Helyi termékek a közétkeztetésben az étkeztetők szempontjai Budapesti Corvinus Egyetem 2011.01.18 Gyuricza Ákos dietetikus
Hús(ba)vágó jogszabályváltozás Az idei év egyik igen jelentős ( a kistermelőket érintő), szó szerint hús(ba)vágó jogszabályváltozása konkrétan érint minden közétkeztetéssel foglalkozó kollégát. Előzmény: Még 2009 májusában 53 civil szervezet hivatalosan benyújtotta a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 14/2006 FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet módosítására vonatkozó részletes javaslatát.
Civil szervezetek A civil szervezetek hangsúlyozták: a módosításra azért van szükség, mert az uniós csatlakozás és a közösségi szabályozások életbe lépése nehéz helyzetbe hozta a kistermelői gazdálkodókat, akik nem voltak felkészülve a nemzetközi gazdaságok versenyére. Szinte napra pontosan egy évvel ezután hatályba lépett az 52/2010 (IV.30.) FVM-rendelet.
Kistermelők a közétkezetésben 52/2010 (IV.30.) FVM-rendelet alapján (elvileg) a magyar kistermelői élelmiszerek is megtalálhatóak a boltok polcain és az éttermek asztalain. A kistermelők piacra jutását segítő rendelet értelmében a kistermelői sajtok, lekvárok, kolbászok egyaránt ott lehetnek a boltokban és az éttermekben, sőt a közétkeztetésben is felhasználhatóak. A kistermelői késztermékek bolti, vendéglátó-ipari és közétkeztetési értékesítése mellett nyers húst is forgalmazhatnak a gazdák.
Tenyésztők, termékfeldolgozók További újítás, hogy a strucc- és emutenyésztők, termékfeldolgozók is bekerülhetnek a kistermelők körébe. Szintén új elem, hogy egy családban elég egy regisztrált kistermelő, valamint a házhozszállításra vonatkozó szabályok is enyhültek (???).
Bonyolított könnyítés Az ÉLOSZ és az MDOSZ a többi társszervezetekhez hasonlóan támogatja a kistermelők, gazdák, őstermelők piacra jutását. Ugyanakkor felhívja a jogalkotók figyelmét, hogy pillanatnyilag nagy bizonytalanságot eredményezhet az említett könnyítés a közétkeztetésben. Ugyanis a területet érintő több, mint 80 jogszabály által megalkotott, bonyolult szabályozást a mostani helyzet csak komplikálja. Hiányoznak például az ellenőrző szerveknek szóló végrehajtási utasítások.
Fellazított élelmiszer-biztonság? Látszólag alaposan fellazítják az amúgy nagyon szigorú élelmiszer-biztonsági korlátokat, ugyanakkor jelentősen megnövelik az élelmezésvezetők felelősségét. Alaposan át kell gondolni pl. a beérkező árúk bizonylatolását, élelmiszer jelölési megoldásait, a nyomonkövetését (a nyersanyag tétel teljes felhasználásáig). A kívánatos minőségi-, mennyiségi elvárásokra is megállapodást tanácsos kötni minden egyes kistermelővel.
Kreativitás mindenek felett:
Kérdőjelek a házi húsvágás során Valószínűleg a házi vágásból származó hús beszállítás lehetőségéért nem minden élelmezésvezető kolléga fog lelkesedni egyformán. Nem is csoda, hiszen a fogyasztók élelmiszer-biztonságáért Ő vállal felelősséget és mint ismeretes, nagyon eltérőek a házi vágásokon tapasztalható higiéniai állapotok. Vagy gondoljunk csak a hűtőláncra, amelynek mindvégig biztosítottnak kell lennie, csak úgy, mint a megfelelő csomagolásnak.
A házi húsvágás pillanatai:
Üröm az örömben I. A vidékgazdaság jövedelemtermelő ereje és a gazdák piacra jutási esélye elvileg nőtt, de az élelmezési norma összege nem emelkedett, pedig a kistermelői árak legtöbbször nem tudnak versenyezni a korábbi nyomott közbeszerzési árakkal. A folyamatos ellátást a kistermelők sok esetben nem képesek egyesével biztosítani szövetkezetek nélkül, főként nem a mega élelmezések vonatkozásában. Fokozott felelőssége van az élelmezésvezetőnek az élelmiszer-biztonság terén, hiszen a szakhatóságok továbbra is elvárják a kötelező gondosság elvének a betartását. Minden felelősség a végső felhasználóé.
Házias ízek:
Üröm az örömben II. További gondot jelenthet a sokszereplős kistermelői beszerzés dokumentációs terhe a folyamatos ellátottság biztosításához. Újabb jogszabályváltozások kellenének a kistermelők még sikeresebb piacra jutása érdekében, illetve az élelmiszer-kereskedelem eddigi szereplőinek a védelme érdekében. Az ún. élelmiszer-lánc szemléletben nem szerencsés, ha eltérő feltételrendszer szerint történik a termelés és értékesítés.
Javaslatok élelmezésvezetőknek: Éljenek a próbavásárlás lehetőségével. Lehetőség szerint látogassák meg a kistermelőt, győződjenek meg a kínált termék származási helyéről, előállítási-, tárolási körülményeiről. Kérjék be a kistermelő engedélyeinek a másolatát és a hatósági igazolásokat, bizonyítványokat. Egyeztessenek a helyi szakhatóságokkal a kínált kistermelői termékek (pl.:hús, tej) felhasználhatóságára vonatkozóan. Kössenek szerződést a kistermelővel.
Összegzés: Az ÉLOSZ és MDOSZ is üdvözli a kistermelőket érintő pozitív változásokat, de egyenlőre úgy érzékeli, hogy főleg a kisebb települések vendéglátóinál, menzáin számíthatnak nagyobb áttörésre a kistermelők. Hangsúlyozza továbbá a társszervezetekkel együtt, egy új egységes közétkeztetési törvény megalkotásának a fontosságát, hogy a szabályozásbeli anomáliák megszűnhessenek, átláthatóvá váljon végre a közétkeztetés jogi helyzete.
Falusi vendégasztal