolgálatába állítsa. A kísértő végső soron azt kéri Jézustól, hogy függetlenítse magát, ahelyett, hogy gyermekként ráhagyatkozna az Atyára. Jézus nemcsak a kísértésre válaszol, hanem mindazokra a miértekre, amelyeket a világban tapasztalható éhínség, és az embermilliók egyre égetőbb más szükségletei vetnek föl. Ő, aki később tömegeket lakat majd jól a csodálatos kenyérszaporítással, és aki az utolsó ítélet egyik alapvető szempontjául az éhezőknek való enni adást jelölte meg, mégis azt mondja nekünk, hogy Isten nagyobb az éhségünknél, s hogy az Úr Igéje a mi elsődleges, lényegi táplálékunk. Jézus viszonyulásában nem csak az tanulságos, hogy kitart az Atya tervei mellett, hanem a mód is szembetűnő, ahogyan válaszol a sátánnak. Egy MTörv-beli idézettel válaszol (amint a másik két esetben is így tesz a történet további részében). Ha eltekintünk az evangélista szerkesztői szempontjától (Máté zsidóságból megtérteknek ír, itt is bizonyítani akarja, hogy Jézus új Mózesként új törvényt hoz), megdöbbenthet bennünket, mennyire ismeri Jézus az írásokat, mennyire az írások fényében látja, értelmezi a maga életét, és mennyire segíti őt egy ószövetségi idézet abban, hogy megerősödjék élete próbatételei közepette az Atyával való kapcsolatában, és kitartson az ő akarata mellett. Felolvassuk a Mt 4,1-4 részt. Kérdések a csoportbeszélgetés második lépéséhez: Mikor történik az esemény Jézus életében? (megnézni a szövegösszefüggést) Mi ennek a ténynek a mondanivalója? Mi Jézus problémája a történetben? 31

Milyen megoldások kínálkoznak számára? Hogyan dönt? Miért dönt így? Szentírási idézettel válaszol Jézus az ördögnek. Miért? (Utánanézni a MTörv 8,3 szövegösszefüggésének, mondanivalójának. Hogyan vonatkozatja magára Jézus a részt?) 3. Cselekedj! Magyarázat a vezetőnek: Jézus úgy mutatja be Isten Igéjét, mint kenyeret, táplálékot. De hogyan táplálkozhatunk az Igével? Isten Igéje, melyet az Atya kimondott, és amely Jézusban testté lett, magát Jézust teszi jelenvalóvá közöttünk. Minden alkalommal, amikor befogadjuk az ő Igéjét, és megpróbáljuk életté váltani, olyan, mintha Jézussal találkoznánk. Ahogyan a kenyér táplál és biztosítja a növekedést, ugyanúgy az Ige táplálja és növeli Krisztus jelenlétét bennünk, aki a mi igazi személyiségünk. Mivel Jézus eljött a földre és táplálékunkká vált, nem elégedhetünk meg csupán a természetes étellel, a kenyérrel. Szükségünk van a természetfölötti táplálékra is, az Igére, hogy istengyermeki valónkban növekedhessünk. Erről a táplálékról csakúgy, mint az Eucharisztiában jelen lévő Jézusról elmondható: amikor magunkhoz vesszük, nem az változik át mibennünk, hanem mi vagyunk azok, akik átalakulunk: mert bizonyos értelemben önmagává alakít minket. Az evangélium tehát nem vigasztalásra szolgáló könyv, amelyhez az élet fájdalmas időszakaiban folyamodunk, hanem olyan kódex, amely az élet törvényeit tartalmazza. E törvényeket nemcsak olvasgatnunk kell, hanem be kell engednünk lelkünk legmélyére. Ezáltal minden pillanatban Krisztushoz tesznek hasonlóvá minket. Az ő szavai ugyanis Isten szavai, tele rejtett forradalmi erővel. Táplálkoznunk kell tehát Isten igéjével. Amint manapság a test számára szükséges tápanyagokat egyetlen tablettába lehet sűríteni, úgy kell nekünk is Krisztussal táplálkoznunk egy-egy Igéjét élve, hiszen ő jelen van minden egyes Igéjében. Az egyház újabb katekétikai vagy lelkipásztori dokumentumai is kivétel nélkül hangsúlyozzák, amit II. János Pál pápa is: Az Igét ne csak hallgassuk, hanem legyen az élet igéje számunkra, amely mozgatja, irányítja, meghatározza létünket (vö. NMI 39.) 32