Az ökoszisztéma szolgáltatások a tájhasználat részvételi tervezésében



Hasonló dokumentumok



ű Ö ű ű Ú Ú ű










Ö








ü ő Á Á ü ő Ö Á Á Á Á ü Á Á ő ő Á Á Á Ó Á Á Á Á Á Á Á ü ő Á Á Ö ü ü ő ő ü ü Á





Á Á ü Ö Á Á Á ü ö ü ü ö ö ö ö ü Á ü ü

































































ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö









Átírás:

Az ökoszisztéma szolgáltatások a tájhasználat részvételi tervezésében Kelemen Eszter & Kalóczkai Ágnes Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezeti Társadalomkutatók Csoport (ESSRG) Biológiai sokféleség és ökoszisztéma szolgáltatások MTA Biológiai Tudományok Osztálya, 2010 november 15.

Tartalom Miért vonjuk be a közösséget az értékelésbe? Kutatásunk bemutatása Kezdeti eredmények Hogyan tovább? Összegzés, javaslatok

Értékelés a közösség részvételével Miért a közösség részvételével? Az értékelés alapja komplex jelenség. Az ökoszisztéma szolgáltatásokhoz kapcsolt értékek gyakran összeegyeztethetetlenek (inkommenzurábilisak). Az ökoszisztéma szolgáltatások korlátozottan jelennek meg a piacon. A haszonélvezők köre tág, társadalmilag beágyazottak. Módszertani fejlesztés: az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló értékelése: Háttérkutatás Interjúk Fókuszcsoportok Közösségi fórum Korlátok: Az eredmények gyakorlatban történő hasznosítása nehéz.

A kutatás céljai: Kutatási projekt Az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése nem cél, hanem eszköz! Négy hazai agrárökoszisztéma szolgáltatásainak értékelése a helyi közösség részvételével; A helyi természetvédelmi konfliktusok feloldása; Az értékelés eredményének beemelése a jövőbeli tájhasználat közös megtervezésébe; A helyi szinten zajló tájhasználati döntéshozatali folyamatok lassú átalakítása. OTKA kutatás, 4 év, 4 esettanulmány terület A kutatás beágyazása a döntéshozói szinteken

A kutatás menete Célzott kapcsolatfelvétel a döntéshozókkal Célunk: a kutatás kereteinek problémaorientált (döntéshozókkal közösen történő) kialakítása, a kutatás várható eredményeinek beágyazása. Több szinten zajló egyeztetés: KvVM (ma VM), MgSzH, érintett nemzeti park igazgatóságok. Eredmény: esettanulmány területek pontos lehatárolása, a kutatás gyakorlati relevanciájának megalapozása. Háttéranyagok gyűjtése: Statisztikák, a kiválasztott esettanulmány-területről szóló tájtörténeti, helytörténeti írások áttekintése. Kincskeresés helyi könyvtárakban.

Az érintettek bevonása Félig-strukturált interjúk, terepbejárások: Gazdálkodók (12 fő), természetvédelmi őrök (4 fő), polgármesterek (2 fő) Témakörök: Mit tart a legfontosabbnak a tájban? az ökoszisztéma szolgáltatások azonosítása Milyen változásokat figyelt meg az évek során? Mik okoznak problémát mindennapjai során? a tájváltozások és a konfliktusok azonosítása Milyennek szeretné látni e tájat a jövőben? a kívánatos jövőkép Fókuszcsoportos beszélgetés(ek) Fotók: Kalóczkai Á. és Kelemen E.

Az interjúk eredményei A terület azonos, de az érintettek preferenciái különböznek Biodiverzitás Gazdálkodás Konfliktusok a gazdák és a NP között Fotó: Kalóczkai Á.

Az ellentétek okai Átváltás (trade-off) az ökoszisztéma szolgáltatások között: Megélhetéshez kapcsolódó, főleg ellátó ö.sz. Főleg helyi haszonélvezők Szabályozási rendszer: Az ökoszisztéma egészséges működéséhez kapcsolódó, főleg szabályozó ö.sz. Főleg távolabbi (EU-s, nemzetközi) haszonélvezők Ez a táj, ez ezer színű, nem lehet öt színre lekorlátozni a szabályokkal. (idézet egy helyi gazdálkodótól) Természetvédelmi előírások a gazdálkodók bevonása nélkül. Negatív (vagy negatívnak látott) tájváltozások

Hogyan tovább? Csökkenő biodiverzitás Hanyatló gazdálkodás Közös gondolkodás! Eszközei: Közös terepbejárás Fókuszcsoportos beszélgetések Akciókutatás egy konfliktusoktól mentes témában

Összegzés A módszertan előnyei: Helyi szinten bevonja a haszonélvezők széles körét; Az értékelés eredménye tükrözheti a preferenciák sokféleségét; Felszínre hozza a konfliktusokat; Lehetőséget ad közös tanulásra. A módszertan hátrányai: Idő- és költségigényes; A folyamat kimenete nem egyértelmű; Kutatói felelősség; Nehézségek: A jelenlegi szabályozási rendszerek nem (vagy nehezen) tudják beépíteni a deliberatív értékelés eredményeit. Sok helyen hiányzik a bizalom alapvető szintje, ami a közös gondolkodást lehetővé tenné.

Kelemen Eszter Környezeti Társadalomkutató Csoport (ESSRG) kelemen.eszter@essrg.hu Kalóczkai Ágnes Környezeti Társadalomkutató Csoport (ESSRG) kaloczkai.agnes@essrg.hu Fotó: Kalóczkai Á.